Találatok erre a kulcsszóra: ‘extruder’

Igazán megtisztelő feladat volt és nagy örömünkre szolgált, hogy cégünket, a Géta Kft.-t bízta meg extruder üzem létesítésével ez az országban egyedülálló, kiemelt jelentőségű központ, a HáGK.

Az üzemet május 20-án adtuk át, hosszú hónapok munkájának eredményeként. Extruder gépsorunk immár 3 hónapja tökéletesen üzemel, és látja el a gödöllői telepen élő, 14 őshonos magyar fajtát és számos egyéb haszonállatfajtát értékes tápanyaggal Full-Fat (teljes olajtartalmú) szója, vagy gabonapehely formájában. (Extrudáló berendezéseink extrudált szóját, extrudált gabonát, gabonapelyhet, állati takarmányozásra alkalmas tápokat készítenek. Az extrudált gabona jóval könnyebben emészthető a fiatal állatok számára is, sőt, egészséges, fehérjedús tápanyag!)

Az üzem “lelke” egy Monex 45 gabona extruder, melyhez egy beépített daráló, hűtőcsiga, szójafelbontó, 2 db zsákoló tartály, valamint egy betároló csőcsiga tartozik, mobil tartállyal. A gép kezelése így szinte csak egy gombnyomásból áll, teljesen automatizált a feldolgozó rendszer. Helytakarékossági okokból a garatot a padlózat szintje alá süllyesztettük.

Extruder üzemHűtőcsiga darálóval szójafelbontóval és zsákoló tartályokkalMonex 45 extruder betároló csőcsigával, beépített darálóvalSüllyesztett garatMobil tartály töltés2Mobil tratály töltése

 

Az üzem kapacitása lehetővé teszi a bérfeldolgozást is. Szója és gabona extrudálása, ill. gabonapehely előállítása, takarmánygyártás ügyében a központ titkársága hívható a  +36 28 511 301 telefonszámon.  

Röviden  a HáGK-ról

A HáGK magas színvonalú, haszonállat-génmegőrző és -tenyésztő tevékenységet folytat, a tradicionális állatfajták és géntartalékok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, illetve növelése; az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek környezet-és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek való megfelelése; a nemzeti értéket képviselő fajták génjei, egyedei, illetve azok csoportjai, genetikai sokféleségük hosszú távú megőrzése érdekében. Segíti a korszerű, ökológiai szemléletű, környezetbarát és fenntartható állattenyésztéssel kapcsolatos új tudományos ismeretek szélesebb körben való elterjedését, eredményeinek megismerését, ehhez a legújabb biológiai, élettani és állattenyésztési, -tartási és takarmányozási ismereteket szolgáltatva, elősegítve az így elért eredmények hazai gazdálkodói gyakorlatba és oktatásba való beépülését. Kiemelten, saját feladat- és hatáskörben foglalkozik a kisállatfajtákkal és a krajnai méhekkel. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, és más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki-génmegőrzési tevékenységet végez.

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

Szója extruder üzemünk átadás előtt, Sajószentpéteren

Örömmel értesítjük kedves olvasóinkat, hogy cégünk, a Géta Kft. hamarosan új szójaextruder üzemet nyit Sajószentpéteren, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében! Készítettünk néhány fotót az üzem átadása előtt, melyen egy MONEX-75 típusú szójaextruder gép látható a szójabab késztermékké alakításához szükséges kiegészítő berendezésekkel. Az üzem átadása után bővebb információval szolgálunk majd e nagyszerű eseményről!

szójaextruder üzem Sajószentpéter

MONEX-75 szójaextruder

szójaextruder üzem Sajószentpéter

szójaextruder üzem Sajószentpéter

Miért pont szója?

Szójával elsősorban annak érdemes foglalkoznia, aki sertésteleppel rendelkezik, pláne ha hajlandó 5-10 milliót egy saját extrudálóra áldozni. (Ezzel a szója emészthetőségét és fizikai állapotát is javítjuk, így válik alkalmassá a takarmányozásra.) Ekkor mélyen a piaci ára alatt, tonnánként 80-100 ezer forintból megteremthetjük a sertések fő fehérjeforrását. Kérődzők takarmányozására inkább lucerna vetése javasolt. Ennek rost- és karotintartalma számukra élettanilag kedvezőbb. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy hektáron lucernával másfélszer több fehérjét lehet megtermelni, mint szójával! A két növény ökológiai igénye is eltérő: lucernával a szárazabb országrészekben, míg szójával a csapadékosabb területeken érdemes foglalkozni. Az évjárathatásra – talán meglepő módon – a szója kevésbé érzékeny, mint a többi pillangós növényünk.

Ha nincs állatunk, akkor is gondolnunk kell rá – akár rákényszerít az AKG, akár nem –, hogy időnként jót tennénk a talajnak egy pillangós főnövénnyel. Az utána következő gabona terméseredményeit egy tonnával is megemelheti. Babjára pedig nagy a kereslet. A két legnagyobb szójabab-feldolgozó/kereskedő érdekeltség az UBM Agro Zrt. és a Galldorf Zrt. Persze a Cargill Zrt. és a Bunge Zrt. is foglalkozik vele, noha messze nem ez a fő profiljuk. Mi kb. 35 ezer tonna szóját dolgozunk fel egy évben, ez a hazai termés közel fele. A full-fat szója nagy része itthon, az állattartók között talál gazdára, 400 kilométeren kívülre ugyanis nem kifizetődő elszállítani” – magyaráz Fülöp Péter, a Galldorf Zrt. értékesítési vezetője. „Most kb. 120 ezerért vesszük a babot, maga a full-fat szója 140-145 ezerbe kerül. Termelői szempontból a szójabab javára írható, hogy átvételi ára a repcééhez vagy a napraforgóéhoz viszonyítva sokkal stabilabb.” Hazánk jelenleg az állattartás fehérjeigényét 63%-ban szójából, 26%-ban napraforgó- és repcedarából fedezi.

Forrás: Haszon Agrár Magazin

Cégünk, azaz a Géta Kft. csévharaszti üzeme szintén aktívan részt kíván venni a hazai szójabab feldolgozásban! Bérfeldolgozással műszakonként kb. 10 tonna/óra mennyiségű szójababot “alakítunk át” fehérjében gazdag, magas tápértékű állati takarmánnyá.

Szója és gabona extrudereink teljesítménye:

MONEX 75                                           6 tonna/műszak

MONEX 45                                           4 tonna/műszak

MONEX 30                                         2,8 tonna/műszak

Jelenleg mindhárom géptípusból felújított extrudereket új szerszámokkal, 1 hónapos átfutási idővel, 50-60%-os áron kínálunk eladásra! Részletekért hívjon, vagy keressen minket e-mailben! Elérhetőségünk: Géta Kft.

Két évtizede ismeretlen fogalom volt a bolti állateleség, tíz éve pedig még luxusnak számított…

1989 előtt Magyarországon díszállatok részére eledelt kizárólag díszállat kereskedésekben lehetett vásárolni. Kutyák és cicák etetésére többnyire a háztartási hulladékot vagy a húsboltokban kapható nyesedéket, nyakat, lábat, esetleg mellcsontot főzték meg a gazdik.

Kifejezetten kutyaeleség a monori takarmánykeverőben (Monori Állami Gazdaság Takarmánykeverő Üzem, Csévharaszt, a Pamax elődje) készült először. Itt jó minőségben és nagy mennyiségben gyártották a Hamm kutyaeledelt, melynek gyártástechnológiáját Márta Barnabás és munkatársai dolgozták ki a ’80-as évek közepén! MONEX-75 típusú extruderrel készítették a kutyatápot és préselték a Finci nevű macskatápot… (Forrás: haziallat.hu)

Pár évvel ezelőtt keresett fel minket egy gondterhelt fiatalember, szója/gabona extruder vásárlási szándékkal. Elmondta, hogy nagy szüksége lenne a gépre, viszont a tanyán, ahol ő él kis gazdaságával, nem rendelkezik még elektromosáram-ellátással. Földjeit maga műveli saját gépeivel, és állatait az ott termő gabonával eteti. Bár a növények minősége nem a legjobb, de takarmányozási célra kiváló, mégsem nőnek megfelelő mértékben a malacok, és a tehenek tejhozamával sem elégedett. Hallott a szója és a repce jótékony hatásáról és takarmányként való hasznosításáról, ami szöget ütött a fejében – megoldást kínálva az ő problémájára. Áram nélkül azonban nem működik semmiféle komoly gépezet, maximum a kisfia távirányítós buldózere… Sokat gondolkodtunk, variáltunk, mire megszületett az ötlet: a traktorhajtású extruder! Felcsillant a szemünk és teljesen felvillanyozódtunk! A kardántengely rámutatott a legnagyszerűbb megoldásra! Átültettük a technológiát, és hamarosan elkészítettük a csodagépezetet! De egy jó tervező a jövőbe is kell, hogy lásson – hiszen előbb-utóbb az áramszolgáltató is feltűnik majd a színen. Tehát a masina oda- és visszaalakítható testet öltött, tökéletes prototípus lett mindannyiunk nagy örömére! Azóta már jó néhány traktorhajtású extrudert gyártottunk megrendelőink nagy megelégedésére, s a mi büszkeségünkre. Azt hiszem, a dolgozók nevében is állíthatom, hogy ez a berendezés a szívünkhöz nőtt…

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-45 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség