Találatok erre a kulcsszóra: ‘Agroinform’

Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől

Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Kozárdon, egy szakmai konferencián.

Farkas Sándor ismertette: a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett Nógrád megyei konferencián Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint elmondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az Unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával nőtt.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat hirdette meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban.

Az Agrárminisztérium államtitkára kitért arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Mint fogalmazott, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény- és haszonállatfajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen.

Farkas Sándor felidézte, hogy februárban megjelent az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározat, amelynek alapján 2022-ig mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a génmegőrzési célok megvalósítására.

Bablena Ferenc (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke a konferencián üdvözölte a kormány mezőgazdaság-fejlesztési szándékait, ami része annak, hogy a kormányzati politika a városok fejlesztése mellett a vidékfejlesztés felé indul el.

Becsó Károly (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, reméli, hogy ez a vidék és az itt élő szakemberek is be tudnak kapcsolódni a kormányzati programokba.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

Újabb pályázatot függesztenek fel, változik a zöldítés és a termeléshez kötött támogatások, agrárképzésre lehet pályázni – az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója

Felfüggesztik a kertészetek egyik pályázatát
Felfüggesztették a „Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével” című felhívást.

Agrárképzésekre lehet pályázni
Fiatal gazdáknak nyújt lehetőséget, hogy agrárgazdasági szereplők képzésére, felkészítő tréningjeire indul pályázat 6,2 milliárd forint keretösszeggel – közölte a Miniszterelnökség. A közlemény szerint a pályázat célja az agrárágazat humán hátterének fejlesztése, amely hozzájárul a vidéki területek gazdasági növekedéséhez, a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, valamint erdőgazdálkodók fenntartható és versenyképes gazdálkodásának elősegítéséhez.

4,7 milliárd forintos pályázat az erdőgazdálkodóknak
A Miniszterelnökség mintegy 4,7 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot 2017. január 23-án az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növelése és a meglévő erdők természetességi állapotának javítása érdekében.

A generációváltás a magyar mezőgazdaság kulcskérdése
Európa számos országához hasonlóan Magyarország is évek óta küzd az utánpótlás kérdésével az agráriumban. A fiatalok megszólítása olyan sürgető kérdés, amelyre mielőbb választ kell találni, hiszen évtizedekre meghatározhatja a hazai mezőgazdaság sorsát. Többek között erről is szó volt az Agroinform szervezésében megrendezésre kerülő Mi terem a neten? című konferencián.

Idén változnak a termeléshez kötött támogatások és a zöldítés is
A vetéstől számított legalább 60 napig nem forgatható be az ökológiai jelentőségű másodvetés, de bővül a vethető fajok listája. A zöldségnek minősülő fűszernövények támogathatóak, viszont kizárják az olajretket. Minden vidékfejlesztési pályázatot kiírnak március végéig. Bővebben erről ITT olvashat.

Az EU 2030-ig a felére akarja csökkenteni az élelmiszer-hulladékot

Az EU 28 tagországában szakértői becslés szerint évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer hulladék keletkezik, ami feleslegesen növeli a háztartások költségeit, és 55 millió ember ellátására lenne elegendő. Ezeknek a hulladékoknak a 70 százaléka a háztartásokban és az értékesítési láncban, 30 százaléka pedig a gyártásban és feldolgozásban keletkezik. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága január 24-én várhatóan határozatot hoz az európai élelmiszer veszteségek 15 éven belüli 50 százalékos csökkentéséről.

Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ élén
A teljes agrárkutató hálózatot magába foglaló nagy intézményrendszer, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójává nevezték ki Gyuricza Csabát, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt elnökét.

Új szolgáltatásait népszerűsíti a NAK, de nem hagyta otthon a falugazdászokat sem
A birtOKOS fantázianév, amely a telekommunikációs szolgáltatásunkat fedi, amelyet tagjaink számára kínálnak, így a piacinál jóval kedvezőbb díjcsomagok közül választhatnak. A másik új szolgáltatás pedig a NAK biztosítási portfóliója. Részletek ITT.

Fazekas Sándor: jó alappal lehet derűlátó a magyar mezőgazdaság 2017-re

Az elmúlt hat évben történelmi eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság, ez jó alap a folytatáshoz. A legfrissebb GDP-adatok szerint 21,4 százalékkal járult hozzá a GDP-hez – mondta el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az AGROmashEXPO-t megnyitó beszédében.

Gyengébb évet jósol a mezőgazdaságnak az agrárközgazdász
Nem lehet megismételni a tavalyi hozamokat a mezőgazdaságban. Ezért gyengébb évet jósol Raskó György agrárközgazdász, annak ellenére hogy a szaktárca vezetője az idei évben is a növekedést látja.Amíg az agrártárca vezetője a növekedés évének kiáltotta ki az idei évet  tegnap az Agromashexpo megnyitóján, addig Raskó György agrárközgazdász szerint ennek épp az ellenkezője lesz igaz: mert visszaesés várható a magyar mezőgazdaságba.

Elkerülhetetlen a liszt drágulása
A liszt árának minimum 5 százalékos emelését elkerülhetetlennek tartja a szakma – közölte kedden a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség).

Életfogytig tartó munkára számítanak a negyvenesek
Sokan a jelenlegi fizetésük felére sem számítanak majd ha nyugdíjasok lesznek, mégsem tesznek félre semmit. Sőt a mostani negyvenesek úgy kalkulálnak, hogy amíg élnek dolgoznak.

Megszűnnek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei július elsejével szűnik meg. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság pedig november elsejével olvad be a Magyar Államkincstárba. Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással.

Forrás: agroinform.hu

Magyarország elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés mellett, és az FM célként tűzte ki azt is, hogy a GMO-mentesség a takarmány-előállításban is megvalósuljon. Ezért a hazai támogatási rendszer 2014-től az eddiginél erőteljesebben ösztönzi a szójatermesztést

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) reményei szerint a 2014-es 40 ezer hektár körüli szója-termőterület a közeljövőben a háromszorosára fog növekedni. Kérdés, hogy az így megtermelt többlet mire lesz elegendő, illetve, hogy inkább exportálásra kerül-e, vagy a magyar állattenyésztők fogják hasznosítani?

A hagyományosan gabonacentrikus magyarországi vetésszerkezet mellett a szója térhódítását a gyengének tartott jövedelmezősége nagymértékben korlátozta, viszont a KAP 2014–2020 időszakának közvetlen támogatásai – úgy tűnik – már 2015-ben lendületet adtak a termesztésnek. A vetésterület (vetőmagtermesztéssel együtt) a 2014. évi 43 ezer hektárról 77 ezer hektárra emelkedett 2015-ben, ami csaknem 80 százalékos növekedést jelent.

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

Hazai szójatermesztési tapasztalatok

Magyarországon 1930-1945 között még alig több mint 1600 hektáron foglalkoztak szója termesztésével. Az 1970-es évektől kezdett növekedni a szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma (a hazai fehérjeszükséglet megtermelésének igényével). Az utóbbi években jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt Magyarországon szójatermesztés.

A szója rövid bemutatása

A szója az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye (immár ötezer éves). Jelenlegi sikerét közel 40 százalékos fehérjetartalmának köszönheti, amelyben a nélkülözhetetlen aminosavak is jelentős mértékben fordulnak elő. Emberi táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt kitűnően használható, húspótló termékeket és különféle értékes élelmiszereket készítenek belőle. Fehérjetartalma mellett 20 százalékos az olajtartalma. Olajának egy része lecitin, amelyet gyógyászati célokra használnak. Vetésterülete alapján a szója a világon a negyedik legjelentősebb növény, ma már több 100 millió hektáron vetik, termésmennyisége pedig meghaladja a 300 millió tonnát.

Termőtájai

Magyarország a szója termőterületének északi határán fekszik, kutatók felmérései alapján talajtani szempontból kb. 400 ezer ha, éghajlati adottságok alapján pedig kb. 300 ezer ha felel meg a szójatermesztés kívánalmainak.

A szója virágzása idején igényli a jó vízellátást és a levegő magas relatív páratartalmát, viszont az érés időszakában (szeptemberben) a meleg, száraz időjárást kedveli. A szója származási helyén a monszun klíma alatt a virágzás és terméskötés idején a meleg levegő magas páratartalmú is, emiatt termőterületének kiválasztásakor nem szabad elfeledkezni a vízigényének figyelembe vétele mellett a páratartalommal szemben támasztott igényéről sem. Ha a júliusban és augusztus első felében a levegő páratartalma nem elégséges számára, a megfelelő vízellátás sem biztosítja a nagy termés lehetőségét.

Legmegfelelőbb termőtájak a szójatermesztés számára Északnyugat-Dunántúl (Alpokalja), Délkelet-Dunántúl (Dél-Baranya), Duna-Tisza köze (Bácskai löszhát), Északi hegyvidék (Sajó-Hernád völgye), Nagyalföld (Békés-Csanádi löszhát).

Vetésterületek elhelyezkedése

Vetésterületek elhelyezkedése 2015-ben

A GMO-mentes szója felhasználási területei

A génmódosított szervezetekkel és a belőlük származó élelmiszerekkel szembeni fogyasztói ellenérzések miatt a GMO-mentesség ma már számszerűsíthető többlet értéket képvisel a kontinensen. Általános irányvonal, hogy a baromfihús-, a tojás- és a tej jelentik azokat a stratégiai árucikkeket, amelyeknél az élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GMO-szójának meghatározó szerepe van.

A szója szempontjából az Európai Unió rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja. Jelenleg a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A növekvő fogyasztói igények eredményeként a tanúsítottan GMO-mentes szójabab és -dara iránt is bővül a kereslet, ezért a GMO-mentes szója felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét.

Belföldi kereslet alakulása

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a hazai állattenyésztési ágazat fehérjetakarmányalapanyag-szükséglete hozzávetőleg 637 ezer tonna szójababból biztosítható (2014), ami a jelenleg jónak mondható (2,6 t/ha) termelésátlag mellett mintegy 245 ezer hektár termőterület-igényt jelent.

Ezt a számot összevetve az FM által vizionált 100-120 ezer hektáros szója termőterülettel megállapíthatjuk, hogy elméletileg – a jelenlegi állatállomány mellett – a közeljövőben a hazai takarmányigény felét lehetne hazai termésű GMO-mentes szója alapanyagból kielégíteni. A szójatermesztés technológiai színvonalának emelkedésével ez az arány javulhat, de amennyiben a teljes önellátást tűzzük ki célul, akkor mindenképpen szükséges az alternatív takarmánynövények termőterületének növelése is.

Az AKI információi szerint 2015-ben a hazai GMO-mentes szójababtermés mintegy 60-70 százalékát exportáltuk, ebből arra lehet következtetni, hogy itthon még nincs akkora fizetőképes kereslet, ami a teljes szójababtermés belföldi felhasználását lehetővé tenné.

Szójafelhasználás Magyarországon

Takarmányozási szójafelhasználás Magyarországon

A közelmúltban itthon végrehajtott, illetve jövőre tervezett ÁFA-csökkentések révén a sertés tőkehús, illetve baromfihús, valamint a tojás piacának fehéredése várhatóan kedvező hatással lesz az ágazat szereplőinek jövedelmezőségére is, és megnyithatja az utat a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó, GMO-mentes élelmiszeripari alapanyag nagyobb volumenű előállításának irányába.

Ugyanakkor a nyilvánvalóan prémiumterméknek számító GMO-mentes élelmiszerek forgalmának hazai bővülésére a magyar fogyasztók jelenlegi alacsony fizetőképes keresletéből fakadó árérzékenysége lehet korlátozó hatással.

Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódóan folyamatosan készíti és teszi közzé iparági elemzéseit, hogy minél több és hasznosabb információt szolgáltasson a hazai agrárpiac szereplői számára. Az iparági elemzéseket IDE KATTINTVA érheti el.

Forrás: agroinform.com

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 19,68 Mrd Ft

Önállóan támogatható tevékenységek:

A:

Terményszárító létesítése, maximum 12 t/h teljesítménnyel 10 %-os vízelvonást figyelembe véve. (például: mobil- és folyamatos üzemű szárítóberendezések, vetőmagszárítók, egyéb eszközök és berendezések).
• Maximum 5000 tonna termény (maximum 6250 m3) tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás létesítése.
• Új terménytároló kialakítása csak abban az esetben támogatható, amennyiben a támogatást igénylő még egyáltalán nem rendelkezik terménytárolóval.
• Univerzális magtisztítók, elő- és utótisztítók (60 t/h névleges kapacitásig).

 

B: energiahatékonyság javítása
• Már meglévő kisméretű terménytárolók, terménytisztítók és terményszárítók energetikai hatékonyságnövelés céljából történő felújítása és korszerűsítése valósítható meg.
termenyszarito

 

Önállóan nem, de valamely előzőekben felsorolt tevékenységgel együtt támogatható:
• a szárító vagy tároló létesítmény üzemeltetéséhez nem kapcsolódó épített vagy mobileszköz létesítése (pl. egyedi mérőeszköz) vagy felújítása,
• anyagmozgató gépek (például: serleges felhordók, szállítószalagok, rédlerek, szállítócsigák, surrantócsövek, beépített fogadógaratok, mechanikus üzemű raktári felszedő- és rakodógépek, pneumatikus üzemű magtári felszedő- és rakodógépek) létesítése vagy felújítása (60 t/h névleges kapacitásig),
• porleválasztás gépei (például: gravitációs porleválasztók, centrifugális porleválasztók, garatelszívó berendezések (a technológiához illesztve) beszerzése és felújítása,
• a tárolási technológia kiegészítő berendezéseinek (például: ventilátorok, mobil ventilátorok, hűtők, szellőztető-padozatok, légcsatornák, légtechnikai berendezések, kitároló csigák, keverő berendezések, szóró-terítő berendezések) létesítése, vagy felújítása,
• terményszárítónként, terménytisztítónként egy tranzittároló létesítése (max. 70 m3 vagy felújítása,
• telephelyenként egy előtároló létesítése (max. 140 m2), vagy felújítása,
• fogadógarat létesítése, felújítása, előtároló szín létesítése, vagy mobil garat beszerzése,
• termények minőségvizsgálatára alkalmas gépek, műszerek beszerzése (például: termény nedvességmérők, analizátorok, mintavevők),
• silók mérlegrendszerének létesítése vagy felújítása,
• telephelyenként egy kezelőhelyiség, épület létesítése (max. 50 m2) telephelyenként egy hídmérleg létesítése vagy ezek felújítása,
• terménytárolókba beépített terményhőmérők létesítése vagy felújítása.

 

Maximális támogatási összegek:
• Szárítók beszerzése a felhívás 3.1.1. A) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• Szárítók korszerűsítés a felhívás 3.1.1. B) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• A felhívás 3.1.2. pontjában meghatározott önállóan nem támogatható tevékenységek
20 000 000 Ft
A támogatási kérelmeket 2016. augusztus 5. napjától lehet benyújtani.
1. értékelési határnap: október 5. 

A pályázati felhívást és a kapcsolódó dokumentumokat IDE kattintva érheti el.

Forrás: agroinform.com, fotó: Shutterstock

Az új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért

A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert (vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

A kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.

Forrás: agroinform.com

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A szankciók elkerülése és a támogatási lehetőségek legjobb kihasználása érdekében a gazdák számára is fontos a jogcímek feltételrendszerének részletes megismerése

A közvetlen támogatásokról szóló kiadvány célja, hogy segítse a gazdálkodók számára a 2015-ben bevezetett közvetlen támogatási jogcímek megértését, valamit azok egységes kérelemben történő igénylését.

Újabb információs kiadványt jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Közvetlen támogatások címmel. A sorban a tizedik gazdálkodói kézikönyv elkészítése a Közös Agrárpolitika (KAP) megújítása miatt vált szükségessé, a reformnak köszönhetően ugyanis 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. Az olyan régi támogatási jogcímek feltételei, mint például a területalapú támogatás (SAPS) vagy termeléshez kötött támogatás, alapjaiban változtak meg.

Emellett új jogcímek is megjelentek, amelyeknek egy része kötelező érvényű. Ezek közé tartozik a zöldítés, de újonnan, választható elemként került a rendszerbe a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása vagy a kistermelői támogatási rendszer is.

A kézikönyv azzal a céllal készült, hogy segítse a közvetlen támogatást igénylő gazdálkodókat az átállásban, az egyes jogcímek céljának és feltételrendszerének megismerésében. A kiadvány ezek mellett hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el az olvasókat a támogatás igénylésével kapcsolatban. A kézikönyv egyaránt előnyös lehet azok számára, akik már régebb óta gazdálkodnak, illetve azoknak is, akik egyelőre csak fontolgatják, hogy mezőgazdasági tevékenységbe kezdjenek.

Gazdálkodói kézikönyv

Gazdálkodói kézikönyv

A kiadvány mintegy 50 ezer példányban készül, nyomtatott formában a falugazdász irodákban érhető el, a Kamara portáljáról pedig elektronikusan letölthető!

Forrás: agroinform.com

Az időjárás mezőgazdasági szempontból

A napokban bukkantam rá erre a gazdáknak is rendkívül hasznos oldalra, mely mezőgazdasági szempontból közelíti meg az időjárási témát! Megtudtam, hogy az idő pillanatnyilag alkalmatlan a permetezésre, és a talaj hőmérséklete 5 fok körüli…

24 órás, 5 napos ill. 30 napos időjárás előrejelzések bármely, választott településre; hőmérséklet és napsütés térképek, csapadék és széltérképek, veszélytérképek, radartérképek, valamint műholdtérképek garmada sorakozik az oldalon. A veszélytérképen a fagy, a hőség, a vihar és a zivatar (jég) előrejelzése is kiválasztható. A radarkép a csapadék pillanatnyi intenzitásáról ad tájékoztatást. A talajhőmérsékleti térkép a domborzat figyelembe vételével mutatja meg a napi várható átlagos talajhőmérsékletet. A 19 megyeközpontra vonatkozóan pontos, Celsius fokban kifejezett hőmérsékleti adatokat találunk.

Látogasson el az agroinform.com időjárás oldalára, hogy élesebb gazdaszemmel tudja mezőgazdasági munkáit megtervezni!

terkepterkep1terkep2terkep3

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum