2019. október 16-án indul a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése, amely idén 240 milliárd forintot tesz ki. A kifizetés első hetében 50 ezer gazdaságnak mintegy 50 milliárd forintot folyósítanak majd

Az év végéig a közvetlen támogatásokból mintegy 200 milliárd forintot fizetnek ki, míg a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból 30 milliárd forint előleg kifizetése indul. Ezen túl az egységes kérelmekhez kapcsolódóan további 12,3 milliárd forintot kapnak a gazdák – mondta Nagy István agrárminiszter pénteki sajtótájékoztatóján.

Megjegyezte, az előlegfizetéssel a gazdálkodóknak az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez nyújtanak segítséget, továbbá biztosítják a termelők pénzügyi stabilitását, likviditását. Nagy István elmondta, hogy a Közös Agrárpolitikában (KAP) évente közel 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra jogosultak a termelők, ezt az összeget uniós és állami társfinanszírozásban megvalósuló agrár- és vidékfejlesztési, valamint nemzeti és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül.

A támogatási rendszeren belül mind összegben, mind pedig az érintett termelők száma alapján a közvetlen támogatások, ezen belül is a két meghatározó területalapú támogatás – a SAPS (egységes területalapú támogatás) és a zöldítés – a leghangsúlyosabb, azok 170 ezer termelőt érintenek. Közölte, hogy a közvetlen támogatásoknál a tervek szerint idén 6 százalékkal nagyobb összeget fizetnek ki a tavalyi év azonos időszakához képest.

A 2019. évi területalapú támogatás összege várhatóan 75 ezer forint lesz hektáronként. Magyarország az időjárási viszontagságok miatt idén is jogosult a termelőknek emelt összegű előleget fizetni, ami azt jelenti, hogy egy minden feltételnek megfelelő gazdálkodó SAPS jogcímen 33 ezer forintra számíthat hektáronként, és aki még a zöldítési támogatás előlegére is jogosult, az mintegy 50 ezer forintnyi hektáronkénti kifizetést kaphat idén. Kitért arra is, hogy a közvetlen támogatásokat kiegészítő, nemzeti költségvetésből finanszírozott tej- és húshasznú szarvasmarha ágazatot érintő egyes átmeneti nemzeti támogatásra 15 milliárd forintot fizetnek majd ki az idén.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke kiemelte, hogy a gazdák határidőre benyújtották kérelmeiket. A kifizetés első hetében 50 ezer gazdaságnak mintegy 50 milliárd forintot folyósítanak majd.

Forrás: nak.hu

A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A termelők lelkesedését egyelőre a nem csekély támogatási összeg hajtja – írta a Magyar Nemzet

Alaposan megugrott az elmúlt években a fehérjenövények termőterülete hazánkban, a gazdálkodók körében a szója mellett az úgynevezett alternatív fehérjeforrások népszerűsége is növekedett. Nem csoda, hogy emelkedik a gazdálkodók termesztési kedve, hiszen ezen növények után jelentős támogatás jár. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. Az ez évi egységes kérelmek alapján a szemes növények esetében várhatóan 67 ezer forintot, míg a szálas növények esetében 24 ezer forint körüli összeget kaphatnak a termelők hektáronként. A a támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete a program alatt 53 százalékkal nőtt.

A szójabab esetében a támogatási program elindítása után hirtelen nagyot nőtt a vetésterület, a korábbi harminc-negyven ezer hektár helyett hetven-nyolcvan ezer hektáron vetettek szóját a termelők.

Az alternatív fehérjenövények a 2015-ben bevezetett új európai uniós előírásban, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatban (az úgynevezett zöldítésben) is kiemelkedő szerepet kaptak. Jó példa erre a lucerna, amely nitrogénmegkötő növényként a zöldítés egyik lehetséges módja. Az AM tájékoztatása szerint 2012 és 2016 között átlagosan közel 150 ezer hektáron termeltek lucernát a gazdák, 2017-ben a terület nagysága alig maradt el a 200 ezer hektártól, 2018-ban pedig meg is haladta azt. A lucernán kívül a takarmánybükkönyök és a herefélék területnagysága stabilan 600 hektár körül alakul, a szegletes lednek pedig kiugró területnövekedést mutat, a 2018 évi 11 hektár területről 2019-ben közel száz hektárra jelentettek be támogatási igényt a gazdák. A támogatások mellett a piaci helyzet befolyásolja leginkább a termesztési kedvet. Bár a legtöbben ezeket a növényeket még csak saját felhasználásra termesztik, ha a jövőben a takarmányipar is többet vásárol fel, a vetésterület is tovább bővülhet.

A szója esetében ugyanakkor a kezdeti lelkesedést viszonylag gyors visszaesés követte. Bár a területnövekedéssel párhuzamosan a hektáronkénti hozamok is emelkedtek – a korábbi 1,7-2,3 tonna helyett 2,4-3 tonnás átlagtermést értek el a gazdálkodók –, a program indulásakor sokaknak kellett csalódniuk. A szója ugyanis speciális környezeti feltételeket és termesztési módszert igényel. Az agrártárca szerint több évnek el kell telnie ahhoz, hogy a tapasztalatok alapján kialakulhasson az adott régióban sikeresen alkalmazható gazdálkodási gyakorlat, aminek köszönhetően eredményes lesz a szójatermelés. Az idén összességében mintegy hatvanezer hektáron vetettek szóját a gazdálkodók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése szerint 2,966 tonna hektáronkénti hozammal 177 ezer tonna körüli össztermés várható.

Forrás: nak.hu

Folytathatják a Bayer-leányvállalat Monsanto genetikailag módosított szójababját tartalmazó termékek árusítását az EU-ban. Az Európai Bíróság ítéletlében megerősítette a Bizottság erről szóló 2012-es döntését.

Az ügyet három német civil szervezet terjesztette a luxemburgi székhelyű testület elé. Szerintük a génkezelt szójababot tartalmazó termékeket nem vizsgálták be kellőképpen azelőtt, hogy forgalomba hozták őket, ezért közegészségügyi kockázatot jelentenek.

A bíróság döntése végleges, fellebbezésre már nincs lehetőség.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást, szeptember 30-áig lehet aszálykárt bejelenteni

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2019. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a Magyar Államkincstár-számlára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja.

Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar  Államkincstár júliusi határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a Magyar Államkincstár számlájára nem érkezett be a kárenyhítési hozzájárulás a 2019. kárenyhítési évre vonatkozóan, a károsult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban, függetlenül attól, hogy az egyéb támogatási feltételek esetleg teljesültek.

A termelők a 2019. kárenyhítési évben eddig összesen 278.000 hektár területre jelentettek be kárt. A legnagyobb területre, 144.000 hektárra aszálykárt, 37.000 hektárra jégesőkárt, míg 31.000 hektárra viharkárt jelentettek.

A termelőknek a még be nem takarított kultúrákkal kapcsolatban legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőségük bejelenteni a 2019. évi aszálykárt.

Forrás: agroinform.hu

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél – mondta Nagy István agrárminiszter Mohácson

A Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.

Emlékeztetett: az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.

Megerősítette: a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán. Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön –beleértve a takarmányozást is.

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért, az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.

Nagy István bejelentette: annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta, a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Nitrogénműtrágyák helyett nitrifikáló baktériumok

Az amerikai Purdue Egyetem kutatói Jianxin Ma professzor irányításával megállapították, hogy a szójanövény termése elméletileg jelentősen növelhető a növény gyökereivel szimbiózisban élő nitrifikáló baktériumcsomók számának szabályozásával – írja a purdue.edu.

A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a csomók számának növelése – a légköri nitrogén fokozott megkötésével – a hektáronkénti terméseredmény növekedését vonja maga után. A kutatócsoport által legújabban felfedezett génszerkesztési eljárás nyomán megoldható a légköri nitrogént megkötő rizóbium baktériumok gyökércsomóinak növelése, miután a csomók kapcsolatba lépnek a szójanövény génjeivel. A szójatermesztők általában nagyadagú nitrogénműtrágyák alkalmazásával igyekeznek növelni a termést, ez azonban felesleges, mert a nitrogénműtrágyázás fékezi a csomóképződést.

Az USDA jelentős támogatást biztosít az Egyetem által végzett kutatásokhoz, mivel meg van győződve arról, hogy annak eredményei a jövőben hozzájárulnak a szója és általában a pillangósvirágú növények termelési hatékonyságának számottevő javításához. A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A teljes angol nyelvű cikk ITT elérhető.

Forrás: agroinform.hu

Papp Imre és Daoda Zoltán a szójatermesztésről, a mikrobiológiai beavatkozásokról, a talajéletről

Az ország szójavetőmag-igényének 5%-át egy 150 éve még őserdővel borított területen termeszti a Pap és Papp Kft. A vetőmag-előállításhoz fűződő hozzáértő és gondos technológiának csaknem két évtizede része a különféle mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, így a hoboli gazdaság része a DemoFarm-hálózatnak is. Az viszont kevéssé érthető, hogy – Papp Imre szavait figyelve – a sikerrel és kimagasló jövedelmezőséggel termeszthető szója miért nem szerez magának újabb és újabb híveket a hazai gazdatársadalom körében

Adottságok őserdei talajokon

Száz-százhúsz éve még szinte áthatolhatatlanul sűrű, őseredeti erdő borította a Szigetvártól délre található Hobol vidékét, ahol jelenleg csaknem 600 hektáron folyik szántóföldinövény-termesztés a Pap és Papp Kft. égisze alatt. A klasszikus szántó-kultúrák mellett a fő növény a szója, amelyet idén 200 hektáron vetettek az átlagosan 17 aranykoronás földeken. – A vidék fő előnyét a Dráva és a holtágai felől meglévő párás levegő és a fontos mikroelemekben gazdag talajok adják. Ez azért fontos, mert meggyőződésem szerint csak ott érdemes belefogni a szójatermesztésbe, ahol ez az utóbbi feltétel biztosított. Nem kell belőlük sok, de amennyire szükség van, az nélkülözhetetlen, mert lombtrágyával sem lehet pótolni – vág rögtön a technológiai fogások közepébe Papp Imre. Az eredetileg gépész végzettségű gazdaságvezető elsősorban a molibdén, a mangán és a vas szerepét emeli ki. Kérdésünkre maga is makacs dilemmának nevezi, hogy a szójatermesztés – minden kormányzati szorgalmazás és gazdasági kilátás ellenére – nem terjed Magyarországon.

Fogások

– Kétségtelen, hogy a szójatermesztéshez komoly figyelem kell, különösen a gyomok és a fehérpenészes rothadás elleni védelemben. De a védekezés megtanulható, és a támogatásokat is hozzávéve kiemelkedő jövedelmezőséget biztosít ez a növény – hangoztatja Papp Imre.

A gazdaságban hármas vetésforgóval – szója, gabona, kukorica – dolgoznak. A gazdaságvezető szerint a legfontosabb a kétszikű gyomok elleni védelem, különösen az alapkezelést követő, 2-4 leveles időszakban. – Akkor lesz jó a szójánk, ha gyommentes a terület, de még így is 2-3 felülkezelésre szükség lehet az időjárástól függően. A megtisztított állományban aztán elkél a biostimulátoros kezelés, hiszen a gyomirtási stresszből segítjük kihozni a növényt, és ilyenkor akár már egy hét alatt is takarni fogja a talajt a levél – összegzi Imre. A Pap és Papp Kft. ugyanakkor számol vele, hogy a 45 cm-es sortávra való szemenkénti vetés később fedi le a talajt, viszont a kultúra sorközművelhető, és a 45 cm-es sorba vetett magok együttesen könnyebben törik át a rossz szerkezetű, lecserepesedett talajt, a tőtáv ugyanis 3,5-5 cm. A gazdálkodó hozzáteszi: sok gazda gabonasortávra vet (12,5-15 cm), ami ugyan egyenletesebb fedést ad, de a nagyobb tőtáv miatt a növények nehezebben repesztik meg a lecserepesedett réteget, és a tábla nem sorközművelhető.

A szóját egyébként erős, gyors és erőteljes regenerálódó képességű növénynek írják le, s ezt Hobolon is gyakran tapasztalták egyegy jégverés vagy a szabályosan végrehajtott növényvédelmi kezelés után is, amikor a hirtelen jött csapadék a tábla egy részén „megemelte” a talajba juttatott vegyszert, s az pár négyzetméteren megégette a növényszárat. – A védekezésnek része a biológiai megoldás is: mi vinasszal és a szklerotíniával szemben hatékony Trichomax-szal dolgozunk: ez utóbbi olyan hiperparazita gombát tartalmaz, ami erősíti a gombaölők hatását, fékezi a fertőzést.

Ha nem lustul, jól jövedelmez

A tartamkísérleteknek, az AGRO.bio Demo Farm-hálózat tagjaként bemutatóknak is otthont adó gazdaságban az említett mikroelemek mellett a hektáronkénti 120 kilós K-pótlásra, a 30 kilós alapműtrágyaként kijuttatott kénre és a meszezésre is ügyelnek. – Ősszel, a kukorica után juttatjuk ki a meszet, tavasszal meg kálipótlást adunk, így akár 5-6 mázsával nagyobb termésre számíthatunk – számol be tapasztalatairól Papp Imre, aki hozzáteszi: beigazolódott, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok révén, a jobb tápanyag-feltáródás eredményeként mindössze 30 kilós, a vetés előtt kijuttatott N-műtrágya is elegendő egy szezonban. – Nem kell több: mintha ellustulna a szója, ha minden nitrogén kívülről kap meg: látszik a gümőkön, hogy megköti, megtermeli magának, amire szüksége van!

Ahogy említettük, Papp Imre szerint a nem kifejezetten műtrágyaigényes szója már átlagos termés esetén is az egyik legnagyobb hasznot hajtó növény. – Mi állítjuk elő a hazai szójavetőmag-mennyiség 5 százalékát. Nálunk volt már 6 tonnás termés is tavaly, de 3,5-4 tonnás hozamot minden évben általánosan produkál. Így az átlagos, durván 250 ezres hektárköltséggel szemben általában 400 ezres árbevétellel lehet kalkulálni, és ha ehhez még hozzávesszük a fehérje- és alaptámogatást, akkor mondható, hogy bő 200 ezres tiszta haszon képezhető – összegzi az eredményt a hoboli gazda. Mindezek után azzal magyarázza a hazai termelők ódzkodását a szójától, hogy fáradtságosnak tartják a termesztéstechnológia, különösen a növényvédelem miatt. – Pedig a Duna völgyében, a párásabb vidékeken minden bizonnyal sokan jól járnának, mert stabil és tartósan kedvező árakon fizető piaca van a szójának!

Azt is megtudjuk, hogy a gazdatársak a környékről gyakorta érdeklődnek a Demo Farmon követett gyakorlat iránt. Van, akit a gazdaság új megoldásokra való nyitottsága, másokat a szójatermesztésben is alkalmazott bio-oltóanyagok gyakorlata vonz ide. – Mi a 2000-es évektől alkalmazzuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, és tapasztaljuk a hatást, de mindenkinek elmondjuk, hogy ezen a téren nem lehet azonnali, látványos változást tapasztalni. Mi használunk BactoFilt a szójában, használunk talajoltót és szárbontót. Nő a termésátlag, javul a talajok állapota, jobb a művelhetőség, de nem csodaszerűen történik ez, hanem folyamatként – mondja Papp Imre.

fotoszintezis-hatekonysag-meres

Mielőtt elfogynak a talajaink…

Idén négy éve hozta létre a Demo Farm-hálózatot az AGRO.bio Hungary Kft., azzal a többcélú törekvéssel, hogy üzemi körülmények között tegye hozzáférhetővé, mérhetővé, bemutathatóvá a mikrobiológiai készítmények hatását. Daoda Zoltán szakmai igazgató szerint évtizedes lemaradásban vagyunk a talajminőség javításában, a talaj biológiai aktivitásának helyreállításában.

– Üzleti vagy szakmai, ökológiai motiváció áll a Demo Farm-hálózat létrehozása és a mikrobiológiai termékek kifejlesztése mögött?

– Szerintem elmondható, hogy nem ismerjük a talajainkat, nem gondolunk bele, hogy nemcsak kémiai és fizikai alapon működő „támasztóközegről” van szó, hanem rendkívül összetett, kifinomult biológiai aktivitással rendelkező, élő közegről. Az intenzív mezőgazdaság elmúlt évtizedeiben erre nem figyeltünk, és most, ha elkezdjük mérni a különféle paramétereket – humuszmennyiség, giliszták száma, víz- és levegőáteresztő-képesség –, akkor azt látjuk, hogy hamarosan a talajok kimerüléséhez, végleges eltűnéséhez érünk. Nem csoda, hogy volt olyan szakember, aki már a 2010-ben prognosztizálta, hogy 50-60 év múlva elfogynak a termőtalajok.

– Mi az önök szakmai munkájának az alapja?

– A mi alapelvünk az, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, mert ha az minőségileg jól és okszerűen megvalósul, akkor a növény képes hozni a genetikai állományában rejlő potenciált. A műtrágyázással ma már megoldható, hogy az intenzív termesztésű, nagy hozamú haszonnövények megkapják a szükséges tápanyagokat, arra viszont kevésbé ügyelünk, hogy ebből mennyi hasznosul. Ez függ a talaj kémhatásától, függ a tápanyag felvehetőségétől, állapotától, formulájától. A mikrobiológiai készítmények egy részét, a talajoltókat én néha egy a világon bárhol bevethető deszantos katonai elitalakulatnak nevezem: kijuttatjuk a leromlott, biológiailag legyengült termőtalajra, gondosan és gyorsan bekeverjük, aztán azok ott elvégzik a dolgukat, és utána átadják a helyüket az őshonosoknak. Egy milligramm ilyen készítmény 5 milliárd talajhasznos baktériumot tartalmaz, elképzelhető, milyen hatékonyan megteremti azokat a feltételeket – talajszemcse- és baktériumnyálka-képződés, talajszerkezet-javulás, humuszosodás –, ami aztán biztosítja a növény optimális tápanyagfelvételét, a talaj jó szerkezetét és művelhetőségét, a talaj nedvességmegtartó-képességét. Ugyanígy a cellulózbontó készítmények abban segítenek, hogy a szárkezelés megfelelő módon történjen, lehetőleg útját állva a mulcshagyó technológiáknál fenyegető kórokozó-elszaporodásnak és a pentozán-hatásnak.

– Mennyi idő kell a változáshoz? Mit tapasztalnak a termelők észrevételei alapján?

– A Demo Farmokhoz tartozó üzemi méretű gazdaságok hálózatánál az elmúlt pár év alatt elvégzett 25 ezer vizsgálat eredménye ma már alapot ad a következtetések levonására. Egy táblázatunk ki is mutatja: már az első évben nagyobb N-felvételt eredményez a jobb N-kötés, javul a csírázás a jobb hormon- és vitamintermeléssel, gátolt a patogén gombák szaporodása, javul a tápanyag-hasznosulás és javul a P- és K-feltáródás. A 2. évtől sorban jönnek ehhez a következő előnyök: a jobb talajszerkezet révén jelentősen kevesebb az üzemanyag-felhasználás, a 4. évtől csökken az aszálykár, az 5. évtől nő a szervesanyag-tartalom, vagyis humuszosodik a talaj, és egyre több a legmeggyőzőbb szemmel is látható mutató: a giliszták száma.

– Költség–megtérülés-alapon ez kimutatható?

– Ha csak azt vesszük, hogy több mázsás termésnövekedés érhető el, ha csak 10-15%-kal nő az üzemanyag-megtakarítás, vagy kevesebb műtrágyával is jobb hatást érünk el, akkor a komplex mikrobiológiai termékeink kijuttatásával járó néhányezer forintos kiadás csak kis töredéke az elért jövedelemtöbbletnek.

A Demo Farm-hálózat ezt mutatja be a gazdáknak: nemcsak termékekről van szó, hanem összetett, átfogó technológiai javaslatcsomagokról. Több tartamkísérlet, a farmokon folyó mérések adatai mind azt szolgálják, hogy a termelők megalapozott adatok alapján hozhassanak döntést. Ez a klímaváltozás korában mind fontosabb, nemcsak szavakban kell fenntarthatóságot emlegetni. Javítani lehet és kell a talajok állapotát, védeni az eróziótól, a kiszáradást vagy belvizesedést okozó szerkezeti leromlástól a vegyszerezés hatásaitól, és biztosítani kell, hogy stabil, felvehető formában álljanak rendelkezésre benne a tápanyagok.

Forrás: agraragazat.hu

Már 28. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarország leghatékonyabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását, a debreceni Farmer-Expót 2019. augusztus 15-18. között. A mezőgazdaság minden ágát lefedő rendezvény a közönségprogramok mellett aktuális témákat érintő szakmai konferenciákat is szervez

A 28. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás ünnepélyes megnyitója augusztus 15-én 10 órától lesz a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszának színháztermében.

A rendezvény védnöke Dr. Áder János köztársasági elnök. Az Agrárfórum fő előadója ebben az évben is Nagy István agrárminiszter lesz, aki az ökológiai fenntarthatóság, víz, vízgazdálkodás és ehhez kapcsolódó tudástranszfer témakörében ad elő. A megnyitón Rui Almeida, a portugál CONSULAI – Consultadoria Agro-Industrial ügyvezetője gyakorlati fókuszú előadást tart a portugáliai alquevai víztározó működéséről és az ottani mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásairól. Idén sem maradhat el a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezete által megtartandó, kenyér megáldásával egybekötött Kenyérünnep, a mely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik fontos megyei állomása.

A kiállítás második napján, augusztus 16-án 13 órától helyet biztosítunk a kárpát-medencei agrárszakembereknek egy gazdasági párbeszédre az ukrán-magyar-román üzletember találkozó keretében, melyre a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében kerül sor.

Szakmai konferenciákban is bővelkedik a négynapos kiállítás.

-Augusztus 15-én „Digitalizáció a sertéstartásban” és „A klímaváltozás hatásai a zöldség- és gyümölcstermesztésben” címmel várják az érdeklődőket a hazai és külföldi előadók.
-Augusztus 16-án folytatódnak az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozó előadások: „Mindennapi megoldások a sertéstartásban”; „Tartási, takarmányozási válaszok a XXI. század kihívásaira a szarvasmarha-ágazatban” és „Baromfitenyésztési Konferencia” címmel kerülnek megrendezésre a konferenciák. Ugyanezen a napon első alkalommal kerül sor a növénytermesztési konferenciára „Fenntartható kukoricatermesztés” címmel,
-augusztus 18-án pedig szakmai továbbképzést tart a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a hazai gazdálkodóknak. A szakmai konferenciákon való részvételen a szaktanácsadóknak krediteket írnak jóvá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete a sportcsarnokban kialakított 130 négyzetméteres közösségi standján termelői piaccal, szakmai konzultációkkal, kamarai szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyereményjátékkal és egyéb színes programokkal várja tagjait, partnereit.

Nyitva tartás: augusztus 15. (csütörtök): 10:00-18:00; augusztus 16. (péntek): 10:00-18:00; augusztus 17. (szombat): 10:00-18:00; augusztus 18. (vasárnap): 10:00-18:00.

Belépőjegy: 1500 Ft.

További részletek itt.

Forrás: nak.hu

Ha ismerem az eladásra szánt gabonának, olajmagvaknak a piaci értékesítést meghatározó paramétereit, tulajdonságait, könnyebben és előnyösebben értékesíthetem terményemet

A Gabona Control kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakember gárdája három évtizede szolgálja megelégedéssel partnereit szabványos mintavétellel, rakodásfelügyelettel, valamint akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal a hazai és exportpiacon egyaránt.

2000-ben náluk nyílt meg az első kereskedelmi célú GMO laboratórium az országban. A szemes termények teljes körű vizsgálatához szükséges magas színvonalú műszeres hátterük a garancia arra, hogy partnereik megfizethető áron részesülnek szakszerű, gyors és pontos kiszolgálásban.

gabona_control_logoA Gabona Control Budapest központjában, a volt Malomipari Kutató Intézet Kisrókus utcai épületében működik, mint a CONCORDIA Közraktár Zrt. minőségellenőrzési igazgatósága. Rendelkeznek a hazai és nemzetközi kereskedelem számára nélkülözhetetlen akkreditációkkal, tanúsítványokkal. (ISO 9001, MSZ EN ISO 17025, FOSFA, GAFTA, GMP+)

Olvassa el a Gabona Control gyakorlati tanácsait arról, hogy a különböző kalászos gabonák, olajmagvak értékesítésekor mely vizsgálatok elvégzése célszerű, illetve a piaci árverseny szempontjából mely paraméterek a meghatározóak!

Az értékesítés során mindkét fél érdeke, hogy a vizsgált minta jól reprezentálja az egész tétel minőségét. A szabványos mintavétel során biztosan teljesül ez a feltétel.

A független ellenőr által vett minta és a független laboratórium által végzett vizsgálatok kölcsönös biztonságot adnak a kereskedelmi partnereknek, így elkerülhetik az utólagos vitás helyzeteket.

A beküldött mintáknál a certifikát csak a mintára vonatkozik, nem igazol reprezentatív mintavételt.

A takarmány árpánál lényeges a nedvességtartalom, a hektolitertömeg és a tisztaság. Minősítése rövid idő alatt, viszonylag kevés anyagi ráfordítással megoldható.

A búza minősítése összetettebb feladat. Ez estben jó ha tudjuk, hogy milyen célra szánjuk a terményünket. A 2012-ben elfogadott és 2017-ben módosított búzaszabvány komplex minősítést tesz lehetővé. Az alapparaméterek –nedvességtartalom, hektolitertömeg, tisztaság – mellett meghatározásra kerül a fehérjetartalom, sikértartalom, a magyar minőségi értékszám, esésszám, Zeleny szedimentációs index és az alveográfos vagy extenzográfos paraméterek is.

Adott piaci szegmens kiszolgálására elegendő lehet a fenti vizsgálatok egy része is. A takarmány búza szabványa 2019 januárjában lépett életbe. A Gabona Control szakemberei készségesen állnak rendelkezésükre a megfelelő vizsgálatok kiválasztásában.

A malátázásra szánt sörárpánál a nedvesség és hektolitertömeg a fehérjetartalom, az osztályozottság és csírázóképesség lényeges paraméter.

A kalászos gabonák minősítésekor a DON toxin meghatározása egyre elterjedtebb követelmény. Mind az élelmezésre, mind a takarmányozásra szánt tételek esetében további toxinok vizsgálata is szükséges lehet például Zearalenon, Fumonisin, T2-HT2 toxin, Ochratoxin és Aflatoxinok. A megengedett toxin határértékeket a felhasználási terület határozza meg.

Az ipari napraforgó és az őszi káposztarepce esetében a nedvesség és a tisztaság mellett a szabad zsírsavak és az olajtartalom meghatározása elsődleges a szerződött felek közötti elszámolásban. A magas olajsavas napraforgó esetében az olajsavtartalom értéke kiemelten fontos.

A repce esetében az erukasav és glükozinolát-tartalom problémája a kitartó nemesítői erőfeszítéseknek köszönhetően megoldottnak látszik, de a nemzetközi kereskedelem továbbra is megköveteli ezen értékek szerepeltetését. A szabványos olajtartalom meghatározás történhet extrakciós és mágneses magrezonanciás (NMR) eljárással. A napraforgó esetében az NMR mérési bizonytalansága nagyobb az extrakciós módszerénél. Az olajos magvak nemzetközi kereskedelmét meghatározó FOSFA előírások az extrakciós eljárást tartalmazzák.

A dinamikusan fejlődő hazai szójababtermesztés a takarmányipar számára biztosít megfelelő, GMO mentes fehérjeforrást. A szójabab olajtartalma és rosttartalma is lényeges szempont. A napraforgó és a szójabab tételek esetében gyakori tapasztalat, hogy a magas ambróziamag-tartalom miatt nem felelnek meg az európai előírásokban található 50 mg/kg határértéknek. Ezt a szigorú limitet egyelőre csak az export esetében követelik meg.

Hangsúlyozni kell, hogy a tonnánként 100 Ft körüli összeg – a mintavétel és az analízis együttes költsége – többszörösen megtérülhet, amennyiben a minőség ismeretében előnyösen értékesíti terményét.

Legyünk együtt sikeresek, arasson velünk!

További információ: itt.

Forrás: agroinform.hu

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

bogancslepkeA bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése tapasztalható országszerte – figyelmeztette a szójatermesztőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder szója extruder üzem
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség