Találatok erre a kulcsszóra: ‘kukorica’

Időpont: 2017. november 30. – 2017. december 1.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness ****

Program:

  • A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Elveszik-e e támogatásokat 2020 után?
  • Ütközőzóna – A hazai agrárium véleményvezéreinek találkozása
  • Véghajrá és kifizetési dömping a Vidékfejlesztési Programban
  • Újraosztás: mi hoz az új integrációs törvény?
  • Versenyhelyzetben a bankok: finanszírozás az agráriumban
  • Áfacsökkentés az élelmiszerpiacon
  • Versenyképesség az élelmiszeriparban
  • Átrendeződés a hazai húsiparban
  • Hogyan teljesít a magyar kukorica? – Fajtakísérletek eredményeinek értékelése
  • Madárinfluenza: megelőzhető-e a katasztrófa?
  • Csúcstechnológiák az állattenyésztésben – tenyészés, genetika, takarmányozás
  • Versenyképes állattenyésztés – Álom vagy valóság?
  • Innovációs forradalom a mezőgazdaságban: okostechnológiák, agrárinformatika
  • Precíziós gazdálkodás: divat vagy gyakorlat? – Lehetőségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben
  • GMO vagy nem GMO? – Új nemzeti fehérjeprogram indul
  • Probléma vagy lehetőség? – Generációváltás a hazai mezőgazdaságban
  • Sikertörténetek: agrár-startupok, családi cégek, nemzetközi eredmények
  • Inputpiaci kihívások – Globális és hazai trendek
  • A jövő az exporté – Kitörési lehetőségek a hazai agrárkivitelben

Miért érdemes részt venni?

Idén ötödik alkalommal rendezik meg a kétnapos agrárkonferenciát, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt fél évtized során. A kapcsolatépítés mellett az elsőrangú szakmai programé a főszerep, amely két napon át, plenáris és párhuzamos tematikus szekciók keretén belül biztosít platformot a magyar agrárium legfontosabb témáinak megvitatásra.

Az este folyamán az állófogadás, a díjátadók és más szórakoztató programok mellett bemutatják az „Agrárszektor 2017 – Az 50 legbefolyásosabb személy a hazai agráriumban” című kiadványt is.

Jelentkezés ide kattintva!

Forrás: portfolio.hu

A növényvédelem aktuális teendői sorában – egyebek között – a következő feladat a csávázott őszi káposztarepce, majd a gabonafélék vetése

A csávázószer-kínálat áttekintése

A felszívódó hatású gomba- és rovarölő szerek kifejlesztése tette lehetővé a mind hatékonyabb magcsávázást, ami jelentősen biztosítja a csírázó vetőmagok és a kicsírázott növényállomány hatékonyabb védelmét.

A vetőmagcsávázó szerek forgalma a növényvédőszer-piac viszonylag alacsony részesedését teszi ki. Azonban ez sem csekély, a felmérések szerint 2014-ben a világ 57 milliárd US dollár növényvédőszer-forgalmának 6 százaléka volt.

Piaci elemzések szerint a csávázószerek értékesítése 2016-ban 4,8-5,9 milliárd US dollárt tett ki, beleértve a vegyi anyagok mellett a biohatású csávázószereket is. 2016 és 2021 között a csávázószerpiac növekedése meghaladhatja az évi 10 százalékot, ennek alapján a várható csávázószer-értékesítés 2021-ben 8,3 milliárd US dollár értékben várható.A csávázószerpiacot számos tényező befolyásolja: gazdálkodási technológiák, mint pl. a szántás nélküli vetés terjedése, hatósági intézkedések, a környezeti tényezők figyelembevételének növekvő szerepe, a vetőmagok minőségének javulása, a csávázási technológiák és a vetőgépek tökéletesedése.

A csávázószerpiac növekedését negatívan befolyásolja a generikus anyagok piaci részesedésének emelkedése és a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos, évek óta tartó vita és csávázószerként történő alkalmazásuk több jelentős kultúrában 2013 óta történő felfüggesztése.

vetőmag

A csávászószerpiacot a vetőmagok minőségének javulása is befolyásolja – fotó: Shutterstock

A magcsávázás legfontosabb alkalmazási területei kultúránként

A magcsávázásnak hagyományosan a gabonafélékben a legjelentősebb a szerepe. Az utóbbi években a magcsávázás jelentősége megnövekedett a kukoricában és szójában, részben a genetikailag módosított vetőmagvak területének növekedésével, egyidejűleg a a hagyományos kukorica- és szójaterület növekedésével.

Őszi búzaJelenleg is az őszibúza-vetőmagot csávázzák a legnagyobb területen. 2014-ben 220 millió hektár őszi búzát csáváztak a világon. Ennek a területnek 14 százalékát tette ki India, ezt a 12 százalékos részesedéssel az EU őszi búza termesztett területe adta, majd Kína következett 11 százalékkal. Az őszibúza-termés világátlaga 3,3 tonna/ha. Ezt a termésátlagot igen széles határok között termesztik.

Az EU-ban az őszibúza-termesztés jelentős anyagi ráfordítással történik. Németországban az átlagtermés pl. 8,6 tonna volt 2014-ben. A csávázásban vezető szerepet játszanak a Bayer, Syngenta és BASF hatóanyagai. A Syngenta difenokonazolja hosszú ideig volt a csávázásban legáltalánosabban használt termék a cég egyéb gombaölő szereivel kombinálva, mint pl. fludioxinil és mefenoxan, esetenként a cég rovarölő szerekkel is kombinálja. A BASF tritikonazolja és a Bayer tebukonazolja főleg több hatóanyagot tartalmazó kombinációkban kerül alkalmazásra.

Kukorica – 2014-ben a világ betakarított kukoricaterülete 185 millió hektár volt. E terület 38 százalékát Kínában és az USA-ban termesztették. A kukorica termésátlaga Kínában 5,8 t/ha volt, az USA-ban 10,7 t/ha. A kukoricatermő területek növekedése és a GM-vetőmagok területének terjedése eredményeként jelentősen növekedett a kukoricavetőmag-csávázás alkalmazása is. A vezető növényvédőszer-gyártók a kukoricacsávázó szerek területén is aktívak, elsősorban gombaölő és rovarölő szerekkel. Egyes területeken a nematicidek alkalmazása is szükségessé vált.

• Szója – A szóját 118 millió hektáron termesztették 2014-ben. E terület 70 százalékát az USA-ban, Brazíliában és Argentínában termesztették. 2014-ben az USA áru szójatermesztésének 93 százalékát GM-vetőmag használatával termesztették. Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek.

szója

Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek – fotó: Shutterstock

A szójacsávázásban használt leggyakoribb gombaölőszer-hatóanyagok a metalaxil, carboxin, karbendazim, tiram és fludioxonil voltak. Jelentős a strobilurin típusú gomabölő szerek alkalmazása, mint az azoxistrobin, piraklostrobin, trifloxistrobin. A Fusarium korai fertőzés ellen a fluopiram hatóanyagot vezették be sikeresen. A talajlakó rovarkártevők ellen a neonikotinoidokat alkalmazták széles körben, ezek jövőbeni alkalmazása jelenleg széles körű viták tárgya, főleg az EU-tagországokban.

A szóján károsító fonálférgek ellen alkalmazzák az abamektint. A piacon megjelentek a bionematicidek is, ilyen a Bacillus firmus, illetve a Pasteuria nishizawae tartalmú „hatóanyagok”. A nitrogén megkötésének növelésére baktériumokkal történő kezelést ajánlanak a magcsávázásra.

Magcsávázásra használt védekezőszer-formulációk és alkalmazásuk

A csávázószereket közvetlenül viszik fel a magra, esetleg csekély hígításban. A hagyományos termékek poralakúak voltak, amelyet száraz (DS) formulációban vittek fel a magra, később vizes formában (WS), vagy szerves oldószerekkel keverve (LS). Újabb fejlesztés eredménye a folyékony szuszpenzió-koncentrátumok (FS) és emulziók (ES) alkalmazása volt a porolódás csökkentése, a formulációstabilitás megőrzése és a tapadás növelése céljából.

A gombaölő szereknél gyakori a különböző hatásmechanizmusú és több kórokozó ellen hatásos anyagok kombinációja, a rezisztencia kialakulásának csökkentésére.

A funkcionális magcsávázás fogalma magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek biztosítják a könnyű és pontos vetést, optimális csírázást és az erőteljes növényállományt.

Az ilyen csávázószerek a csírázást elősegítő anyagokat is tartalmazhatnak, erre a célra a magon védőbevonatot létrehozva.

A vetőgépek folyamatos fejlesztését követte a nagy értékű, csávázott vagy bevonattal ellátott vetőmagok forgalmazása.

A csírakori betegségek elleni védelem

A csírafejlődés és a növény korai fejlődési szakaszában főleg a gombakártevők ellen szükséges a védekezés. A gombák a talajból vagy fertőzött vetőmagból támadhatnak. A szisztemikus gombaölő szerek csávázószerként történő alkalmazásával – védő vagy megelőző hatással – a még ki sem fejlett tünetek ellen vagy eradikáns hatással hatásos védelem biztosítható a kelő állományban.

Rovarok és más kártevők elleni védelem

A talajból károsító rovarok, majd a lombozaton megjelenő, talajból károsító rovarok ellen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek igen hatásosak. Ezek alkalmazását szabadföldi kultúrákban történő csávázószerként újra értékelik, mivel a termékcsoporthoz tartozó hatóanyagok a méhállomány veszélyeztetését, illetve a méhekre való veszélytelenségét vitató álláspontok éles vita tárgyát képezik.

Egyéb magcsávázó szerek

Biológiai hatású termékek – erre alkalmas mikroszervezetekkel történő csávázás, amely biztosítja a vetőmag életképességét, eltérő talaj- és meteorológiai viszonyok között, a tárolás és a vetés során. A biopeszticidek és a kémiai védekező szerek kombinációi is már forgalomba kerültek.

Rhizobia inokuláció – a Rhizobium baktériumok a hüvelyesek talajjavító hatását fokozzák.

Biostimulánsok – különféle anyagok és mikroszervezetek keveréke, melyek módosítják a növények fiziológiáját, melynek révén a növények erőteljesebben növekednek, többet teremnek, és a termés minősége javul.

Mikroelemek – a magra felvitt mikroelemek, mint a foszfor, illetve bór, réz, mangán, molibdén, cink tartalmú csávázószerek.

Repellens anyagok – a kártevők riasztására, pl. a tiram tartalmú csávázószerek.

Gyomirtószer-antidotumok – a gyomirtó hatás csökkenése nélkül növelik egyes gyomirtó szerek szelektivitását, akár a gyomirtószer-kijuttatással együtt vagy magcsávázás formájában alkalmazva.

A magcsávázás az első és egyben nélkülözhetetlen lépés a magasabb termésátlagok eléréséhez, jelentősége kiemelkedő az intenzív növénytermesztésben.

Dr. Kádár András

Forrás: agroinform.hu

Egyes területeken százszázalékos a jégkár Zalában

Zala megyében a szerdai jégeső Kerkateskánd, Lovászi és Lenti-Máhonfa környékén okozott kárt a szántóföldi növényekben, egyes területeken százszázalékos a jégkár a repcében, szójában, kukoricában – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Babosdöbrétén a kukoricaföldeken jeleztek jégkárt, a vasárnapi jégeső pedig Hagyárosbörönd, Bagod és Zalaháshágyon környékén a repcében okozott 30-50 százalékos jégkárt – ismertette Süle Katalin, hozzátéve, hogy a károk felmérése folyamatosan tart. Beszámolt arról is, hogy a hétvégi 20-30 milliméteres eső inkább a kukoricának, napraforgónak és a szójának kedvez, a kalászosok közül legfeljebb a késői kalászosoknak segít valamelyest.

Az aszályos idő miatt a gazdák idén a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokra számítanak.

Az őszi árpa aratása már megkezdődött a megyében, a 2800 hektárnyi területen 5,2 tonna a hektáronkénti hozam. Zala megyében összesen 58 ezer hektáron kell betakarítani a termést. A csaknem 28 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti becsült termésátlaga 5,1 tonna, a 15,6 ezer hektáros repce várható hozama 2,6 tonna hektáronként – közölte a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az őszi árpa aratása rövidesen befejeződik Zala megyében, a betakarítási munkát a repce- és az őszibúza-táblákon folytatják.

A gazdáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a napraforgó gomba- és rovarkártevői, a kukoricabogarak és a szójakártevők elleni védekezésre is – emelte ki Süle Katalin. Az értékesítésről elmondta: az őszi árpa tonnánkénti ára 32-35 ezer forint között alakul, míg a búzáé 40-44 ezer forint tonnánként.

Kártevő körkép: a szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.

Forrás: agroinform.hu

Az elmúlt hetek folyamatai az árak emelkedése irányába mutatnak, még akkor is, ha a fundamentális tényezők, a kínálat alakulása ezt nem is indokolná.

Január utolsó napjaiban hasonló helyzet volt jellemző, mint egy évvel ezelőtt: az árak csökkenése újfent erősebben veszélyeztette a kereskedelmet bármi másnál. Különösen kritikussá a búza esetében vált a helyzet, az európai vetésterületekről érkezett hírek alapján a 2017. évi szezonban ismételten jóval nagyobb mennyiség várható.

A 24,2 millió hektáros terület évek óta közel azonos, a tavalyi átlaghozamesés okait már sokat elemezték, nem valószínű, hogy megismétlődne, így a 145 millió tonnás össztermés elérése sem irreális. Ehhez viszont az kellene, hogy a 2014. évi és a 2015. évi átlaghozamok legyenek jellemzőek 2017-ben is, és ezen a téren már szkeptikusabb vagyok.

Az elmúlt napok-hetek időjárása sokban biztonságot adott a téli kultúráknak, de most már szükség lenne csapadékra is – a legutóbbi elemzések már vízhiányról számoltak be, nemcsak itthon, de Nyugat-Európában is.

Egy évvel ezelőtt egy elemzésben a 160,- EUR/to-s árakat már túl alacsonynak tartottam, és ezért sem vártam további árcsökkenést, de a kedvező kilátások erre rácáfoltak, és nemcsak márciusban, hanem júniusban értük el az elmúlt évek legalacsonyabb árszintjeit, az azonnali piacon egészen 140,-EUR/to-s szintig estek a jegyzések.

A 2016-os termelés visszaesést hozott Európában, és ez most is érezteti hatását

– a piac „támaszt” kapott, és megállt az árcsökkenés. A 2017. január utolsó napjaiban bekövetkezett zuhanás azért volt félelmetes, mert megvolt az esélye annak, hogy nem áll meg a 165,-EUR/to-s szint körül, hanem folytatódik, akár a 150-155 EUR/to-s szintig.

Szerencsére nem így történt, és a pénzügyi alapok tevékenysége újabb lökést adott – főként Európán kívül –, és most már azt elemezzük, hol lehet az elmúlt hónapok fel-le liftezése után az újabb szint. Én személy szerint a 170-es szinteket várom az ó- és az új termésre is, a hosszabb távú tendenciák és a költségek alapján.

A folyamat nem volt egyedülálló – a kukorica is követte ezt a trendet, szintén a 170,-EUR/to-s szinteken mozognak most az árak, és valamelyest határozottabb az emelkedő tendencia. Fontosnak vélem, hogy ez így Európára jellemző, ha a világ egyéb részeit nézzük, akkor a kukorica árszintje alacsonyabb, mint a búzáé.

A sokat idézett chicagói jegyzéseknél például a lágy búza árszintje 165,-USD/to (4,5 USD/bu) körül áll, a kukoricáé meg 145,-USD/to-s (3,7 USD/bu) szinten. Ha a fekete-tengeri jegyzéseket nézzük, ott is hasonló a helyzet, a malmi búzára legutóbb 195-197,5 USD/to-s áron volt vevő, míg a kukorica jegyzése 170,-USD/to alatt van. Miért is érdekes ez?

A tavaszi vetésszerkezet még nem dőlt el véglegesen, lehetnek még finomítások mind Európában, mind az északi félteke egyéb területein, és a tendenciák alapján akár kialakulhat egy olyan helyzet is, amikor az eddigi nyertes olajos magvak fognak versenyezni a kukoricával, vagyis a repce és a szója vetésterülete emelkedhet, míg a kukoricáé csökkenhet.

Az elmúlt hónapokban a szójabab és a repcemag volt szinte az egyetlen olyan termék, aminél folyamatos áremelkedést lehetett tapasztalni, de ez most mintha megállt volna.

Az ótermésre vonatkozó jegyzéseknél még nem túl erősen, de az új termésre vonatkozó áraknál már egyértelműbben érezhető a trend változása. Természetesen ezt még nagyon sok minden befolyásolhatja, nem tudjuk még, milyen volt az áttelelés, nem látjuk még a napraforgó számait, de összességében a világ olajosmag-termelése közelebb kerülhet 2017-ben az egyensúlyi állapothoz, de most nem a kereslet csökkenése lehet a fontosabb tényező, hanem a kínálat növekedése.

Csak az európai piacokat tekintve az árszintek alapján a repce az (egyik, ha nem a) legjövedelmezőbb termény, és a mostani kilátásokat illetően 2017-ben a tavalyinál jobb eredmény várható. A repce árát azonban a szójabab határozza meg, és emiatt várható, hogy ezeknél a termékeknél a nagyobb kínálat az árszintek csökkenését hozza magával. A legutóbbi becslések alapján

a világ szójababmérlege továbbra is pozitív számot mutat, és a készletek további növekedését várhatjuk.

A piaci folyamatokban egy másik folyamat is tetten érhető, és ez már az itthoni helyzetet is jellemzi. A termelési volumenek növekedése nem minden téren esik egybe a piaci igényekkel, és a minőségi elvárások teljesítése nehézségekbe ütközhet.

Ezen a héten van a PREGA ’17 Konferencia, és már az előzetes információk alapján is megfogalmazódott, hogy a jövedelmező gazdálkodás egyik kulcskérdése hazánkban is és a jellemzően exportra is termelő országokban is most már a megfelelő minőség biztosítása lesz. Az árak alakulását követve nem számíthatunk arra, hogy globálisan egyre feljebb kúsznak majd ismételten az árak, a jegyzések –

a kereslet növekedése is elsősorban a kevésbé fejlett régiók felől érkezik, és ez fékezi az árak emelkedését.

Abban látom a megoldás (egyik lehetséges) útját, ha a felhasznált erőforrások hatékonyságának növelése érdekében egyre magasabb minőségű termékeket állítunk elő, és azokra koncentrálunk. Jó példa erre a magas olajsavas napraforgómag termelése, ahol ugyan korlátozott a felvevő piac, de arra mire szüksége van, arra fizet minőségi felárat. Hasonló ehhez az olajos magvaknál, a búzánál a beltartalmi értékek alapján történő értékesítés is, de ehhez persze tudnia kell a termelőnek, hogy milyen áruja van, a felhasználónak meg, hogy meddig éri meg neki.

A piaci árakban ezek már most jelentkeznek, ha csak azt nézzük, hogy az euro búzára (11 százalékos fehérjetartalommal) jelenleg 41.000,-Ft/to körüli eladói telephelyi áron lenne igény, míg a malmi búzát már 45.000,-Ft/to fölött is keresik, egyértelmű, hogy a sokszor hallott mondás, miszerint ’”a piac nem fizeti meg a minőséget”, nem teljesen fedi a valóságot.

Nehéz a helyzet akkor, ha egy termelő úgymond ’felesleget’ termel, hiszen akkor valóban nincs értéke az árujának. De ha ehelyett már a gondolkodásában is átáll a ’többlet’ termelésére, akkor már célszerűen, a vevői igényeket szem előtt tartva tud dönteni – adott esetben a precíziós gazdálkodás bevezetéséről is gazdaságában.

Bízzunk abban, hogy a trend valóban fordul és láttuk a piac „alját”, egyelőre a jelek inkább ebbe az irányba mutatnak középtávon. Rövid távon, egy-két hónapon belül ez még nem biztos, hogy érvényesülni fog, és termékenként is eltérések lehetnek. A kukorica esetében várom leginkább az oldalazó mozgást, a búza mehet még feljebb, míg az olajos magvaknál akár korrekciós jellegű csökkenés is lehet.

Forrás: Agroinform.hu – Bidló Gábor

 

Kukorica, napraforgó, szója

A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is

Az új, szuperkorai éréscsoportban minősített kukorica hibridjeink koraiságukkal, termésstabilitásukkal és plasztikusságukkal bizonyítanak. A legújabb elismerésű GKT3213-as, a NÉBIH teljesítmény kísérleteiben 25%-kal teljesített jobban a sztenderdeknél. Fővetésben, korai virágzásával elkerüli a július-augusztusi hőhullámokkal terhelt időszakot, korán beérik, és alacsony szemnedvességgel betakarítható. Erre kiváló példa a GKT 211 hibridünk is, mely a borsó és árpa betakarítása után vetve is biztonságosan silózható még az őszi fagyok előtt, és kiemelkedő terméssel segítheti az állattartó gazdaságok takarmánybázisát.

A FAO 300-as, igen erős mezőnyben az elmúlt években bevezetett GKT 372 és GKT 376 hibridjeink mellé érkezett a háromvonalas GKT384. Mindhárom anyag gyors kezdeti fejlődéssel és kiváló termésekkel bizonyított.

A FAO 400-as éréscsoportban lévő anyagaink különlegessége, hogy kiváló siló-paraméterekkel rendelkeznek. 2017-ben jelenik meg kínálatunkban az új siló hibrid, a GK Silostar (GKT 3485), mely a NÉBIH kísérleteiben kitűnt magas összenergia-értékeivel, zöldtermése közel 5%-kal haladta meg a sztenderdek átlagát.

Napraforgó-nemesítésünk legújabb eredménye, a 2016 decemberében elismert GK Petrus CLP a NÉBIH kísérletek tanúsága szerint mind olajtermésben, mind olajtartalomban kiválóan teljesít. A GK Petrus CLP azonkívül, hogy egy új gyomirtási technológia alkalmazását teszi lehetővé, éréscsoportjában a maga 120 napos tenyészidejével a legkorábban érő hibrid, ezzel felhasználási területe is széles, akár másodvetésben is sikeresen termeszthető.

A hazai előállítású, nem génmódosított szójára folyamatos a kereslet. A támogatással kiegészítve, jövedelmezősége a legtöbb területen képes meghaladni a kukoricáét. 2016-ban a szója országos termésátlaga közel 3 t/ha volt, a magas termésszint eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak a Gabonakutató szójafajtái, hiszen minden negyedik hektáron ezeket a fajtákat vetik a termelők. Kínálatunk legismertebb eleme a Pannónia kincse, mely évek óta az ország egyik legnagyobb területen termesztett szójája. Kiváló alkalmazkodóképessége miatt aszályosabb években is sikeresen termeszthető. A Bahia és Aires fajták intenzitása 2016-ban kimagasló terméseket eredményezett.

Virágné Pintér Gabriella

Forrás: agrárágazat.hu

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A tél közeledtével a gazdák már a tavaszi vetésre készítik elő a talajt. A hagyományos megoldások mellett egyre népszerűbb a talajtakaró növények alkalmazása is, ami nemcsak a vízháztartás és a nitrogénhasznosítás szempontjából hasznos, de a növényvédelem hatékony kiegészítője is a legfrissebb kutatások szerint.

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Szója és kukorica fajtabemutatót tartanak a NAK társszervezésében, szeptember 13-án, Szombathelyen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmagszövetség és Termék Tanács (VSzT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szója és kukorica fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. nak_logo_png

Helyszín: NÉBIH Növényfajta-kísérleti Állomás, Szombathely, Komárom u. 34. (GPS: 47.199827,16.64928)
Időpont: 2016. szeptember 13. (kedd) 10:00 – 14:30 óra

Program:

9.30 – 10.00           Regisztráció
10.00 – 10.20         Köszöntő beszédek – NÉBIH-NKI képviselője, NAK Vas megyei képviselője
10.20 – 10.30         A Szombathelyi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása – Póczik Miklós, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.30 – 10.45        A kukorica fajtahasználat és fajtakísérletek – Joszt-Takács Nóra, témavezető (NÉBIH-NKI)
10.45 – 11.00        A Magyar Szója Nonprofit Kft helye és szerepe a magyar szójatermesztésben – Dr. Novák László, Magyar Szója Nonprofit Kft.
11.00 – 11.15        A szója fajtahasználat és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.15 – 13.15        Fajtabemutató a fajtakísérleti parcellák mellett – Joszt-Takács Nóra, témavezető, (NÉBIH-NKI), Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI), Cégképviseletek részéről rövid hozzászólási, konzultációs lehetőség
13.15 – 14.30    Ebéd

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/naknebihnki20160913/

Forrás és a teljes cikk: nak.hu

Látogasson el erre a kihagyhatatlan bemutatóra, és regisztráljon értékes ajándékokért!

Mezőfalván, a Vetőmagüzem előtti területen mezőgazdasági gépbemutatókkal, kukoricabemutatókkal, precíziós gazdálkodási bemutatóval, ebéddel, traktor focival, terepjáró bemutatóval és off-roaddal, Bobcat bemutatóval, kivetítőkkel (focimeccshez), ill. értékes ajándéktárgyak (szállodai wellness hétvégék, dómkamerák, ajándékcsomagok, talajművelési anyagok, stb.) sorsolásával (regisztráció ellenében, regisztrálni csütörtökig lehet!) várják az érdeklődőket!               (GPS-koordináták: 46.943645, 18.74378)

A gépbemutatón részt vevő munkagépek a legmodernebb traktorok (John Deere, New Holland, Claas, Massey Ferguson, Deutz-Fahr Agrotron, Lamborghini, CASE, Landini, Zetor Crystal) mellett, mindkét napon, reggel 10:00 és délután 14:30-tól:

  • alapművelők
  • sorközművelők
  • vetőgépek, szemenkénti vetőgépek, mulcsvetőgépek
  • permetezők és injektoros permetezők, önjáró permetezők
  • ekék, váltvaforgató ekék
  • mély- és középmély lazítók, tárcsás lazítók
  • kultivátorok
  • rövidtárcsák
  • forgóboronák

Részletes program:

Mezőgépshow programja

Mezőgépshow programja

A programfüzetet, mezőgazdasági géplistát, támogatók listáját itt tudja megtekinteni!

A napraforgó mellett a korai szójatáblákon is zajlik az aratás, a kukorica betakarítása pedig várhatóan két héten belül kezdődik el a megyében – közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A gazdák jól haladnak az őszi munkákkal, az elmúlt hetekben a rendkívül meleg időjárás is segítette a betakarítást, a csapadékhiány viszont hátráltatja a magágykészítést. Zala megyében a jelenlegi legaktuálisabb teendők a problémamentes betakarítás és a kalászos gabonák megfelelő időben történő elvetése.

Forrás. sgforum.hu

Forrás. sgforum.hu

Az őszi káposztarepcét csaknem 10 ezer hektáron vetették el. A vetések átlagosan fejlődnek, bár néhány területen rovarkártétel miatt újra kellett vetni a magot. A kalászosok vetése várhatóan az előrejelzett esőzések után kezdődhet el. Zala megyében a tervek szerint a csaknem 110 ezer hektárnyi szántóföldi területből 40 ezer hektáron kerül ősszel földbe a mag: az őszi búzát 21 300 hektáron, az árpát csaknem 5300 hektáron vetik el. A tritikálé vetésterülete meghaladja a 2 ezer hektárt, 330 hektáron pedig rozst vetnek.

Forrás: agroinform.com

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló
Agroinform közösség
Extruder archívum