Agrárágazat – 2017. márciusi szám tartalmából:

Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – így Magyarországon ismét nagy ugrás előtt áll ez a növény

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab sok iparágnak alapanyaga (takarmány- és könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették hazai termesztését.

Letölthető fájl: Technológiai kérdések a szójatermesztésben (.pdf)

Hazánk ma még a GMO-s szójától függ

A hazai szója-termőterület hosszú évekig 40.000 hektár körül alakult Magyarországon. Az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje-kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara-szükséget hozzávetőlegesen 530.000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO-szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

 

Jó feltételek és jó támogatás

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes- és szálasfehérje-növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után járó támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérjenövényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50.000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat. Az első feltétel a fémzárolt szójavetőmagot használata volt, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik; a második a gazdálkodási napló vezetése, végül a legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag. Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77.000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

Pedig a szója jobban hoz, mint a kukorica

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alulbecsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI-kutatás alapján 2012-2015. évek között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

Vitathatatlan és jelentős másodlagos előnyök

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba is, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett a szójának az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően. Az új belépőkkel több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját másodvetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény – mint például az őszi árpa – után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

(Szója vetésterület alakulása megyei bontásban – 2016.)

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szójaterméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

 A világ szója termése: 2014/15  -  319 m t; 2015/16  -  313 m t; 2016/17  -  335 m t.

Termésmennyiséget vizsgálva az EU-ban már a 4. helyen vagyunk a 2016-ban megtermelt ~ 181.000 t mennyiséggel. 2017-ben ismét nagy ugrás előtt áll Magyarországon a szója. Mivel cégünk az ország minden pontján értékesíti bőtermő vetőmagjait, komoly rálátásunk van ezáltal a vetési kedvre. Nagy örömünkre szolgál, hogy még a 2015-ös rekordévhez képest is nagyobb érdeklődést tapasztalunk. Amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk az idén, úgy 2018-ra már számításink szerint akár a 100.000 ha-t is megközelítheti a szója vetésterülete hazánkban.

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Bene Zoltán
Karintia Kft.

Forrás: agraragazat.hu

Szóljon hozzá:

Jelentkezzen be felhasználóként, ha szeretne hozzászólni a témához.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Géta cikkajánló
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-75 extruderrfej monex-75 extruder szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum