Részlet Nagy István parlamenti államtitkár hajdúböszörményi expón tartott beszédéből

Luxus, hogy 6-8 hónapig “üresen” tartsuk a földeket

A parlamenti államtitkár megragadta az alkalmat, hogy a magyar mezőgazdaságban szükséges változtatásokról is szóljon. Mint kifejtette: azt látjuk, hogy versenytársaink jó szereplése és a világkészletek növekedése miatt nyomottak az árak, nem egyszer önköltség alattiak, ezért mind inkább előtérbe kell helyezni azt a gazdálkodási szemléletet,  amely nemcsak az adott növény betakarítási mennyiségével és az elért eladási árral kalkulál: egy adott terület gazdálkodására kell koncentrálni!  Azaz nem lehet azt a luxust megengedni, hogy 6-8 hónapig üresen tartsuk a földeket. Egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy a másodvetéseknek mekkora szerepük lehet (az ökológiai zöldítésen is túl – jegyezte meg).

A másodvetéssel egységnyi földterületről több terményt tudnak betakarítani, így a versenyképesség nagyban javítható.

“Nagyon szeretném, hogy amit apáink, nagyapáink csináltak – másodvetésként takarmányt termeltek az állataik számára –, az a magyar mezőgazdaság egésze számára gyakorlat lenne. ??????????

Ma már nem elegendő a józan paraszti ész

Szeretném felhívni a figyelmüket arra is – mondta a portfolio.hu Kelet-Magyarországi Agrárfóruma hallgatóságának –, hogy elfelejtettük az ásványi anyagok pótlását. Hiába teszünk egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény. Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint amilyent nagyanyánk kertjében ettünk gyerekkorunkban.

Azért is megkerülhetetlen, hogy ezekről beszéljünk, mert a termésátlag függ ettől, és ezáltal a versenyképesség is.

Mivel a gazdálkodáshoz manapság már nem elegendő a józan paraszti ész, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába kerüljenek. Az agrártárca is tisztában van az oktatás jövőt alakító szerepével, ezért hosszabb távon az a célja, hogy 2-3 agrárképzési központ jöjjön létre. Ezek az alapképzéstől kezdve a doktori iskolán át a kutatóintézetekig lefednék az oktatást és a kutatás-fejlesztést. A többi intézmény a területi igényeknek megfelelő specializált ismereteket szolgáltatná.

Ősztől védjegy lesz a GMO-mentességet jelölő címke

A világpiac mennyiségi igényeinek a magyar mezőgazdaság nem képes megfelelni, a kereskedelem nyitottságának való “kitettségünket” minőségi termékekkel kell ellensúlyoznunk – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ehhez minden adottságunk megvan, és ezt igénylik a hazai vásárlók is.

Ezzel összefüggésben szólt a GMO-mentesség fontosságáról, és bejelentette: a GMO-mentesség jelölésével kapcsolatos rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Bízik abban, hogy ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek,  a magyar élelmiszerek versenyképességét.

Új fehérjeprogram kell!

A megoldásra váró problémák sorában megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer  tonna import szója, amely Dél-Amerikából érkezik, és ennélfogva “természetesen” génmódosított – taglalta. Állattenyésztésünknek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani. Erre többféle lehetőség is van. Például fel kell fedeznünk a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek ráadásul másodvetés céljára is kiválóan megfelelnek.

Azt a problémát is felvetette, hogy – “ha hiszik, ha nem” – évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére. Azért, mert kapzsiságból, hozzá nem értésből kérődző állatoknak is adnak húslisztet, ezért ezeket “ki kell vonni a forgalomból”. Komolyan át kellene gondolni az állati eredetű lisztek alkalmazását a takarmányozásban  – vetette fel a hajdúböszörményi expo szakmai közönségének.

Forrás és teljes cikk: agroinform.com

Immár 25. alkalommal kerül megrendezésre a V-Trade Kiállítások Kft. által Debrecenben a Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás, amelyen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezete is részt vesz.

logo

Időpont: 2016. augusztus 18-tól 21-ig
Helyszín: DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debrecen, Böszörményi út 138.

Jelentős számban képviseltetik magukat a takarmányokkal foglalkozó cégek, az állattenyésztés eszközeit, gépeit értékesítő kiállítók, és szép számmal lesznek haszongépjárművek is a megszokott széles mezőgazdasági gépkínálat mellett. A kiállításon zöldség- és gyümölcstermesztés tematikájú cégek is részt vesznek. Több élelmiszeripari kiállító kínálja kiváló minőségű, hazai termékeit kóstoltatással egybekötve.

Élőállat bemutatók: szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske, baromfi. Látványos tenyészállat felvezetés, show bírálat és tenyészállat árverések, szaktanácsadás.

A rendezvény 2016. augusztus 18-án 10 órakor nyitja meg kapuit, melynek keretén belül Megyei Kenyér Ünnepet tartunk.

Szeretettel fogadjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 100 nm2-es közösségi standján (A22/34), ahol helyi termékeket kóstolhatnak és vásárolhatnak, falugazdász kollégáink kihelyezett ügyfélszolgálatot tartanak kamarai tagjainknak, valamint kézműves gyerekfoglalkozást is szervezünk.

NAK kiemelt szakmai programjai:
(A konferenciákon való résztvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.)

 

Augusztus 18. 14:00 Agrárfórum Regisztráció ide kattintva

Program1
Program2

Augusztus 19. 10:30 Élelmiszeripari workshop Regisztráció ide kattintva

Program

Augusztus 19. 14:00 Agrárinformatikai akadémia Regisztráció és Program

 

A Farmer-Expo jegyárai:
Felnőtt: 1.500 Ft
Családi (2 felnőtt, 2 gyerek): 2.600 Ft
12 év alatt ingyenes

További információért látogasson el a www.farmerexpo.hu weboldalra. A NAK programjaival kapcsolatban érdeklődhet az alábbi elérhetőségek valamelyikén: virag.peter@nak.hu; +36 30/841-1499.

Magyarország elkötelezett a GMO-mentes növénytermesztés mellett, és az FM célként tűzte ki azt is, hogy a GMO-mentesség a takarmány-előállításban is megvalósuljon. Ezért a hazai támogatási rendszer 2014-től az eddiginél erőteljesebben ösztönzi a szójatermesztést

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) reményei szerint a 2014-es 40 ezer hektár körüli szója-termőterület a közeljövőben a háromszorosára fog növekedni. Kérdés, hogy az így megtermelt többlet mire lesz elegendő, illetve, hogy inkább exportálásra kerül-e, vagy a magyar állattenyésztők fogják hasznosítani?

A hagyományosan gabonacentrikus magyarországi vetésszerkezet mellett a szója térhódítását a gyengének tartott jövedelmezősége nagymértékben korlátozta, viszont a KAP 2014–2020 időszakának közvetlen támogatásai – úgy tűnik – már 2015-ben lendületet adtak a termesztésnek. A vetésterület (vetőmagtermesztéssel együtt) a 2014. évi 43 ezer hektárról 77 ezer hektárra emelkedett 2015-ben, ami csaknem 80 százalékos növekedést jelent.

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

A szója vetésterületének alakulása Magyarországon

Hazai szójatermesztési tapasztalatok

Magyarországon 1930-1945 között még alig több mint 1600 hektáron foglalkoztak szója termesztésével. Az 1970-es évektől kezdett növekedni a szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma (a hazai fehérjeszükséglet megtermelésének igényével). Az utóbbi években jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt Magyarországon szójatermesztés.

A szója rövid bemutatása

A szója az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye (immár ötezer éves). Jelenlegi sikerét közel 40 százalékos fehérjetartalmának köszönheti, amelyben a nélkülözhetetlen aminosavak is jelentős mértékben fordulnak elő. Emberi táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt kitűnően használható, húspótló termékeket és különféle értékes élelmiszereket készítenek belőle. Fehérjetartalma mellett 20 százalékos az olajtartalma. Olajának egy része lecitin, amelyet gyógyászati célokra használnak. Vetésterülete alapján a szója a világon a negyedik legjelentősebb növény, ma már több 100 millió hektáron vetik, termésmennyisége pedig meghaladja a 300 millió tonnát.

Termőtájai

Magyarország a szója termőterületének északi határán fekszik, kutatók felmérései alapján talajtani szempontból kb. 400 ezer ha, éghajlati adottságok alapján pedig kb. 300 ezer ha felel meg a szójatermesztés kívánalmainak.

A szója virágzása idején igényli a jó vízellátást és a levegő magas relatív páratartalmát, viszont az érés időszakában (szeptemberben) a meleg, száraz időjárást kedveli. A szója származási helyén a monszun klíma alatt a virágzás és terméskötés idején a meleg levegő magas páratartalmú is, emiatt termőterületének kiválasztásakor nem szabad elfeledkezni a vízigényének figyelembe vétele mellett a páratartalommal szemben támasztott igényéről sem. Ha a júliusban és augusztus első felében a levegő páratartalma nem elégséges számára, a megfelelő vízellátás sem biztosítja a nagy termés lehetőségét.

Legmegfelelőbb termőtájak a szójatermesztés számára Északnyugat-Dunántúl (Alpokalja), Délkelet-Dunántúl (Dél-Baranya), Duna-Tisza köze (Bácskai löszhát), Északi hegyvidék (Sajó-Hernád völgye), Nagyalföld (Békés-Csanádi löszhát).

Vetésterületek elhelyezkedése

Vetésterületek elhelyezkedése 2015-ben

A GMO-mentes szója felhasználási területei

A génmódosított szervezetekkel és a belőlük származó élelmiszerekkel szembeni fogyasztói ellenérzések miatt a GMO-mentesség ma már számszerűsíthető többlet értéket képvisel a kontinensen. Általános irányvonal, hogy a baromfihús-, a tojás- és a tej jelentik azokat a stratégiai árucikkeket, amelyeknél az élelmiszerláncok leginkább megkövetelik a GMO-mentességet. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GMO-szójának meghatározó szerepe van.

A szója szempontjából az Európai Unió rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja. Jelenleg a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A növekvő fogyasztói igények eredményeként a tanúsítottan GMO-mentes szójabab és -dara iránt is bővül a kereslet, ezért a GMO-mentes szója felárának növekedésére lehet számítani a világpiacon, miután a GMO-k gyors térhódítása következtében szűkülnek a hagyományos szójaterületek a főbb exportőr országokban. Az EU így mindinkább kénytelen alternatív – elsősorban saját – forrásokból biztosítani a GMO-mentes alapanyagok iránti növekvő belső keresletét.

Belföldi kereslet alakulása

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a hazai állattenyésztési ágazat fehérjetakarmányalapanyag-szükséglete hozzávetőleg 637 ezer tonna szójababból biztosítható (2014), ami a jelenleg jónak mondható (2,6 t/ha) termelésátlag mellett mintegy 245 ezer hektár termőterület-igényt jelent.

Ezt a számot összevetve az FM által vizionált 100-120 ezer hektáros szója termőterülettel megállapíthatjuk, hogy elméletileg – a jelenlegi állatállomány mellett – a közeljövőben a hazai takarmányigény felét lehetne hazai termésű GMO-mentes szója alapanyagból kielégíteni. A szójatermesztés technológiai színvonalának emelkedésével ez az arány javulhat, de amennyiben a teljes önellátást tűzzük ki célul, akkor mindenképpen szükséges az alternatív takarmánynövények termőterületének növelése is.

Az AKI információi szerint 2015-ben a hazai GMO-mentes szójababtermés mintegy 60-70 százalékát exportáltuk, ebből arra lehet következtetni, hogy itthon még nincs akkora fizetőképes kereslet, ami a teljes szójababtermés belföldi felhasználását lehetővé tenné.

Szójafelhasználás Magyarországon

Takarmányozási szójafelhasználás Magyarországon

A közelmúltban itthon végrehajtott, illetve jövőre tervezett ÁFA-csökkentések révén a sertés tőkehús, illetve baromfihús, valamint a tojás piacának fehéredése várhatóan kedvező hatással lesz az ágazat szereplőinek jövedelmezőségére is, és megnyithatja az utat a magasabb hozzáadott értéket tartalmazó, GMO-mentes élelmiszeripari alapanyag nagyobb volumenű előállításának irányába.

Ugyanakkor a nyilvánvalóan prémiumterméknek számító GMO-mentes élelmiszerek forgalmának hazai bővülésére a magyar fogyasztók jelenlegi alacsony fizetőképes keresletéből fakadó árérzékenysége lehet korlátozó hatással.

Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódóan folyamatosan készíti és teszi közzé iparági elemzéseit, hogy minél több és hasznosabb információt szolgáltasson a hazai agrárpiac szereplői számára. Az iparági elemzéseket IDE KATTINTVA érheti el.

Forrás: agroinform.com

A hazai szántóföldek új sztárja csökkentheti a fehérjeimport-függőségünket

A szójatermesztő gazdaságok száma tavaly 5100 fölé emelkedett az egy évvel korábbi 1800-ról, a Közös Agrárpolitika 2015-2020 időszak közvetlen támogatásainak köszönhetően a termőterületek mérete 80 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – írja a Magyar Hírlap.

Tavaly rekordmennyiségű területen termesztettek szóját az országban, emellett pedig 77 ezer hektárról gyenge hozam mellett 142 ezer tonna terményt takarítottak be, ami még így is a valaha elért legjobb eredménynek számít. Bár az uniós szója-termőterület 11 százaléka található Magyarországon, a tagországok együttes termelésének mindössze 7 százalékát adta a magyar termés 2015-ben. A belföldön termelt GMO-mentes szójabab mintegy 60 százaléka a külpiacra kerül, vagyis alig járul hozzá a belső szükséglet kielégítéséhez – mondta Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója.

Szántóföldi terepszemléről (repce és szója) cikk, ill. videó olvasható és megtekinthető itt!

Forrás: agroinform.com

Megközelítette a 3 milliárd forintot annak a 24 gépkapcsolatnak a piaci értéke, amelyet az I. NAK MezőGépShow gyakorlati bemutatóin láthattak az érdeklődők június 17-18-án.

A Fejér megyei Mezőfalva határában tartott rendezvényen mindenki megjelent, aki számított: a hazai gépgyártók és -forgalmazók színe-java minden korábbinál bőségesebb termékkínálattal jelentkezett. mezogepshow5mezogepshow6

A demórendezvényekbe kissé már belefáradt gazdatársadalmat kívánta felrázni az I. NAK MezőGépShow, ahol – példa nélküli kezdeményezésként – nem csupán három-négy márka, hanem szinte az összes, Magyarországon megvásárolható erő- és munkagép bemutatására törekedtek a szervezők. Mégpedig azonos körülmények között, éles versenyhelyzetben, hogy a gazdálkodók valós képet kaphassanak a különféle eszközök teljesítményéről. A bevallottan most még afféle tesztrendezvénynek szánt MezőGépShow tulajdonképpen jól vizsgázott, bár kisebb „porszemek” azért belekerültek az egyébként olajozottan működő gépezetbe. Az időjárással nem lehetett mit kezdeni, hiszen arra senki sem számíthatott, hogy június közepén ennyi csapadék fog hullani, így a traktorok és munkagépek nem a legideálisabb – nyers, süppedős – talajon lesznek kénytelenek bizonyítani. mezogepshow2

A szakmai érdeklődőknek szól ez a két nap – emelte ki köszöntőjében Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, aki szerint egy gépberuházás mindig komoly döntést igényel, amit csak megfelelő információk birtokában lehet felelősséggel meghozni. Elhangzott az is, hogy korszerű gépek nélkül nincs versenyképes magyar mezőgazdaság, de a gazdálkodókon ezúttal sem múlt semmi, hiszen a tavalyi évben 100 milliárd forint értékben vásároltak agráreszközöket. Ezek a beruházások egyben a jövőre irányuló befektetések, mert segítenek megalapozni a versenyképességet a 2020 utáni időszakra is, amikor az uniós támogatások mértéke vélhetően drasztikus csökken. Győrffy Balázs reményét fejezte ki, hogy a következő évben még szélesebb szakmai programmal jelentkezhet a MezőGépShow, kiegészítve a különféle agrotechnikai megoldások és növényi kultúrák bemutatásával. mezogepshow4

Bebizonyosodott, hogy a szakma képes hagyományteremtő jelleggel felvonulni és összefogni – mondta az eseményt hivatalosan megnyitó Jakab István. Az országgyűlés alelnöki és a Magosz elnöki posztját betöltő politikus úgy vélte, hogy a világ folyamatosan változik ugyan, ám tudatos munkával és fejlődéssel sikeres szereplői lehetünk a globális versenynek. A házigazda szerepét betöltő Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, és egyben a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke, Zászlós Tibor kiemelte, hogy a MezőGépShow a gondoskodó gazdák rendezvénye. Azoké, akik az új, innovatív ismeretek megszerzésére törekednek, majd ezeket a saját gazdaságukban is alkalmazzák, és továbbadják utódaiknak.

A mezőfalvai határban kialakított bemutatóterületen 40-nél is több szakmai kiállítóval találkozhattak a látogatók, illetve 24 gépkapcsolat munkáját tekinthették meg. A rendezvény jellegéből adódóan ezúttal a munkagépek kapták a főszerepet, amelyek közt az ekéktől a lazítókon, tárcsákon, kultivátorokon és boronákon át a vetőgépekig és permetezőkig mindenki megtalálhatta az őt leginkább érdeklő eszközt. Feltűnő volt a precíziós gazdálkodás témájának előretörése, amelynek fontosságát már Magyarországon is egyre több gazdálkodó látja be, és szívesen használja a hozzá kapcsolódó – inputanyag-megtakarítást, menetszám-csökkentést és talajkímélést eredményező – munkagépeket. A MezőGépShow két napja alatt lényegében ugyanazon gépkapcsolatokat láthatták felvonulni a résztvevők, ráadásul 18-án még a magyar válogatott Izland elleni Eb-mérkőzéséről sem maradtak le, együtt szurkolhatták ki a számunkra kedvező 1–1-es végeredményt.

mezogepshow3mezogepshow1Forrás: agrarszektor.hu (fotók is)

Látogasson el erre a kihagyhatatlan bemutatóra, és regisztráljon értékes ajándékokért!

Mezőfalván, a Vetőmagüzem előtti területen mezőgazdasági gépbemutatókkal, kukoricabemutatókkal, precíziós gazdálkodási bemutatóval, ebéddel, traktor focival, terepjáró bemutatóval és off-roaddal, Bobcat bemutatóval, kivetítőkkel (focimeccshez), ill. értékes ajándéktárgyak (szállodai wellness hétvégék, dómkamerák, ajándékcsomagok, talajművelési anyagok, stb.) sorsolásával (regisztráció ellenében, regisztrálni csütörtökig lehet!) várják az érdeklődőket!               (GPS-koordináták: 46.943645, 18.74378)

A gépbemutatón részt vevő munkagépek a legmodernebb traktorok (John Deere, New Holland, Claas, Massey Ferguson, Deutz-Fahr Agrotron, Lamborghini, CASE, Landini, Zetor Crystal) mellett, mindkét napon, reggel 10:00 és délután 14:30-tól:

  • alapművelők
  • sorközművelők
  • vetőgépek, szemenkénti vetőgépek, mulcsvetőgépek
  • permetezők és injektoros permetezők, önjáró permetezők
  • ekék, váltvaforgató ekék
  • mély- és középmély lazítók, tárcsás lazítók
  • kultivátorok
  • rövidtárcsák
  • forgóboronák

Részletes program:

Mezőgépshow programja

Mezőgépshow programja

A programfüzetet, mezőgazdasági géplistát, támogatók listáját itt tudja megtekinteni!

Az Európai Unió mezőgazdaságának versenyképességi kulcstényezőiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke

A takarmányipar innovációs lehetőségeiről tartottak konferenciát 2016. június 9-én Brüsszelben, az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (a FEFANA és a FEFAC) rendezésében. Ennek keretében a takarmányokat érintő innovációs lehetőségekre és a gazdákkal történő együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – alelnöke. fefana

Az európai mezőgazdaságnak a jövőben is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között említendő a túlnépesedésből adódó növekvő kereslet az állati eredetű élelmiszerek iránt. További ilyen kihívás a globalizáció okozta változások a fogyasztási szokások területén, ami szintén az állati takarmányban használandó növényi fehérje iránti növekvő kereslethez vezet. Az Európai Unió pedig e téren rendkívüli mértékben függ az importtól, hiszen az állati takarmányhoz szükséges szójaliszt 70 százalékát Dél-Amerikából importálja.

“Kiemelten fontos, hogy mindezen kockázatokra milyen lépéseket tervezünk és teszünk.” – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt.

Kutatási igények összehangolása és gyakorlati alkalmazása miatt szoros kapcsolatot kell tartani a gazdákkal. Be kell vonni őket az elképzelések kidolgozásától, az azok megvalósításáig tartó folyamatba. Ebben fontos szerep hárul a tanácsadási szolgáltatásokra, a képzésre és a pénzügyi támogatásokra is. Javítani kell a termelékenységet, és fokozni kell a gazdák piaci jelzésekhez és fogyasztói elvárásokhoz való alkalmazkodó-képességét.

Kis Miklós Zsolt kiemelte a körkörös gazdaság koncepciójának fontosságát, amelyben kulcsfontosságú az állati és növényi eredetű melléktermékek takarmányozási célú felhasználása. A gazdák már komoly erőfeszítéseket tesznek az élelmiszerpazarlás területén is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad elfelejteni: a takarmányhasználat hatékonyságának javítása mellett középpontban kell maradnia a biztonságnak.

Az előadásokat követően egy vitára került sor a panel résztvevők között. Kis Miklós hangsúlyozta, hogy „együtt gondolkozásra” van szükség, majd hozzátette, hogy az innováció befogadásához az érintett szereplők közötti bizalom elengedhetetlen. Jelenleg az innováció sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint a gazdák és társadalom befogadási képessége, ezért nagyon fontos ebben a folyamatban a megfelelő egyensúly megtalálása.

Forrás: nak.hu

A javításra szoruló kérelmekről a napokban küld értesítést az MVH. A múlt évi kérelmek esetében a végkifizetések a hónap végéig lezárulnak

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket az idén, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét, és az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási időszakának végén ellenőrzéseket végzett a beadott kérelmeken – közölte Gyuricza Csaba, az MVH elnöke.

Tájékoztatása szerint az ellenőrzések eredményét – túligénylés, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok esetén – jelzik a gazdáknak, akik ez alapján június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat.

Az előzetes ellenőrzés segítségével a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat; így magasabb támogatási összeghez juthatnak. Az MVH több alkalommal – és több körben – is informálja az érintetteket a kérelmeikben található hibákról. Gyuricza Csaba elmondta: a jelenlegi ellenőrzési eredmények alapján mintegy 48 ezer gazdálkodó kérelme szorul javításra, ők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést az MVH-tól.

Az MVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy csak június 27-ig módosíthatják a termelők szankciómentesen azokat a hibákat, amelyek szerepelnek az előzetes ellenőrzésről szóló végzésben. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók. Amennyiben a hibákat javítják az érintettek, úgy  Magyarország nagyobb biztonsággal hívhatja le a több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást.

A múlt évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg- és a részfizetések után az MVH a jövő héten indítja el a végkifizetéseket. Június 30-áig, a jogszabályban rögzített határidőig az összes jogosult termelő hozzájut a teljes támogatáshoz.

Forrás: agroinform.com

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 19,68 Mrd Ft

Önállóan támogatható tevékenységek:

A:

Terményszárító létesítése, maximum 12 t/h teljesítménnyel 10 %-os vízelvonást figyelembe véve. (például: mobil- és folyamatos üzemű szárítóberendezések, vetőmagszárítók, egyéb eszközök és berendezések).
• Maximum 5000 tonna termény (maximum 6250 m3) tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás létesítése.
• Új terménytároló kialakítása csak abban az esetben támogatható, amennyiben a támogatást igénylő még egyáltalán nem rendelkezik terménytárolóval.
• Univerzális magtisztítók, elő- és utótisztítók (60 t/h névleges kapacitásig).

 

B: energiahatékonyság javítása
• Már meglévő kisméretű terménytárolók, terménytisztítók és terményszárítók energetikai hatékonyságnövelés céljából történő felújítása és korszerűsítése valósítható meg.
termenyszarito

 

Önállóan nem, de valamely előzőekben felsorolt tevékenységgel együtt támogatható:
• a szárító vagy tároló létesítmény üzemeltetéséhez nem kapcsolódó épített vagy mobileszköz létesítése (pl. egyedi mérőeszköz) vagy felújítása,
• anyagmozgató gépek (például: serleges felhordók, szállítószalagok, rédlerek, szállítócsigák, surrantócsövek, beépített fogadógaratok, mechanikus üzemű raktári felszedő- és rakodógépek, pneumatikus üzemű magtári felszedő- és rakodógépek) létesítése vagy felújítása (60 t/h névleges kapacitásig),
• porleválasztás gépei (például: gravitációs porleválasztók, centrifugális porleválasztók, garatelszívó berendezések (a technológiához illesztve) beszerzése és felújítása,
• a tárolási technológia kiegészítő berendezéseinek (például: ventilátorok, mobil ventilátorok, hűtők, szellőztető-padozatok, légcsatornák, légtechnikai berendezések, kitároló csigák, keverő berendezések, szóró-terítő berendezések) létesítése, vagy felújítása,
• terményszárítónként, terménytisztítónként egy tranzittároló létesítése (max. 70 m3 vagy felújítása,
• telephelyenként egy előtároló létesítése (max. 140 m2), vagy felújítása,
• fogadógarat létesítése, felújítása, előtároló szín létesítése, vagy mobil garat beszerzése,
• termények minőségvizsgálatára alkalmas gépek, műszerek beszerzése (például: termény nedvességmérők, analizátorok, mintavevők),
• silók mérlegrendszerének létesítése vagy felújítása,
• telephelyenként egy kezelőhelyiség, épület létesítése (max. 50 m2) telephelyenként egy hídmérleg létesítése vagy ezek felújítása,
• terménytárolókba beépített terményhőmérők létesítése vagy felújítása.

 

Maximális támogatási összegek:
• Szárítók beszerzése a felhívás 3.1.1. A) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• Szárítók korszerűsítés a felhívás 3.1.1. B) pontja alapján (nettó)
10 000 000 Ft
• A felhívás 3.1.2. pontjában meghatározott önállóan nem támogatható tevékenységek
20 000 000 Ft
A támogatási kérelmeket 2016. augusztus 5. napjától lehet benyújtani.
1. értékelési határnap: október 5. 

A pályázati felhívást és a kapcsolódó dokumentumokat IDE kattintva érheti el.

Forrás: agroinform.com, fotó: Shutterstock

El Nino

2016-ban is erős lesz az El Nino időjárási jelenség hatása, ami elsősorban a pálmaolaj-ültetvényekre gyakorol negatív hatást. Ez erősíteni fogja az alternatív olajgyártási alapanyagok piaci pozícióját – ilyen a szója is –emelte ki előadásában Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója a budapesti AgroMash kiállításon.

A várakozást erősíti, hogy Kína a gazdasági visszaesés ellenére szójából és kukoricából nem csökkenti behozatalát.

Forrás: magyarszoja.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-45 extruder monex-75 extruder szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Agroinform közösség
Extruder archívum