Találatok erre a kulcsszóra: ‘szójabab’

Nemcsak a vegetáriánusok és a tofuimádók fogyasztanak szóját Németországban, hanem a húson keresztül gyakorlatilag mindenki, hiszen a szóját egyre szélesebb körben használják takarmányozásra – írta a Deutsche Welle portálja, összehasonlításul hozzátéve, hogy amíg 1960-ban 17 millió tonna szójabab termett világszerte, addig tavaly már 335 millió tonnát takarítottak be. És ennek jó oka van.

A szójabab körülbelül 40 százalék fehérjét tartalmaz, emellett megtalálható benne szinte az összes aminosav vagy fehérje, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. A búzával együtt fogyasztva pedig szinte ugyanolyan tápláló, mint a hús, ha nem jobban” – mondta Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem szójababkutatója, aki szeretne sok szóját termeszteni Németországban.

Mint mondja, az európai igény csupán negyede terem meg a kontinensünkön, de ezt az arány növelni kellene – írja a Syngenta blog. Dél-Németország és Ausztria naposabb, melegebb területein jó a terméshozam, de északabbra már más a helyzet.

Tavasszal, vetés után a hajtásoknak több melegre lenne szükségük, másrészt a június-júliusi virágzás idején nem ritka, hogy éjjel 10 fok alá csökken a hőmérséklet Németországban, ami káros a növény számára. Ezért Hahn munkatársaival hidegtűrő szójababfajtát kíván kitenyészteni. A WHO becslése szerint ugyanis 2050-re

a szója iránti globális kereslet eléri az 500 millió tonnát,

tehát egyre fontosabb választ adni a kérdésre, hogy sikerül-e a szóját olyan hűvösebb régiókban is termeszteni, mint Észak-Németország.

Forrás: agroinform.hu

Agrárágazat – 2017. márciusi szám tartalmából:

Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – így Magyarországon ismét nagy ugrás előtt áll ez a növény

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab sok iparágnak alapanyaga (takarmány- és könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették hazai termesztését.

Letölthető fájl: Technológiai kérdések a szójatermesztésben (.pdf)

Hazánk ma még a GMO-s szójától függ

A hazai szója-termőterület hosszú évekig 40.000 hektár körül alakult Magyarországon. Az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje-kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara-szükséget hozzávetőlegesen 530.000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO-szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

 

Jó feltételek és jó támogatás

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes- és szálasfehérje-növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után járó támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérjenövényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50.000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat. Az első feltétel a fémzárolt szójavetőmagot használata volt, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik; a második a gazdálkodási napló vezetése, végül a legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag. Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77.000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

Pedig a szója jobban hoz, mint a kukorica

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alulbecsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI-kutatás alapján 2012-2015. évek között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

Vitathatatlan és jelentős másodlagos előnyök

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba is, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett a szójának az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően. Az új belépőkkel több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját másodvetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény – mint például az őszi árpa – után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

(Szója vetésterület alakulása megyei bontásban – 2016.)

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szójaterméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

 A világ szója termése: 2014/15  -  319 m t; 2015/16  -  313 m t; 2016/17  -  335 m t.

Termésmennyiséget vizsgálva az EU-ban már a 4. helyen vagyunk a 2016-ban megtermelt ~ 181.000 t mennyiséggel. 2017-ben ismét nagy ugrás előtt áll Magyarországon a szója. Mivel cégünk az ország minden pontján értékesíti bőtermő vetőmagjait, komoly rálátásunk van ezáltal a vetési kedvre. Nagy örömünkre szolgál, hogy még a 2015-ös rekordévhez képest is nagyobb érdeklődést tapasztalunk. Amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk az idén, úgy 2018-ra már számításink szerint akár a 100.000 ha-t is megközelítheti a szója vetésterülete hazánkban.

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Bene Zoltán
Karintia Kft.

Forrás: agraragazat.hu

Ajánlott cikk szójatermesztőknek, a magyarszoja.hu-n!

http://magyarszoja.hu/gondolatok-szojabab-tapanyag-gazdalkodasarol-es-hianytuneteirol/ -  A szójabab tápanyag-gazdálkodásáról és hiánytüneteiről Nagy Nikoletta Edit, és Tatárvári Károly számol be részletesen, melyet a következő pontokban tárgyalnak:

  1. A szója fejlődési szakaszai, optimális termőhelye és agrotechnológiája szoja_logo2
  2. A szója fejlődési stádiumai
  3. A szója tápanyag-gazdálkodása
  4. A tápanyag-gazdálkodás technológiába illesztése

Érdemes sűrűbben látogatni az említett oldalt, mert ki más foglalkozna segítő- és naprakészebben a magyar szója termesztésével, mint a Magyar Szója Nonprofit Kft.! Facebook-oldaluk itt található!

A hazai szántóföldek új sztárja csökkentheti a fehérjeimport-függőségünket

A szójatermesztő gazdaságok száma tavaly 5100 fölé emelkedett az egy évvel korábbi 1800-ról, a Közös Agrárpolitika 2015-2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően a termőterületek mérete 80 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – írja a Magyar Hírlap.

Tavaly rekordmennyiségű területen termesztettek szóját az országban, emellett pedig 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna terményt takarítottak be, ami még így is a valaha elért legjobb eredménynek számít. Bár az uniós szója-termőterület 11 százaléka található Magyarországon, a tagországok együttes termelésének mindössze 7 százalékát adta a magyar termés 2015-ben. A belföldön termelt GMO-mentes szójabab mintegy 60 százaléka a külpiacra kerül, vagyis alig járul hozzá a belső szükséglet kielégítéséhez – mondta Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója.

Szántóföldi terepszemléről (repce és szója) cikk, ill. videó olvasható és megtekinthető itt!

Forrás: agroinform.com

A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert a GMO-mentesség célként jelenik meg az Alkotmányban és a pártok között ebben egyetértés van. Miközben Európában a hangulat és a jogszabályi környezet erősen génmódosítás-ellenes, addig a világ más részein, például Amerikában engedélyt adtak az első étkezésre szánt GMO-állat tenyésztésére, a gyorsan nagyra növő lazacra.

Eközben Indiában kudarcot vallott a génpiszkált gyapot, a gazdák kártérítést követelnek. Vannak azért biztató hírek is: Oroszország lehet az ökológiailag tiszta és jó minőségű bioélelmiszereinek legnagyobb szállítója a világon. Figyelembe véve az ország termőföldjeit és vízkészletét, nem csak magukat képesek ellátni jó minőségű és ökológiailag tiszta élelmiszerekkel, hanem az egész világot.

Idehaza pedig okostelefonnal beolvasható QR-kóddal lehet ellenőrizni a pultban lévő sertéshús származását, így igazolva azt, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett. A GMO-mentes Magyarországért Egyesület célként tűzte ki a génmódosított takarmányok kiszorítását – hangzott el a Kossuth Rádió – Hajnal-táj című műsorában.

Magyarország jó helyzetben van, hiszen a szóján kívül minden olyan takarmányanyag rendelkezésre áll, amely génmódosított szervezetet nem tartalmaz. Magyarország évente 600 ezer tonna extrahált szójadarát használ fel, ennek 90 százaléka génmódosított, és elsősorban Dél-Amerikából származik – mondta Kulik Zoltán alelnök. Hozzátette: 70 ezer hektáron mintegy 140 ezer tonna szójabab terem Magyarországon. Ennek több mint 70 százalékát külföldre adjuk el, mert értékes, GMO-mentes, és megfizetik. Mi pedig külföldről vesszük a génmódosított szójababot sokkal olcsóbban – magyarázta.

Zászlós Tibor elnök arról beszélt: az egyesület egyik tagja, az Alföldi Tej jelezte, GMO-mentes jelöléssel látja el termékeit, ez már megjelenik az áruházak polcain. Ahhoz, hogy GMO-mentes legyen Magyarország, Ausztriához hasonlóan kis kezdeményezéseknek kell összeforrni, egyesülni, de ilyenek már vannak az országban.

Hubai Imre karcagi biogazdálkodó szerint elérkezett annak az ideje, hogy ne csak a termelést korlátozzuk, hanem a felhasználást is. Sok olyan vállalkozás van már, melyben a termelő kifejezetten GMO-mentes takarmányokat használ.

Kulik Zoltán azt emelte ki: egy 30 ezer forintos vizsgálattal azonnal látható, hogy egy takarmány génmódosított vagy GMO-mentes. Ha egy komoly ellenőrzési rendszert vezetünk be, akkor ki tudjuk iktatni a feketegazdaság egy részét, ami közös cél.

A GMO-mentesség először a legkisebb településeken fog kiteljesedni. Azt mondják majd, ez a bolt azért van, hogy bennünket szolgáljon, és ha ez a kis közösség azt mondja, hogy ide nem lehet betenni csak bizonyítottan GMO-mentes terméket, a kereskedő pedig rá fog jönni, hogy mást nem vesznek meg tőle – hangoztatta az egyesület elnöke, aki leszögezte, hisz a GMO-mentes Magyarországban és az emberek bölcsességében.

Forrás: agrotrend.hu

A 2015-ös szója betakarítás ezeken a területeken már befejeződött, az első becslések szerint a rosszabb hozamok ellenére is hasonló mennyiségekkel lehet számolni, mint a 2014-es rekordévben. Ezzel egy időben az Archer Daniels Midland Company (röviden ADM, az egyik legnagyobb olajos mag feldolgozó cég a világon), csatlakozott a Dunau Soja-hoz. A cég németországi, straubingi telephelye 2016. közepétől a Donau Soja által minősített szóját dolgoz majd fel. Ezzel tovább javítja a magas minőségű szójadara kínálatot a Duna régióban.

A 2015-ös nyarat forró napok és emiatt nehéz gazdálkodási feltételek jellemezték az európai mezőgazdaságban. De a sokkal kisebb hozamok ellenére az első becslések stagnáló szójamennyiségekről szólnak Európában. Az alacsonyabb hozamok ellenére a növekvő szójatermő területek – amit a közös agrárpolitika és a Donau Soja tevékenysége felgyorsított -, kiegyenlítik a csökkenés hatását. A Duna régióban, kivéve Ukrajnában, megduplázódott a szójatermő terület nagysága, a 2012-es 580 000 hektárról 2015-re körülbelül 950 000 hektárra nőtt! Ez körülbelül 3 millió tonna szóját jelent normál termés esetén, gyengébb termés esetén – mint amilyen a 2015-ös év is volt -, körülbelül 2,2 millió tonnát tesz ki.

Az ADM Straubing Donau Soja-t termel

2016. közepétől újabb vásárlója lesz ennek a szójának. Az ADM bejelentette, hogy új olajmalmokat épít Straubingban. Az egész Duna régió mezőgazdaságának jó hír, hogy újabb fontos felvásárló jelent meg a szójabab piacán.
Jelenleg repcedarát és repceolajat gyártanak Straubingban, 2016. közepétől már európai szójadarát és szójaolajat. Az ADM ezzel a magas minőségű fehérjedarák kínálatát szeretné növelni, a Duna régiót támogatni, és emiatt fejezte ki csatlakozási szándékát a 2011-ben alapított Donau Soja Egyesülethez.

A csatlakozás és a lehetőség, hogy Straubingban dolgozzák fel a szójababot, hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő igényeket minősített és GMO-mentes szójadarával elégítsék ki, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban.” – mondta Rene van der Poel, az ADM Straubing ügyvezetője. „Emellett a párhuzamosan működő feldolgozó sorok révén könnyen tudunk reagálni a piaci változásokra.”

Ezzel a lépéssel javulhat a kínálat mindenekelőtt Bajorországban, Baden Württenbergben és Felső-Ausztriában.

Ezen fontos mezőgazdasági régiók állattartói további lehetőséget kapnak, hogy megbízható, európai és GMO-mentes szójához jussanak hozzá.”

– mondta Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke.

donau_soja

A Donau Soja-ról
A Donau Soja (Duna Szója) Egyesület egy közhasznú, független egyesület, és a legfontosabb osztrák kezdeményezések egyike. Az egyesület civil szervezetekből, politikai szervezetekből és legfőképpen gazdálkodókból áll. A tagok a termelési lánc minden szakaszából jelen vannak az egyesületben, a GMO-mentes vetőmag előállítóktól a növényi és állati eredetű élelmiszerek előállítóiig.
A Donau Soja a GMO-mentes és az eredet megjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna régióban, és körülbelül 200 tagot számlál egész Európában. A Donau Soja most azt a célt tűzte ki, hogy a sikeres szójatermesztés feltételeit javítja Európában, és a szójaimport csökkentésére törekszik.

Forrás: magyarszoja.hu

A Karintia Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. honlapján bukkantunk rá erre az információra, mely a jelenlegi és leendő szójatermesztőknek igen értékes lehet: támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok – minden amit a szójáról tudni érdemes! Országjáró előadásokról van szó, melyen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek a karintia.hu oldalán, vagy a 06 94 572 054-es telefonszámon kaphatók!

Támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok… minden amit a szójáról tudni érdemes

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk a Karintia kft. megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatásunk keretében megkaptuk a teljes körű, és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelés-mentes szójabab köztermesztésbe, és azt követően a piacra.

Szója vetőmag előállítóként, forgalmazóként és kereskedőként is egyaránt érintettek vagyunk a témában. A felelősségünk is jelentős ez által, ami a tájékoztatást illeti.

Prémium genetikájú vetőmagok, támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok. Csak néhány téma, amin ugyancsak igazán sok múlhat. „KARINTIA SZÓJA ROADSHOW” címmel évek óta indítjuk útjára, tápanyag utánpótlásban, növényvédelemben és a támogatásban jártas szakember bevonásával országjáró előadássorozatunkat. A kivétel nélkül telt házas, számos hozzászóló véleményével tűzdelt rendezvényünk évről évre pozitív visszajelzés számunkra.

szoja_roadshow

karintia.hu

Az idei év, mondhatjuk, hogy a szójáról szólt. Nem a várható termés mennyisége, és különösen nem az érte kínált ára miatt, hanem a vetett terület okán.

Soha ekkora területen nem termelték nálunk ezt a növényt, idén több mint 70 ezer hektáron. Az elmúlt évben ez a szám 37 ezer hektár körül alakult, vagyis egyik évről a másikra duplázódott meg a területe. A várható termés mennyisége már közel sem mutat ekkora növekedést. Minek tudható be ez a hirtelen érdeklődés a szója iránt? Egyrészről a Zöldítő Programnak, melynek keretében a pillangósok fontos szerepet kaptak. Másrészről a termesztését támogató plusz pénznek, ami jó jövedelmet ígért. Ez utóbbi a szerénynek látszó terméseredmény miatt már nem biztos, hogy bejön az összes termelőnek. A tavalyi 2 200 kg/ha átlagtermést idén biztosan nem érjük el országos viszonylatban. Ugyanakkor a felvásárlási ára alig mozdult el a tavalyi 102 e Ft/t összegről annak ellenére, hogy a GMO-mentes szójabab iránt nőtt a kereslet világszerte.

Sok vagy kevés az a 70-75 ezer hektár szójaterület hazánkban? Egyes vélemények szerint 100 ezer hektárra kellene növelni a vetett terület nagyságát. Más szakemberek inkább azt az álláspontot vallják, hogy ismét meg kell tanulni szóját termeszteni, hiszen az 1980-90-es években már volt, hogy közel 70 ezer hektáron termeltük jövedelmezően. De ugye kimaradt az a 20-25 év. A megváltozott fajtakínálat lehetővé tette, hogy az északibb, csapadékkal jobban ellátott, bár összes hő összegben kevesebbet mutató térségben is termesszék. Sajnos az idei száraz tavasz alaposan lehűtötte a termelők kedvét. A növények kelése egyenetlen volt, és a szója, ellentétben más növényekkel, a kezdeti lemaradást az érésig megtartja, ezért a betakarításkor még zöld egyedek termése elvész. Emellett az év első felében lehullott, az átlagosnál kevesebb csapadék nem csak a kelést zavarta meg, hanem a növények magasságát is csökkentette, így az emeletenként jelentkező virágok száma is kevesebb lett.

Még egy dolog, amit a figyelmes szemlélő sajnos több helyen is tapasztalhatott 2015-ben. A nitrogéngyűjtő gümők kialakulása a gyökereken számos helyen elmaradt. Pedig a szóját, akárcsak más pillangóst, ezért a nitrogéngyűjtő képességéért különös becsben tartjuk. A magra már korábban csávázással felvitt rhizobiumot, vagy a mag mellé a vetőgép tartályába juttatott oltóanyagot mindenki használ. Miért marad el esetenként mégis a nitrogéngyűjtő gümők kialakulása? Egy gödöllői laboratóriumban pár éve vizsgálják ennek az okát. Érdemes figyelembe venni e kérdés kapcsán, hogy a szója Európában nem őshonos növény, így a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobium japonicum sem található meg a talajainkban. Ezért azt minden esetben oltással kell odajuttatni.

A gyökérfejlődés elősegítése

A rhizobiumok egyébként kényes baktériumok, melyek a szárazságra, egyes gyomirtó szerekre érzékenyek, könnyen elpusztulnak. Emellett, hogy a találkozás a növény gyökereivel megtörténjen, viszonylag közel kell, hogy kerüljenek rövid időn belül egymáshoz. A hajszálgyökerekbe történő behatolásuk nehézkes, ezért az általánosan alkalmazott csávázás az így kijutott alacsony csíraszám miatt, szinte csak minden tekintetben optimális körülmények között eredményes. Érdemes ezért a csávázás mellett a teljes területet beoltani vetés előtt. Erre a tavalyi évtől a BioFil Szója készítmény rendelkezésre áll.

A baktériumok infekcióját az is gátolhatja, ha a vetés előtt nagyobb adagú N műtrágyát szórunk ki. Ebben az esetben ugyanis a növény nem érzi szükségét, hogy a kialakuló gümőkön keresztül a tápanyagot maga állítsa elő, hiszen azt – legalábbis a fejlődés korai szakaszában – készen kapja. Ennek a következménye viszont az, hogy a növekedés és a virágzás szakaszában nitrogénhiány alakul ki, melyet műtrágya kijuttatásával kell pótolnunk. Ez nem csak a termesztés költségét növeli meg, hanem így az egyébként utóvetemény számára visszahagyott tápanyagról is lemondhatunk.

A célszerű technológia e tekintetben az, hogy vetés előtt kezeljük a területet 1,3 liter BioFil Szójával, és nitrogén hatóanyagból legfeljebb 30-40 kg-t juttassunk ki hektáronként. Így a hajszálgyökerek megjelenésével a rhizobium baktériumok behatolása megtörténik, és az így kialakuló új szerv (gyökérgümő) jelentős mennyiségű nitrogént juttat a szója és a későbbi utóvetemény számára is. Ezzel az eljárással még szárazabb időszakban is meg tud történni a rhizobium infekciója, mert a BioFil készítmények gyökérfejlődést serkentő hormonokat (pl. gibberellin) termelnek, melyek erőteljes gyökérnövekedést indítanak el a csírázó magvaknál.

Forrás: agroinform.com

A világ szójatermésének harmadát az USA állítja elő, akár 100 millió tonna bab betakarítására is képes.A másik csaknem harmadot Brazília termeli meg, idén náluk 95 millió tonna szója termett. E két ország a két féltekén termelve folyamatosan ellátja a világpiacot, részesedésük a kereskedelemből 40-40 százalék. Az USA-ban augusztus utolsó hetében a szójaállomány kétharmada kapott jó vagy kiváló, 11%-a gyenge vagy nagyon gyenge minősítést.

A tőzsdei árak csökkenőben, de ne feledjük: Kína importigénye egyre nő: az év első 7 hónapjában már csaknem 45 millió tonna szóját szállított be, 7 százalékkal többet, mint tavaly.

Hazánkban idén 150 ezer tonna babtermés várható, ami az igények egyhatodát fedezi.

A végéhez közelít a szójabab betakarítása. A hivatalos brazíliai adatok is megerősítették az USA agrárminisztériumának (USDA) várakozásait, amely szerint a dél-amerikai országban rekord szójababterméssel zárulhat a 2014/2015. évi szezon (95 millió tonna).

A következő szezon kilátásait azonban rontja, hogy a világ második legnagyobb szójababtermelőjeként számon tartott Brazíliában az alacsony terményárak, az infláció, a magas termelési költségek és banki kamatok, valamint a hitelek hiánya miatt a 2015/2016. évi szezonban szükséges inputok 22 százalékát tudták megvásárolni a gazdák április végéig, szemben a szokásos 70 százalékkal. Az USDA ennek ellenére az ideit meghaladó 97 millió tonna kibocsátást valószínűsít.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruder monex-75 extruder traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum