Találatok erre a kulcsszóra: ‘szója gyomirtása’

Az Agrárszektor.hu a magyar szójatermesztésről kérdezett mezőgazdasági szakembereket – 2.

Az 1. részben két szakember osztotta meg velünk véleményét a hazai szójatermesztés jelenlegi helyzetéről. Sok, értékes ismerethez is jutottunk e növény tulajdonságaival, termesztésével kapcsolatban. A 2. részben folytatódik a szaktanácsadás: Molnár Szabolcs rávilágít a legfontosabb tényezőkre és teendőkre a szója növényvédelme terén.

Molnár Szabolcs, termékfelelős, BASF

A szója vetésterülete a korábbi 40 ezer hektárról 2015-ben 77 ezer hektár fölé emelkedett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szója kiemelten támogatott kultúra lett, így több mint kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. Egyes vélemények szerint a szója vetésterülete néhány éven belül akár a 100 ezer hektárt is meghaladhatja Magyarországon.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szója termesztésére a hazai szántó területek csak kisebb része alkalmas a növény speciális igényei miatt (mély termőrétegű, jó vízmegőrző képességű mezőségi talajok, nagy vízigény, különösen a virágzás, hüvelykötődés, magtelítődés időszakában). A növény talaj és klimatikus igényei elég speciálisak, meleg- és vízigényes növénynek számít, ezért a főbb szója termesztő területek ott alakultak ki Magyarországon, ahol ezek a feltételek adottak a termesztéséhez. A legnagyobb szója vetésterülettel Tolna megye rendelkezik, de nagyobb területen található meg Vas, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Zala, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is.

A másik tényező, amely korlátozhatja a hazai szója termesztés növekedését, a megfelelő szakértelem hiánya. Magyarországon a tradicionális szójatermesztők rendelkeznek megfelelő ismerettel a szója termesztésével kapcsolatban, viszont a termesztést most elkezdő termelőknél ez sok esetben hiányzik. A szója termesztése során figyelembe kell venni a növény környezeti igényeit, a termesztéstechnológia sajátosságait, például a szója helyét a vetésforgóban, a talaj-előkészítés, a fajta kiválasztás, a tápanyagellátás és a vetés speciális szempontjait.

Ha a szója növényvédelméről beszélünk, akkor az első és legfontosabb feladat a gyomok elleni hatékony védelem. A szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, ezért ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél megkérdőjelezhető. Ráadásul a gyomos szója nehezebben, és nagyobb veszteséggel takarítható be.

A szója gyommentesen tartása komplex feladat, amely még a nagy gyakorlattal rendelkező szója termesztőket is gyakran komoly kihívás elé állítja. A gyomirtás nehézsége több okból fakad. Először is a szója gyomösszetétele, amely leginkább a kukorica illetve a napraforgó gyomviszonyaihoz hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a szója területeken előforduló gyomflórában egyaránt megtalálhatók a magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomok. Ezekre a gyomnövényekre jellemző, hogy életformájukból adódóan a talaj különböző mélységéből csíráznak, így egy részük a szójával együtt kel ki, míg mások a szója kikelését követően jelennek meg a területen.

A másik probléma a gyomirtásra felhasználható hatóanyagok száma. Jelenleg a szója vetés utáni, kelés előtti gyomirtására csupán hét hatóanyag használható, míg kelés után a széles levelű gyomok ellen csupán három. Ráadásul több hatóanyag hatásmechanizmusa nagyon hasonló, tehát ha jól megnézzük igen csak szűkös a választék. A harmadik probléma, a már említett kezdeti gyenge gyomelnyomó képesség, azaz a szója kikelése után több hét is eltelik, amíg leveleivel betakarja talajt, megakadályozva ezzel a gyomnövények újabb csírázását. Különösen igaz ez a széles sortávú (45, 70 cm) vetések esetén.

A szója gyomirtása tulajdonképpen már a terület kiválasztásával és az elővetemény gyomirtásával elkezdődik. Nem szerencsés az évelő kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területekre szóját vetni (például mezei acat, szulákfélék), hiszen e gyomok ellen jelenleg nincs megbízható megoldás a kultúrában. Ellenük igen hatékony gyomirtó szerek állnak rendelkezésre kalászosokban és kukoricában, így a védekezésre ezekben a kultúrákban koncentráljunk.

A másik fontos alapelv, hogy a szóját vetés után minden esetben azonnal kezeljük valamilyen alap gyomirtó szerrel. Ezeknek a készítményeknek a hatásához csapadék szükséges ugyan, de ha a kezelést követő néhány napon belül megérkezik az eső, a gyomok jelentős része már az első lépésben „megfogható”, azaz ki sem fognak kelni. Akkor is érdemes ezt megcsinálni, ha a kezelést követő időszak csapadékban szegényebb, hiszen az alap gyomirtó szerek hatása – még ha csökkentett mértékben is – de ekkor is érezhető lesz. A szerválasztásnál akkor járunk el helyesen, ha nem egy hatóanyagban gondolkodunk, hanem hatóanyag kombinációt választunk, ezzel ugyanis nagyban növelhetjük az alapgyomirtásunk hatékonyságát.

Egy jó alapkezeléssel a sekélyről csírázó gyomokat tudjuk hatékonyan kiiktatni a területről, a mélyről csírázó gyomok ellen viszont külön védekezés szükséges. Ezt már a kikelt szójában kell elvégezni. A legjobb hatást akkor érjük el, ha a gyomokat azok legérzékenyebb állapotában kezeljük. Ez az egyéves egyszikűeknél az 1 – 3 leveles (gyökérváltás előtti), az egyéves kétszikűeknél pedig a 2 – 4 valódi lombleveles állapot. Különösen igaz ez a szója talán két legveszélyesebb gyomnövénye, a parlagfű és a fehér libatop esetében. Ezek a gyomnövények vastag viaszrétegük miatt nehezen kontrollálhatók, megkésett kezelés esetén pedig szinte biztos a túlélésük.

A rovarok tekintetében a takácsatkák okozhatnak komoly kárt. Tömeges fellépésükre száraz, meleg nyarakon számíthatunk. A kórokozók megjelenése és az általuk okozott kár nagymértékben függ az adott év időjárásától. A baktériumos betegségek mellett esetenként a szója peronoszpóra, a fehérpenész, a szója hamuszürke szárkorhadása, illetve a fuzárium léphet fel.

Forrás: agrarszektor.hu

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

A posztemergens megoldás esetében ismernünk kell a gyomnövények érzékeny fenológiai állapotát, a védekezést lehetőség szerint erre az időszakra kell időzíteni. A herbicidkezelést a magról kelő kétszikű gyomnövények 4 lombleveles állapotáig javasolt elvégezni. Többek között a hektáronkénti magas herbicidköltségek miatt állományban az évelő kétszikűek irtása – kiemelten a mezei acatot – egyelőre megoldatlannak látszik. Gyérítésére az elővetemény gyomirtása, illetve a mechanikai sorközművelő kultivátorral végzett gyomirtás nyújthat segítséget. Az egyéves és évelő egyszikű gyomnövényekkel (kakaslábfű, muharfélék, köles, fenyércirok, tarackbúza) fertőzött területeken az állományban való gyomirtást a speciális graminicidekkel  (egyszikűirtó) ajánlott elvégezni. Fontos, hogy a gyomnövény megfelelő nagyságú levélfelülettel rendelkezzen, melyet 10-30 cm-es növénymagasságnál érnek el. A permetezést finom cseppekre bontva célszerű elvégezni. Száraz időjárási körülmények esetén az egyszikűirtó szerhez adott nedvesítőszerek segítik a vegyszer behatolását a gyomnövénybe.

Heterogén fejlettségű gyomfertőzés esetén a kétszeri kezelés nagyobb hatékonyságot nyújt. Ebben az esetben a kezelések között legalább 10-12 nap teljen el. Optimális vetés és megfelelően elvégzett gyomirtás alkalmával a szója záródása következtében a a talaj leárnyékolása miatt az újabb gyomnövények kelése lelassul. A kultúra gyomelnyomó képessége érvényesül.

Állománykezelés: a fajtaválasztéktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A növény akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek, és  a levelek már lehullottak. Ha az egyenetlen kelés következtében kialakult foghíjas területen felszaporodtak a gyomok, valamint az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikkálni szükséges. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek, és a levélzet nagyobb része már lehullott. A szójamagok nedvességtartalmának és a gyomosodás erősségének függvényében az állományszárítás száraz, meleg augusztusi, illetve szeptemberi időjárás esetén elhagyható.

Forrás: Agrárium, márciusi szám. Szerző: Szentey László, növényvédelmi szakmérnök

Az aprómorzsás talajszerkezet, a jó minőségű magágy nemcsak a szója csírázását segíti elő, hanem a preemergens úton kijuttatott herbicidek (gyomirtó szerek) hatékonyságát is (preemergens gyomirtás során a vetés után közvetlenül a talaj felszínére juttatjuk ki a gyomirtó szereket). A szója tenyészideje hosszú, ezért a gyomirtó szerek megválasztásánál a hosszabb hatástartamú készítmények választása szükséges. A szója levélzetén nincs viaszréteg, viszont a borsónál ellenállóbb a gyomirtó szerekkel szemben. A rossz herbiciddozírozás miatt megnőhet a fitotoxicitás veszélye, melyek a következő tünetekben mutatkoznak meg:

• a növény fejlődésében visszamaradt,
• a levelek elszíneződnek, deformálódnak, elhalnak,
• a károsodott növény gyökere rosszul fejlett.

A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok is károsíthatják. Ezek a tünetek a gyökerek növekedésekor a legszembetűnőbbek, amelyek a levelek elszíneződésében mutatkoznak meg. A károsodott szója a felvett dózistól függően kinövi a tüneteket, ritkább esetben elpusztul.

A preemergens készítmények felhasználásába nagy kockázatot jelent, hogy hatáskifejtésük feltétele a permetezést követő 2 héten belül lehullott 10-20 mm bemosócsapadék. A preemergens herbicidek a talajréteg felső rétegében csírázó, magról kelő egy- és kétszikűeket jól irtják, azonban a folyamatosan, mélyebb talajrétegekből kelők (selyemmályva, csattanómaszlag, parlagfű, árvakelésű  napraforgó, szerbtövis fajok) ellen hatékonyságuk elmarad. Ezen fajok ellen a preemergens készítményeket kombinációban lehet megfelelő hatékonysággal kijuttatni.

Forrás: Agrárium márciusi száma

Ahol el lehet rontani

A GM-mentes szója vetésterülete olyan kicsi a világban, hogy a vegyszergyártók nem tartják érdemesnek foglalkozni vele, így szerény a felhasználható készítmények száma. A szója tág sorközű (45 centi), alacsony növény, teljesen kifejlett állapotban sem zárja úgy a sorokat, mint a kukorica, ez pedig igencsak kedvez a parlagfűnek. Tudják ezt a földhivatal ellenőrei is, akik júliustól gyakran kilátogatnak a szójás gazdaságokba.

A sorköz ugyan alkalmas a kultivátorozásra, jót is tesz a növénynek, de a parlagfű megmarad a sorokban. Olyan évjáratokban, mint a tavalyi volt, nehéz vele boldogulni. A szója ugyanis későn került földbe, vontatottan, foghíjasan kelt, aztán a szárazság gyötörte. Bezzeg a nyári aszályban elemében volt a parlagfű. A sorokban a főnövényt is túlnőtte. „Kitaláltuk, hogy tapadásfokozóval kevert totális gyomirtót teszünk a tankba, és szivacsot tekerünk a keretre. A szórófejből alacsony nyomással épp csak annyi vegyszer került a keretre, hogy átitatódjon, de ne csepegjen. Ezt húztuk át a parlagfűn. Nem volt más megoldás” – emlékezik az extrém helyzetre a Szabadszentkirályi Zrt. ágazatvezetője, Kovács Gábor. Náluk jól előkészített, gyommentes, sík magágyba kerül a vetőmag. Utóbbinak a betakarításkor van jelentősége. Bár már öt éve foglalkoznak a pillangóssal, még mindig használnak hozzá hektáronként egy zacskónyi nitrogénkötő baktériumot tartalmazó oltóport is, ami 1500-1600 forintba kerül. Aztán preemergensen kap a tábla egy Pledge-s alapkezelést a magról kelő kétszikűek ellen, és drukkolnak, hogy jöjjön rá egy kis bemosó csapadék. Később is résen kell lenni, mert a gyom több hullámban kel, és nem mindegy, mekkora a haszonnövény és mekkora a parlagfű. Van olyan helyzet, hogy a szója még túl kicsi a védekezéshez, közben a parlagfű meg túlnövi azt a 4 leveles állapotot, amikor igazán hatékony lenne ellene a vegyszer. Szabadszentkirályon állományban osztott kezeléssel még kétszer permeteznek Refine-nal és Pulsarral.

A gyomirtási, kapálási munkacsúcs sajnos más kultúrák gépigényével is ütközik, ezért májusban, júniusban nagy a kapkodás. De aki kiismerte a szója gyengéjét, megbirkózik vele, és minden további nélkül produkálja a 3 tonnás átlagot, ahogy a Baranya megyei cég is. Az utolsó rizikós pont a betakarítás. Kulcsfontosságú, hogy egyenletes talajfelszínünk legyen, ezt kopírozva, a növény szárat alacsonyan, a legalsó, legkövérebb hüvelyek alatt el tudja vágni a gép. Egy speciális szójaasztal egyébként 8-10 millió forintba kerül, de megéri. Talán tudni érdemes még, hogy szóját a topramezon és mezotrion használata után ne vessünk; továbbá érdemes a szintén kukoricában felhasznált sulkotrion hatóanyagot és a kalászosokban alkalmazott egyes szulfonil-karbamidokat is kerülni. Egyéb kockázata nincs a növénynek.

Állati fehérje: muszáj

Miután Nagy-Britanniában a 1980-as évek végén kitört szivacsos agyhártyagyulladás (BSE) és az állati fehérje etetése között kapcsolatot találtak, egyre szigorúbb takarmányozási előírásokat vezettek be, míg végül 2001-től mindennemű állati fehérje etetését megtiltották az Unióban. A hiányzó mennyiség pótlása azóta sem oldódott meg, ezért Európa visszakozott a kérdésben: 2013-tól az akvakultúrában, idéntől a sertések takarmányában, jövőre pedig a baromfik tápjában is megjelenhet egy fajidegen, nem kérődző állat hús- és vérlisztje (keresztetetés). A takarmánygyártók azonban úgy vélik: nem olyan olcsók már ezek sem. Ugyanis a pet food, az állateledel-gyártás mindent felszív a piacról, vásárlói pedig teljesen árérzéketlenek. A legkisebb pénzű nyugdíjas is, aki magának csak csirkelábat vásárol, megveszi a macskájának a Whiskast. A magyar pet food ipar pedig alaposan megizmosodott az utóbbi években, hatalmas piacra leltünk ugyanis Oroszországban.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Tápanyagellátás és trágyázás

 A szója a hüvelyesek közül a legtápanyagigényesebb növényünk. Ezért szükséges, hogy a tenyészidő folyamán – különösen a virágzás és hüvelyképzés idején – a tápanyagok megfelelő mennyiségben és arányban álljanak a növények rendelkezésére.
A szója fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 6,2 kg N, 3,7 kg P2O5, 5,1 kg K2O, vagyis 15 kg vegyes – N, P, K – hatóanyag. A MÉM NAK-szerinti fajlagos műtrágyaigény, hatóanyag kg/t – közepes és jó tápanyagellátottságú talajokon -: 49-68 kg N, 40-54 kg P és 40-54 kg K.
Természetes, hogy a konkrét műtrágyázás során – a többi növényekhez, főleg a hüvelyesek trágyázásához hasonlóan – ezek a tápanyagmennyiségek is módosulnak. Nagyon sok helyen 10 kg körüli vegyes műtrágya-hatóanyaggal állítanak elő 100 kg termést. A szója viszonylag kevés nitrogént igényel, mivel szükségletének kb. 40 %-át a légköri N megkötésével fedezi.
Egyébként a szója N-trágyázását több tényező is módosítja, pl. a vetőmag baktériumos oltása, és az, hogy a területen termesztettek-e már szóját.  Bárhogy van is, az biztos, hogy a szója kezdeti fejlődésének elősegítéséhez szükséges a N-műtrágya mennyiségének 40-60 %-át, kb. 40-50 kg/ha N-hatóanyagot starterként a talajba dolgozni.
A nitrogén műtrágyázással a szójánál is vigyázni kell, mert a túlzott adagolás erős gyomosodást, késői érést vagy megdőlést okozhat.
A szója foszfor- és káliumigénye elég nagy. Ezért nagy jelentősége van a szója igényére és a körülményekre – talajtápanyag-ellátottság – alapozott foszfor és kálium műtrágyázásnak. A foszfort és a káliumot teljes mennyiségben ősszel kell kijuttatni és szántással a talajba keverni.

 Talaj-előkészítés

 Mind az őszi, mind a tavaszi talajelőkészítő munkák azonosak a többi tavaszi vetésű növényekével, főleg a hüvelyesek talajelőkészítésével.

Vetés

A vetéshez nemcsak jó minőségű vetőmagra van szükség, hanem a vetőmagot elő is kell készíteni. A vetőmag-előkészítés két fontos elemből áll: csávázásból és oltásból.

Csávázáshoz Fuzárium és palántadőlés (Pythium és Rhizoctomia) ellen csak rhizobium baktériumokat kímélő szerek használhatók.

A szója oltását csávázás után kell végezni és ugyanúgy kell a vetőmagra juttatni, mintha újból csáváznánk /nedvesített porcsávázás/.

A szója csírázásához legalább 6-8 C talajhőmérséklet kell, ezért a szóját nem szabad korán vetni. Az optimális vetésidő április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében április második felében is vethető.

A szóját 50 cm-es sortávolságra kell vetni. A vetésmélység – a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően – 3-6 cm legyen.

A szükséges vetőmagmennyiség az alkalmazott vetésmódtól, a fajtához igazított növényszámtól és a vetőmagvak korábban érő, kisebb testű fajtákat sűrűbbre, a későbben érő – vegetatívabb típusú – fajtákat pedig ritkábbra kell vetni.
Így a javasolt hektáronkénti csíraszám 550-700 ezer között változik. /Átlagos ezermagtömegű vetőmagvak esetén ez 50-120 kg/ha vetőmagnak felel meg./

Ápolás és vegyszeres gyomirtás

Magágykészítéskor akkor van szükség talajfertőtlenítésre, ha a felvételezéskor négyzetméterenként 3 db drótféreg és pajor található. A talajfertőtlenítőt a talajba 5-8 cm-re kell a vetés előtt bedolgozni. A szója növényápolása kémiai és mechanikai gyomirtásból áll. A vegyszeres gyomirtás mellett mechanikai gyomirtásra is szükség van egyes évjáratokban. Így a szóját a tenyészidő folyamán esetleg egyszer vagy kétszer géppel is meg kell kapálni (kultivátorozás). A kultivátorozás ne töltsön talajt a növényre, mert a betakarítási veszteséget növeli.

Vetés előtt és után is lehet szükség gyomirtó kezelésére. Jelentős termést csökkentő és betakarítási veszteség okozó gyomnövényei a muharfajok, a kakaslábfű, a disznóparéj és libatopfélék.
Előfordul, hogy a vetés és kelés előtt alkalmazott vegyszerek ellenére is gyomosodik a szója. Ilyenkor posztemergens kezelésre, vagy mechanikai gyomirtásra van szükség.
A szója betegségei közül a vírusos rügyszáradás és a szója-sárgamozaik a legjelentősebb. Ellenük agrotechnikai módszerekkel védekezhetünk, így a négyéves váltás megtartásával és egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával. Baktériumos eredetű betegségek közül a levélfoltosság a baktériumos fekély vagy hólyagos levélfoltosság a jelentősebb.
Gombás betegségek a fuzáriumos hervadás, a fehérpenészes szárrothadás és a szójaperonoszpóra. Kártevők a bagolylepkék, a bogáncspille, az akácmoly, a rétimoly, az atkák és a levéltetvek, nemcsak károsítók, hanem betegségterjesztők is.

A szója az öntözést nagyon meghálálja. Általában 2-3 öntözésre van szükség, és általános irányelvként egy-egy öntözés vízmennyisége a talajállapottól függően 40-60 mm legyen. Az öntözés időszaka június közepétől augusztus közepéig tart (virágzáskor, hüvely- megkötéskor, zöldhüvely állapot).

Betakarítás és tárolás

A fajtáktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A szója akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek és a levelek már mind lehullottak. Ha az érés elhúzódik, akkor a szóját is deszikálni kell. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek és a levélzet nagyobb része már lehullott.
A szója legkisebb veszteséggel akkor aratható egymenetes aratásra beállított kombájnnal, ha a magvak nedvességtartalma 16-18 % körül van.

Aratás után a szóját szárítani kell. A szója szárítására is alkalmasak a különböző szárítók. De a szárítást csak alacsony hőmérsékleten szabad végezni, úgy, hogy a mag hőmérséklete nem emelkedhet 40-50 C fölé. A vetőmagszója még ennél is kíméletesebb szárítást igényel, (35-40 C).

Forrás: a szója termesztése