Találatok erre a kulcsszóra: ‘szója’

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését szolgálná egy hazai feldolgozóüzem, ezért annak létesítése stratégiai cél – mondta Nagy István agrárminiszter Mohácson

A Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén a miniszter emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, mégis külföldre kell szállítani feldolgozás céljából, mert az országban nincs ilyen üzem.

A miniszter azt ígérte, a kormányzat saját eszközeivel segíteni fogja egy hazai üzem megépítését és munkába állítását, mert annak segítségével egyebek mellett növekedhet a megtermelt szója mennyisége. Az üzem hozzájárul a GMO-mentes magyar szója hazai felhasználásának fokozásához és az ágazat kifehérítését is szolgálja.

Emlékeztetett: az Európai Unió a fehérjetartalmú takarmánynövényekből hiánnyal küzd, igényei kétharmadát csak importból tudja fedezni. A genetikailag módosított növényi fehérjeimport kiszorítását is szolgálja tehát a növényi-fehérje termelés fejlesztése.

Megerősítette: a kormány célja, hogy a alaptörvénynek megfelelően csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek legyenek a magyar boltok polcain, a családok asztalán. Ennek pedig alapfeltétele, mondta, hogy az élelmiszer-előállítás a lehető legnagyobb mértékben génmódosítástól mentes alapanyagokra épüljön –beleértve a takarmányozást is.

Mivel a takarmányok jelentős hányadát kitevő szójából az ország önellátottsága 15-20 százalékos, jelentős importra szorul Magyarország is. A kormány célkitűzése ezért, az ellátás biztonságának növelése, a génmódosított szója felhasználásának csökkentése, a takarmányok alternatív fehérjeforrásokkal való kiegészítése és megtermelt GMO-mentes szója belföldi értékesítésének és termőterületének növelése.

Nagy István bejelentette: annak érdekében, hogy a mintegy 60 ezer hektáron szóját termelő 3500 gazdálkodó a jövőben élni tudjon a haszonnövény valamennyi értékesítési lehetőségével, kezdeményezték az Európai Bizottságnál a magyar szója kedvező üvegházhatású gázkibocsátási értékeinek elfogadását. A Magyarországon megtermelt szója nem rendelkezik még fenntarthatósági tanúsítvánnyal, ezért a biodízel üzemek még nem tudnak igénybe venni uniós támogatásokat az üzemanyaggyártási tevékenységükhöz.

Mint mondta, a nagyobb profittermelő képesség mellett a tanúsítvánnyal növelni lehet az energiafüggetlenséget.

A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi tervezet szerint az Európai Unióban 2021 után is fennmarad a termeléshez kötött támogatási forma az ágazatban, ugyanakkor a keretek még nem véglegesek. Azt mondta, a kormány azért fog küzdeni, hogy a következő időszakban a fehérjenövények termesztéshez kötött támogatása se arányaiban, se összegszerűen ne változzon.

A szója fajtabemutatónak a fehérjenövény egyik legnagyobb hazai termelője a mohácsi Margitta-sziget 92 Kft. adott otthont. A cég mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot állít elő, közel száz embernek ad munkát; 2018-ban 4 milliárd forintos árbevételt és 400 millió forintos adózott eredményt ért el.

Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos terméshozama 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Nitrogénműtrágyák helyett nitrifikáló baktériumok

Az amerikai Purdue Egyetem kutatói Jianxin Ma professzor irányításával megállapították, hogy a szójanövény termése elméletileg jelentősen növelhető a növény gyökereivel szimbiózisban élő nitrifikáló baktériumcsomók számának szabályozásával – írja a purdue.edu.

A kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a csomók számának növelése – a légköri nitrogén fokozott megkötésével – a hektáronkénti terméseredmény növekedését vonja maga után. A kutatócsoport által legújabban felfedezett génszerkesztési eljárás nyomán megoldható a légköri nitrogént megkötő rizóbium baktériumok gyökércsomóinak növelése, miután a csomók kapcsolatba lépnek a szójanövény génjeivel. A szójatermesztők általában nagyadagú nitrogénműtrágyák alkalmazásával igyekeznek növelni a termést, ez azonban felesleges, mert a nitrogénműtrágyázás fékezi a csomóképződést.

Az USDA jelentős támogatást biztosít az Egyetem által végzett kutatásokhoz, mivel meg van győződve arról, hogy annak eredményei a jövőben hozzájárulnak a szója és általában a pillangósvirágú növények termelési hatékonyságának számottevő javításához. A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A teljes angol nyelvű cikk ITT elérhető.

Forrás: agroinform.hu

Ha ismerem az eladásra szánt gabonának, olajmagvaknak a piaci értékesítést meghatározó paramétereit, tulajdonságait, könnyebben és előnyösebben értékesíthetem terményemet

A Gabona Control kiemelkedő tapasztalattal rendelkező szakember gárdája három évtizede szolgálja megelégedéssel partnereit szabványos mintavétellel, rakodásfelügyelettel, valamint akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal a hazai és exportpiacon egyaránt.

2000-ben náluk nyílt meg az első kereskedelmi célú GMO laboratórium az országban. A szemes termények teljes körű vizsgálatához szükséges magas színvonalú műszeres hátterük a garancia arra, hogy partnereik megfizethető áron részesülnek szakszerű, gyors és pontos kiszolgálásban.

gabona_control_logoA Gabona Control Budapest központjában, a volt Malomipari Kutató Intézet Kisrókus utcai épületében működik, mint a CONCORDIA Közraktár Zrt. minőségellenőrzési igazgatósága. Rendelkeznek a hazai és nemzetközi kereskedelem számára nélkülözhetetlen akkreditációkkal, tanúsítványokkal. (ISO 9001, MSZ EN ISO 17025, FOSFA, GAFTA, GMP+)

Olvassa el a Gabona Control gyakorlati tanácsait arról, hogy a különböző kalászos gabonák, olajmagvak értékesítésekor mely vizsgálatok elvégzése célszerű, illetve a piaci árverseny szempontjából mely paraméterek a meghatározóak!

Az értékesítés során mindkét fél érdeke, hogy a vizsgált minta jól reprezentálja az egész tétel minőségét. A szabványos mintavétel során biztosan teljesül ez a feltétel.

A független ellenőr által vett minta és a független laboratórium által végzett vizsgálatok kölcsönös biztonságot adnak a kereskedelmi partnereknek, így elkerülhetik az utólagos vitás helyzeteket.

A beküldött mintáknál a certifikát csak a mintára vonatkozik, nem igazol reprezentatív mintavételt.

A takarmány árpánál lényeges a nedvességtartalom, a hektolitertömeg és a tisztaság. Minősítése rövid idő alatt, viszonylag kevés anyagi ráfordítással megoldható.

A búza minősítése összetettebb feladat. Ez estben jó ha tudjuk, hogy milyen célra szánjuk a terményünket. A 2012-ben elfogadott és 2017-ben módosított búzaszabvány komplex minősítést tesz lehetővé. Az alapparaméterek –nedvességtartalom, hektolitertömeg, tisztaság – mellett meghatározásra kerül a fehérjetartalom, sikértartalom, a magyar minőségi értékszám, esésszám, Zeleny szedimentációs index és az alveográfos vagy extenzográfos paraméterek is.

Adott piaci szegmens kiszolgálására elegendő lehet a fenti vizsgálatok egy része is. A takarmány búza szabványa 2019 januárjában lépett életbe. A Gabona Control szakemberei készségesen állnak rendelkezésükre a megfelelő vizsgálatok kiválasztásában.

A malátázásra szánt sörárpánál a nedvesség és hektolitertömeg a fehérjetartalom, az osztályozottság és csírázóképesség lényeges paraméter.

A kalászos gabonák minősítésekor a DON toxin meghatározása egyre elterjedtebb követelmény. Mind az élelmezésre, mind a takarmányozásra szánt tételek esetében további toxinok vizsgálata is szükséges lehet például Zearalenon, Fumonisin, T2-HT2 toxin, Ochratoxin és Aflatoxinok. A megengedett toxin határértékeket a felhasználási terület határozza meg.

Az ipari napraforgó és az őszi káposztarepce esetében a nedvesség és a tisztaság mellett a szabad zsírsavak és az olajtartalom meghatározása elsődleges a szerződött felek közötti elszámolásban. A magas olajsavas napraforgó esetében az olajsavtartalom értéke kiemelten fontos.

A repce esetében az erukasav és glükozinolát-tartalom problémája a kitartó nemesítői erőfeszítéseknek köszönhetően megoldottnak látszik, de a nemzetközi kereskedelem továbbra is megköveteli ezen értékek szerepeltetését. A szabványos olajtartalom meghatározás történhet extrakciós és mágneses magrezonanciás (NMR) eljárással. A napraforgó esetében az NMR mérési bizonytalansága nagyobb az extrakciós módszerénél. Az olajos magvak nemzetközi kereskedelmét meghatározó FOSFA előírások az extrakciós eljárást tartalmazzák.

A dinamikusan fejlődő hazai szójababtermesztés a takarmányipar számára biztosít megfelelő, GMO mentes fehérjeforrást. A szójabab olajtartalma és rosttartalma is lényeges szempont. A napraforgó és a szójabab tételek esetében gyakori tapasztalat, hogy a magas ambróziamag-tartalom miatt nem felelnek meg az európai előírásokban található 50 mg/kg határértéknek. Ezt a szigorú limitet egyelőre csak az export esetében követelik meg.

Hangsúlyozni kell, hogy a tonnánként 100 Ft körüli összeg – a mintavétel és az analízis együttes költsége – többszörösen megtérülhet, amennyiben a minőség ismeretében előnyösen értékesíti terményét.

Legyünk együtt sikeresek, arasson velünk!

További információ: itt.

Forrás: agroinform.hu

Bogáncslepke (Vanessa cardui)

bogancslepkeA bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése tapasztalható országszerte – figyelmeztette a szójatermesztőket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján. A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat.

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A szójatermesztés egyik kritikus fenológiai fázisa a virágzás és hüvelykötődés időszaka. A növény ekkor magas levegő páratartalmat és csapadékos, hűvösebb periódust igényel a jó terméskötődéshez és hüvelykitelítődéshez

szoja-viragzasA magyarországi időjárási körülmények között egyre gyakrabban fordul elő, hogy ez a nyári (június-július) időszak talaj- és akár légköri aszállyal köszönt be. A szójatermesztők többségének nincs lehetősége a növény megnövekedett víz- és páraigényének öntözés formájában történő kielégítésére. Az aszályos, hőstresszes időszakban a növényre fajtától függően jellemző, levélemeletenkénti 5-8 db virágból csupán 2-3 db termékenyül, és képződik belőle hüvely. E hiányos kötődéshez a gátolt mikroelem-felvétel is hozzájárul.

A stresszes időjárás által okozott, akár 40-50%-os terméskiesés jelentős mérséklésére kínál a KWIZDA Wuxal Ascofol lombtrágyázási megoldást.

E szuszpenziós lombtrágya mikroelemekben (B:3,0; Mn:0.8; Zn:0,5 m/m%) és természetes növekedésszabályozó anyagokban, növényi hormonokban gazdag. Több mint 51%-os algatartalmával a piac egyik legtöményebb algatartalmú biostimulátora. Növényi hormontartalma (citokininek, betainok, auxinok, giberellinek) elősegíti a sejtosztódást, késlelteti a növény öregedési folyamatait, javítja a stressztűrést, fokozza a virágképződést és terméskötődést. Alginát-tartalma a szója aszálytűrő-képességét növeli.

Kiváló esőállósággal, folyamatos tápanyagleadással, nagy hatékonysággal, kémhatás-stabilizáló tulajdonsággal, valamint szuperkelatizációval rendelkezik.

A jó ár-érték arányú Wuxal Ascofol a virágzási, hüvelykötődési időszakban 2,5-3 l/ha dózisban 200-250 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve elősegíti az szója virágzását, termékenyülését és hüvelymegtartását, valamint ezermagtömeg növelő hatásával a hektáronkénti betakarítható szójabab termést növeli.

Forrás: agraragazat.hu

A sikeres szójatermesztés alapkövetelménye a szükséges napsütéses órák számán és a növény számára kívánatos hőösszegen kívül a humuszban gazdag, mély fekvésű, jó víztartó képességű, kiváló kultúrállapotú, párásabb mikroklímájú talajok megléte

Mivel a szója kezdeti fejlődése viszonylag gyenge erélyű és hosszantartó folyamat, így a gyomelnyomó képessége is szerény. Fokozza a problémát, hogy a gazdálkodók jelentős része széles sortávra (45–50–75 cm!) veti a szóját, ami így tág teret hagy a gyomok kelésének, fejlődésének, ill. a károkozásuknak is. A gyomok elleni védekezést az is nehezíti, hogy a többi kapásnövényhez képest később záródik az állomány, vagyis hosszabb ideig kell gyommentesen tartani, míg a gyomelnyomó képessége kialakul.

További gondot jelent a kultúrnövényben engedélyezett herbicid hatóanyagok csekély száma. Kockázatos technológiai elem a termesztésében a csak állománygyomirtást preferáló gondolkodás. A szójagyomirtási problémákra nyújt kiváló megoldást a Szója Flex (Command 48 EC+Stomp Aqua) technológiai termékpár. A két készítmény közös tulajdonsága, hogy hatóanyagaik a talajszemcsékhez jól kötődnek, nagyobb eső hatására sem mosódik ki, a talaj felső 2-3 cm-ében marad.

A Szója Flex erőssége a magról kelő egyszikű gyomok elleni jó hatékonyság, valamint a kitűnő szelektivitás a kultúrnövényre nézve. A Command 48 EC ezenfelül számos kétszikű, nehezen irtható gyom ellen hatékony (selyemmályva, parlagfű, csattanó maszlag stb.). A klorofill és a karotinoid bioszintézisét gátolja, ezáltal a gyomok kifehéredve pusztulnak el. Hatástartamát egyszerű meghatározni: 120 mm összcsapadék, amely a hazai éghajlati körülmények mellett általában több havi csapadékot jelent.

A Stomp Aqua a sejtosztódást gátolja, megakadályozza a gyomok kelését és az egyszikű gyomoknál a gyökérnövekedést, gyökérváltást. Fontos magról kelő kétszikű gyomok közül a hatásspektrumába beletartoznak a libatopok, disznóparéjfélék, stb.

A szója vetését követően 2-3 napon belül kell kijuttatni a Szója Flex termékpárt aprómorzsás talajfelszínre, 250-300 liter/ha lémennyiséggel. A kedvező hektárköltsége mellett 15-20 mm bemosó csapadékot követően a szójatermesztés gyommentes indítását alapozza meg.

Forrás: agraragazat.hu

A szója, mint pillangós, kalciumigényes növény. Legtöbben tudjuk ezt, mégsem általános gyakorlat a szója vetését megelőző kalciumpótlás. Pedig a szója több okból is igényelné!

Egyik dolog a növény élettani igénye a kalcium mint tápelem iránt, a másik a talaj kémhatásával szemben támasztott igénye. A harmadik éppen a szója gyökérzete és az ott élő nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége miatti fokozott talajsavanyító hatás a nem pillangós növények hasonló hatásához képest, amely többszörös lehet. A fokozott savanyítást a szóját követő kultúra is meg fogja érezni, ezért több szempontból is alapvető technológiai elem kell(ene), hogy legyen a talaj meszezése. A talaj a növénytermesztésben egyébként is olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása a későbbiekben is mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra és még sorolhatnánk. Ilyen beavatkozás a talajmeszezés is. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alapproblémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető:1. a talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra), 2. a probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra), 3. a kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.

 
1. ábra. A talaj savanyodása, a kalcium fokozatos eltűnése a talajból

 

Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:

  1. javuló talajszerkezet,
  2. könnyebb művelhetőség,
  3. lényegesen jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodás,
  4. javuló műtrágya-hasznosulás,
  5. intenzívebbé váló talajélet.

Felmerül a kérdés, hogy mit nevezünk optimális pH-tartománynak a szója esetében, amelyet meg kell céloznunk? Egyes ajánlások (pl. több hazai szakirodalom vagy akár az Iowa State University ide vonatkozó több évtizedes tapasztalatai) alapján a talaj kémhatása közel semleges legyen, ami 6,5-7 pH-értéket jelent. Ez a tartomány egybeesik a szója számára nélkülözhetetlen gyökérgümő-baktériumok igényével. Ennek ismerete megválaszolja azt a kérdést is, hogy mi az a határérték, amely alatt már szükségessé válik a talaj kémhatásának javítása valamilyen meszező anyaggal. Gyakorlatilag a 6,5 pH-érték alatti talajkémhatásnál már kívül esünk az ideális tartományon, azaz érdemes meszezni.

1. kép. Savanyodás: a pillangósok speciális esete

Ismerve a szója termőhelyi és éghajlati igényét, érdemes körüljárni a talajkémhatás és a talaj vízháztartása közötti kapcsolatot. A savanyodás oka leginkább a kalcium fokozatos eltűnése a talajból, aminek során a kalcium helyét jellemzően egyre inkább a legegyszerűbb pozitív töltésű hidrogénionok veszik át. Ennek következtében a talajszerkezet megváltozik, a morzsalékos szerkezet egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már a szerkezet nélkülinek nevezhető állapot felé, porozitása drasztikusan csökken, eltűnnek a pórusok, amelyek a talaj jó víz- és levegőgazdálkodását tennék lehetővé, és először enyhébb, később drasztikus talajtömörödéssel kell szembenézni. Az ilyen talaj művelhetősége romlik, nehezül, a művelésre nem jól reagál, a nem megfelelő vízmegtartó képesség miatt csapadék után belvizes lesz, nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. Az ilyen talajtól nem várhatjuk a maximumot, sok esetben az elfogadható eredményt sem tudjuk produkálni vele, és ez a folyamat megfelelő beavatkozás nélkül magától nem fog rendbe jönni.

2. ábra. A meszezés hatására módosult talajállapot

 

Meszezés hatására ezzel ellentétes folyamat indul meg a talajban. A savanyú kémhatásért felelős hidrogénionok helyére fokozatosan visszaépül a kalcium, elindul a szerkezet szempontjából kívánatos nagyobb aggregátumok képződése, és közöttük megjelennek a talaj víz-, levegő- és hőgazdálkodása szempontjából nélkülözhetetlen pórusok. Az ilyen talaj a megnövekedett pufferelő képességéből adódóan nagyságrendekkel több vizet képes befogadni és tárolni, aminek a mai szélsőséges csapadékviszonyok között egyre nagyobb jelentősége és hatása lesz a termesztés sikerességére.

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is. Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, így gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van ugyanis a sejtfal építésében, a szilárdítószövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó. Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, így a növények számára való felvehetőségük, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Nem kérdés tehát a meszezés jelentősége – de hogyan érdemes hozzálátnunk?

Első lépésként mindenképp javasolt talajunk állapotának felmérése, professzionális mintavételezéssel és elemzéssel és ehhez kapcsolódó – a talaj kémhatásának javítására is részleteiben kiterjedő! – szaktanácsadással. Pontos adatok nélkül a meszezés éppúgy kockázatos, mint saját magunk gyógyításához egy ismeretlen gyógyszerrel hasraütésszerűen megállapított dózissal hozzálátni. A túlmeszezés – a pH lúgos tartományba billentése – éppúgy káros, mint a kozmetikázási kategóriába tartozó, a talajvizsgálatok és az arra alapozott professzionális szaktanács alapján megállapított hatóanyagdózis töredékének kijuttatása, utóbbi esetben ráadásul elmegy a kedvünk ettől, és elhanyagolunk egy kulcsfontosságú beavatkozást.

A dózis meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul:

  1. a talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1),
  2. a hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid,
  3. A 2. ponttal szoros összefüggésben a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus; például egy karbonát kőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)

Hogyan lépjünk tovább, ha megvan a talajvizsgálati eredmény és a dózis?


A következő lépés a meszezésre számunkra legalkalmasabb termék kiválasztása. Érdemes olyan megoldást választani, amelyet a saját technológiánkba különösebb probléma nélkül beillesztve, rendszeresen, időben is rugalmasan tudunk felhasználni – azaz tárolni, mozgatni, kijuttatni.

Kalcium-karbonát termékeknél mindenképp vegyük figyelembe a termék jellegét. Ömlesztett kőőrleményeknél a szemcseméret egyértelműen meghatározza az oldhatóságot, amely egészen kis szemcseméret esetén is nehezen megjósolható (ezeket elsősorban nem a talajnedvesség, hanem a talaj savas anyagai oldják), illetve fel kell készülni a nagy tömegű anyag kijuttatására. Dolomitos őrlemények alkalmazása előtt feltétlenül ellenőrizzük le még egyszer a talajminta alapján megállapított magnéziumszintet, mert a magnézium – ellentétben a kalciummal – nem mobilis elem, könnyen eljuthatunk a túlzott ellátottsági szintre, amely felborítja az ásványok, ionok arányát, és antagonisztikus hatásokat okoz egyéb tápelemekkel. Kalcium-karbonát hatóanyagú granulátumok esetében gondoljuk át a következőket:

  1. Mennyi a talajvizsgálati eredmény alapján kiszámított mészdózis?
  2. Ehhez mérten mennyi a termék gyártójának ajánlott dózisa?
  3. Mennyi a termék tonnánkénti ára?

Amennyiben a 2. és 3. pont ütközik az elsővel (alacsony dózis, magas tonnánkénti költség), minimum gondoljuk át még egyszer a lehetőségeket, mielőtt döntünk.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, big-bag-es kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalcium-oxid alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is.

Mikor hajtsuk végre a meszezéssel történő talajjavítást?

Mészkőőrlemények hagyományos kijuttatási ideje a betakarítás utáni meszezés.

Karbonát hatóanyagú granulátumok tavasszal és ősszel egyaránt kijuttathatóak, de minden esetben kérdezzük meg a termék gyártóját.

3. ábra. A meszezés hatása – talajszerkezet-javulás

4. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre

Kalcium-oxid hatóanyagú, szemcsés termék esetében, annak gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rendkívül rugalmasan illeszthető a technológiába. Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:1. közvetlenül a vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),2. erősen bokrosodott, nagy levelű, „összezárt” állományban (a szemcsék a talajra hulljanak, ne a növényre).

A fentieket kivéve az ilyen anyag gyakorlatilag bármikor használható, amikor a területre rá lehet menni, és csapadék sem akadályoz a kijuttatásban.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves! A talajkémhatás javítására a megoldások tehát a ma gazdálkodója számára is elérhetőek. Éljenek a lehetőséggel, és ne hagyják, hogy a talajsavanyodás tovább limitálja hozamaikat! A probléma magától nem fog mérséklődni vagy megszűnni.

SZERZŐ: WÁGNER JÓZSEF ÜZLETFEJLESZTŐ

Forrás: mezohir.hu

A szója nélkülözhetetlen a modern, intenzív állattartás számára, emellett humán táplálékként is jelentős növényünk. Hazánkban is fellelhetők a szójából készült különböző élelmiszeripari termékek (pl. tofu, szójatej, olaj, szójaliszt, szójaizolátum, szójakoncentrátum, extrudált termékek, húsanalógok, texturált szójaféleségek stb.). Mind takarmányozási, mind élelmiszeripari szempontból fontos a szója minősége

A szója takarmányozási és humán felhasználási értékét kedvező beltartalma adja. A szója nyersfehérje-tartalma 35-42%, olajtartalma 18-22%, szénhidráttartalma 30-35%, szárazanyag-tartalomra vonatkoztatva. A szójabab rendkívül koncentrált tápanyagforrás, a nyersfehérje-tartalom és az olajtartalom együttesen 55-60% körüli. A fehérje- és olajtartalom együttes százalékos arányát a PO-index fejezi ki, és cél, hogy ennek értéke legalább 60% legyen. A szójabab nyersrosttartalma 3,8-6,4% között változik, aminek 25-50%-a emészthető. A szója értékét elsősorban magas fehérjetartalma és kedvező aminosav-összetétele adja. A növények között a szója tartalmazza a legtöbb esszenciális aminosavat. A szójafehérjék közül a globulinok (60-70%) és az albuminok (57%) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. Aminosavak közül kiemelkedő a szója glutaminsav-tartalma, magas a leucin és izoleucin-, valamint jelentős az aszparaginsav-, arginin- és lizintartalma is.

Az esszenciális aminosavak közül a szója metionin-, cisztin- és a treonintartalma is számottevő. A szóját nagy olajtartalma miatt világszerte az olajnövények közé sorolják. A világ növényiolaj-felhasználásának kb. 30%-a szója eredetű. Az 1920-30-as években az USA-ban a szója „karrierje” is a szójababot feldolgozó olajütők létesítésével indult. A szója olaja sokoldalúan felhasználható, kiváló minőségű étolaj, valamint ipari felhasználásra is alkalmas. Felhasználható lakk, zománc- és nyomdafesték készítésére, bőrök kikészítésére, valamint szappan-, műanyag-, linóleum- és gliceringyártásra is. A szójabab olajtartalma fajtától és termesztési körülményektől függően 15-26% között változik. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Kedvező fizikai és kémiai sajátosságai miatt széleskörű a felhasználása. A szójaolajnak magas a kedvező étrendi hatással bíró telítetlen zsírsav-tartalma, ezen belül a két telítetlen kettős kötést tartalmazó linolsav- (50% feletti arány) és a három telítetlen kettős kötést tartalmazó linolénsav- (10% feletti) tartalma jelentős. A szójának 2-3% körüli a lecitintartalma. A lecitin az egyik legfontosabb természetes felületaktív anyag. Felhasználják az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a vegyiparban stabilizáló és emulgeáló hatása miatt. Emellett antioxidáns hatása is kedvező. A szója amellett, hogy kalóriadús táplálék, többféle vitamin és biológiailag aktív vegyület (pl. fitoszterinek) forrása. Vitaminok közül kiemelkedő az A-, az E-, a K-, a B6-, a B12- és a niacintartalma. A szójabab gazdag ásványi anyagokban. Ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort, valamint nem elhanyagolható a szeléntartalma sem.

A szója beltartalmi értéke mellett meg kell említeni azokat a vegyületeket is, amelyek takarmányozási vagy táplálkozás-élettani szempontból hátrányosak. A szója viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz antinutritív anyagokat. Az antinutritív anyagok a táplálék tápanyagainak érvényesülését rontják, a növekedést, súlygyarapodást lassítják. A szójában a legfontosabb antinutritív anyag a tripszin inhibitor, amely a fehérjék emésztésében szerepet játszó tripszin nevű enzim működését gátolja, aminek következtében csökken a fehérje emészthetősége. A tripszin inhibitor hőre érzékeny, a szójabab hőkezelésével ezek a vegyületek inaktiválódnak. Nemesítési célkitűzés, hogy olyan szójafajtákat állítsanak elő a nemesítők, amelyeknek tripszininhibitor-tartalma alacsony, és hőkezelés nélkül, nyersen is etethetők állatokkal. A nyugalmi állapotban lévő szójabab kémiai összetétele örökletesen meghatározott tulajdonság, fajtajelleg, azonban az egyes minőséget meghatározó beltartalmi komponensek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát a termesztési körülmények és az alkalmazott agrotechnika befolyásolja. Különösen a magvak fehérje- és olajtartalma mutat változást eltérő termesztési körülmények mellett. A szója minőségét az évjárat és a talajtípus alapvetően meghatározza. A szója melegigényes növény, és érzékenyen reagál a csapadékhiányra és a levegő alacsony relatív páratartalmára. A virágzáskori, júniusi csapadékellátottság a fehérjetartalom alakulására kedvező hatású, azonban a szója fehérjetartalmát az érés idejében fellépő bőséges csapadékellátottság vagy öntözés általában csökkenti. Kedvezőtlen a fehérjetartalom alakulására az érés vége felé, a betakarítást megelőzően jellemző magas relatív páratartalom. Érés idején a hőmérséklet növekedése viszont kedvező hatású a fehérjetartalom alakulására. A nyári (júniusi, júliusi) csapadékmennyiség növekedésével az olajtartalom kismértékben csökkenhet.

Az augusztusi magas hőmérséklet és szárazság a termésmennyiségen túlmenően a minőségre is kedvezőtlen hatású. A szójamag fehérje- és olajtartalmának alakulására a tápanyagellátásnak van a legnagyobb szerepe. A minőség szempontjából is fontos a harmonikus NPK-ellátás. Optimális tápanyagellátás mellett a fehérjetartalom kismértékben növelhető, az olajtartalom kismértékben csökken. Az egyoldalú N-ellátás a fehérjetartalmat szembetűnően növeli, mérsékelt N-ellátás és nagyobb adagú P- és K-ellátás mellett a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom növekszik. A túlzott és egyoldalú tápanyagellátás sem a termés mennyisége, sem a stabilitása, sem a minőség szempontjából nem célravezető. 2018-ban Debrecen mellett kiváló tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talajon, egy halastó közelében beállított agrotechnikai kísérletünkben a tápanyagellátás és az öntözés hatását vizsgáltuk a szója fehérje- és olajtartalmának alakulására.

A kontroll és az N70+PK tápanyagszinteken a kísérletben szereplő 2 fajta átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 35,04, illetve 35,07% volt, a tápanyag-ellátottsági szintek között nem tapasztaltunk lényeges eltérést (1. ábra). Öntözve az átlagos fehérjetartalom a kontroll kezelésben 38,39%-ra, az N70+PK-kezelés hatására 37,45%-ra növekedett. A legnagyobb fehérjetartalmat öntözetlenül (39,19%) és öntözve (38,77%) is az N140+PK tápanyagszinten értük el. Az öntözés hatására a két vizsgált fajta átlagos olajtartalma mindhárom tápanyag-ellátottsági szinten csökkent (2. ábra). Az olajtartalmat a növekvő műtrágyaadagok öntözetlenül kismértékben csökkentették, öntözve az N70+PK tápanyagszinten értük el a legnagyobb olajtartalmat (22,32%). Öntözés hatására a szójamag fehérjetartalma általában növekszik, olajtartalma többnyire kismértékben csökken, azonban a fajta-összehasonlító kísérletünkben 2018-ban 31 fajtát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy öntözés hatására a fajták többségénél csökkent a fehérjetartalom (20 fajta), és 19 fajta esetében csökkent az olajtartalom. A fajták átlagos fehérjetartalma öntözetlenül 36,94%, öntözve 36,48% volt. A fajták fehérjetartalma nagy változatosságot mutatott a fehérjetartalom-változást illetően. A többségnél a fehérjetartalom változása elenyésző volt öntözés hatására, míg egyes fajták fehérjetartalmának csökkenése a 2,5-3,0%-ot is meghaladta. 4 fajtánál a fehérjetartalom növekedése meghaladta az 1%-ot öntözés hatására. 2018-ban az olajtartalom a vizsgált 31 fajta átlagában öntözetlenül 22,68%, öntözve 22,56% volt (3. ábra). A vizsgált fajták átlagos olajtartalmát tekintve az eltérés nem számottevő az öntözött és az öntözetlen kezeléseket illetően, azonban az egyes fajták olajtartalmának változása között jelentős eltérést tapasztaltunk. A fajták többségénél a csökkenés kismértékű volt, azonban néhány fajta olajtartalma 1-1,63%-kal csökkent. Azoknál a fajtáknál, ahol az öntözés az olajtartalmat növelte, ez a növekedés kismértékű volt, azonban 3 vizsgált fajtánál az olajtartalom 1-2,6%-kal emelkedett.

A szója minősége szempontjából lényeges a betakarítás, valamint esetenként a lombtalanítás időpontjának körültekintő megválasztása. Az állomány egyenetlen érése, illetve a túl korán végzett lombtalanítás mennyiségi és minőségi veszteséget is okoz. Ennek oka a növény érésének biológiájában keresendő. Az érés utolsó 1015 napján a mag víztartalma 40-50% körüli értékről 12-15% körülire csökken. A magvak víztartalmának csökkenése mellett azonban a fehérje- és olajtartalom még növekszik. Ugyanazon növényen, sőt ugyanabban a hüvelyben sem azonos a magvak minősége. A magvak fehérjetartalma az alsó emeleteken magasabb, a csúcs irányába haladva a fehérjetartalom csökken, az olajtartalom pedig a fehérje- és olajtartalom között fennálló negatív korrelációnak köszönhetően a növény csúcsi részén a legmagasabb, az alsó hüvelyemeletek irányába csökken. Lényeges, hogy olyan fajtákat termesszünk, amelyeknél érés során az alsó hüvelyek nem nyílnak fel, nem pergetik a már megérett magvakat. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szója minősége elsősorban fajtatulajdonság, azonban a termőterület talaja, az évjárathatás és az alkalmazott agrotechnika a termésmennyiségen kívül a szója minőségét is befolyásolja.

SZERZŐ:
DR. ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM
MÉK, NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Forrás: mezohir.hu

A szója jövedelmező fehérje- és olajnövény, de komoly odafigyelést igényel, tápanyagszükségletének kielégítése mind az elemek, mind a víz szempontjából döntő jelentőségű

A szója nagy mennyiségű, kiváló minőségű fehérjét és olajat tartalmaz. Átlagosan 40%-os fehérje- és 20%-os olajtartalmával jóval magasabb a fehérjetartalma, mint más, hagyományos szántóföldi kultúrák növényeinek. Pillangósként a gyökérgümőkön élő Rhizobium-baktériumok által megtermelt nitrogént hasznosítja.

1. kép: a kálium növeli a szója ezerszemtömegét (mindkét oldalon 60 szem látható) 50 kg K2O/ha hatása a szójára, forrás: IPI-NCSR Projekt, India

 

2. kép: Különböző tápelemhiány tünetek szójánál, forrás: K+S KALI GmbH

 

3. kép: A gyökérgümőkön élő Rhizobium baktériumok szerepe: (balra) megfelelően fejlődött állomány, (jobbra) fejlődésben elmaradt állomány, forrás: Ohyama és társai (2013)

 

4. kép: Káliumhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

5. kép: Magnéziumhiány szóján, fotó: IPNI, L. Prochnow

 

6. kép: Foszforhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

7. kép: Nitrogénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH
A szója speciális gyökérnedveket képes kiválasztani, amivel mobilizálni tudja a talaj azon foszforformáit, amelyek a hagyományos szántóföldi növényeink számára nem mobilizálhatóak. A káliumot és magnéziumot karógyökerén és szerteágazó mellékgyökerein keresztül veszi fel. A nitrogénszükségletének 70-80%-át a gümőbaktériumain keresztül fedezi. A gümőbaktériumok (Rhizobiumok) a 6-7-es pH-t kedvelik, ebben a kémhatású tartományban vehető fel több mikroelem is. Azonban érzékenyen reagálnak a nitrátra, ezért erre figyelni kell vetés előtt, érdemes talajvizsgálattal ellenőrizni.

Ha a baktériumoltással problémák adódtak, ill. ha tavasszal tartósan nedves időjárás volt, a vetés kivilágosodhat, ez esetben 40-60 kg/ha ammónium formájában adott nitrogén segíthet, vagy levélen keresztül is juttathatunk ki nitrogént, ami nem érinti közvetlenül a Rhizobiumokat, ekkor adjunk a levélen keresztül egyidejűleg magnéziumot és ként is 10 kg/ha adagban EPSO Top-pal, és 10-20 kg/ha karbamidot.

A virágzás idején szintén megnövekszik a szója nitrogénigénye, ekkor figyeljünk, hogy ne adagoljuk túl, mert a túladagolással azt érjük el, hogy elhúzódik a virágzás és az ezerszemtömege csökkenni fog.

Hektáronként 3 tonna terméssel kb. 57 kg foszfort (foszfor-pentoxidban kifejezve), 76 kg káliumot (kálium-oxidban kifejezve), 9 kg kálciumot (kalcium-oxidban kifejezve), 38 kg ként (kén-trioxidban kifejezve) és 12 kg magnéziumot (magnézium-oxidban kifejezve) vonunk ki a talajból.

 

8. kép: Kénhiány szóján, fotó: K+S KALI GmbH

 

9. kép: Bórhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5

 

10. kép: Mangánhiány szóján, fotó: Arkansas Soybean Production Handbook, Chapter 5
A szója viszonylag kevés vizet igényel termesztése során, azonban a virágzás idején érzékenyen reagál a szárazságra. Különösen a virágzás kezdetén, annak az első 3 hetében kritikus a megfelelő vízellátás számára. Megfelelő káliumpótlással azonban segíthetünk a szárazság miatti stresszhelyzet kezelésében, mivel jobb lesz a szója vízhasznosítása. A szója különösen az intenzív növekedés idején igényli a nagyobb kálium mennyiséget. Káliummal a termés és a minőség fokozható:

- kálium szükséges számos enzim aktiválásához, a vízháztartás szabályozásához, az asszimiláták elszállításához (pl. cukrok, keményítők);

- a kálium nélkülözhetetlen a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez és ezáltal a vegetatív növekedés, becő- és magképzéshez;

- megfelelő kálium-ellátással csök kenhet az érés előtti becőkártételek mennyisége;

- a káliumnak pozitív hatása van a szója minőségére is: kevesebb az aszott, ráncos, elszíneződött szem.

A szója kénigénye 25-30 kg S/ha. A kedvező N:S arány 7:1-hez. A tavaszi mineralizáció során ugyan szabadul fel valamennyi kén a talajból, de ezt a kénigényt nem tudja kielégítően fedezni, különösen szárazság és alacsony hőmérséklet esetén.

A talajból felvett kén először a baktériumok fehérjéinek felépítésére fordítódik, majd másodsorban a növényi fehérjeképzésre.

A szója gyors növekedésű növény, nagy zöldtömeget fejleszt, ezért megfelelő magnéziumellátásra szorul a levélképzéshez és a fotoszintézishez. A magnézium egyebek mellett biztosítja a növényen belül a megtermelt asszimiláták szállítását, így:

- a Rhizobiumok ellátását és ezáltal a növény nitrogén-felvételét;

- a gyökerek ellátását és ezáltal a növény tápanyag- és vízfelvételét;

- a szemek telítődését és ezáltal az ezerszemtömeget.

Továbbá magnézium szükséges az olajok és fehérjék képzéséhez is.

 

Sikeres szójatermesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter zsom.eszter@t-online.hu

Forrás: agraragazat.hu

2018-ban a szója növény került vizsgálatra a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szervezete közreműködésével. Már harmadik éve folyik a baktériumkészítményekkel kezelt és kezeletlen (kontroll) területek eredményeinek összehasonlítása a NÉBIH pécsi Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán. 2016-ban a kukorica, 2017-ben az őszi árpa bizonyította a talajoltás hozamnövelő és termésminőség javító hatását

Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes szója minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része kerül külpiacra, míg több százezer tonna GM-szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az import szója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m2-es parcellákon, 4 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollt, illetve a standard nitrogénkezelést. Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a termésátlagot, a növekmény a kontroll átlagokhoz viszonyítva 14,7-34,3% között mozgott.

A gümőszám alakulása

A pillangósvirágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta Rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61 és 14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

Nyersfehérje-tartalom

A nyersfehérje-tartalom a két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 82,9-178,4% közötti emelkedést mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelésekben. Megjegyezzük, hogy a Standard N tábla termésének nyersfehérje-tartalma – egy kivétellel –felülmúlta az oltóanyaggal kezelt területek eredményét.

A fenti grafikonok azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mint a kezeletlen táblákon.

Dr. Pénzes Éva

Forrás, és grafikonok: agraragazat.hu

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás extruder páraelszívóval monex-45 extruder szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség