Találatok erre a kulcsszóra: ‘hektár’

A 2015-ös szója betakarítás ezeken a területeken már befejeződött, az első becslések szerint a rosszabb hozamok ellenére is hasonló mennyiségekkel lehet számolni, mint a 2014-es rekordévben. Ezzel egy időben az Archer Daniels Midland Company (röviden ADM, az egyik legnagyobb olajos mag feldolgozó cég a világon), csatlakozott a Dunau Soja-hoz. A cég németországi, straubingi telephelye 2016. közepétől a Donau Soja által minősített szóját dolgoz majd fel. Ezzel tovább javítja a magas minőségű szójadara kínálatot a Duna régióban.

A 2015-ös nyarat forró napok és emiatt nehéz gazdálkodási feltételek jellemezték az európai mezőgazdaságban. De a sokkal kisebb hozamok ellenére az első becslések stagnáló szójamennyiségekről szólnak Európában. Az alacsonyabb hozamok ellenére a növekvő szójatermő területek – amit a közös agrárpolitika és a Donau Soja tevékenysége felgyorsított -, kiegyenlítik a csökkenés hatását. A Duna régióban, kivéve Ukrajnában, megduplázódott a szójatermő terület nagysága, a 2012-es 580 000 hektárról 2015-re körülbelül 950 000 hektárra nőtt! Ez körülbelül 3 millió tonna szóját jelent normál termés esetén, gyengébb termés esetén – mint amilyen a 2015-ös év is volt -, körülbelül 2,2 millió tonnát tesz ki.

Az ADM Straubing Donau Soja-t termel

2016. közepétől újabb vásárlója lesz ennek a szójának. Az ADM bejelentette, hogy új olajmalmokat épít Straubingban. Az egész Duna régió mezőgazdaságának jó hír, hogy újabb fontos felvásárló jelent meg a szójabab piacán.
Jelenleg repcedarát és repceolajat gyártanak Straubingban, 2016. közepétől már európai szójadarát és szójaolajat. Az ADM ezzel a magas minőségű fehérjedarák kínálatát szeretné növelni, a Duna régiót támogatni, és emiatt fejezte ki csatlakozási szándékát a 2011-ben alapított Donau Soja Egyesülethez.

A csatlakozás és a lehetőség, hogy Straubingban dolgozzák fel a szójababot, hozzájárul ahhoz, hogy a növekvő igényeket minősített és GMO-mentes szójadarával elégítsék ki, elsősorban Németországban, Ausztriában és Svájcban.” – mondta Rene van der Poel, az ADM Straubing ügyvezetője. „Emellett a párhuzamosan működő feldolgozó sorok révén könnyen tudunk reagálni a piaci változásokra.”

Ezzel a lépéssel javulhat a kínálat mindenekelőtt Bajorországban, Baden Württenbergben és Felső-Ausztriában.

Ezen fontos mezőgazdasági régiók állattartói további lehetőséget kapnak, hogy megbízható, európai és GMO-mentes szójához jussanak hozzá.”

– mondta Matthias Krön, a Donau Soja Egyesület elnöke.

donau_soja

A Donau Soja-ról
A Donau Soja (Duna Szója) Egyesület egy közhasznú, független egyesület, és a legfontosabb osztrák kezdeményezések egyike. Az egyesület civil szervezetekből, politikai szervezetekből és legfőképpen gazdálkodókból áll. A tagok a termelési lánc minden szakaszából jelen vannak az egyesületben, a GMO-mentes vetőmag előállítóktól a növényi és állati eredetű élelmiszerek előállítóiig.
A Donau Soja a GMO-mentes és az eredet megjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna régióban, és körülbelül 200 tagot számlál egész Európában. A Donau Soja most azt a célt tűzte ki, hogy a sikeres szójatermesztés feltételeit javítja Európában, és a szójaimport csökkentésére törekszik.

Forrás: magyarszoja.hu

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

Az idei év, mondhatjuk, hogy a szójáról szólt. Nem a várható termés mennyisége, és különösen nem az érte kínált ára miatt, hanem a vetett terület okán.

Soha ekkora területen nem termelték nálunk ezt a növényt, idén több mint 70 ezer hektáron. Az elmúlt évben ez a szám 37 ezer hektár körül alakult, vagyis egyik évről a másikra duplázódott meg a területe. A várható termés mennyisége már közel sem mutat ekkora növekedést. Minek tudható be ez a hirtelen érdeklődés a szója iránt? Egyrészről a Zöldítő Programnak, melynek keretében a pillangósok fontos szerepet kaptak. Másrészről a termesztését támogató plusz pénznek, ami jó jövedelmet ígért. Ez utóbbi a szerénynek látszó terméseredmény miatt már nem biztos, hogy bejön az összes termelőnek. A tavalyi 2 200 kg/ha átlagtermést idén biztosan nem érjük el országos viszonylatban. Ugyanakkor a felvásárlási ára alig mozdult el a tavalyi 102 e Ft/t összegről annak ellenére, hogy a GMO-mentes szójabab iránt nőtt a kereslet világszerte.

Sok vagy kevés az a 70-75 ezer hektár szójaterület hazánkban? Egyes vélemények szerint 100 ezer hektárra kellene növelni a vetett terület nagyságát. Más szakemberek inkább azt az álláspontot vallják, hogy ismét meg kell tanulni szóját termeszteni, hiszen az 1980-90-es években már volt, hogy közel 70 ezer hektáron termeltük jövedelmezően. De ugye kimaradt az a 20-25 év. A megváltozott fajtakínálat lehetővé tette, hogy az északibb, csapadékkal jobban ellátott, bár összes hő összegben kevesebbet mutató térségben is termesszék. Sajnos az idei száraz tavasz alaposan lehűtötte a termelők kedvét. A növények kelése egyenetlen volt, és a szója, ellentétben más növényekkel, a kezdeti lemaradást az érésig megtartja, ezért a betakarításkor még zöld egyedek termése elvész. Emellett az év első felében lehullott, az átlagosnál kevesebb csapadék nem csak a kelést zavarta meg, hanem a növények magasságát is csökkentette, így az emeletenként jelentkező virágok száma is kevesebb lett.

Még egy dolog, amit a figyelmes szemlélő sajnos több helyen is tapasztalhatott 2015-ben. A nitrogéngyűjtő gümők kialakulása a gyökereken számos helyen elmaradt. Pedig a szóját, akárcsak más pillangóst, ezért a nitrogéngyűjtő képességéért különös becsben tartjuk. A magra már korábban csávázással felvitt rhizobiumot, vagy a mag mellé a vetőgép tartályába juttatott oltóanyagot mindenki használ. Miért marad el esetenként mégis a nitrogéngyűjtő gümők kialakulása? Egy gödöllői laboratóriumban pár éve vizsgálják ennek az okát. Érdemes figyelembe venni e kérdés kapcsán, hogy a szója Európában nem őshonos növény, így a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobium japonicum sem található meg a talajainkban. Ezért azt minden esetben oltással kell odajuttatni.

A gyökérfejlődés elősegítése

A rhizobiumok egyébként kényes baktériumok, melyek a szárazságra, egyes gyomirtó szerekre érzékenyek, könnyen elpusztulnak. Emellett, hogy a találkozás a növény gyökereivel megtörténjen, viszonylag közel kell, hogy kerüljenek rövid időn belül egymáshoz. A hajszálgyökerekbe történő behatolásuk nehézkes, ezért az általánosan alkalmazott csávázás az így kijutott alacsony csíraszám miatt, szinte csak minden tekintetben optimális körülmények között eredményes. Érdemes ezért a csávázás mellett a teljes területet beoltani vetés előtt. Erre a tavalyi évtől a BioFil Szója készítmény rendelkezésre áll.

A baktériumok infekcióját az is gátolhatja, ha a vetés előtt nagyobb adagú N műtrágyát szórunk ki. Ebben az esetben ugyanis a növény nem érzi szükségét, hogy a kialakuló gümőkön keresztül a tápanyagot maga állítsa elő, hiszen azt – legalábbis a fejlődés korai szakaszában – készen kapja. Ennek a következménye viszont az, hogy a növekedés és a virágzás szakaszában nitrogénhiány alakul ki, melyet műtrágya kijuttatásával kell pótolnunk. Ez nem csak a termesztés költségét növeli meg, hanem így az egyébként utóvetemény számára visszahagyott tápanyagról is lemondhatunk.

A célszerű technológia e tekintetben az, hogy vetés előtt kezeljük a területet 1,3 liter BioFil Szójával, és nitrogén hatóanyagból legfeljebb 30-40 kg-t juttassunk ki hektáronként. Így a hajszálgyökerek megjelenésével a rhizobium baktériumok behatolása megtörténik, és az így kialakuló új szerv (gyökérgümő) jelentős mennyiségű nitrogént juttat a szója és a későbbi utóvetemény számára is. Ezzel az eljárással még szárazabb időszakban is meg tud történni a rhizobium infekciója, mert a BioFil készítmények gyökérfejlődést serkentő hormonokat (pl. gibberellin) termelnek, melyek erőteljes gyökérnövekedést indítanak el a csírázó magvaknál.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

A hazai szójatermesztés nagyságrendje az Új Fehérjeprogram és az EU agrártámogatásának köszönhetően jelentősen növekedett.

A betakarításra váró terület nagysága várhatóan 77 727 ha. A Dunántúlon a betakarítandó szójaterület 51 299 ha, az előző évhez viszonyítva 79%-os a növekedés, az Alföldön 20 313 ha vár betakarításra, a terület növekedése itt 106%-os volt. Észak-Magyarországon 57%-kal növekedett a terület, ami 6 115 ha. A Dunántúlon Baranya megye (19 767 ha) és Vas megye (7 595 ha), míg az Alföldön Bács-Kiskun megye (7 321 ha) a legfontosabb termesztési körzet. Az Észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szója vetésterülete 5 460 ha-ra növekedett.

2014-ben 42 337 ha-on takarítottak be szóját Magyarországon, ami 1 132 ha-ral több, mint az előző évi terület. A terület növekedése 2,75%-os volt. Az országos termésátlag 2684 kg/ha volt, 628 kg-mal több, mint a 2013-es év eredménye. Az országos termés 113 640 t volt, ami 34,1%-os növekedést jelent.  Az országos összes termés 28 920 t-val növekedett az előző évhez viszonyítva. A magyarországi szójatermesztés adatait 1976-tól vizsgálva megállapítható, hogy a 2014-es év eredménye össztermés alapján második helyen szerepel a hazai termesztés történetében.

A 2014-es évben az államilag elismert és az állami elismerés céljára bejelentett, valamint EU Közös Fajtakatalógusában szereplő szójafajtákat három különböző éréscsoportokba csoportosítva vetettük el kísérleteinkben. Az igen korai csoportban 6, korai 19 és középérésű csoportban 23 fajta szerepelt. A vizsgált fajták közül 17 hazai nemesítésű, míg 31 külföldi volt. A kísérletekben 28 államilag elismert fajta lett elvetve, 10 fajtajelölt és 10 fajta az EU Közös Fajtakatalógusában is szerepel. A NÉBIH kisparcellás szója fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 9 termőhelyen végezte el. A táblázat itt megtekinthető!

A mag az olaj- és a fehérjetermés eredmények, valamint az olajtartalom eredmények az előző évek eredményeinél lényegesen kedvezőbben alakultak, azonban a fehérjetartalom értékek elmaradtak a korábbi évek értékszámaitól.

A kísérleti eredmények bizonyítják a fajták kiváló mennyiségi és minőségi tulajdonságait. A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 65 fajta szerepel, ami megfelelő genetikai hátteret biztosít a termesztéshez. Az államilag elismert fajták közül a hasznosítási irányt tekintve 58 a takarmány, 7 pedig az étkezési csoportba sorolható. Az EU Közös Fajtakatalógusa jelenleg 414 szójafajtát tartalmaz, mely fajták vetőmagja szabadon forgalmazható hazánkban. Az ide évben a NÉBIH 56 szójafajtát állított be a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletekben, összesen 11 termőhelyen. Az igen korai csoportban 8, a koraiban 27, és a középérésű csoportban 21 fajta kerül elvetésre. A kísérletekben 27 államilag elismert, 18 fajtajelölt és 11 EU Közös Fajtakatalógusában szerepelő kerül betakarításra és értékelésre. Reméljük, hogy a közreadott eredmények – melyek IDE kattintva tekinthetők meg – segítik a szójatermesztőket a fajták megismerésében és a fajtaválasztásban.

Forrás: agroinform.com

Megjelent a 2015-ös AKG felhívás, a támogatási kérelmek benyújtására 2015. november 7. és 2015. december 7. között van lehetőség. Olvassa el a legfontosabb tudnivalókat a pályázatról!

Green field

a kép forrása: agrarvilag.hu

A Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatósága 2015. szeptember hónapban tette közzé az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című pályázati felhívás tervezett megjelenéséről szóló tájékoztató anyagot, amely a végleges pályázati felhívás megjelenéséig részletes eligazítást nyújt a gazdálkodók előtt már jól ismert AKG program 2016-ban induló „folytatásának” alapvető szabályairól, a támogatás igénybevételének feltételeiről. Az alábbiakban a 2015. szeptember 16. napján közzétett tájékoztatóban foglaltak alapján a pályázati felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek összefoglalásra.

Az előző 5 éves időszak AKG programjához hasonlóan a támogatás fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a program a biodiverzitás megőrzését, a természet, a víz, és a talaj védelmét a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával.

A rendszerben résztvevők a fentebb részletezett agrár-környezetgazdálkodási célok elérésének érdekében a gazdálkodásuk során többlet tevékenységek elvégzését vállalják a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt, 2016. január 1. és 2020. december 31. között.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 158,6 milliárd forint. A támogatás öt éven keresztül, évente kerül odaítélésre normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás formájában. A kifizetések a kötelezettségek teljesítéséből fakadó többletköltség és a kieső jövedelem elve alapján kerülnek kiszámításra. A támogatás az agrár-környezetgazdálkodási alapcsomag után egy összegben és a választható előírások után előírásonkénti összeg alapján kerül kifizetésre.

A támogatási összegek az ország teljes területére egységesen kerülnek kiszámításra, függetlenül az esetenként fennálló talajtani, vízgazdálkodási vagy egyéb domborzati és klimatikus különbségektől.

A támogatás intenzitása 100% gyep, ültetvény és nádas földhasználati kategória esetében. Szántó földhasználati kategória esetében a támogatás intenzitás a támogatást igénylő gazdaságának üzemméretétől függően változik:

1 – 300 ha                  100%

300,01 – 1200 ha         85%

1200,01 ha felett          50%

Területi feltételek:

A támogatás alapját a területhasználat képezi, amelynek tekintetében ún. horizontális és zonális területi lehatárolás szerinti földhasználati kategóriákat különböztetünk meg. A horizontális, azaz az országban bárhol igényelhető területi kategóriába sorolhatóak a szántó, gyep, ültetvény, nádas területek, míg a zonális, vagyis a MePAR-ban lehatárolt blokkokhoz köthetően igényelhető speciális területek közé a Magas Természeti Értékkel Bíró Mezőgazdasági Területen lévő (MTÉT) szántó, vízvédelmi célú szántó, MTÉT gyep, valamint vízvédelmi célú gyep területek tartoznak.

A felsorolt 8 földhasználati kategóriához összesen 16 tematikus előíráscsoport kapcsolódik, amelyek a támogatást igénylő által – részben kötelező, részben szabadon választható módon – teljesítendő olyan előírás-gyűjtemények, amelyek betartását a gazdálkodó a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt vállalja.

A kötelező előírások az ún. AKG alapcsomagok, amely előírásokat, illetve előírás kombinációkat földhasználati kategóriánként (szántó, gyep, ültetvény, nádas), illetve területi lehatárolás kategóriánként [horizontális (A), zonális (ZA)] kell teljesíteni és a kifizetés nem előírásonként, hanem az összes előírásra vonatkozóan, egy összegben történik.

A választható előírások az alapcsomagon túli olyan előírások, amelyek különböző környezeti kihívásokat (vetésszerkezeti elvárások, talaj- és vízvédelem, biodiverzitás megőrzése, stb.) kezelnek, és amelyekből a támogatást igénylők szabadon választanak. A kifizetési összeg előírásonként kerül meghatározásra.

Egy támogatási kérelmen belül több tematikus előíráscsoport megvalósítására is igényelhető támogatás, azonban egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre kizárólag egy agrár-környezetgazdálkodási tematikus előíráscsoport alapján.

A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az adott tematikus előíráscsoportban igényelt terület nagyságát. A támogatást igénylő a támogatásba bevinni kívánt, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyságát köteles meghatározni. Ez történhet legalább 3 méter pontosságú EOV koordináták vagy shape file segítségével, amelyeket a támogatási kérelem részeként elektronikus úton kell benyújtani. Amennyiben a jelenlegi állapotnak is megfelel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, lehetőség van továbbá az előző AKG program során meghatározott legalább 3 méter pontossággal beazonosított poligonok feltöltésére is .

Egy tábla minimális területe 0,25 ha lehet és a támogatást igénylőnek a kötelezettségvállalással érintett teljes területen a támogatási időszak öt éves időtartama alatt az adott év minden napjára vonatkozóan jogszerű földhasználónak kell lennie.

A támogatási időszak alatt:

- a beazonosított, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület EOV koordinátákkal rögzített határa nem változhat;

- az előző pont szerinti területen belül elhelyezkedő, azonos előírásokkal érintett táblák határai a támogatási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül módosíthatók;

- a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken belül a táblák száma tárgyévenként és tárgyéven belül is változhat.

- a tematikus előíráscsoportok közötti váltás egyetlen kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában sem lehetséges a támogatási időszak alatt.

- egy tematikus előíráscsoporttal érintett terület növelésére kizárólag kötelezettségátvállalás révén van lehetőség.

Személyi feltételek:

Támogatási kérelmet azok az MVH ügyfél azonosítóval rendelkező, aktív mezőgazdasági termelők (természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) nyújthatnak be, akikkel szemben nem állnak fenn a pályázati felhívásban meghatározott kizáró okok.

Egyéb kötelezettségek:

A támogatást igénylő köteles a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről a külön jogszabály szerinti gazdálkodási naplót papír alapon vagy elektronikus úton naprakészen és folyamatosan vezetni minden év január 1-jétől december 31-ig, majd az adott évet követő év január 1. és március 1. között elektronikus formanyomtatványon elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). A támogatást igénylő köteles 2016. december 31-ig agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni.

- A támogatást igénylőnek a teljes támogatási időszak alatt a gazdasága teljes területén be kell tartania:

-  az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírásokat és az 1306/2013/EU rendelet II. melléklete alapján meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (JFGK);

- az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet (a továbbiakban: 10/2015. (III. 13.) FM rendelet) 2. §-a alapján meghatározott vonatkozó kritériumokat és minimumtevékenységeket;

- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait.

- a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit

- A támogatást igénylőnek eleget kell tennie a monitoring és hatásindikátor monitoring adatszolgáltatási kötelezettségének.

Támogatási kérelmek benyújtása, elbírálása:

A támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a www.mvh.gov.hu címen elérhető elektronikus felületen 2015. november 7. és 2015. december 15. között lesz lehetőség benyújtani.

A támogatási kérelmeket az MVH a jogosultsági feltételek vizsgálatát követően rangsor állításával bírálja el a pályázati felhívásban meghatározott pontrendszer alapján.

Többletpont kapható, ha a kötelezettségvállalással érintett terület Natura 2000, nitrát-érzékeny, vagy kedvezőtlen adottságú területen fekszik;  ha a gazdálkodó gazdaságának teljes területe a 2015. évi egységes kérelemben szereplő adatok alapján nem éri el a 300 ha-t; felső- vagy középfokú agrárvégzettség megléte; szaktanácsadó igénybevétele; állatállomány, illetve őshonos/veszélyeztetett állatállomány megléte esetén; a tematikus előíráscsoportba bevinni kívánt adott földhasználati kategóriának megfelelő földterület mértékétől , valamint az 5 éves jogszerű földhasználati jogosultsággal lefedett terület mértékétől függően.

A támogatási kérelem benyújtása során az értékelési szempontokhoz – amennyiben releváns – mellékelni kell:

  • családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozatot
  • végzettséget igazoló oklevél/bizonyítványt
  • gazdasági társaság alkalmazottjának munkaszerződését, amennyiben az alkalmazott végzettségét igazoló oklevél/bizonyítvány kerül benyújtásra
  • szaktanácsadó által kiállított igazolást, melyen igazolja, hogy az előírások a közreműködésével kerültek összeállításra
  • őshonos és veszélyeztetett állatok tartása esetén a tenyésztő szervezeti igazolást.

A támogatási kérelmek közötti rangsor megállapítása tematikus előíráscsoportonként történik. Az IH közleményben teszi közzé tematikus előíráscsoportonként azt a minimális pontszámot, amelytől támogatás nyújtható.

Támogatás folyósítása:

A nyertes pályázóknak évente szükséges kifizetési kérelmet benyújtaniuk az  egységes kérelem részeként a rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell elektronikus úton.  Az adott évi támogatás a támogatásra vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy részletben kerül kifizetésre.

Amennyiben a támogatást igénylő az adott naptári évben nem nyújt be kifizetési kérelmet a támogatott területre, úgy arra a naptári évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott naptári évben is fennállnak.

A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pályázati felhívás teljes terjedelmében a www.szechenyi2020.huweboldalon érhető el.

Forrás: Agrotrend.hu

A magyar mezőgazdaság sem lehet eredményes agrárkutatás nélkül, ezért támogatja a karcagi kutatóintézetben zajló munkát a magyar állam.

Magyarország legnagyobb nemzeti kincse a föld, nem mindegy, mit termelnek rajta, hogyan óvják azt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a bemutatóval egybekötött “Alternatív növények – alternatív talajművelés” című szakmai napon a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetében. Hozzátette, fontos az is, hogy a legújabb kutatási eredményeket átültessék a gyakorlatba. Ezt felismerve hozott létre a kormány az elmúlt években egy egységes agrárkutatói hálózatot, együttműködnek az egyetemek és az akadémia kutatóintézeteivel is.

A miniszter emlékeztetett: 2015-öt a Talajok nemzetközi évének nyilvánította az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), ami jelzésértékű. Kifejtette, fontos a talaj termőképességének megőrzése, a változatos növénytermesztés, hogy ne a nagy mennyiségben termelt gabonától függjön a gazdák bevétele, mert ez a világpiaci áraknak történő kiszolgáltatottsággal jár. Hozzátette: ezért a kormány támogatja az alternatív növények kutatását, az alternatív fehérjenövények termelését. Kiemelte: Magyarország génmódosított szervezetektől (GMO) mentes mezőgazdasággal dicsekedhet és részt vesz egy GMO-mentes szójaprogramban is. Elmondta: míg tavaly 40 ezer hektáron termeltek Magyarországon GMO-mentes szóját, idén már 77,5 ezer (a cikk szerint 65 ezer) hektáron.

“El tudjuk látni magunkat, nem kell import, mert meg tudjuk termelni saját termőterületen is azt, ami az állatállománynak szükséges” – mondta a miniszter. Zsembeli József, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézetének igazgatója köszöntőjében elmondta: az intézet a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés tudományos megalapozásához elsősorban növénynemesítési és fajfenntartási, talajművelési és talajvédelmi, juhtenyésztési és gyepgazdálkodási kutatásaival kapcsolódik. Az intézet fő feladata a Nagykunság agroökológiai feltételeinek vizsgálata, a tájhoz alkalmazkodó mezőgazdaság fejlesztése, a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése hagyományos nemesítési módszerekkel.

Forrás: agroinform.com

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Mire számíthatunk vidéki polgárként a következő öt évben? Pontosan mennyi pénzt is kap a magyar vidék – és hogyan használhatjuk fel ezeket az összegeket?

Ehhez a felkészülési időszakhoz szeretnénk segítséget nyújtani, ezért összefoglaltuk a Vidékfejlesztési Programot (VP), amelyet az Európai Bizottság hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el.

A Vidékfejlesztési Program Magyarország prioritásait tartalmazza azon 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználását illetően, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában rendelkezésre áll (3,4 milliárd EUR az EU költségvetéséből, 740 millió EUR pedig nemzeti társfinanszírozásból).


Magyarország vidékfejlesztési programja különleges hangsúlyt fektet az ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, továbbá az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.


Összesen mekkora terület – és hány termelő részesedhet majd támogatásokban?

Várhatóan majdnem 538 000 hektár mezőgazdasági föld kerül biodiverzitást, valamint hatékonyabb vízgazdálkodást és talajgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés hatálya alá. Továbbá, több mint 132 000 hektár erdő kerül gazdálkodási szerződés hatálya alá, főként a biodiverzitás védelme érdekében. A magyarországi vidékfejlesztési program hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez a vidéki térségekben azáltal, hogy jobb szolgáltatásokat biztosít a vidéki lakosság 68%-a számára.

A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozóipar ágazatában 2600 beruházási projekt az energiahatékonyság fokozása érdekében részesül támogatásban. 5500 feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos beruházási projekt és 4800, a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozását szolgáló projekt kap támogatást.

A fiatal mezőgazdasági termelők és a rövid ellátási láncok tekintetében 3000 fiatal mezőgazdasági termelő és 3900 mezőgazdasági üzem célzott támogatását biztosító alprogramokat alakítanak ki. Magyarország a műveletek kiválasztása során különös hangsúlyt fektet az innovációra, a vidékfejlesztési program közkiadásainak 3,6%-át olyan cselekvésekre fordítja, amelyek erősítik az innovációt és az együttműködést, beleértve az európai innovációs partnerség projektjeit is.

 

1. MAGYAR HELYZET ÉS KULCSFONTOSSÁGÚ KIHÍVÁSOK

Magyarország rendkívül kedvező agrárgazdasági feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amely jelentős növekedési potenciált képvisel. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ben 4%, míg a teljes mezőgazdasági ágazat (agrár- és vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar, stb.) a GDP 15%-át képviseli. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a helyi gazdaság fontos pillérei, különösen a vidéki térségekben.

  • Magyarországon a mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 8,1 hektár, ami jóval az uniós átlag alatt van; a mezőgazdasági üzemek 87%-a kevesebb, mint 5 hektárral rendelkezik. A mezőgazdasági termelők átlagéletkora Magyarországon 56 év, tehát sürgősen szükség van a generációs megújulásra. A horizontális és vertikális együttműködések száma a magyar mezőgazdasági- élelmiszeripari szektorban alacsony.

A vidéki foglalkoztatási ráta alacsony, a vidéki térségekben a fiatalok és a nők munkanélkülisége az országos átlaghoz képest is különösen magas.

  • Az éghajlatváltozást illetően Magyarországon gyakran jelentősek a vízingadozások a szárazság és az áradások között, határozottan hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. Magyarország korlátozott és elavult öntözőrendszerrel rendelkezik, csak a mezőgazdasági területek 2,4%-a öntözött.
  • Az ökológiai termelés a maga 2,7%-ával az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A biodiverzitást illetően az élőhelyek 83%-a rossz állapotban van Magyarországon. A kezelendő fő környezetvédelmi kihívások a biodiverzitás védelmét, a felszín minőségét, a felszín alatti vizeket és a talajeróziót érintik.

 

2. MIKÉNT KEZELI A MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EZEKET A KIHÍVÁSOKAT?

A vidékfejlesztési program mind a 6 vidékfejlesztési prioritás keretében biztosít támogatást, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, illetve a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, valamint az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.

  • A tudástranszfer és az innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben: A tudástranszfer a képzést, a tájékoztatási tevékenységeket, az csereprogramokat és üzemlátogatásokat, a tanácsadást és a tanácsadók képzését fedi. Összességében 46 600 résztvevő fogja hasznát látni a vidékfejlesztési program által támogatott képzéseknek. Az innováció fontos elem: 470 projekt támogatására kerül sor a mezőgazdaság, az élelmiszeripari és az erdőgazdálkodási ágazat, valamint a kutatás és innováció közötti kapcsolat erősítése érdekében.
  • A vidékfejlesztési program támogatást nyújt 3000 fiatal mezőgazdasági termelő számára a vállalkozás beindításához, valamint 3000 kis mezőgazdasági üzem fejlesztéséhez. A 4800 fennálló és versenyképes mezőgazdasági üzembe történő beruházások, illetve ezek modernizációja szintén részét képezi a programnak, egyértelműen az állattenyésztésre és a kertészeti ágazatra, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőkre koncentrálva.
  • Élelmiszerlánc szervezés, beleértve többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását, az állatjólétet és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelést. E prioritás keretében Magyarország 5500 olyan projektet támogat, amely a feldolgozás és a marketing fejlesztésére irányul. Összesen 4000 mezőgazdasági üzemet egyesítő 200 termelői csoport létrehozásának támogatása révén javulni fog a mezőgazdasági termelők piaci pozíciója. A vidékfejlesztési program keretében Magyarország első alkalommal nyújt támogatást a minőségi termelés számára. Magyarország emellett kockázatkezelési eszközöket is bevezet. A már támogatott preventív beruházási fellépésekhez biztosítási díjak és jövedelemstabilizáló támogatások csatlakoznak.
  • A mezőgazdasággal és az erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása: Magyarország célzott beavatkozásokat végez a belvízzel és aszállyal sújtott területeken, illetve a jelentős természeti értéket képviselő területeken. Az előirányzott EMVA-összeg körülbelül 26%-át a mezőgazdasági termelők részére annak alapján nyújtott területalapú kifizetésekre fordítják, hogy környezet-/éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat folytatnak, beleértve a biogazdálkodást, a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatását és a Natura 2000 gazdálkodás alá eső területek támogatását. Több mint 111 000 hektár mezőgazdasági terület részesül a biogazdálkodásra való áttérést vagy annak fenntartását célzó támogatásban.
  • Erőforrás-hatékonyság és éghajlat: Magyarország egyértelműen középpontba helyezi az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari ágazatokban és 2600 projektet tervez támogatni. A már létező vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságát szintén javítani fogják 6000 hektár mezőgazdasági területen. A vidékfejlesztési program a szénmegkötést elsődlegesen az erdőtelepítést, az agrár-erdészeti rendszereket, az erdőkárok megelőzését és helyreállítását, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését, valamint ezek megőrzését célzó támogatások révén kívánja elérni, környezet- és éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatások ösztönzésével is. A vidékfejlesztési program emellett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentésére irányul, a trágyatárolásba való beruházások révén.
  • Társadalmi befogadás és helyi fejlesztés a vidéki térségekben: A magyar vidékfejlesztési program kiegészíti az egyéb uniós fellépéseket a vidéki térségekben. A program támogatja a mezőgazdasági termelő tevékenységeinek diverzifikációját, illetve javítja a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést (helyi piacok, szociális vállalkozások, másodrendű utak, tanyák). A vidékfejlesztési program emellett támogatja a kicsi és nagyon kicsi falvak alapvető szolgáltatásainak fejlesztését a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek szennyvízkezelése, illetve az 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek multifunkcionális közösségi tereinek kialakítása révén. Az e prioritás alatt programozott műveletek eredményeként 4500 új munkahely jön létre, és a vidéki lakosság 68%-a részesül jobb szolgáltatásokban.
 fotó: commons.wikimedia.org

fotó: commons.wikimedia.org

A vidékfejlesztési program négy legjelentősebb intézkedése költségvetési szempontból (teljes közpénz-finanszírozás) a következő:

  • 1425 millió EUR: Beruházások tárgyi eszközökbe
  • 638 millió EUR: Agrár-környezetvédelem, illetve éghajlatváltozás
  • 426 millió EUR: Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben
  • 328 millió EUR: A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

Forrás: agroinform.com

Az új agrártámogatási rendszer miatt rendkívüli év és nagy kihívás az idei esztendő, soha ennyi jogcímen nem lehetett támogatást kérni, mint most – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke sürgette a vízgazdálkodás átalakítását és a jobb tűrőképességű növények termesztését, mivel alkalmazkodni kell a szélsőségesebb időjáráshoz.

A mezőgazdaságnak minden területen alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjárási eseményekhez – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. “Az alkalmazkodásnak nagyon sok formája lehetséges. Ha a mezőgazdaságot tekintem, akkor általában az emberek többsége az öntözést hozza fel példának. Ha aszályos az időjárás, akkor öntözni kell, csakhogy az egész országot nem lehet öntözni, tehát ez összességében nem lehet megoldás, másfajta alkalmazkodásra van szükség” – mutatott rá a hivatal elnöke. Hozzátette: a mezőgazdasági vízhasznosítás, vízgazdálkodás teljes rendszerének az átalakítására van szükség.

Ez jelentheti például olyan növényfajok termesztésbe vonását, amelyek korábban nem voltak ismertek, de az aszálytűrő képessége sokkal jobb. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke megjegyezte, hogy nem feltétlenül csak mediterrán fajokra érdemes áttérni. “Kétségtelen, hogy ezek számára az életfeltételek kedvezőbbé váltak az elmúlt években, mint korábban voltak – ha úgy tetszik, északabbra tolódnak a növények termesztési határai. A hagyományos növények – például a kukoricának, búzának – biztonságos termeléséhez pedig fajtaváltásra lehet szükség. Egyszerűen azért, mert azok a korábbi fajták, amelyek itt termeszthetők voltak, ma már az időjárási feltételek megváltozása miatt sokkal nagyobb kockázattal termeszthetők” – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. Ezért olyan irányba ment el a nemesítés az elmúlt években, hogy próbáljanak ezeknél a fajtáknál is szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb, nagyobb tűrőképességű növényfajtákat, hibrideket nemesíteni, és ezeket termesztésbe vonni. Ebben Magyarország jól áll – közölte az elnök. Szerinte a műszaki eszközök átalakítására is szükség lenne.

Az egységes agrártámogatási kérelmekkel kapcsolatban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke azt mondta, minden eddiginél több különböző jogcímre lehetett pályázni az új uniós költségvetési ciklus kezdetén. Rendkívüli évnek és nagy kihívásnak nevezte az ideit az új agrártámogatási rendszer miatt Gyuricza Csaba. “Mindenki számára nagyon fontos próbaév volt, ami éles bevetéssel társult, hiszen a felkészülés nagyon rövid idő volt. Nagy kihívás ez a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, az agrárkamarának, és maguknak a gazdálkodóknak is, hiszen egy teljesen új rendszerrel szembesültek. A kérelmek beadása sikeres volt. Ez egy új rendszer esetében óriási eredmény, már önmagában is” – hangsúlyozta. Elmondta: soha ennyi jogcímre nem lehetett beadni támogatási kérelmet, mint ebben az évben. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 35 különböző jogcímre lehetett egy egységes kérelem keretében pályázni a megszokott, normatív alapon járó, területalapú támogatása a különböző termeléshez kötött támogatási formákra. “Pályázniuk lehet a növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, emellett a fiatal gazda támogatás is bekerült ebben az évben az egységes kérelemrendszerbe, és a kistermelői átalánytámogatás is megjelent.

Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba (forrás: agrotrend.hu)

 

Körülbelül 178 ezer kérelem érkezett be, ez körülbelül 5 millió hektáros területet érint, ami az országnak több mint a fele” – közölte. Gyuricza Csaba jelezte, hogy a gazdálkodók által elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot az első összegzés szerint, idén ősszel pedig ennek nagyjából a felét előlegként kifizetik majd.

Forrás: agrotrend.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel extruder páraelszívóval monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum