Fókuszban a ZÖLDÍTÉS

Az ország 9 helyszínén várja Önt a BASF, TIMACAGRO, ARYSTA és az FMC a KARINTIA SZÓJA Roadshow elnevezésű szója szakmai rendezvényen. Az előző évekhez hasonló magas színvonalat a ZÖLDÍTÉS változásaival, növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett KIRÁLY Gábor, Dr JUHÁSZ Árpád, Dr GYURICZA Csaba és Dr NÓGRÁDI György neves vendégek is garantálják. A várhatóan 1000 gazdát vonzó rendezvénysorozaton a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött. Részletekért látogasson el http://www.karintia.hu honlapra, vagy keresse a szaktanácsadókat.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

A világban nő, itthon csökken a szójatermelés

Történelmi rekorddal – kevés híján – csaknem 350 millió tonnára nő a 2017-2018-as gazdasági évben a világ szójatermelése az USDA prognózisa szerint. Az Egyesült Államok agrártárcájának előrejelzése szerint ebből otthon 36 millió hektáros vetésterületén, ha minden jól megy, 118 millió tonnás szintén rekordtermés lesz. Az EU-ban – az idén eleve 15 százalékkal nagyobb, már egymillió hektárt közelítő termőterületén – 2,6 millió tonna szóját várnak. Az európai nagytermelő Ukrajnában pedig – már a terület csaknem kétharmadáról – mintegy 2,2 milliót, Oroszországban pedig a terület kétötödéről már 1,7 millió tonna szóját le is arattak. Itthon – 66 ezer hektárról – csaknem 153 ezer tonna várható, ez viszont elmarad a tavalyi 185 ezer tonnától.

Hazai terményárakés trend

Repce: 110 000 Ft/t =
T. búza: 42 000 Ft/t =
M. búza: 45 000 Ft/t =
Szójabab: 99 000 Ft/t =
Napraforgó: 97 000 Ft/t =
T. kukorica: 42 000 Ft/t =

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Az idei évben a Magyar Szója Egyesület szervezésében országosan 6 helyszínen (Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor, Bak) rendezték meg a szója fajtabemutatókat, melyeken összesen közel 700 termelő kapott információt a fajtákról, a nemesítőktől és a forgalmazóktól. Az esemény kapcsán Bányai Tiborral, a Magyar Szója Egyesület elnökével és Dr. Novák Lászlóval, a Magyar Szója Nonprofit Kft ügyvezetőjével beszélgettem

Pár szóban összefoglalnák a rendezvénysorozat lényeges momentumait?

A korábbi években öt, idén már hat helyszínen rendeztük meg a bemutatót. Minden helyszínen félhektáros táblákban összesen 18 szójafajtát vetettünk el. Újdonság, hogy nemcsak a fajták termésmennyiségét fogjuk mérni, hanem a beltartalmi eredményekre is fókuszálunk. Ezért az összes helyszínen az összes fajtából mintát veszünk, majd azokat aminosav-szekvenciáig lebontva, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködésben bevizsgáltatjuk. Így pontosan fogjuk látni, hogy az adott termőtájon, egyforma technológia mellett mit tudnak ezek a fajták.

Természetes, hogy valahol az egyik, valahol pedig a másik fajta fog jobban szerepelni. Nekünk egyértelműen az a célunk, hogy a termelők minél biztonságosabban tudják kiválasztani a saját területükön termesztésre legalkalmasabb szóját.

Mit láttak idén a szója termesztési oldaláról?

Az idei évben azért már látszódott, hogy a szóják nem úgy teljesítettek, mint korábban, hiszen jelentős csapadékhiány volt. Ennek ellenére nem számítunk akkora termésdegresszióra, mint a kukorica és a napraforgó esetében, mely kultúrákat jobban megviselte az aszály, akár 60-70 százalékos csökkenés is várható, míg szójánál körülbelül 30-50 százalékkal lehet kevesebb az átlag. Persze van olyan terület is, ahol jónak ígérkezik termés. Hallottunk 3-4 tonnás szójákról is, de országosan az átlag biztosan alacsonyabb lesz, mint tavaly, amely a KSH adatai szerint 3,03 t/ha volt.

Az idei alacsonyabb termésszint elsősorban az aszály következtében fellépő terméskötési és növekedési problémákra vezethető vissza. Virágzáskor nagy volt a hőségnapok száma, a szója sok esetben elrúgta a virágokat. A szárazságnak köszönhetően sok esetben nem fejlődött ki minden mag, hüvelyenként kevesebb lett a magszám, illetve a magok is jóval apróbbak.

Mondhatni, friss a Magyar Szója Egyesület megalakulása. Hol tartanak most egyesületi szinten, mik a célkitűzéseik és a távlati terveik?

Igen, még nincs egy éves, hiszen 2016 szeptemberében jegyezték be az egyesületet, mellyel lehetővé vált, hogy a szójatémában érdeklődők szervezett keretek között cserélhessenek információt, képviseltethessék magukat, és nem utolsósorban ezúton is javíthassanak a szójatermesztésük vagy -értékesítésük eredményezőségén. Az éves tagdíj 5000 forint, és aki nem teljes évben csatlakozik, annak csak az időarányos részt kell megfizetnie. A szervezethez természetesen bárki csatlakozhat. Célunk az, hogy minél többen lépjenek be az egyesületbe, és képviseljék azt a közös álláspontot, miszerint a GMO-mentes magyar szójából minél több maradjon az országban, és adott esetben jelenjen meg a termelő zsebében is egy mondhatni „GMO-mentes felár”, magyarul jobban járjon a gazdálkodó is.

A fentiek mellett jövőre látszik körvonalazódni a Nemzeti Fehérjetakarmány Program keretrendszere. Mi már a program alapelveinek meghatározásánál is szeretnénk ott lenni, szeretnénk hallatni a „szakma hangját”. A közeljövőben foglalkoznunk kell a zöldítést szigorító jogszabályváltozás hatásaival is. A jövő évtől ugyanis, ha valaki nitrogénmegkötő növényt akar termeszteni és azt elfogadtatni zöldítésként, akkor vegyszert nem juttathat ki rá. Ez természetesen nem fogja egyszerűsíteni a szójatermesztést, de úgy gondoljuk a helyzet nem reménytelen.

Örömünkre szolgál, hogy idén sok inputanyag-forgalmazó cég is jelezte, hogy részt kíván venni a Magyar Szója rendezvénysorozaton, illetve az FM részéről is pozitív volt a fogadtatás. A Földművelésügyi Minisztérium és a szójához kötődő inputanyag-beszállítók is támogatták az eseményt.

Végezetül hangsúlyoznám, hogy valóban mindenkit várunk, aki szeretne csatlakozni a Szövetséghez, mi még hiszünk abban, hogy egységben az erő.

Mikor várható legközelebb egyesületi rendezvény?

Tervezünk egy év végi nagy konferenciát, melyről a magyarszoja.hu honlapon lehet majd tájékozódni, illetve várunk minden kérdést, jelzést is a honlapra, amit akár a jogszabályalkotókhoz szeretnének eljuttatni, vagy bármilyen észrevételt, ami a szójával kapcsolatban mások számára is fontos lehet.

Köszönöm a beszélgetést!

Kalmár Nárcisz

Forrás: agraragazat.hu

Időpont: 2017. november 30. – 2017. december 1.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness ****

Program:

  • A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Elveszik-e e támogatásokat 2020 után?
  • Ütközőzóna – A hazai agrárium véleményvezéreinek találkozása
  • Véghajrá és kifizetési dömping a Vidékfejlesztési Programban
  • Újraosztás: mi hoz az új integrációs törvény?
  • Versenyhelyzetben a bankok: finanszírozás az agráriumban
  • Áfacsökkentés az élelmiszerpiacon
  • Versenyképesség az élelmiszeriparban
  • Átrendeződés a hazai húsiparban
  • Hogyan teljesít a magyar kukorica? – Fajtakísérletek eredményeinek értékelése
  • Madárinfluenza: megelőzhető-e a katasztrófa?
  • Csúcstechnológiák az állattenyésztésben – tenyészés, genetika, takarmányozás
  • Versenyképes állattenyésztés – Álom vagy valóság?
  • Innovációs forradalom a mezőgazdaságban: okostechnológiák, agrárinformatika
  • Precíziós gazdálkodás: divat vagy gyakorlat? – Lehetőségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben
  • GMO vagy nem GMO? – Új nemzeti fehérjeprogram indul
  • Probléma vagy lehetőség? – Generációváltás a hazai mezőgazdaságban
  • Sikertörténetek: agrár-startupok, családi cégek, nemzetközi eredmények
  • Inputpiaci kihívások – Globális és hazai trendek
  • A jövő az exporté – Kitörési lehetőségek a hazai agrárkivitelben

Miért érdemes részt venni?

Idén ötödik alkalommal rendezik meg a kétnapos agrárkonferenciát, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt fél évtized során. A kapcsolatépítés mellett az elsőrangú szakmai programé a főszerep, amely két napon át, plenáris és párhuzamos tematikus szekciók keretén belül biztosít platformot a magyar agrárium legfontosabb témáinak megvitatásra.

Az este folyamán az állófogadás, a díjátadók és más szórakoztató programok mellett bemutatják az „Agrárszektor 2017 – Az 50 legbefolyásosabb személy a hazai agráriumban” című kiadványt is.

Jelentkezés ide kattintva!

Forrás: portfolio.hu

A kormány kormányhatározatban tette közzé, miszerint szükségesnek tartja az öntözésfejlesztési stratégia megalkotását. A megvalósításhoz a nemzetgazdasági minisztert utasítja a határozat arra, hogy az idei központi költségvetésből 195 millió forint álljon rendelkezésre. A belügyminiszter pedig készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát, amelyet legkésőbb 2018.április 30-ig a kormány elé kell terjesztenie

Öntözésfejlesztési stratégia megalkotását tartja szükségesnek a kormány a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányhatározat szerint. A megvalósítás érdekében a kormány felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve, készítsen Magyarország területére öntözési katasztert a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi korlátok, a növénytermesztési feltételek, az öntözésfejlesztési igény, valamint az öntözésre alkalmas területek figyelembevételével ez év december 31-ig.

A határozat felhívja a belügyminisztert, hogy a földművelésügyi miniszterrel együttműködve mutassa be a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és a humánerőforrás- és pénzügyierőforrás-igényt. Ezen kívül készítsen szakmai stratégiát az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási lehetőségekről. A teljesítés határideje 2018. február 28.

Szintén a belügyminisztert utasítja a határozat, hogy – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bevonásával, a földművelésügyi miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve – készítse elő az öntözésfejlesztési stratégiát. Ha ezt megtette, terjessze azt a kormány elé jóváhagyásra legkésőbb 2018. április 30-ig.

A nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell, hogy az öntözésfejlesztési stratégia elkészítéséhez – egyszeri jelleggel – rendelkezésre álljon a feladat végrehajtására az idei központi költségvetéséből 195 millió forint.

Emellett biztosítson 55 millió forintot, szintén e cél teljesítésére a költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet terhére az Agrárgazdasági Kutató Intézet javára.

A földművelésügyi miniszternek – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve – meg kell vizsgálnia a stratégiához szükséges feltételrendszert. Ezután javaslatot kell tennie az együttes működtetéshez és a termelői közösségek kialakításához szükséges feladat-, pénzügyi- és szabályozási feltételrendszerre, jövő év január végéig.

A kormányhatározat felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg az öntözési célú víztározási lehetőségeket, vizsgálja felül a kettős működésű rendszerek, valamint a belvízrendszerek üzemeltetését a védekezés fenntartása és a víz visszatartása, továbbá a tározása érdekében.

Határozza meg továbbá a védekezés fenntartását, a belvizek területen hagyását, a víz visszatartását, tározását szolgáló lehetséges területeket. Ennek a határideje is 2018. január 31.

A földművelésügyi miniszter feladata lesz, hogy a belügyminiszter által szolgáltatott alapadatok felhasználásával a víz komplex hasznosítása érdekében vizsgálja meg, és tegyen javaslatot a víz hasznosítása céljából a környezetvédelmi szempontból is előnyös vizes élőhelyek kialakítását szolgáló területekre. Ennek határideje jövő év, február 28.

Forrás: agrarszektor.hu

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes agrártámogatások 2017. évi összegeiről

A 2017.10.13-án, a Magyar Közlönyben közzétett rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 227,8 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 32 110 forint lehet.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához járó támogatás keretösszege 125,2 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,97 millió hektár, az október 16-tól kifizethető előleg hektáronként legfeljebb 17 643 forint.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében támogatási jogcímenként hektár és állategyed alapon történik a kifizetés. A támogatásból október 16. után kifizethető előlegek maximális mértékei:

anyajuhtartás 5236 forint, az anyatehéntartás 31 859 forint, hízottbika-tartás 12 757 forint, tejhasznú tehéntartás 71 828 forint, rizstermesztés 158 559 forint, cukorrépa termesztés 100 474 forint, zöldségnövény termesztés 60 401 forint, ipari zöldségnövény termesztés 41 603 forint, ipari olajnövény termesztés 51 303 forint, extenzív gyümölcstermesztés 51 219 forint, intenzív gyümölcstermesztés 85 647 forint, szemes fehérjetakarmány-növény termesztés 36 005 forint, szálas fehérjetakarmány-növény termesztés 16 399 forint.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre, a támogatható terület legfeljebb 220,1 ezer hektár, és október 16-tól hektáronként legfeljebb 14 766 forintot lehet kifizetni.

A felsorolt támogatási mértékeket az éves bruttó pénzügyi felső határ figyelembevételével állapították meg. A nettó pénzügyi felső határ betartása érdekében az egyes jogcímeknél a kifizetéskor csökkentési együtthatót kell alkalmazni a teljes támogatási összegre, amelynek mértéke 0,95 előleg, illetve részfizetés esetén.

A rendelet tartalmazza az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2017. évi támogatások összegeit is, amelyek többek között a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztéshez és a dohánytermesztéshez kapcsolódnak.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Forrás: agroinform.hu

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be

„A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit  az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL Üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló.

Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember. „Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: agroinform.hu

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum