Találatok erre a kulcsszóra: ‘magyar szója’

TANULMÁNY

A szója, amellett, hogy termesztésének számos agronómiai előnye van, olyan igényes növény, amely a sikeres termesztés érdekében precíz, pontos agrotechnikát igényel

Magyarországon leginkább az időjárási adottságaink jelentik a korlátot a szója termesztésének szempontjából, mivel ez melegigényes, vízigényes és a levegő relatív páratartalmára is igényes növényünk. A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak.

Talajigényét tekintve elmondható, hogy azok a talajok, amelyeken sikeresen termeszthető kukorica, a szója számára is kedvezőek. Magyarország vetésszerkezete az elmúlt időszakban leegyszerűsödött: szántóterületünk nagyjából 70%-án gabonaféléket termesztünk. A szója a vetésszerkezetbe könnyen beiktatható, termesztéséhez speciális gépeket, eszközöket nem igényel.

Talajra gyakorolt hatása kedvező, gyökérzete talajszerkezet-javító hatású, gyökér- és szármaradványai növelik a talaj szervesanyag- és nitrogénkészletét. A szója gyökérgümőin Rhizobium japonicum baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, hektáronként évente 40-60 kg, növények által hasznosítható nitrogénvegyülettel gazdagítják a talajt. Emiatt is például kiváló előveteménye a kukoricának, illetve az október elejéig betakarításra kerülő szója a kalászosok számára is jó elővetemény lehet. A hosszabb tenyészidejű fajták az őszi kalászosok számára már kevésbé kedvezőek, a talaj vízkészletét jobban kimerítik, és betakarításuk időpontja október elejére eshet. Amennyiben őszi kalászost tervezünk vetni a szója lekerülését követően, célszerű rövidebb tenyészidejű fajtát választani. A hosszabb tenyészidejű fajták elővetemény-értékét az őszi kalászosok szempontjából a szója elfásodó szármaradványa is ronthatja.

A szója számára azok az elővetemények kedvezőek, amelyek után még az ősz folyamán jó minőségben el lehet végezni a talaj-előkészítést. A szója legjobb előveteményei a kalászos gabonák, legkedvezőbb, ha a szóját két kalászos közé vetik. A kukorica is elfogadható elővetemény a szója számára, az USA-ban a szóját kukoricával váltva termesztik.

A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak

A vízigényes és a későn betakarításra kerülő kultúrák (pl. cirokfélék, cukorrépa) a szója számára rossz előveteménynek számítanak. Évelő pillangósok, hüvelyes növények és önmaga után 4 évig ne termesszük ugyanazon a területen, a kórokozók fokozottabb fellépése miatt. Napraforgó és repce után a szója a fehérpenészes rothadás miatt 3-5 évig nem termeszthető, emellett az imazamox hatóanyagra ellenálló napraforgó a szójából állományban nem irtható vegyszeresen. A talajművelésnél fontos szempont, hogy a szója a mélyre hatoló gyökérzete miatt igényli a mélyművelést. A betakarítási veszteségek csökkentése érdekében egyenletes, jó minőségű talajfelszínt igényel. A szója vízigényes növény, emiatt a talajművelés vízmegőrző célt is kell hogy szolgáljon. Kalászos gabonák betakarítása után a vízmegőrzés szempontjából is fontos a tarlóhántás elvégzése és a tarló zárása, majd az árvakelések és gyomnövények kelése után a tarlóápolás.

A szója igényli a periodikus mélyművelést, a száraz talajállapot mellett végzett középmély- vagy mélylazítást meghálálja. Az alapművelés szója alá többnyire 30-35 cm mélyen végzett mélyszántás, de talajlazítás esetén középmély (25-30 cm) szántás is alkalmazható. Későn betakarításra kerülő, nagy tömegű szármaradványt hagyó elővetemények után a szárzúzást követően végezzük el a mélyszántást. A szántást ősszel célszerű durván elművelni. A tavaszi talajművelés fő feladata a simítózás és a magágykészítés. A magágy-előkészítést többnyire kombinátorral végzik, 4-5 cm mélyen. A szója tápanyagigényes növény. Tápelemigényét teljes mértékben műtrágyákkal biztosítjuk, szerves trágya kijuttatása sem a szója, sem az 1-2 éves előveteményei alá nem ajánlott.

Annak ellenére, hogy tápanyagigényes, csak mérsékelt adagú műtrágya-hatóanyagot juttassunk ki! A szója természetes tápanyag-hasznosító képessége jó. Nagyon jól beépíti a feltáródó növényi maradványokat és az elővetemény által nem hasznosított tápanyagokat is. A szója viszonylag kevés N-műtrágyát igényel (legfeljebb 40-70 kg/ha hatóanyag), mert a Rhizobium japonicum baktériumok nitrogénigényének körülbelül 40%-át fedezik azáltal, hogy jelentős mennyiségű légköri nitrogént kötnek meg. A szimbiózis kialakulásáig szükséges a szója nitrogénszükségletét kielégíteni. A nagy adagú N-műtrágya rossz termékenyülést és elhúzódó érést eredményez, továbbá károsan befolyásolja a Rhizobium baktériumok aktivitását is. A P és a K fokozza a gyökérgümő-képződés mértékét, a nagyarányú N-műtrágya azonban csökkenti a Rhizobium baktériumok számát és aktivitását. Mag- vagy talajoltás nélkül nagyobb mennyiségű nitrogén kijuttatása javasolt.

Annak ellenére, hogy a szója melegigényes, tolerálja a korai vetést. A szóját akkor vessük, amikor a talaj hőmérséklete a vetésmélységben tartósan elérte a 8^oC-ot. Az ország déli-délkeleti részén április 15-20-a között lehet elkezdeni a vetését, az ország északabbi részein 1-2 héttel később. A korábbi vetésű növények beérése biztonságosabb, de a túl korai vetés elhúzódó csírázást és hiányos kelést eredményez. A szója másodvetésben vagy zöldtakarmány, szilázskészítés céljára június közepéig-végéig vethető. A szóját általában 45-50 cm-es sortávolságra vetjük, ilyen sortávolság mellett lehetőség van mechanikai sorközművelésre.

A szója vethető duplagabona sortávolságra (24 cm) is, ekkor művelőutas vetéssel a növényápolási munkák taposási kár nélkül megoldhatók. Ez a vetési mód csak helyesen megválasztott, precíz vegyszeres gyomirtási technológia mellett alkalmazható eredményesen.

A szója csírázás során a sziklevelét felhozza a talajfelszín fölé, ezért 3-5 cm mélyre vessük. A 6 cm-nél mélyebb és a 3 cm-nél sekélyebb vetés is hiányos kelést, egyenetlen állományt eredményez. A hektáronkénti kivetett csíra 450-650 ezer db. A vetőmagnorma meghatározásánál figyelembe kell venni a vetőmag használati értéke mellett azt is, hogy az önritkulás mértéke 15-25% között alakulhat. A hektáronkénti kivetett vetőmagmennyiség 90-120 kg. Azokon a területeken, ahol korábban nem termesztettek szóját, a talajt vagy a vetőmagot oltani kell. Az oltás hatására a termésmennyiség 15-25%-kal, a zöldtermés 10-15%-kal, a nyersfehérje-tartalom 1-3%-kal növekedhet. Ott, ahol rendszeres a szójatermesztés, az oltás elhagyható. A magvak oltásakor az oltóanyagot csávázószerként viszik fel a vetőmagvak felületére. A mag oltása és a vetésidő között minél rövidebb idő teljen el!

Az oltott vetőmagvakat célszerű fénytől védett, hűvös helyen tárolni. A talajoltást közvetlenül a vetés előtt végezzük, és dolgozzuk be azonnal az oltóanyagot a talajba, mert a Rhizobium baktériumokat károsítja a napfény. A szimbiózis a kelést követően 3-4 héttel, az első lomblevelek megjelenésekor jön létre. Szűkített kapás sortávolságra történő vetésnél mechanikai gyomirtásra a lombkorona záródásáig van lehetőség. Általában 2, esetleg 3 alkalommal végezhető sorköz-kultivátorozás. A kultivátorozással a talaj felső 4-6 cm-es rétege lazul, javul a vízbefogadó- és -elvezetőképessége. A talaj felső rétegének lazítása a nitrogéngyűjtő baktériumok szaporodását, működését is serkenti. A szója virágzásig szárazságtűrő, a korán megkezdett öntözést kerülni kell.

Virágzás-hüvelykötés-magtelítődés időszakában a szója 160-180 mm vizet igényel, ami többnyire csak mesterséges vízpótlással elégíthető ki. Az öntözést laza talajokon a virágzás kezdetén, kötöttebb talajokon a virágzás kezdete után 10-15 nappal érdemes elkezdeni, és a hüvelykötés befejeződéséig célszerű öntözni.

Érés kezdetén az öntözést abba kell hagyni, mert az ekkor kijuttatott víz késlelteti és egyenetlenné teszi az érést. A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára. A párás mikroklímát kedveli, legjobb termés 85-90%-os páratartalom mellett érhető el. Alacsony légköri páratartalomra virágelrúgással reagál, és csökken a hüvelykötés mértéke. Emiatt az öntözési fordulók és az öntözési normák tervezésekor a szója páratartalom-igényét is figyelembe kell venni.

Öntözéskor a szántóföldi vízkapacitás 80%-áig töltsük fel a talaj vízkészletét. A levegőtlen talaj elvonja az oxigént a nitrogéngyűjtő baktériumoktól, és növeli a gombás fertőzés kockázatát. Öntözött állományban a fehérjetartalom rendszerint csökken, az olajtartalom növekszik. 2018-ban, egy tó közelében beállított szántóföldi kísérletünkben az öntözés a termésmennyiséget a fajták egy részénél növelte, azonban több fajta hozama csökkent vagy nem változott számottevően.

Az éréscsoportokba tartozó fajták átlagos termésmennyiségét tekintve a felszíni víz közelsége mellett a legrövidebb tenyészidejű fajták hozama növekedett leginkább öntözés hatására. A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a hatalmas biomasszatömegből következő állóképességi problémák és a betegségek fokozottabb megjelenése miatt öntözés hatására a termésmennyiség a vizsgált fajták átlagában nem változott számottevően, vagy esetenként csökkent. Felszíni víz közelségében a szója öntözésének eredménye, különösen a hosszabb tenyészidejű fajták esetében évjáratfüggő, de azokon a termőhelyeken, ahol a párás mikroklíma a termőhely adottságainak következtében nem biztosított, a termésbiztonság érdekében ajánlott a szója öntözése.

Hazai körülmények között a szója augusztus végétől október közepéig érik. Magként szárítva, tárolva akkor takarítjuk be, amikor a csúcsi hüvelyek is barnák, és bennük a magok alakja, színe a fajtára jellemző, a magok nedvességtartalma 14-17%, valamint a növények lombozata már elsárgult és lehullott. 13-14%-os nedvességtartalom melletti betakarítás az ideális.

Azok a fajták, amelyek hajlamosak a hüvely felnyílására és a magpergetésre, 16-17%-os nedvességtartalom mellett takaríthatók be, a pergési veszteség minimalizálása érdekében. 12%-os magnedvesség-tartalom alatt és 18-20%-os nedvességtartalom felett megnő a betakarítási veszteség. Helyes fajtaválasztással a szója október közepéig, végéig állományszárítás nélkül is beérik. Erőteljes gyomfertőzés esetén azonban szükség lehet betakarítás előtt állományszárításra. A betakarításnál a kombájn precíz beállítására különös gondot kell fordítani, mivel a szója magja a magas fehérje- és olajtartalma miatt sérülékeny. Helytelen kombájnbeállítás mellett a magtörés mértéke jelentősen megnő. Fontos a helyesen megválasztott haladási és vágási sebesség, valamint az alacsony tarlót vágó flexibilis adapter használata. 9-10 cm-es tarló mellett a vágási veszteség csupán 5%, 15-20 cm-es tarlónál már 12% is lehet.

Betakarítást követően alacsonyabb nedvességtartalmú magot célszerű szárítás előtt előtisztítani, majd kíméletesen szárítani. A szója 12% alatti nedvességtartalom mellett tárolható.

A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára!

SZERZŐ:
ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM MÉK

Forrás: mezohir.hu

Az elfogadott fehérjeprogram végrehajtása nem úgy halad, ahogy tervezték. Jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak. Elsősorban a gazdálkodók részvételétől és termelési, beruházási hajlandóságától függ a nemzeti fehérjestratégia sikere – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója egy siófoki agrárkonferencián

A témáról az Agro Napló írt, ezt az anyagot szemléztük. A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre már kiemelten szerepelnek e célok a saját kutatási és innovációs célkitűzések között. Erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd. Továbbá az agrártárca is támogatást biztosít majd ehhez – ismertette a program jelenlegi helyzetét a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a fehérjeprogram feladatainak végrehajtását.

Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok esetében ezt elsősorban a szója miatt nem sikerült elérni. Igaz, egész Európára jellemző gond, hogy mindössze a szója-, illetve fehérjeszükséglet 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.

A lehetőség adott hazánkban, a jövőben pedig több támogatás várható

Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk – mondta Gyuricza Csaba, hozzátéve azt, hogy érdemben ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek, mivel a kormány ezt nem tudja és nem fogja megoldani. Az állam feladata ugyanis az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés megoldásához. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában. A korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával. De még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna – mondta a főigazgató.

Hiányzik a szaktudás

A hazai szójatermesztést kapcsán nem valósítható meg az az elképzelés, hogy a teljes, lehetséges 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön használjuk fel fehérjetakarmányként. A 100 ezer hektáros vetésterület már elérhetőbb, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás – mondta.

A fehérjeprogram további részeiről elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzésén túl tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonását, új takarmányozási receptúrák kidolgozását, valamint innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának. Illetve akár a rovarfehérje-előállításnak, amivel Magyarország akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítását oldhatja meg. A rovarélelmiszer témáról itt írtunk korábban.

Forrás: magro.hu

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Útjára indul a KARINTIA szója roadshow. Fókuszban az éghajlatváltozás

Sárvár, Győr, Pécs, Baja, Orosháza, Szerencs – 2018. 12. 11 – 2019. 01. 31.

Az ország 6 helyszínén várja Önt a TIMAC AGRO, HORSCH, BASF és az FMC a KARINTIA SZÓJA ROADSHOW elnevezésű szója szakmai rendezvényen.

Az előző évekhez hasonló magas színvonalat, a növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett NÉMETH Lajos és Dr. NÓGRÁDI György neves vendégeink is garantálják. A szakmai rendezvényen az alábbi témákra is választ kapunk:

• Mit mutatnak az éghajlati modellek Magyarországon?
• Milyen változások várhatók a hőmérsékletben illetve csapadékban?
• Mire számíthatunk az agrártámogatások terén a 2021–2027-es költségvetési ciklusban?
• Változások előtt Európa “Kérdezz – Felelek” Nógrádi Györggyel

A szakmai rendezvénysorozatunkon a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletekért látogasson el www.karintia.hu honlapra!

Forrás: Agrárium hírlevél

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Az átlagot meghaladó, hektáronként 3,5-4 tonnás szójatermésre számít a fehérjenövény második legnagyobb Baranya megyei termelője, a mohácsi Margittasziget 92 Kft. ügyvezetője. Eberhardt György szerint a növényeknek 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és néhány jótékony eső kedvezne

Eberhardt György az MTI érdeklődésére közölte: a mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot előállító cég baranyai termésátlagai általában 3 tonna és 4,1 tonna között alakul. Becslése szerint az idei mennyiség annak felső értéke – 3,5 és 4 tonna – körül várható.

A térségben idén eddig leesett 510 milliméter csapadéknak köszönhetően a szójanövények “sokkal jobb állapotban vannak”, mint az elmúlt évben. A csapadéknak köszönhetően viszont “a kelleténél vegetatívabb lett a növény” –jegyezte meg.

A hőség miatt a szójabab érése is kicsivel előrébb tart az ilyenkor megszokottnál, a középérésű fajták betakarítása augusztus végén kezdődik. A növényeken azonban sok helyen hiányoznak a hüvelyek, egyes területeken pedig újra kezdett virágozni a szója – mondta el az agronómus.

Magyarországon 55-60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos termésmennyisége 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

A GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Jelentősen felforgathatja a szójapiacot is az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, és ez biztosan hatással lesz Magyarország szójatermelésére is – hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán Pápán. Jelenleg nagyon kevés szóját termelünk, pedig e növény jövedelmezőségi szempontból még a kukoricát is megelőzi. A néhány évvel ezelőtt látványosan megélénkült szójatermesztési kedv mostanra láthatóan visszaesett, pedig ha megfelelően választanának fajtát a gazdálkodók, sokkal kevesebb GMO-s importra szorulna az ország

Kedvezők a kilátások Magyarországon a szójatermelésben, de az ágazat teljesítménye nagyban függ a világpiac alakulásától – mondta Kőrös Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője. Az elmúlt két hónapban emelkedtek itthon a szójaárak, a hazai piacon a termelők tonnánként 110-115 ezer forintos felvásárlási ajánlatokat kaptak. A világ déli részén hamarosan befejeződik a betakarítás, csaknem 340 millió tonna szójára lehet majd számítani, ami megfelel a várakozásoknak. Meglepő azonban, hogy a száraz időjárás miatt Argentínában 32 százalékkal lett kevesebb a termés. A 2017-2018-as szezonban világszinten több volt a felhasználás, mint a termelés, így az átmenő készletek két százalékos csökkenéssel 92 millió tonnára apadtak.

Egyre élesedik a kereskedelmi háború Kína és Amerika között, mivel Kína nem akarja beengedni az országba az USA-ból származó szóját – hangsúlyozta a fejlesztési vezető. Kína 96-97 millió tonnás éves szójaigényét Brazíliából szeretné beszerezni, de óvatosan tapogatózik az orosz piacon is. Eddig mindössze 300 ezer tonna szója áramlott az ázsiai országba Oroszországból, most azonban a 800 ezer tonnát is elérheti e mennyiség. Az amerikai szójatermelőket erősen érintheti majd a kialakult helyzet, kérdés ugyanis, hol helyezik majd el megtermelt szójájukat.

A takarmánygyártó cégek nem örülnek annak, ha emelkednek a szójaárak, mivel szinte minden takarmánynak ez az egyik összetevője – tette hozzá Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A legjobb megoldás ilyenkor, ha más termékekkel igyekeznek pótolni a fehérjeforrást, és szójamentes takarmányt állítanak elő. A szóját azonban nem lehet teljes mértékben kiváltani, mert ahhoz túlságosan értékes.

Magyarországra rengeteg – 650 ezer tonna – szója érkezik évente, pedig a cél az lenne, hogy ezt mi termeljük meg. Az elnök-vezérigazgató szerint a fehérjetartalomban érezhető különbségek vannak a hazai és az import szója között. A külföldről beérkező szója hiába magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, döntően GMO-s, a magyar ezzel szemben GMO-mentes, de nem olyan jó minőségű.

Magyarországon jelenleg 45-50 szójafajtát használnak a termelők – mondta Kőrösi Tibor. Vannak rövidebb tenyészidejű fajták, amelyeket az ország bármely területén lehet termeszteni, a hosszabb érésidejűeket azonban nem, így a helyes fajtaválasztás fontos. A szakember szerint azért csökkent a szója vetésterülete látványosan az elmúlt években, mert sok gazdálkodó rosszul választotta meg a fajtát, és már betakarítani sem tudta.

A Nemzeti Fehérjeprogramban kitűzött 100 ezer hektárnyi szója elérhető cél, és a megoldás az lenne, ha a néhány évvel ezelőtt szójatermeléssel próbálkozó gazdák visszatérnének a piacra. A szója ugyanis viszonylag olcsón előállítható növény, 2,5 tonnás hektáronkénti termés mellett pedig jövedelmezőség szempontjából a kukoricánál jobb eredményre képes támogatások nélkül is.

Forrás: agrarszektor.hu

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu