Találatok erre a kulcsszóra: ‘támogatás’

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Kiadvány, amelyben megjelent:

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről

A 2017.10.13-án, a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 227,8 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 32 110 forint lehet.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához járó támogatás keretösszege 125,2 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 17 643 forint.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében támogatási jogcímenként hektár és állategyed alapon történik a kifizetés. A támogatásból október 16. után kifizethető előlegek maximális mértékei:

anyajuhtartás 5236 forint, az anyatehéntartás 31 859 forint, hízottbika-tartás 12 757 forint, tejhasznú tehéntartás 71 828 forint, rizstermesztés 158 559 forint, cukorrépa termesztés 100 474 forint, zöldségnövény termesztés 60 401 forint, ipari zöldségnövény termesztés 41 603 forint, ipari olajnövény termesztés 51 303 forint, extenzív gyümölcstermesztés 51 219 forint, intenzív gyümölcstermesztés 85 647 forint, szemes fehérjetakarmány-növény termesztés 36 005 forint, szálas fehérjetakarmány-növény termesztés 16 399 forint.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatható terület legfeljebb 220,1 ezer hektár, és október 16-tól hektáronként legfeljebb 14 766 forintot lehet kifizetni.

A felsorolt támogatási mértékeket az éves bruttó pénzügyi felső határ figyelembevételével állapították meg. A nettó pénzügyi felső határ betartása érdekében az egyes jogcímeknél a kifizetéskor csökkentési együtthatót kell alkalmazni a teljes támogatási összegre, amelynek mértéke 0,95 előleg, illetve részfizetés esetén.

A rendelet tartalmazza az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2017. évi támogatások összegeit is, amelyek többek között a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztéshez és a dohánytermesztéshez kapcsolódnak.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Forrás: agroinform.hu

Agrárágazat – 2017. márciusi szám tartalmából:

Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – így Magyarországon ismét nagy ugrás előtt áll ez a növény

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab sok iparágnak alapanyaga (takarmány- és könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették hazai termesztését.

Letölthető fájl: Technológiai kérdések a szójatermesztésben (.pdf)

Hazánk ma még a GMO-s szójától függ

A hazai szója-termőterület hosszú évekig 40.000 hektár körül alakult Magyarországon. Az indokolatlanul alacsony vetési kedvvel szemben egy hihetetlenül magas fehérje-kiszolgáltatottság áll. A hazai szójadara-szükséget hozzávetőlegesen 530.000 tonna. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy egy 2,5 tonnás termésátlaggal kalkulálva még a 20%-os önellátás sem volt adott Magyarországon. Véleményem szerint ez hosszú távon nem fenntartható folyamat. Az importunk döntő többsége Dél-Amerikából származik. Onnan, ahol a GMO-szója aránya 90% feletti. Az hozzánk irányuló import szójadara szinte kivétel nélkül az olcsóbbik, GMO-s darából származik.

 

Jó feltételek és jó támogatás

Mit tehetünk a jelentős fehérjefüggőségünk enyhítése érdekében?

Ösztönözni kell a gazdákat a szója vetésterület növelése érdekében. A megelőző időszakban évről évre hozzávetőlegesen 2000 gazda foglalkozott a szója termesztésével hazánkban. Az új, 2020-ig tartó támogatási ciklusban kiemelt figyelmet kaptak a szemes- és szálasfehérje-növények. A szója zöldítésben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. A kötelező zöldítés után járó támogatás viszont nem csupán a szója-, hanem a teljes területre jár. Az igazán nagy lökést mégis az a 13 millió euró jelenti, ami évről évre a fehérjenövényekkel foglalkozó gazdák között kerül felosztásra. A 2016-os évben ez az összeg egy hektárra vetítve 50.000 forint körüli összeget eredményezett, ami szójatermesztői szemmel „ingyen vetőmagot” jelentett. A 3 alapfeltétel, mely a termeléshez kötött extratámogatás feltétele, nem riasztotta el a gazdákat. Az első feltétel a fémzárolt szójavetőmagot használata volt, melyről a gazda érvényes számlával rendelkezik; a második a gazdálkodási napló vezetése, végül a legalább 1 tonna/ha igazolt termésátlag. Mindezek eredményeképp a vetésterület 2015-ben 77.000 ha fölé, a szója termesztők száma pedig 5000 fölé emelkedett.

Pedig a szója jobban hoz, mint a kukorica

A 3000 új „belépő” szójatermesztőnek van a legnagyobb szüksége a segítségre. Nekik kell igazán fognunk a kezét. Számos hibát el lehet követni a szója termesztése során, kezdve a helytelen termőhely kiválasztásától egészen a betakarítás időpontjának meghatározásáig. Az évek óta ezzel a növénnyel foglalkozó gazdákról sem szabad elfelejtkeznünk. Náluk a jövedelmezőség további emelése kell, hogy a célunk legyen.

Sokan alulbecsülik a szója termesztése során elérhető jövedelemszintet. Szépen alakult a szójatermesztés jövedelmének alakulása az elmúlt években. Egy 2015-ös AKI-kutatás alapján 2012-2015. évek között, több esetben a szója felé billen a mérleg a szója-kukorica jövedelmezőségi versenyében.

Vitathatatlan és jelentős másodlagos előnyök

A tudatos gazda bevételét nem kizárólag a fehérjenövények extra támogatása és a zöldítésben betöltött szerepe által növeli a szója. Nagyon jól beilleszthető a vetésforgóba is, amely ez által nemcsak nagymértékű hasznot képes hozni a gazdának, hanem a földterületeinkre is jótékony hatással van. A konkrétan kézzel fogható többletek mellett a szójának az úgynevezett másodlagos, talajra gyakorolt hatásai is vitathatatlanok. Jelentős mennyiségű nitrogént köt meg ugyanis a vegetációja során, amelyből nagy mennyiséget hagy hátra az utóvetemény számára. Szója után egy kalászos jelentősen erőteljesebben indul meg és fejlődik, mint más előveteményt követően. Az új belépőkkel több új pozitív kezdeményezés is terjed az országban. Egyre többen használják a modern termesztésben a szóját másodvetésű növényként is! Egy korán lekerülő növény – mint például az őszi árpa – után elvetve egy szuper korai (000) fajta egy átlagos hozammal már extra bevételhez juttathatja a gazdát, minimális ráfordítás mellett!

(Szója vetésterület alakulása megyei bontásban – 2016.)

A világon mindenhol nagyobb arányban terveznek szójababbal foglalkozni, mint tették azt az előző évben. A legfrissebb adatok szerint 2016/2017 évben világ szinten 335 millió tonna szójaterméssel kalkulálnak, ami 7%-os emelkedést jelentene.

 A világ szója termése: 2014/15  -  319 m t; 2015/16  -  313 m t; 2016/17  -  335 m t.

Termésmennyiséget vizsgálva az EU-ban már a 4. helyen vagyunk a 2016-ban megtermelt ~ 181.000 t mennyiséggel. 2017-ben ismét nagy ugrás előtt áll Magyarországon a szója. Mivel cégünk az ország minden pontján értékesíti bőtermő vetőmagjait, komoly rálátásunk van ezáltal a vetési kedvre. Nagy örömünkre szolgál, hogy még a 2015-ös rekordévhez képest is nagyobb érdeklődést tapasztalunk. Amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk az idén, úgy 2018-ra már számításink szerint akár a 100.000 ha-t is megközelítheti a szója vetésterülete hazánkban.

Kedvenc Széchenyi idézetemmel élve: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Bene Zoltán
Karintia Kft.

Forrás: agraragazat.hu

Felértékelődtek a mezőgazdaságban aktív ügyfelek a hazai bankok szemében az elmúlt években: teljeskörű agrár-termékcsaláddal áll ügyfelei rendelkezésére az MKB Bank is

Az egyik legnépszerűbb program a Széchenyi Kártya kifejezetten termelőknek szóló változata, az Agrár Széchenyi Kártya, amely a már hagyományosnak számító hitelkonstrukció előnyeit viszi tovább azzal, hogy kedvező feltételek, akár 0%-os kamat és gyors elbírálás mellett biztosít friss likviditási forrást a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az országszerte több ponton elérhető Agrár Széchenyi Kártya 1-3 éves futamidőre igényelhető, 500 ezer és 50 millió forint közötti hitelkerettel. Az egyre népszerűbb termék egyik fő ismérve a rugalmasság: az egyszerűsített és vállalkozóbarát elbírálás mellett a hitelkeret akár menet közben is módosítható.

Szintén népszerű megoldás az agrárium számára a támogatások előfinanszírozása, a faktoring is, amely a mezőgazdasági élet egyenetlen jövedelmi ciklusát igyekszik tervezhetőbbé tenni. Ezek a konstrukciók azt szolgálják, hogy az állami, illetve uniós támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők hamarabb hozzájussanak a pénzügyi segítséghez. A legtöbb termelő a területalapú-, illetve a termeléshez kötött támogatások esetében vesz igénybe előfinanszírozást az MKB Banktól. A feltételek kedvezőek: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal támogatásainak megelőlegezése például nem igényel tárgyi fedezetet éves finanszírozás esetén, a költségek előre kalkulálhatóak, a bank pedig ingyenesen ad ajánlatot az érdeklődőknek. Újdonság, hogy már az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, valamint az ökológiai gazdálkodások támogatása esetében is igényelhető faktoring szolgáltatás.

Felívelőben van az agrár-finanszírozás egy másik megoldása, a jellemzően mezőgazdasági gépeket érintő eszközlízing is. Az MKB-Euroleasing, az MKB Bank gépjármű- és eszközfinanszírozási leányvállalata, idén kiterjesztette a tevékenységi körét a mezőgazdasági, nagyhaszongépjármű-, valamint általános gépfinanszírozásra is. A portfolió bővítés oka egyértelműen a megnövekedett igény volt. A pénzintézet ezzel a hazai őstermelőknek, egyéni, valamint társas vállalkozásoknak kínál finanszírozási megoldást számos eszközre. Így a nyílt- és zártvégű pénzügyi lízing mellett az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódóan eszközfinanszírozási hitelkonstrukciókban is elérhetők az MKB-Euroleasing ügyfelei számára a betakarítást, talajművelést, permetezést és más munkákat végző mezőgazdasági gépek teljes palettája.

Forrás: agrarszektor.hu

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

– Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnénk elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára”. A miniszter szerint a vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrár-felsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre.
– Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű, ha egy országban egy kifizető ügynökség van ­– mondta Lázár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési Program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

– A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut. Kiss Miklós Zsolt továbbá hozzátette, hogy a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Forrás: nak.hu

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az idei egységes területalapú támogatás és az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról a Magyar Közlönyben, csütörtökön.

A rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 224 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,9 millió hektár lehet, az október 17-étől kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 31 476 forint.
Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához járó támogatás keretösszege csaknem 125 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,9 millió hektár, az október 17-étől kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 17 559 forint.
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának keretösszege meghaladja a 3,6 milliárd forintot, a támogatható terület nagysága legfeljebb 173,7 ezer hektár lehet, az október 17-étől hektáronként kifizethető előleg mértéke legfeljebb 14 722 forint.
A rendelet melléklete meghatározza a termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében a támogatási jogcímekre kifizethető előleg maximális értékeit is.

Ugyancsak megjelent a rendelet az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2016. évi támogatások összegeiről is, amely többek között tartalmazza a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztőknek és a dohánytermesztőknek járó támogatásokat.

A rendelet itt olvasható.

Forrás: nak.hu

A „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra mezőgazdasági termelők és csoportjaik 2016. augusztus 5-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében – mely elérhető a www.palyazat.gov.hu oldalon – erre legkésőbb 2016. október 5-én 23 óra 59 percig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig több mint 30 milliárd forint igény érkezett.

A megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítását elősegítő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.

A felfüggesztésről és a pályázati felhívás részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.

Forrás: mvh.gov.hu

A javításra szoruló kérelmekről a napokban küld értesítést az MVH. A múlt évi kérelmek esetében a végkifizetések a hónap végéig lezárulnak

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket az idén, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét, és az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási időszakának végén ellenőrzéseket végzett a beadott kérelmeken – közölte Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

Tájékoztatása szerint az ellenőrzések eredményét – túligénylés, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok esetén – jelzik a gazdáknak, akik ez alapján június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat.

Az előzetes ellenőrzés segítségével a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat; így magasabb támogatási összeghez juthatnak. Az MVH több alkalommal – és több körben – is informálja az érintetteket a kérelmeikben található hibákról. Gyuricza Csaba elmondta: a jelenlegi ellenőrzési eredmények alapján mintegy 48 ezer gazdálkodó kérelme szorul javításra, ők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést az MVH-tól.

Az MVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy csak június 27-ig módosíthatják a termelők szankciómentesen azokat a hibákat, amelyek szerepelnek az előzetes ellenőrzésről szóló végzésben. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók. Amennyiben a hibákat javítják az érintettek, úgy  Magyarország nagyobb biztonsággal hívhatja le a több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást.

A múlt évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg- és a részfizetések után az MVH a jövő héten indítja el a végkifizetéseket. Június 30-áig, a jogszabályban rögzített határidőig az összes jogosult termelő hozzájut a teljes támogatáshoz.

Forrás: agroinform.com

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 19,68 Mrd Ft

Önállóan támogatható tevékenységek:

A:

Terményszárító létesítése, maximum 12 t/h teljesítménnyel 10 %-os vízelvonást figyelembe véve. (például: mobil- és folyamatos üzemű szárítóberendezések, vetőmagszárítók, egyéb eszközök és berendezések).
• Maximum 5000 tonna termény (maximum 6250 m3) tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás létesítése.
• Új terménytároló kialakítása csak abban az esetben támogatható, amennyiben a támogatást igénylő még egyáltalán nem rendelkezik terménytárolóval.
• Univerzális magtisztítók, elő- és utótisztítók (60 t/h névleges kapacitásig).

 

B: energiahatékonyság javítása
• Már meglévő kisméretű terménytárolók, terménytisztítók és terményszárítók energetikai hatékonyságnövelés céljából történő felújítása és korszerűsítése valósítható meg.
termenyszarito

 

Önállóan nem, de valamely előzőekben felsorolt tevékenységgel együtt támogatható:
• a szárító vagy tároló létesítmény üzemeltetéséhez nem kapcsolódó épített vagy mobileszköz létesítése (pl. egyedi mérőeszköz) vagy felújítása,
• anyagmozgató gépek (például: serleges felhordók, szállítószalagok, rédlerek, szállítócsigák, surrantócsövek, beépített fogadógaratok, mechanikus üzemű raktári felszedő- és rakodógépek, pneumatikus üzemű magtári felszedő- és rakodógépek) létesítése vagy felújítása (60 t/h névleges kapacitásig),
• porleválasztás gépei (például: gravitációs porleválasztók, centrifugális porleválasztók, garatelszívó berendezések (a technológiához illesztve) beszerzése és felújítása,
• a tárolási technológia kiegészítő berendezéseinek (például: ventilátorok, mobil ventilátorok, hűtők, szellőztető-padozatok, légcsatornák, légtechnikai berendezések, kitároló csigák, keverő berendezések, szóró-terítő berendezések) létesítése, vagy felújítása,
• terményszárítónként, terménytisztítónként egy tranzittároló létesítése (max. 70 m3 vagy felújítása,
• telephelyenként egy előtároló létesítése (max. 140 m2), vagy felújítása,
• fogadógarat létesítése, felújítása, előtároló szín létesítése, vagy mobil garat beszerzése,
• termények minőségvizsgálatára alkalmas gépek, műszerek beszerzése (például: termény nedvességmérők, analizátorok, mintavevők),
• silók mérlegrendszerének létesítése vagy felújítása,
• telephelyenként egy kezelőhelyiség, épület létesítése (max. 50 m2) telephelyenként egy hídmérleg létesítése vagy ezek felújítása,
• terménytárolókba beépített terményhőmérők létesítése vagy felújítása.

 

Maximális támogatási összegek:
• Szárítók beszerzése a felhívás 3.1.1. A) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• Szárítók korszerűsítés a felhívás 3.1.1. B) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• A felhívás 3.1.2. pontjában meghatározott önállóan nem támogatható tevékenységek
20 000 000 Ft
A támogatási kérelmeket 2016. augusztus 5. napjától lehet benyújtani.
1. értékelési határnap: október 5. 

A pályázati felhívást és a kapcsolódó dokumentumokat IDE kattintva érheti el.

Forrás: agroinform.com, fotó: Shutterstock

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-75 extruderrfej szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum