Találatok erre a kulcsszóra: ‘mezőgazdaság’

Egyes területeken százszázalékos a jégkár Zalában

Zala megyében a szerdai jégeső Kerkateskánd, Lovászi és Lenti-Máhonfa környékén okozott kárt a szántóföldi növényekben, egyes területeken százszázalékos a jégkár a repcében, szójában, kukoricában – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Babosdöbrétén a kukoricaföldeken jeleztek jégkárt, a vasárnapi jégeső pedig Hagyárosbörönd, Bagod és Zalaháshágyon környékén a repcében okozott 30-50 százalékos jégkárt – ismertette Süle Katalin, hozzátéve, hogy a károk felmérése folyamatosan tart. Beszámolt arról is, hogy a hétvégi 20-30 milliméteres eső inkább a kukoricának, napraforgónak és a szójának kedvez, a kalászosok közül legfeljebb a késői kalászosoknak segít valamelyest.

Az aszályos idő miatt a gazdák idén a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokra számítanak.

Az őszi árpa aratása már megkezdődött a megyében, a 2800 hektárnyi területen 5,2 tonna a hektáronkénti hozam. Zala megyében összesen 58 ezer hektáron kell betakarítani a termést. A csaknem 28 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti becsült termésátlaga 5,1 tonna, a 15,6 ezer hektáros repce várható hozama 2,6 tonna hektáronként – közölte a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az őszi árpa aratása rövidesen befejeződik Zala megyében, a betakarítási munkát a repce- és az őszibúza-táblákon folytatják.

A gazdáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a napraforgó gomba- és rovarkártevői, a kukoricabogarak és a szójakártevők elleni védekezésre is – emelte ki Süle Katalin. Az értékesítésről elmondta: az őszi árpa tonnánkénti ára 32-35 ezer forint között alakul, míg a búzáé 40-44 ezer forint tonnánként.

Kártevő körkép: a szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.

Forrás: agroinform.hu

Felértékelődtek a mezőgazdaságban aktív ügyfelek a hazai bankok szemében az elmúlt években: teljeskörű agrár-termékcsaláddal áll ügyfelei rendelkezésére az MKB Bank is

Az egyik legnépszerűbb program a Széchenyi Kártya kifejezetten termelőknek szóló változata, az Agrár Széchenyi Kártya, amely a már hagyományosnak számító hitelkonstrukció előnyeit viszi tovább azzal, hogy kedvező feltételek, akár 0%-os kamat és gyors elbírálás mellett biztosít friss likviditási forrást a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az országszerte több ponton elérhető Agrár Széchenyi Kártya 1-3 éves futamidőre igényelhető, 500 ezer és 50 millió forint közötti hitelkerettel. Az egyre népszerűbb termék egyik fő ismérve a rugalmasság: az egyszerűsített és vállalkozóbarát elbírálás mellett a hitelkeret akár menet közben is módosítható.

Szintén népszerű megoldás az agrárium számára a támogatások előfinanszírozása, a faktoring is, amely a mezőgazdasági élet egyenetlen jövedelmi ciklusát igyekszik tervezhetőbbé tenni. Ezek a konstrukciók azt szolgálják, hogy az állami, illetve uniós támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők hamarabb hozzájussanak a pénzügyi segítséghez. A legtöbb termelő a területalapú-, illetve a termeléshez kötött támogatások esetében vesz igénybe előfinanszírozást az MKB Banktól. A feltételek kedvezőek: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatásainak megelőlegezése például nem igényel tárgyi fedezetet éves finanszírozás esetén, a költségek előre kalkulálhatóak, a bank pedig ingyenesen ad ajánlatot az érdeklődőknek. Újdonság, hogy már az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, valamint az ökológiai gazdálkodások támogatása esetében is igényelhető faktoring szolgáltatás.

Felívelőben van az agrár-finanszírozás egy másik megoldása, a jellemzően mezőgazdasági gépeket érintő eszközlízing is. Az MKB-Euroleasing, az MKB Bank gépjármű- és eszközfinanszírozási leányvállalata, idén kiterjesztette a tevékenységi körét a mezőgazdasági, nagyhaszongépjármű-, valamint általános gépfinanszírozásra is. A portfolió bővítés oka egyértelműen a megnövekedett igény volt. A pénzintézet ezzel a hazai őstermelőknek, egyéni, valamint társas vállalkozásoknak kínál finanszírozási megoldást számos eszközre. Így a nyílt- és zártvégű pénzügyi lízing mellett az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódóan eszközfinanszírozási hitelkonstrukciókban is elérhetők az MKB-Euroleasing ügyfelei számára a betakarítást, talajművelést, permetezést és más munkákat végző mezőgazdasági gépek teljes palettája.

Forrás: agrarszektor.hu

Megközelítette a 3 milliárd forintot annak a 24 gépkapcsolatnak a piaci értéke, amelyet az I. NAK MezőGépShow gyakorlati bemutatóin láthattak az érdeklődők június 17-18-án.

A Fejér megyei Mezőfalva határában tartott rendezvényen mindenki megjelent, aki számított: a hazai gépgyártók és -forgalmazók színe-java minden korábbinál bőségesebb termékkínálattal jelentkezett. mezogepshow5mezogepshow6

A demórendezvényekbe kissé már belefáradt gazdatársadalmat kívánta felrázni az I. NAK MezőGépShow, ahol – példa nélküli kezdeményezésként – nem csupán három-négy márka, hanem szinte az összes, Magyarországon megvásárolható erő- és munkagép bemutatására törekedtek a szervezők. Mégpedig azonos körülmények között, éles versenyhelyzetben, hogy a gazdálkodók valós képet kaphassanak a különféle eszközök teljesítményéről. A bevallottan most még afféle tesztrendezvénynek szánt MezőGépShow tulajdonképpen jól vizsgázott, bár kisebb „porszemek” azért belekerültek az egyébként olajozottan működő gépezetbe. Az időjárással nem lehetett mit kezdeni, hiszen arra senki sem számíthatott, hogy június közepén ennyi csapadék fog hullani, így a traktorok és munkagépek nem a legideálisabb – nyers, süppedős – talajon lesznek kénytelenek bizonyítani. mezogepshow2

A szakmai érdeklődőknek szól ez a két nap – emelte ki köszöntőjében Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, aki szerint egy gépberuházás mindig komoly döntést igényel, amit csak megfelelő információk birtokában lehet felelősséggel meghozni. Elhangzott az is, hogy korszerű gépek nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság, de a gazdálkodókon ezúttal sem múlt semmi, hiszen a tavalyi évben 100 milliárd forint értékben vásároltak agráreszközöket. Ezek a beruházások egyben a jövőre irányuló befektetések, mert segítenek megalapozni a versenyképességet a 2020 utáni időszakra is, amikor az uniós támogatások mértéke vélhetően drasztikus csökken. Győrffy Balázs reményét fejezte ki, hogy a következő évben még szélesebb szakmai programmal jelentkezhet a MezőGépShow, kiegészítve a különféle agrotechnikai megoldások és növényi kultúrák bemutatásával. mezogepshow4

Bebizonyosodott, hogy a szakma képes hagyományteremtő jelleggel felvonulni és összefogni – mondta az eseményt hivatalosan megnyitó Jakab István. Az országgyűlés alelnöki és a Magosz elnöki posztját betöltő politikus úgy vélte, hogy a világ folyamatosan változik ugyan, ám tudatos munkával és fejlődéssel sikeres szereplői lehetünk a globális versenynek. A házigazda szerepét betöltő Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, és egyben a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke, Zászlós Tibor kiemelte, hogy a MezőGépShow a gondoskodó gazdák rendezvénye. Azoké, akik az új, innovatív ismeretek megszerzésére törekednek, majd ezeket a saját gazdaságukban is alkalmazzák, és továbbadják utódaiknak.

A mezőfalvai határban kialakított bemutatóterületen 40-nél is több szakmai kiállítóval találkozhattak a látogatók, illetve 24 gépkapcsolat munkáját tekinthették meg. A rendezvény jellegéből adódóan ezúttal a munkagépek kapták a főszerepet, amelyek közt az ekéktől a lazítókon, tárcsákon, kultivátorokon és boronákon át a vetőgépekig és permetezőkig mindenki megtalálhatta az őt leginkább érdeklő eszközt. Feltűnő volt a precíziós gazdálkodás témájának előretörése, amelynek fontosságát már Magyarországon is egyre több gazdálkodó látja be, és szívesen használja a hozzá kapcsolódó – inputanyag-megtakarítást, menetszám-csökkentést és talajkímélést eredményező – munkagépeket. A MezőGépShow két napja alatt lényegében ugyanazon gépkapcsolatokat láthatták felvonulni a résztvevők, ráadásul 18-án még a magyar válogatott Izland elleni Eb-mérkőzéséről sem maradtak le, együtt szurkolhatták ki a számunkra kedvező 1–1-es végeredményt.

mezogepshow3mezogepshow1Forrás: agrarszektor.hu (fotók is)

Az időjárás mezőgazdasági szempontból

A napokban bukkantam rá erre a gazdáknak is rendkívül hasznos oldalra, mely mezőgazdasági szempontból közelíti meg az időjárási témát! Megtudtam, hogy az idő pillanatnyilag alkalmatlan a permetezésre, és a talaj hőmérséklete 5 fok körüli…

24 órás, 5 napos ill. 30 napos időjárás előrejelzések bármely, választott településre; hőmérséklet és napsütés térképek, csapadék és széltérképek, veszélytérképek, radartérképek, valamint műholdtérképek garmada sorakozik az oldalon. A veszélytérképen a fagy, a hőség, a vihar és a zivatar (jég) előrejelzése is kiválasztható. A radarkép a csapadék pillanatnyi intenzitásáról ad tájékoztatást. A talajhőmérsékleti térkép a domborzat figyelembe vételével mutatja meg a napi várható átlagos talajhőmérsékletet. A 19 megyeközpontra vonatkozóan pontos, Celsius fokban kifejezett hőmérsékleti adatokat találunk.

Látogasson el az agroinform.com időjárás oldalára, hogy élesebb gazdaszemmel tudja mezőgazdasági munkáit megtervezni!

terkepterkep1terkep2terkep3

A vissza nem térítendő támogatások mellett a különböző finanszírozási programok jelentenek gyors segítséget az agrárgazdaság szereplőinek – hangzott el a Portfolio és agrárszektor. hu közös szakmai rendezvényén, Siófokon. Az ország vezető szakemberei több szekcióban vitatták meg az agrárfinanszírozás lehetőségeit és válaszoltak a kérdésre: vajon mit tesz a magyar pénzügyi rendszer a vidékfejlesztésért?

A közelmúltban jelent meg a Magyar Közlönyben az a közzététel, amely szerint új altermékkel bővült az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) – hívta fel a figyelmet Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektor 2015 konferencián. Az Agrár Széchenyi Kártya eddig több mint 1000 vállalkozáshoz jutott el, nettó kamata 1,35 százalék. Az altermék ezt annyiban egészíti ki, hogy a különböző időjárási károkkal küszködő vállalkozások nullás költségekkel vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, kezelési költségek, kamat, regisztrációs díj, illetve értékbecslési díj nélkül, nulla százalék THM-el – tette hozzá.

Krisán László arra is emlékeztetett, hogy az Agrár Széchenyi Kártyánál az elmúlt másfél hónapban történtek komolyabb változások, a felső összeghatár 25 millió forintról 50 millió forintra nőtt és gyakorlatilag az agrárgazdaság bármely szereplője igényelheti. Tárgyi eszköz nélkül, egyéves gazdálkodói múlttal is igénybe lehet venni. A fiatal mezőgazdasági termelők egyéves gazdálkodási múlt nélkül is igényelhetnek ASZK-t – mondta a KAVOSZ vezérigazgatója.

A Magyar Fejlesztési Bank részéről egyértelmű szándék, hogy azokban a piaci résekben kezdeményezzen, amelyeket a kereskedelmi bankok szektora nem, vagy csak részlegesen szolgál ki – mondta el Sebestyén Róbert a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) igazgatója. Ezért idén három tartós forgóeszköz finanszírozási programot vezettek be, ebből az egyik az MFB Agrárforgóeszköz Hitelprogram 2020, a másik az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020, a harmadik pedig az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020. E programok hosszabb futamidővel rendelkeznek, mint a kereskedelmi bankok által kínált társaik, és jó a kamatozásuk is – hangsúlyozta az MFB igazgatója.

Sebestyén Róbert az MFB Földvásárlási Hitelprogramról nyilatkozva kifejtette, hogy kialakításakor a december eleji kormányrendeletet vették figyelembe, és a keretösszege 150 milliárd forint. A programban hitelfelvevőként minimum 3, maximum 300 millió forintos összeget lehet igényelni, a futamidő pedig 20 év, így igazodik a tartós befektetési szándékhoz. A jelenleg meghirdetett hitelprogram kamat feltételei is kedvezőek, a hitelfelvételi feltételek az adott szabályok között a legegyszerűbbnek számítanak.

Az Eximbank az exporthitelek területén járul hozzá az agrárvállalkozások finanszírozási helyzetének javításához – fogalmazott Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója . A banknak 135 milliárd forint agráriumba kihelyezett hitele van. Húzó terméke a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket gyártó, előállító vállalakozások számára nyújtott, maximum 2 éves futamidejű, export előfinanszírozásra felhasználható hitelkonstrukció. Ezt a terméket igénybe vehetik integrátorok, illetve olyan vállalkozások, amelyek export céllal vásárolnak fel mezőgazdasági termékeket – tette hozzá.

Másik termékünk az élelmiszeripari és egyéb agrártermékeket előállító vállalkozásokra vonatkozik, és 2-5 év közötti futamidejű export előfinanszírozó forgóeszközhiteleket takar. A húzótermékek harmadik csoportját pedig az export célú beruházási hitelek alkotják, amelyek a meglévő tevékenység bővítéséhez, illetve új tevékenységek indításához nyújtanak támogatást. Ez 5-8 éves futamidejű hitel, euróban és dollárban. Az export-előfinanszírozó két éven belüli, és két éven túli hiteleink átlagos kamata minden esetben 2 százalék alatt van. Ráadásul idén augusztus 31. óta hatályos az a két kormányrendelet-változás, amelyben újradefiniálták az export és export szerződés fogalmát – foglalta össze Urbán Zoltán.

Agrárszektor 2015 konferencia

Agrárszektor 2015 konferencia

Forrás: agrárszektor.hu

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Mire számíthatunk vidéki polgárként a következő öt évben? Pontosan mennyi pénzt is kap a magyar vidék – és hogyan használhatjuk fel ezeket az összegeket?

Ehhez a felkészülési időszakhoz szeretnénk segítséget nyújtani, ezért összefoglaltuk a Vidékfejlesztési Programot (VP), amelyet az Európai Bizottság hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el.

A Vidékfejlesztési Program Magyarország prioritásait tartalmazza azon 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználását illetően, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában rendelkezésre áll (3,4 milliárd EUR az EU költségvetéséből, 740 millió EUR pedig nemzeti társfinanszírozásból).


Magyarország vidékfejlesztési programja különleges hangsúlyt fektet az ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, továbbá az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.


Összesen mekkora terület – és hány termelő részesedhet majd támogatásokban?

Várhatóan majdnem 538 000 hektár mezőgazdasági föld kerül biodiverzitást, valamint hatékonyabb vízgazdálkodást és talajgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés hatálya alá. Továbbá, több mint 132 000 hektár erdő kerül gazdálkodási szerződés hatálya alá, főként a biodiverzitás védelme érdekében. A magyarországi vidékfejlesztési program hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez a vidéki térségekben azáltal, hogy jobb szolgáltatásokat biztosít a vidéki lakosság 68%-a számára.

A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozóipar ágazatában 2600 beruházási projekt az energiahatékonyság fokozása érdekében részesül támogatásban. 5500 feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos beruházási projekt és 4800, a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozását szolgáló projekt kap támogatást.

A fiatal mezőgazdasági termelők és a rövid ellátási láncok tekintetében 3000 fiatal mezőgazdasági termelő és 3900 mezőgazdasági üzem célzott támogatását biztosító alprogramokat alakítanak ki. Magyarország a műveletek kiválasztása során különös hangsúlyt fektet az innovációra, a vidékfejlesztési program közkiadásainak 3,6%-át olyan cselekvésekre fordítja, amelyek erősítik az innovációt és az együttműködést, beleértve az európai innovációs partnerség projektjeit is.

 

1. MAGYAR HELYZET ÉS KULCSFONTOSSÁGÚ KIHÍVÁSOK

Magyarország rendkívül kedvező agrárgazdasági feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amely jelentős növekedési potenciált képvisel. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ben 4%, míg a teljes mezőgazdasági ágazat (agrár- és vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar, stb.) a GDP 15%-át képviseli. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a helyi gazdaság fontos pillérei, különösen a vidéki térségekben.

  • Magyarországon a mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 8,1 hektár, ami jóval az uniós átlag alatt van; a mezőgazdasági üzemek 87%-a kevesebb, mint 5 hektárral rendelkezik. A mezőgazdasági termelők átlagéletkora Magyarországon 56 év, tehát sürgősen szükség van a generációs megújulásra. A horizontális és vertikális együttműködések száma a magyar mezőgazdasági- élelmiszeripari szektorban alacsony.

A vidéki foglalkoztatási ráta alacsony, a vidéki térségekben a fiatalok és a nők munkanélkülisége az országos átlaghoz képest is különösen magas.

  • Az éghajlatváltozást illetően Magyarországon gyakran jelentősek a vízingadozások a szárazság és az áradások között, határozottan hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. Magyarország korlátozott és elavult öntözőrendszerrel rendelkezik, csak a mezőgazdasági területek 2,4%-a öntözött.
  • Az ökológiai termelés a maga 2,7%-ával az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A biodiverzitást illetően az élőhelyek 83%-a rossz állapotban van Magyarországon. A kezelendő fő környezetvédelmi kihívások a biodiverzitás védelmét, a felszín minőségét, a felszín alatti vizeket és a talajeróziót érintik.

 

2. MIKÉNT KEZELI A MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EZEKET A KIHÍVÁSOKAT?

A vidékfejlesztési program mind a 6 vidékfejlesztési prioritás keretében biztosít támogatást, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, illetve a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, valamint az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.

  • A tudástranszfer és az innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben: A tudástranszfer a képzést, a tájékoztatási tevékenységeket, az csereprogramokat és üzemlátogatásokat, a tanácsadást és a tanácsadók képzését fedi. Összességében 46 600 résztvevő fogja hasznát látni a vidékfejlesztési program által támogatott képzéseknek. Az innováció fontos elem: 470 projekt támogatására kerül sor a mezőgazdaság, az élelmiszeripari és az erdőgazdálkodási ágazat, valamint a kutatás és innováció közötti kapcsolat erősítése érdekében.
  • A vidékfejlesztési program támogatást nyújt 3000 fiatal mezőgazdasági termelő számára a vállalkozás beindításához, valamint 3000 kis mezőgazdasági üzem fejlesztéséhez. A 4800 fennálló és versenyképes mezőgazdasági üzembe történő beruházások, illetve ezek modernizációja szintén részét képezi a programnak, egyértelműen az állattenyésztésre és a kertészeti ágazatra, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőkre koncentrálva.
  • Élelmiszerlánc szervezés, beleértve többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását, az állatjólétet és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelést. E prioritás keretében Magyarország 5500 olyan projektet támogat, amely a feldolgozás és a marketing fejlesztésére irányul. Összesen 4000 mezőgazdasági üzemet egyesítő 200 termelői csoport létrehozásának támogatása révén javulni fog a mezőgazdasági termelők piaci pozíciója. A vidékfejlesztési program keretében Magyarország első alkalommal nyújt támogatást a minőségi termelés számára. Magyarország emellett kockázatkezelési eszközöket is bevezet. A már támogatott preventív beruházási fellépésekhez biztosítási díjak és jövedelemstabilizáló támogatások csatlakoznak.
  • A mezőgazdasággal és az erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása: Magyarország célzott beavatkozásokat végez a belvízzel és aszállyal sújtott területeken, illetve a jelentős természeti értéket képviselő területeken. Az előirányzott EMVA-összeg körülbelül 26%-át a mezőgazdasági termelők részére annak alapján nyújtott területalapú kifizetésekre fordítják, hogy környezet-/éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat folytatnak, beleértve a biogazdálkodást, a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatását és a Natura 2000 gazdálkodás alá eső területek támogatását. Több mint 111 000 hektár mezőgazdasági terület részesül a biogazdálkodásra való áttérést vagy annak fenntartását célzó támogatásban.
  • Erőforrás-hatékonyság és éghajlat: Magyarország egyértelműen középpontba helyezi az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari ágazatokban és 2600 projektet tervez támogatni. A már létező vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságát szintén javítani fogják 6000 hektár mezőgazdasági területen. A vidékfejlesztési program a szénmegkötést elsődlegesen az erdőtelepítést, az agrár-erdészeti rendszereket, az erdőkárok megelőzését és helyreállítását, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését, valamint ezek megőrzését célzó támogatások révén kívánja elérni, környezet- és éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatások ösztönzésével is. A vidékfejlesztési program emellett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentésére irányul, a trágyatárolásba való beruházások révén.
  • Társadalmi befogadás és helyi fejlesztés a vidéki térségekben: A magyar vidékfejlesztési program kiegészíti az egyéb uniós fellépéseket a vidéki térségekben. A program támogatja a mezőgazdasági termelő tevékenységeinek diverzifikációját, illetve javítja a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést (helyi piacok, szociális vállalkozások, másodrendű utak, tanyák). A vidékfejlesztési program emellett támogatja a kicsi és nagyon kicsi falvak alapvető szolgáltatásainak fejlesztését a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek szennyvízkezelése, illetve az 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek multifunkcionális közösségi tereinek kialakítása révén. Az e prioritás alatt programozott műveletek eredményeként 4500 új munkahely jön létre, és a vidéki lakosság 68%-a részesül jobb szolgáltatásokban.
 fotó: commons.wikimedia.org

fotó: commons.wikimedia.org

A vidékfejlesztési program négy legjelentősebb intézkedése költségvetési szempontból (teljes közpénz-finanszírozás) a következő:

  • 1425 millió EUR: Beruházások tárgyi eszközökbe
  • 638 millió EUR: Agrár-környezetvédelem, illetve éghajlatváltozás
  • 426 millió EUR: Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben
  • 328 millió EUR: A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

Forrás: agroinform.com

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a  víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.

Fehér Lóránt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának osztályvezetője egy országos öntözési konferencián elmondta: Brüsszelben belátható időn belül elfogadják a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot. Az öntözéses gazdálkodás fontosságról kifejtette: ugyanazon a területen egy éven belül jelentkezhet az aszály és a belvíz, ezért egyrészt lényeges, hogy az időszakos víztöbbletet tárolják az optimális vízgazdálkodás kialakítása érdekében, másrészt pedig a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözött területek növelését támogató beruházások valósuljanak meg. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja – mondta. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.

A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására. Fehér Lóránt arról is beszámolt, hogy a pályázatok elbírálásakor nagy szerepe lesz például az üzleti terv minőségének, a dolgozói létszám növelésének, illetve előny lesz, ha a pályázó tagja egy termelői csoportnak. Hozzátette, előnyben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, illetve pozitívumként veszik figyelembe az ökológiai gazdálkodás folytatását és az öt-tíz százaléknál nagyobb arányú vízhasználat-csökkentést, továbbá a megújuló energia alkalmazását. Fehér Lóránt hangsúlyozta: a beruházásokat csak akkor támogatják, ha a vizek és a védett ökoszisztémák állapotát nem rongálják, és a szakszerű öntözésnek hozzá kell járulnia a terméseredmények növekedéséhez. Szólt arról is, hogy a programban lehetőség lesz vissza nem térítendő tőkejuttatás, kamattámogatás és előleg igénybevételére is.

Forrás: agrotrend

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruderrfej traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség