Találatok erre a kulcsszóra: ‘Magyar Szója Nonprofit Kft.’

Országos Szója Fórum 2017

A szakmai fórum a szójatermesztőket foglalkoztató kérdéseket járja körül

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szervezésében december 5-én, Budapesten megvalósuló szakmai fórumán többek között a zöldítés változásairól és a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is informálódhatnak az érdeklődők, továbbá megismerhetik a hazai termelésű szójabab és származékai legfrissebb, 2017-es táplálóanyag-tartalmi adatait.

A részletes program itt érhető el, regisztrálni december 1-jéig lehet emailben, az info@magyarszoja.hu címen.

További információért kattintson ide.

szója

Forrás: agroinform.hu

Az idei évben a Magyar Szója Egyesület szervezésében országosan 6 helyszínen (Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor, Bak) rendezték meg a szója fajtabemutatókat, melyeken összesen közel 700 termelő kapott információt a fajtákról, a nemesítőktől és a forgalmazóktól. Az esemény kapcsán Bányai Tiborral, a Magyar Szója Egyesület elnökével és Dr. Novák Lászlóval, a Magyar Szója Nonprofit Kft ügyvezetőjével beszélgettem

Pár szóban összefoglalnák a rendezvénysorozat lényeges momentumait?

A korábbi években öt, idén már hat helyszínen rendeztük meg a bemutatót. Minden helyszínen félhektáros táblákban összesen 18 szójafajtát vetettünk el. Újdonság, hogy nemcsak a fajták termésmennyiségét fogjuk mérni, hanem a beltartalmi eredményekre is fókuszálunk. Ezért az összes helyszínen az összes fajtából mintát veszünk, majd azokat aminosav-szekvenciáig lebontva, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködésben bevizsgáltatjuk. Így pontosan fogjuk látni, hogy az adott termőtájon, egyforma technológia mellett mit tudnak ezek a fajták.

Természetes, hogy valahol az egyik, valahol pedig a másik fajta fog jobban szerepelni. Nekünk egyértelműen az a célunk, hogy a termelők minél biztonságosabban tudják kiválasztani a saját területükön termesztésre legalkalmasabb szóját.

Mit láttak idén a szója termesztési oldaláról?

Az idei évben azért már látszódott, hogy a szóják nem úgy teljesítettek, mint korábban, hiszen jelentős csapadékhiány volt. Ennek ellenére nem számítunk akkora termésdegresszióra, mint a kukorica és a napraforgó esetében, mely kultúrákat jobban megviselte az aszály, akár 60-70 százalékos csökkenés is várható, míg szójánál körülbelül 30-50 százalékkal lehet kevesebb az átlag. Persze van olyan terület is, ahol jónak ígérkezik termés. Hallottunk 3-4 tonnás szójákról is, de országosan az átlag biztosan alacsonyabb lesz, mint tavaly, amely a KSH adatai szerint 3,03 t/ha volt.

Az idei alacsonyabb termésszint elsősorban az aszály következtében fellépő terméskötési és növekedési problémákra vezethető vissza. Virágzáskor nagy volt a hőségnapok száma, a szója sok esetben elrúgta a virágokat. A szárazságnak köszönhetően sok esetben nem fejlődött ki minden mag, hüvelyenként kevesebb lett a magszám, illetve a magok is jóval apróbbak.

Mondhatni, friss a Magyar Szója Egyesület megalakulása. Hol tartanak most egyesületi szinten, mik a célkitűzéseik és a távlati terveik?

Igen, még nincs egy éves, hiszen 2016 szeptemberében jegyezték be az egyesületet, mellyel lehetővé vált, hogy a szójatémában érdeklődők szervezett keretek között cserélhessenek információt, képviseltethessék magukat, és nem utolsósorban ezúton is javíthassanak a szójatermesztésük vagy -értékesítésük eredményezőségén. Az éves tagdíj 5000 forint, és aki nem teljes évben csatlakozik, annak csak az időarányos részt kell megfizetnie. A szervezethez természetesen bárki csatlakozhat. Célunk az, hogy minél többen lépjenek be az egyesületbe, és képviseljék azt a közös álláspontot, miszerint a GMO-mentes magyar szójából minél több maradjon az országban, és adott esetben jelenjen meg a termelő zsebében is egy mondhatni „GMO-mentes felár”, magyarul jobban járjon a gazdálkodó is.

A fentiek mellett jövőre látszik körvonalazódni a Nemzeti Fehérjetakarmány Program keretrendszere. Mi már a program alapelveinek meghatározásánál is szeretnénk ott lenni, szeretnénk hallatni a „szakma hangját”. A közeljövőben foglalkoznunk kell a zöldítést szigorító jogszabályváltozás hatásaival is. A jövő évtől ugyanis, ha valaki nitrogénmegkötő növényt akar termeszteni és azt elfogadtatni zöldítésként, akkor vegyszert nem juttathat ki rá. Ez természetesen nem fogja egyszerűsíteni a szójatermesztést, de úgy gondoljuk a helyzet nem reménytelen.

Örömünkre szolgál, hogy idén sok inputanyag-forgalmazó cég is jelezte, hogy részt kíván venni a Magyar Szója rendezvénysorozaton, illetve az FM részéről is pozitív volt a fogadtatás. A Földművelésügyi Minisztérium és a szójához kötődő inputanyag-beszállítók is támogatták az eseményt.

Végezetül hangsúlyoznám, hogy valóban mindenkit várunk, aki szeretne csatlakozni a Szövetséghez, mi még hiszünk abban, hogy egységben az erő.

Mikor várható legközelebb egyesületi rendezvény?

Tervezünk egy év végi nagy konferenciát, melyről a magyarszoja.hu honlapon lehet majd tájékozódni, illetve várunk minden kérdést, jelzést is a honlapra, amit akár a jogszabályalkotókhoz szeretnének eljuttatni, vagy bármilyen észrevételt, ami a szójával kapcsolatban mások számára is fontos lehet.

Köszönöm a beszélgetést!

Kalmár Nárcisz

Forrás: agraragazat.hu

Ajánlott cikk szójatermesztőknek, a magyarszoja.hu-n!

http://magyarszoja.hu/gondolatok-szojabab-tapanyag-gazdalkodasarol-es-hianytuneteirol/ -  A szójabab tápanyag-gazdálkodásáról és hiánytüneteiről Nagy Nikoletta Edit, és Tatárvári Károly számol be részletesen, melyet a következő pontokban tárgyalnak:

  1. A szója fejlődési szakaszai, optimális termőhelye és agrotechnológiája szoja_logo2
  2. A szója fejlődési stádiumai
  3. A szója tápanyag-gazdálkodása
  4. A tápanyag-gazdálkodás technológiába illesztése

Érdemes sűrűbben látogatni az említett oldalt, mert ki más foglalkozna segítő- és naprakészebben a magyar szója termesztésével, mint a Magyar Szója Nonprofit Kft.! Facebook-oldaluk itt található!

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Szója és kukorica fajtabemutatót tartanak a NAK társszervezésében, szeptember 13-án, Szombathelyen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmagszövetség és Termék Tanács (VSzT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szója és kukorica fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. nak_logo_png

Helyszín: NÉBIH Növényfajta-kísérleti Állomás, Szombathely, Komárom u. 34. (GPS: 47.199827,16.64928)
Időpont: 2016. szeptember 13. (kedd) 10:00 – 14:30 óra

Program:

9.30 – 10.00           Regisztráció
10.00 – 10.20         Köszöntő beszédek – NÉBIH-NKI képviselője, NAK Vas megyei képviselője
10.20 – 10.30         A Szombathelyi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása – Póczik Miklós, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.30 – 10.45        A kukorica fajtahasználat és fajtakísérletek – Joszt-Takács Nóra, témavezető (NÉBIH-NKI)
10.45 – 11.00        A Magyar Szója Nonprofit Kft helye és szerepe a magyar szójatermesztésben – Dr. Novák László, Magyar Szója Nonprofit Kft.
11.00 – 11.15        A szója fajtahasználat és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.15 – 13.15        Fajtabemutató a fajtakísérleti parcellák mellett – Joszt-Takács Nóra, témavezető, (NÉBIH-NKI), Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI), Cégképviseletek részéről rövid hozzászólási, konzultációs lehetőség
13.15 – 14.30    Ebéd

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/naknebihnki20160913/

Forrás és a teljes cikk: nak.hu

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

Fellendülést hozhat a magyar szójatermesztőknek az EU jövőre induló új támogatási rendszere, ráadásul a piaci trendek is nekik kedveznek, hiszen a GMO-mentes termékek egyre keresettebbek a piacon. Az ágazat bővülése nyomán hazai GMO-mentes szójával válthatjuk ki a génmódosított importot.

Jelentősen erősítheti a szójatermesztők pozícióját az EU 2014-2020-as agrártámogatási rendszere – írja a Szójakörkép, a Magyar Szója Nonprofit Kft. időszakos kiadványa. A szója 2015-től extra támogatásban részesül, Magyarországon várhatóan hektáronként 200 euró termeléshez kötött támogatás jut majd évente a szójatermesztőknek, a területalapú támogatás felett.

A piaci trendek is a hazai szójababnak kedveznek, miután a garantáltan GMO-mentes alapanyag iránt növekszik a kereslet az EU-ban, különösképpen Ausztriában és Németországban. A döntéshozókat a felgyorsult éghajlatváltozás és a gazdasági válság is arra ösztönzi, hogy a termelékenység mellett az önellátás erősítésére is mind több hangsúlyt fektessenek – fogalmaz a szaklap.

Hazánk a legfontosabb mezőgazdasági terményekből közel önellátó, egyedüli kivételt jelent a szója, ami a takarmányok fontos összetevője. A magyar állattenyésztés megközelítőleg 500 ezer tonna szójadarát használ fel évente, aminek csupán 10 százaléka származik magyar forrásból. A hiányzó részt Brazíliából és Argentínából importált génmódosított szójával fedezik, ami az állattartókat kiszolgáltatottá teszi a külpiaci ármozgásoknak.

Bár hazánk éghajlata megfelelő lenne, szóját mindössze a teljes szántóterület 1 százalékán, 30-40 ezer hektáron termesztenek. Helyette a gabonatermesztés élvez előnyt, ráadásul a történelem sem kedvezett a fehérjében gazdag növénynek: az 1960-as években az Európai Közösség az USA-val olyan megállapodást irt alá, amely biztosította a tengerentúlról érkező szójaimport vámmentességét.

Ezzel párhuzamosan a növény termesztésének technológiai háttere elavult, a szaktudás pedig megkopott. Az importfüggőség csillapítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hazai állattenyésztés a jövőben ne legyen kitéve a szója világpiaci ármozgásának, a dollár árfolyam-ingadozásának, és a dél-amerikai országok aktuális belpolitikai helyzetének.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

A magyar gazdák sajnos kissé még idegenkednek a szója termesztésétől, pedig igénytelenebb a kukoricánál, s az utóbbi évek keresletét tekintve a felvásárlási ára is az egekbe szökött. A szója termesztése mindenképpen kifizetődő, nyereséges, tehát érdemes a művelési technológiáját elsajátítani!

Kovács Anita a Lánchíd Rádióban, 2013. július 24-én elhangzott riportját Seiwerth Gáborral a magyarországi génmódosítástól mentes szója termesztéséről itt hallgathatják meg (Forrás: Lánchíd Rádió hangtára):

További információ a Magyar Szója Nonprofit Kft.-ről: itt

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval full-fat szója monex-75 extruder monex-75 extruderrfej szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum