Találatok erre a kulcsszóra: ‘növényvédelem’

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérje-növény-támogatás igénybe vehető.

A nagy szójatermesztők és újonnan kipróbálók is egyetértenek abban, hogy ez a növény nagy szakértelmet kíván. A következőkben szeretnénk néhány támpontot adni a sikeres szójatermesztésre mindkét termesztés technológiában.

Az, hogy melyik termesztési technológiát lehet megvalósítani természetesen a gazdaság gépparkjától is függ, mivel

a szója gyomirtása a termesztés kritikus eleme.

Hagyományos technológiát alkalmazva általánosan bevált a preemergens és az egyszeri posztemergens gyomirtás. A herbicid választásnál érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét is. Ott, ahol rendelkezésre áll a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor, megvalósítható a gyomirtószer-mentes szójatermesztés. Másfelől a termesztési körzet adottságait is érdemes figyelembe venni, hiszen nem mindenhol lehet desszikálás nélkül betakarítani a szóját.

szója

A szója növényvédelménél érdemes figyelembe venni a fajta érzékenységét és a terület természeti adottságait – (fotó: Shutterstock)

A termesztési típustól függetlenül a következő technológiai elemeket érdemes figyelembe venni a sikeres szójatermesztéshez:

- A talaj legyen jó levegő- és vízgazdálkodású.

- A terület ne legyen erősen gyomos, illetve előveteményben (kukorica) ne alkalmazzanak a szóját is károsító herbicidet. A gyomos táblán nem csak többlet költséget jelent a gyomirtás, hanem a növények egyenetlen fejlődését és érését okozzák, ezáltal terméscsökkenést is.

- 12 °C-nál hidegebb talajba ne kerüljön a mag, a gyors és egyenletes keléshez a 14-16 °C-os talajhőmérséklet az optimális.

- Javasoljuk a baktériummal csávázott, fémzárolt vetőmagot megvásárolni! A gümők kifejlődését gátolja a nagy mennyiségű nitrogén, ezért a talajadottságoktól függően egyáltalán nem, vagy csak 30-40 kg/ha N műtrágya kerüljön kijuttatásra.

- Az igen korai, korai és középérésű fajták számára a 45 cm-es sortáv az optimális. Ha erre nincs lehetőség, a 24 és a 75 cm-es sortáv is alkalmazható, de ezek csak megfelelő fajta alkalmazásával nem okoznak alacsonyabb termést. A 75 cm-es sortáv esetén figyelembe kell venni azt is, hogy a vegetáció során a sorok nem zárnak össze, ami nehézséget okozhat a terület gyommentesen tartásában.

- Minden szójafajta magmérete és csírázóképessége eltérő, ezért, ha már eldöntöttük, milyen sortávra vetünk, a következő képletek segítségével érdemes kiszámolni az optimális tőszámot, mert a túlzottan sűrű / tág állomány kórtani problémákkal, illetve terméskieséssel járhat.

Tőtávolság (cm)= 1.000.000 * Hé (%)/(növény/ha) *sortávolság (cm)Hé (%)= tisztaság (%) * csíraképesség (%) /100

- Fontos a betakarítási idő helyes megválasztása, 16-18 %-os a betakarítási nedvesség és a kombájn megfelelő beállításai mellett az aratási veszteség minimalizálható.

Végezetül szeretnénk kiemelni a fajtaválasztás fontosságát. Csak olyan fajtát érdemes választani, amelyik az adott körülmények között biztonsággal beérik. A potenciális termőképesség genetikailag meghatározott, az alkalmazott növényszám, a növényenkénti nódusz szám és a hüvelyenkénti magszám pedig a fajtától függ, amit a környezeti hatások (hőmérséklet, talajadottságok, csapadék mennyiség) és az agrotechnika befolyásol.

A Lajtamag Kft. több éves termesztési és kutatási tapasztalatokkal rendelkezik a szója termesztésében, melynek tükrében bátran ajánljuk figyelmébe fajtáinkat:

ES Mentor- igen korai (00)
Az igen korai éréscsoport kiemelkedő képességű fajtája. Koraiságából következik, hogy desszikálás nélkül betakarítható. Rendkívül stabil szárú, jó állóképességű. A fajta jellegzetes, kompakt megjelenését adja, hogy a felső nóduszokon a hüvelyek szinte csokorba rendeződnek. A termés jelentős része rendeződik ide, így jól betakarítható. Hektáronkénti fehérjehozama kiemelkedő. Világos köldökű, humán felhasználásra is alkalmas fajta. Gyomirtás során kerülni kell a metribuzin hatóanyagú szereket.

Eider- középérésű (1)
Magas terméspotenciállal rendelkező, középérésű fajta. Egyenletesen érik be, ezért jól betakarítható. Magpergésre nem hajlamos. A jó betakaríthatóságot tovább fokozza, hogy az alsó hüvelyek magasan, a talaj felett 15 cm körül helyezkednek el. Szára stabil, igen jó állóképességű, megdőlésre nem hajlamos. Betegség ellenálló fajta.Elsősorban az ország déli, fő szójatermő régióiba ajánljuk a termesztését. Csapadékos évjáratban a deszikkálást ajánlott betervezni.

Világos köldöke humán feldolgozásra is alkalmassá teszi, illetve magas fehérje tartalma miatt igen kedvelt élelmezési alapanyag. Lila virágú. Ezermagtömege magas. Növénymagassága és kezdeti fejlődése közepes.

Steara- középérésű (1)
Kiemelkedő termőképességű, fajtáink közül a leghosszabb tenyészidejű. Rendkívül jó hozamot biztosít az ország déli területein. A középérésű csoport elején érik, de termésmennyisége eléri vagy meg is haladja a későbbi érésű fajtákét. Így a tenyészidő és a termőképesség kiváló kombinációját testesíti meg. Elhúzódó, csapadékos évjáratban deszikkálása ajánlott. Magja kisméretű, köldöke sötét színű.

SzójaLajtamag vetőmagjaink Rhizobiummal oltottak, csávázott és csávázatlan formában is kérhetőek.
Válasszon magas termőképességű fajtáink közül és kérje szaktanácsadóink segítségét az Ön területére és gépparkjára szabva!

Forrás: agroinform.hu

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Számos gyümölcs- és zöldségfélét, szántóföldi kultúrát és dísznövényt is károsíthat az ázsiai márványospoloska, és még allergiás reakciókat is kiválthat

Kontinensünkön jelenleg – Svájcon és Liechtensteinen túl – a következő országokból ismert: Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Monaco, Németország, Olaszország, Románia és Szerbia. Hazánkból 2013 őszén kerültek elő első egyedei Budapestről és a fővárostól délre fekvő Ócsáról.

2014 szeptemberében egy soroksári helyszínen már az ázsiai márványospoloska tömeges jelenlétét észlelték, gyalogakácon különösen nagy egyedszámban találták meg. Ugyanebben az évben kiderült, hogy a főváros számos pontján megtalálható, és nemcsak a szabadban, hanem lakóépületekbe húzódva is felbukkant. 2015-ben, szintén Soroksáron, egy körteültetvényben már a terméseken táplálkozó egyedei tűntek fel. A fővároson kívül mindamellett nagy tömegben került elő Ócsáról és Budakalászról (Pest megye) is, továbbá egy martonvásári (Fejér megye) lakásban is észlelték.

A Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársai jelenleg is dolgoznak a faj hazai előfordulásának feltérképezésén, melynek kapcsán köszönettel várják az észlelések bejelentését. Természetesen ennek a munkának a további szervezése (pl. hatósági szinten), szélesebb körű kiterjesztése mindenképpen növelhetné a felderítés hatékonyságát.

Az ázsiai márványospoloska gyors azonosításához többek között a következő, rövid leírás és a kapcsolódó fotók hasznos információkkal szolgálhatnak, valamint kétséges esetben a Rovartani Tanszék kollégái is készséggel nyújtanak segítséget.

marvanyospoloska

márványospoloska

marvanypoloska4

márványospoloska

 

Leírás

A kifejlett poloska 12-17 mm hosszú. A hátoldal alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal, melynek következtében az imágó „márványos” hatást kelt; ez alapján kapta magyar, angol és német nevét is. A csápok sötétek, a negyedik íz tövén és csúcsán, valamint az ötödik íz tövén halványsárga gyűrű figyelhető meg, ez fontos határozóbélyeg.

bencepoloska

bencepoloska

Az ázsiai márványospoloska az Európában őshonos címeres poloskák közül leginkább a hazánkban is általánosan elterjedt bencepoloskával téveszthető össze. A két faj azonban egy kicsit alaposabb szemrevételezéssel minden kétséget kizáróan elkülöníthető, ugyanis egyfelől a bencepoloska teste hosszúkásabb, és a szárny világos hártyáján a sávok helyett elszórtan sötét foltok láthatók, másrészt pedig – és ez talán a legszembetűnőbb különbség – potroha tövén hosszú, a hátulsó és középső lábak között tüskeszerűen előremeredő nyúlvány található, amely az ázsiai márványospoloskánál hiányzik.

A faj magyarországi életmódjáról jelenleg még nem állnak rendelkezésre részletes információk, az azonban gyakorlatilag biztosra vehető, hogy imágóként, megfelelően védett helyen nálunk is képes áttelelni.

Tekintve a faj következőkben részletezett gazdasági jelentőségét, a megjelenésében és terjedésében rejlő veszélyeket, mindenképpen indokolt lenne mielőbb vizsgálatokat végezni, hogy az ázsiai márványospoloska hazánk viszonyai között jellemző életmódját is megismerhessük, és a védekezést ezek alapján időben és a megfelelő módon tervezhessük.

Kártétel

Az ázsiai márványospoloska szélsőségesen polifág faj. Eddig több mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, melyek között számos, gazdaságilag jelentős termesztett növény (pl. gyümölcs- és zöldségfélék, szántóföldi kultúrák, dísznövények) is szerepel.

Az USA közép-atlanti almatermesztési régiójában 2010-ben például több mint 37 millió dolláros (mai árfolyamon kb. 10 milliárd Ft!) veszteséget okozott. A poloskák a legkülönfélébb, föld feletti növényi részeken, gyakran a termésen szívogatnak, melynek következtében például különböző külső és belső elszíneződések (kifakulás, barnulás), állagváltozás és deformációk alakulhatnak ki.

Az ily módon jelentkező minőségi veszteség mellett a nem megfelelő kötődés (korai kártétel esetén) miatti mennyiségi veszteséggel is számolni lehet. Mások mellett

ez idáig súlyos károkat okozott a világ számos pontján alma-, körte- és őszibarack-termesztésben, valamint szójában, de minőségrontó lehet a borszőlő-termesztésben is.

Európából Svájcban hajtatott paprikában, míg Olaszországban többek között ökológiai termesztésű körtében jegyeztek fel az ázsiai márványospoloska számlájára írható gazdasági kárt. Egyes megfigyelések szerint bizonyos (dísz)cserje-, illetve fafajokon szembetűnő egyedszámban fordulhat elő a poloskafaj. Ilyenek pl. a juhar, bálványfa, gyalogakác, nyári orgona, szivarfa, júdásfa, kőris, eperfa, császárfa.

A kártevő gyors amerikai elterjedésével jelentősen megbolygatta a korábbi növényvédelmi programokat: számos gazdaságban a növényvédő szeres kezelések száma megnőtt, a permetezések közötti idők pedig megrövidültek.

A hatóanyagok tekintetében leghatékonyabbnak – nem meglepő módon – többek között a széles hatásspektrumú szervesfoszforsav-észterek, inszekticidkarbamátok és piretroidokegyes képviselői bizonyultak. Ezek használatának környezeti, ökológiai kockázatai, illetve felhasználásuk korlátai ismertek.

A növényvédőszer-használat optimalizálása érdekében számításba vehetők olyan megoldások, mint például szója vagy alma esetében az időben elvégzett szegélykezelés (a betelepülés frontvonalában, pl. erdősávval határos szegélyen). Megfigyelések szerint mindamellett az almafák felső koronarészén lévő termések a károsításnak kitettebbek, mint az alsóbb elhelyezkedésűek, így

a jó permetezési technika, a megfelelő növényvédőszer-fedettség elérése is hangsúlyozandó.

Az ázsiai márványospoloskának őshazájában és az USA-ban is számos természetes ellensége ismert, ezek kímélése mindenképpen fontos szempont.

A jövőbeni potenciális felhasználhatóság tekintetében perspektivikusnak tűnnek a külföldön jelenleg is vizsgált Trissolcus tojásfürkészek, melyek meggyőző eredmények esetén a klasszikus biológiai védekezés keretében lennének bevethetőek a kártevő visszaszorítására.

Kérjük, hogy a képeken szereplő “körözött” rovar felbukkanását egy fénykép és az előfordulási hely és észlelési időpont megküldésével jelezze a következő elérhetőségen: marvanyospoloska@gmail.com

Dr. Vétek Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, Budapest

Forrás: agroinform.com

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A tél közeledtével a gazdák már a tavaszi vetésre készítik elő a talajt. A hagyományos megoldások mellett egyre népszerűbb a talajtakaró növények alkalmazása is, ami nemcsak a vízháztartás és a nitrogénhasznosítás szempontjából hasznos, de a növényvédelem hatékony kiegészítője is a legfrissebb kutatások szerint.

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Vitavax 2000

Magyarországon szója csávázására egyetlen készítmény használható fel, a Vitavax 2000. Az új AKG előírásai azonban korlátozásokat tartalmaznak a szer használatát illetően.  vitavax-2000

A horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál a korlátozás nem érvényes, a szer szója vetőmagnál szabadon használható!

Növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára a Vitavax 2000 készítmény felhasználható az alábbi tematikus előíráscsoportokban is:

  • MTÉT alföldi madárvédelmi szántó
  • MTÉT hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó
  • MTÉT túzokvédelmi szántó

Az aktuális AKG-s tiltott, ill. korlátozásokkal használható szerek listája innen letölthető.

Forrás: magyarszoja.hu

A címben szereplő kérdésre két szóban is válaszolhatnánk: megfelelő szakemberrel. A továbbiakban egy félreértést szeretnénk tisztázni, ami a növényvédelmi szaktanácsadói szerződéseket illeti.

Az azonban leszögezhető, hogy a kötelező szerződéskötés legfőbb célja minden esetben az, hogy a gazda – növényorvos kapcsolatokat erősítse, és a gazda olyan növényvédelmi szaktanácsadót találjon, aki tényleges szakmai segítséget nyújthat számára.

novenyvedelmi_szaktanacsadoAz előző év végén megjelent a korábban 43/2010-es FVM rendelet módosítása, amely a növényvédelmi tevékenységet szabályozza.

Az egyik legfontosabb intézkedés, amelyet a módosított rendelet bevezetett: a növényorvosi vény kiadásához szükséges szaktanácsadói szerződés. Az új szabályozás alapján csak annak a gazdának állítható ki a növényorvosi vény, akivel a vényt kiadó növényorvos érvényes növényvédelmi szaktanácsadói szerződéses viszonyban áll. A szerződéses viszonyt, az abban szereplő területeket és kultúrákat a Nébih által üzemeltetett honlapon kell majd rögzíteni, ennek hiányában növényorvosi vény nem adható ki.

A szerződés időtartama az árutermelésben nem lehet rövidebb, mint egy vegetációs időszak, így azok megkötését érdemes a tavasz folyamán, a növényvédelmi kezelések előtt megkezdeni.

A tavalyi évben megjelenő AKG pályázati felhívásban, plusz pontért vállalhatták a gazdálkodók, hogy növényvédelmi szakirányító bevonásával folytatják 5 éven át a gazdálkodást. Az AKG pályázat felhívásában szerepel, hogy ilyen szaktanácsadói szerződés csak a szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval köthető.

Mindkét fenti esetben növényvédelemhez kapcsolódó szaktanácsadói szerződéskötésről van szó. A rendelet által előírt szerződés kötelező jellegű abban az esetben, ha a termelő növényorvosi vényhez kötött növényvédő szer beszerzését tervezi, vagy az indokolttá válik a gazdálkodás során. Az AKG pályázati felhívás esetében azonban egy önkéntes vállalásról van szó, amely a pályázat elbírálásakor plusz pontot jelent, és az csak akkor fogadható el, ha a szerződésben szereplő növényorvos szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben.

Fontos különbség – röviden összefoglalva -, hogy csak az AKG pályázat esetében kötelező a szaktanácsadói névjegyzékbe való regisztráció. A növényorvosi vény kiadására a nem névjegyzéki növényorvos is jogosult.

Forrás: agrotrend.hu / Benedek Borbála

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

A tagállamnak a támogatási borítékja 30%-át kötelezően a környezeti célok megvalósítását segítő intézkedésekre kell felhasználnia, amelyek célja a víz, föld minőségének, a biodiverzitás, valamint a vidéki táj megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása és az ahhoz történő alkalmazkodás. Ez lesz az ún. zöldítés, melynek összege előreláthatóan hektáronként 81 euró lesz (ez az összeg a gazda minden hektárjára jár). Ezért az összegért cserébe azonban a zöldítés 3 feltételét teljesíteni kell (mindenkinek azokat, amelyek rájuk vonatkoztathatóak). Lesznek azonban olyan gazdaságok, amelyek különböző okokból mentesülnek egy, vagy több intézkedés alól. (Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, automatikusan mentesül a zöldítés alól.)

Alapesetben a zöldítésnek 3 követelménye lesz:

  1. termény-diverzifikáció,
  2. ökológiai célterület létesítése (EFA),
  3. állandó legelők arányának megőrzése.
  • Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!)

10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében árasztásos művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek.

30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el.

A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület.

 Mentesülnek az alábbi területek:

  • 75%-ban gyep, fűszálas takarmány, vagy ugaroltatott terület, vagy ezek kombinációjával fedett területek, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
  • 75%-ban állandó gyep, szálastakarmány, vagy elárasztott terület, illetve ezek kombinációja, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;

Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

 

  • Állandó gyepterület

Az állandó gyepterületek mértékét tagállami/regionális szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, még ha azt 2012-ben nem is állandó gyepként jelentették be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet.

Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)

· Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!)

Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől EFA-t kell létrehozni (ez az üzem más területén is lehet, nem feltétlenül a szántón kell kialakítani, csak annak mértékében van megjelölve). A Bizottság 2017. március 31-ig hatástanulmányt készít, amely alapján ezt az értéket 7%-ra emelheti.

Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be, eltérő súlyozással (pl: fasor: 10/méter, azaz a fasort méterben mérik, 1 métere 10 m2 ökológiai célterületnek felel meg):

  • az ugaroltatott területet; (1)
  • a teraszokat; (2)
  • illetve a tájképi elemeket, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; (sövény: 10/méter; különálló fa 30/darab; fasor 10/méter); tó (1,5/m2); vízfolyam (6/méter)
  • vagy a határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; (9/méter)
  • mezőgazdasági erdősített területeket, amelyek agrártámogatást kapnak; (1/m2)
  • erdőmenti határsávokat, amelyek jogosult területek;
  • olyan rövid vágásfordulójú sarjerdőt, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; (0,3/m2)
  • köztes növényeket, vagy zöldtakarót, csíráztatásra használt területet, ültetvényt (kizárólag súlyozva); (0,3/m2)
  • nitrogén megkötő növényeket (0,7/m2)  —->> szója!

Az EFA-nak az üzem mezőgazdasági területén kell elhelyezkednie.

 Kivételek:

  • ha a mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyep, vagy elárasztott terület és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
  • ha több mint 75%-a gyep, szálastakarmány, ugar, vagy hüvelyes növénnyel borított és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt.

[Az EFA teljesíthető lesz várhatóan 2016-tól

  • regionálisan, a tagállam által kijelölt területen és a kijelölt gazdacsoportok számára;
  • kollektíven, egymással szomszédos területeken, amelyeken összefüggő EFA-t kell alkotniuk. A tagállam jelöli ki, hol lehetséges ilyen, és további kötelességeket róhat ki a csoportosan teljesítő gazdákra. Legfeljebb 10-en alkothatnak egy csoportot és minden gazdának egy meghatározott mértékű EFA-val kell részt vennie benne.]

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség