december 23rd, 2018 | 
Szerző: 
Kategóriák: 
Kulcsszavak: 
Soha ekkora területen nem termelték nálunk ezt a növényt, idén több mint 70 ezer hektáron. Az elmúlt évben ez a szám 37 ezer hektár körül alakult, vagyis egyik évről a másikra duplázódott meg a területe. A várható termés mennyisége már közel sem mutat ekkora növekedést. Minek tudható be ez a hirtelen érdeklődés a szója iránt? Egyrészről a Zöldítő Programnak, melynek keretében a pillangósok fontos szerepet kaptak. Másrészről a termesztését támogató plusz pénznek, ami jó jövedelmet ígért. Ez utóbbi a szerénynek látszó terméseredmény miatt már nem biztos, hogy bejön az összes termelőnek. A tavalyi 2 200 kg/ha átlagtermést idén biztosan nem érjük el országos viszonylatban. Ugyanakkor a felvásárlási ára alig mozdult el a tavalyi 102 e Ft/t összegről annak ellenére, hogy a GMO-mentes szójabab iránt nőtt a kereslet világszerte.
Sok vagy kevés az a 70-75 ezer hektár szójaterület hazánkban? Egyes vélemények szerint 100 ezer hektárra kellene növelni a vetett terület nagyságát. Más szakemberek inkább azt az álláspontot vallják, hogy ismét meg kell tanulni szóját termeszteni, hiszen az 1980-90-es években már volt, hogy közel 70 ezer hektáron termeltük jövedelmezően. De ugye kimaradt az a 20-25 év. A megváltozott fajtakínálat lehetővé tette, hogy az északibb, csapadékkal jobban ellátott, bár összes hő összegben kevesebbet mutató térségben is termesszék. Sajnos az idei száraz tavasz alaposan lehűtötte a termelők kedvét. A növények kelése egyenetlen volt, és a szója, ellentétben más növényekkel, a kezdeti lemaradást az érésig megtartja, ezért a betakarításkor még zöld egyedek termése elvész. Emellett az év első felében lehullott, az átlagosnál kevesebb csapadék nem csak a kelést zavarta meg, hanem a növények magasságát is csökkentette, így az emeletenként jelentkező virágok száma is kevesebb lett.
Még egy dolog, amit a figyelmes szemlélő sajnos több helyen is tapasztalhatott 2015-ben. A nitrogéngyűjtő gümők kialakulása a gyökereken számos helyen elmaradt. Pedig a szóját, akárcsak más pillangóst, ezért a nitrogéngyűjtő képességéért különös becsben tartjuk. A magra már korábban csávázással felvitt rhizobiumot, vagy a mag mellé a vetőgép tartályába juttatott oltóanyagot mindenki használ. Miért marad el esetenként mégis a nitrogéngyűjtő gümők kialakulása? Egy gödöllői laboratóriumban pár éve vizsgálják ennek az okát. Érdemes figyelembe venni e kérdés kapcsán, hogy a szója Európában nem őshonos növény, így a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobium japonicum sem található meg a talajainkban. Ezért azt minden esetben oltással kell odajuttatni.
A gyökérfejlődés elősegítése
A rhizobiumok egyébként kényes baktériumok, melyek a szárazságra, egyes gyomirtó szerekre érzékenyek, könnyen elpusztulnak. Emellett, hogy a találkozás a növény gyökereivel megtörténjen, viszonylag közel kell, hogy kerüljenek rövid időn belül egymáshoz. A hajszálgyökerekbe történő behatolásuk nehézkes, ezért az általánosan alkalmazott csávázás az így kijutott alacsony csíraszám miatt, szinte csak minden tekintetben optimális körülmények között eredményes. Érdemes ezért a csávázás mellett a teljes területet beoltani vetés előtt. Erre a tavalyi évtől a BioFil Szója készítmény rendelkezésre áll.
A baktériumok infekcióját az is gátolhatja, ha a vetés előtt nagyobb adagú N műtrágyát szórunk ki. Ebben az esetben ugyanis a növény nem érzi szükségét, hogy a kialakuló gümőkön keresztül a tápanyagot maga állítsa elő, hiszen azt – legalábbis a fejlődés korai szakaszában – készen kapja. Ennek a következménye viszont az, hogy a növekedés és a virágzás szakaszában nitrogénhiány alakul ki, melyet műtrágya kijuttatásával kell pótolnunk. Ez nem csak a termesztés költségét növeli meg, hanem így az egyébként utóvetemény számára visszahagyott tápanyagról is lemondhatunk.
A célszerű technológia e tekintetben az, hogy vetés előtt kezeljük a területet 1,3 liter BioFil Szójával, és nitrogén hatóanyagból legfeljebb 30-40 kg-t juttassunk ki hektáronként. Így a hajszálgyökerek megjelenésével a rhizobium baktériumok behatolása megtörténik, és az így kialakuló új szerv (gyökérgümő) jelentős mennyiségű nitrogént juttat a szója és a későbbi utóvetemény számára is. Ezzel az eljárással még szárazabb időszakban is meg tud történni a rhizobium infekciója, mert a BioFil készítmények gyökérfejlődést serkentő hormonokat (pl. gibberellin) termelnek, melyek erőteljes gyökérnövekedést indítanak el a csírázó magvaknál.
Forrás: agroinform.com
