Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást, szeptember 30-áig lehet aszálykárt bejelenteni

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2019. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a Magyar Államkincstár-számlára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja.

Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar  Államkincstár júliusi határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a Magyar Államkincstár számlájára nem érkezett be a kárenyhítési hozzájárulás a 2019. kárenyhítési évre vonatkozóan, a károsult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban, függetlenül attól, hogy az egyéb támogatási feltételek esetleg teljesültek.

A termelők a 2019. kárenyhítési évben eddig összesen 278.000 hektár területre jelentettek be kárt. A legnagyobb területre, 144.000 hektárra aszálykárt, 37.000 hektárra jégesőkárt, míg 31.000 hektárra viharkárt jelentettek.

A termelőknek a még be nem takarított kultúrákkal kapcsolatban legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőségük bejelenteni a 2019. évi aszálykárt.

Forrás: agroinform.hu

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél – mondta Nagy István agrárminiszter Mohácson

A Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.

Emlékeztetett: az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.

Megerősítette: a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán. Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön –beleértve a takarmányozást is.

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért, az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.

Nagy István bejelentette: annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta, a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Nitrogénműtrágyák helyett nitrifikáló baktériumok

Az amerikai Purdue Egyetem kutatói Jianxin Ma professzor irányításával megállapították, hogy a szójanövény termése elméletileg jelentősen növelhető a növény gyökereivel szimbiózisban élő nitrifikáló baktériumcsomók számának szabályozásával – írja a purdue.edu.

A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a csomók számának növelése – a légköri nitrogén fokozott megkötésével – a hektáronkénti terméseredmény növekedését vonja maga után. A kutatócsoport által legújabban felfedezett génszerkesztési eljárás nyomán megoldható a légköri nitrogént megkötő rizóbium baktériumok gyökércsomóinak növelése, miután a csomók kapcsolatba lépnek a szójanövény génjeivel. A szójatermesztők általában nagyadagú nitrogénműtrágyák alkalmazásával igyekeznek növelni a termést, ez azonban felesleges, mert a nitrogénműtrágyázás fékezi a csomóképződést.

Az USDA jelentős támogatást biztosít az Egyetem által végzett kutatásokhoz, mivel meg van győződve arról, hogy annak eredményei a jövőben hozzájárulnak a szója és általában a pillangósvirágú növények termelési hatékonyságának számottevő javításához. A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A teljes angol nyelvű cikk ITT elérhető.

Forrás: agroinform.hu

Papp Imre és Daoda Zoltán a szójatermesztésről, a mikrobiológiai beavatkozásokról, a talajéletről

Az ország szójavetőmag-igényének 5%-át egy 150 éve még őserdővel borított területen termeszti a Pap és Papp Kft. A vetőmag-előállításhoz fűződő hozzáértő és gondos technológiának csaknem két évtizede része a különféle mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, így a hoboli gazdaság része a DemoFarm-hálózatnak is. Az viszont kevéssé érthető, hogy – Papp Imre szavait figyelve – a sikerrel és kimagasló jövedelmezőséggel termeszthető szója miért nem szerez magának újabb és újabb híveket a hazai gazdatársadalom körében

Adottságok őserdei talajokon

Száz-százhúsz éve még szinte áthatolhatatlanul sűrű, őseredeti erdő borította a Szigetvártól délre található Hobol vidékét, ahol jelenleg csaknem 600 hektáron folyik szántóföldinövény-termesztés a Pap és Papp Kft. égisze alatt. A klasszikus szántó-kultúrák mellett a fő növény a szója, amelyet idén 200 hektáron vetettek az átlagosan 17 aranykoronás földeken. – A vidék fő előnyét a Dráva és a holtágai felől meglévő párás levegő és a fontos mikroelemekben gazdag talajok adják. Ez azért fontos, mert meggyőződésem szerint csak ott érdemes belefogni a szójatermesztésbe, ahol ez az utóbbi feltétel biztosított. Nem kell belőlük sok, de amennyire szükség van, az nélkülözhetetlen, mert lombtrágyával sem lehet pótolni – vág rögtön a technológiai fogások közepébe Papp Imre. Az eredetileg gépész végzettségű gazdaságvezető elsősorban a molibdén, a mangán és a vas szerepét emeli ki. Kérdésünkre maga is makacs dilemmának nevezi, hogy a szójatermesztés – minden kormányzati szorgalmazás és gazdasági kilátás ellenére – nem terjed Magyarországon.

Fogások

– Kétségtelen, hogy a szójatermesztéshez komoly figyelem kell, különösen a gyomok és a fehérpenészes rothadás elleni védelemben. De a védekezés megtanulható, és a támogatásokat is hozzávéve kiemelkedő jövedelmezőséget biztosít ez a növény – hangoztatja Papp Imre.

A gazdaságban hármas vetésforgóval – szója, gabona, kukorica – dolgoznak. A gazdaságvezető szerint a legfontosabb a kétszikű gyomok elleni védelem, különösen az alapkezelést követő, 2-4 leveles időszakban. – Akkor lesz jó a szójánk, ha gyommentes a terület, de még így is 2-3 felülkezelésre szükség lehet az időjárástól függően. A megtisztított állományban aztán elkél a biostimulátoros kezelés, hiszen a gyomirtási stresszből segítjük kihozni a növényt, és ilyenkor akár már egy hét alatt is takarni fogja a talajt a levél – összegzi Imre. A Pap és Papp Kft. ugyanakkor számol vele, hogy a 45 cm-es sortávra való szemenkénti vetés később fedi le a talajt, viszont a kultúra sorközművelhető, és a 45 cm-es sorba vetett magok együttesen könnyebben törik át a rossz szerkezetű, lecserepesedett talajt, a tőtáv ugyanis 3,5-5 cm. A gazdálkodó hozzáteszi: sok gazda gabonasortávra vet (12,5-15 cm), ami ugyan egyenletesebb fedést ad, de a nagyobb tőtáv miatt a növények nehezebben repesztik meg a lecserepesedett réteget, és a tábla nem sorközművelhető.

A szóját egyébként erős, gyors és erőteljes regenerálódó képességű növénynek írják le, s ezt Hobolon is gyakran tapasztalták egyegy jégverés vagy a szabályosan végrehajtott növényvédelmi kezelés után is, amikor a hirtelen jött csapadék a tábla egy részén „megemelte” a talajba juttatott vegyszert, s az pár négyzetméteren megégette a növényszárat. – A védekezésnek része a biológiai megoldás is: mi vinasszal és a szklerotíniával szemben hatékony Trichomax-szal dolgozunk: ez utóbbi olyan hiperparazita gombát tartalmaz, ami erősíti a gombaölők hatását, fékezi a fertőzést.

Ha nem lustul, jól jövedelmez

A tartamkísérleteknek, az AGRO.bio Demo Farm-hálózat tagjaként bemutatóknak is otthont adó gazdaságban az említett mikroelemek mellett a hektáronkénti 120 kilós K-pótlásra, a 30 kilós alapműtrágyaként kijuttatott kénre és a meszezésre is ügyelnek. – Ősszel, a kukorica után juttatjuk ki a meszet, tavasszal meg kálipótlást adunk, így akár 5-6 mázsával nagyobb termésre számíthatunk – számol be tapasztalatairól Papp Imre, aki hozzáteszi: beigazolódott, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok révén, a jobb tápanyag-feltáródás eredményeként mindössze 30 kilós, a vetés előtt kijuttatott N-műtrágya is elegendő egy szezonban. – Nem kell több: mintha ellustulna a szója, ha minden nitrogén kívülről kap meg: látszik a gümőkön, hogy megköti, megtermeli magának, amire szüksége van!

Ahogy említettük, Papp Imre szerint a nem kifejezetten műtrágyaigényes szója már átlagos termés esetén is az egyik legnagyobb hasznot hajtó növény. – Mi állítjuk elő a hazai szójavetőmag-mennyiség 5 százalékát. Nálunk volt már 6 tonnás termés is tavaly, de 3,5-4 tonnás hozamot minden évben általánosan produkál. Így az átlagos, durván 250 ezres hektárköltséggel szemben általában 400 ezres árbevétellel lehet kalkulálni, és ha ehhez még hozzávesszük a fehérje- és alaptámogatást, akkor mondható, hogy bő 200 ezres tiszta haszon képezhető – összegzi az eredményt a hoboli gazda. Mindezek után azzal magyarázza a hazai termelők ódzkodását a szójától, hogy fáradtságosnak tartják a termesztéstechnológia, különösen a növényvédelem miatt. – Pedig a Duna völgyében, a párásabb vidékeken minden bizonnyal sokan jól járnának, mert stabil és tartósan kedvező árakon fizető piaca van a szójának!

Azt is megtudjuk, hogy a gazdatársak a környékről gyakorta érdeklődnek a Demo Farmon követett gyakorlat iránt. Van, akit a gazdaság új megoldásokra való nyitottsága, másokat a szójatermesztésben is alkalmazott bio-oltóanyagok gyakorlata vonz ide. – Mi a 2000-es évektől alkalmazzuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, és tapasztaljuk a hatást, de mindenkinek elmondjuk, hogy ezen a téren nem lehet azonnali, látványos változást tapasztalni. Mi használunk BactoFilt a szójában, használunk talajoltót és szárbontót. Nő a termésátlag, javul a talajok állapota, jobb a művelhetőség, de nem csodaszerűen történik ez, hanem folyamatként – mondja Papp Imre.

fotoszintezis-hatekonysag-meres

Mielőtt elfogynak a talajaink…

Idén négy éve hozta létre a Demo Farm-hálózatot az AGRO.bio Hungary Kft., azzal a többcélú törekvéssel, hogy üzemi körülmények között tegye hozzáférhetővé, mérhetővé, bemutathatóvá a mikrobiológiai készítmények hatását. Daoda Zoltán szakmai igazgató szerint évtizedes lemaradásban vagyunk a talajminőség javításában, a talaj biológiai aktivitásának helyreállításában.

– Üzleti vagy szakmai, ökológiai motiváció áll a Demo Farm-hálózat létrehozása és a mikrobiológiai termékek kifejlesztése mögött?

– Szerintem elmondható, hogy nem ismerjük a talajainkat, nem gondolunk bele, hogy nemcsak kémiai és fizikai alapon működő „támasztóközegről” van szó, hanem rendkívül összetett, kifinomult biológiai aktivitással rendelkező, élő közegről. Az intenzív mezőgazdaság elmúlt évtizedeiben erre nem figyeltünk, és most, ha elkezdjük mérni a különféle paramétereket – humuszmennyiség, giliszták száma, víz- és levegőáteresztő-képesség –, akkor azt látjuk, hogy hamarosan a talajok kimerüléséhez, végleges eltűnéséhez érünk. Nem csoda, hogy volt olyan szakember, aki már a 2010-ben prognosztizálta, hogy 50-60 év múlva elfogynak a termőtalajok.

– Mi az önök szakmai munkájának az alapja?

– A mi alapelvünk az, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, mert ha az minőségileg jól és okszerűen megvalósul, akkor a növény képes hozni a genetikai állományában rejlő potenciált. A műtrágyázással ma már megoldható, hogy az intenzív termesztésű, nagy hozamú haszonnövények megkapják a szükséges tápanyagokat, arra viszont kevésbé ügyelünk, hogy ebből mennyi hasznosul. Ez függ a talaj kémhatásától, függ a tápanyag felvehetőségétől, állapotától, formulájától. A mikrobiológiai készítmények egy részét, a talajoltókat én néha egy a világon bárhol bevethető deszantos katonai elitalakulatnak nevezem: kijuttatjuk a leromlott, biológiailag legyengült termőtalajra, gondosan és gyorsan bekeverjük, aztán azok ott elvégzik a dolgukat, és utána átadják a helyüket az őshonosoknak. Egy milligramm ilyen készítmény 5 milliárd talajhasznos baktériumot tartalmaz, elképzelhető, milyen hatékonyan megteremti azokat a feltételeket – talajszemcse- és baktériumnyálka-képződés, talajszerkezet-javulás, humuszosodás –, ami aztán biztosítja a növény optimális tápanyagfelvételét, a talaj jó szerkezetét és művelhetőségét, a talaj nedvességmegtartó-képességét. Ugyanígy a cellulózbontó készítmények abban segítenek, hogy a szárkezelés megfelelő módon történjen, lehetőleg útját állva a mulcshagyó technológiáknál fenyegető kórokozó-elszaporodásnak és a pentozán-hatásnak.

– Mennyi idő kell a változáshoz? Mit tapasztalnak a termelők észrevételei alapján?

– A Demo Farmokhoz tartozó üzemi méretű gazdaságok hálózatánál az elmúlt pár év alatt elvégzett 25 ezer vizsgálat eredménye ma már alapot ad a következtetések levonására. Egy táblázatunk ki is mutatja: már az első évben nagyobb N-felvételt eredményez a jobb N-kötés, javul a csírázás a jobb hormon- és vitamintermeléssel, gátolt a patogén gombák szaporodása, javul a tápanyag-hasznosulás és javul a P- és K-feltáródás. A 2. évtől sorban jönnek ehhez a következő előnyök: a jobb talajszerkezet révén jelentősen kevesebb az üzemanyag-felhasználás, a 4. évtől csökken az aszálykár, az 5. évtől nő a szervesanyag-tartalom, vagyis humuszosodik a talaj, és egyre több a legmeggyőzőbb szemmel is látható mutató: a giliszták száma.

– Költség–megtérülés-alapon ez kimutatható?

– Ha csak azt vesszük, hogy több mázsás termésnövekedés érhető el, ha csak 10-15%-kal nő az üzemanyag-megtakarítás, vagy kevesebb műtrágyával is jobb hatást érünk el, akkor a komplex mikrobiológiai termékeink kijuttatásával járó néhányezer forintos kiadás csak kis töredéke az elért jövedelemtöbbletnek.

A Demo Farm-hálózat ezt mutatja be a gazdáknak: nemcsak termékekről van szó, hanem összetett, átfogó technológiai javaslatcsomagokról. Több tartamkísérlet, a farmokon folyó mérések adatai mind azt szolgálják, hogy a termelők megalapozott adatok alapján hozhassanak döntést. Ez a klímaváltozás korában mind fontosabb, nemcsak szavakban kell fenntarthatóságot emlegetni. Javítani lehet és kell a talajok állapotát, védeni az eróziótól, a kiszáradást vagy belvizesedést okozó szerkezeti leromlástól a vegyszerezés hatásaitól, és biztosítani kell, hogy stabil, felvehető formában álljanak rendelkezésre benne a tápanyagok.

Forrás: agraragazat.hu

Már 28. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarország leghatékonyabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását, a debreceni Farmer-Expót 2019. augusztus 15-18. között. A mezőgazdaság minden ágát lefedő rendezvény a közönségprogramok mellett aktuális témákat érintő szakmai konferenciákat is szervez

A 28. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás ünnepélyes megnyitója augusztus 15-én 10 órától lesz a Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszának színháztermében.

A rendezvény védnöke Dr. Áder János köztársasági elnök. Az Agrárfórum fő előadója ebben az évben is Nagy István agrárminiszter lesz, aki az ökológiai fenntarthatóság, víz, vízgazdálkodás és ehhez kapcsolódó tudástranszfer témakörében ad elő. A megnyitón Rui Almeida, a portugál CONSULAI – Consultadoria Agro-Industrial ügyvezetője gyakorlati fókuszú előadást tart a portugáliai alquevai víztározó működéséről és az ottani mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásairól. Idén sem maradhat el a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezete által megtartandó, kenyér megáldásával egybekötött Kenyérünnep, a mely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program egyik fontos megyei állomása.

A kiállítás második napján, augusztus 16-án 13 órától helyet biztosítunk a kárpát-medencei agrárszakembereknek egy gazdasági párbeszédre az ukrán-magyar-román üzletember találkozó keretében, melyre a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. szervezésében kerül sor.

Szakmai konferenciákban is bővelkedik a négynapos kiállítás.

-Augusztus 15-én „Digitalizáció a sertéstartásban” és „A klímaváltozás hatásai a zöldség- és gyümölcstermesztésben” címmel várják az érdeklődőket a hazai és külföldi előadók.
-Augusztus 16-án folytatódnak az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozó előadások: „Mindennapi megoldások a sertéstartásban”; „Tartási, takarmányozási válaszok a XXI. század kihívásaira a szarvasmarha-ágazatban” és „Baromfitenyésztési Konferencia” címmel kerülnek megrendezésre a konferenciák. Ugyanezen a napon első alkalommal kerül sor a növénytermesztési konferenciára „Fenntartható kukoricatermesztés” címmel,
-augusztus 18-án pedig szakmai továbbképzést tart a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a hazai gazdálkodóknak. A szakmai konferenciákon való részvételen a szaktanácsadóknak krediteket írnak jóvá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete a sportcsarnokban kialakított 130 négyzetméteres közösségi standján termelői piaccal, szakmai konzultációkkal, kamarai szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyereményjátékkal és egyéb színes programokkal várja tagjait, partnereit.

Nyitva tartás: augusztus 15. (csütörtök): 10:00-18:00; augusztus 16. (péntek): 10:00-18:00; augusztus 17. (szombat): 10:00-18:00; augusztus 18. (vasárnap): 10:00-18:00.

Belépőjegy: 1500 Ft.

További részletek itt.

Forrás: nak.hu

Ha ismerem az eladásra szánt gabonának, olajmagvaknak a piaci értékesítést meghatározó paramétereit, tulajdonságait, könnyebben és előnyösebben értékesíthetem terményemet

A Gabona Control kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakember gárdája három évtizede szolgálja megelégedéssel partnereit szabványos mintavétellel, rakodásfelügyelettel, valamint akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal a hazai és exportpiacon egyaránt.

2000-ben náluk nyílt meg az első kereskedelmi célú GMO laboratórium az országban. A szemes termények teljes körű vizsgálatához szükséges magas színvonalú műszeres hátterük a garancia arra, hogy partnereik megfizethető áron részesülnek szakszerű, gyors és pontos kiszolgálásban.

gabona_control_logoA Gabona Control Budapest központjában, a volt Malomipari Kutató Intézet Kisrókus utcai épületében működik, mint a CONCORDIA Közraktár Zrt. minőségellenőrzési igazgatósága. Rendelkeznek a hazai és nemzetközi kereskedelem számára nélkülözhetetlen akkreditációkkal, tanúsítványokkal. (ISO 9001, MSZ EN ISO 17025, FOSFA, GAFTA, GMP+)

Olvassa el a Gabona Control gyakorlati tanácsait arról, hogy a különböző kalászos gabonák, olajmagvak értékesítésekor mely vizsgálatok elvégzése célszerű, illetve a piaci árverseny szempontjából mely paraméterek a meghatározóak!

Az értékesítés során mindkét fél érdeke, hogy a vizsgált minta jól reprezentálja az egész tétel minőségét. A szabványos mintavétel során biztosan teljesül ez a feltétel.

A független ellenőr által vett minta és a független laboratórium által végzett vizsgálatok kölcsönös biztonságot adnak a kereskedelmi partnereknek, így elkerülhetik az utólagos vitás helyzeteket.

A beküldött mintáknál a certifikát csak a mintára vonatkozik, nem igazol reprezentatív mintavételt.

A takarmány árpánál lényeges a nedvességtartalom, a hektolitertömeg és a tisztaság. Minősítése rövid idő alatt, viszonylag kevés anyagi ráfordítással megoldható.

A búza minősítése összetettebb feladat. Ez estben jó ha tudjuk, hogy milyen célra szánjuk a terményünket. A 2012-ben elfogadott és 2017-ben módosított búzaszabvány komplex minősítést tesz lehetővé. Az alapparaméterek –nedvességtartalom, hektolitertömeg, tisztaság – mellett meghatározásra kerül a fehérjetartalom, sikértartalom, a magyar minőségi értékszám, esésszám, Zeleny szedimentációs index és az alveográfos vagy extenzográfos paraméterek is.

Adott piaci szegmens kiszolgálására elegendő lehet a fenti vizsgálatok egy része is. A takarmány búza szabványa 2019 januárjában lépett életbe. A Gabona Control szakemberei készségesen állnak rendelkezésükre a megfelelő vizsgálatok kiválasztásában.

A malátázásra szánt sörárpánál a nedvesség és hektolitertömeg a fehérjetartalom, az osztályozottság és csírázóképesség lényeges paraméter.

A kalászos gabonák minősítésekor a DON toxin meghatározása egyre elterjedtebb követelmény. Mind az élelmezésre, mind a takarmányozásra szánt tételek esetében további toxinok vizsgálata is szükséges lehet például Zearalenon, Fumonisin, T2-HT2 toxin, Ochratoxin és Aflatoxinok. A megengedett toxin határértékeket a felhasználási terület határozza meg.

Az ipari napraforgó és az őszi káposztarepce esetében a nedvesség és a tisztaság mellett a szabad zsírsavak és az olajtartalom meghatározása elsődleges a szerződött felek közötti elszámolásban. A magas olajsavas napraforgó esetében az olajsavtartalom értéke kiemelten fontos.

A repce esetében az erukasav és glükozinolát-tartalom problémája a kitartó nemesítői erőfeszítéseknek köszönhetően megoldottnak látszik, de a nemzetközi kereskedelem továbbra is megköveteli ezen értékek szerepeltetését. A szabványos olajtartalom meghatározás történhet extrakciós és mágneses magrezonanciás (NMR) eljárással. A napraforgó esetében az NMR mérési bizonytalansága nagyobb az extrakciós módszerénél. Az olajos magvak nemzetközi kereskedelmét meghatározó FOSFA előírások az extrakciós eljárást tartalmazzák.

A dinamikusan fejlődő hazai szójababtermesztés a takarmányipar számára biztosít megfelelő, GMO mentes fehérjeforrást. A szójabab olajtartalma és rosttartalma is lényeges szempont. A napraforgó és a szójabab tételek esetében gyakori tapasztalat, hogy a magas ambróziamag-tartalom miatt nem felelnek meg az európai előírásokban található 50 mg/kg határértéknek. Ezt a szigorú limitet egyelőre csak az export esetében követelik meg.

Hangsúlyozni kell, hogy a tonnánként 100 Ft körüli összeg – a mintavétel és az analízis együttes költsége – többszörösen megtérülhet, amennyiben a minőség ismeretében előnyösen értékesíti terményét.

Legyünk együtt sikeresek, arasson velünk!

További információ: itt.

Forrás: agroinform.hu

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

bogancslepkeA bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése tapasztalható országszerte – figyelmeztette a szójatermesztőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A szójatermesztés egyik kritikus fenológiai fázisa a virágzás és hüvelykötődés időszaka. A növény ekkor magas levegő páratartalmat és csapadékos, hűvösebb periódust igényel a jó terméskötődéshez és hüvelykitelítődéshez

szoja-viragzasA magyarországi időjárási körülmények között egyre gyakrabban fordul elő, hogy ez a nyári (június-július) időszak talaj- és akár légköri aszállyal köszönt be. A szójatermesztők többségének nincs lehetősége a növény megnövekedett víz- és páraigényének öntözés formájában történő kielégítésére. Az aszályos, hőstresszes időszakban a növényre fajtától függően jellemző, levélemeletenkénti 5-8 db virágból csupán 2-3 db termékenyül, és képződik belőle hüvely. E hiányos kötődéshez a gátolt mikroelem-felvétel is hozzájárul.

A stresszes időjárás által okozott, akár 40-50%-os terméskiesés jelentős mérséklésére kínál a KWIZDA Wuxal Ascofol lombtrágyázási megoldást.

E szuszpenziós lombtrágya mikroelemekben (B:3,0; Mn:0.8; Zn:0,5 m/m%) és természetes növekedésszabályozó anyagokban, növényi hormonokban gazdag. Több mint 51%-os algatartalmával a piac egyik legtöményebb algatartalmú biostimulátora. Növényi hormontartalma (citokininek, betainok, auxinok, giberellinek) elősegíti a sejtosztódást, késlelteti a növény öregedési folyamatait, javítja a stressztűrést, fokozza a virágképződést és terméskötődést. Alginát-tartalma a szója aszálytűrő-képességét növeli.

Kiváló esőállósággal, folyamatos tápanyagleadással, nagy hatékonysággal, kémhatás-stabilizáló tulajdonsággal, valamint szuperkelatizációval rendelkezik.

A jó ár-érték arányú Wuxal Ascofol a virágzási, hüvelykötődési időszakban 2,5-3 l/ha dózisban 200-250 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve elősegíti az szója virágzását, termékenyülését és hüvelymegtartását, valamint ezermagtömeg növelő hatásával a hektáronkénti betakarítható szójabab termést növeli.

Forrás: agraragazat.hu

A sikeres szójatermesztés alapkövetelménye a szükséges napsütéses órák számán és a növény számára kívánatos hőösszegen kívül a humuszban gazdag, mély fekvésű, jó víztartó képességű, kiváló kultúrállapotú, párásabb mikroklímájú talajok megléte

Mivel a szója kezdeti fejlődése viszonylag gyenge erélyű és hosszantartó folyamat, így a gyomelnyomó képessége is szerény. Fokozza a problémát, hogy a gazdálkodók jelentős része széles sortávra (45–50–75 cm!) veti a szóját, ami így tág teret hagy a gyomok kelésének, fejlődésének, ill. a károkozásuknak is. A gyomok elleni védekezést az is nehezíti, hogy a többi kapásnövényhez képest később záródik az állomány, vagyis hosszabb ideig kell gyommentesen tartani, míg a gyomelnyomó képessége kialakul.

További gondot jelent a kultúrnövényben engedélyezett herbicid hatóanyagok csekély száma. Kockázatos technológiai elem a termesztésében a csak állománygyomirtást preferáló gondolkodás. A szójagyomirtási problémákra nyújt kiváló megoldást a Szója Flex (Command 48 EC+Stomp Aqua) technológiai termékpár. A két készítmény közös tulajdonsága, hogy hatóanyagaik a talajszemcsékhez jól kötődnek, nagyobb eső hatására sem mosódik ki, a talaj felső 2-3 cm-ében marad.

A Szója Flex erőssége a magról kelő egyszikű gyomok elleni jó hatékonyság, valamint a kitűnő szelektivitás a kultúrnövényre nézve. A Command 48 EC ezenfelül számos kétszikű, nehezen irtható gyom ellen hatékony (selyemmályva, parlagfű, csattanó maszlag stb.). A klorofill és a karotinoid bioszintézisét gátolja, ezáltal a gyomok kifehéredve pusztulnak el. Hatástartamát egyszerű meghatározni: 120 mm összcsapadék, amely a hazai éghajlati körülmények mellett általában több havi csapadékot jelent.

A Stomp Aqua a sejtosztódást gátolja, megakadályozza a gyomok kelését és az egyszikű gyomoknál a gyökérnövekedést, gyökérváltást. Fontos magról kelő kétszikű gyomok közül a hatásspektrumába beletartoznak a libatopok, disznóparéjfélék, stb.

A szója vetését követően 2-3 napon belül kell kijuttatni a Szója Flex termékpárt aprómorzsás talajfelszínre, 250-300 liter/ha lémennyiséggel. A kedvező hektárköltsége mellett 15-20 mm bemosó csapadékot követően a szójatermesztés gyommentes indítását alapozza meg.

Forrás: agraragazat.hu

A szója, mint pillangós, kalciumigényes növény. Legtöbben tudjuk ezt, mégsem általános gyakorlat a szója vetését megelőző kalciumpótlás. Pedig a szója több okból is igényelné!

Egyik dolog a növény élettani igénye a kalcium mint tápelem iránt, a másik a talaj kémhatásával szemben támasztott igénye. A harmadik éppen a szója gyökérzete és az ott élő nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége miatti fokozott talajsavanyító hatás a nem pillangós növények hasonló hatásához képest, amely többszörös lehet. A fokozott savanyítást a szóját követő kultúra is meg fogja érezni, ezért több szempontból is alapvető technológiai elem kell(ene), hogy legyen a talaj meszezése. A talaj a növénytermesztésben egyébként is olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása a későbbiekben is mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra és még sorolhatnánk. Ilyen beavatkozás a talajmeszezés is. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alapproblémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető:1. a talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra), 2. a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra), 3. a kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.

 
1. ábra. A talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból

 

Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:

  1. javuló talajszerkezet,
  2. könnyebb művelhetőség,
  3. lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás,
  4. javuló műtrágya-hasznosulás,
  5. intenzívebbé váló talajélet.

Felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk optimális pH-tartománynak a szója esetében, amelyet meg kell céloznunk? Egyes ajánlások (pl. több hazai szakirodalom vagy akár az Iowa State University ide vonatkozó több évtizedes tapasztalatai) alapján a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével. Ennek ismerete megválaszolja azt a kérdést is, hogy mi az a határérték, amely alatt már szükségessé válik a talaj kémhatásának javítása valamilyen meszező anyaggal. Gyakorlatilag a 6,5 pH-érték alatti talajkémhatásnál már kívül esünk az ideális tartományon, azaz érdemes meszezni.

1. kép. Savanyodás: a pillangósok speciális esete

Ismerve a szója termőhelyi és éghajlati igényét, érdemes körüljárni a talajkémhatás és a talaj vízháztartása közötti kapcsolatot. A savanyodás oka leginkább a kalcium fokozatos eltűnése a talajból, aminek során a kalcium helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot

 

Meszezés hatására ezzel ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, elindul a szerkezet szempontjából kívánatos nagyobb aggregátumok képződése, és közöttük megjelennek a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen pórusok. Az ilyen talaj a megnövekedett pufferelő képességéből adódóan nagyságrendekkel több vizet képes befogadni és tárolni, aminek a mai szélsőséges csapadékviszonyok között egyre nagyobb jelentősége és hatása lesz a termesztés sikerességére.

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, így gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van ugyanis a sejtfal építésében, a szilárdítószövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó. Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, így a növények számára való felvehetőségük, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Nem kérdés tehát a meszezés jelentősége – de hogyan érdemes hozzálátnunk?

Első lépésként mindenképp javasolt talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütésszerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben ráadásul elmegy a kedvünk ettől, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.

A dózis meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul:

  1. a talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1),
  2. a hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid,
  3. A 2. ponttal szoros összefüggésben a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus; például egy karbonát kőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)

Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?


A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

Kalcium-karbonát termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét. Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel. Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a lehetőségeket, mielőtt döntünk.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés.

Karbonát hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.

3. ábra. A meszezés hatása – talajszerkezet-javulás

4. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre

Kalcium-oxid hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve az ilyen anyag gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A talajkémhatás javítására a megoldások tehát a ma gazdálkodója számára is elérhetőek. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talajsavanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Forrás: mezohir.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség