Találatok erre a kulcsszóra: ‘szójabab’

Az átlagot meghaladó, hektáronként 3,5-4 tonnás szójatermésre számít a fehérjenövény második legnagyobb Baranya megyei termelője, a mohácsi Margittasziget 92 Kft. ügyvezetője. Eberhardt György szerint a növényeknek 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és néhány jótékony eső kedvezne

Eberhardt György az MTI érdeklődésére közölte: a mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot előállító cég baranyai termésátlagai általában 3 tonna és 4,1 tonna között alakul. Becslése szerint az idei mennyiség annak felső értéke – 3,5 és 4 tonna – körül várható.

A térségben idén eddig leesett 510 milliméter csapadéknak köszönhetően a szójanövények “sokkal jobb állapotban vannak”, mint az elmúlt évben. A csapadéknak köszönhetően viszont “a kelleténél vegetatívabb lett a növény” –jegyezte meg.

A hőség miatt a szójabab érése is kicsivel előrébb tart az ilyenkor megszokottnál, a középérésű fajták betakarítása augusztus végén kezdődik. A növényeken azonban sok helyen hiányoznak a hüvelyek, egyes területeken pedig újra kezdett virágozni a szója – mondta el az agronómus.

Magyarországon 55-60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos termésmennyisége 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Az amerikai-kínai kereskedelmi és vámtarifa-háború következtében Peking folyamatosan növeli oroszországi szójavásárlását

Mint emlékezetes, Donald Trump vámháborúba kezdett a kínai termékekkel szemben, mert Kína egyrészt óriási külkereskedelmi többletet halmozott fel az USA-val szemben, másrész azt tartják, hogy a távol-keleti ország megsérti az amerikai termékek szabadalmi jogait – írja a Syngenta blog

Kína 50 milliárd dolláros válaszlépésére Donald Trump azt közölte, hogy további 100 milliárd értékben vetne ki vámot a kínai importcikkekre, mondván, hogy az amerikai szójabab exportját sújtó vámok sértik az amerikai farmerek érdekeit.

Ahogy az elmúlt két hónapban egymást követték a két fél fenyegetései és határozatai, Kína úgy növelte oroszországi szójavásárlásait. Így amíg az előző szezonban mindössze 340 ezer orosz szóját vásárolt Peking, addig a jelenlegi szezon tavaly júliusi kezdetétől az idei május közepéig 850 ezer tonnára emelkedett a Kínába irányuló orosz szójaexport – jelentette a Bloomberg hírügynökség, rámutatva, hogy ez persze nem valami nagy mennyiség ahhoz a 97 millió tonna szójához képest, amit idén külföldről – főleg Brazíliából – hoz be Kína ebben a szezonban.

Mindenesetre jelzésértékű, hogy Peking ezzel a lépésváltással hetek alatt nehéz helyzetbe hozta az USA szójatermesztő farmereit.

Forrás: agroinform.hu

A világ szójababtermelése megugrott, de a hírek hallatán a kezdeti árcsökkenés ismét visszakorrigálni látszik a piacon. Októberben eldől, hogy sikerül-e Brazíliának elhódítania az USA-tól a világelső szójatermelő címét. Nálunk és Ukrajnában viszont nagyot esett a szója termőterülete. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez 40 százalékos emelkedést hozhat az egy hektárra eső támogatásban

Brazíliában 117 millió tonna szójababot arattak le, ami mindenkori rekordnak számít (+3% vs 2017). Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy idén átvegyék az USA-tól a világ legnagyobb szójatermelője címét. Az Egyesült Államokban ugyanis 116,5 millió babra van kilátás az USDA becslése szerint. Persze az aratás még messze van. Meglepetésre Argentína is meghazudtolta a korábbi előrejelzéseket, és végül megközelítette a 2016-ban felállított csúcsot: 56 millió tonna szójababot hordott a raktárakba.

Eközben Európában minden szem Ukrajnára szegeződött, ahol viszont továbbra is a napraforgó termőterületét növelték, olyannyira, hogy idén a tavalyi 2 millió hektárról 1,5 millió hektárra esett a szójabab vetésterülete. Össztermésben ennél kevesebb veszteséggel számolnak, de a mintegy 15 százalékos csökkenés így is előre borítékolható.

Minden összevetve a világ össztermése átlépheti idén a 2016-os csúcsot is, és 354,5 millió tonna szója kerülhet a raktárakba, ami 5 százalékkal múlja felül az előző gazdasági év eredményét.

Magyarországon mindössze 55 ezer hektárt foglal el idén az ez olajos kultúra, ami hatalmas visszaesés a tavalyi 77 ezer hektár után. A termeléshez kötött támogatások keretösszegét 7 évre előre euróban határozták meg, és minden évben ugyanannyi pénzt osztanak szét az aktuális termőterületre. Mivel a  szója vetésterülete a tavalyi évhez képest 30 százalékkal csökkent, a forint-euró árfolyam pedig kitartóan gyengébbnek mutatkozik a 2017. évinél, ezért tekintélyes támogatásemelkedésre van kilátás (a végső összeget a szeptember 30-i árfolyam alapján határozzák meg).

A tavalyi bő 50 ezer forintos hektáronkénti támogatás idén 70 ezer forint körül alakulhat, vagyis a  vélhetően gyengébb piaci árakat a bőséges dotáció mindenképpen kárpótolni fogja.

120 ezer forintos babár mellett a szója már kéttonnás termés mellett is termel egy szerény jövedelmet, támogatással együtt pedig az idei év egyik nyertese lehet. Már csak egy szerencsés időjárásért kell fohászkodnunk…

Forrás: agrarszektor.hu

Nemcsak a vegetáriánusok és a tofuimádók fogyasztanak szóját Németországban, hanem a húson keresztül gyakorlatilag mindenki, hiszen a szóját egyre szélesebb körben használják takarmányozásra – írta a Deutsche Welle portálja, összehasonlításul hozzátéve, hogy amíg 1960-ban 17 millió tonna szójabab termett világszerte, addig tavaly már 335 millió tonnát takarítottak be. És ennek jó oka van.

A szójabab körülbelül 40 százalék fehérjét tartalmaz, emellett megtalálható benne szinte az összes aminosav vagy fehérje, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. A búzával együtt fogyasztva pedig szinte ugyanolyan tápláló, mint a hús, ha nem jobban” – mondta Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem szójababkutatója, aki szeretne sok szóját termeszteni Németországban.

Mint mondja, az európai igény csupán negyede terem meg a kontinensünkön, de ezt az arány növelni kellene – írja a Syngenta blog. Dél-Németország és Ausztria naposabb, melegebb területein jó a terméshozam, de északabbra már más a helyzet.

Tavasszal, vetés után a hajtásoknak több melegre lenne szükségük, másrészt a június-júliusi virágzás idején nem ritka, hogy éjjel 10 fok alá csökken a hőmérséklet Németországban, ami káros a növény számára. Ezért Hahn munkatársaival hidegtűrő szójababfajtát kíván kitenyészteni. A WHO becslése szerint ugyanis 2050-re

a szója iránti globális kereslet eléri az 500 millió tonnát,

tehát egyre fontosabb választ adni a kérdésre, hogy sikerül-e a szóját olyan hűvösebb régiókban is termeszteni, mint Észak-Németország.

Forrás: agroinform.hu

Agrárágazat – 2017. márciusi szám tartalmából:

Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – így Magyarországon ismét nagy ugrás előtt áll ez a növény

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab sok iparágnak alapanyaga (takarmány- és könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették hazai termesztését.

Letölthető fájl: Technológiai kérdések a szójatermesztésben (.pdf)

Hazánk ma még a GMO-s szójától függ

A hazai szója-termőterület hosszú évekig 40.000 hektár körül alakult Magyarországon. Az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje-kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara-szükséget hozzávetőlegesen 530.000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO-szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

 

Jó feltételek és jó támogatás

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes- és szálasfehérje-növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után járó támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérjenövényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50.000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat. Az első feltétel a fémzárolt szójavetőmagot használata volt, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik; a második a gazdálkodási napló vezetése, végül a legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag. Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77.000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

Pedig a szója jobban hoz, mint a kukorica

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alulbecsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI-kutatás alapján 2012-2015. évek között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

Vitathatatlan és jelentős másodlagos előnyök

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba is, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett a szójának az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően. Az új belépőkkel több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját másodvetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény – mint például az őszi árpa – után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

(Szója vetésterület alakulása megyei bontásban – 2016.)

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szójaterméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

 A világ szója termése: 2014/15  -  319 m t; 2015/16  -  313 m t; 2016/17  -  335 m t.

Termésmennyiséget vizsgálva az EU-ban már a 4. helyen vagyunk a 2016-ban megtermelt ~ 181.000 t mennyiséggel. 2017-ben ismét nagy ugrás előtt áll Magyarországon a szója. Mivel cégünk az ország minden pontján értékesíti bőtermő vetőmagjait, komoly rálátásunk van ezáltal a vetési kedvre. Nagy örömünkre szolgál, hogy még a 2015-ös rekordévhez képest is nagyobb érdeklődést tapasztalunk. Amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk az idén, úgy 2018-ra már számításink szerint akár a 100.000 ha-t is megközelítheti a szója vetésterülete hazánkban.

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Bene Zoltán
Karintia Kft.

Forrás: agraragazat.hu

Ajánlott cikk szójatermesztőknek, a magyarszoja.hu-n!

http://magyarszoja.hu/gondolatok-szojabab-tapanyag-gazdalkodasarol-es-hianytuneteirol/ -  A szójabab tápanyag-gazdálkodásáról és hiánytüneteiről Nagy Nikoletta Edit, és Tatárvári Károly számol be részletesen, melyet a következő pontokban tárgyalnak:

  1. A szója fejlődési szakaszai, optimális termőhelye és agrotechnológiája szoja_logo2
  2. A szója fejlődési stádiumai
  3. A szója tápanyag-gazdálkodása
  4. A tápanyag-gazdálkodás technológiába illesztése

Érdemes sűrűbben látogatni az említett oldalt, mert ki más foglalkozna segítő- és naprakészebben a magyar szója termesztésével, mint a Magyar Szója Nonprofit Kft.! Facebook-oldaluk itt található!

A hazai szántóföldek új sztárja csökkentheti a fehérjeimport-függőségünket

A szójatermesztő gazdaságok száma tavaly 5100 fölé emelkedett az egy évvel korábbi 1800-ról, a Közös Agrárpolitika 2015-2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően a termőterületek mérete 80 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – írja a Magyar Hírlap.

Tavaly rekordmennyiségű területen termesztettek szóját az országban, emellett pedig 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna terményt takarítottak be, ami még így is a valaha elért legjobb eredménynek számít. Bár az uniós szója-termőterület 11 százaléka található Magyarországon, a tagországok együttes termelésének mindössze 7 százalékát adta a magyar termés 2015-ben. A belföldön termelt GMO-mentes szójabab mintegy 60 százaléka a külpiacra kerül, vagyis alig járul hozzá a belső szükséglet kielégítéséhez – mondta Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója.

Szántóföldi terepszemléről (repce és szója) cikk, ill. videó olvasható és megtekinthető itt!

Forrás: agroinform.com

A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a GMO-mentesség célként jelenik meg az Alkotmányban és a pártok között ebben egyetértés van. Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein, például Amerikában engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO-állat tenyésztésére, a gyorsan nagyra növő lazacra.

Eközben Indiában kudarcot vallott a génpiszkált gyapot, a gazdák kártérítést követelnek. Vannak azért biztató hírek is: Oroszország lehet az ökológiailag tiszta és jó minőségű bioélelmiszereinek legnagyobb szállítója a világon. Figyelembe véve az ország termőföldjeit és vízkészletét, nem csak magukat képesek ellátni jó minőségű és ökológiailag tiszta élelmiszerekkel, hanem az egész világot.

Idehaza pedig okostelefonnal beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús származását, így igazolva azt, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett. A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország jó helyzetben van, hiszen a szóján kívül minden olyan takarmányanyag rendelkezésre áll, amely génmódosított szervezetet nem tartalmaz. Magyarország évente 600 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, ennek 90 százaléka génmódosított, és elsősorban Dél-Amerikából származik – mondta Kulik Zoltán alelnök. Hozzátette: 70 ezer hektáron mintegy 140 ezer tonna szójabab terem Magyarországon. Ennek több mint 70 százalékát külföldre adjuk el, mert értékes, GMO-mentes, és megfizetik. Mi pedig külföldről vesszük a génmódosított szójababot sokkal olcsóbban – magyarázta.

Zászlós Tibor elnök arról beszélt: az egyesület egyik tagja, az Alföldi Tej jelezte, GMO-mentes jelöléssel látja el termékeit, ez már megjelenik az áruházak polcain. Ahhoz, hogy GMO-mentes legyen Magyarország, Ausztriához hasonlóan kis kezdeményezéseknek kell összeforrni, egyesülni, de ilyenek már vannak az országban.

Hubai Imre karcagi biogazdálkodó szerint elérkezett annak az ideje, hogy ne csak a termelést korlátozzuk, hanem a felhasználást is. Sok olyan vállalkozás van már, melyben a termelő kifejezetten GMO-mentes takarmányokat használ.

Kulik Zoltán azt emelte ki: egy 30 ezer forintos vizsgálattal azonnal látható, hogy egy takarmány génmódosított vagy GMO-mentes. Ha egy komoly ellenőrzési rendszert vezetünk be, akkor ki tudjuk iktatni a feketegazdaság egy részét, ami közös cél.

A GMO-mentesség először a legkisebb településeken fog kiteljesedni. Azt mondják majd, ez a bolt azért van, hogy bennünket szolgáljon, és ha ez a kis közösség azt mondja, hogy ide nem lehet betenni csak bizonyítottan GMO-mentes terméket, a kereskedő pedig rá fog jönni, hogy mást nem vesznek meg tőle – hangoztatta az egyesület elnöke, aki leszögezte, hisz a GMO-mentes Magyarországban és az emberek bölcsességében.

Forrás: agrotrend.hu

A 2015-ös szója betakarítás ezeken a területeken már befejeződött, az első becslések szerint a rosszabb hozamok ellenére is hasonló mennyiségekkel lehet számolni, mint a 2014-es rekordévben. Ezzel egy időben az Archer Daniels Midland Company (röviden ADM, az egyik legnagyobb olajos mag feldolgozó cég a világon), csatlakozott a Dunau Soja-hoz. A cég németországi, straubingi telephelye 2016. közepétől a Donau Soja által minősített szóját dolgoz majd fel. Ezzel tovább javítja a magas minőségű szójadara kínálatot a Duna régióban.

A 2015-ös nyarat forró napok és emiatt nehéz gazdálkodási feltételek jellemezték az európai mezőgazdaságban. De a sokkal kisebb hozamok ellenére az első becslések stagnáló szójamennyiségekről szólnak Európában. Az alacsonyabb hozamok ellenére a növekvő szójatermő területek – amit a közös agrárpolitika és a Donau Soja tevékenysége felgyorsított -, kiegyenlítik a csökkenés hatását. A Duna régióban, kivéve Ukrajnában, megduplázódott a szójatermő terület nagysága, a 2012-es 580 000 hektárról 2015-re körülbelül 950 000 hektárra nőtt! Ez körülbelül 3 millió tonna szóját jelent normál termés esetén, gyengébb termés esetén – mint amilyen a 2015-ös év is volt -, körülbelül 2,2 millió tonnát tesz ki.

Az ADM Straubing Donau Soja-t termel

2016. közepétől újabb vásárlója lesz ennek a szójának. Az ADM bejelentette, hogy új olajmalmokat épít Straubingban. Az egész Duna régió mezőgazdaságának jó hír, hogy újabb fontos felvásárló jelent meg a szójabab piacán.
Jelenleg repcedarát és repceolajat gyártanak Straubingban, 2016. közepétől már európai szójadarát és szójaolajat. Az ADM ezzel a magas minőségű fehérjedarák kínálatát szeretné növelni, a Duna régiót támogatni, és emiatt fejezte ki csatlakozási szándékát a 2011-ben alapított Donau Soja Egyesülethez.

A csatlakozás és a lehetőség, hogy Straubingban dolgozzák fel a szójababot, hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő igényeket minősített és GMO-mentes szójadarával elégítsék ki, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban.” – mondta Rene van der Poel, az ADM Straubing ügyvezetője. „Emellett a párhuzamosan működő feldolgozó sorok révén könnyen tudunk reagálni a piaci változásokra.”

Ezzel a lépéssel javulhat a kínálat mindenekelőtt Bajorországban, Baden Württenbergben és Felső-Ausztriában.

Ezen fontos mezőgazdasági régiók állattartói további lehetőséget kapnak, hogy megbízható, európai és GMO-mentes szójához jussanak hozzá.”

– mondta Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke.

donau_soja

A Donau Soja-ról
A Donau Soja (Duna Szója) Egyesület egy közhasznú, független egyesület, és a legfontosabb osztrák kezdeményezések egyike. Az egyesület civil szervezetekből, politikai szervezetekből és legfőképpen gazdálkodókból áll. A tagok a termelési lánc minden szakaszából jelen vannak az egyesületben, a GMO-mentes vetőmag előállítóktól a növényi és állati eredetű élelmiszerek előállítóiig.
A Donau Soja a GMO-mentes és az eredet megjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna régióban, és körülbelül 200 tagot számlál egész Európában. A Donau Soja most azt a célt tűzte ki, hogy a sikeres szójatermesztés feltételeit javítja Európában, és a szójaimport csökkentésére törekszik.

Forrás: magyarszoja.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok full-fat szója Monex szojaextruder alkatrész gyártás szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Agroinform közösség
Extruder archívum