Találatok erre a kulcsszóra: ‘fehérjenövény’

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

A világ szójababtermelése megugrott, de a hírek hallatán a kezdeti árcsökkenés ismét visszakorrigálni látszik a piacon. Októberben eldől, hogy sikerül-e Brazíliának elhódítania az USA-tól a világelső szójatermelő címét. Nálunk és Ukrajnában viszont nagyot esett a szója termőterülete. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez 40 százalékos emelkedést hozhat az egy hektárra eső támogatásban

Brazíliában 117 millió tonna szójababot arattak le, ami mindenkori rekordnak számít (+3% vs 2017). Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy idén átvegyék az USA-tól a világ legnagyobb szójatermelője címét. Az Egyesült Államokban ugyanis 116,5 millió babra van kilátás az USDA becslése szerint. Persze az aratás még messze van. Meglepetésre Argentína is meghazudtolta a korábbi előrejelzéseket, és végül megközelítette a 2016-ban felállított csúcsot: 56 millió tonna szójababot hordott a raktárakba.

Eközben Európában minden szem Ukrajnára szegeződött, ahol viszont továbbra is a napraforgó termőterületét növelték, olyannyira, hogy idén a tavalyi 2 millió hektárról 1,5 millió hektárra esett a szójabab vetésterülete. Össztermésben ennél kevesebb veszteséggel számolnak, de a mintegy 15 százalékos csökkenés így is előre borítékolható.

Minden összevetve a világ össztermése átlépheti idén a 2016-os csúcsot is, és 354,5 millió tonna szója kerülhet a raktárakba, ami 5 százalékkal múlja felül az előző gazdasági év eredményét.

Magyarországon mindössze 55 ezer hektárt foglal el idén az ez olajos kultúra, ami hatalmas visszaesés a tavalyi 77 ezer hektár után. A termeléshez kötött támogatások keretösszegét 7 évre előre euróban határozták meg, és minden évben ugyanannyi pénzt osztanak szét az aktuális termőterületre. Mivel a  szója vetésterülete a tavalyi évhez képest 30 százalékkal csökkent, a forint-euró árfolyam pedig kitartóan gyengébbnek mutatkozik a 2017. évinél, ezért tekintélyes támogatásemelkedésre van kilátás (a végső összeget a szeptember 30-i árfolyam alapján határozzák meg).

A tavalyi bő 50 ezer forintos hektáronkénti támogatás idén 70 ezer forint körül alakulhat, vagyis a  vélhetően gyengébb piaci árakat a bőséges dotáció mindenképpen kárpótolni fogja.

120 ezer forintos babár mellett a szója már kéttonnás termés mellett is termel egy szerény jövedelmet, támogatással együtt pedig az idei év egyik nyertese lehet. Már csak egy szerencsés időjárásért kell fohászkodnunk…

Forrás: agrarszektor.hu

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI AGRÁRFÓRUM 2018 (Pápa, 2018. május 25.)

A Pápai Agrárexpo első számú szakmai rendezvénye

 

Rövid áttekintés:

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év?

Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol nem csak kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőségek, hanem igazi agrárshow várja: gyakorlati, gép-, tenyészállat bemutatók, lovas programok, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról – és ez csak néhány példa a Pápai Agrárexpó látványprogramjaiból.

Kiemelt témáink lesznek többek között:

 

    • Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
    • Merre tovább magyar agrárium? – Pártok szakpolitikusai az agrárium jövőjéről
    • Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
    • A sertéspestis árnyékában – Kihívások és piaci lehetőségek a magyar húsiparban
    • Precíziós technológiák a szarvasmarhatartó telepeken
    • Mi vár a szójaágazatra 2018-ban?
    • Árak, trendek és prognózisok a gabona-és takarmánypiacon

 

Előadóink lesznek többek között:

 

  • Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.
  • Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Petőházi Tamás, GOSZ elnök, kamarai osztályelnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
  • Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
  • Csala Károly, ellátási lánc igazgató, MCS Vágóhíd Zrt.
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Harangozó Gábor, Vidékfejlesztési Kabinet elnöke, MSZP
  • Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
  • Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.
  • Kovács László, ügyvezető igazgató, Pápai Hús Kft.
  • Leskó Tamás, üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
  • Magyar Zoltán, országgyűlési képviselő, Jobbik
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Menczel Lászlóné, titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
  • Nemes Imre, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes, NÉBIH
  • Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana
  • Strausz Zsolt, kereskedelmi igazgató, Készenlét Zrt.

 

A helyek száma korlátozott ezért javasoljuk a mielőbbi jelentkezést!  A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>  REGISZTRÁCIÓ

Agrárszektor.huNemzeti Agrárgazdasági Kamara

Forrás: agrarszektor.hu hírlevele

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Ésszerű, növekvően támogatott és ígéretes a fehérjenövény-termesztés mind több hazai régióban

Miután Vas megye legnagyobb agrárcége, a Karintia országosan is az egyik legnagyobb szója-portfólióval rendelkezik, logikus és előrelátó stratégiának tűnik, hogy a cég Nyugat-Magyarország felől az Alföld északi és dél-keleti térségei felé terjeszkedik 2018-ban. Meggyőződésesek, kétkedők és elfogulatlan érdeklődők is fontos válaszokat kaptak arra, hogyan látja a szója jövőjét a Karintia a cég decemberi fórumán

 

Stabilan jövedelmező

A vetőmag-, terményműtrágya- és növényvédőszer-forgalmazás mellett a kalászos- és szójafajták szegmensében idéntől már országos lefedettséget, illetve utóbbinál a hazai piac egyik legnagyobb portfólióját bírja a Karintia Kft. Az osztrák anyacég magyar leányvállalatát 20 éve vezető Bene Zoltán a Karintia pécsi szakmai napján rámutatott: a terménykereskedelemben a szója, a bio- és sörárpa előtt intenzív növekedési pálya áll. – Törődésigényes kultúrák, de több okból is megéri a fáradozás. A szója támogatottsága a jövőben várhatóan nőni fog, stabilan jövedelmező a termesztése és értékesítése, továbbá szerepel a zöldítési programban, aminek a révén további támogatásokkal rendelkezik – összegezte előadásában Bene Zoltán, aki szerint a termeléshez kötött, jelenleg bő 67 ezres támogatás akár 70 ezer fölé is nőhet hektáronként.

E magyarországi termesztésű fehérjenövény mellett szól annak GMO-mentes volta, továbbá a biotermesztésbe vont termesztők piaci előnye. Magyar szemmel vonzó perspektívákkal kecsegtető, beszédes adat, hogy míg a teljes hazai szója-vetésterület az osztrákéval egybevethető, odakint a bio-nyilvántartású szója háromszor akkora teret foglal el. Emögött jól felfogott üzleti-jövedelmezőségi előnyök mutathatók ki – hangsúlyozta Bene Zoltán.

 

Globális növekedés

A Karintia ezért azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy vegyék ki a szóját a zöldítési programból (ahol célszerűbb speciális, jövedelmező zöldítőkeverékek alkalmazása), továbbá azt, hogy ne egy, hanem több év távlatában, alaposan jártasságot és hozzáértést szerezve bízzanak a szója gazdaságos termeszthetőségében. – Gyakran tapasztaljuk, hogy akik belevágnak a szójatermesztésbe, azok félinformációk vagy egy gyengébb évjárat miatt gyorsan lemondanak róla. Mi küldetésünknek tekintjük, hogy a vetőmagtól a technológiáig eljuttassuk a jövedelmező fehérjenövény-termesztés lehetőségét mind több magyar gazdához – mutatott rá Bene Zoltán.

Szavait megerősítette a terménypiaci kilátásokat elemző szakember is. Pirkó Péter szerint éppen a stabil értékesítési lehetőségek magyarázzák a szója-vetésterület globális növekedését, amelyek előrevetítik, hogy 2050-re a ma 351 millió tonnás világtermelés eléri majd az 530 milliót. A magyarországi termelésnek is vannak távlatai: az évi 160 ezer tonnás termésnek sokszorosát, akár 500 ezer tonnát is képes volna piacra dobni a hazai ágazat.

karintia_erdemes_figyelni_a_szoja_jovojet_1

További lendület

Bene Zoltán végül szólt a 8 milliárdos állami fehérjeprogram adta lehetőségekről is. Úgy véli, a jelentős állami termesztés- és kutatási-fejlesztési támogatás az említetteken felül is további lendületet adhat az ágazatnak Magyarországon. E nemzetgazdasági szintű folyamatban a Karintia is kiveszi a részét a termesztéstechnológiai ismeretek és az inputanyag biztosítása terén is.

Kohout Zoltán

Kiadvány, amelyben megjelent:

Forrás: agraragazat.hu (2018. január)

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

Folyamatosan növekszik a kereslet a fehérjenövények iránt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a magyar állattenyésztés és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, versenyképességének és fejlődésének érdekében az importált génmódosított (GM) takarmány-alapanyagok fokozatos kiváltását szorgalmazza. Ezt azonban csak egy szakmailag megalapozott stratégiai program végrehajtása mellett tartja megvalósíthatónak. Mindezek érdekében a Kamara Országos Elnöksége fontosnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a hazai mezőgazdaság GMO mentességének fenntarthatóságával kapcsolatban adott ki állásfoglalást. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GM-szójának meghatározó szerepe van. Az Európai Unióban a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A Magyarországon megtermelt szójamennyiség 2015-ben mindössze 143 ezer tonna volt, így évente 500-600 ezer tonna szójadarát kell importálnunk.

Mindezek érdekében az Országos Elnökség kiemelt fontosságúnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását. A Kamarának aktív szerepet kell vállalnia a génmódosított összetevőket tartalmazó termékek kiváltását célzó alternatív takarmányozási kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek széleskörű terjesztésében.

A Kamara – tagjai érdekében – a GMO-mentesség fenntartásával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor gazdasági megfontolásokat is figyelembe vett. Az elmúlt időszak gazdasági folyamatai egyértelműen mutatják, hogy stratégiailag elkülönült piaci igényként fog jelentkezni a népesség ellátása GMO-t is tartalmazó tömegélelmiszerekkel, illetve GMO-mentes minőségi élelmiszerekkel.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt kiválóan alkalmas a minőségi, GMO-mentes élelmiszerek előállítására. A Magyarországon megtermelt egyes mezőgazdasági termékek GMO-mentessége az a tulajdonság, ami a keresletet, és így a magasabb értékesítési árat meghatározza. Indokolt az is, hogy a Kamara részt vegyen a hazai előállítású GMO-mentes élelmiszerekkel kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás kialakításában, és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban is. A Kamara ezért kész együttműködni minden olyan szervezettel, amely ezen célok megvalósítását támogatja, illetve ilyen termékeket állít elő, és ezt a tényt a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a termékein jelölni is szeretné.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának ugyanakkor tagjai azok a vetőmagtermesztéssel is foglalkozó multinacionális nagyvállalatok hazai leányvállalatai, amelyek a világ GM-vetőmag előállításának meghatározó részét adják. Az Országos Elnökség szerint a hazai mezőgazdaság versenyképességének fenntartása érdekében fontos ezen vállalatok magyarországi jelenléte, tevékenységük a nem génmódosított növények nemesítésében, és a hazai piac GM-mentes vetőmagokkal történő ellátása.

Forrás: agroinform

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruderrfej szója extruder üzem szója felbontó daráló szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum