A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Nem használjuk ki az öntözés lehetőségeit, pedig évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiánya miatt

Ma Magyarországon a mezőgazdasági terület mintegy 2,4%-át öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13% ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés.

Bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni, és még ezt a lehetőséget sem sikerül kihasználni – ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium – állapította meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) öntözéssel foglalkozó könyve, amely tervezetének vitáját 2017. május 30-án tartotta az Intézet.

Az AKI nem rég közzétett statisztikai jelentése szerint 2016-ban a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága 128 823 ha volt, ugyanakkor a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók mindössze 49,44%-a öntözött is. Az engedéllyel rendelkező területek több mint háromnegyede az Alföldön található, a többi régióban összesen csak 3500 és 8500 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak.

A tavalyi évben az öntözési idény kezdetétől a végéig összesen 68 722 hektáron 73 millió m³ vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 87 százaléka jutott. A többi öt régióban 1700-4200 hektárnyi területen folyt öntözés, régiónként átlagosan 1,9 millió m³ vizet felhasználva.

Míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget. Az országos átlag 53,35 százalék volt.

Hektáronként átlagosan 1066 m3 vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet. Az országos átlagot egyetlen régió tudta felülmúlni: Észak-Alföldön egy hektáron átlagosan 1443 m3 vizet öntöztek. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer m3 között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, amely a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vizet kiöntöző régió, egyben az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.

Mivel öntöznek a gazdák?

Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, s csak az öntözött terület 6,2 százalékát öntözték felszín alatti vízzel. Az öntözővíz eredete mindössze 115 hektáron volt parti szűrésű víz.

Esőztető öntözőberendezéssel biztosítják a vizet a megöntözött területek kilenctizedén. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (69 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést használtak a megöntözött területek 16 százalékán, körforgóst pedig 7 százalékán. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás,a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak.

Forrás: agroinform.hu

Az uniós agrárminiszterek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt, erősödő negatív hatásainak eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a víz- és agrárszektor közötti hatékony együttműködés

Az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóját az EU soros elnöki tisztét ellátó Máltán tartották meg, májusban.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében emlékeztetett: már a jelenleg hatályos Közös Agrárpolitika (KAP) is számos olyan eszközt tartalmaz, amely alkalmas a klímaváltozás hatásainak csökkentésére. Kiemelte: a 2020 utáni KAP-ról folyó vitában nem szabad elfelejtkezni arról a tényről, hogy az EU gazdálkodói világviszonylatban is a leginkább környezettudatos agrártermelőknek számítanak.

Az új KAP tervezése során alapvető fontosságú lesz megtalálni az egyensúlyt a környezeti fenntarthatóság és a nemzetközi versenyképesség igénye között. A zöldítés esetleges további elmélyítése nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek pusztán a termelés és így a gazdák által elérhető jövedelem csökkenését eredményezik

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése kitörési lehetőséget jelenthet a gazdálkodóknak, azonban az öntözéspolitikát a rendelkezésre álló vízkészletekkel összhangban szükséges megtervezni. Magyarország álláspontja az, hogy Európában a víztakarékos, hatékony technológiák elterjedése biztosíthatja a fenntartható fejlődési célok teljesülését – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Az agrártárca vezetője tájékoztatta minisztertársait és az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarország kormánya szorgalmazza a mezőgazdasági termelés biztonságának növelését szolgáló aszály-monitoring és aszály-előrejelző rendszerek kiépítését is.

Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés szempontjai alapján uniós szinten nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági alapanyag-termesztés, továbbá a fehérjetakarmány előállításának ösztönzése – emelte ki az agrárminiszter. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a magyar kormány elengedhetetlennek tartja a hazai szójatermesztés fellendítését. Közép- és hosszú távon fel kell hagyni azzal a gazdaságilag jelenleg ugyan rentábilis, de a jövőre nézve bizonytalan, külső tényezőktől való súlyos függést eredményező gyakorlattal, hogy a takarmány döntő részét harmadik országokból importáljuk – érvelt Fazekas Sándor.

Fazekas Sándor az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján kétoldalú megbeszélést tartott Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztossal az aktuális mezőgazdasági kérdésekről, elsősorban a KAP 2020 utáni szabályainak lehetséges irányairól. Ugyanezekről a témákról egyeztetett a magyar miniszter az Európai Néppárthoz tartozó német, osztrák, horvát és ír mezőgazdasági miniszterrel, valamint az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának lengyel elnökével.

Forrás: agroinform.hu

Hat napra, május 20-tól 25-éig Budapestre költöztek a világ vetőmagszakma képviselői

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VSZT) közösen a magyar fővárosban rendezte meg a világkongresszust. Polgár Gáborral, a VSZT ügyvezető igazgatójával összegeztük a kongresszus tapasztalatait.

Igazgató úr, tegnap zárult a Vetőmag Világkongresszus, hogyan érzi most magát?

Bevallom, kicsit mindenki elfáradt, mivel az első programok már szombaton megkezdődtek. Mindent összevetve hatnapos programsorozaton vagyunk túl, de azt mondhatom, hogy azzal az érzéssel töltődtünk meg, mi házigazdák, hogy „jó mulatság, férfimunka” van a hátunk mögött. Ezt a kellemes érzést megerősíti az is, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon sikeres kongresszust zártunk be a tegnapi napon.

Ha jól tudom, több rekordot is megdöntöttek…

Valóban, hiszen 62 országból 1700 résztvevő jött el hozzánk, akik három napon keresztül tárgyaltak és vettek részt a szekcióüléseken. Nagy siker ez számunkra, látszik, hogy meghozta gyümölcsét az a több éves előkészítő munka, amit a Nemzeti Szervező Bizottság és a Vetőmag Szövetség végzett.

A kongresszuson több üzenetet is megfogalmaztak, mondana ebből néhányat?

A legfontosabb üzenet, hogy a Föld lakosságának a növekedésével egyre fontosabb feladat a vetőmag ágazat számára, hogy a növénytermesztés biológiai alapjait, a növényfajtákat jó minőségben mindenütt hozzáférhetővé tegyék. Kiemelt jelentőségű, hogy a növénynemesítők minél jobb, újabb,

nagyobb termőképességű, jobb ellenálló képességű, betegségeknek ellenálló növényfajtákat nemesítsenek.

Fontos, hogy tovább javuljon a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vetőmagvak országok közötti mozgása, könnyebb legyen a vetőmagvakat mozgatni a kontinensek között, és le tudjuk bontani azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek ma még nehezítik ezt a munkát. Fontos, hogy az új növényfajták minél nagyobb értékkel rendelkezzenek. A világszövetség az új, innovatív nemesítési technológiákat támogatja, mert ez által a nemesítők munkája is hatékonyabbá válik. Hangsúlyos cél, hogy az új fajták minél gyorsabban jussanak el a piacra, hiszen a vásárlói igények folyamatosan nagy elvárásokat támasztanak a termesztőkkel és a vetőmagágazattal szemben.

Hogyan áll a GMO kérdéséhez az ISF?

Az ISF mindig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vásárlói igények maximálisan tiszteletben tartása elsődleges. Ennek következtében ma is a legmesszebbmenőkig elfogadja és respektálja az országok, közösségek különböző álláspontját a GMO-val kapcsolatban. Ahol az ilyen típusú növények termesztését nem engedik, nem preferálják, oda GM technológiával fejlesztett termékeket a vetőmagipar szereplői nem szállítanak, és nem ajánlanak. A GMO-mentes növénytermesztést preferáló országok számára más módon fejlesztett, egyéb innovatív technológiával nemesített fajtákat biztosítanak.

Michael Keller, az ISF főtitkára azt is kifejtette, hogy a GMO-val kapcsolatban új szemléletre, megközelítésre van szükség, ami a nemesítési tevékenységben kell, hogy megvalósuljon.

A GMO esetében az az ISF álláspontja, hogy a GMO-technológia már a múlté, így ezzel a témával, szakmai mélységében már nem igazán akar foglalkozni.

Túlhaladott a GMO-technológia a világ fejlett részein, a tudományos fejlesztés és innováció új irányokban történik, s ezek az új irányok már nem GMO szemléletűek.

Hogyan zárult a kongresszus?

Korai még mérleget vonni, de előzetesen az ISF vezetése sikeresnek értékelte a kongresszust. Tegnap még volt egy félnapos tematikus ülés, aminek témáját az áprilisban kiadott új nemzetközi növényegészségügyi vetőmagszabvány köré szervezték. Ez a tanácskozás is sikeres volt, miként a szekció bizottságok ülései, szakmai programjai, előadásai is. Minden programnál igen nagy volt az érdeklődés, és az üzleti tárgyalások is szinte éjjel-nappal folytak.

Mondhatjuk-e, hogy az 1700 résztvevő is elégedetten távozott, mert megvalósították a céljaikat?

Egyértelműen igen a válasz. Minden kongresszus után bevett gyakorlat, hogy a szervezők résztvevőket e-mailen keresztül megkérdezik egy felmérés keretében, amiben részletesen kikérik a véleményüket, s az így összegyűjtött tapasztalatokat a következő kongresszus rendezésekor felhasználják. Látható volt az idei kongresszuson is, hogy az elmúlt két-három évben folyamatos fejlődésen ment keresztül a szervezési munka, s egyre kevesebb zökkenővel folytak a programok.

Azok a résztvevők, akikkel beszélgettem, megelégedésüknek adtak hangot, és nagyon örültek az új helyszínválasztásnak. A Hungexpo Budapesti Vásárközpont G Pavilonja volt az első olyan helyszín, ahol egy tető alatt rendezték meg az összes eseményt: a plenáris üléseket, a szekcióüléseket, és a tárgyalásokat is. Újdonság volt ez a látogatóknak, de nekünk, szervezőknek is. A visszajelzések igen pozitívak voltak.

Gondolom, az ország jó hírét is szétröpítik a világ minden táján…

Jól gondolja, mert a magyar vendégszeretetet mindenki megtapasztalta, és Budapest látványa mindenkit magával ragadott.

Végül: mit adott a kongresszus a hazai ágazat szereplőinek, a Vetőmag Szövetségnek? Hogyan tovább? Kérdezem ezt azért, mert a világkongresszus mérföldkő a szövetség életében is.

Az ISF által megfogalmazott szakmai célokat magunk is valljuk, és ebben megerősített minket a háromnapos rendezvény. A szövetség most már hatékonyabban fel tudja vállalni a kongresszus üzeneteit, mivel nagy nyilvánosságot kapott a világesemény. A sajtó segítségével továbbra is rá tudjuk irányítani a figyelmet, érdeklődést azokra a szakmai feladatokra, célokra, amelyek előttünk állnak. Hozzáteszem, hogy a kongresszuson sok új ismeretségre, és szakmai barátságra tettünk szert, melyet ápolnunk kell a jövőben is.

Forrás: agroinform.hu

Sikernövények okos gazdáknak – könyvajánló

A Haszon Lapkiadó egy egyedülálló könyvet állított össze, melyben 264 oldalon elemzik a hazai növények jövedelmezőségét.

Üzleti ötletek a repcétől és a popcorntól kezdve a biogabonákon át a máriatövisig. A könyv olyan piaci réseket mutat be, amelyekre eddig talán nem is gondolt. Minden példa a gyakorlatból származik, hiteles számokkal alátámasztva.

Tudjuk, hogy Önnek kevés az ideje. Tájékozódni azonban muszáj, különben lehagyják a versenytársak. A könyv ára 3990,- forint. ITT megrendelhető!

Sikernövények okos gazdáknak

A szójabab iránti kereslet minden korábbinál nagyobb, így kimerültek a készletek, ám ennek ellenére az áprilisi árak az egy évvel ezelőtti alacsony szintről indultak a világpiacon. A készletek és az árak viszonyáról annyit: az olcsó, tápláló terményt egyre nagyobb mértékben használják állati takarmány és étolaj készítésére, különösen Ázsiában.

Dale Durchholz, az Illinois-alapú AgriVisor LLC Bloomington vezető piaci elemzője szerint a jövedelmek növekedésével a fogyasztók több húst, tejterméket és tojást keresnek. A kereskedők alábecsülték a keresletet, miközben a nagy kínálatra koncentráltak.

Amíg az Egyesült Államok és Brazília a világ két legnagyobb szójabab termelője, Kína, a legnagyobb vevő. Kína az idei első negyedévben 20 százalékkal növelte szójabab importját az egy évvel korábbihoz képest, ami kétszer akkora, mint a közelmúltban, 2010-ben, kormányzati adatok szerint. A mintegy 1,4 milliárdos országban van a világ legnagyobb sertésállománya, és egyre több szójalapú takarmányt használ, miután a kormány korlátozta a kukoricaalapú alternatívák behozatalát.

„Kína nem élhet szójabab nélkül” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Pedro Dejneka, a Chicagói székhelyű, de brazil irodákkal is rendelkező MD Commodities szakértője.

Kína behozatala a tavalyi 83,2 millió tonnával szemben elérheti a 91 millió tonnát a szeptember 30-án véget érő üzleti évben. Brazília várhatóan a legnagyobb szójaszállító lesz ebben az évben. 2017 első négy hónapjában az export 27,7 millió tonnára nőtt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a brazil szójaexportőrök szövetsége, az Anec szerint.

Az Egyesült Államok, a legnagyobb termelő, az április 27-ével záruló héten például 521 218 tonnát exportált, 62 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, mivel nemcsak Kína vásárol a piacon. Egyre több megrendelés érkezik Indonéziából, Thaiföldről, Pakisztánból, Dél-Koreából, Bangladesből, Tajvanból, Malajziából, Vietnámból, Egyiptomból, Hollandiából, sőt a szomszédos Kanadából és Mexikóból is.

Forrás: blog.syngenta.hu

A mezőgazdasági támogatások legnagyobb hulláma még a téli időszakban lezajlott, de a téma mégis egész évben aktuális. Nézzük mire érdemes mostanában odafigyelni

ESEMÉNYNAPTÁR

Nemzetközi kiállítások és vásárok

2017. szeptemberében

Segítség a kitöltéshez itt!!!  Az Agrárium 2017/04 számának digitális változata a 10-12. oldalon részletes információt nyújt a teendőkről, de a falugazdászok is térítésmentesen segítenek!

Május 15-ig nyújthatják be szankciómentesen az uniós agrártámogatási egységes kérelmeket a gazdálkodók. Hajdú-Bihar megyében a kérelmeknek eddig csak 55 százaléka érkezett be

Az egységes kérelmek benyújtásának május 15-én lejáró szankciómentes határideje után a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken június 9-ig, az utána beérkező kérelmeket pedig vizsgálat nélkül elutasítják. A május 15-ig benyújtott kérelmeket a hónap végéig lehet módosítani. Hajdú-Biharban eddig a gazdálkodók alig több, mint fele intézkedett ez ügyben – ismertette Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ( NAK) megyei elnöke.

A termelők 41 jogcímen igényelhetnek támogatást, amelyet elektronikus úton a Magyar Államkincstár internetes felületén lehet benyújtani. A kérelmek benyújtásában a falugazdászok térítésmentesen segítenek.

Az aktuális tavaszi munkálatok Hajdú-Bihar megyében késésben vannak szinte minden növényi kultúránál. A 98 hektárnyi szemes kukorica 75 százalékát, 66 ezer hektárt vetettek el. Ugyancsak hátra van a silókukorica, a vetőmag kukorica, illetve a szója vetésének befejezése. A tavaszi árpa, magborsó, zöldborsó, cukorrépa, zab vetése viszont befejeződött. Az április végi éjszakai lehűlés a szántóföldi kultúrákban jelentős kárral nem járt, ám a gyümölcsösökben komoly fagykár keletkezett.

Szabó Sándor arról is beszámolt, hogy a NAK pályázatot nyújtott be a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítható jégkármentesítő rendszer kiépítésére. Hangsúlyozta, hogy 1 forint befektetéssel akár 33 forint termelési értéket menthet meg az országos lefedettségű rendszer, amely 1,8 milliárd forintból készülhet el, és indulását 2018. május 1-re tervezik.

Forrás: agrarszektor.hu

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beadta az országos jégkármérséklő rendszer kiépítésére vonatkozó pályázatát. Sikeres elbírálás estén közel egy év múlva már üzemelhet is. Az üzemeléssel jelentős értéket lehet megmenteni az agráriumban

Az eddig se volt titok, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázik az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésére a Vidékfejlesztési Program keretein belül, erről a NAK elnöke, Győrffy Balázs többször beszámolt az elmúlt hónapokban.
Az előkészületek lezárultak, a kamara április 13-án benyújtotta az országos jégkármérséklő rendszer megvalósításra vonatkozó konkrét pályázati anyagot– ezt ugyancsak a kamara elnöke jelentette be április 19-i sajtótájékoztatóján.

50 ezer hektáron volt kár tavaly

Adódik a kérdés: mi a különbség a két elnevezés között? Mint Győrffy Balázs kitért rá, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a jégesőt teljesen elhárítani, azt nullára csökkenteni nem lehet, ellenben az általa okozott károkat igenis lehet mérsékelni, ezért pontosabb és kifejezőbb ez az új elnevezés. Hogy szükség van a természeti jelenség elleni védekezésre azt egy adattal támasztotta alá: az utóbbi 35 évben a biztosított mezőgazdasági káresemények 20 százalékát a jégeső okozta. 2016-ban például az Alföldön és a Somlói borvidéken pusztított jelentősebben, összességében pedig 50 ezer hektár területen keletkezett jégesőkár.

Szétporlasztva

A NAK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara erőteljesen lobbizott azért, hogy a védekező rendszer kialakítása bekerüljön a VP-be. És miután ez megtörtént, a NAK az előkészítés során három lehetőséget vizsgált meg: a rakétás, a repülős és a talajgenerátoros módszert. A rakétásat a katonai és a polgári repülés esetleges akadályozása miatt hamar elvetették, és végül a talajgenerátoros megoldást választották. Már csak azért is, mert 1991 óta Baranya, Somogy és Tolna megyék területén a NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés már üzemeltet egy ilyen eszközöket alkalmazó rendszert – amelynek eddigi működési tapasztalatai nagyon jók –, és a kamara rendszere kvázi ehhez csatlakozik hozzá.

A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodidot juttatnak nagy koncentrációban – a jégszemek kialakulását megelőzően – a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a jégeső-darabok mérete kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.

Győrffy Balázs szerint a NEFELA eddigi és más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ezüstjodid alkalmazása nem káros az emberi egészségre és a természetre, de biztonságképpen a kamara készíttet erről egy környezeti hatástanulmányt is.

Lefedett ország

A NAK egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit használja majd, és a riasztás után, 2-3 órával a jégeső megjelenése előtt hozzák működésbe a talajgenerátorokat. Ezeknek csak egy része – kb. 200 darab – lesz automatizált, a többségét manuálisan kell majd működésbe hozni; előbbit olyan pontokra telepítik, amelyek megközelítése nehézkes. A „kézi vezérlésűekhez” a kamara önkéntesek jelentkezését is várja majd.

A kiépítés során 843 darab új generátort helyeznek el. Ezzel és a NEFELA 141 darab állomásával összesen 984 darab generátor üzemel majd, és mint a NAK-elnök megjegyezte, ez a mennyiség védekezés szempontjából az ország teljes egészét lefedi. Három régiót hoznak létre: a kelet-magyarországit, a közép-magyarországit, az észak-dunántúlit, illetve kibővítik a jelenleg a NEFELA kezelésében működő dél-dunántúli régiót. A régiók határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz.

A bal oldalt látható generátor kulcsa a rendszernek

Győrffy Balázs hangsúlyozta, mindez sikeresen elbírált pályázat esetén valósul meg, de úgy vélte, jó esély van arra, hogy a kamara kapja meg ezt a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű feladatot. A NAK lesz a rendszer működtetője a Földművelésügyi Minisztériummal megkötendő működtetési szerződés alapján. A három új régióban egy kamarai tulajdonú társaság, míg a régiben a NEFELA lesz az üzemeltető.
Az elbírálásig a kamara nem jogerős érvényű közbeszerzési eljárásokat ír ki a generátorok és az egyéb szükséges eszközök beszerzésére, hogy tartani lehessen a startnak szánt 2018. május 1-i határidőt.

Komoly értékmentés

Azt is megjegyezte a NAK elnöke, hogy a rendszer kiépítése és üzemeltetése a gazdálkodóknak plusz pénzbe nem kerül. A kiépítés 1,8 milliárd forintos költségét a VP fedezi – illetve ehhez a kamara kisebb saját forrást is hozzátesz –, az éves, becslések szerint közel 1,5 milliárd forintos üzemeltetési költséget az agrár-kárenyhítési alapból tudja majd lehívni a NAK a működtetési szerződés szerint, és ebből finanszírozza majd a két üzemeltető szervezetet.

A NEFELA számításai szerint minden, a rendszer használatára fordított 1 forint 33 forint termelési értéket ment meg csak az agráriumban. Ezt figyelembe véve az évi 1,5 milliárd forint ráfordítás minden esztendőben 50 milliárd forint érték megmentését jelenti.

Forrás: nak.hu