Találatok erre a kulcsszóra: ‘takarmányozás’

Tavaly a szója magyarországi termőterülete a korábbi évekhez képest közel a duplájára, 77 ezer hektárra emelkedett. A GMO-mentes termény jó része azonban a magasabb eladási ár miatt külföldre vándorolt, és a hazai szükségleteket génmódosított alapanyagból készült import szójadarával kellett kielégíteni. A Pannonia Ethanol szerint ugyanakkor van alternatív fehérjeforrás: ez a száraz törköly, vagyis a DDGS

Az évszázad közepére, 2050-re a mostaninál 35%-kal több embert kell ellátni élelemmel, amihez új gépek, új technológiák és új műszaki megoldások szükségesek. A világ átalakul, egy újabb zöld forradalom részesei vagyunk – mondta Mark Turley, a Pannonia Ethanol Zrt. alapítója és tulajdonosa a közelmúltban megrendezett tengelici Agro Inno Show-n.

A felsoroláshoz hozzátehetjük azt is, hogy új alapanyagokra is szükség lesz, például az állati takarmányozásban, ahol a génmódosított szója kiváltására még mindig nem találtuk meg a megfelelő alternatívát. A magas fehérjetartalmú DDGS (száraz törköly) ugyanakkor jó eséllyel pályázik erre a szerepre, amint azt Árendás Editnek, a Pannonia Ethanol takarmányértékesítési vezetőjének előadásából is megtudhattuk. A Pannonia Gold márkanéven forgalomba hozott termék a vállalat száraz kidarálású technológiát alkalmazó dunaföldvári üzemében készül, és nemcsak GMO-mentes, de antibiotikumos kezeléstől is mentes kukoricából állítják elő.

A takarmányozás alapja a fehérjegazdálkodás, ám minden hazai igyekezet ellenére ebben továbbra is központi szerepe van a szójának. A zömmel az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából származó, „kétes eredetű” (vagyis génmódosított alapanyagú) szójadara felhasználása ma még hihetetlen méreteket ölt. Ennek alátámasztására Árendás Edit felsorolt néhány meghökkentő adatot: 1 kg marhahús előállításához 175 g szója-alapanyagra van szükség, 1 kg sertéshúshoz viszont már 263 g-ra, míg 1 kg baromfihúshoz 575 g-ra, vagyis bőven több mint fél kilóra. Mivel a GMO-termékek egészségügyi kockázata egyelőre nem tisztázott, célszerű lenne a szóját teljes mértékben más alapanyagokkal kiváltani. Hiába kísérleteznek azonban Magyarországon is különféle helyettesítő növényekkel (a csillagfürttel például már évtizedek óta), a nagy áttörés továbbra sem következett be.

A Pannonia Ethanol évente 450 millió liter bioetanolt állít elő kukoricából, és melléktermékként csúcsminőségű takarmány, mintegy 350 ezer tonna DDGS ddgs(száraz törköly) keletkezik. A baromfitápokban ezt 10–15%-os mennyiségben tudják felhasználni, sertéstápokban azonban a 20–25%-ot, míg marhatápokban a 30%-ot is elérheti az arány. A homogén beltartalomnak és a stabil tápanyag-összetételnek köszönhetően a DDGS kiválóan emészthető. A magas fehérje- és energiatartalom nemcsak a tömeggyarapodáshoz járul hozzá, de marháknál például hatékonyan támogatja a tejtermelést, a xantofill-tartalom pedig kedvezően befolyásolja a tojás sárgájának és a baromfi bőrének sárga színét.

A dunaföldvári gyárban – nem mellékesen – évente 10 ezer tonna kukoricaolajat (DCO) is előállítanak. A piros színű folyadékot a törkölyből nyerik centrifugálással, és hasonlóan értékes terméknek számít. Javítja a fehérje-értékesülést, valamint magas az A-, D-, E- és K-vitamin tartalma is. Sertéstakarmányokban is alkalmazható, áldásos hatása viszont a baromfitenyésztésben mutatkozik meg leginkább. Luteinben és zeaxantinban gazdag, és ezek azok a színanyagok, amelyek a tojás, a bőr és a taraj szép, természetes színét adják. Az esszenciális zsírsavak a fiatal baromfinál gondoskodnak a növekedésről, az idegrendszer, a bőr- és a tollképzés folyamatáról. A telítetlen zsírsavak révén a kukoricaolaj kevésbé növeli a madarak elzsírosodását. A DDGS és a DCO személyében tehát máris jelen vannak a szója kiváltására alkalmas alapanyagok, csupán a gazdálkodóknak kellene egy kicsit bátrabban fordulniuk az új megoldások felé.

Forrás: agrarszektor.hu

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Budapest ad helyszínt az első Innovatív Takarmányozási Világkonferenciának (WIANF) 2015. október 15. és 17. között

A konferenciasorozatot azzal a céllal rendezik meg, hogy bemutassák a gazdasági állatok takarmányozásában és a vele kapcsolatos tudományterületeken elért legújabb eredményeket, továbbá azok alkalmazásának lehetőségeit a fenntartható állattenyésztésben, biztosítva ezzel a jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer alapanyagokat.

wianf-header

A világ állattenyésztésének egyik legnagyobb kihívása a huszonegyedik században az, hogy hogyan állítsunk elő megfelelő mennyiségben, minőségben és biztonságosan állati eredetű élelmiszert úgy, hogy a termelés nyomon követhető legyen és a termelés a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. A fenti kihívásra adandó választ bonyolítja az a tény, hogy

• a világ népessége rohamosan növekszik (jelenleg 7 milliárd ember él a Földön)
• egyre nő a jó minőségű és biztonságos élelmiszer iránti igény
• csökken a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület az iparosítás, az új autópályák, a városfejlesztési programok, urbanizáció, talajerózió miatt;a klímaváltozás drámai hatással van a növénytermesztésre, állattenyésztésre és élelmiszer-termelésre
• egyre súlyosabbak a környezetterheléssel kapcsolatos problémák

Ismeretes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos költségeknek kb. 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki. Ezért, ha ezt a költséget csak néhány százalékkal sikerül csökkenteni, az már jelentős költségcsökkenést eredményezhet az élelmiszer alapanyag előállításban.

Az állati termék-előállítás hatékonyságának növelése érdekében különösen fontos a legújabb tudományos eredmények mielőbbi, a gyakorlatba történő bevezetése, azaz az innovációs idő lerövidítése. Az is egyértelmű, hogy a klasszikus takarmányozási ismeretek önmagukban már nem elegendőek napjaink kérdéseinek megválaszolására. Ezért a klasszikus takarmányozáson túl más tudományterületeket is be kell vonni az innovációs tevékenységbe, mint például táplálkozás-élettan, molekuláris biológia, molekuláris genetika, a táplálkozás immunológia, mikrobiológia, molekuláris táplálkozás, információs technológia, illetve a mérnöki tudomány bizonyos területeit.

A konferenciasorozat az elkövetkező évek során részletesen foglalkozik majd a fenti problémákkal. A tervek szerint a világkonferenciát kétévente rendezik meg, kezdetben Budapesten, majd később Európa más nagyvárosaiban. Minden alkalommal más-más téma kerül majd előtérbe. A meghívott főelőadók (keynote speaker-ek) a délelőtti plenáris üléseken tartják meg az előadásukat egy-egy 45 perces vitaindító előadás formájában. A délutáni szekcióüléseken 10-10 perces előadásokban és/vagy posztereken lehet ugyanazt a témát megvitatni.

Ebben az évben a konferencia célja annak bemutatása, hogy a klímaváltozás (elsősorban a hő-sokk) miképpen hat az állati eredetű élelmiszer-termelésre és a termék minőségére, továbbá hogyan csökkenthető a klímaváltozás káros hatása az állatok teljesítményére különböző takarmányozási módszerekkel. A konferencia további témája lesz a mikotoxinok hatásának bemutatása az állatok termelésére, az állati eredetű élelmiszer minőségére. A konferencia szintén kitér az alternatív fehérje- és energiaforrások felhasználására és a takarmány-adalékok új generációjára.
A konferencia elnöke Prof. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszék vezetője. A konferencia szakmai hátterét az elnökkel együtt a Nemzetközi Tudományos Tanács biztosítja, melynek tagjai a világ neves egyetemeinek elismert professzorai, kutatói (lásd konferencia weboldal).

A vitaindító előadásokat a szakterületükön világszerte elismert szakemberek tartják:
Dr. Michel Magnin, tudományos főtanácsadó, “MIXSCIENCE” INNOVÁCIÓS KÖZPONT, Franciaország – “Innováció a takarmányozásban”Prof. Dr. R. Marquardt, egyetemi tanár, MANITOBAI EGYETEM, Winnipeg, Kanada – “Mikotoxinok a gazdasági állatok takarmányában”Dr .D. Melchior és Dr. S. Ladirat, fejlesztési igazgatók, CARGILL Int. Co. USA – “Takarmány adalékok és a bél egészségi állapota”Dr. D. Renaudeau, tudományos főmunkatárs, állatlabor vezető, PEGASE, INRA, Franciaország – “Takarmányozási stratégiák a hő-stressz káros hatásának csökkentésére” Prof. M. Grashorn, egyetemi tanár, HOHENHEIMI EGYETEM, Németország – Alternatív fehérje- és energiaforrások a gazdasági haszonállatok takarmányozásában”

A konferencia időpontja: 2015. október 15-17.
A konferencia helyszíne: Novotel Budapest Centrum (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.)

A konferencia munkanyelve angol, tolmácsolást nem biztosítunk. A WIANF-konferencián való részvétel regisztrációhoz és regisztrációs díjhoz kötött. A regisztrációról, a jelentkezés feltételeiről, a vitaindító előadást tartókról (keynote speaker-ekről), és a Nemzetközi Tudományos Tanács tagjairól további információk IDE kattintva érhetők el. A konferencia támogatásának lehetőségeiről IDE kattintva tájékozódhatnak.

Forrás: agroinform.com

Igazán megtisztelő feladat volt és nagy örömünkre szolgált, hogy cégünket, a Géta Kft.-t bízta meg extruder üzem létesítésével ez az országban egyedülálló, kiemelt jelentőségű központ, a HáGK.

Az üzemet május 20-án adtuk át, hosszú hónapok munkájának eredményeként. Extruder gépsorunk immár 3 hónapja tökéletesen üzemel, és látja el a gödöllői telepen élő, 14 őshonos magyar fajtát és számos egyéb haszonállatfajtát értékes tápanyaggal Full-Fat (teljes olajtartalmú) szója, vagy gabonapehely formájában. (Extrudáló berendezéseink extrudált szóját, extrudált gabonát, gabonapelyhet, állati takarmányozásra alkalmas tápokat készítenek. Az extrudált gabona jóval könnyebben emészthető a fiatal állatok számára is, sőt, egészséges, fehérjedús tápanyag!)

Az üzem “lelke” egy Monex 45 gabona extruder, melyhez egy beépített daráló, hűtőcsiga, szójafelbontó, 2 db zsákoló tartály, valamint egy betároló csőcsiga tartozik, mobil tartállyal. A gép kezelése így szinte csak egy gombnyomásból áll, teljesen automatizált a feldolgozó rendszer. Helytakarékossági okokból a garatot a padlózat szintje alá süllyesztettük.

Extruder üzemHűtőcsiga darálóval szójafelbontóval és zsákoló tartályokkalMonex 45 extruder betároló csőcsigával, beépített darálóvalSüllyesztett garatMobil tartály töltés2Mobil tratály töltése

 

Az üzem kapacitása lehetővé teszi a bérfeldolgozást is. Szója és gabona extrudálása, ill. gabonapehely előállítása, takarmánygyártás ügyében a központ titkársága hívható a  +36 28 511 301 telefonszámon.  

Röviden  a HáGK-ról

A HáGK magas színvonalú, haszonállat-génmegőrző és -tenyésztő tevékenységet folytat, a tradicionális állatfajták és géntartalékok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, illetve növelése; az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek környezet-és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek való megfelelése; a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük hosszú távú megőrzése érdekében. Segíti a korszerű, ökológiai szemléletű, környezetbarát és fenntartható állattenyésztéssel kapcsolatos új tudományos ismeretek szélesebb körben való elterjedését, eredményeinek megismerését, ehhez a legújabb biológiai, élettani és állattenyésztési, -tartási és takarmányozási ismereteket szolgáltatva, elősegítve az így elért eredmények hazai gazdálkodói gyakorlatba és oktatásba való beépülését. Kiemelten, saját feladat- és hatáskörben foglalkozik a kisállatfajtákkal és a krajnai méhekkel. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, és más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki-génmegőrzési tevékenységet végez.

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Magyarország az eddiginél jobban ösztönzi a GMO-mentes szója termesztését

Magyarország az eddiginél hatásosabban kívánja ösztönözni a GMO-mentes szója termesztését – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: 2020-ig a GMO-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást biztosítanak a gazdálkodóknak. Így azt remélik, hogy a 40 ezer hektár körüli szója-termőterület háromszorosára nő. Kitért arra, hogy a szója az egyik legfontosabb és leghatékonyabb fehérjeforrás az állati takarmányozásban, de a világ vezető szójatermelőinél – Brazília, Argentína, Amerikai Egyesült Államok – a termőterület 85-99 százalékán génmódosított növényt termesztenek.

Eközben a nagy szójafogyasztó Európában és Magyarországon egyre jelentősebb kereslet mutatkozik a GMO-mentes szója iránt, annak ellenére, hogy drágább. A génmódosítástól mentes magyar szóját vásárolják például Ausztriában is, mert így tudnak előállítani GMO-mentes élelmiszereket és takarmányt – tette hozzá Feldman Zsolt. A GMO-mentes termékeket mindenütt megfizetik Európában, a magyar gazda pedig szereti, ha munkáját anyagilag is megbecsülik – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Forrás: agrotrend.hu

Az Európai Bizottság javaslatát bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.

Ahogyan azt megírtuk, tíz új genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatában nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak abban, hogy a saját területükön korlátozzák vagy megtilthassák az EU-szinten engedélyezett GMO-k takarmányokban és élelmiszerekben való felhasználását.

Formailag a hivatalos uniós engedélyezési eljárás végeztével a tagállamok eldönthetnék, hogy engedélyezik-e vagy sem azt, hogy az uniós szinten szabad utat kapott GMO-k belépjenek a hazai élelmiszerláncba. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell majd indokolniuk, hogy miért térnek el a főszabálytól és azt is, hogy az intézkedés összhangban áll az uniós joggal, köztük az egységes belső piac szabályaival és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, amelyeknek a WTO-szabályok is részét képezik.

A kormányok által kért mentességet olyan legitim okokra kell alapozni, amelyeknek nincs közük az EU-szintű engedélyezési eljárás során már mérlegelt egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontoknak. A korlátozást tehát nem lehet majd azzal indokolni, hogy a szóban forgó génmódosított termék veszélyes az emberek vagy az állatok egészségére.

Az Európai Bizottság javaslatával tulajdonképpen egységes elveket teremt az európai GMO-szabályozásban. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadta el az EU azt a jogszabályt, amelynek értelmében a tagállamok gyakorlatilag megtilthatják az uniós szinten engedélyezett GMO-k (hibrid kukoricák vagy burgonyafélék) köztermesztésbe vonását. A mostani javaslat ugyanezeket az elveket érvényesítené az élelmiszerek és a takarmányok esetében is.

„Az Európai Bizottság meghallgatta számos európai polgár aggodalmát, amelyek a tagállami kormányok álláspontjában tükröződtek. Elfogadásukat követően a javaslat a szubszidiaritás elvével összhangban nagyobb beleszólást enged majd a tagállamoknak a saját területükön az engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő alkalmazásához” – szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyekért és élelmiszerbiztonságért felelős tagja.

A Bizottság javaslata nem változtat az egységes uniós kockázatkezelési rendszeren – ami előfeltétele annak, hogy az EU minden pontján azonos szintű legyen a védelem -, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) tudományos véleményén, és a termékek címkézésének szabályain alapuló jelenlegi engedélyezési rendszer érintetlen marad.

Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nyilatkozatban bírálta az Európai Bizottság javaslatát. „Mélységesen csalódottak vagyunk a frissen bejelentett szabályozási javaslat miatt, amit első látásra nehéz összeegyeztetni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az EU 28 piacra való felosztása bizonyos áruk áramlása esetében az EU-nak a belső piac mélyítésére vonatkozó céljaival is ellentétesnek tűnik. Amikor az EU és az USA a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozásán fáradozik, az ilyenfajta kereskedelem-korlátozó akció nem tekinthető konstruktív lépésnek” – szögezte le Michael Froman.

Forrás: agroinform

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Az EU-s fogyasztók ellenérzést táplálnak a GMO-kkal szemben, amely hatásaként az élelmiszeripar egyre több olyan terméket dob a piacra, ami GMO-mentes alapanyagokból készül. Azonban épp a GMO-mentes szójaalapanyagok beszerzése okozza a kereskedőknek a legnagyobb fejtőrést a szűkülő kínálat miatt.

Az EU piacát jelentősen befolyásolja a GMO-mentes termékek iránti kereslet. A fogyasztók számára a GMO-mentesség többlet értéket képvisel az EU-ban, miután a biotechnológiát nagyfokú bizalmatlanság övezi a tisztázatlan környezeti- és humán-egészségügyi hatásai miatt.

A fogyasztók preferenciáját az élelmiszeripar is felismerte és egyre több élelmiszerlánc vállalja, hogy termékei garantáltan GMO-mentes alapanyagokból készülnek. Ez azt is jelenti, hogy a GM-mentes szója iránt bővül a kereslet és jelentős részpiaci szegmenst képvisel a EU-ban.

Globális szinten az EU rendelkezik a legnagyobb kereslettel a GMO-mentes szója iránt. A GMO-mentes alapanyag kereslete 15-30 százalék közé tehető (6-12 millió tonna) a teljes közösségi szója felhasználás arányában. Azonban jelentős eltérések jellemzik a tagországokat: nagy igény tapasztalható Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svédországban. Ezzel szemben Spanyolországban, Portugáliában, Dániában és Hollandiában kevés figyelmet szentelnek a piaci szereplők a GMO-mentes termékeknek.

A baromfi és szarvasmarha ágazatban jelentkezik a legnagyobb igény a GMO-mentes szója iránt. A baromfihús, a tojás és a tej jelentik azokat a stratégiai termékeket, amelyeknél az érintett élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. Közösségi szinten a baromfi táp körülbelül 15 százaléka készül GMO-mentes szójából. Ez az érték szarvasmarha takarmányokban 10 százalékot tesz ki. Egyelőre a sertés vertikumban kisebb kereslet (2-3 százalék) tapasztalható az ilyen prémium termékek vonatkozásában.

Ugyanakkor az EU kínálati korlátokkal küzd a GMO-mentes szója szűk globális piaca miatt. A becslések szerint a világpiacon 8-15 millió tonna GMO-mentes szója érhető el az EU számára. Ez a mennyiség csak egy szerényebb hányadát – hozzávetőlegesen 25-40 százalékát – fedi le az EU teljes felhasználásának. Brazília tekinthető a legfontosabb beszállítónak. A jövőben India és Ukrajna szerepe erősödhet a kínálat biztosításában. Ugyanakkor a két utóbbi országra jellemző élelmiszer-biztonsági (pl.: szalmonella) problémák és illegális GMO-s területek (elsősorban Ukrajnában) jelentős korlátokat szabnak a kereskedelmi lehetőségeknek.

A GMO-mentes szójáért jelentős felárat kérnek a kereskedők a világpiacon. A prémium alapja a GMO-mentes termékek előállításánál felmerülő szegregációs költségek, illetve a GM technológia elhagyása miatt elmaradó haszon. A GMO-mentes szójadara felára 100 dollár/tonna körül mozog (ábra) 2014 elején.
A GMO-mentes termények felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét. Ez jelentős ösztönzést ad az úniós GMO-mentes szója termesztés bővítéséhez. A prémium termény részpiacát elsősorban a világpiaci ár, a fogyasztók vásárlóereje és a GMO-s termények kockázati megítélése határozza meg a jövőben.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-45 extruder monex-75 extruder szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség