Találatok erre a kulcsszóra: ‘Duna Szója Szövetség’

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvényének, a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpóziumnak Budapest és Bécs ad otthont, ami jelentős agrárdiplomáciai siker – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

A tárca közleménye szerint Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kiemelte: a rendezvény kiváló lehetőség az ország mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt.

Hozzátette: a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpózium megrendezésének joga komoly mérföldkő, része annak a több éve tartó GMO-mentességet szorgalmazó munkának, amelyet Magyarország minden jelentősebb nemzetközi fórumon képviselt, és amelynek egyik fő célja a tengerentúlról érkező szójaimport csökkentése volt.

Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a múlt héten Pekingben rendezett idei Kína-Európa Szója Szimpóziumon is ragaszkodott, jövőre Budapesten pedig a kínainál is nagyszabásúbb találkozót terveznek rendezni, amely ráirányítja nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű és GMO-mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire  – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

Emlékeztetett: 2013-ban Magyarország az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését célozza, így csökkentve a társult országok importfüggőségét és garantálva a minőségi fehérjenövény termesztést a térségben. 2015-ben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezetésével Magyarország meghirdette a “Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat aláírása, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott 2017 júliusában.

Közölték: a magyar kormány álláspontja szerint az európai szintű GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent a magyar agrárium számára, ezért az Alaptörvénybe is bekerült Magyarország GMO mentessége.

Forrás: agroinform.hu

Magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot

Magyar-német közös kezdeményezés eredményeként 2017. július 17-én, a brüsszeli Magyar Állandó EU Képviseleten Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere hivatalosan ellátta kézjegyével az Európai Szója Nyilatkozatot.

Az esemény házigazdája, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, a magyar kormány álláspontja szerint a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent az európai mezőgazdaság és a következő generációk számára egyaránt. Az Alaptörvény külön kiemeli a GMO mentességet, emellett 2015-ben Magyarország hirdette meg a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos mérföldköve a ma aláírt Nyilatkozat, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott – hangsúlyozta Fazekas Sándor az aláírást követően.

Európa mezőgazdasága, ezen belül is elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott, genetikailag módosított szójától, amely számos megoldandó kérdést vet fel az európai kormányok és az állampolgárok számára. A Nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztésének ösztönzését.

“Meggyőződésem, hogy európai szinten összehangolt munkával igenis megvalósíthatók célkitűzéseink, együttes fellépésünkből jelentős társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök is származnak az európai polgárok számára” – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.

A Nyilatkozat szerint a pillangós növények létfontosságúak a világ mezőgazdasága számára, ugyanakkor termesztésük Európában a szántóterület mindössze 3-4%-án történik. A pillangós növények jellegzetességeinek köszönhetően európai termesztésük növelése hozzájárul a növénykultúrák sokféleségéhez.

A 2012-ben indult Duna Szója Szövetségnek is köszönhetően a Duna-régióban az elmúlt négy évben a GMO-mentes szója termesztése 700 ezer hektárra nőtt. Fazekas Sándor kiemelte, minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el e téren. A magyar szaktárca vezetője szerint a Nyilatkozat aláírása komoly lépést jelent a GMO-mentes, fenntartható európai mezőgazdasági termesztés megteremtése felé.

Forrás: agroinform.hu

2025-re az Európában felhasznált szója 50 százalékának európai termelésből kellene származnia. A Duna Szója Szövetség szerint GMO-mentes szóját kellene felhasználni

Csak a termőföldek kicsivel több mint 2%-án termesztenek nagymagvú hüvelyeseket Európában – mondta a Budapesten megrendezett 4. Duna Szója Kongresszuson Matthias Krön, a Duna Szója Szövetség elnöke. Biztosítani kell, hogy a gazdák megfelelő támogatásokat kapjanak a hüvelyesek termesztéséhez. A mennyiségi stabilitás, a hozam és a minőség a működő és fenntartható élelmiszeripar feltételei- húzta alá a Földművelésügyi Minisztérium közleménye szerint Matthias Krön.

A konferencián azt a célt határozták meg, hogy 2025-re az Európában felhasznált fehérje 50 százaléka európai szójából és hazai hüvelyesekből származzon. Ennek elérésére a takarmánykeverékekhez használt szója mennyiségét csökkenteni, a szója és más fehérjenövények termesztését pedig növelni kell. A fenntartható szója-ellátás iránti elköteleződés magával hozza a vetésforgó használatát, a vidéki területek fejlődését és a kelet-nyugati irányú integrációt Európában – hangzott el.

Nagy István, az agrártárca államtitkára szerint a biztonságos élelmiszer-előállítás kulcsa egy olyan fenntartható mezőgazdasági gyakorlat elterjesztése, amelynek a GMO-mentes szója is sarkalatos pontja. GMO-mentes mezőgazdasági stratégiájával Magyarország kulcsszerepet játszik az európai fehérjeellátásban – fogalmazott.

Forrás: agrarszektor.hu

A 2015-ös szója betakarítás ezeken a területeken már befejeződött, az első becslések szerint a rosszabb hozamok ellenére is hasonló mennyiségekkel lehet számolni, mint a 2014-es rekordévben. Ezzel egy időben az Archer Daniels Midland Company (röviden ADM, az egyik legnagyobb olajos mag feldolgozó cég a világon), csatlakozott a Dunau Soja-hoz. A cég németországi, straubingi telephelye 2016. közepétől a Donau Soja által minősített szóját dolgoz majd fel. Ezzel tovább javítja a magas minőségű szójadara kínálatot a Duna régióban.

A 2015-ös nyarat forró napok és emiatt nehéz gazdálkodási feltételek jellemezték az európai mezőgazdaságban. De a sokkal kisebb hozamok ellenére az első becslések stagnáló szójamennyiségekről szólnak Európában. Az alacsonyabb hozamok ellenére a növekvő szójatermő területek – amit a közös agrárpolitika és a Donau Soja tevékenysége felgyorsított -, kiegyenlítik a csökkenés hatását. A Duna régióban, kivéve Ukrajnában, megduplázódott a szójatermő terület nagysága, a 2012-es 580 000 hektárról 2015-re körülbelül 950 000 hektárra nőtt! Ez körülbelül 3 millió tonna szóját jelent normál termés esetén, gyengébb termés esetén – mint amilyen a 2015-ös év is volt -, körülbelül 2,2 millió tonnát tesz ki.

Az ADM Straubing Donau Soja-t termel

2016. közepétől újabb vásárlója lesz ennek a szójának. Az ADM bejelentette, hogy új olajmalmokat épít Straubingban. Az egész Duna régió mezőgazdaságának jó hír, hogy újabb fontos felvásárló jelent meg a szójabab piacán.
Jelenleg repcedarát és repceolajat gyártanak Straubingban, 2016. közepétől már európai szójadarát és szójaolajat. Az ADM ezzel a magas minőségű fehérjedarák kínálatát szeretné növelni, a Duna régiót támogatni, és emiatt fejezte ki csatlakozási szándékát a 2011-ben alapított Donau Soja Egyesülethez.

A csatlakozás és a lehetőség, hogy Straubingban dolgozzák fel a szójababot, hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő igényeket minősített és GMO-mentes szójadarával elégítsék ki, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban.” – mondta Rene van der Poel, az ADM Straubing ügyvezetője. „Emellett a párhuzamosan működő feldolgozó sorok révén könnyen tudunk reagálni a piaci változásokra.”

Ezzel a lépéssel javulhat a kínálat mindenekelőtt Bajorországban, Baden Württenbergben és Felső-Ausztriában.

Ezen fontos mezőgazdasági régiók állattartói további lehetőséget kapnak, hogy megbízható, európai és GMO-mentes szójához jussanak hozzá.”

– mondta Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke.

donau_soja

A Donau Soja-ról
A Donau Soja (Duna Szója) Egyesület egy közhasznú, független egyesület, és a legfontosabb osztrák kezdeményezések egyike. Az egyesület civil szervezetekből, politikai szervezetekből és legfőképpen gazdálkodókból áll. A tagok a termelési lánc minden szakaszából jelen vannak az egyesületben, a GMO-mentes vetőmag előállítóktól a növényi és állati eredetű élelmiszerek előállítóiig.
A Donau Soja a GMO-mentes és az eredet megjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna régióban, és körülbelül 200 tagot számlál egész Európában. A Donau Soja most azt a célt tűzte ki, hogy a sikeres szójatermesztés feltételeit javítja Európában, és a szójaimport csökkentésére törekszik.

Forrás: magyarszoja.hu

A Karintia Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. honlapján bukkantunk rá erre az információra, mely a jelenlegi és leendő szójatermesztőknek igen értékes lehet: támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok – minden amit a szójáról tudni érdemes! Országjáró előadásokról van szó, melyen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek a karintia.hu oldalán, vagy a 06 94 572 054-es telefonszámon kaphatók!

Támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok… minden amit a szójáról tudni érdemes

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk a Karintia kft. megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatásunk keretében megkaptuk a teljes körű, és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelés-mentes szójabab köztermesztésbe, és azt követően a piacra.

Szója vetőmag előállítóként, forgalmazóként és kereskedőként is egyaránt érintettek vagyunk a témában. A felelősségünk is jelentős ez által, ami a tájékoztatást illeti.

Prémium genetikájú vetőmagok, támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok. Csak néhány téma, amin ugyancsak igazán sok múlhat. „KARINTIA SZÓJA ROADSHOW” címmel évek óta indítjuk útjára, tápanyag utánpótlásban, növényvédelemben és a támogatásban jártas szakember bevonásával országjáró előadássorozatunkat. A kivétel nélkül telt házas, számos hozzászóló véleményével tűzdelt rendezvényünk évről évre pozitív visszajelzés számunkra.

szoja_roadshow

karintia.hu

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

“A kormány által meghirdetett zéró tolerancia minden GMO-ra vonatkozik, és ennek alapján a vidékfejlesztési minisztérium a jövőben is mindent megtesz azért, hogy Magyarország GMO-mentessége fennmaradjon.” – mondta Budai Gyula, a VM Parlamenti Ügyekért Felelős Államtitkára a közelmúltban, az országházban tartott szakmai fórumon.

Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője hangsúlyozta, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán 10%-át tudja előállítani. A 60 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektár fölé lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna többek között fontos, mert az országba behozott szójadara és szójabab 90%-a GMO-s! – vélekedett a szakember, aki előadásában kiemelte: 600 ezer tonna szója feldolgozott szójadara formájában kerül az országba. Emellett mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Ezzel szemben Magyarország átlagosan mindössze 70-80 ezer tonna mennyiséget termel. Rámutatott arra, hogy uniós szinten a felhasznált szója több, mint 95%-a importból származik, és sajnos ennek mintegy 90%-a genetikailag módosított termék. Kiemelte: a GMO-k hazai megítélése nagyon rossz,  a fogyasztók alapvetően elutasítják azt. Akkor miért jó ez az importfüggőség Magyarországnak? Előadásában kitért a dél-amerikai régióra, mint meghatározó GMO-s szóját előállító térségre. A szója attól lesz GMO-mentes, ha azt GMO-mentes vetőmagból termesztik, elkülönítetten tárolják, mozgatják és szállítják. Mindezek együttesen jelentősen megdrágítják a dél-amerikai GMO-mentes import szóját. A GMO-s és -mentes árak közti különbség tonnánként 70 euró, amely 10% fölötti árkülönbséget jelent.

A GMO-mentes szójatermelést elsősorban tájékoztatással lehet a gazdák számára vonzóbbá tenni. – Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelőket tájékoztassuk mind a belföldi, mind a nemzetközi rendezvényeken arról, hogy a szójával igenis lehet pénzt keresni! A szója jövedelmezősége korrekt számítással is meg tudja haladni a kukoricáét is! A plusz jövedelmezőség a kukoricáéhoz képest akár 50 ezer forint is lehet – fogalmazott a cégvezető.

Nagyon fontos, hogy legyenek modern genetikai alapú vetőmagfajtáink, amelyek terméspotenciálja eleve magasabb az átlagnál. A Karintia Kft. három vezető, modern genetikájú fajtával van jelen a vetőmagpiacon, melyet Magyarországon szaporít. Ezen vetőmagok kétkomponensű anyaggal készre oltva kerülnek a termelőhöz. A Kft. a Duna Szója Szövetség tagjaként regisztrált, és certifikációval rendelkező cég, amely a vetőmagon kívül a szükséges növényvédő szert és műtrágyát is biztosít. Sajnos különösen a  kezdő szójások előszeretettel próbálják maguk, otthoni körülmények között oltani a vetőmagot, mely a mechanikai sérülésekre egyébként is nagyon érzékeny. A Karintia Kft. által kínált fajták nagyon erős kezdeti fejlődéssel, valamint fokozott gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Hatalmas kockázatot vállal az, aki nem fordít kellő figyelmet a megfelelő vetőmag kiválasztására!

Forrás: Agrárium, 2014. márciusi szám

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem szója extruder üzem szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum