Találatok erre a kulcsszóra: ‘magyar szója’

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérje-növény-támogatás igénybe vehető.

A nagy szójatermesztők és újonnan kipróbálók is egyetértenek abban, hogy ez a növény nagy szakértelmet kíván. A következőkben szeretnénk néhány támpontot adni a sikeres szójatermesztésre mindkét termesztés technológiában.

Az, hogy melyik termesztési technológiát lehet megvalósítani természetesen a gazdaság gépparkjától is függ, mivel

a szója gyomirtása a termesztés kritikus eleme.

Hagyományos technológiát alkalmazva általánosan bevált a preemergens és az egyszeri posztemergens gyomirtás. A herbicid választásnál érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét is. Ott, ahol rendelkezésre áll a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor, megvalósítható a gyomirtószer-mentes szójatermesztés. Másfelől a termesztési körzet adottságait is érdemes figyelembe venni, hiszen nem mindenhol lehet desszikálás nélkül betakarítani a szóját.

szója

A szója növényvédelménél érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét és a terület természeti adottságait – (fotó: Shutterstock)

A termesztési típustól függetlenül a következő technológiai elemeket érdemes figyelembe venni a sikeres szójatermesztéshez:

- A talaj legyen jó levegő- és vízgazdálkodású.

- A terület ne legyen erősen gyomos, illetve előveteményben (kukorica) ne alkalmazzanak a szóját is károsító herbicidet. A gyomos táblán nem csak többlet költséget jelent a gyomirtás, hanem a növények egyenetlen fejlődését és érését okozzák, ezáltal terméscsökkenést is.

- 12 °C-nál hidegebb talajba ne kerüljön a mag, a gyors és egyenletes keléshez a 14-16 °C-os talajhőmérséklet az optimális.

- Javasoljuk a baktériummal csávázott, fémzárolt vetőmagot megvásárolni! A gümők kifejlődését gátolja a nagy mennyiségű nitrogén, ezért a talajadottságoktól függően egyáltalán nem, vagy csak 30-40 kg/ha N műtrágya kerüljön kijuttatásra.

- Az igen korai, korai és középérésű fajták számára a 45 cm-es sortáv az optimális. Ha erre nincs lehetőség, a 24 és a 75 cm-es sortáv is alkalmazható, de ezek csak megfelelő fajta alkalmazásával nem okoznak alacsonyabb termést. A 75 cm-es sortáv esetén figyelembe kell venni azt is, hogy a vegetáció során a sorok nem zárnak össze, ami nehézséget okozhat a terület gyommentesen tartásában.

- Minden szójafajta magmérete és csírázóképessége eltérő, ezért, ha már eldöntöttük, milyen sortávra vetünk, a következő képletek segítségével érdemes kiszámolni az optimális tőszámot, mert a túlzottan sűrű / tág állomány kórtani problémákkal, illetve terméskieséssel járhat.

Tőtávolság (cm)= 1.000.000 * Hé (%)/(növény/ha) *sortávolság (cm)Hé (%)= tisztaság (%) * csíraképesség (%) /100

- Fontos a betakarítási idő helyes megválasztása, 16-18 %-os a betakarítási nedvesség és a kombájn megfelelő beállításai mellett az aratási veszteség minimalizálható.

Végezetül szeretnénk kiemelni a fajtaválasztás fontosságát. Csak olyan fajtát érdemes választani, amelyik az adott körülmények között biztonsággal beérik. A potenciális termőképesség genetikailag meghatározott, az alkalmazott növényszám, a növényenkénti nódusz szám és a hüvelyenkénti magszám pedig a fajtától függ, amit a környezeti hatások (hőmérséklet, talajadottságok, csapadék mennyiség) és az agrotechnika befolyásol.

A Lajtamag Kft. több éves termesztési és kutatási tapasztalatokkal rendelkezik a szója termesztésében, melynek tükrében bátran ajánljuk figyelmébe fajtáinkat:

ES Mentor- igen korai (00)
Az igen korai éréscsoport kiemelkedő képességű fajtája. Koraiságából következik, hogy desszikálás nélkül betakarítható. Rendkívül stabil szárú, jó állóképességű. A fajta jellegzetes, kompakt megjelenését adja, hogy a felső nóduszokon a hüvelyek szinte csokorba rendeződnek. A termés jelentős része rendeződik ide, így jól betakarítható. Hektáronkénti fehérjehozama kiemelkedő. Világos köldökű, humán felhasználásra is alkalmas fajta. Gyomirtás során kerülni kell a metribuzin hatóanyagú szereket.

Eider- középérésű (1)
Magas terméspotenciállal rendelkező, középérésű fajta. Egyenletesen érik be, ezért jól betakarítható. Magpergésre nem hajlamos. A jó betakaríthatóságot tovább fokozza, hogy az alsó hüvelyek magasan, a talaj felett 15 cm körül helyezkednek el. Szára stabil, igen jó állóképességű, megdőlésre nem hajlamos. Betegség ellenálló fajta.Elsősorban az ország déli, fő szójatermő régióiba ajánljuk a termesztését. Csapadékos évjáratban a deszikkálást ajánlott betervezni.

Világos köldöke humán feldolgozásra is alkalmassá teszi, illetve magas fehérje tartalma miatt igen kedvelt élelmezési alapanyag. Lila virágú. Ezermagtömege magas. Növénymagassága és kezdeti fejlődése közepes.

Steara- középérésű (1)
Kiemelkedő termőképességű, fajtáink közül a leghosszabb tenyészidejű. Rendkívül jó hozamot biztosít az ország déli területein. A középérésű csoport elején érik, de termésmennyisége eléri vagy meg is haladja a későbbi érésű fajtákét. Így a tenyészidő és a termőképesség kiváló kombinációját testesíti meg. Elhúzódó, csapadékos évjáratban deszikkálása ajánlott. Magja kisméretű, köldöke sötét színű.

SzójaLajtamag vetőmagjaink Rhizobiummal oltottak, csávázott és csávázatlan formában is kérhetőek.
Válasszon magas termőképességű fajtáink közül és kérje szaktanácsadóink segítségét az Ön területére és gépparkjára szabva!

Forrás: agroinform.hu

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

A 2017. év egy szélsőségekkel tűzdelt évjáratnak mondható a szójatermesztés tekintetében. Igen kevés szójafajta bizonyította be, hogy a szárazsággal, szélsőséges csapadékeloszlással dacolva és a nagy hőmérsékleti különbségek ellenére is képes jövedelmező hozamot biztosítani

 A kínálatunkban szereplő ES Mentor és SY Eliot 2017-ben bizonyította, hogy igenis helye van a vetésforgókban, és jövedelmezőn termeszthető. Az öt helyszínen tesztelt üzemi kísérletek alapján a két fajta elérte vagy meg is haladta a2 t/ha átlag hozamot, és öntözött körülmények között1,5 t/ha-t is meghaladó többlet termést realizáltunk mindkét fajta esetében (1. táblázat).

1. táblázat – az ES Mentor és az SY Eliot terméshozama 2017-ben

Mindkét fajta alkalmas a dupla és tripla gabona-sortávolság (24-36 cm), 45 cm-es szemenkénti-, illetve a SY Eliot vethető 70 cm-es sortávolságra. Aszályosabb évjárat esetében a 24-36 vagy 45 cm javasolt, mert kevesebb a betakarítási veszteség, és jobb az állomány záródása, míg egy csapadékosabb évjárat esetén a szélesebb sortávolság is jövedelmező lehet. Széles (45-70 cm-es) sortávolságra érdemes még a Steara szója fajtánkat kipróbálni, mely jó állóképességével és magas beltartalmi mutatóival érdemelte ki helyét a palettánkon. A sortávolság nem befolyásolja a beltartalmat egyik fajtánknál sem. Fehérjetartalma mindkét fajtának magas, mely az ES Mentor esetében hangsúlyosabb, mert fehér köldöke lehetővé teszi a humán célra való felhasználását.

A betegség-ellenállóság mindkét fajta esetében kiemelkedő. A peronoszpóra-, sclerotinia-baktériumok és vírusok általi fertőzések igen ritkán jelennek meg az állományban. Gyomirtószerekre azonban érzékenységet mutatnak. Jól tolerálják a Corum+Dash és Targa Super alkalmazását postemergens kezelés esetén. Gomba ellen érdemes a Kupfer Fusilan WG® növényvédőszert alkalmazni, mert egyik fajta sem érzékeny rá, az állomány nem dől meg, és nem perzseli a leveleket sem.

További információért keresse fel a Lajtamag honlapját (http://www.lajtamag.hu), és érdeklődjön munkatársaiknál!

Nagy Nikoletta, Lajtamag-cégcsoport

Forrás: agraragazat.hu

Kiadvány, amelyben megjelent:

A szójatermesztés vonatkozásában a tavalyi évről általában az mondható el, hogy a szója magas vízigényét az időjárás egyes országrészekben ki tudta elégíteni, a gyomirtások a bemosó csapadékot megkapták, így nem volt probléma az alapkezelések hatékonyságával

Hogyan alakult országszerte?

A szójaállományok országosan nyár elején vegyes képet mutattak, amit nagyban befolyásolt, hogy a vetés és a gyomirtás mennyi csapadékot kapott. Baranya és Tolna megyékben az alapgyomirtások jól sikerültek a csapadékeloszlástól és a csapadék mennyiségétől függően. Fejérben, Zalában, Somogyban inkább a szárazság okozott gondot, ezért az alapgyomirtó szerek hatása kevésbé volt hatékony. Északnyugat-Magyarországon, Vas megyében több volt a csapadék, mint Győr-Moson-Sopron megyében. Kevés eső volt a Szigetközben. Az alapgyomirtások a lokális esőnek megfelelően sikerültek. A Duna völgyében, Pakstól délre a szója táblák megkapták a szükséges bemosócsapadékot, sőt, egyes területeken többet is, mint ami kívánatos lett volna. Ebben a térségben az alapgyomirtások kiválóan sikerültek. Északkelet-Magyarországon inkább a sok csapadék okozott gondot, a vetéseket és az alapgyomirtást is több helyen csak szakaszosan tudták elvégezni.

 

A szükséges kezelések

A Pledge alapgyomirtó azokon a területeken, ahol a megfelelő mennyiségű bemosócsapadékot megkapta, kiválóan működött. Néhány helyen, ahol szárazabb körülmények voltak, felülkezelést kellett alkalmazni.

Aki betartotta az előírt technológiát és az ezzel kapcsolatos szabályokat, elvégezte az alapkezelést, ill. ahol szükséges volt a felülkezelést is, ott nem volt probléma a gyomirtással.

 

Fontos a jó fajtamegválasztás!

A köztermesztésben kiváló fajták közül lehet választani – pl. Sponsor, Isidor –, a genetikai terméspotenciált e fajtáknál egyre jobban ki lehet használni.

A fajtaválasztást érdemes alaposan átgondolni, legyen korai és középérésű, de kissé tolódjon el a korábbi éréscsoport irányába.

A megfelelő mennyiségű csapadékkal azonban nem volt arányban a napfénytartam, így ott, ahol kevés volt, elhúzódott a tenyészidő, és adott esetben ez a magyarázata, hogy a korai fajták tulajdonképpen majdnem jobb eredményt hoztak, mint a késői tenyészidejűek az elhúzódó, megkésett betakarítás miatt.

Vetésidő

Aki későn tudott vetni, ill. ahol elcsúszott 2-3 héttel a vetésidő, az belekerült a betakarításkori csapadékos időszakba, ott viszont előjöttek a növényegészségügyi (Sclerotinia), a vetésváltási hiányosságok, és ott visszaköszönt úgy a termés minőségében, mint a mennyiségben is a sok csapadék.

 

Hatékony védelem

A szója-termőterületeken, miután megjelent a kórokozó, a Sumi Agro Hungary Kft. engedélyeztette a Topsin M 70 WDG gombaölő szer szükséghelyzeti felhasználását szklerotíniás betegség (Sclerotiniasclerotiorum) ellen, így lehetőség volt a beavatkozások elvégzésére. Kártevők vonatkozásában a tavalyi évben elmondható volt, hogy a vándorpoloska folyamatosan terjed, szinte minden szójatermesztő területen megtalálható volt.

 

Beltartalom

A betakarítás plusz költségét – a késői fajták esetében – a szárítás jelentette.

Általában termőhely kérdése a fajták beltartalmi értékeinek alakulása, de a beltartalmi értékek is megfelelőek voltak. A fehérje- és az olajtartalom a szója esetében elsősorban genetikai kérdés, de okszerű tápanyag-utánpótlási technológiával 1-2%-ban lehetőség van növelni a beltartalmi értékeket. A technológia mellé tudatosan ajánljuk felszívódó lombtrágyáinkat!

A Biozufre kéntartalmú felszívódó lombtrágya a fehérje-bioszintézist fokozó hatása mellett mellékhatással bír az atkákra és egyes szívó kártevőkre.

Ez a szója esetében a szárazabb időjárási körülmények között előnyös lehet. A Sergomil-L60 réztartalmú felszívódó lombtrágya elsősorban elősegíti a polifenolok és a fitoalexinek képződését, melyek a növényi védekező mechanizmus elsődleges anyagai, ezáltal fokozza az ellenálló képességet a külső hatásokkal (pl. vízhiány) szemben.

A felszívódó lombtrágyák majd a technológiának része kell, hogy legyenek a termesztés további eredményessége jegyében.

 

Összességében

…a szója esetében, minden nehézség ellenére, a tavalyi évben jó közepes eredmények születtek, és eredményes volt a termesztése.

A Szójamag Kft., a Margitta-Sziget 99 Kft., a Sumi Agro Hungary Kft. mindent elkövetnek, hogy a szójatermelők szakmai felkészítése vonatkozásban, 2018ban is komplett „szerviz” szolgáltatást biztosítsanak.

Dr. Bárány Sándor, Szójamag Kft., és Steiner István, Sumi Agro Kft.

Kiadvány, amelyben megjelent:

Forrás: agraragazat.hu

Ésszerű, növekvően támogatott és ígéretes a fehérjenövény-termesztés mind több hazai régióban

Miután Vas megye legnagyobb agrárcége, a Karintia országosan is az egyik legnagyobb szója-portfólióval rendelkezik, logikus és előrelátó stratégiának tűnik, hogy a cég Nyugat-Magyarország felől az Alföld északi és dél-keleti térségei felé terjeszkedik 2018-ban. Meggyőződésesek, kétkedők és elfogulatlan érdeklődők is fontos válaszokat kaptak arra, hogyan látja a szója jövőjét a Karintia a cég decemberi fórumán

 

Stabilan jövedelmező

A vetőmag-, terményműtrágya- és növényvédőszer-forgalmazás mellett a kalászos- és szójafajták szegmensében idéntől már országos lefedettséget, illetve utóbbinál a hazai piac egyik legnagyobb portfólióját bírja a Karintia Kft. Az osztrák anyacég magyar leányvállalatát 20 éve vezető Bene Zoltán a Karintia pécsi szakmai napján rámutatott: a terménykereskedelemben a szója, a bio- és sörárpa előtt intenzív növekedési pálya áll. – Törődésigényes kultúrák, de több okból is megéri a fáradozás. A szója támogatottsága a jövőben várhatóan nőni fog, stabilan jövedelmező a termesztése és értékesítése, továbbá szerepel a zöldítési programban, aminek a révén további támogatásokkal rendelkezik – összegezte előadásában Bene Zoltán, aki szerint a termeléshez kötött, jelenleg bő 67 ezres támogatás akár 70 ezer fölé is nőhet hektáronként.

E magyarországi termesztésű fehérjenövény mellett szól annak GMO-mentes volta, továbbá a biotermesztésbe vont termesztők piaci előnye. Magyar szemmel vonzó perspektívákkal kecsegtető, beszédes adat, hogy míg a teljes hazai szója-vetésterület az osztrákéval egybevethető, odakint a bio-nyilvántartású szója háromszor akkora teret foglal el. Emögött jól felfogott üzleti-jövedelmezőségi előnyök mutathatók ki – hangsúlyozta Bene Zoltán.

 

Globális növekedés

A Karintia ezért azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy vegyék ki a szóját a zöldítési programból (ahol célszerűbb speciális, jövedelmező zöldítőkeverékek alkalmazása), továbbá azt, hogy ne egy, hanem több év távlatában, alaposan jártasságot és hozzáértést szerezve bízzanak a szója gazdaságos termeszthetőségében. – Gyakran tapasztaljuk, hogy akik belevágnak a szójatermesztésbe, azok félinformációk vagy egy gyengébb évjárat miatt gyorsan lemondanak róla. Mi küldetésünknek tekintjük, hogy a vetőmagtól a technológiáig eljuttassuk a jövedelmező fehérjenövény-termesztés lehetőségét mind több magyar gazdához – mutatott rá Bene Zoltán.

Szavait megerősítette a terménypiaci kilátásokat elemző szakember is. Pirkó Péter szerint éppen a stabil értékesítési lehetőségek magyarázzák a szója-vetésterület globális növekedését, amelyek előrevetítik, hogy 2050-re a ma 351 millió tonnás világtermelés eléri majd az 530 milliót. A magyarországi termelésnek is vannak távlatai: az évi 160 ezer tonnás termésnek sokszorosát, akár 500 ezer tonnát is képes volna piacra dobni a hazai ágazat.

karintia_erdemes_figyelni_a_szoja_jovojet_1

További lendület

Bene Zoltán végül szólt a 8 milliárdos állami fehérjeprogram adta lehetőségekről is. Úgy véli, a jelentős állami termesztés- és kutatási-fejlesztési támogatás az említetteken felül is további lendületet adhat az ágazatnak Magyarországon. E nemzetgazdasági szintű folyamatban a Karintia is kiveszi a részét a termesztéstechnológiai ismeretek és az inputanyag biztosítása terén is.

Kohout Zoltán

Kiadvány, amelyben megjelent:

Forrás: agraragazat.hu (2018. január)

Heteken belül elfogadhatja a parlament az új Nemzeti Fehérjeprogramot, amelynek legfontosabb célja az országba beérkező nagy mennyiségű import szója kiváltása a Magyarországon termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel

Az alternatív takarmányozás a program sikerének egyik eleme lehet, a hazai feldolgozók azzal, hogy biztosítják a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, és hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, aktívan ki tudják venni a részüket a programból. A Nemzeti Fehérjeprogram lényegéről és jelentőségéről, illetve a Hungrana erre vonatkozó terveiről Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

Kidolgozás alatt áll az új Nemzeti Fehérjeprogram, amely egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Miért van szükség egy ilyen programra?

Magyarországon hozzávetőlegesen 600 ezer tonna extrahált szójadara igényről beszélhetünk éves szinten, amit többnyire importból tud fedezni az ország. Ennek jelentős része külföldről behozott szójatermék, amelynek a minősége és a GMO-mentessége nem garantált. Az új Nemzeti Fehérjeprogram arról szól, hogyan lehet ezt a nagy mennyiségű szóját minél nagyobb mértékben kiváltani a Magyarországon termesztett növényekkel.

A legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikából importálunk fehérjetartalmú szóját. Nemcsak Magyarországra, de Európába is hatalmas mennyiség áramlik be Amerikából, aminek az az oka, hogy ott nagy mennyiségben termesztik, így a termék olcsó az európai fehérjeforrásokhoz képest. Ez az oka annak, hogy Európában attól függetlenül is ezt használjuk, hogy nem tudunk egyértelműen meggyőződni a GMO-mentességről.

Magyarországon a GMO-mentesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az ellátásbiztonság megköveteli azt is, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egy bizonyos terméknek, illetve országnak, hanem próbálja meg maga előállítani a lehető legtöbb fehérjét.

Mi az oka ennek a nagymértékű importfüggőségnek? Miért jelent ez problémát?

Ennek számtalan oka van. Egyrészt nagyon sok fehérjét eszünk, és ezt legnagyobb mennyiségben tejtermékek és hús formájában visszük be a szervezetünkbe. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy néhány korábban hagyományos fehérjedús anyagot, mint a halliszt vagy a húsliszt, már betiltottak. Magyarországon kevés olyan növény van, amely fehérjében gazdag, a szójatermeléshez ugyanis az Európára jellemző klimatikus, illetve talajtani viszonyok nem a legmegfelelőbbek. Azt a rengeteg állatot azonban, amelyből a tejet és a húst állítja elő az ország, jelentős mennyiségű szójával kell etetni.

Voltak már a Nemzeti Fehérjeprogramhoz hasonló kezdeményezések nemzetközi és hazai szinten is, miben lehet más az elődeihez képest? Mitől lehet valóban sikeres egy ilyen program a gyakorlatban?

Az új Nemzeti Fehérjeprogram koordinálásával és levezénylésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) bízták meg, amely jelenleg olyan vezetéssel és szaktudással rendelkezik, hogy bizonyára profin meg tudja majd valósítani a program kivitelezését. Emellett most egy sokkal komolyabb szándék érezhető a kormány részéről is.

Ez egy kimondottan komplex kezdeményezés, mikor számíthatunk látható eredményekre?

Nagyon bízom benne, hogy a parlament heteken belül elfogadja az új Nemzeti Fehérjeprogramot, és a NAIK, illetve a többi érintett szervezet azonnal nekilát majd a kidolgozásának. Ez egy több éves, kutatás-fejlesztésen alapuló projekt, ennek eredményeképpen olyan tervek születhetnek, amelyek újabb fehérjedús növények termesztésével, új receptúrákkal és ipari melléktermékek felhasználásával garantálják majd Magyarország minél nagyobb fokú önellátását. Ez egy hosszú folyamat lesz, olyan kísérletekkel és eredményekkel, amelyeket a magyar takarmányipar hosszú távon és fenntarthatóan is felhasználhat majd.

Hogyan tud bekapcsolódni a Hungrana a programba? Tervez-e a cég ehhez kapcsolódóan bármilyen kutatás-fejlesztési programot, termékfejlesztést, illetve kutatóintézetekkel történő együttműködést?

A Hungrana 100 százalékban GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, és nagy mennyiségben állít elő többféle takarmányterméket, amelynek jelentős részét már most is Magyarországon értékesíti. Azzal, hogy a cég biztosítja a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, valamint hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, szerves részként be tud épülni az új Nemzeti Fehérjeprogramba. A Hungrana tervei között egyértelműen szerepel az együttműködés mind a NAIK-kal, mind pedig egyéb, a programban részt vevő cégekkel.

Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy közös európai problémára adott válasz is egyben. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd a magas fehérjenövény importfüggőséggel. A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási oldalról ad erre valamilyen választ?

A Közös Agrárpolitika hamarosan meg fog újulni, így az új Nemzeti Fehérjeprogram kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy mely növények termesztését támogatja majd. Ez természetesen országspecifikus, hiszen korlátai vannak annak, hogy melyik országban milyen mennyiségű és minőségű növényeket lehet előállítani. Magyarországon például nem lehetne nagy mennyiségben cukornádat termeszteni, az ország talajtani és klimatikus viszonyai ugyanis nem megfelelőek ehhez. Azt kell tehát kihasználnunk, ami a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésünkre áll. Fontos szempont, hogy hogyan lehet ösztönözni a termelőket és a gazdálkodókat arra, hogy átálljanak a fehérjedús növények termesztésére. Magyarországon jelenleg is van szójatermesztés, a termés nagy része azonban a külföldi piacokra kerül köszönhetően a garantált GMO-mentességének, és annak, hogy a nyugat-európai piacokon felárral értékesíthető. A jövőben az a legfontosabb, hogy ezt a jó minőségű, GMO-mentes szóját Magyarországon tudjuk tartani.

Mit gondol, az alapján ami már ismert a programból, teljesíti majd a vele szemben támasztott kritériumokat?

Véleményem szerint teljesíteni fogja az elvárt kritériumokat, a NAIK ugyanis egy stabil K+F hátteret ad a programhoz. Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy középtávon megvalósítható cél lehet.

Forrás: agrarszektor.hu

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

Megjelent az Agrárágazat 2017 Állattartás különszám

Az újság digitális változata ide kattintva, lapozható, nagyítható formában elérhető!

A 64-67. oldalon található Szója cserebere című cikk részletes információt közöl a vezető országok szójatermeléséről, kereskedelméről, a 2015-2017 közti időszakot vizsgálva. Grafikonokkal, táblázatokkal is szemléltetik a világ, és a hazai szójabab külkereskedelmi mérlegét.

A speciális magyar szójahelyzet alcím alatt szó esik a 2015-ös és 2016-os időszakok termésmennyiségéről, a kényszerből váltó szójatermesztő gazdákról, és természetesen a GMO-mentes szójababról, s felárazásának nehézségeiről.

Hazánkban szépen lassan növekszik a szójatermő terület, köszönhetően a termeléshez kötött támogatásnak, illetve sokan választják a zöldítés elemeként is ezt a pillangós növényt.

A termesztési kedvet kissé visszavetette a 2015-ös aszályosabb év, de bízunk benne, hogy idén is sokan döntenek a szója mellett.

A szója vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon, 2013-2016 

forrás: VTSZ

Annak ellenére, hogy az igényesebb kultúrák közé tartozik, jó technológia használata mellett, megfelelő fajtaválasztással, általános időjárási körülmények között is, a jelenleginél sokkal többen lehetnek sikeres szójatermesztők. Termesztése során kritikus a gyommentes állapotban tartás, és az időben történő betakarítás. Ez utóbbit befolyásolhatjuk, ha rövidebb tenyészidejű fajtát vetünk. Sok gazda él ezzel az opcióval Magyarországon, nem hiába, ma már az összes megyében termesztenek szóját.

Egyes észak- és dél-alföldi megyékben, bár kiváló termőföldek vannak, a légköri páratartalomra érzékeny szójának nem az elsődleges termőterülete, nem hagyományosan szójás régió. Az Ika részaránya az elvetett fajták közül ezeken a területeken kiemelkedő. Ez kiváló választás a termelők részéről, hiszen kifejezetten szárazságtűrő fajta. Horvátországi nemesítésű, ott már több mint 10 éve piacvezető. Vízleadása gyors, betakarításkor hüvelye nem pereg. 2016-ban 4,5 tonnát meghaladó termésekkel is büszkélkedhetett. 2014-ben hivatalos fehérpenészes szárrothadással szembeni rezisztenciavizsgálatok során a középérésű fajták 6,6%-os átlagos fertőzöttsége mellett az Iká-nál egyetlen fertőzött tövet sem találtak. A NÉBIH kisparcellás fajtakísérletekben sztenderd fajta, termésszintje és érésideje teljes mértékben megegyezik a másik sztenderd és egyben piacvezető fajtával, azonban ára kedvezőbb, még csávázószerrel és oltóanyaggal kezelve is. Alkalmas takarmány- és étkezési célú termesztésre is.

Bátran ajánljuk kiemelkedő termőképességű fajtáinkat, amelyek közül köztermesztésben két korai fajtánk közül az Ema már elfogyott, a Seka azonban még korlátozott mennyiségben megvásárolható. A Seka méltán válik egyre népszerűbbé a partnereink körében, hiszen az aszályosabb 2015-ös évben valamivel több, mint 4,3 tonnát (szept. 1-i betakarítással), míg 2016-ban, csapadékosabb évben 4,7 tonnát adott (szept. 23-24-i betakarítással) Baranya megyei termelőnknél. Ez jól mutatja, hogy szárazabb évjáratban tenyészideje mennyivel megrövidül, azonban mégsem okoz csalódást termesztőjének. Kifejezetten erős szára van, a hüvelyek zöld száron érnek, a szintek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. Étkezési célra is termeszthető, mivel a mag köldökének színe megegyezik a szem színével. A piacvezető fajták a Sekával méltó ellenfélre találtak, ráadásul korábbi betakaríthatósággal.

Az EURALIS a legnagyobb GMO-mentes szójanemesítő Európában  

A  2015-ös szezonban a szemes fehérjenövények után járó kiegészítő támogatás miatt jelentősen, közel 77.000 hektárra nőtt a szója vetésterülete Magyarországon. Az időjárás azonban nem kedvezett a szója termesztésének, ezért az elmúlt szezonban a szójával bevetett területek nagysága ismét lecsökkent 61.000 hektárra. A 2016- os év kiemelkedően kedvező volt a szója számára, az országos termésátlag közel 3t/ha volt, ezért várhatóan 2017-re ismét növekedni fog a termelési kedv.

Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottsága stratégia célnak tűzte ki az európai szója-előállítás növelését, ennek érdekében jött létre egy nemzetközi összefogás keretében a Duna Szója non-profit szervezet is. A 2012-ben indított nemzetközi összefogás célja az európai szójatermesztés fejlesztése, és hosszú távon 1,5 millió hektár szójával bevetett terület elérése Európában. Ennek a célnak az elérése érdekében a Duna Szója tagjai között tudhatja 16 országból a szója “üzletág” legfontosabb szereplőit, beleértve a szójatermesztőket, a feldolgozóipart és a terménykereskedőket is.

Az EURALIS a Duna Szója non-profit szervezet alapító tagjai között van, és az európai szójavetőmag-piacon betöltött meghatározó szerepe miatt a növekedő európai GMO-mentes szójatermesztés egyik legfontosabb szereplője.

A szója hazai termeszthetőségével kapcsolatban eltérőek a vélemények, egyes becslések szerint 120.000 ha az optimális vetésterület, de mások szerint a hazai termesztés nagysága akár a 300.000 ha-t is elérhetné. Ami bizonyos, hogy a technológia fejlesztés mellett a felület biztonságosan tovább növelhető, és számos érv szól a hazai vetésterület növelése mellett. A GMO-mentes élelmiszeripari és takarmány-alapanyag mellett a szójatermesztéssel nő az egy hektáron előállított érték, bővül a vetésforgó és a nagy mennyiségű szója árualap ösztönözheti a feldolgozóipari beruházásokat.

Az EURALIS 2003 óta van jelen a magyar szójavetőmag-piacon, a hazánkban eltöltött több mint egy évtized alatt a cégünk szójafajtái a magyar termesztés megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Aligha találunk olyan szójatermesztőt az országban, aki ne hallott volna a piacvezető Isidor vagy a szegmensében első ES Mentor EURALIS szójafajtákról. Fontos megjegyezni az EURALIS szójafajták esetében, hogy az általunk forgalmazott vetőmag 100%-ban hazai előállítású és GMO-mentes (a mentességről a hazánkba érkező szója elit szaporítóanyag teljes körű NÉBIH vizsgálata gondoskodik).

Cégünk az összes Magyarországon biztonságosan termeszthető éréscsoportban kiemelkedő teljesítményre képes fajtákat kínál ügyfeleinek. A már jól ismertek fajták mellett az EURALIS 2017-től tovább bővíti a szójakínálatát.

A legkorábbi 000 csoport új erőssége az ES Navigator, amely extrakorai csoportban kiemelkedő 4,4t/ha terméspotenciállal és extra rövid tenyészidővel rendelkezik, így biztonságosan másodvetésre is alkalmas, amennyiben rendelkezünk öntözési lehetőséggel. A kalászos növényünk lekerülése után még egy teljes értékű szójakultúrát tudunk az adott évben betakarítani. A következő 00 csoport 2017-es újdonsága az ES Tenor, amely magas hozamai mellett közepes növénymagassággal és kiváló szárszilárdsággal rendelkezik, az alsó hüvelyek elhelyezkedése optimális (15 cm), ami elősegíti a gyors, hatékony és veszteségmentes betakarítást.

A Magyarországon termeszthető legkésőbbi éréscsoportban (I.) két kiemelkedő újdonsággal jelentkezik az EURALIS.

Az ES Pallador (ESG132) és az ES Mediator a maximumot nyújtják, igazi csúcsteljesítményre képes szójafajták.

Jellemző a teljesítményükre, hogy az ES Pallador ( ESG132) a NÉBIH regisztrációs kísérleteiben 2014! óta minden évben az első helyezést érte el, mivel mind éréscsoportjában, mint az összes kísérleti fajtát tekintve a legmagasabb termésátlagot produkálta.

Az ES Mediator a jelenleg forgalmazott EURALIS szójafajták közül a legmagasabb, 5,5 t/ha terméspotenciállal rendelkezik.

Az EURALIS elkötelezett arra, hogy a magyarországi szójatermesztés növekedésében aktív szerepet vállaljon. Folyamatosan bővítjük a kínálatunkat, hogy a magyar termelők számára is elérhetőek legyenek a legkorszerűbb szójafajták, amivel növelhetik gazdálkodásuk eredményességét. 2018-ban a 000 csoportban az ES Comandor, a 0 csoportban az ES Advisor  kerül bevezetésre.

Fontosnak tartjuk, hogy csak olyan szójafajtákat hozzunk forgalomba, amelyek kiemelkedő termésre képesek a magyarországi termesztési és időjárási körülmények között. Emiatt az EURALIS az idei évben a legújabb és legígéretesebb szója fajtajelöltjei közül 6 regisztrácós kísérleti vizsgálatát indítja el a NÉBIH-nél, keresve azokat a fajtákat, amelyek a jövőben a hazai szójakínálat meghatározó és megkerülhetetlen elemei lehetnek.

Szójában is bevált a Huminisz-Technológia!

„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.

Elemei a Kondisol növénykondicionáló készítmények és a Solvitis lombtrágyák. A Kondisol egyedi és utánozhatatlan összetételben tartalmazza a különféle huminanyagokat (barna huminsav, fulvosav), enzimeket, koenzimeket, aminosavakat, egyéb szerves vegyületeket, makro-, mezo- és mikroelemeket. Ezek egy részről harmonikus módon stimulálják, segítik, támogatják a kezelt növények élettani folyamatait, és növelik azok stressztűrő, stresszkezelő képességét, másrészről fokozzák a készítménnyel együtt kijuttatott egyéb anyagok levélen keresztüli felszívódását. (Ez utóbbit nevezzük hatásfokozó keláthatásnak.)

A gazdaságos szójatermesztés előfeltételei a fajtaválasztás mellett a megfelelő talajelőkészítés, a jó minőségű vetés és a gondos növényápolás. Az intenzív technológia lényeges elemei a növénykondicionálók és a lombtrágyák használata. Miért?

A szója vízigényes kultúra, de a magyarországi termőkörzetek nagy részében a csapadék mennyisége és eloszlása kedvezőtlen a számára. Az állományban végzett gyomirtás általában megviseli és fejlődésében átmenetileg megállítja a növényt. Mindkét felsorolt eset olyan stresszhatás, aminek megelőzése és kezelése növénykondicionáló készítményekkel megoldható!

A szójanövény az átlagosnál is jobban meghálálja a levéltrágyázást. A SOLVITIS lombtrágyák és a KONDISOL növénykondicionálók üzemi szinten már két kezelés után is jelentős, 5-15% termésnövekedést eredményeztek a lombtrágyával nem vagy más technológiával kezelt táblarészekhez képest.

A Kondisol N 4 l/ha + Solvitis Zn 1 l/ha + Solvitis Mg 1 l/ha kezelést követő néhány napon belül a növény lényegesen zöldebb, vitálisabb lesz, esetlegesen addigi lassúbb fejlődése látványosan elindul. A szójának a jobb megtermékenyülés miatt a virágzás elején bórt kell adni. Erre kiváló megoldás új termékünk, a Solvitis BórMo, amelyben a bór mellett molidén található. (A molibdén a nitrogénmobilizációban játszik fontos szerepet). A Kondisolban található huminsavak/fulvosavak sokrétű, jótékony hatása virágzásban is érvényesül, homogénebb lesz az állomány, jobb lesz a termékenyülés.

Különösen szélsőségesen száraz évjáratokban és vetőmagtermesztésben ne feledkezzünk meg a hüvelyképződés időszakára időzített kezeléssel, amikor a Kondisol vagy Kondisol B+S mellett legalább 1 l/ha Solvitis Mg-t juttassunk ki (fotoszintézis serkentése, intenzívebb együttérés stb.)!

A Huminisz termékeivel hatékonyan tudjuk kezelni a tápelemhiányt és a növényeket ért stresszt, illetve pozitívan befolyásoljuk az élettani folyamatokat. Ennek természetes eredményeként növekszik a hektáronkénti hozam és javul a termés minősége (Huminisz területi tesztek 2013-16).

A Lajtamag Kft. 2016-ban Mosonmagyaróváron vizsgálta a Kondisol és Kondisol N különböző dózisait Solvitis Zn 1 l/ha dózisával kombinációban kijuttatva.

A Huminisz növénykondicionálás és növénytáplálás technológiájával a szójában is növelni tudja a termés mennyiségét, -minőségét és -biztonságát. Amennyiben bővebb információra van szüksége, látogassa meg honlapunkat (www.huminisz.hu).

 Forrás: agrotrend.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval full-fat szója monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex
Agroinform közösség
Extruder archívum