Szója és gabona extruder gyártás, forgalmazás

Találatok erre a kategóriára: ‘Mezőgazdaság’

Magyarország Kormányának felhívása a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek megvalósítása érdekében

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az élelmiszeripar ágazati innováció ösztönzését, ezáltal az elavult technológiai módszerek fejlesztését, s ezen intézkedések mentén új munkahelyek teremtését. A cél elérését a Kormány a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások együttműködésével tervezi megvalósítani a jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. A Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket az 1. célterületen egyéni projekt esetén maximum 500 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 1,5 milliárd Ft, a 2. célterületen egyéni projekt esetén maximum 200 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 500 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A Felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A Felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával. A Felhívás lehetőséget teremt a projekt keretében támogatott feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is.

A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van lehetőség.

A pályázati lehetőségekről részletesen a Széchenyi 2020 honlapján közzétett felhívás alapján tájékozódhatnak.

Forrás: Agrárszektor hírlevél

Az elfogadott fehérjeprogram végrehajtása nem úgy halad, ahogy tervezték. Jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak. Elsősorban a gazdálkodók részvételétől és termelési, beruházási hajlandóságától függ a nemzeti fehérjestratégia sikere – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója egy siófoki agrárkonferencián

A témáról az Agro Napló írt, ezt az anyagot szemléztük. A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre már kiemelten szerepelnek e célok a saját kutatási és innovációs célkitűzések között. Erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd. Továbbá az agrártárca is támogatást biztosít majd ehhez – ismertette a program jelenlegi helyzetét a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a fehérjeprogram feladatainak végrehajtását.

Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok esetében ezt elsősorban a szója miatt nem sikerült elérni. Igaz, egész Európára jellemző gond, hogy mindössze a szója-, illetve fehérjeszükséglet 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.

A lehetőség adott hazánkban, a jövőben pedig több támogatás várható

Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk – mondta Gyuricza Csaba, hozzátéve azt, hogy érdemben ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek, mivel a kormány ezt nem tudja és nem fogja megoldani. Az állam feladata ugyanis az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés megoldásához. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában. A korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával. De még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna – mondta a főigazgató.

Hiányzik a szaktudás

A hazai szójatermesztést kapcsán nem valósítható meg az az elképzelés, hogy a teljes, lehetséges 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön használjuk fel fehérjetakarmányként. A 100 ezer hektáros vetésterület már elérhetőbb, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás – mondta.

A fehérjeprogram további részeiről elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzésén túl tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonását, új takarmányozási receptúrák kidolgozását, valamint innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának. Illetve akár a rovarfehérje-előállításnak, amivel Magyarország akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítását oldhatja meg. A rovarélelmiszer témáról itt írtunk korábban.

Forrás: magro.hu

A meghatározó szántóföldi kultúrákban – így a szója esetében is – gyakorlati tapasztalatok alapján összeállított, a hazai körülményekhez és termesztési elvárásokhoz jól adaptálódó fajtaválasztékot mutatunk be

A SAATEN-UNION törekszik a biztonságos és profitorientált gazdálkodást lehetővé tevő fajták és hibridek nemesítésére, amelyek alkalmasak az egészséges vetésforgó kialakítására. Ennek köszönhetően a gazdálkodók európai viszonylatban is jelentősen növekvő területen szereztek jó tapasztalatokat a SAATEN-UNION-tól származó szójafajtákkal. Portfóliónkat és termesztéstechnológiai javaslatainkat pedig az idei szezonban is tovább bővítjük.

Büszkék vagyunk arra, hogy szójakínálatunkat 2018 tavaszán két kiemelkedő, ám markánsan eltérő érésidejű fajtával – CORALINE és ANANDA – bővítettük. Az előttünk álló tavasz újdonsága pedig a KOPERNIKUS, melynél a versenyképes termőképesség és a kiemelkedő minőségi paraméterek együttese érdemel kitüntetett figyelmet. Tekintsük át részletesen a SAATEN-UNION-szójafajták jellemzőit és szakmai ajánlását!

Portfóliónk legújabb tagja, a KOPERNIKUS 2017 tavaszán került be a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Termése különleges minőségű, hiszen kimagasló ProFat-értékű és azon belül kiugró fehérjetartalmú, ezért humán élelmezésre alkalmas.

Középkorai tenyészidejének (0/I) köszönhetően az ország egész területén eredményesen termeszthető. A fajta féldeterminált növekedési típusú, döntő hányadban közepes, 75–85 cm-es növénymagasságú és jó állóképességű. A növények kompenzációs képessége jó vagy átlagon felüli, így a KOPERNIKUS az 55–60 csíra/m² vetőmagnorma mellett duplagabona- (25 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm) is kiválóan teljesít. Az állomány kifejezetten egészséges, a szklerotíniának nagyon jól ellenáll. Ezermagtömege átlagos, 175–195 gramm.

A maghéj és a magvak köldöke fehér, ami a magas fehérjetartalommal együtt az élelmiszer-ipari felhasználást és a speciális igényű takarmánygyártást is lehetővé teszi.

A CORALINE valódi tendenciatörő fajta, mert párosítja az igen korai (00) érésidőt a meglepően nagy és stabil termőképességgel. Állományszárítás nélkül korán betakarítható, ezért remek előveteménye a szeptemberi vetésű őszi gabonáknak. A fajta determinált növekedésű, kiváló állóképességű, közepes, 75–90 cm-es növénymagassággal. A CORALINE-nál ajánlott a 60–65 csíra/m², valamint a gabona- (12,5 cm), duplagabona- (25 cm), illetve a cukorrépasortávnál (45–50 cm) nem szélesebb sortáv. Öntözve másodvetésben is eredményesen termeszthető. Az éréscsoportra jellemzően fontos a teljes érést követően jól időzítve betakarítani az állományt, hogy a szemveszteséget elkerüljük.

A szintén új ANANDA fajtajelöltként a NÉBIH szója-fajtakísérleti rendszerét a korai (0) éréscsoportban kiváló eredménnyel zárta. 2017 tavaszán a standardokhoz mért szemterméseredménye a három vizsgálati év átlagában kimagasló, rel. 115,9% volt, ezzel a Nemzeti Fajtalistára kerülhetett. Sőt, a NÉBIH korai éréscsoportjának legújabb standard szójája lett. Az ANANDA a korai fajták érésidejével, de a középérésűek kimagasló termőképességével rendelkezik, amivel az ország valamennyi termőtáján biztonsággal termeszthető. Kísérleteink eredményei, továbbá az országban számos helyszínről begyűjtött megfigyeléseink is alátámasztják, hogy sikerességének záloga jó ütemű fejlődése és az egészséges, gyorsan záródó állomány.

A kimagasló termőképességben meghatározó az ANANDA generatív habitusa, kiváló állóképessége, a pergéstől és betakarítási veszteségektől mentes állománya. A fajtát középmagas (95–105 cm), rövid szárközű, mérsékelten elágazó, ún. féldeterminált típusú, egészséges hüvelyekkel gazdagon berakódott növények jellemzik. Levélzete a tenyészidő végén egyenletesen leszárad, biztosítva az átlagosan 165–195 gramm ezerszemtömegű, világosbarna köldökű magok kitelítődését és a takarmányozási szempontból kedvező beltartalmi mutatóit. Termesztését a növények jó kompenzációs képessége alapján duplagabona- (25,0 cm), cukorrépa- (45–50 cm) és akár kukoricasortávon (75 cm), 50–55 mag/m² sűrűségben javasoljuk.

A SAATEN-UNION teljesen megújult szójaportfóliójának tagjaival sikeresen szervezhető az árumagtermelés, amit a gombaölő szerrel csávázott és oltóanyaggal kezelt, hazánkban előállított minőségi vetőmag is garantál. Ne feledje, szójavetőmagjaink 3 millió magot tartalmazó MaxiPack kiszerelésben kerülnek forgalomba.

Varga Gábor
termékfejlesztési vezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Forrás: agroinform.hu

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Útjára indul a KARINTIA szója roadshow. Fókuszban az éghajlatváltozás

Sárvár, Győr, Pécs, Baja, Orosháza, Szerencs – 2018. 12. 11 – 2019. 01. 31.

Az ország 6 helyszínén várja Önt a TIMAC AGRO, HORSCH, BASF és az FMC a KARINTIA SZÓJA ROADSHOW elnevezésű szója szakmai rendezvényen.

Az előző évekhez hasonló magas színvonalat, a növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett NÉMETH Lajos és Dr. NÓGRÁDI György neves vendégeink is garantálják. A szakmai rendezvényen az alábbi témákra is választ kapunk:

• Mit mutatnak az éghajlati modellek Magyarországon?
• Milyen változások várhatók a hőmérsékletben illetve csapadékban?
• Mire számíthatunk az agrártámogatások terén a 2021–2027-es költségvetési ciklusban?
• Változások előtt Európa “Kérdezz – Felelek” Nógrádi Györggyel

A szakmai rendezvénysorozatunkon a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletekért látogasson el www.karintia.hu honlapra!

Forrás: Agrárium hírlevél

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

Fontosabb témák:

Forrás: nak.hu

Időpont: 2018. november 28. – 29.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness **** 

A regisztráció és a teljes program itt található!

2 nap, 17 szekció, 57 téma, 111 előadó! – vasárnap éjfélig normál áron regisztrálhat!

16:10 – 17:10 Kerekasztal-beszélgetés: Hogyan profitálhatunk a nemzeti fehérjeprogramból?

Takarmányozási receptúrák és dilemmák

Moderátor: Petőházi Tamás, elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége

Beszélgetés résztvevői:

• Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
• Bustyaházai László, ügyvezető igazgató, UBM Feed Kft.
• Gyuricza Csaba, főigazgató, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
• Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Zrt.
• Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
• Párkányi Gábor, üzletágvezető (Agriculture, Food and Life), SGS Hungária Kft.
• Reng Zoltán, CEO, Hungrana Kft.

Forrás: portfolio.hu

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 2018. szeptember 4-én Kiszomborban tartotta hagyományos őszi fajtabemutatóját, ahol a gazdálkodók a számos szakmai előadás mellett megismerhették portfóliójuk újdonságait.

Köszöntőjében Dr. Szarka Béla, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója kiemelte: a GK egy új irányt követ, fontos feladaton, változáson megy át, aminek legfőbb üzenete a megújulás. Elsősorban a versenyképességre és a gazdálkodók maximális kiszolgálására fókuszálnak. A cég stabilitását erősítvén a rendezvényen megtudhattuk, hogy Dr. Szarka Béla további 5 évig vezeti a kft-t.

Újdonságokból nem volt hiány

– Kukoricaportfóliónk egyik fontos újdonsága a KENÉZ DUO, ami a jól ismert Kenéz hibridünk Focus Ultra rezisztens változata. A hibrid jellemzőkben és agronómiai tulajdonságokban – a gyomirtási technológia kivételével – megegyezik a Kenézzel. Azoknak a gazdáknak ajánljuk, akiknek visszatérő gondot jelent az egyszikű gyomok elleni küzdelem. Ez a speciális kukorica egy bizonyos gyomirtószerrel kezelhető, emiatt könnyebben termeszthető. Napraforgóban a GK Milia CL egy korai clearfieldes anyag, amiből 2019-ben lesz vetőmagunk, most zajlik az előállítás, és van egy másodéves fajtajelöltünk is, ami újdonság lesz. Szójában végre az igen korai (00) éréscsoportban is van kínálatunk, mégpedig a Suedina. Ezzel az igen koraitól a középérésűig lefedjük a kínálatot, emellett van még négy másik középérésű fajta, amelyek elismerése idén várható. Silócirkok közül új anyagok a GK Erik és GK Balázs, ezekből komoly mennyiségű vetőmagunk lesz jövőre. Mind a kettő nagyon különleges és extrém magas terméspotenciállal rendelkező silócirok, ráadásul kiemelkedő az állóképességük is. Új, nagy termőképességű búzák is jelentek meg kínálatunkban, ezek közül több szálkás, amire már nagy igény volt. Most, szeptember 4-én elmondhatom, hogy alig van búzavetőmag a raktárainkban, szinte mindent sikerült értékesíteni az elmúlt másfél hónapban, így sikeres kalászos-szezont könyvelünk el a Gabonakutatónál – nyilatkozta Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi igazgató.

Miért is GK szója?

Bizonyára sokan hallottak már a Szója Akadémiáról, melynek fő értéke az, hogy nemcsak egy jó genetikát, hanem egy jó tudáscsomagot is szeretnének átadni, aminek a végeredménye, hogy a lehető legtöbbet hozza anyagilag a szójatermesztőknek. A szójatermesztés ökonómiájáról és tápanyagellátásáról Garamszegi Tibor területi képviselő prezentált, aki előadása végén kitért, hogy miért válasszunk a GK palettájáról szójavetőmagot.

A GK vetőmagokat zárt termeltetési rendszerben állítják elő, fémzárolásuk kizárólag a saját üzemeikben történik. Nagy választékkal rendelkeznek érésidő tekintetében, modern, hatékony oltással látják el a vetőmagjaikat, ami a szójatermesztés egyik kardinális pontja, hiszen hogy ott legyenek a gümők a gyökéren, az a korszerű szójaoltással érhető el. A gümőképződés hiánya vagy megléte akár 0,51 tonna hiányt/többletet jelenthet hektáronként. Négy fajtából kettő közvetlenül etethető. Tőszám szempontjából nagyon rugalmasak. Korszerű, frakcionált magra történő kiszerelést biztosítanak a termelők részére, tehát egységes méretben kapják a vetőmagot, és nem mellékesen háttértámogatást is nyújtanak a termesztés során, mely a vetőmag árában benne van, így nincs külön tanácsadási díj. És végül kiváló logisztikával pontosan, időben házhoz viszik a vetőmagot.

A Gabonakutató Kft. ezekkel az alapértékekkel fejleszti fajtáit, hibridjeit a magyar gazdálkodóknak.

Kalmár Nárcisz

Felvételeink: http://www.agraragazat.hu/galeriak

Forrás: agraragazat.hu októberi lapszáma

Magyarország az Európai Unió tagjaként gyakran az EU-s jogszabályoknál is szigorúbb követelményeket érvényesít az élelmiszer-gazdaságban

– Elnézve kiállítóink termékeit joggal mondhatom, hogy Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik kiváló minőségű, magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszer-gazdasági termékekből és gasztronómiai különlegességekből, éppen ezért nagy eséllyel elnyerhetik a nemzetközi és a kifinomult ízlésű francia fogyasztók bizalmát is – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a párizsi SIAL kiállításon.

A SIAL a világ egyik legnagyobb és legrangosabb nemzetközi élelmiszeripari kiállítása, melyet kétévente rendeznek meg Franciaországban. 2016-ban összesen 7020 kiállító mutatkozott be 109 ország részvételével több mint 150.000 látogatóval.

A magyar kiállítói jelenlét évek óta stabil ezen a magas szintű rendezvényen. Részvételünk célja elsősorban a nemzetközi szakközönség előtti bemutatkozás és a vevőkapcsolatok ápolása. Idén 25 kiállítónknak van lehetősége az árubemutatásra, információszolgáltatásra és a sikeres tárgyalások lebonyolítására.

Zsigó Róbert köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiájának egyik legfontosabb pillére hazánk GMO-mentes politikája.

Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is rögzíti, mely Európában egyedülálló.

Magyarország az Európai Unió tagjaként gyakran az EU-s jogszabályoknál is szigorúbb követelményeket érvényesít az élelmiszer-gazdaságban.

Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy a hagyományos magyar termékek népszerűsítése, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előtérbe helyezése érdekében az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal irányításával számos, a lakosságot is célzó szemléletformáló, a magyar élelmiszerek ismertségét elősegítő kampányt, illetve programot szervez a hagyományos és modern kommunikációs csatornákon keresztül.

Az agártárca államtitkára kiemelte a párizsi nagykövetségünk sikeres közreműködését az elmúlt időszakban megélénkült, az agrár-élelmiszeripari ágazatot érintő magas szintű intézményesített párbeszédek és a megalapozott kétoldalú szakmai együttműködések előmozdításában.

Forrás: agroinform.hu