Találatok erre a kulcsszóra: ‘szójadara’

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Az Agrárágazat 2017. augusztus havi különszámában – egészen pontosan a 38-39. oldalon -, találtunk egy értékes, lényegretörő cikket, mely a fehérjedús takarmány-alapanyagok feldolgozásával, s azok emészthetőségi mutatóival kapcsolatos.  Az itt felsorolt mérési eredmények, melyek a nyers szójababra, a full-fat szójára, a szójapogácsára, és a szójadarára vonatkoznak, megerősítik, és alátámasztják saját gyártású, MONEX szójaextrudereink minőségi és hatékonysági mutatóit! MONEX 75

A cikk megtekintéséhez kattintson ide!  Teljes képernyős módban is használható!

MONEX-45 szemből

Tavaly a szója magyarországi termőterülete a korábbi évekhez képest közel a duplájára, 77 ezer hektárra emelkedett. A GMO-mentes termény jó része azonban a magasabb eladási ár miatt külföldre vándorolt, és a hazai szükségleteket génmódosított alapanyagból készült import szójadarával kellett kielégíteni. A Pannonia Ethanol szerint ugyanakkor van alternatív fehérjeforrás: ez a száraz törköly, vagyis a DDGS

Az évszázad közepére, 2050-re a mostaninál 35%-kal több embert kell ellátni élelemmel, amihez új gépek, új technológiák és új műszaki megoldások szükségesek. A világ átalakul, egy újabb zöld forradalom részesei vagyunk – mondta Mark Turley, a Pannonia Ethanol Zrt. alapítója és tulajdonosa a közelmúltban megrendezett tengelici Agro Inno Show-n.

A felsoroláshoz hozzátehetjük azt is, hogy új alapanyagokra is szükség lesz, például az állati takarmányozásban, ahol a génmódosított szója kiváltására még mindig nem találtuk meg a megfelelő alternatívát. A magas fehérjetartalmú DDGS (száraz törköly) ugyanakkor jó eséllyel pályázik erre a szerepre, amint azt Árendás Editnek, a Pannonia Ethanol takarmányértékesítési vezetőjének előadásából is megtudhattuk. A Pannonia Gold márkanéven forgalomba hozott termék a vállalat száraz kidarálású technológiát alkalmazó dunaföldvári üzemében készül, és nemcsak GMO-mentes, de antibiotikumos kezeléstől is mentes kukoricából állítják elő.

A takarmányozás alapja a fehérjegazdálkodás, ám minden hazai igyekezet ellenére ebben továbbra is központi szerepe van a szójának. A zömmel az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából származó, „kétes eredetű” (vagyis génmódosított alapanyagú) szójadara felhasználása ma még hihetetlen méreteket ölt. Ennek alátámasztására Árendás Edit felsorolt néhány meghökkentő adatot: 1 kg marhahús előállításához 175 g szója-alapanyagra van szükség, 1 kg sertéshúshoz viszont már 263 g-ra, míg 1 kg baromfihúshoz 575 g-ra, vagyis bőven több mint fél kilóra. Mivel a GMO-termékek egészségügyi kockázata egyelőre nem tisztázott, célszerű lenne a szóját teljes mértékben más alapanyagokkal kiváltani. Hiába kísérleteznek azonban Magyarországon is különféle helyettesítő növényekkel (a csillagfürttel például már évtizedek óta), a nagy áttörés továbbra sem következett be.

A Pannonia Ethanol évente 450 millió liter bioetanolt állít elő kukoricából, és melléktermékként csúcsminőségű takarmány, mintegy 350 ezer tonna DDGS ddgs(száraz törköly) keletkezik. A baromfitápokban ezt 10–15%-os mennyiségben tudják felhasználni, sertéstápokban azonban a 20–25%-ot, míg marhatápokban a 30%-ot is elérheti az arány. A homogén beltartalomnak és a stabil tápanyag-összetételnek köszönhetően a DDGS kiválóan emészthető. A magas fehérje- és energiatartalom nemcsak a tömeggyarapodáshoz járul hozzá, de marháknál például hatékonyan támogatja a tejtermelést, a xantofill-tartalom pedig kedvezően befolyásolja a tojás sárgájának és a baromfi bőrének sárga színét.

A dunaföldvári gyárban – nem mellékesen – évente 10 ezer tonna kukoricaolajat (DCO) is előállítanak. A piros színű folyadékot a törkölyből nyerik centrifugálással, és hasonlóan értékes terméknek számít. Javítja a fehérje-értékesülést, valamint magas az A-, D-, E- és K-vitamin tartalma is. Sertéstakarmányokban is alkalmazható, áldásos hatása viszont a baromfitenyésztésben mutatkozik meg leginkább. Luteinben és zeaxantinban gazdag, és ezek azok a színanyagok, amelyek a tojás, a bőr és a taraj szép, természetes színét adják. Az esszenciális zsírsavak a fiatal baromfinál gondoskodnak a növekedésről, az idegrendszer, a bőr- és a tollképzés folyamatáról. A telítetlen zsírsavak révén a kukoricaolaj kevésbé növeli a madarak elzsírosodását. A DDGS és a DCO személyében tehát máris jelen vannak a szója kiváltására alkalmas alapanyagok, csupán a gazdálkodóknak kellene egy kicsit bátrabban fordulniuk az új megoldások felé.

Forrás: agrarszektor.hu

A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a GMO-mentesség célként jelenik meg az Alkotmányban és a pártok között ebben egyetértés van. Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein, például Amerikában engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO-állat tenyésztésére, a gyorsan nagyra növő lazacra.

Eközben Indiában kudarcot vallott a génpiszkált gyapot, a gazdák kártérítést követelnek. Vannak azért biztató hírek is: Oroszország lehet az ökológiailag tiszta és jó minőségű bioélelmiszereinek legnagyobb szállítója a világon. Figyelembe véve az ország termőföldjeit és vízkészletét, nem csak magukat képesek ellátni jó minőségű és ökológiailag tiszta élelmiszerekkel, hanem az egész világot.

Idehaza pedig okostelefonnal beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús származását, így igazolva azt, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett. A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország jó helyzetben van, hiszen a szóján kívül minden olyan takarmányanyag rendelkezésre áll, amely génmódosított szervezetet nem tartalmaz. Magyarország évente 600 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, ennek 90 százaléka génmódosított, és elsősorban Dél-Amerikából származik – mondta Kulik Zoltán alelnök. Hozzátette: 70 ezer hektáron mintegy 140 ezer tonna szójabab terem Magyarországon. Ennek több mint 70 százalékát külföldre adjuk el, mert értékes, GMO-mentes, és megfizetik. Mi pedig külföldről vesszük a génmódosított szójababot sokkal olcsóbban – magyarázta.

Zászlós Tibor elnök arról beszélt: az egyesület egyik tagja, az Alföldi Tej jelezte, GMO-mentes jelöléssel látja el termékeit, ez már megjelenik az áruházak polcain. Ahhoz, hogy GMO-mentes legyen Magyarország, Ausztriához hasonlóan kis kezdeményezéseknek kell összeforrni, egyesülni, de ilyenek már vannak az országban.

Hubai Imre karcagi biogazdálkodó szerint elérkezett annak az ideje, hogy ne csak a termelést korlátozzuk, hanem a felhasználást is. Sok olyan vállalkozás van már, melyben a termelő kifejezetten GMO-mentes takarmányokat használ.

Kulik Zoltán azt emelte ki: egy 30 ezer forintos vizsgálattal azonnal látható, hogy egy takarmány génmódosított vagy GMO-mentes. Ha egy komoly ellenőrzési rendszert vezetünk be, akkor ki tudjuk iktatni a feketegazdaság egy részét, ami közös cél.

A GMO-mentesség először a legkisebb településeken fog kiteljesedni. Azt mondják majd, ez a bolt azért van, hogy bennünket szolgáljon, és ha ez a kis közösség azt mondja, hogy ide nem lehet betenni csak bizonyítottan GMO-mentes terméket, a kereskedő pedig rá fog jönni, hogy mást nem vesznek meg tőle – hangoztatta az egyesület elnöke, aki leszögezte, hisz a GMO-mentes Magyarországban és az emberek bölcsességében.

Forrás: agrotrend.hu

A 2015-ös szója betakarítás ezeken a területeken már befejeződött, az első becslések szerint a rosszabb hozamok ellenére is hasonló mennyiségekkel lehet számolni, mint a 2014-es rekordévben. Ezzel egy időben az Archer Daniels Midland Company (röviden ADM, az egyik legnagyobb olajos mag feldolgozó cég a világon), csatlakozott a Dunau Soja-hoz. A cég németországi, straubingi telephelye 2016. közepétől a Donau Soja által minősített szóját dolgoz majd fel. Ezzel tovább javítja a magas minőségű szójadara kínálatot a Duna régióban.

A 2015-ös nyarat forró napok és emiatt nehéz gazdálkodási feltételek jellemezték az európai mezőgazdaságban. De a sokkal kisebb hozamok ellenére az első becslések stagnáló szójamennyiségekről szólnak Európában. Az alacsonyabb hozamok ellenére a növekvő szójatermő területek – amit a közös agrárpolitika és a Donau Soja tevékenysége felgyorsított -, kiegyenlítik a csökkenés hatását. A Duna régióban, kivéve Ukrajnában, megduplázódott a szójatermő terület nagysága, a 2012-es 580 000 hektárról 2015-re körülbelül 950 000 hektárra nőtt! Ez körülbelül 3 millió tonna szóját jelent normál termés esetén, gyengébb termés esetén – mint amilyen a 2015-ös év is volt -, körülbelül 2,2 millió tonnát tesz ki.

Az ADM Straubing Donau Soja-t termel

2016. közepétől újabb vásárlója lesz ennek a szójának. Az ADM bejelentette, hogy új olajmalmokat épít Straubingban. Az egész Duna régió mezőgazdaságának jó hír, hogy újabb fontos felvásárló jelent meg a szójabab piacán.
Jelenleg repcedarát és repceolajat gyártanak Straubingban, 2016. közepétől már európai szójadarát és szójaolajat. Az ADM ezzel a magas minőségű fehérjedarák kínálatát szeretné növelni, a Duna régiót támogatni, és emiatt fejezte ki csatlakozási szándékát a 2011-ben alapított Donau Soja Egyesülethez.

A csatlakozás és a lehetőség, hogy Straubingban dolgozzák fel a szójababot, hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő igényeket minősített és GMO-mentes szójadarával elégítsék ki, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban.” – mondta Rene van der Poel, az ADM Straubing ügyvezetője. „Emellett a párhuzamosan működő feldolgozó sorok révén könnyen tudunk reagálni a piaci változásokra.”

Ezzel a lépéssel javulhat a kínálat mindenekelőtt Bajorországban, Baden Württenbergben és Felső-Ausztriában.

Ezen fontos mezőgazdasági régiók állattartói további lehetőséget kapnak, hogy megbízható, európai és GMO-mentes szójához jussanak hozzá.”

– mondta Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke.

donau_soja

A Donau Soja-ról
A Donau Soja (Duna Szója) Egyesület egy közhasznú, független egyesület, és a legfontosabb osztrák kezdeményezések egyike. Az egyesület civil szervezetekből, politikai szervezetekből és legfőképpen gazdálkodókból áll. A tagok a termelési lánc minden szakaszából jelen vannak az egyesületben, a GMO-mentes vetőmag előállítóktól a növényi és állati eredetű élelmiszerek előállítóiig.
A Donau Soja a GMO-mentes és az eredet megjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna régióban, és körülbelül 200 tagot számlál egész Európában. A Donau Soja most azt a célt tűzte ki, hogy a sikeres szójatermesztés feltételeit javítja Európában, és a szójaimport csökkentésére törekszik.

Forrás: magyarszoja.hu

Az EU-s fogyasztók ellenérzést táplálnak a GMO-kkal szemben, amely hatásaként az élelmiszeripar egyre több olyan terméket dob a piacra, ami GMO-mentes alapanyagokból készül. Azonban épp a GMO-mentes szójaalapanyagok beszerzése okozza a kereskedőknek a legnagyobb fejtőrést a szűkülő kínálat miatt.

Az EU piacát jelentősen befolyásolja a GMO-mentes termékek iránti kereslet. A fogyasztók számára a GMO-mentesség többlet értéket képvisel az EU-ban, miután a biotechnológiát nagyfokú bizalmatlanság övezi a tisztázatlan környezeti- és humán-egészségügyi hatásai miatt.

A fogyasztók preferenciáját az élelmiszeripar is felismerte és egyre több élelmiszerlánc vállalja, hogy termékei garantáltan GMO-mentes alapanyagokból készülnek. Ez azt is jelenti, hogy a GM-mentes szója iránt bővül a kereslet és jelentős részpiaci szegmenst képvisel a EU-ban.

Globális szinten az EU rendelkezik a legnagyobb kereslettel a GMO-mentes szója iránt. A GMO-mentes alapanyag kereslete 15-30 százalék közé tehető (6-12 millió tonna) a teljes közösségi szója felhasználás arányában. Azonban jelentős eltérések jellemzik a tagországokat: nagy igény tapasztalható Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svédországban. Ezzel szemben Spanyolországban, Portugáliában, Dániában és Hollandiában kevés figyelmet szentelnek a piaci szereplők a GMO-mentes termékeknek.

A baromfi és szarvasmarha ágazatban jelentkezik a legnagyobb igény a GMO-mentes szója iránt. A baromfihús, a tojás és a tej jelentik azokat a stratégiai termékeket, amelyeknél az érintett élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. Közösségi szinten a baromfi táp körülbelül 15 százaléka készül GMO-mentes szójából. Ez az érték szarvasmarha takarmányokban 10 százalékot tesz ki. Egyelőre a sertés vertikumban kisebb kereslet (2-3 százalék) tapasztalható az ilyen prémium termékek vonatkozásában.

Ugyanakkor az EU kínálati korlátokkal küzd a GMO-mentes szója szűk globális piaca miatt. A becslések szerint a világpiacon 8-15 millió tonna GMO-mentes szója érhető el az EU számára. Ez a mennyiség csak egy szerényebb hányadát – hozzávetőlegesen 25-40 százalékát – fedi le az EU teljes felhasználásának. Brazília tekinthető a legfontosabb beszállítónak. A jövőben India és Ukrajna szerepe erősödhet a kínálat biztosításában. Ugyanakkor a két utóbbi országra jellemző élelmiszer-biztonsági (pl.: szalmonella) problémák és illegális GMO-s területek (elsősorban Ukrajnában) jelentős korlátokat szabnak a kereskedelmi lehetőségeknek.

A GMO-mentes szójáért jelentős felárat kérnek a kereskedők a világpiacon. A prémium alapja a GMO-mentes termékek előállításánál felmerülő szegregációs költségek, illetve a GM technológia elhagyása miatt elmaradó haszon. A GMO-mentes szójadara felára 100 dollár/tonna körül mozog (ábra) 2014 elején.
A GMO-mentes termények felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét. Ez jelentős ösztönzést ad az úniós GMO-mentes szója termesztés bővítéséhez. A prémium termény részpiacát elsősorban a világpiaci ár, a fogyasztók vásárlóereje és a GMO-s termények kockázati megítélése határozza meg a jövőben.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

Szójafehérje termékek a takarmányozásban

Annak ellenére, hogy a világon mindenhol széles körben használnak szójafehérje termékeket, számos téveszme létezik az állati takarmányozásban betöltött szerepével kapcsolatban. Manapság a takarmánykeverők – főleg Európában – a növényi fehérjeforrások használatának előnyeit kutatják, amely garancia a jelenleg elérhető szójafehérje termékek legfrissebb adatainak használatára, mint a minőségi jellemzők és a különböző takarmánykeverékekben alkalmazható bekeverési arányok.

A bőséges ellátás különleges kombinációja, a versenyképes árak és a magas tápérték a szóját nagyon vonzó alapanyagnak minősíti takarmányozási szempontból. Öt különböző takarmányminőségű szója fehérje terméket különböztetünk meg (lásd táblázat).

Általános típusú szójafehérje termékek analitikai tulajdonságai

Termék típusa

 

 

FFS

 

SBM

 

BSPP

 

SPC

 

SPI

Fehérje, %

40

48

56

65

85

Sztachióz, %

4-4.5

4.5-5

<0.5

1-3

<0.2

Raffinóz, %

0.8-1

1-1.2

<0.1

<0.2

<0.1

Tripszin inhibitor TIA, mg/ g fehérje

3-25

4-8

2-3

2-3

1-7

Β-konglicinin, mg/g

50-100

10-50

0.002

0.002

0.002

Lektin, ppm

50-200

50-200

<1

<1

<1

Foszfort kötő phytic sav, %

0.6

0.6

0.4

0.6

-

FFS- full-fat szója, SBM- zsírtalanított szójadara, BSPP- biológiai úton előállított szója fehérje termék, SPC- szója fehérje koncentrátum, SPI- szója fehérje izolátum

Full-fat szója (FFS) és zsírszegény szója (SBM) a leginkább ismert árucikkek, amelyet a takarmánykeverők használnak baromfi, kérődző, növendék és hízó sertés takarmányban, illetve a háziállat és hal takarmányokban. Amíg a FFS és az SBM minőségi szempontból elfogadható, addig versenyképes áruk miatt előtérben maradnak.

Azonban az FFS és SBM káros összetevőket is tartalmaz – úgynevezett anti-nutritív faktorokat (ANF) – amely korlátozó tényezőként szerepel az igényes takarmányok tekintetében, mint például a választáskori malacok takarmánya, illetve a tejpótlók. Az ANF további feldolgozási folyamatok során eltávolítható, amely tökéletesebb szója fehérje terméket eredményez.

- Szója fehérje koncentrátum (SPC), alkohol-víz lepárlással előállított termék

- Szója fehérje izolátum (SPI), víz lepárlással, ülepítéssel és oldással előállított termék

- Biológiai úton előállított szója fehérje termék (BSPP), szabadalmaztatott biológiai feltárással készül

Azonkívül, hogy mint fehérjeforrás használatos más táplálkozási és működési szempontok is befolyásolják ezen termékek alkalmazási potenciálját. Minden terméknek és termék típusnak megvannak a maga érdemei. Annak érdekében, hogy a legmegfelelőbbet válasszuk ki adott alkalmazás tekintetében, fontos, hogy tisztában legyünk a különböző termékek tulajdonságaival.

Általában az SPI előállítási költsége nagyon magas, ezért takarmányokban történő alkalmazása kizárólag különleges követelményeknek megfelelő termékek előállításakor indokolt. Példaként tejpótlót említhetünk, ahol a teljes oldódás alapkövetelmény, mivel az itatási folyamat statikus, nem kevert technológián alapul.

Az SPC a magas energia tartalmú lazac takarmányok gyártásakor lehet a legjobb választás. Ilyen takarmányokban ugyanis alig van hely bármilyen „töltelék” anyagra, és gazdasági szempontból az SPI nem a célnak megfelelő termék. Takarmányozási kísérletek bebizonyították, hogy az SPC 75% halliszt fehérjét képes helyettesíteni ilyen receptekben.

Habár a halaknak nagyon gyenge a szója poli-szacharid hasznosítása, azért új kísérletek bizonyították a szója koncentrátum és szabadalmaztatott BSPP előnyeit monogasztrikus állatok tekintetében. Ily módon borjaknál stimulálja a koncentrátum felvételt, ezáltal növeli a testtömeg-gyarapodást és elősegíti a folyékony tejpótlóról való átállást a száraz takarmányra. Hasonlóképpen malacoknál prebiotikus hatása van az emésztőrendszerre.

A háziállatok takarmánya egy másik potenciális felhasználási terület. Sajnos azonban a szója úgy tűnik nagyon rossz hírnévnek örvend, legalábbis az európai állateledel gyártók körében. A mai változatos szója fehérje kínálat mellett ez nem indokolt és valószínűleg a következőkre vezethető vissza:

- naprakész adatok hiánya – számos receptkészítő és tanácsadó szerint a szója sajnálatos módon még mindig egyet jelent az alapanyag típusú zsírtalanított, pörkölt szójadarával (SBM)

- rossz tapasztalatok – költségkímélés miatt a SBM túl nagy arányban kerül felhasználásra, különösen a háziállat eledelekben, amely kevésbé ízletes és székrekedést okozó terméket eredményez.

Továbbá a genetikailag módosított szója piacra kerülésének következményeként néhány állateledel gyártó kivette azt receptjeiből. Ennek oka, a GM tartalom címkén történő feltüntetésének szigorú követelménye, és a fogyasztók várhatóan negatív reakciója. A BSE (kergemarhakór, szivacsos agyvelőgyulladás) krízis után Európában azonban megújult az érdeklődés a fejlesztett szójatermékek iránt az állateledelekben történő felhasználás kapcsán, főleg, hogy igazoltan GM mentes szójatermékek is elérhetővé váltak. A különböző alkalmazásoknak a feltárása még folyamatban van, azonban az új termékek fejlesztése is mutatja a szója fehérje termékek potenciálját.

Malac takarmányok halliszttartalmának teljes kiváltása

Számos kísérlet bizonyította, hogy a kiemelt szója fehérje termékek kiválthatják a fölözött tejport és hallisztet, lehetőleg más növényi fehérje kombinációkkal együtt. A vásárlóknak fenntartásuk van a minőség és a törvényhozási szigorítások tekintetében a halliszt használata kapcsán, ami jelenleg olyan kísérletek kivitelezéséhez vezetett, amelyben a dán LT hallisztet (alacsony hőmérsékleten szárított) teljes egészében kiváltják. A kísérlet, amelyet egy jól szervezett dán farmon kiviteleztek 900 malacot foglalt magába (két csoportban, 3 ismétlés), 24 napra választották, 7.7 kg súlyban. A kontroll adag 7.5% hallisztet és 10% BSPP-t tartalmazott, míg a kísérleti adag összes halliszt tartalmát 2% búza gluténnel, 3% burgonya fehérjével és 2.1% BSPP-vel helyettesítették. A teljes periódusra számolva az átlagos napi takarmányfelvétel (ADFI) 682 g/nap volt a kontroll csoport, és 782 g/nap a kísérleti csoport esetében. Ugyanakkor a testtömeg-gyarapodás 20%-al, a takarmányértékesítés 4%-kal javult.

Ileális emésztési együtthatók malacok esetében

Az alapanyagok, malactakarmányok optimalizáláskor használt ileális (vékonybélben történő) emészthetőségi adatai fehérje és aminosav tekintetében idősebb malacokra, 40-50 kg, vonatkozóan vannak meghatározva. Az idősebb malacoknak sokkal fejlettebb emésztőrendszerük van, amely a választáskori malacok emésztési tulajdonságainak túlértékeléséhez vezet. Sajnos a malacokra vonatkozó kiterjedt ileális emészthetőségi adatok listája még hiányzik.

Ennek a kihívásnak eleget téve a Hamlet Protein A/S együttműködve a Hohenheim-i Egyetemről (Stuttgart, Németország) R. Mosenthin professzorral egy doktori szintű projektet indított el fehérje és aminosav ileális emészthetőségi adatainak felállítására, 4-8 hetes malacok in vivo vizsgálata során. A projekt mögé az Amerikai Szója Egyesülés és a legtöbb nagy fehérje szállító is felsorakozott, így a kísérletben minden típusú fehérje kiegészítő részt vesz.

Forrás: Agrárágazat

Full-fat szója előállításával és forgalmazásával cégünk, a Géta Kft. is foglalkozik. Akár bérfeldolgozás keretében is vállaljuk üzemünkben! Lapunk alján videó látható a full-fat szója feldolgozó gép működéséről. Hívjon minket akár azonnal: +36 29 493 005

“A kormány által meghirdetett zéró tolerancia minden GMO-ra vonatkozik, és ennek alapján a vidékfejlesztési minisztérium a jövőben is mindent megtesz azért, hogy Magyarország GMO-mentessége fennmaradjon.” – mondta Budai Gyula, a VM Parlamenti Ügyekért Felelős Államtitkára a közelmúltban, az országházban tartott szakmai fórumon.

Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán 10%-át tudja előállítani. A 60 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektár fölé lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna többek között fontos, mert az országba behozott szójadara és szójabab 90%-a GMO-s! – vélekedett a szakember, aki előadásában kiemelte: 600 ezer tonna szója feldolgozott szójadara formájában kerül az országba. Emellett mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan mindössze 70-80 ezer tonna mennyiséget termel. Rámutatott arra, hogy uniós szinten a felhasznált szója több, mint 95%-a importból származik, és sajnos ennek mintegy 90%-a genetikailag módosított termék. Kiemelte: a GMO-k hazai megítélése nagyon rossz,  a fogyasztók alapvetően elutasítják azt. Akkor miért jó ez az importfüggőség Magyarországnak? Előadásában kitért a dél-amerikai régióra, mint meghatározó GMO-s szóját előállító térségre. A szója attól lesz GMO-mentes, ha azt GMO-mentes vetőmagból termesztik, elkülönítetten tárolják, mozgatják és szállítják. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO-mentes import szóját. A GMO-s és -mentes árak közti különbség tonnánként 70 euró, amely 10% fölötti árkülönbséget jelent.

A GMO-mentes szójatermelést elsősorban tájékoztatással lehet a gazdák számára vonzóbbá tenni. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelőket tájékoztassuk mind a belföldi, mind a nemzetközi rendezvényeken arról, hogy a szójával igenis lehet pénzt keresni! A szója jövedelmezősége korrekt számítással is meg tudja haladni a kukoricáét is! A plusz jövedelmezőség a kukoricáéhoz képest akár 50 ezer forint is lehet – fogalmazott a cégvezető.

Nagyon fontos, hogy legyenek modern genetikai alapú vetőmagfajtáink, amelyek terméspotenciálja eleve magasabb az átlagnál. A Karintia Kft. három vezető, modern genetikájú fajtával van jelen a vetőmagpiacon, melyet Magyarországon szaporít. Ezen vetőmagok kétkomponensű anyaggal készre oltva kerülnek a termelőhöz. A Kft. a Duna Szója Szövetség tagjaként regisztrált, és certifikációval rendelkező cég, amely a vetőmagon kívül a szükséges növényvédő szert és műtrágyát is biztosít. Sajnos különösen a  kezdő szójások előszeretettel próbálják maguk, otthoni körülmények között oltani a vetőmagot, mely a mechanikai sérülésekre egyébként is nagyon érzékeny. A Karintia Kft. által kínált fajták nagyon erős kezdeti fejlődéssel, valamint fokozott gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Hatalmas kockázatot vállal az, aki nem fordít kellő figyelmet a megfelelő vetőmag kiválasztására!

Forrás: Agrárium, 2014. márciusi szám

A szója sokoldalúan hasznosítható hüvelyes növény. A hüvelyesek közül az egyik legértékesebb növényünk, amely a nagy biológiai értékű beltartalma miatt emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra, valamint széles körű ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas.

A szójabab 36-42 % fehérjét és 18-22 % olajat, valamint különböző vitaminokat /A, B, E, K, stb./ és biológiailag aktív vegyületeket is tartalmaz.
A fehérjék közül legnagyobb mennyiségben az albuminok /5-7 %/ és a globulinok /60-70 %/ találhatók a szójában.
A szójafehérje aminosav összetétele alapján biológiailag majdnem teljesértékű fehérjének tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak /triptofan, lizin, cistin, leucin, stb./ megtalálhatók benne.

A szójaolaj – amelynek igen sokféle felhasználási lehetősége van, pl. kitűnő minőségű étolaj – a félig száradó olajok csoportjába tartozik.

A többi hüvelyes növényhez hasonlóan nem csak a szójabab, hanem az egész növény gazdag fehérjében. Ezért a szója szálas- és tömegtakarmányozás céljára is termeszthető. Mint szálas- és tömegtakarmányt rendszerint más növényekkel társítva termesztik /szójás csalamádé, szójás silókukorica, stb./.
A szója őshazája Délkelet-Ázsia. Kína déli részén és Mandzsuriában már több mint 4 ezer éve termesztik. Innen terjedt el Ázsia és a világ más részeibe. Európában csak a XVIII. században kezdett meghonosodni.
A hazai hasznosítás még később kezdődött, csak a múlt század végén indultak el a kísérletek, de rendszeres termesztésre csak 1935-ben került sor. Jelenleg is sok szóját termesztenek Kínában, de a világ legnagyobb szójatermesztő országa ma már az USA, ahol évente mintegy 20-24 millió ha-on termesztik.
A szója vetésterülete növekvő tendenciát mutat az utóbbi években, és 40-45 millió ha körül van világviszonylatban. A termőterület növekedését egyébként a szója széles körű felhasználhatósága indokolja.
Emberi táplálkozásra legnagyobbrészt Kínában, Japánban és Óceániában használják. De az utóbbi években világszerte, így Európában is növekszik a szója közvetlen emberi táplálkozás céljára való felhasználása. Elterjedőben van a szójával dúsított – szója adalékú – élelmiszerek /szójás kenyér, édességek, húskészítmények, margarin, stb./ előállítása.
Az élelmiszeriparon kívül felhasználja még a szóját a festékipar, a műanyaggyártás és a gyógyszeripar is.

De a szójatermesztés legnagyobb jelentősége mégis az, hogy az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara az állattartásban és hizlalásban nélkülözhetetlen fehérjetakarmány.
A szója takamányértékénél fogva nagyon értékes növény és nélküle ma már elképzelhetetlen a modern állattenyésztés. Az iparszerű hús- és tojástermelésben pedig a korszerű takarmányozás egyik elengedhetetlen feltétele az extrahált szójadara megfelelő mértékű felhasználása.
Ezek alapján megállapítható, hogy a hazai szójatermesztés jelentősége a felhasználás és takarmányfehérje szempontjából igen nagy; amelyet még az is befolyásol, hogy állattenyésztésünk – fajösszetétel /sertés és baromfi/ és technológia tekintetében is – szójacentrikus.
Mindezek ellenére szójatermesztésünk helyzetét, a termesztés lehetőségeit napjainkban is eltérően ítélik meg.
Régóta folyik a vita arról, hogy milyen mértékben lehet és érdemes hazánkban szóját termeszteni. Eltérő és két csoportba sorolható vélemények alakultak ki. Az egyik vélemény az, hogy a kialakult vetésterületet nem kell tovább növelni, helyette a viszonyaink között sikerrel termeszthető gabonafélék /búza, kukorica/ bővülő exportjával kell megteremteni a szójaimport devizafedezetét.
A másik vélemény szerint reális lehetőség és szükség van a vetésterület olyan mérvű emelésére, hogy a főbb növénykultúrák területében érezhető változások ne következzenek be.

Forrás: a szója termesztése

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás extruder páraelszívóval monex-75 extruder monex-75 extruderrfej extruder alkatrész gyártás szaraz_kutyatap_gyarto
Agroinform közösség
Extruder archívum