Találatok erre a kategóriára: ‘Támogatás’

Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől

Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Kozárdon, egy szakmai konferencián.

Farkas Sándor ismertette: a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett Nógrád megyei konferencián Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint elmondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az Unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával nőtt.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat hirdette meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban.

Az Agrárminisztérium államtitkára kitért arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Mint fogalmazott, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény- és haszonállatfajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen.

Farkas Sándor felidézte, hogy februárban megjelent az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározat, amelynek alapján 2022-ig mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a génmegőrzési célok megvalósítására.

Bablena Ferenc (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke a konferencián üdvözölte a kormány mezőgazdaság-fejlesztési szándékait, ami része annak, hogy a kormányzati politika a városok fejlesztése mellett a vidékfejlesztés felé indul el.

Becsó Károly (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, reméli, hogy ez a vidék és az itt élő szakemberek is be tudnak kapcsolódni a kormányzati programokba.

Forrás: agroinform.hu

A világ szójababtermelése megugrott, de a hírek hallatán a kezdeti árcsökkenés ismét visszakorrigálni látszik a piacon. Októberben eldől, hogy sikerül-e Brazíliának elhódítania az USA-tól a világelső szójatermelő címét. Nálunk és Ukrajnában viszont nagyot esett a szója termőterülete. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez 40 százalékos emelkedést hozhat az egy hektárra eső támogatásban

Brazíliában 117 millió tonna szójababot arattak le, ami mindenkori rekordnak számít (+3% vs 2017). Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy idén átvegyék az USA-tól a világ legnagyobb szójatermelője címét. Az Egyesült Államokban ugyanis 116,5 millió babra van kilátás az USDA becslése szerint. Persze az aratás még messze van. Meglepetésre Argentína is meghazudtolta a korábbi előrejelzéseket, és végül megközelítette a 2016-ban felállított csúcsot: 56 millió tonna szójababot hordott a raktárakba.

Eközben Európában minden szem Ukrajnára szegeződött, ahol viszont továbbra is a napraforgó termőterületét növelték, olyannyira, hogy idén a tavalyi 2 millió hektárról 1,5 millió hektárra esett a szójabab vetésterülete. Össztermésben ennél kevesebb veszteséggel számolnak, de a mintegy 15 százalékos csökkenés így is előre borítékolható.

Minden összevetve a világ össztermése átlépheti idén a 2016-os csúcsot is, és 354,5 millió tonna szója kerülhet a raktárakba, ami 5 százalékkal múlja felül az előző gazdasági év eredményét.

Magyarországon mindössze 55 ezer hektárt foglal el idén az ez olajos kultúra, ami hatalmas visszaesés a tavalyi 77 ezer hektár után. A termeléshez kötött támogatások keretösszegét 7 évre előre euróban határozták meg, és minden évben ugyanannyi pénzt osztanak szét az aktuális termőterületre. Mivel a  szója vetésterülete a tavalyi évhez képest 30 százalékkal csökkent, a forint-euró árfolyam pedig kitartóan gyengébbnek mutatkozik a 2017. évinél, ezért tekintélyes támogatásemelkedésre van kilátás (a végső összeget a szeptember 30-i árfolyam alapján határozzák meg).

A tavalyi bő 50 ezer forintos hektáronkénti támogatás idén 70 ezer forint körül alakulhat, vagyis a  vélhetően gyengébb piaci árakat a bőséges dotáció mindenképpen kárpótolni fogja.

120 ezer forintos babár mellett a szója már kéttonnás termés mellett is termel egy szerény jövedelmet, támogatással együtt pedig az idei év egyik nyertese lehet. Már csak egy szerencsés időjárásért kell fohászkodnunk…

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Idén Argentína és Brazília is kevesebb szóját takaríthat be az USDA előrejelzése szerint, így a szója világpiaci ára jónak ígérkezik. Itthon a termeléshez kötött támogatás ad lendületet a kultúrának. A kilátások tehát nem rosszak – még akkor sem, ha a növény kiszorul a zöldített területből

A zöldítési előírások szigorodása miatt idén egy picit csökkenhet a tavalyi 77 ezer hektáros szójatermő terület, de lényeges változás – a hektár alapon járó fehérjenövény-prémium miatt – nem várható. A „zöldített” területen vegetációban nem végezhető peszticides kezelés, ami a szója esetében azt jelenti, hogy sem a gombák, sem a rovarkártevők ellen nem lehet az állományban védekezni. A gyomirtás pedig komoly felkészültséget és szaktudást igényel a beszűkült szerpaletta miatt. Vetés, illetve kelés előtt 7 hatóanyagot lehet bevetni 8-féle készítményben, míg kelés után már csak 4-et – összegzi a kihívásokat dr. Bárány Sándor ismert szójavetőmag-előállító és szójatermelő.

Egyszóval a szójások úgy érzik, már így is nehéz volt az életük, a további szerkorlátozás egyet jelent azzal, hogy a szóját nem számolják bele a zöldített területbe. Aki viszont „megtanulta” ezt a növényt, az most már nem engedi ki a keze közül. A fehérjenövény termeléshez kötött támogatása így is kompenzálja a technológiai nehézségeket.

Hogyan számolunk, ha kiesett a zöldítésből?

A terület 5%-án kell valamilyen módon teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat. Magyarországon legtöbben a nitrogénkötő növényeket (szója, borsó, lucerna…), a másodvetést (olajretek, mustár, facélia, len…) és az ugaroltatást választották az előírás teljesítésére. A súlyzó faktoroknak köszönhetően a legkisebb területtel a parlag tudta az 5%-os elvárást teljesíteni (1-es szorzó), ám ez csak viszi a pénzt. 0,7-es szorzóval lehetett figyelembe venni a pillangósokkal bevetett területet, ami jóval több terület lekötését jelentette, viszont hozta a pénzt. Ráadásul fehérjenövény-prémium is járt érte (szójáért, borsóért mintegy 60 ezer Ft/ha, lucernáért mintegy 22 ezer Ft/ha).

Töretlen népszerűségnek örvend a szója

Ha a szója mintegy 70 ezer hektáros területe kiesik a zöldítésből, akkor legalább 160 ezer hektárral kell növelni a másodvetésre kijelölt terület nagyságát, az ugyanis csak 0,3-as szorzóval vehető figyelembe a zöldített terület kalkulálásakor. Ez bizonyára így is lesz, ami a tavaszi vetésű növények előtt tovább növeli a talajok szervesanyag-készletét. Ez persze nehezen számszerűsíthető előny a gazdák számára. Fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy a talajművelés, a vetőmag és vetés, majd a beforgatás költségének és időigényének örülni tudjon a termelő.

Megszállott szójások

De egyre profibbak és eltökéltebbek a szójások is. „Itt, Baranyában, mi komolyan vesszük a szóját. Vannak persze Borsodban és a Bács-Kiskun Duna melletti földjein is nagy szójások” – engedi meg Bárány Sándor. Szerinte sok még a tanulnivaló a növénnyel, de nagyok a lehetőségek is. A GMO-mentes szójababra egyre nagyobb az igény, keresleti piaccal kell számolni.

A szójatechnológia előnyös vonásai:

  • 67 engedélyezett fajtából válogathatnak a hazai termelők. Ma már létezik 85 napos szója is, amelyik őszi árpa (de akár különleges konzervipari növények mint a kapor vagy spenót) után másodvetésben is megterem 2-2,5 tonnát.
  • Gabona-sortávtól kukorica-sortávig (12-76) többféle térállásban is vethető, ezért a géppark adottságaihoz igazítható.
  • Ha csak a technológiai igényt tekintjük, akkor általánosságban a hosszabb tenyészidejű, robusztusabb fajták mehetnek tág sortávra és az ország déli régióiba, míg a rövidebb tenyészidejű, filigránabb fajták duplagabona vagy akár gabona-sortávra, az ország északibb régióiba. A humuszos vályog talajok több növényt képesek kinevelni (sűrítés), míg a homokos vályog kevesebbet (tágabb tér).
  • Oltóanyagot használjunk a nitrogénkötés segítésére. Ha ez megvan, egy indító nitrogénadagot leszámítva nem lesz gondunk erre a tápanyagra, viszont az utóvetemény meghálálja majd a pillangós előveteményt.
  • Biológiai készítményekkel mérsékelni lehet a gombás betegségek esélyét, így a szerhasználatot.
  • Deszikkálva és ragasztva a koraibb fajták is minimális veszteséggel kombájnolhatók.

Bárány Sándor francia fajtákkal foglalkozik, de szép számmal vannak német, svájci, kanadai, osztrák nemesítésű szóják is a vetőmagpiacon, sőt, megjelentek az ukránok is.

Így válasszunk fajtát:
1. Termőhelyhez éréscsoportot (észak-dél, laza-kötött talaj)
2. Gépparkhoz sortávot (12-24-38-45-76 centiméter)
3. Jó termőképesség, magas fehérjetartalom
4. Minél jobb ellenálló képesség a peronoszpórával, fehérpenésszel, baktériumos betegségekkel szemben
5. Alsó hüvelyek minél magasabban helyezkedjenek el
6. Egyenletes érés, gyenge pergési hajlam
7. Jó szárszilárdság
Forrás: agrarszektor.hu

A méltán nagy sikerű Szója Roadshow ismét folytatódik. Kilenc helyszínen tart országos szakmai rendezvényt a Mauthner csoport tagja, a Karintia Kft.

Időpontok és helyszínek:

2017.

  • 2017.12.05, Kedd 09:00, Sárvár , Park Inn by Radisson Sárvár Resort & Spa – 9600, Sárvár, Vadkert u.4.
    A meghívó innen tölthető le.
  • 2017.12.07, Csütörtök 09:00, Győr, Aranyhal Étterem – 9019, Győr-Gyirmót, Ménfői út 83-85.        A meghívó innen tölthető le.
  • 2017.12.12, Kedd 09:00, Keszthely, Tompos Étterem – 8360, Keszthely, Pázmány P.  u.56-60.  A meghívó innen tölthető le.
  • 2017.12.13, Szerda 09:00, Pécs, Tettye Vendéglő – 7625 , Pécs , Tettye tér 4.      A meghívó innen tölthető le.

2018.

  • 2018.01.09, Kedd 09:00, Tamási, Tamási Művelődési Központ – 7090, Tamási, Szabadság út 50.   A meghívó innen tölthető le.
  • 2018.01.10, Szerda 09:00, Baja, 6500, Baja, Szegedi út 19. – Malom Club Baja.      A meghívó innen tölthető le.
  • 2018.01.11, Csütörtök 09:00, Orosháza, Alföld Gyöngye Hotel és Konferenciaközpont – 5900, Orosháza, Gyopárosi út 3.                                             A meghívó innen tölthető le.
  • 2018.01.16, Kedd 09:00, Szolnok, Garden Hotel- 5000, Szolnok, Tiszaligeti sétány.                                                                                                                      A meghívó innen tölthető le.
  • 2018.01.17, Szerda 09:00, Szerencs, Meggyes Hotel – 3900, Szerencs, Zrínyi Ilona utca 9.                                                                                                              A meghívó innen tölthető le.

 

Az események 9 órától 11:55-ig tartanak, végül a programokat egy finom ebéddel zárják.

Megtisztelő jelenlétére feltétlen számítanak a szervezők! A részvétel ingyenes, viszont a regisztráció szükséges!

Forrás: agroforum.hu

2017. december 13. Pécs, Tettye vendéglő, 09:00

pecs_1213

Forrás: agraragazat.hu

Összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos meg akarja védeni a Közös Agrárpolitikát, hazánk pedig ebben partner lesz – hangzott el a 2017-es Agrárszektor Konferencián, Siófokon. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak

November 29-én jelent meg az Európai Bizottság közleménye a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról. A közös költségvetés azonban bizonytalan, számtalan olyan eseményt látni, ami az elfogadását veszélyezteti. Ilyen kockázati helyzet a német kormányalakítás elhúzódása, a Brexit-tárgyalások és a 2019-es Európai Parlamenti választások. A magyar kormány érdeke is, hogy elfogadják a közös költségvetést – mondta el a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitóelőadásában, mintegy 800 fős hallgatóság előtt Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos és munkatársai meg akarják védeni a Közös Agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen Közös Agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja.

A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.

A fejlesztési támogatásokra továbbra is szükség van

Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van.

Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben.

A fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Az állattenyésztésnél viszonylagos stagnálást lát a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, vannak azonban részsikerek, mint például a szarvasmarha-ágazat. Az öntözési fejlesztések stratégiai célt jelentenek a kormány számára, a pályázati felhívások több ponton módosultak az öntözési beruházások könnyebb engedélyeztetése érdekében, sőt, komplex öntözési stratégia is készül.

Továbbra is szándék van a kis-és közepes méretű gazdaságok erősítésére: Mezei Dávid szerint ezek a gazdaságok csak akkor tudnak talpon maradni, ha összefognak, integrálnak és közösen hajtanak végre beruházásokat is.

De mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Eltűnnek-e a támogatások 2020 után?” – című panelbeszélgetés résztvevői arról osztották meg véleményüket, hogy mennyi uniós agrár-és vidékfejlesztési támogatást kaphat Magyarország 2020-2027-ben, a mostani hétéves ciklushoz képest.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni.

A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

A szakember csak részben elégedett az eddigi Közös Agrárpolitikával, a következő célokat azonban előnyösnek látja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének fejlesztése, az őstermelői adórendszer egyszerűsítése, az öntözés és az integráció elősegítése is olyan folyamatok, amelyek határozott előnyökkel járnak.

Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek – mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kockázat a mai rendszerhez képest, hogy látszólag nagyobb, de erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese
szerint a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös, és arra számít, hogy a támogatások csökkenni fognak. Ezt az Európai Bizottság költségvetési opciói (5-ből 4 esetben) elővetítik. A legnagyobb probléma a társfinanszírozás: Magyarország ebben a korábbi ciklusban jelentős hátrányban van. Szerinte komolyan végig kell gondolni a modernizációs forgatókönyveket. A szakember úgy látja, hogy a modernizáció, a technológiai megújulás fókuszban kell legyen a magyar mezőgazdaságnál – ugyanakkor a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azon az állásponton van, hogy a Magyarországra jutó pénz kevesebb lesz a következő ciklusban: a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig hazánk nem áll túl jól. A NAK szakértője felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

Forrás: agrarszektor.hu

Időpont: 2017. november 30. – 2017. december 1.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness ****

Program:

  • A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Elveszik-e e támogatásokat 2020 után?
  • Ütközőzóna – A hazai agrárium véleményvezéreinek találkozása
  • Véghajrá és kifizetési dömping a Vidékfejlesztési Programban
  • Újraosztás: mi hoz az új integrációs törvény?
  • Versenyhelyzetben a bankok: finanszírozás az agráriumban
  • Áfacsökkentés az élelmiszerpiacon
  • Versenyképesség az élelmiszeriparban
  • Átrendeződés a hazai húsiparban
  • Hogyan teljesít a magyar kukorica? – Fajtakísérletek eredményeinek értékelése
  • Madárinfluenza: megelőzhető-e a katasztrófa?
  • Csúcstechnológiák az állattenyésztésben – tenyészés, genetika, takarmányozás
  • Versenyképes állattenyésztés – Álom vagy valóság?
  • Innovációs forradalom a mezőgazdaságban: okostechnológiák, agrárinformatika
  • Precíziós gazdálkodás: divat vagy gyakorlat? – Lehetőségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben
  • GMO vagy nem GMO? – Új nemzeti fehérjeprogram indul
  • Probléma vagy lehetőség? – Generációváltás a hazai mezőgazdaságban
  • Sikertörténetek: agrár-startupok, családi cégek, nemzetközi eredmények
  • Inputpiaci kihívások – Globális és hazai trendek
  • A jövő az exporté – Kitörési lehetőségek a hazai agrárkivitelben

Miért érdemes részt venni?

Idén ötödik alkalommal rendezik meg a kétnapos agrárkonferenciát, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt fél évtized során. A kapcsolatépítés mellett az elsőrangú szakmai programé a főszerep, amely két napon át, plenáris és párhuzamos tematikus szekciók keretén belül biztosít platformot a magyar agrárium legfontosabb témáinak megvitatásra.

Az este folyamán az állófogadás, a díjátadók és más szórakoztató programok mellett bemutatják az „Agrárszektor 2017 – Az 50 legbefolyásosabb személy a hazai agráriumban” című kiadványt is.

Jelentkezés ide kattintva!

Forrás: portfolio.hu

A kormány kormányhatározatban tette közzé, miszerint szükségesnek tartja az öntözésfejlesztési stratégia megalkotását. A megvalósításhoz a nemzetgazdasági minisztert utasítja a határozat arra, hogy az idei központi költségvetésből 195 millió forint álljon rendelkezésre. A belügyminiszter pedig készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát, amelyet legkésőbb 2018.április 30-ig a kormány elé kell terjesztenie

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint. A megvalósítás érdekében a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve, készítsen Magyarország területére öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével ez év december 31-ig.

A határozat felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt. Ezen kívül készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről. A teljesítés határideje 2018. február 28.

Szintén a belügyminisztert utasítja a határozat, hogy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát. Ha ezt megtette, terjessze azt a kormány elé jóváhagyásra legkésőbb 2018. április 30-ig.

A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell, hogy az öntözésfejlesztési stratégia elkészítéséhez – egyszeri jelleggel – rendelkezésre álljon a feladat végrehajtására az idei központi költségvetéséből 195 millió forint.

Emellett biztosítson 55 millió forintot, szintén e cél teljesítésére a költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet terhére az Agrárgazdasági Kutató Intézet javára.

A földművelésügyi miniszternek – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve – meg kell vizsgálnia a stratégiához szükséges feltételrendszert. Ezután javaslatot kell tennie az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-, pénzügyi- és szabályozási feltételrendszerre, jövő év január végéig.

A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása, továbbá a tározása érdekében.

Határozza meg továbbá a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket. Ennek a határideje is 2018. január 31.

A földművelésügyi miniszter feladata lesz, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre. Ennek határideje jövő év, február 28.

Forrás: agrarszektor.hu

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről

A 2017.10.13-án, a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 227,8 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 32 110 forint lehet.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához járó támogatás keretösszege 125,2 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 17 643 forint.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében támogatási jogcímenként hektár és állategyed alapon történik a kifizetés. A támogatásból október 16. után kifizethető előlegek maximális mértékei:

anyajuhtartás 5236 forint, az anyatehéntartás 31 859 forint, hízottbika-tartás 12 757 forint, tejhasznú tehéntartás 71 828 forint, rizstermesztés 158 559 forint, cukorrépa termesztés 100 474 forint, zöldségnövény termesztés 60 401 forint, ipari zöldségnövény termesztés 41 603 forint, ipari olajnövény termesztés 51 303 forint, extenzív gyümölcstermesztés 51 219 forint, intenzív gyümölcstermesztés 85 647 forint, szemes fehérjetakarmány-növény termesztés 36 005 forint, szálas fehérjetakarmány-növény termesztés 16 399 forint.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatható terület legfeljebb 220,1 ezer hektár, és október 16-tól hektáronként legfeljebb 14 766 forintot lehet kifizetni.

A felsorolt támogatási mértékeket az éves bruttó pénzügyi felső határ figyelembevételével állapították meg. A nettó pénzügyi felső határ betartása érdekében az egyes jogcímeknél a kifizetéskor csökkentési együtthatót kell alkalmazni a teljes támogatási összegre, amelynek mértéke 0,95 előleg, illetve részfizetés esetén.

A rendelet tartalmazza az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2017. évi támogatások összegeit is, amelyek többek között a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztéshez és a dohánytermesztéshez kapcsolódnak.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Forrás: agroinform.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval szója extruder üzem szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás
Agroinform közösség
Extruder archívum