Találatok erre a kulcsszóra: ‘gyomirtás’

Figyelni, tanulni és a kedvező adottságú területeken kihasználni a szójatermesztésben rejlő lehetőségeket!” – Ezekre biztatja a termelőket a Sumi Agro a hazai szójatermesztés 200 éves történetének évfordulóján

200 éve vetettek szóját először Magyarországon, amely jubileum alkalmából a Sumi Agro Hungary Kft. szója szakmai napot tartott az ország két helyszínén.

A rendezvény mohácsi programjai történelmi emlékhelyünk festői környezetében és egyben az ország talán egyik legjobb adottságú termőterületein kerültek bemutatásra.

A gyomirtás kardinális kérdés!

A 200 éves évfordulóra sikerült két gyomirtási technológiai újdonságot is bemutatnia a Sumi Agro fejlesztőinek. Ezen apropó alkalmából a társaság a hazai szójatermesztés gazdálkodói és a téma iránt érdeklődők számára szakmai napot tartott. A programok során a Sumi Agro munkatársai 2 éves kísérletek gyakorlati tapasztalatait osztották meg a gazdálkodókkal.

A Szója Nap programjain két helyszínre bontva vehettek részt a termelők. Az obszervatórium előadásain a résztvevők az elméleti tudásukat mélyíthették el – míg a herbáriumban 54 kisparcellán mutatta be a Sumi Agro a legkülönbözőbb gyomirtási technológiák tanulságait. Szabó Roland, a Sumi Agro Hungary Kft. szakmai- és termékmenedzsere szerint a gazdálkodók visszajelzései alapján az a legfontosabb, hogy naprakész információkat kapjanak – gyomirtás szempontjából az egyik legproblémásabb növényről: a szójáról.

“Egyszerre kellene nagyon markáns gyomirtási teljesítményt megvalósítani úgy, hogy mindeközben a szóját a lehető legjobban kíméljük.”

– nyilatkozta Szabó Roland. A szakember arra a közismert problémára is kitért, miszerint a szójában alkalmazható aktív hatóanyagok és engedélyezett gyomirtó szerek száma nem bővül, hanem folyamatosan szűkül, ezzel is megnehezítve a termelők dolgát.

Sumi Agro “Szója Nap” herbárium állomás Mohács határában, madártávlatból – fotó: Agroinform.hu

“A probléma marad, miközben a választási lehetőség, illetve a szerrotáció nagyon korlátozott. – Így kellene egyre hatékonyabban és egyre eredményesebben gazdálkodni. Ez egy igazán nagy kihívás.”

Folyamatos problémák elé állítja a termelőket a parlagfű, a fehér libaparéj és a varjúmák is.

Ha valakinek ez sem lenne elég, a gazdákat sújtó nehézségek közé kell még sorolnunk az időjárási anomáliákat is, amelyek közül például az özönvíz és a jég is végig söpört a mohácsi bemutató parcelláink állományain. Minket sem kímél a szélsőséges időjárás, ám ez sokkal súlyosabb probléma, amikor egy termelő gazdaság jövedelmezőségét veszélyezteti mindez.” – számolt be észrevételeiről Szabó Roland.

“Felhívnám a figyelmet az ajánlott gyomirtási dózis betartásának fontosságára!”

– figyelmeztetett a szakember.

A kísérleti táblák állományai között szándékosan dupla gyomirtószer-dózissal kezelt parcellákat is bemutatott a Sumi Agro csapata, azzal a céllal, hogy elrettentsék a látvánnyal a gazdálkodókat a pontatlan vegyszer-adagolástól.

Jaj, csak szóját ne…!

Gyakran hallhatjuk, hogy a termelők félelmeiket vagy távolságtartásukat fejezik ki a szójatermesztéssel kapcsolatban. Egy részről érthető ez a hozzáállás, ám sok esetben alaptalanok a félelmek.

Szabó Roland a Szója Nap előadásai alkalmával kiemelte a szójatermesztésben a termőhelyi adottságok jelentőségét.

“A szója növény rendkívül igényes – többek között a légköri páratartalomra, így ahol a területi adottságok nincsenek meg, ott nem szabad kockáztatni és ajánlott más kultúrával foglalkozni.

Ahol azonban a klimatikus viszonyok és a szándék is megvan arra, hogy mindent a pontos időben megadjunk a szójanövénynek, amit a technológia kíván – ott a termelők számíthatnak a Sumi Agro szakembereinek- és a készítményeinek a segítségére.”

Forrás: agroinform.hu

Talajegészségügyi mérésekkel a biztonságosabb, jobb minőségű kukorica- és szójatermésért

A tél közeledtével a gazdák már a tavaszi vetésre készítik elő a talajt. A hagyományos megoldások mellett egyre népszerűbb a talajtakaró növények alkalmazása is, ami nemcsak a vízháztartás és a nitrogénhasznosítás szempontjából hasznos, de a növényvédelem hatékony kiegészítője is a legfrissebb kutatások szerint.

A talajtakaró növények őszi vetése nem újkeletű módszer, de a rendszeres talajegészségügyi méréseknek és a tudományos megközelítésnek köszönhetően mostanra pontosabb képet kaptunk arról, miben és milyen mértékben hasznosíthatják a gazdák a talajtakaró keverékeket – olvasható a Syngenta blogon.

A Corn and Soybean Digest beszámolója szerint az amerikai kukoricatermesztők körében egyre népszerűbb a rozs alapú keverékek köztes terményként történő felhasználása. A farmerek elsősorban a kukoricasorok között vetik be a talajtakaró növényeket, amelyek

javítják a vízháztartást, csökkentik a nitrogénveszteséget és hosszú távon segítenek a gyomok elleni küzdelemben.

„Ha egy farm gyakorlatilag halott, alacsony a karbonszint, a talajtakarók nagyot lendíthetnek a helyzeten” – mondta el a lapnak Matt Van Slyke agronómus, aki jelenleg hat Illinois-ban tevékenykedő nagygazdaságban segít az őszi talajmenedzsmentben.

Egy tonna talajtakaró növény átlagosan 400 kilogramm biológiailag hasznosítható szenet tartalmaz, megfelelően időzített vetésükkel a gazdák szinte kanalanként adagolhatják a tápanyagokat az alapterményeiknek. Van Slyke mérései szerint

a nitrogénhasznosulás mintegy kétszeresére javul

a módszert alkalmazó gazdák esetében. Az elmúlt két év mérései szerint a talajtakarók sorközi vetésének köszönhetően a kukorica mintegy hat héten keresztül fejlődhet „konkurencia” nélkül, de a technológia a szójatermesztők esetében is bevált.

Van Slyke mérései és a Pennsylvania Egyetem hasonló témájú kutatása szerint sorközi vetéssel érezhetően csökkenti a gyomirtók felhasználását. Az első tapasztalatok szerint a szójaföldeken érezhetően visszaszorultak a libatop és a betyárkórófélék, és folytatódik a kutatás a talajtakarók növényvédelmi hatékonyságáról.

Forrás: agroinform.com

Az új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért

A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert (vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

A kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.

Forrás: agroinform.com

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

A szója kémiai védelmében ajánlott pre- és posztemergens gyomirtószerek

A szója vetése után, kelése előtt használható gyomirtószerek (preemergens gyomirtás)

alkalmazásuk: vetés után 3 napon belül

Magról kelő egyszikűek esetén:

  • Dimetenamid-p,
  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Pendimetalin,
  • Propizoklór,
  • S-metolaklór

Disznóparéjfajok esetén:

  • Dimetenamid-p,
  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Fehér libatop esetén:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Csatttanó maszlag:

  • Flumoxazin,
  • Klomazon,
  • Metribuzin

Selyemmályva:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Klomazon,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

 Szerbtövisfajok:

  • Flumioxazin,
  • Metribuzin

Keserűfűfélék:

  • Dimetenamid-p + Pendimetalin,
  • Flumioxazin,
  • Klomazon,
  • Linuron,
  • Metribuzin,
  • Pendimetalin

Május közepe lévén, megindult a szójanövények levélfejlődése. A szója 2-4 leveles állapotától a virágzás kezdetéig, a gyomnövények tömeges kelése után, azok 2-4 leveles fejlettsége esetén ajánlott a posztemergens gyomirtás. A javasolt herbicidek a következők:

Magról kelő egyszikűek:

  • Cikloxidim,
  • Kletodim,
  • Propaquizafop,
  • Quizalofop-P-etil,
  • Quizalofop-P-tefuril,

Évelő egyszikű:

  • Cikloxidim,
  • Kletodim,
  • Propaquizafop,
  • Quizalofop-P-etil,
  • Quizalofop-P-tefuril,

Parlagfű:

  • Imazamox,
  • Tifenszulfuron metil

Disznóparéjfajok, fehér libatop, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövisfajok, keserűfűfélék, napraforgó árvakelés:

  • Bentazon,
  • Imazamox,
  • Tifenszulfuron metil

Évelő kétszikűek:

  • Bentazon,
  • Imazamox

Forrás: Agrárium, 2014. márciusi szám

A posztemergens megoldás esetében ismernünk kell a gyomnövények érzékeny fenológiai állapotát, a védekezést lehetőség szerint erre az időszakra kell időzíteni. A herbicidkezelést a magról kelő kétszikű gyomnövények 4 lombleveles állapotáig javasolt elvégezni. Többek között a hektáronkénti magas herbicidköltségek miatt állományban az évelő kétszikűek irtása – kiemelten a mezei acatot – egyelőre megoldatlannak látszik. Gyérítésére az elővetemény gyomirtása, illetve a mechanikai sorközművelő kultivátorral végzett gyomirtás nyújthat segítséget. Az egyéves és évelő egyszikű gyomnövényekkel (kakaslábfű, muharfélék, köles, fenyércirok, tarackbúza) fertőzött területeken az állományban való gyomirtást a speciális graminicidekkel  (egyszikűirtó) ajánlott elvégezni. Fontos, hogy a gyomnövény megfelelő nagyságú levélfelülettel rendelkezzen, melyet 10-30 cm-es növénymagasságnál érnek el. A permetezést finom cseppekre bontva célszerű elvégezni. Száraz időjárási körülmények esetén az egyszikűirtó szerhez adott nedvesítőszerek segítik a vegyszer behatolását a gyomnövénybe.

Heterogén fejlettségű gyomfertőzés esetén a kétszeri kezelés nagyobb hatékonyságot nyújt. Ebben az esetben a kezelések között legalább 10-12 nap teljen el. Optimális vetés és megfelelően elvégzett gyomirtás alkalmával a szója záródása következtében a a talaj leárnyékolása miatt az újabb gyomnövények kelése lelassul. A kultúra gyomelnyomó képessége érvényesül.

Állománykezelés: a fajtaválasztéktól függően a szója szeptember közepére-végére érik be. A növény akkor érett és aratható, amikor a csúcsi fürt hüvelyeiben lévő magvak a fajtára jellemző színűek, és  a levelek már lehullottak. Ha az egyenetlen kelés következtében kialakult foghíjas területen felszaporodtak a gyomok, valamint az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikkálni szükséges. A lombtalanítást akkor lehet elkezdeni, amikor az alsó és a középső hüvelyek már érettek, és a levélzet nagyobb része már lehullott. A szójamagok nedvességtartalmának és a gyomosodás erősségének függvényében az állományszárítás száraz, meleg augusztusi, illetve szeptemberi időjárás esetén elhagyható.

Forrás: Agrárium, márciusi szám. Szerző: Szentey László, növényvédelmi szakmérnök

Szójatermesztési tanácsok

A szója gyors és egyenletes kelésének egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen -, mely május eleji vetésidőt jelent. Vethető 15 cm-es sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 cm az ideális számára. Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 cm-es sorokba.

Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása. Bárány Sándor úgy fogalmazott: “szenvedés a gyomirtás”.  Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy- és kétszikű gyomnövényeket.

Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az ún. kenéses szerkijuttatás. A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet. Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem: ha baj támadna, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre.

A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, s a hajtásvégek is szárazak. Ilyenkor a szenek víztartalma 14-18% körüli.

A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók, akik főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet. Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt. Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta- és technológiai bemutatókertekben, s mint az várható volt, szeptember első felére a “dupla nullás” fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.

Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), az osztrák (130 ezer tonna), a szerb (370 ezer tonna), és az olasz (700 ezer tonna) termelő is.

Magyarország “súlyát” a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is. Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozóüzem kapacitása 30 ezer tonna, ezentúl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonnát is képesek befogadni a termelőktől. Forrás: Agrárágazat 2013 – október

*                    *                    *

Cégünk, azaz a Géta Kft. csévharaszti üzeme szintén aktívan részt kíván venni a hazai szójabab feldolgozásban! Bérfeldolgozással műszakonként kb. 10 tonna/óra mennyiségű szójababot “alakítunk át” fehérjében gazdag, magas tápértékű állati takarmánnyá.

Szója és gabona extrudereink teljesítménye:

MONEX 75                                           6 tonna/műszak

MONEX 45                                           4 tonna/műszak

MONEX 30                                         2,8 tonna/műszak

Jelenleg mindhárom géptípusból 50-60%-os áron, felújított extrudereket új szerszámokkal, 1 hónapos átfutási idővel árusítunk!

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel szojaextruder alkatrész gyártás full-fat szója monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum