A Gabonakutató szója nemesítése mindössze két évtizedes múltra tekint vissza, ám ebben a rövid időszakban is sikerült maradandót alkotnunk. Kiváló fajtákkal, területre és fajtára adaptált agrotechnikával és kiváló minőségű, prémium kategóriás vetőmaggal állunk a termelők rendelkezésére

szoja10Suedina – koraiság, magas termés és – fehérjetartalom

A Suedina kiemelkedő terméspotenciállal rendelkezik. Tenyészideje 120-125 nap, az ország északi területein is biztonsággal beérik. Az ezerszemtömege nagyon magas, 220-240 gramm, valamint fehérjetartalma is átlagon felüli, 40-42%. Jól alkalmazkodik az eltérő környezeti viszonyokhoz. A 2018-as évben több helyen 4 tonna feletti terméssel takarították be, magas ezerszemtömegének köszönhetően valamint a koraisága miatt a nyár végi komoly aszály sokkal kevésbé károsította, magja kitelt, ezzel biztosítva a kiváló termésátlagot.

Bahia – intenzív technológia, terméscsúcsok

Jó talajokra, intenzív technológiához ajánlott középérésű szójafajta. Folyton-növő, erős bokrosodási hajlammal. Alacsony tripszin-inhibitor tartalma miatt direkt etetésre is alkalmas fajta. A növény barna szőrözöttségű, betegségekre nem fogékony. A 2018. évi üzemi kísérletekben több helyen jóval 5 tonna felett termett. Tenyészideje miatt az ország teljes területén sikeresen termelhető.

Aires – koraiság, kimagasló termés

Kiváló terméspotenciállal rendelkező, alacsony tripszin-inhibitor tartalmú fajta. Termesztését nem csak azoknak ajánljuk, akik feltárás nélküli takarmányozásban gondolkodnak, hiszen kiváló állóképességgel és agronómiai tulajdonságokkal rendelkező szójáról beszélünk. Koraisága miatt jó előveteménye a kalászosoknak, még az ország északi területein is sikerrel termeszthető, garantáltan beérik. A fehérjetartalma kiemelkedő, betegségekre nem fogékony, rövidebb tenyészideje ellenére termése jóval 4 t/ha feletti.

Pannónia kincse – igazi kincs a termelőknek!

Méltán az egyik legkedveltebb fajta. Sikerének igazi titka a kiváló alkalmazkodóképességében rejlik. Középérésű, ideális az ország klasszikus szójatermő területeire. Az odafigyelést meghálálja, ideális körülmények között termése meghaladja az 5 tonnát hektáronként. Köldöke fehér, megegyezik a maghéj színével, ezért kiválóan alkalmas a biotermesztésre is, ebben segíti a kiemelkedő betegség-ellenállósága is. A beltartalmi értékei, magas fehérje- és olajtartalma miatt a humán élelmezésben is fontos szerepet tölt be.

Prémium minőségű vetőmag

A GK szóják minőségét garantálja a zárt termelési rendszer a vetőmag előállításban. Folyamatos kontroll mellett kizárólag készre oltott és gombaölő szerrel kezelt vetőmagot hozunk forgalomba. Ezzel biztosítjuk a tökéletes kelést, tőszámot és a gümőképződést. A magok felületére a HiCoat® Super oltóanyagot visszük fel, mely a vetésig garantálja a magas baktériumszámot.

Forrás: agraragazat.hu

A 2018-as év véget ért. Az új esztendőben a gazdálkodó ember is számot vet az elmúlt év eseményeivel, gondjaival, sikereivel; tervez, és keresi a jobb művelés lehetőségeit. Számot vet a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete is az év tanulságaival, és tervezi a jövőt, melynek célja a növénytermesztő ember, gazdaság segítése és támogatása a termőfölddel való jobb és felelősebb gazdálkodás érdekében

A megalakulás óta eltelt évek sorra hozták a megvalósítandó feladatokat és az elvégzett munka sikerét. A kukorica, a sörárpa, a szója független, NÉBIH általi talajoltásos, évenkénti üzemi vizsgálatai jelentős minőségi és mennyiségbeli pozitív eltérést hoztak a mikrobiális talajélet regenerálásával, a kezeletlen területekkel szemben. A szója a 2018. évi növénykultúra volt a vizsgálatok sorában. Örömmel jelezzük, hogy a talajoltás eredményeként jelentős többlethozamokról számolhatunk be. Részletesen a beltartalmi értékek vizsgálati adatainak ismertetésével a következő lapszámok valamelyikében jelenik meg majd írásunk.

Hangsúly a talajvédelmen

A 2018-as év igen jelentős eredménye, hogy ebben az évben ismételten – mint folytatása a 2017-ben megkezdett eseménysorozatnak – egy asztalhoz ültek a talajok védelmében a témában érintett és elismert döntéshozó szakemberek. A nyáreleji kerekasztal-találkozó tanulsága az, hogy jobban, szélesebb körben – nemcsak az agrártársadalomban – szükséges a tájékoztatás a talajromlás megállítása, a talajok minőségének megőrzése és javítása terén. Fontos a jövő generációjának átfogó, hiteles ismeretanyag átadása, így az okszerű, fenntartható talajművelés és a minőségi tápanyagpótlás, a talajélet regenerálása talajoltó-, tarlóbontó-készítmények folyamatos alkalmazásával. A kerekasztalnál megkezdett munka eredménynek tartjuk, hogy Dr. Nagy István agrárminiszter megnyilatkozásaiban is a talajélet védelme érdekében foglalt állást. A szakmai egyeztetést a szervezet 2019-ben is folytatja.

Nagyon nehéz feladat a társadalomban és ezzel együtt az agráriumban is a résztvevők olyan szemléletváltását elérni, mely már nem az évtizedes beidegződéseken, a felvásárlói piaci nyomáson, az inputanyagok felhasználásának fokozása érdekében megfogalmazott, sokszor eltúlzott reklámokon alapszik. Egyik oldalról a baktériumok és a gombák a mezőgazdaság károsítóiként szerepelnek mint patogén élőlények, más oldalról talajoltó-szakmai szervezetünk a hasznos baktériumtörzsek és gombák nélkülözhetetlen szerepét, fontosságát, hasznát kívánja tudatosítani, igazolni.

Tervek és tennivalók

Még alig kezdődött el az új év, de a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete már a tennivalókat, feladatokat, célokat is megfogalmazta. Tervezi a szakmai kerekasztal építő beszélgetéseinek folytatását, új növénykultúrákkal, termőtalaj-típusokkal a NÉBIH független talajoltásos üzemi vizsgálatok továbbvitelét.

Az új EU-s szabályozás hatására várhatón bővül a termésnövelő-készítmények magyarországi piaca, megjelenhetnek nagyüzemi előállítók és forgalmazók. Ez megerősíthet bennünket abban, hogy a többéves NÉBIH-kísérleteket még magasabb szinten folytassuk, ezáltal is bizonyítva, hogy a több évtizedes tapasztalat és kutatói munka eredményeként a hazai talajokra adaptált talajoltó-készítmények hatékonyan működnek. A talajélet megóvása és javítása érdekében a legoptimálisabb megoldást továbbra is a magyar fejlesztésű mikrobiológiai termékek biztosítják a gazdálkodók számára.

Sok munka vár ránk. Örömmel tesszük, bár sokszor fáradtan, de lendülettel. Ugyanis a termőföld otthont, életet és élelmet ad az emberiségnek. Feladatunk megőrizni a termőföld egészségét, amely létünk, egészségünk alapját adja.

Forrás: agraragazat.hu

Míg az amerikai kontinens elfogadja a genetikailag módosított szervezeteket, addig Ázsia és főként Európa jóval távolságtartóbb az ügyben. Európában – nemzetközi kereskedelmi nyomásra – elvileg vethetőek bizonyos GMO-k, a gyakorlatban a legtöbb államban mégis tilos a termesztésük. A fogyasztásuk azonban nem, így meglehetősen szemforgató a közösség magatartása. Nézzük, mi a helyzet a világ többi részén!

A genetikai módosítás célja sokféle lehet, de a gyakorlatban a herbicidtoleranciára helyeződött a kutatások fókusza. A totális gyomirtóknak ellenálló fajták az USA szójaállományának 93 százalékát teszik ki, de kukoricából, repcéből, cukorrépából és gyapotból is jelentős területeken termesztenek – jellemzően a glifozát hatóanyagnak – ellenálló vonalakat. A tengerentúlon sikertörténetnek bizonyult a bogaraknak és molyoknak ellenálló növények kifejlesztése is, ezek döntően a Bacillus thuringiensis baktérium egyik -   a rovarok számára toxikus anyagot termelő – génjének köszönhetik az ellenálló képességüket. Közismerten kukoricák rendelkeznek ezzel a képességgel, de a gyapotba is beépítették.

Ma már a genetikailag módosított növények egyszerre több ilyen képességgel is rendelkezhetnek, illetve megjelentek a beltartalmat átalakító genetikai módosítások is. Utóbbira példa a burgonyakeményítő összetételének megváltoztatása, vagy a megvágott alma barnulásának lassítása.

Miért nem szeretjük?

A génmódosított növényekkel kapcsolatban a leggyakoribb ellenvetés a környezeti kockázatok növekedése, a másik az elfogyasztásukkal járó egészségügyi kockázat. Utóbbit az eddig megjelenő tanulmányok részben alátámasztották, részben megcáfolták – nincs konszenzus az ügyben. Az első kifogás azonban jogos, mivel a glifozát felhasználása elképesztően megugrott a herbicidrezisztens kultúrnövények elterjedésével. Mivel a totális gyomirtók közül messze ez a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyag a világban, nem csoda, ha időközben a természet is ellenlépéseket tett, és megjelentek a szernek természetes módon ellenálló gyombiotípusok is.

Így a környezeti veszély két oldalról is szorongatja a termelést: egyrészt a rezisztens gyomok gyors terjedése, másrészt az egyre nagyobb mennyiségben kipermetezett gyomirtó környezetkárosító hatása révén.

Természetesen nemcsak a glicinekkel (glifozát) szemben, hanem a hormonhatású, vagy a fotoszintézis működését befolyásoló herbicidekkel szemben is kiépült a gyomokban a rezisztencia. Minél nagyobb területen vetették el az ennek ellenálló kultúrnövényt, annál biztosabb volt, hogy előbb-utóbb megjelenik a gyomok között egy új szuperhős, amelyik elterjeszti ellenálló génjeit. Az USA-ban 36 millió hektár a kukorica vetésterülete, és ennek közel 90%-a egy vagy több rezisztens gyomnövénnyel borított. Szója esetében a 35 millió hektár közel 94%-a szintén fertőzött rezisztens gyomokkal.

De ne gondoljuk, hogy ez csak génmódosított állományokban következhet be. A gyom sikeres genetikai szelekciójához az is elegendő, ha nagy mennyiségben, folyamatosan alkalmazunk a gyom életműködését egyetlen oldalról támadó készítményt. Az alkalmazkodás óhatatlanul bekövetkezik, ilyen az evolúció. Ezért van az, hogy a gyakorlatban váltott hatásmechanizmusú készítmények alkalmazását javasolják a növényvédőszer-forgalmazók, illetve ilyen gyári kombinációkat készítenek.

Miben más a génszerkesztés?

A génmódosítás eredeti ígéretét – a több és jobb beltartalmú élelmiszert – kevésbé tudta megvalósítani a tudomány. Ígéretesebb megoldásnak látszik azonban a génszerkesztés, amelyik az előbbi eljárástól eltérően nem épít be fajidegen géneket. A fajon belül előforduló szekvenciákat cserélgeti, változtatja meg úgy, hogy azok a célnak megfelelően működjenek. A lényeg, hogy ha megtaláljuk azt a gént, amelyik egy egyedben egy kívánt képességet vagy éppen betegséget kódol, akkor azt be lehet szerkeszteni vagy éppen kivágni, esetleg elcsendesíteni a célegyed génállományban. A változás aztán öröklődik és így megsokszorozható. Az eljárást precíziós nemesítésnek is hívják.

2017 novemberében egy felnőtt emberen is kipróbálták a genetikai ollót, a 44 éves Brian Madeux-n. Az arizonai férfi DNS-én a Hunter-szindrómát okozó hibát javították ki, a beavatkozás sikeres volt. Az Európai Unió tavaly nyáron mégis úgy döntött, ezt az eljárást is elutasítja.

Pedig a génszerkesztés révén a növények szárazságtűrése vagy vírusrezisztenciája is egyszerűen – és ma már olcsón – kialakítható lenne. Olyan rettegett betegségeknek is megálljt parancsolhatnánk, mint az afrikai sertéspestis, amelyre egyelőre nincs vakcina.
Forrás: agrarszektor.hu

Kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok, így az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztése, valamint az ipari melléktermékek piacképes elterjesztése az Európai Bizottság által kiadott Fehérje Terv szerint. Nagy István agrárminiszter az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentését tartja a legfontosabbnak, ezt azonban csak a GMO-mentes fehérjenövény termesztés ösztönzésével lehet elérni

Kiemelten fontos cél az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentése, hosszútávon pedig kiváltása – mondta Nagy István a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i ülésén az Európai Bizottság által javasolt Fehérje Tervvel kapcsolatban. Ennek azonban elengedhetetlen előfeltétele a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzése – tette hozzá.

A bizottság által kiadott Fehérje Terv kitér arra, miszerint kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok – írja közleményében az Agrárminisztérium. Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést. A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését, Magyarország szerint pedig ehhez arra van szükség, hogy a termeléshez kötötten adható támogatások 2021 után is megmaradjanak.

Nagy István kiemelte, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy egyértelműen jelölésre kerüljön a termékeken, ha azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez azonban elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása – hangsúlyozta.

Többek között Magyarország kezdeményezésére jött létre 2012-ben a Duna Szója egyezmény, amelynek ma 18 uniós állam a tagja. Hazánkban működik Európa legnagyobb etanolgyára, valamint egyik legnagyobb napraforgó-feldolgozója, a gyárak melléktermékei a GMO-mentes fehérjetakarmányozásban egyre hatékonyabban alkalmazhatók. A hazai Nemzeti Fehérjeprogram éppen azokat az elemeket tartalmazza, amelyeket most Brüsszel a Fehérje Tervben felvázolt.

Forrás: agrarszektor.hu

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i ülésén az uniós szakminiszterek véleményt cseréltek az Európai Bizottság által javasolt Fehérje Tervről

Ahogyan arra a Fehérje Terv is kitér, kiemelt szerepet kaphatnak a fehérjenövényekre vonatkozó kutatási és innovációs programok. Ezzel kapcsolatban elsősorban az új összetételű takarmányreceptúrák kifejlesztésének ösztönzése, valamint az ipari melléktermékek és a magas fehérje tartalmú szemes takarmányok piacképes elterjesztése jelenthet előrelépést.

A kutatási és innovációs programok mellett az új Közös Agrárpolitikának is támogatnia kell a fehérjenövények termesztését. Erre Magyarország megfelelő és jól bevált eszköznek tartja a termeléshez kötött támogatásokat, amelyeket 2021 után is fent szeretne tartani – írja az agrárminisztérium közleménye.

Magyarország továbbra is elkötelezett a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes élelmiszerek, illetve takarmányozás iránt, utóbbinál fontos cél az Európai Unió szójaimport-függőségének csökkentése, illetve kiváltása, ehhez pedig szükség van a GMO-mentes fehérjetermesztés megfelelő ösztönzésére – mondta Nagy István az ülésén.

Nagy István arról is beszámolt, hogy világszerte egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes termékek iránt, a fogyasztók számára pedig biztosítani kell a szabad termékválasztást. A vásárlóknak joguk van tudni, hogy milyen alapanyagokból készült a termék, amelyet megvásárolnak. Magyarország emiatt szorgalmazza, hogy a termékeken egyértelműen jelöljék, hogy azok GMO-mentes növényi, illetve GMO-mentes takarmánnyal etetett állatokból származnak. Ehhez elkerülhetetlen a már meglévő GMO-mentes tanúsítási rendszerek összehangolása –tette hozzá a miniszter.

Forrás: agroinform.hu

A szójabab árára alapvető kihatással van a brazil termés nagysága. Egészen decemberig úgy tűnt, a dél-amerikai ország újabb rekord beállítására készül belőle. Most már szinte biztosra vehető: fordulat készül a világpiacon

Abból kell kiindulnunk, hogy a szója, mint fontos fehérjeforrás, kulcsfontosságú a takarmányozásban, de a különféle fehérjeforrások – ugyan nem teljes körűen, de – valamelyest helyettesíthetőek egymással. A szója forgalmára idáig érezhetően kihatott az Amerika és Kína között folyó vámháború, de amint az látható volt, Dél-Amerika nem tudta kielégíteni a kínai igényeket. Nem maradt más választásuk, mint visszafordulni a megszokott, USA-beli partnerekhez. A hangulat és a vételek alakulását jók tükrözi a jegyzések alakulása is (barchart.com). Január első napjaiban a kínaiak több millió tonna szóját vásároltak, ami pozitívan befolyásolta az árakat.

Az áremelkedéshez hozzájárult az is, hogy Brazília szójababtermése 2019 első felében lényegesen gyengébb lesz, mint azt korábban várták. Az USDA (az USA mezőgazdasági minisztériuma) becslése a kormányzati leállás miatt ebben a hónapban elmaradt, de ettől még más elemzések elérhetőek. Míg decemberben úgy tűnt, hogy Brazília rekordnagyságú, 122 millió tonnás eredmény mellett 81 millió tonnás exportra lesz képes szójababból, mostanra világossá vált, hogy ez nem valósul meg. Az időjárás kedvezőtlenebbre, szárazabbra fordult, főként az ország középső részén. A következő hetekre valamelyest javulhat a helyzet, de még mindig a szükségesnél kevesebb csapadékot jeleznek előre.

A várható termés nagyságát a legfrissebb becslések 115 millió tonna alá várják, és ez a 2016/17-es mennyiséggel egyezik meg. A belső feldolgozás nagysága 40 millió tonna körül van, ami az exportkínálat jelentős, 15-17 millió tonnás csökkenését hozhatja. Ez főként a szezon második felére áremelkedést hozhat a világpiacon. Tehát az elmúlt napokban bekövetkezett szójaárcsökkenés megfordulhat, és ez kihathat a napraforgó- és a repcemag árára is. Az egyetlen tényező, amit korábban veszélyesnek láttunk, az az El Nino hatása, amit most a szakértők nem tartanak jelentősnek.

Forrás: agrarszektor.hu

Miután a kereskedelmi háború miatt az USA 2018-ban kiszorult a kínai szójapiacról, Európa legnagyobb szállítójává vált.

Korábban Brazília volt az EU legnagyobb szójaszállítója, de Kína éppen onnan pótolta azt a mennyiséget, amit korábban az Egyesült Államokban szerzett be. Így a brazil szója a második helyre szorult kontinensünkön. Az amerikaiak ezt persze úgy tálalják, hogy íme, az Európába irányuló szójaexport ötvenedik évében piacvezetők lettünk – írja a Syngenta blog.

Pedig valójában Brazília nyert sokat, hiszen a kínai kereslet alaposan felemelte a beszerzési árakat, ráadásul még az is a brazilok kezére játszott, hogy Argentínában jelentősen csökkent a mezőgazdaság teljesítménye az aszály miatt.

Az is igaz viszont, hogy tavaly az USA szójaeladásai 243, illetve 105 százalékkal emelkedtek Európában és a közel-keleti/észak-afrikai régióban. Az új vásárlók közt szerepel Spanyolország mellett Egyiptom, valamint Szaúd-Arábia.

Forrás: agroinform

Magyarország Kormányának felhívása a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek megvalósítása érdekében

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az élelmiszeripar ágazati innováció ösztönzését, ezáltal az elavult technológiai módszerek fejlesztését, s ezen intézkedések mentén új munkahelyek teremtését. A cél elérését a Kormány a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások együttműködésével tervezi megvalósítani a jelen Felhívásban foglalt feltételek mentén. A Felhívás feltételeinek megfelelő projekteket az 1. célterületen egyéni projekt esetén maximum 500 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 1,5 milliárd Ft, a 2. célterületen egyéni projekt esetén maximum 200 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 500 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A Felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások számára olyan élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtására, amelyek hozzásegítik őket tevékenységük gazdaságos folytatásához, továbbá a saját, illetve az alkalmazotti foglalkoztatás fenntartásához. A Felhívás további célja az ágazati szereplők versenyképességének javítása a legkorszerűbb, innovatív technológiák megvalósításával. A Felhívás lehetőséget teremt a projekt keretében támogatott feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan épületek, építmények energiahatékonyság fokozást célzó korszerűsítésére, felújítására, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is.

A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van lehetőség.

A pályázati lehetőségekről részletesen a Széchenyi 2020 honlapján közzétett felhívás alapján tájékozódhatnak.

Forrás: Agrárszektor hírlevél

A magyar agrárgazdaság legjelentősebb szakmai rendezvénye minden évben az AGROmashEXPO, AgrárgépShow, mely az ágazat pihenő idejében – 2019-ben január 23-26. között -  mutatja be  a legújabb trendeket, technológiai innovációkat a gazdálkodóknak. Társkiállítások: Magyar KertSzőlészet és Pincészet

Négy napon keresztül közel 350 kiállító, mintegy 40.000 négyzetméteren vonultatja fel az input-gépesítés-logisztika témakörébe tartozó termékek és szolgáltatások rendkívül széles választékát.  Az AGROmashEXPO-n az erőgépek mellett az elmúlt években folyamatosan növekszik az input a vetőmagok és egyéb szaporító anyagok, a növényvédő szerek, műtrágyák, kártevő mentesítő anyagok kínálata, de a digitalizáció, agrárelektronika, méréstechnika, automatizálás témakörében is egyre több kiállító jelenik meg. Így a kiállítás kiváló lehetőséget kínál az új agáripari trendek feltérképezésére is.

Konferencia programok

2019. JANUÁR 23. szerda

Időpont:
Helyszín:
Szervező:
 

Program:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“A piaci transzparencia értéke – 20 éves PÁIR” c. nemzetközi konferencia
9.00 – 16.00
25-ös pavilon (EU Központ)

Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)
Agrárminisztérium (AM)
A konferencián való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Regisztrációját ide kattintva teheti meg. Jelentkezési határidő: 2019. január 14., hétfő. Csak az írásos visszaigazolás jogosít fel a rendezvényen való részvételre. Rendezvény meghívóját ide kattintva töltheti le.8.30 – 9.00 Regisztráció, vendégek fogadása
9.00 – 9.20 Konferencia megynyitása, köszöntők

Juhász Anikó helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Kemény Gábor mb. főigazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet
Győrffy Balázs elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara9.20 – 10.30 Plenáris ülés: a piaci árinformáció értéke
Az agrár-és élelmiszeripari szabályozás keretrendszere

Bruno Buffaria részlegvezető, Európai Bizottság (DG Agri)
A transzparencia jelentősége a piacelemzés és a döntéshozatal szempontjából az USA-ban
Michael E. Sheats igazgató, USA agrárminisztériuma (USDA), Agricultural Marketing Services (AMS)
Cheng Fang közgazdász, FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala – Egyeztetés alatt
Moderál: Pesti Csaba igazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet10:30–10:50 Kávészünet
10:50–12:30 I. Panelbeszélgetés
20 éves a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR)
Stummer Ildikó osztályvezető, Agrárgazdasági Kutató Intézet
Felkért hozzászólók
Moderál: Kemény Gábor mb. főigazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet12:30–13:10 Ebédszünet
13:10–14:50 Transzparencia a gabonavertikumban – hogyan segít a hozzáadott érték növelésében
Bevezető
Potori Norbert igazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet
Gabonaellátási láncok szervezése – a kanadai búza példája
Richard Gray professzor, Grain Policy Chair, USASK, Kanada
A gabonapiac fejlesztésének eszközei és előnyei – az Ontariói Gabonatermesztők Szövetségének példája
Nicole Mackellar piacfeljesztési menedzser, Grain Farmers of Ontario, Kanada
A gabonapiac szegmentálódásában rejlő lehetőségek – a feldolgozó szemszögéből
Egyeztetés alatt, Barilla, Olaszország
Moderál: Potori Norbert igazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet

14:50–15:00 Kávészünet
15:00–15:45 II. Panelbeszélgetés

Felkért hozzászólók
Moderál: Potori Norbert igazgató, Agrárgazdasági Kutató Intézet

15:45–16:00 Összefoglaló, konferencia zárása

Időpont:
Helyszín:
Szervező:
 

Program:

 

 

 

 

 

a X. Jubileumi Agrármarketing és -média nap
10.00 – 12.20
G pavilon, VIP terem
Magyar Mezőgazdaság Kft.10.30 – 10.30 Regisztráció10.30 – 10.40 Köszöntő
Sári Enikő ügyvezető igazgató, Magyar Mezőgazdaság Kft.10.40 – 11.00 PRECÍZen összehangolt, OKOSabb kommunikáció-AGRÁRDIGITALIZÁCIÓ
Ondré Péter ügyvezető igazgató, Agrármarketing Centrum11.00 – 11.20 Médiavalóság, avagy hitelesség PR-duma nélkül
Práger Ádám onlineüzletág-vezető, Magyar Mezőgazdaság Kft.11.20 - 11.40 Dübörög a médiadigitalizáció
Práger Ádám online üzletágvezető, Magyar Mezőgazdaság Kft.

11.40 - 12.00 Sikeres kommunikáció – tények kontra tévhitek
Horváth Roland marketingvezető, Magyar Mezőgazdaság Kft.

12.00 - 12.20 Zárszó

2019. JANUÁR 24. CSÜTÖRTÖK

Időpont:
Helyszín:
Szervező:
MezőgépÉSZek döntő
13.00
G pavilon, VIP terem

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége
Időpont:
Helyszín:
Szervező:
 

 

 

Program:

 

 

 

MEZŐGÉP KONFERENCIA
Új trendek és innovációk a talajművelés gépesítésében
14.00 óra
A pavilon, II Galéria 179. terem

Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztály
MTA Agrár- és Bioműszaki  Tudományos Bizottság
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Megnyitó, köszöntő 
Dr. Kerényi György elnök, GTE Mezőgépipari SzakosztályA talajművelő gépek fejlesztési irányai
Dr. Jóri J. István egyetemi tanár, BME Gép-és Terméktervezési Tanszék A változó mélységű talajművelés lehetősége és előnyei
Lajos Mihály ügyvezető igazgató, Agrofil SzMI Kft.A sávos talajművelés technológiája és géprendszere
Sojnóczki István technológia fejlesztési igazgató, KITE Zrt.A talajművelés CO2  kibocsátásának mérési módszerei
Dr. Rádics János-Szabó Péter-Vajda Márk, BME Gép-és Terméktervezési Tanszék

Új konstrukciós megoldások hazai talajművelő gépeken
(Rövid előadások magyar mezőgépgyártók részéről)

Időpont:
Helyszín:
Szervező:
Program:
“Mi terem a neten?” konferencia
14.00 – 16.00
G pavilon, VIP terem

agroinform.hu Részletes program hamarosan!

2019. JANUÁR 25. péntek - részletes program itt, hamarosan!

2017. JANUÁR 26. szombat - részletes program itt, hamarosan!

Forrás: agromashexpo.hu

Az elfogadott fehérjeprogram végrehajtása nem úgy halad, ahogy tervezték. Jelenleg is dolgoznak azon, hogy a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre álljanak. Elsősorban a gazdálkodók részvételétől és termelési, beruházási hajlandóságától függ a nemzeti fehérjestratégia sikere – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója egy siófoki agrárkonferencián

A témáról az Agro Napló írt, ezt az anyagot szemléztük. A NAIK koordinálhatja majd a program végrehajtását, ennek érdekében jövőre már kiemelten szerepelnek e célok a saját kutatási és innovációs célkitűzések között. Erre jelentős forrásokat összpontosítunk majd. Továbbá az agrártárca is támogatást biztosít majd ehhez – ismertette a program jelenlegi helyzetét a főigazgató. Szavai szerint ezen túlmenően tervezik a gazdasági szereplők, egyetemek és kutatóintézetek megkeresését is, hogy közösen kezdjék el a már rendelkezésre álló keretek között a fehérjeprogram feladatainak végrehajtását.

Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság a legtöbb fontos terményből képes az önellátásra, a fehérjetakarmányok esetében ezt elsősorban a szója miatt nem sikerült elérni. Igaz, egész Európára jellemző gond, hogy mindössze a szója-, illetve fehérjeszükséglet 10 százalékát tudja helyben előállítani, ezen felül pedig behozatalra szorul.

A lehetőség adott hazánkban, a jövőben pedig több támogatás várható

Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy minden lehetőségünk adott ahhoz, hogy a fehérjeszükségletünket önellátásban fedezni tudjuk – mondta Gyuricza Csaba, hozzátéve azt, hogy érdemben ezért elsősorban a gazdasági szereplők tehetnek, mivel a kormány ezt nem tudja és nem fogja megoldani. Az állam feladata ugyanis az, hogy támogatások, ösztönzők révén nyújtson segítséget a fehérjekérdés megoldásához. Ennek kezdeményei már most is megvannak a támogatáspolitikában. A korábbiakhoz képest már most jelentős előrelépés mutatkozik a fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával. De még messze nem tartunk ott, hogy minden, a támogatáspolitikában rejlő lehetőséget kihasználtunk volna – mondta a főigazgató.

Gyuricza Csaba szerint abszurd, és mielőbbi változtatásra szorul az a hazai szójaágazatban tapasztható helyzet, hogy miközben nem tudjuk előállítani az ország szükségleteit fedező mennyiséget, még a megtermelt gmo-mentes termény is kivitelre kerül. Egyelőre még piaci előnyt számunkra a magyar gmo-mentesség. Ám az állattenyésztés fehérjeigénye miatt nem valósítható meg a teljes értéklánc gmo-mentessége – mondta.

Hiányzik a szaktudás

A hazai szójatermesztést kapcsán nem valósítható meg az az elképzelés, hogy a teljes, lehetséges 230 ezer hektáros termőterületet kihasználjuk, és a terményt belföldön használjuk fel fehérjetakarmányként. A 100 ezer hektáros vetésterület már elérhetőbb, de nem a kormányzat dolga, hogy az első lépéseket megtegye, hanem az ágazati szereplőké, mivel a legnagyobb akadály az, hogy hiányzik a kukoricával, vagy más hagyományos kultúrákkal összevetésben versenyképes termeléshez szükséges szaktudás – mondta.

További nagy kihívást jelent, hogy az öntözési lehetőség megteremtése nélkül nem érhető el még a 100 ezer hektáros vetésterület sem. Hosszabb távon elképzelhetetlen lesz az öntözés nélküli szójatermesztés, mivel eljön az az idő, amikor Magyarországon csak ezzel biztosítható a termelésbiztonság – folytatta Gyuricza Csaba.

A fehérjeprogram további részeiről elmondta, hogy a szójaterület növelésének ösztönzésén túl tervezik az alternatív fehérjenövények termesztésbe vonását, új takarmányozási receptúrák kidolgozását, valamint innovatív takarmány-feldolgozási technológiák és a kapcsolódó minőségbiztosítási rendszerek kidolgozását. Ezen túlmenően nagy jelentősége lesz a kukorica, napraforgó vagy akár a repce ipari melléktermékek felhasználásának. Illetve akár a rovarfehérje-előállításnak, amivel Magyarország akár több százezer tonnányi tiszta fehérje előállítását oldhatja meg. A rovarélelmiszer témáról itt írtunk korábban.

Forrás: magro.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-75 extruderrfej szója extruder üzem szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség