Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről

A 2017.10.13-án, a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 227,8 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 32 110 forint lehet.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához járó támogatás keretösszege 125,2 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 17 643 forint.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében támogatási jogcímenként hektár és állategyed alapon történik a kifizetés. A támogatásból október 16. után kifizethető előlegek maximális mértékei:

anyajuhtartás 5236 forint, az anyatehéntartás 31 859 forint, hízottbika-tartás 12 757 forint, tejhasznú tehéntartás 71 828 forint, rizstermesztés 158 559 forint, cukorrépa termesztés 100 474 forint, zöldségnövény termesztés 60 401 forint, ipari zöldségnövény termesztés 41 603 forint, ipari olajnövény termesztés 51 303 forint, extenzív gyümölcstermesztés 51 219 forint, intenzív gyümölcstermesztés 85 647 forint, szemes fehérjetakarmány-növény termesztés 36 005 forint, szálas fehérjetakarmány-növény termesztés 16 399 forint.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatható terület legfeljebb 220,1 ezer hektár, és október 16-tól hektáronként legfeljebb 14 766 forintot lehet kifizetni.

A felsorolt támogatási mértékeket az éves bruttó pénzügyi felső határ figyelembevételével állapították meg. A nettó pénzügyi felső határ betartása érdekében az egyes jogcímeknél a kifizetéskor csökkentési együtthatót kell alkalmazni a teljes támogatási összegre, amelynek mértéke 0,95 előleg, illetve részfizetés esetén.

A rendelet tartalmazza az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2017. évi támogatások összegeit is, amelyek többek között a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztéshez és a dohánytermesztéshez kapcsolódnak.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Forrás: agroinform.hu

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be

„A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit  az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL Üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló.

Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember. „Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: agroinform.hu

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

Bemutatta Magyarország az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságában az Európai Szója Nyilatkozatot. A dokumentumot magyar-német kezdeményezésre július 18-án tizennégy uniós tagállam írta alá Brüsszelben

Magyarország a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezések és programok élére állt az Európai Unióban – hangsúlyozta Nagy István, az Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki német kollégájával együtt mutatta be a szója nyilatkozatot az EP-képviselőknek. Magyarország agrárpolitikájában – tette hozzá a tárca közleménye szerint – stratégiai jelentőséggel bír a fehérjetakarmány-előállítás ösztönzése, valamint a GMO-mentes fehérjeforrás biztosítását célzó eszközrendszer megteremtése az állattenyésztés számára. A pillangós növényeknek alapvető szerepük van a fenntartható mezőgazdaságban, az élelmiszer-ellátás biztonságában, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, és az egészséges táplálkozásban.

Az államtitkár szerint tudatosítani kell az európai fogyasztókban, hogy a fenntartható mezőgazdasági termelés többek között olyan technológiák ötvözését jelenti, amelyek megőrzik a talaj termőképes állapotát, nem szennyezik a felszín alatti vizeket, figyelembe veszik a biológiai sokféleséget és megóvják a genetikai erőforrásokat. A kormány úgy véli, a versenyképes és fenntartható élelmiszer-termelés jövője a GMO-mentes termelésben van. A GMO-mentes élelmiszer-előállítás megalapozására Magyarország 2013-ban fehérjeprogramot indított, amelyben a hüvelyes növények kiemelt szerepet töltenek be. Európának is új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállításban, és el kell érni, hogy az élelmiszerek és az állati takarmányok ne függjenek a GMO-s importszójától.

Forrás: agrarszektor.hu

A közeljövőben várhatóan behozható lesz az EU-ba az első három olyan szójafajta, amelyeket génmódosítás útján rezisztenssé tettek három különböző peszticiddel (Glifozát, Isoxaflutol és 2,4-D) szemben.

Az EU illetékes bizottsága a szeptemberi ülésén nem tudta megszerezni a szótöbbséget a behozatal betiltására. A különböző vegyszerek kockázatfelmérésével foglalkozó, független Testbiotech Intézet fentiekkel kapcsolatban kifogásolja, hogy az engedélyt a kísérleti parcellákon alkalmazott, hektáronként egy kg glifozátterhelés alapján adták ki, holott a gyakorlatban minimum 4, de akár 8 kg-ot is kiszórnak ebből a szerből hektáronként. A másik két vegyszert illetően pedig nem szolgáltattak adatokat a kockázatfelméréshez. Ezért szerintük a szóban forgó fajták behozatala komoly veszélyt rejt magában az emberi egészségre – írja a wetter.com.

Az Európai Parlament egy héttel korábban kifogást nyújtott be egy másik, két fajta peszticiddel szemben rezisztens szójafajta behozatala ellen azzal az indoklással, hogy nem készültek olyan tanulmányok, amelyek alapján a humán- és állategészségügyi ártalmasság kizárható, sőt egy független vizsgálat szerint a 2,4 D hatóanyaga embriófejlődési rendellenességet okozhat, emellett hormonrendszert károsító hatást is tulajdonítanak neki. Ennek ellenére itt sem sikerült szótöbbséget szerezni a fajta EU-ba történő behozatalának megtiltására. Így jelenleg az EU-ban már 13 génmódosított szójafajtát engedélyeznek élelmezési és takarmányozási célra. Persze a tagállamok önállóan döntenek a GM-növények engedélyezéséről az országukban.

Szójafajtákkal kapcsolatban a legfrissebb fórumtémáinkat megtalálja ide kattintva.

Forrás: agroinform.hu

Csak akkor tilthatják meg a génmódosított élelmiszerek- és takarmányok forgalmazását az EU-tagállamok, ha kimutatták, hogy „komoly kockázatot jelent az emberek, állatok egészségére, a környezetre”.

Így döntött az Európai Bíróság, miután Olaszország 2013-ban kérte az Európai Bizottságtól a genetikailag módosított Monsanto kukorica  termesztésének betiltását két helyi tanulmányra hivatkozva, amely a Mon801 kukorica veszélyességét bizonyítja. A bizottság azzal utasította el a kérést, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szerint erre nincs bizonyíték. Az uniós jog 2014-tól azonban engedi a tagországoknak a GMO-s vetőmagok termesztésének helyi tilalmát. Az irányított genomszerkesztés  elterjedésével egyre okafogyottabbá válik a GMO-vita, újra kellene értelmezni az alaptörvénybe foglalt mentességet is, mert a globálisan terjedő kártevők ellen is szükség van a géntechnikai módszerekre, az afrikai sertéspestissel szembeni ellenállóságra is, amire szintén megoldást kínál a genomszerkesztés.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

 

Tisztelt Olvasóink, Látogatóink!

Az Agrárágazat 2017. augusztus havi különszámában – egészen pontosan a 38-39. oldalon -, találtunk egy értékes, lényegretörő cikket, mely a fehérjedús takarmány-alapanyagok feldolgozásával, s azok emészthetőségi mutatóival kapcsolatos.  Az itt felsorolt mérési eredmények, melyek a nyers szójababra, a full-fat szójára, a szójapogácsára, és a szójadarára vonatkoznak, megerősítik, és alátámasztják saját gyártású, MONEX szójaextrudereink minőségi és hatékonysági mutatóit! MONEX 75

A cikk megtekintéséhez kattintson ide!  Teljes képernyős módban is használható!

MONEX-45 szemből

A növényvédelem aktuális teendői sorában – egyebek között – a következő feladat a csávázott őszi káposztarepce, majd a gabonafélék vetése

A csávázószer-kínálat áttekintése

A felszívódó hatású gomba- és rovarölő szerek kifejlesztése tette lehetővé a mind hatékonyabb magcsávázást, ami jelentősen biztosítja a csírázó vetőmagok és a kicsírázott növényállomány hatékonyabb védelmét.

A vetőmagcsávázó szerek forgalma a növényvédőszer-piac viszonylag alacsony részesedését teszi ki. Azonban ez sem csekély, a felmérések szerint 2014-ben a világ 57 milliárd US dollár növényvédőszer-forgalmának 6 százaléka volt.

Piaci elemzések szerint a csávázószerek értékesítése 2016-ban 4,8-5,9 milliárd US dollárt tett ki, beleértve a vegyi anyagok mellett a biohatású csávázószereket is. 2016 és 2021 között a csávázószerpiac növekedése meghaladhatja az évi 10 százalékot, ennek alapján a várható csávázószer-értékesítés 2021-ben 8,3 milliárd US dollár értékben várható.A csávázószerpiacot számos tényező befolyásolja: gazdálkodási technológiák, mint pl. a szántás nélküli vetés terjedése, hatósági intézkedések, a környezeti tényezők figyelembevételének növekvő szerepe, a vetőmagok minőségének javulása, a csávázási technológiák és a vetőgépek tökéletesedése.

A csávázószerpiac növekedését negatívan befolyásolja a generikus anyagok piaci részesedésének emelkedése és a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos, évek óta tartó vita és csávázószerként történő alkalmazásuk több jelentős kultúrában 2013 óta történő felfüggesztése.

vetőmag

A csávászószerpiacot a vetőmagok minőségének javulása is befolyásolja – fotó: Shutterstock

A magcsávázás legfontosabb alkalmazási területei kultúránként

A magcsávázásnak hagyományosan a gabonafélékben a legjelentősebb a szerepe. Az utóbbi években a magcsávázás jelentősége megnövekedett a kukoricában és szójában, részben a genetikailag módosított vetőmagvak területének növekedésével, egyidejűleg a a hagyományos kukorica- és szójaterület növekedésével.

Őszi búzaJelenleg is az őszibúza-vetőmagot csávázzák a legnagyobb területen. 2014-ben 220 millió hektár őszi búzát csáváztak a világon. Ennek a területnek 14 százalékát tette ki India, ezt a 12 százalékos részesedéssel az EU őszi búza termesztett területe adta, majd Kína következett 11 százalékkal. Az őszibúza-termés világátlaga 3,3 tonna/ha. Ezt a termésátlagot igen széles határok között termesztik.

Az EU-ban az őszibúza-termesztés jelentős anyagi ráfordítással történik. Németországban az átlagtermés pl. 8,6 tonna volt 2014-ben. A csávázásban vezető szerepet játszanak a Bayer, Syngenta és BASF hatóanyagai. A Syngenta difenokonazolja hosszú ideig volt a csávázásban legáltalánosabban használt termék a cég egyéb gombaölő szereivel kombinálva, mint pl. fludioxinil és mefenoxan, esetenként a cég rovarölő szerekkel is kombinálja. A BASF tritikonazolja és a Bayer tebukonazolja főleg több hatóanyagot tartalmazó kombinációkban kerül alkalmazásra.

Kukorica – 2014-ben a világ betakarított kukoricaterülete 185 millió hektár volt. E terület 38 százalékát Kínában és az USA-ban termesztették. A kukorica termésátlaga Kínában 5,8 t/ha volt, az USA-ban 10,7 t/ha. A kukoricatermő területek növekedése és a GM-vetőmagok területének terjedése eredményeként jelentősen növekedett a kukoricavetőmag-csávázás alkalmazása is. A vezető növényvédőszer-gyártók a kukoricacsávázó szerek területén is aktívak, elsősorban gombaölő és rovarölő szerekkel. Egyes területeken a nematicidek alkalmazása is szükségessé vált.

• Szója – A szóját 118 millió hektáron termesztették 2014-ben. E terület 70 százalékát az USA-ban, Brazíliában és Argentínában termesztették. 2014-ben az USA áru szójatermesztésének 93 százalékát GM-vetőmag használatával termesztették. Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek.

szója

Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek – fotó: Shutterstock

A szójacsávázásban használt leggyakoribb gombaölőszer-hatóanyagok a metalaxil, carboxin, karbendazim, tiram és fludioxonil voltak. Jelentős a strobilurin típusú gomabölő szerek alkalmazása, mint az azoxistrobin, piraklostrobin, trifloxistrobin. A Fusarium korai fertőzés ellen a fluopiram hatóanyagot vezették be sikeresen. A talajlakó rovarkártevők ellen a neonikotinoidokat alkalmazták széles körben, ezek jövőbeni alkalmazása jelenleg széles körű viták tárgya, főleg az EU-tagországokban.

A szóján károsító fonálférgek ellen alkalmazzák az abamektint. A piacon megjelentek a bionematicidek is, ilyen a Bacillus firmus, illetve a Pasteuria nishizawae tartalmú „hatóanyagok”. A nitrogén megkötésének növelésére baktériumokkal történő kezelést ajánlanak a magcsávázásra.

Magcsávázásra használt védekezőszer-formulációk és alkalmazásuk

A csávázószereket közvetlenül viszik fel a magra, esetleg csekély hígításban. A hagyományos termékek poralakúak voltak, amelyet száraz (DS) formulációban vittek fel a magra, később vizes formában (WS), vagy szerves oldószerekkel keverve (LS). Újabb fejlesztés eredménye a folyékony szuszpenzió-koncentrátumok (FS) és emulziók (ES) alkalmazása volt a porolódás csökkentése, a formulációstabilitás megőrzése és a tapadás növelése céljából.

A gombaölő szereknél gyakori a különböző hatásmechanizmusú és több kórokozó ellen hatásos anyagok kombinációja, a rezisztencia kialakulásának csökkentésére.

A funkcionális magcsávázás fogalma magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek biztosítják a könnyű és pontos vetést, optimális csírázást és az erőteljes növényállományt.

Az ilyen csávázószerek a csírázást elősegítő anyagokat is tartalmazhatnak, erre a célra a magon védőbevonatot létrehozva.

A vetőgépek folyamatos fejlesztését követte a nagy értékű, csávázott vagy bevonattal ellátott vetőmagok forgalmazása.

A csírakori betegségek elleni védelem

A csírafejlődés és a növény korai fejlődési szakaszában főleg a gombakártevők ellen szükséges a védekezés. A gombák a talajból vagy fertőzött vetőmagból támadhatnak. A szisztemikus gombaölő szerek csávázószerként történő alkalmazásával – védő vagy megelőző hatással – a még ki sem fejlett tünetek ellen vagy eradikáns hatással hatásos védelem biztosítható a kelő állományban.

Rovarok és más kártevők elleni védelem

A talajból károsító rovarok, majd a lombozaton megjelenő, talajból károsító rovarok ellen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek igen hatásosak. Ezek alkalmazását szabadföldi kultúrákban történő csávázószerként újra értékelik, mivel a termékcsoporthoz tartozó hatóanyagok a méhállomány veszélyeztetését, illetve a méhekre való veszélytelenségét vitató álláspontok éles vita tárgyát képezik.

Egyéb magcsávázó szerek

Biológiai hatású termékek – erre alkalmas mikroszervezetekkel történő csávázás, amely biztosítja a vetőmag életképességét, eltérő talaj- és meteorológiai viszonyok között, a tárolás és a vetés során. A biopeszticidek és a kémiai védekező szerek kombinációi is már forgalomba kerültek.

Rhizobia inokuláció – a Rhizobium baktériumok a hüvelyesek talajjavító hatását fokozzák.

Biostimulánsok – különféle anyagok és mikroszervezetek keveréke, melyek módosítják a növények fiziológiáját, melynek révén a növények erőteljesebben növekednek, többet teremnek, és a termés minősége javul.

Mikroelemek – a magra felvitt mikroelemek, mint a foszfor, illetve bór, réz, mangán, molibdén, cink tartalmú csávázószerek.

Repellens anyagok – a kártevők riasztására, pl. a tiram tartalmú csávázószerek.

Gyomirtószer-antidotumok – a gyomirtó hatás csökkenése nélkül növelik egyes gyomirtó szerek szelektivitását, akár a gyomirtószer-kijuttatással együtt vagy magcsávázás formájában alkalmazva.

A magcsávázás az első és egyben nélkülözhetetlen lépés a magasabb termésátlagok eléréséhez, jelentősége kiemelkedő az intenzív növénytermesztésben.

Dr. Kádár András

Forrás: agroinform.hu

Agráresemények augusztus hónapban:

(A részletes programokat a linkekre kattintva lehet megtekinteni)

Idén is FarmerExpo Debrecenben!
2017.08.17-20.
Farmer Expo

2017.08.19., Zákányszék
- IC. Zákányszéki Traktorshow és Vetőmagbörze

2017.08.25., Felsőszentiván, Sportpálya, Lovaspálya – Szentiváni Napok (családi programokkal)
Dorker – Szántóföldi Gépbemutató

2017.08.26-27., Hódmezővásárhely
Hódmezőrület 2017

Augusztus utolsó hétvégéjén látogasson el Hódmezővásárhelyre, és vegyen részt az AXIÁL Kft.szervezésében második alkalommal megrendezésre kerülő Hódmezőrületen!

Füst, motorzúgás, fékcsikorgás, égett gumiszag és hüledező tömeg: ez várja a látogatót 2017. augusztus 26-27- én, ahol a veterán traktorok, autók és a driftelés szerelmesei lepik el a placcot.

A belépés ingyenes! Zárja az AXIÁL-lal a nyarat és szerezzen életre szóló élményeket!
Bővebb információért kattintson az esemény weboldalára: www.hodmezorulet.hu

Forrás: agraragazat.hu

A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvényének, a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpóziumnak Budapest és Bécs ad otthont, ami jelentős agrárdiplomáciai siker – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

A tárca közleménye szerint Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója kiemelte: a rendezvény kiváló lehetőség az ország mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt.

Hozzátette: a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpózium megrendezésének joga komoly mérföldkő, része annak a több éve tartó GMO-mentességet szorgalmazó munkának, amelyet Magyarország minden jelentősebb nemzetközi fórumon képviselt, és amelynek egyik fő célja a tengerentúlról érkező szójaimport csökkentése volt.

Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a múlt héten Pekingben rendezett idei Kína-Európa Szója Szimpóziumon is ragaszkodott, jövőre Budapesten pedig a kínainál is nagyszabásúbb találkozót terveznek rendezni, amely ráirányítja nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű és GMO-mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire  – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

Emlékeztetett: 2013-ban Magyarország az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését célozza, így csökkentve a társult országok importfüggőségét és garantálva a minőségi fehérjenövény termesztést a térségben. 2015-ben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezetésével Magyarország meghirdette a “Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat aláírása, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott 2017 júliusában.

Közölték: a magyar kormány álláspontja szerint az európai szintű GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent a magyar agrárium számára, ezért az Alaptörvénybe is bekerült Magyarország GMO mentessége.

Forrás: agroinform.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum