Találatok erre a kulcsszóra: ‘takarmány’

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI AGRÁRFÓRUM 2018 (Pápa, 2018. május 25.)

A Pápai Agrárexpo első számú szakmai rendezvénye

 

Rövid áttekintés:

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év?

Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol nem csak kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőségek, hanem igazi agrárshow várja: gyakorlati, gép-, tenyészállat bemutatók, lovas programok, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról – és ez csak néhány példa a Pápai Agrárexpó látványprogramjaiból.

Kiemelt témáink lesznek többek között:

 

    • Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
    • Merre tovább magyar agrárium? – Pártok szakpolitikusai az agrárium jövőjéről
    • Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
    • A sertéspestis árnyékában – Kihívások és piaci lehetőségek a magyar húsiparban
    • Precíziós technológiák a szarvasmarhatartó telepeken
    • Mi vár a szójaágazatra 2018-ban?
    • Árak, trendek és prognózisok a gabona-és takarmánypiacon

 

Előadóink lesznek többek között:

 

  • Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.
  • Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Petőházi Tamás, GOSZ elnök, kamarai osztályelnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
  • Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
  • Csala Károly, ellátási lánc igazgató, MCS Vágóhíd Zrt.
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Harangozó Gábor, Vidékfejlesztési Kabinet elnöke, MSZP
  • Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
  • Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.
  • Kovács László, ügyvezető igazgató, Pápai Hús Kft.
  • Leskó Tamás, üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
  • Magyar Zoltán, országgyűlési képviselő, Jobbik
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Menczel Lászlóné, titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
  • Nemes Imre, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes, NÉBIH
  • Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana
  • Strausz Zsolt, kereskedelmi igazgató, Készenlét Zrt.

 

A helyek száma korlátozott ezért javasoljuk a mielőbbi jelentkezést!  A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>  REGISZTRÁCIÓ

Agrárszektor.huNemzeti Agrárgazdasági Kamara

Forrás: agrarszektor.hu hírlevele

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Az Agrárágazat 2017. augusztus havi különszámában – egészen pontosan a 38-39. oldalon -, találtunk egy értékes, lényegretörő cikket, mely a fehérjedús takarmány-alapanyagok feldolgozásával, s azok emészthetőségi mutatóival kapcsolatos.  Az itt felsorolt mérési eredmények, melyek a nyers szójababra, a full-fat szójára, a szójapogácsára, és a szójadarára vonatkoznak, megerősítik, és alátámasztják saját gyártású, MONEX szójaextrudereink minőségi és hatékonysági mutatóit! MONEX 75

A cikk megtekintéséhez kattintson ide!  Teljes képernyős módban is használható!

MONEX-45 szemből

Agrárágazat – 2017. márciusi szám tartalmából:

Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – így Magyarországon ismét nagy ugrás előtt áll ez a növény

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab sok iparágnak alapanyaga (takarmány- és könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették hazai termesztését.

Letölthető fájl: Technológiai kérdések a szójatermesztésben (.pdf)

Hazánk ma még a GMO-s szójától függ

A hazai szója-termőterület hosszú évekig 40.000 hektár körül alakult Magyarországon. Az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje-kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara-szükséget hozzávetőlegesen 530.000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO-szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

 

Jó feltételek és jó támogatás

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes- és szálasfehérje-növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után járó támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérjenövényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50.000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat. Az első feltétel a fémzárolt szójavetőmagot használata volt, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik; a második a gazdálkodási napló vezetése, végül a legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag. Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77.000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

Pedig a szója jobban hoz, mint a kukorica

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alulbecsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI-kutatás alapján 2012-2015. évek között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

Vitathatatlan és jelentős másodlagos előnyök

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba is, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett a szójának az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően. Az új belépőkkel több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját másodvetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény – mint például az őszi árpa – után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

(Szója vetésterület alakulása megyei bontásban – 2016.)

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szójaterméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

 A világ szója termése: 2014/15  -  319 m t; 2015/16  -  313 m t; 2016/17  -  335 m t.

Termésmennyiséget vizsgálva az EU-ban már a 4. helyen vagyunk a 2016-ban megtermelt ~ 181.000 t mennyiséggel. 2017-ben ismét nagy ugrás előtt áll Magyarországon a szója. Mivel cégünk az ország minden pontján értékesíti bőtermő vetőmagjait, komoly rálátásunk van ezáltal a vetési kedvre. Nagy örömünkre szolgál, hogy még a 2015-ös rekordévhez képest is nagyobb érdeklődést tapasztalunk. Amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk az idén, úgy 2018-ra már számításink szerint akár a 100.000 ha-t is megközelítheti a szója vetésterülete hazánkban.

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Bene Zoltán
Karintia Kft.

Forrás: agraragazat.hu

Az Európai Bizottság javaslatát bírálta az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.

Ahogyan azt megírtuk, tíz új genetikailag módosított organizmust tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatában nagyobb szabadságot adna a tagállamoknak abban, hogy a saját területükön korlátozzák vagy megtilthassák az EU-szinten engedélyezett GMO-k takarmányokban és élelmiszerekben való felhasználását.

Formailag a hivatalos uniós engedélyezési eljárás végeztével a tagállamok eldönthetnék, hogy engedélyezik-e vagy sem azt, hogy az uniós szinten szabad utat kapott GMO-k belépjenek a hazai élelmiszerláncba. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell majd indokolniuk, hogy miért térnek el a főszabálytól és azt is, hogy az intézkedés összhangban áll az uniós joggal, köztük az egységes belső piac szabályaival és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, amelyeknek a WTO-szabályok is részét képezik.

A kormányok által kért mentességet olyan legitim okokra kell alapozni, amelyeknek nincs közük az EU-szintű engedélyezési eljárás során már mérlegelt egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontoknak. A korlátozást tehát nem lehet majd azzal indokolni, hogy a szóban forgó génmódosított termék veszélyes az emberek vagy az állatok egészségére.

Az Európai Bizottság javaslatával tulajdonképpen egységes elveket teremt az európai GMO-szabályozásban. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt fogadta el az EU azt a jogszabályt, amelynek értelmében a tagállamok gyakorlatilag megtilthatják az uniós szinten engedélyezett GMO-k (hibrid kukoricák vagy burgonyafélék) köztermesztésbe vonását. A mostani javaslat ugyanezeket az elveket érvényesítené az élelmiszerek és a takarmányok esetében is.

„Az Európai Bizottság meghallgatta számos európai polgár aggodalmát, amelyek a tagállami kormányok álláspontjában tükröződtek. Elfogadásukat követően a javaslat a szubszidiaritás elvével összhangban nagyobb beleszólást enged majd a tagállamoknak a saját területükön az engedélyezett GMO-k élelmiszerekben és takarmányokban történő alkalmazásához” – szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyekért és élelmiszerbiztonságért felelős tagja.

A Bizottság javaslata nem változtat az egységes uniós kockázatkezelési rendszeren – ami előfeltétele annak, hogy az EU minden pontján azonos szintű legyen a védelem -, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) tudományos véleményén, és a termékek címkézésének szabályain alapuló jelenlegi engedélyezési rendszer érintetlen marad.

Michael Froman, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nyilatkozatban bírálta az Európai Bizottság javaslatát. „Mélységesen csalódottak vagyunk a frissen bejelentett szabályozási javaslat miatt, amit első látásra nehéz összeegyeztetni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Az EU 28 piacra való felosztása bizonyos áruk áramlása esetében az EU-nak a belső piac mélyítésére vonatkozó céljaival is ellentétesnek tűnik. Amikor az EU és az USA a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség létrehozásán fáradozik, az ilyenfajta kereskedelem-korlátozó akció nem tekinthető konstruktív lépésnek” – szögezte le Michael Froman.

Forrás: agroinform

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Az EU-s fogyasztók ellenérzést táplálnak a GMO-kkal szemben, amely hatásaként az élelmiszeripar egyre több olyan terméket dob a piacra, ami GMO-mentes alapanyagokból készül. Azonban épp a GMO-mentes szójaalapanyagok beszerzése okozza a kereskedőknek a legnagyobb fejtőrést a szűkülő kínálat miatt.

Az EU piacát jelentősen befolyásolja a GMO-mentes termékek iránti kereslet. A fogyasztók számára a GMO-mentesség többlet értéket képvisel az EU-ban, miután a biotechnológiát nagyfokú bizalmatlanság övezi a tisztázatlan környezeti- és humán-egészségügyi hatásai miatt.

A fogyasztók preferenciáját az élelmiszeripar is felismerte és egyre több élelmiszerlánc vállalja, hogy termékei garantáltan GMO-mentes alapanyagokból készülnek. Ez azt is jelenti, hogy a GM-mentes szója iránt bővül a kereslet és jelentős részpiaci szegmenst képvisel a EU-ban.

Globális szinten az EU rendelkezik a legnagyobb kereslettel a GMO-mentes szója iránt. A GMO-mentes alapanyag kereslete 15-30 százalék közé tehető (6-12 millió tonna) a teljes közösségi szója felhasználás arányában. Azonban jelentős eltérések jellemzik a tagországokat: nagy igény tapasztalható Ausztriában, Németországban, Franciaországban és Svédországban. Ezzel szemben Spanyolországban, Portugáliában, Dániában és Hollandiában kevés figyelmet szentelnek a piaci szereplők a GMO-mentes termékeknek.

A baromfi és szarvasmarha ágazatban jelentkezik a legnagyobb igény a GMO-mentes szója iránt. A baromfihús, a tojás és a tej jelentik azokat a stratégiai termékeket, amelyeknél az érintett élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. Közösségi szinten a baromfi táp körülbelül 15 százaléka készül GMO-mentes szójából. Ez az érték szarvasmarha takarmányokban 10 százalékot tesz ki. Egyelőre a sertés vertikumban kisebb kereslet (2-3 százalék) tapasztalható az ilyen prémium termékek vonatkozásában.

Ugyanakkor az EU kínálati korlátokkal küzd a GMO-mentes szója szűk globális piaca miatt. A becslések szerint a világpiacon 8-15 millió tonna GMO-mentes szója érhető el az EU számára. Ez a mennyiség csak egy szerényebb hányadát – hozzávetőlegesen 25-40 százalékát – fedi le az EU teljes felhasználásának. Brazília tekinthető a legfontosabb beszállítónak. A jövőben India és Ukrajna szerepe erősödhet a kínálat biztosításában. Ugyanakkor a két utóbbi országra jellemző élelmiszer-biztonsági (pl.: szalmonella) problémák és illegális GMO-s területek (elsősorban Ukrajnában) jelentős korlátokat szabnak a kereskedelmi lehetőségeknek.

A GMO-mentes szójáért jelentős felárat kérnek a kereskedők a világpiacon. A prémium alapja a GMO-mentes termékek előállításánál felmerülő szegregációs költségek, illetve a GM technológia elhagyása miatt elmaradó haszon. A GMO-mentes szójadara felára 100 dollár/tonna körül mozog (ábra) 2014 elején.
A GMO-mentes termények felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét. Ez jelentős ösztönzést ad az úniós GMO-mentes szója termesztés bővítéséhez. A prémium termény részpiacát elsősorban a világpiaci ár, a fogyasztók vásárlóereje és a GMO-s termények kockázati megítélése határozza meg a jövőben.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

Miért pont szója?

Szójával elsősorban annak érdemes foglalkoznia, aki sertésteleppel rendelkezik, pláne ha hajlandó 5-10 milliót egy saját extrudálóra áldozni. (Ezzel a szója emészthetőségét és fizikai állapotát is javítjuk, így válik alkalmassá a takarmányozásra.) Ekkor mélyen a piaci ára alatt, tonnánként 80-100 ezer forintból megteremthetjük a sertések fő fehérjeforrását. Kérődzők takarmányozására inkább lucerna vetése javasolt. Ennek rost- és karotintartalma számukra élettanilag kedvezőbb. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy hektáron lucernával másfélszer több fehérjét lehet megtermelni, mint szójával! A két növény ökológiai igénye is eltérő: lucernával a szárazabb országrészekben, míg szójával a csapadékosabb területeken érdemes foglalkozni. Az évjárathatásra – talán meglepő módon – a szója kevésbé érzékeny, mint a többi pillangós növényünk.

Ha nincs állatunk, akkor is gondolnunk kell rá – akár rákényszerít az AKG, akár nem –, hogy időnként jót tennénk a talajnak egy pillangós főnövénnyel. Az utána következő gabona terméseredményeit egy tonnával is megemelheti. Babjára pedig nagy a kereslet. A két legnagyobb szójabab-feldolgozó/kereskedő érdekeltség az UBM Agro Zrt. és a Galldorf Zrt. Persze a Cargill Zrt. és a Bunge Zrt. is foglalkozik vele, noha messze nem ez a fő profiljuk. Mi kb. 35 ezer tonna szóját dolgozunk fel egy évben, ez a hazai termés közel fele. A full-fat szója nagy része itthon, az állattartók között talál gazdára, 400 kilométeren kívülre ugyanis nem kifizetődő elszállítani” – magyaráz Fülöp Péter, a Galldorf Zrt. értékesítési vezetője. „Most kb. 120 ezerért vesszük a babot, maga a full-fat szója 140-145 ezerbe kerül. Termelői szempontból a szójabab javára írható, hogy átvételi ára a repcééhez vagy a napraforgóéhoz viszonyítva sokkal stabilabb.” Hazánk jelenleg az állattartás fehérjeigényét 63%-ban szójából, 26%-ban napraforgó- és repcedarából fedezi.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruderrfej pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum