Találatok erre a kulcsszóra: ‘GMO-mentes’

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Idén Argentína és Brazília is kevesebb szóját takaríthat be az USDA előrejelzése szerint, így a szója világpiaci ára jónak ígérkezik. Itthon a termeléshez kötött támogatás ad lendületet a kultúrának. A kilátások tehát nem rosszak – még akkor sem, ha a növény kiszorul a zöldített területből

A zöldítési előírások szigorodása miatt idén egy picit csökkenhet a tavalyi 77 ezer hektáros szójatermő terület, de lényeges változás – a hektár alapon járó fehérjenövény-prémium miatt – nem várható. A „zöldített” területen vegetációban nem végezhető peszticides kezelés, ami a szója esetében azt jelenti, hogy sem a gombák, sem a rovarkártevők ellen nem lehet az állományban védekezni. A gyomirtás pedig komoly felkészültséget és szaktudást igényel a beszűkült szerpaletta miatt. Vetés, illetve kelés előtt 7 hatóanyagot lehet bevetni 8-féle készítményben, míg kelés után már csak 4-et – összegzi a kihívásokat dr. Bárány Sándor ismert szójavetőmag-előállító és szójatermelő.

Egyszóval a szójások úgy érzik, már így is nehéz volt az életük, a további szerkorlátozás egyet jelent azzal, hogy a szóját nem számolják bele a zöldített területbe. Aki viszont „megtanulta” ezt a növényt, az most már nem engedi ki a keze közül. A fehérjenövény termeléshez kötött támogatása így is kompenzálja a technológiai nehézségeket.

Hogyan számolunk, ha kiesett a zöldítésből?

A terület 5%-án kell valamilyen módon teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat. Magyarországon legtöbben a nitrogénkötő növényeket (szója, borsó, lucerna…), a másodvetést (olajretek, mustár, facélia, len…) és az ugaroltatást választották az előírás teljesítésére. A súlyzó faktoroknak köszönhetően a legkisebb területtel a parlag tudta az 5%-os elvárást teljesíteni (1-es szorzó), ám ez csak viszi a pénzt. 0,7-es szorzóval lehetett figyelembe venni a pillangósokkal bevetett területet, ami jóval több terület lekötését jelentette, viszont hozta a pénzt. Ráadásul fehérjenövény-prémium is járt érte (szójáért, borsóért mintegy 60 ezer Ft/ha, lucernáért mintegy 22 ezer Ft/ha).

Töretlen népszerűségnek örvend a szója

Ha a szója mintegy 70 ezer hektáros területe kiesik a zöldítésből, akkor legalább 160 ezer hektárral kell növelni a másodvetésre kijelölt terület nagyságát, az ugyanis csak 0,3-as szorzóval vehető figyelembe a zöldített terület kalkulálásakor. Ez bizonyára így is lesz, ami a tavaszi vetésű növények előtt tovább növeli a talajok szervesanyag-készletét. Ez persze nehezen számszerűsíthető előny a gazdák számára. Fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy a talajművelés, a vetőmag és vetés, majd a beforgatás költségének és időigényének örülni tudjon a termelő.

Megszállott szójások

De egyre profibbak és eltökéltebbek a szójások is. „Itt, Baranyában, mi komolyan vesszük a szóját. Vannak persze Borsodban és a Bács-Kiskun Duna melletti földjein is nagy szójások” – engedi meg Bárány Sándor. Szerinte sok még a tanulnivaló a növénnyel, de nagyok a lehetőségek is. A GMO-mentes szójababra egyre nagyobb az igény, keresleti piaccal kell számolni.

A szójatechnológia előnyös vonásai:

  • 67 engedélyezett fajtából válogathatnak a hazai termelők. Ma már létezik 85 napos szója is, amelyik őszi árpa (de akár különleges konzervipari növények mint a kapor vagy spenót) után másodvetésben is megterem 2-2,5 tonnát.
  • Gabona-sortávtól kukorica-sortávig (12-76) többféle térállásban is vethető, ezért a géppark adottságaihoz igazítható.
  • Ha csak a technológiai igényt tekintjük, akkor általánosságban a hosszabb tenyészidejű, robusztusabb fajták mehetnek tág sortávra és az ország déli régióiba, míg a rövidebb tenyészidejű, filigránabb fajták duplagabona vagy akár gabona-sortávra, az ország északibb régióiba. A humuszos vályog talajok több növényt képesek kinevelni (sűrítés), míg a homokos vályog kevesebbet (tágabb tér).
  • Oltóanyagot használjunk a nitrogénkötés segítésére. Ha ez megvan, egy indító nitrogénadagot leszámítva nem lesz gondunk erre a tápanyagra, viszont az utóvetemény meghálálja majd a pillangós előveteményt.
  • Biológiai készítményekkel mérsékelni lehet a gombás betegségek esélyét, így a szerhasználatot.
  • Deszikkálva és ragasztva a koraibb fajták is minimális veszteséggel kombájnolhatók.

Bárány Sándor francia fajtákkal foglalkozik, de szép számmal vannak német, svájci, kanadai, osztrák nemesítésű szóják is a vetőmagpiacon, sőt, megjelentek az ukránok is.

Így válasszunk fajtát:
1. Termőhelyhez éréscsoportot (észak-dél, laza-kötött talaj)
2. Gépparkhoz sortávot (12-24-38-45-76 centiméter)
3. Jó termőképesség, magas fehérjetartalom
4. Minél jobb ellenálló képesség a peronoszpórával, fehérpenésszel, baktériumos betegségekkel szemben
5. Alsó hüvelyek minél magasabban helyezkedjenek el
6. Egyenletes érés, gyenge pergési hajlam
7. Jó szárszilárdság
Forrás: agrarszektor.hu

Szójaajánlatok a piacvezetőtől

Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása miatt a 2016-s rekord év után, tavaly a szója átlagtermése sok helyen elmaradt a várakozásoktól. A termelési kedvet tovább csökkentette a zöldítési támogatás előírásaiban bekövetkezett változás, ami a szójatermelőket kedvezőtlenül érintette. Sokak számára felmerült a kérdés, hogy szabad-e szóját tovább termelni, és ha igen, akkor milyen fajtát válasszanak.

Az EURALIS a legnagyobb GMO mentes szójanemesítő Európában. Innovatív cégként folyamatosan újítjuk meg a kínálatunkat, amiben kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a magyarországi termesztési körülményeknek leginkább megfelelő fajtákat hozzunk forgalomba. Fajtáink folyamatosan szerepelnek a Nébih hivatalos kísérleteiben és az itt elért eredmények visszaigazolják, hogy az EURALIS szója genetikája kiemelkedik a konkurens termékek közül. Az elmúlt évben 2 éréscsoportban is EURALIS szójafajta végzett az élen.

Termékeink 2003 óta vannak jelen a magyar szójavetőmag-piacon. A hazánkban eltöltött több mint egy évtized alatt az általunk kínált fajták kiemelkedő teljesítményükkel a magyar termesztés megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Piacvezető cégként az egyik legszélesebb választékkal az idei szezonban is az összes Magyarországon biztonságosan termeszthető éréscsoportban kiemelkedő teljesítményre képes fajtákat kínálunk ügyfeleinek.

ES COMANDOR (000.)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
A legkorábbi éréscsoport új fajtája 4,5 t/ha terméspotenciállal. Az érésig eltelt napok száma: 121 nap szoja_image_2018

ES NAVIGATOR (000.)/forgalmazó: KITE Zrt
4,4 t/ha terméspotenciál, 42% fehérjetartalom, 124 napos tenyészidő, másodvetése is alkalmas.

ES MENTOR (00.)/forgalmazó: Galldorf Zrt, SUMI AGRO HUNGARY Kft.
Európában a legnagyobb területen termesztett, Magyarországon éréscsoportjában piacvezető, Nébih kísérleteiben standardként használt szójafajta.

ES ADVISOR (00/0)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
Új fajtánk, amit 5t/ha terméspotenciál, 43% fehérjetartalom jellemez, az érésig eltelt napok száma 130 nap.

ES GLADIATOR (00/0.)/forgalmazó: SUMI AGRO HUNGARY Kft.
A tofugyártás kedvelt/keresett fajtája. Az ország egész területén biztonsággal termelhető szójafajta 5 t/ha terméspotenciállal.

ES PALLADOR (I.)/forgalmazó: KITE Zrt.
Éréscsoportjának kiemelkedő termőképességű fajtája. 2014, 2015, 2016 és 2017- ben is a legmagasabb termésátlagot elérő fajta a Nébih kísérleteiben.

ISIDOR (I)/ forgalmazó: SUMI AGRO HUNGARY Kft.
Magyarországon a legnagyobb területen termelt, piacvezető szójafajta.

ES MEDIATOR (I)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
Az EURALIS legnagyobb terméspotenciálú fajtája. 5,33 t/ha-2016 Bóly/Magyar Szója kísérlet.

Összegezve: a termelői tapasztalatok, a piaci visszajelzések és a kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy az EURALIS piacvezetőként minden éréscsoportban kiemelkedő képességű fajtákat kínál a termelők számára.

Teljes választékunkat bemutató kiadványunkba itt tud belelapozni.

Balogh László
Junior Product Manager
Euralis Kft.
www.euralis.hu

Forrás: agroinform.hu

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Bemutatta Magyarország az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságában az Európai Szója Nyilatkozatot. A dokumentumot magyar-német kezdeményezésre július 18-án tizennégy uniós tagállam írta alá Brüsszelben

Magyarország a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezések és programok élére állt az Európai Unióban – hangsúlyozta Nagy István, az Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki német kollégájával együtt mutatta be a szója nyilatkozatot az EP-képviselőknek. Magyarország agrárpolitikájában – tette hozzá a tárca közleménye szerint – stratégiai jelentőséggel bír a fehérjetakarmány-előállítás ösztönzése, valamint a GMO-mentes fehérjeforrás biztosítását célzó eszközrendszer megteremtése az állattenyésztés számára. A pillangós növényeknek alapvető szerepük van a fenntartható mezőgazdaságban, az élelmiszer-ellátás biztonságában, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, és az egészséges táplálkozásban.

Az államtitkár szerint tudatosítani kell az európai fogyasztókban, hogy a fenntartható mezőgazdasági termelés többek között olyan technológiák ötvözését jelenti, amelyek megőrzik a talaj termőképes állapotát, nem szennyezik a felszín alatti vizeket, figyelembe veszik a biológiai sokféleséget és megóvják a genetikai erőforrásokat. A kormány úgy véli, a versenyképes és fenntartható élelmiszer-termelés jövője a GMO-mentes termelésben van. A GMO-mentes élelmiszer-előállítás megalapozására Magyarország 2013-ban fehérjeprogramot indított, amelyben a hüvelyes növények kiemelt szerepet töltenek be. Európának is új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban, és el kell érni, hogy az élelmiszerek és az állati takarmányok ne függjenek a GMO-s importszójától.

Forrás: agrarszektor.hu

A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvényének, a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpóziumnak Budapest és Bécs ad otthont, ami jelentős agrárdiplomáciai siker – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

A tárca közleménye szerint Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kiemelte: a rendezvény kiváló lehetőség az ország mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt.

Hozzátette: a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpózium megrendezésének joga komoly mérföldkő, része annak a több éve tartó GMO-mentességet szorgalmazó munkának, amelyet Magyarország minden jelentősebb nemzetközi fórumon képviselt, és amelynek egyik fő célja a tengerentúlról érkező szójaimport csökkentése volt.

Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a múlt héten Pekingben rendezett idei Kína-Európa Szója Szimpóziumon is ragaszkodott, jövőre Budapesten pedig a kínainál is nagyszabásúbb találkozót terveznek rendezni, amely ráirányítja nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű és GMO-mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire  – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

Emlékeztetett: 2013-ban Magyarország az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését célozza, így csökkentve a társult országok importfüggőségét és garantálva a minőségi fehérjenövény termesztést a térségben. 2015-ben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezetésével Magyarország meghirdette a “Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat aláírása, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott 2017 júliusában.

Közölték: a magyar kormány álláspontja szerint az európai szintű GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent a magyar agrárium számára, ezért az Alaptörvénybe is bekerült Magyarország GMO mentessége.

Forrás: agroinform.hu

Magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot

Magyar-német közös kezdeményezés eredményeként 2017. július 17-én, a brüsszeli Magyar Állandó EU Képviseleten Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere hivatalosan ellátta kézjegyével az Európai Szója Nyilatkozatot.

Az esemény házigazdája, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, a magyar kormány álláspontja szerint a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent az európai mezőgazdaság és a következő generációk számára egyaránt. Az Alaptörvény külön kiemeli a GMO mentességet, emellett 2015-ben Magyarország hirdette meg a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos mérföldköve a ma aláírt Nyilatkozat, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott – hangsúlyozta Fazekas Sándor az aláírást követően.

Európa mezőgazdasága, ezen belül is elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott, genetikailag módosított szójától, amely számos megoldandó kérdést vet fel az európai kormányok és az állampolgárok számára. A Nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztésének ösztönzését.

“Meggyőződésem, hogy európai szinten összehangolt munkával igenis megvalósíthatók célkitűzéseink, együttes fellépésünkből jelentős társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök is származnak az európai polgárok számára” – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.

A Nyilatkozat szerint a pillangós növények létfontosságúak a világ mezőgazdasága számára, ugyanakkor termesztésük Európában a szántóterület mindössze 3-4%-án történik. A pillangós növények jellegzetességeinek köszönhetően európai termesztésük növelése hozzájárul a növénykultúrák sokféleségéhez.

A 2012-ben indult Duna Szója Szövetségnek is köszönhetően a Duna-régióban az elmúlt négy évben a GMO-mentes szója termesztése 700 ezer hektárra nőtt. Fazekas Sándor kiemelte, minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el e téren. A magyar szaktárca vezetője szerint a Nyilatkozat aláírása komoly lépést jelent a GMO-mentes, fenntartható európai mezőgazdasági termesztés megteremtése felé.

Forrás: agroinform.hu

Megjelent az Agrárágazat 2017 Állattartás különszám

Az újság digitális változata ide kattintva, lapozható, nagyítható formában elérhető!

A 64-67. oldalon található Szója cserebere című cikk részletes információt közöl a vezető országok szójatermeléséről, kereskedelméről, a 2015-2017 közti időszakot vizsgálva. Grafikonokkal, táblázatokkal is szemléltetik a világ, és a hazai szójabab külkereskedelmi mérlegét.

A speciális magyar szójahelyzet alcím alatt szó esik a 2015-ös és 2016-os időszakok termésmennyiségéről, a kényszerből váltó szójatermesztő gazdákról, és természetesen a GMO-mentes szójababról, s felárazásának nehézségeiről.

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum