Találatok erre a kulcsszóra: ‘növénytermesztés’

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Az aratás időszaka egyben a számvetésé is. Egyrészről annak a megállapítása, hogy egy-egy kultúra mekkora termést adott, illetve hogyan alakultak az értékesítési árak. Vagyis nyereséges volt-e, vagy rosszabb esetben veszteséggel termesztettük az adott kultúrát

Ez a számvetés egyben a következő vetési időszakra vonatkozó döntésünket is megalapozza. Érdemes-e ezt vagy azt a növényt termeszteni, növeljük vagy csökkentsük az adott kultúra területét jövőre? A terményárak és a termésátlagok mellett a gazda figyelembe kell hogy vegye esetenként a jogszabályi háttér változását is.

A következő esztendőtől pl. a szójatermesztők egy részét elbizonytalaníthatja az, hogy a pillangósokat a zöldítés körében csak akkor veszik figyelembe, ha a termesztését vegyszer nélkül folytatják. A szója vetésterülete az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, köszönhetően annak, hogy eddig nemcsak a zöldítésben kapott helyet, hanem közel 50 ezer Ft/ha támogatást kapott, amely a fehérjenövényekre vonatkozott.

Csak zárójelben említem meg, hogy a szóját az olajos növények közé sorolják világszerte, ám nálunk a magas fehérjetartalma miatt a közhiedelem fehérjenövényként tartja számon.

Szója vetésterülete hazánkban, ha (KSH-adatok)
2010 2011-2015 átlagában 2016 2017
36 391 48 397 60 702 77 270

Ezt az emelkedést megtörheti a fent említett jogszabályi háttér változása, pedig a hazai termelés a magyarországi felhasználási igényeknek így is csak kb. a 20 százalékát fedezte. A szója termesztésére hazánkban a déli országrész melegebb, csapadékosabb tájegységei a legalkalmasabbak. Ám az új fajták megjelenésével a termesztés a hűvösebb, de párás északabbi régiókban is történhet. Ugyanarra a területre növényvédelmi okokból négyévente kerülhet vissza.

Az erőteljes karógyökerei 1,5-2 méterre is lehatolnak a talajba. A jelentős mennyiségű gyökérszőröket viszont 20-30 cm-es mélységben találjuk. Ez nem véletlen, hiszen a szója is, mint a többi pillangósvirágú rokona, a gyökérszőrökön a levegő nitrogénjét megkötő gümőket képez. Ezzel a szervvel a növény fejlődésének kezdeti stádiuma után nitrogénből önellátóvá lesz. A gyökérgümők kialakulása csak úgy jöhet létre, ha a gazdanövény találkozik a vele szimbiózist kialakító rhizobium baktériummal, a szója esetében a Bradyrhizobium japonicum-mal.

A gümők kialakulásának folyamata szójagyökéren

kép

Ez a baktérium hazánkban nem őshonos, ezért, hogy a találkozó létrejöhessen, oltással a talajba kell juttatnunk. Hazánkban a szakirodalmak korábban úgy vélték, hogy az oltás elmaradhat, ha a területen korábban már termeltek szóját. Ezek az elméletek nem vették figyelembe azt, hogy a rhizobium törzsek általában is érzékenyek egyes gyomirtó szerekre, ezért számuk 2-3 év alatt drasztikusan lecsökken. Nem érdemes tehát az oltást, mely egyébként sem számottevő költség, elmulasztani.

„A szója többféle hormont is termel. Legfontosabb fitoösztrogénei a genisztin és daidzin nevű izoflavonok. A genisztein és a daidzein a növény számára több szempontból létfontosságú. A növény gyökere választja ki őket, segítségükkel kémiailag vonzza a gümőbaktériumokat. A genisztein egyébként a rovarok ellen is hat. A szója fitoösztrogénjeivel befolyásolja az őt fogyasztani kívánó állatok szaporodását. Rossz években nő a koncentráció, ezzel azok szaporodása csökken. Így kevés termés esetén is marad elég mag a földön. Olyan években, amikor bő a termés, a hatóanyag-tartalom csökken, ekkor a gazdag termés egy részét fogyasztóik, például madarak messzire viszik, így terjesztve a növényt.” Forrás: EU.L.E.N-SPIEGEL 4/2008. Az Európai Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet tudományos információs szolgálata. 14. évfolyam, 2008. július 28.

Az oltást többféleképpen is végezhetjük. Jelenleg az a leggyakoribb, hogy a vetőmagot már készen, azaz rhizobiummal oltott és fungiciddel csávázott formában vásároljuk (biogazdálkodás esetén nem alkalmazhatunk csávázott vetőmagot, ellentétben oltott szaporítóanyag alkalmazható). Végezhetjük magunk is a magoltást, az oltóanyagot (por vagy folyadék formában) a vetést közvetlenül megelőzve visszük föl a magra, vagy a vetéssel egy menetben úgy, hogy a vetőgép tartályába por alakban juttatjuk a rhizobiumokat. A magoltási eljárásoknál lényegesen hatékonyabb az, ha a teljes táblán végezzük az oltást. Ehhez jelenleg néhány készítmény áll rendelkezésre.

Az oltás úgy történhet, hogy pl. 1 liter/ha BIOFIL talaj pH specifikus készítményhez 0,2 liter/ha BIOFIL Szója oltóanyagot adunk, és kipermetezés után vagy azzal egy menetben a talajba dolgozzuk.

A teljes terület-kezelés hatékonyságát fokozza, hogy így a mixben lévő egyes baktériumtörzsek erőteljes gyökérfejlődést indítanak el, és ezzel a rhizobium megtelepedése a nagyszámú gyökérszőrön biztosan megtörténik.

A befertőződést akadályozó tényezők:

A területről hiányzó rhizobium törzs – nem őshonos, gyomirtó szer hatása
Hibásan megválasztott rhizobium törzs – nem specifikus
Gyenge hatékonyságú oltóanyag – alacsony csíraszám, túl kis kijuttatott mennyiség, túl nagy távolság a növénytől
Túlzott nitrogénellátás – a növény nem jelez a rhizobiumnak

kép

/fotók: Terragro Kft./

Emellett a talajspecifikus készítményben lévő törzsek több növénypatogén gombát is képesek visszaszorítani.

Laboratóriumi vizsgálat szójával

szója

A kezelést BIOFIL Normál + BIOFIL Szója oltóanyaggal végezték szántóföldi dózisban

A szójavetőmagot gyakran fungicid csávázószerrel kezelten kapjuk. A csávázáshoz alkalmazott hatóanyagok egy része bizonyítottan károsítja a rhizobiumokat, ezért is célszerű a teljes területoltást választanunk. Ebben az esetben ugyanis a kijuttatott baktériumok mennyisége több százszorosa más eljáráshoz viszonyítva.

A zöldítésről szóló rendelet módosításából kiderül, hogy ha vegyszer nélkül termesztjük a fehérjenövényt, pl. szóját, úgy az továbbra is a program része marad. Természetesen a talajbaktériummal történő tápanyagfeltárás és a rhizobium oltás a biogazdálkodásban engedélyezett eljárás.

Egyes gyomirtó szerek kivonása a termesztésből a szójagyomirtást is megnehezítette, a biotermesztésben ezt megoldjuk mechanikusan.

További információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Forrás: agroinform.hu

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Nem használjuk ki az öntözés lehetőségeit, pedig évente 70 milliárd forint termelési értéket veszít az ország az öntözés hiánya miatt

Ma Magyarországon a mezőgazdasági terület mintegy 2,4%-át öntözik, miközben az EU-ban 8, az USA-ban 13% ez az arány. Az öntözött terület annak ellenére nem haladja meg jelentősen a 100 ezer hektárt, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozamokat, termésbiztonságot és jóval nagyobb jövedelmet generál, mint a szárazművelés.

Bár 800-900 ezer hektáron lehetne gazdaságosan öntözni, a felszíni öntözőművekkel „csak” további 300 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni, és még ezt a lehetőséget sem sikerül kihasználni – ezzel évi több mint 70 milliárd forintnyi termelési értékről mond le az agrárium – állapította meg az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) öntözéssel foglalkozó könyve, amely tervezetének vitáját 2017. május 30-án tartotta az Intézet.

Az AKI nem rég közzétett statisztikai jelentése szerint 2016-ban a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága 128 823 ha volt, ugyanakkor a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók mindössze 49,44%-a öntözött is. Az engedéllyel rendelkező területek több mint háromnegyede az Alföldön található, a többi régióban összesen csak 3500 és 8500 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak.

A tavalyi évben az öntözési idény kezdetétől a végéig összesen 68 722 hektáron 73 millió m3 vizet öntöztek ki a gazdálkodók. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 87 százaléka jutott. A többi öt régióban 1700-4200 hektárnyi területen folyt öntözés, régiónként átlagosan 1,9 millió m3 vizet felhasználva.

Míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékát öntözték a gazdálkodók, Közép- és Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget. Az országos átlag 53,35 százalék volt.

Hektáronként átlagosan 1066 m3 vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet. Az országos átlagot egyetlen régió tudta felülmúlni: Észak-Alföldön egy hektáron átlagosan 1443 m3 vizet öntöztek. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer m3 között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, amely a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vizet kiöntöző régió, egyben az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.

Mivel öntöznek a gazdák?

Az öntözött terület több mint kilenctizedét felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, s csak az öntözött terület 6,2 százalékát öntözték felszín alatti vízzel. Az öntözővíz eredete mindössze 115 hektáron volt parti szűrésű víz.

Esőztető öntözőberendezéssel biztosítják a vizet a megöntözött területek kilenctizedén. Ezen belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (69 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést használtak a megöntözött területek 16 százalékán, körforgóst pedig 7 százalékán. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás,a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak.

Forrás: agroinform.hu

Hat napra, május 20-tól 25-éig Budapestre költöztek a világ vetőmagszakma képviselői

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VSZT) közösen a magyar fővárosban rendezte meg a világkongresszust. Polgár Gáborral, a VSZT ügyvezető igazgatójával összegeztük a kongresszus tapasztalatait.

Igazgató úr, tegnap zárult a Vetőmag Világkongresszus, hogyan érzi most magát?

Bevallom, kicsit mindenki elfáradt, mivel az első programok már szombaton megkezdődtek. Mindent összevetve hatnapos programsorozaton vagyunk túl, de azt mondhatom, hogy azzal az érzéssel töltődtünk meg, mi házigazdák, hogy „jó mulatság, férfimunka” van a hátunk mögött. Ezt a kellemes érzést megerősíti az is, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon sikeres kongresszust zártunk be a tegnapi napon.

Ha jól tudom, több rekordot is megdöntöttek…

Valóban, hiszen 62 országból 1700 résztvevő jött el hozzánk, akik három napon keresztül tárgyaltak és vettek részt a szekcióüléseken. Nagy siker ez számunkra, látszik, hogy meghozta gyümölcsét az a több éves előkészítő munka, amit a Nemzeti Szervező Bizottság és a Vetőmag Szövetség végzett. ISF_vilagkongresszus_(6)_2

A kongresszuson több üzenetet is megfogalmaztak, mondana ebből néhányat?

A legfontosabb üzenet, hogy a Föld lakosságának a növekedésével egyre fontosabb feladat a vetőmag ágazat számára, hogy a növénytermesztés biológiai alapjait, a növényfajtákat jó minőségben mindenütt hozzáférhetővé tegyék. Kiemelt jelentőségű, hogy a növénynemesítők minél jobb, újabb,

nagyobb termőképességű, jobb ellenálló képességű, betegségeknek ellenálló növényfajtákat nemesítsenek.

Fontos, hogy tovább javuljon a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vetőmagvak országok közötti mozgása, könnyebb legyen a vetőmagvakat mozgatni a kontinensek között, és le tudjuk bontani azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek ma még nehezítik ezt a munkát. Fontos, hogy az új növényfajták minél nagyobb értékkel rendelkezzenek. A világszövetség az új, innovatív nemesítési technológiákat támogatja, mert ez által a nemesítők munkája is hatékonyabbá válik. Hangsúlyos cél, hogy az új fajták minél gyorsabban jussanak el a piacra, hiszen a vásárlói igények folyamatosan nagy elvárásokat támasztanak a termesztőkkel és a vetőmagágazattal szemben.

Hogyan áll a GMO kérdéséhez az ISF?

Az ISF mindig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vásárlói igények maximálisan tiszteletben tartása elsődleges. Ennek következtében ma is a legmesszebbmenőkig elfogadja és respektálja az országok, közösségek különböző álláspontját a GMO-val kapcsolatban. Ahol az ilyen típusú növények termesztését nem engedik, nem preferálják, oda GM technológiával fejlesztett termékeket a vetőmagipar szereplői nem szállítanak, és nem ajánlanak. A GMO-mentes növénytermesztést preferáló országok számára más módon fejlesztett, egyéb innovatív technológiával nemesített fajtákat biztosítanak.

Michael Keller, az ISF főtitkára azt is kifejtette, hogy a GMO-val kapcsolatban új szemléletre, megközelítésre van szükség, ami a nemesítési tevékenységben kell, hogy megvalósuljon.

A GMO esetében az az ISF álláspontja, hogy a GMO-technológia már a múlté, így ezzel a témával, szakmai mélységében már nem igazán akar foglalkozni.

Túlhaladott a GMO-technológia a világ fejlett részein, a tudományos fejlesztés és innováció új irányokban történik, s ezek az új irányok már nem GMO szemléletűek.

Hogyan zárult a kongresszus?

Korai még mérleget vonni, de előzetesen az ISF vezetése sikeresnek értékelte a kongresszust. Tegnap még volt egy félnapos tematikus ülés, aminek témáját az áprilisban kiadott új nemzetközi növényegészségügyi vetőmagszabvány köré szervezték. Ez a tanácskozás is sikeres volt, miként a szekció bizottságok ülései, szakmai programjai, előadásai is. Minden programnál igen nagy volt az érdeklődés, és az üzleti tárgyalások is szinte éjjel-nappal folytak.

Mondhatjuk-e, hogy az 1700 résztvevő is elégedetten távozott, mert megvalósították a céljaikat?

Egyértelműen igen a válasz. Minden kongresszus után bevett gyakorlat, hogy a szervezők résztvevőket e-mailen keresztül megkérdezik egy felmérés keretében, amiben részletesen kikérik a véleményüket, s az így összegyűjtött tapasztalatokat a következő kongresszus rendezésekor felhasználják. Látható volt az idei kongresszuson is, hogy az elmúlt két-három évben folyamatos fejlődésen ment keresztül a szervezési munka, s egyre kevesebb zökkenővel folytak a programok.

Azok a résztvevők, akikkel beszélgettem, megelégedésüknek adtak hangot, és nagyon örültek az új helyszínválasztásnak. A Hungexpo Budapesti Vásárközpont G Pavilonja volt az első olyan helyszín, ahol egy tető alatt rendezték meg az összes eseményt: a plenáris üléseket, a szekcióüléseket, és a tárgyalásokat is. Újdonság volt ez a látogatóknak, de nekünk, szervezőknek is. A visszajelzések igen pozitívak voltak.

Gondolom, az ország jó hírét is szétröpítik a világ minden táján…

Jól gondolja, mert a magyar vendégszeretetet mindenki megtapasztalta, és Budapest látványa mindenkit magával ragadott.

Végül: mit adott a kongresszus a hazai ágazat szereplőinek, a Vetőmag Szövetségnek? Hogyan tovább? Kérdezem ezt azért, mert a világkongresszus mérföldkő a szövetség életében is.

Az ISF által megfogalmazott szakmai célokat magunk is valljuk, és ebben megerősített minket a háromnapos rendezvény. A szövetség most már hatékonyabban fel tudja vállalni a kongresszus üzeneteit, mivel nagy nyilvánosságot kapott a világesemény. A sajtó segítségével továbbra is rá tudjuk irányítani a figyelmet, érdeklődést azokra a szakmai feladatokra, célokra, amelyek előttünk állnak. Hozzáteszem, hogy a kongresszuson sok új ismeretségre, és szakmai barátságra tettünk szert, melyet ápolnunk kell a jövőben is.

Forrás: agroinform.hu

A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. A kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok

A károsult termelők 2016-ban is elektronikus úton tudják benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre szolgáló internetes felületén, amely itt érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször lehet módosítani, az MVH és az agrárkár-megállapító szerv a 2016. november 30-i nap végi állapot szerinti kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről

2017. március végéig születik döntés és eddig kapják meg kárenyhítő juttatásukat a károsultak.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúrák tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról itt található részletes tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2011-2015. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

A 2011-2015. évi átlaghozam-adatok mellett a 2016. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot.

A Földművelésügyi Minisztérium felülvizsgálja a tárgyévi átlaghozam-adatokat a következő évben a végleges KSH adatok alapján. Ezért a 2016. év tekintetében a következő évben kiadott végleges átlaghozam a most közzétettől eltérhet, amely viszont nem jogosítja fel a termelőt korábbi kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, a hozamérték-csökkenés jelenti.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.

A 2015. november 1-től 2016. október 31-ig tartó kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 131.500 hektár területre közel 11.000 db kárbejelentést tettek, közülük a legnagyobb területre jégesőkárra (48.150 hektár), tavaszi fagykárra (43.460 ha), belvízkárra (17.100 hektár) és viharkárra (16.700 hektár). A Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint bizonyosan elegendő lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra, és a jogos igénnyel rendelkező termelőknek nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

A referenciaárak és az átlaghozam-adatok a címszavakra kattintva érhetők el.

Szójabab adatai a referenciaárakban: Hasznosítási kód oszlop, IND01 sor! 2011-2016-ig megtalálhatók a szójabab referenciaárai!

Forrás: agroinform.hu

Mezőgazdasági gépek és berendezések nemzetközi szakkiállítását rendezik meg Kijevben, amelyre magyar vállalkozások is jelentkezhetnek!

Kijevben, a KievExpoPlaza Kiállítási Központban (vulica Szaljutna, 2B) 2016. november 8-11. között rendezik meg az INTERAGRO-t, a nemzetközi mezőgazdasági gépek és berendezések szakkiállítását. A szakkiállítás Ukrajna egyik legnagyobb mezőgazdasági gépipari rendezvénye, melynek célja színvonalas környezet biztosítása vállalati termékek bemutatásához, közvetlen gazdasági együttműködés kiépítéséhez Ukrajna vállalataival, valamint már működő gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez, bővítéséhez.

A rendezvényen 2015-ben 19 országból 266 kiállító vett részt. Az ukrán cégek mellett többek között Hollandiából, Németországból, Olaszországból, Franciaországból, Törökországból, Lengyelországból, Kanadából, Argentínából és Magyarországról is érkeztek kiállítók. A szakkiállításhoz kapcsolódóan konferenciák (szójatermesztés, Francia nap Ukrajnában – növénytermesztés kérdései), szemináriumok (hatékony sertéstenyésztés, biokészítmények) és kerekasztal megbeszélések lesznek.

Az INTERAGRO témakörei:

•    Agrártechnika és berendezések
Talajművelő-, vető-, betakarító-, takarmánykészítő gépek. Gabonatároló és -feldolgozó berendezések. Állattenyésztéshez, öntözéses gazdálkodáshoz szükséges gépek, berendezések, traktorok, alkatrészek
•    Növénytermesztés és mezőgazdasági vegyi anyagok
Vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágyák és egyéni védőeszközök.
•    Bioenergetika
Biomasszát alkalmazó technológiák, bioüzemanyag, megújuló energia.
•    Korszerű energia- és erőforrás-takarékos technológiák
Talajművelő technológiák, pontszerű termesztési módok, laboratóriumi és mérőberendezések.
•    Információtechnológia és agrárszerviz
Intelligens monitoring rendszerek, automatizálás, szoftverek.
•    Szállítás és logisztika
Mezőgazdasági termékek feldolgozása, szállítása, tárolása és csomagolása.
Bővebb információ a szakkiállításról, valamint a szakkiállításhoz kapcsolódó szakmai programokról a www.interagro.in.ua honlapon érhető el.

 

Várható költségek:

•    A szakkiállításokon látogatóként való részvétel, illetve a kísérőrendezvényeken (szemináriumokon, kerekasztal megbeszéléseken) hallgatóként való részvétel térítésmentes (előzetes jelentkezés lehet szükséges több rendezvényre is a honlapon leírt információk szerint).
•    Kiállítóként való megjelenés térítés ellenében történik. Jelentkezéssel kapcsolatos részletes információ a http://www.interagro.in.ua honlapon található.
•    Szállásköltség jelenleg: 100 EUR/fő/éj összegtől a városközpontban lévő 3-4 csillagos szállodákban. Általában a szállásdíj tartalmazza a reggelit is.
•    Utazási költség: repülőjegy közvetlen Budapest – Kijev, oda-vissza útra jelenleg kb. 120 eurótól foglalható a Wizz Air honlapján: www.wizzair.com

További információ: Külgazdasági Iroda, Kijev. Tel: +380 (44) 590 0190. E-mail: Trade.kev@mfa.gov.hu

Forrás: nak.hu

2015. november 1-jéig meg kell küldeni a vonatkozó dokumentumokat a 2015. évi termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány támogatáshoz!

Minimális hozam meglétének igazolására (szója, lóbab, édes csillagfürt esetében 1 tonna/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztés esetén 2 tonna/ha) vonatkozó dokumentumokat a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb 2015. november 1-jéig meg kell küldeni elektronikus úton, vagy papír alapon – postai úton – az ügyfél lakóhely/székhely szerinti illetékes MVH kirendeltséghez.

Benyújtandó dokumentumok:

• Gazdálkodási napló – 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti – másolata és
• Betárolás esetén: tárolási napló – 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 9. melléklete szerinti –vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentum másolata.
• Betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén: számla vagy felvásárlási jegy másolata.

A 2015. évi termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány támogatáshoz kapcsolódó benyújtandó dokumentumok beküldéséről bővebb felvilágosítás 83/2015 (VII.21) számú MVH Közleményben található.

Forrás: agroinform.com

A magyar mezőgazdaság sem lehet eredményes agrárkutatás nélkül, ezért támogatja a karcagi kutatóintézetben zajló munkát a magyar állam.

Magyarország legnagyobb nemzeti kincse a föld, nem mindegy, mit termelnek rajta, hogyan óvják azt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a bemutatóval egybekötött “Alternatív növények – alternatív talajművelés” című szakmai napon a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetében. Hozzátette, fontos az is, hogy a legújabb kutatási eredményeket átültessék a gyakorlatba. Ezt felismerve hozott létre a kormány az elmúlt években egy egységes agrárkutatói hálózatot, együttműködnek az egyetemek és az akadémia kutatóintézeteivel is.

A miniszter emlékeztetett: 2015-öt a Talajok nemzetközi évének nyilvánította az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), ami jelzésértékű. Kifejtette, fontos a talaj termőképességének megőrzése, a változatos növénytermesztés, hogy ne a nagy mennyiségben termelt gabonától függjön a gazdák bevétele, mert ez a világpiaci áraknak történő kiszolgáltatottsággal jár. Hozzátette: ezért a kormány támogatja az alternatív növények kutatását, az alternatív fehérjenövények termelését. Kiemelte: Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) mentes mezőgazdasággal dicsekedhet és részt vesz egy GMO-mentes szójaprogramban is. Elmondta: míg tavaly 40 ezer hektáron termeltek Magyarországon GMO-mentes szóját, idén már 77,5 ezer (a cikk szerint 65 ezer) hektáron.

“El tudjuk látni magunkat, nem kell import, mert meg tudjuk termelni saját termőterületen is azt, ami az állatállománynak szükséges” – mondta a miniszter. Zsembeli József, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetének igazgatója köszöntőjében elmondta: az intézet a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés tudományos megalapozásához elsősorban növénynemesítési és fajfenntartási, talajművelési és talajvédelmi, juhtenyésztési és gyepgazdálkodási kutatásaival kapcsolódik. Az intézet fő feladata a Nagykunság agroökológiai feltételeinek vizsgálata, a tájhoz alkalmazkodó mezőgazdaság fejlesztése, a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése hagyományos nemesítési módszerekkel.

Forrás: agroinform.com

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

 

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok monex-45 extruder monex-45 extruder szója felbontó daráló szaraz_kutyatap_gyarto
Agroinform közösség
Extruder archívum