Mi is az a bizonyos GMO és GM?

Genetikailag módosított élőlény, angolul Genetically Modified Organisms, röviden: GMO. A GM jelentése: genetikailag módosított.

A GMO egy olyan szervezet, amelynek genetikai állományát mesterséges módon változtatják meg, így új tulajdonsággal ruházzák fel. A nemesítés és a génmódosítás között az a különbség, hogy a nemesítés során általában azonos, vagy rokon fajokat kereszteznek – azaz ez gyakorlatilag egy természetes folyamat -, míg az előbbi mesterséges. (pl: a kék eper: a lepényhal hidegtűrésért felelős génjét beültették az eperbe, hogy fagyállóvá tegyék, és mellesleg a gyümölcs kék színű lett). Az ivarsejteket érintő genetikai manipulációval előállított GM szervezetek utódai is GM szervezetek lesznek, így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető egyedek jönnek létre.

A GMO-k felhasználása sokrétű: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett a hadászat, sőt, a gyógyászat is alkalmazza.

Mezőgazdasági felhasználásra a legszélesebb körben alkalmazott génmódosítások a rovar-ellenálló, ill. a gyomirtószer-ellenálló eljárások.

A rovar-ellenálló növény minden egyes sejtje rovarölőszert, azaz mérget termel, ezzel a kártévő rovart elpusztítja.

A világon leggyakrabban termesztett GM növények: kukorica, rizs, gyapot, szója, burgonya, repce.

Az Európai Unió 2004 májusában oldotta fel a genetikailag módosított terményekre vonatkozó hat éves tilalmat, s egyben megszabta azok szigorú engedélyezési és címkézési szabályait. Ennek ellenére több uniós tagország egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásokból nem járul hozzá a genetikailag módosított élelmiszerek behozatalához és forgalmazásához, akaratukat azonban Európai Unió szinten nem tudták érvényesíteni. Az Európai Bizottság egyelőre csupán a Monsanto által gyártott, MON810 kukoricafajta termesztését engedélyezte. 2010-ben Magyarország Ausztriával, és még 8 országgal közösen követelte, hogy a tagországok egyedileg dönthessenek a GM növények termesztéséről. Az Európai Unió emellett figyelmet fordít a keresztbeporzás megelőzésére is, aminek megelőzésére a GM és nem GM növények között üres területek bevezetését javasolja, ennek nagysága azonban országról országra változhat. Az uniós szabályozás emellett megengedi a GM mentes zónák létesítését is.
A magyar parlament 1998-ban fogadta el a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt (XXXVII/1998), ami 1999 január 1-gyel lépett hatályba. A törvény az engedélyezésre Géntechnológiai Hatóságot hozott létre. Minden GMO-val kapcsolatos tevékenység engedély köteles. Az elbíráló, ahova az engedélyért folyamodni kell, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság. Jelenleg is folyik a vita a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos szabályzásról.

kek_epergmocorn

A GM fajták termelése Magyarországon jelenleg tiltott. Az érvényes európai jogszabályok hazánkban is előírják, hogy minden 0,9% feletti GM alapanyagot tartalmazó terméken jelölni kell, hogy az genetikailag módosított összetevőt is tartalmaz.

Forrás: GMO térkép, Wikipédia

További link: A GMO-mentes mezőgazdaságért

***

Magyar Nemzet: A génmanipulált szója kiváltása a cél

A termék szinte kikerülhetetlen a takarmányozásban, de a támogatáspolitika elősegítheti a változást

Minden bizonnyal növekedni fog a következő években a hazai szójatermelés, s így esély nyílik importfüggőségünk csökkenésére is. a külföldi szója jelentős része génmódosított termékként kerül az országba, és az állatok takarmányozását szolgálja.

Magyarország fellép a génmódosított szója visszaszorítása és az e termény esetében tapasztalható importfüggőség csökkentése érdekében – jelentette ki egy hazai szójatermesztési lehetőségekkel foglalkozó tegnapi rendezvényen Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a kormány tervei szerint a jövő évtől termeléshez kötött támogatásit kaphatnak a szójatermesztők.

Emlékeztetett rá, hogy hazánk az első között csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelynek kimondott célja, hogy csökkenjen a térségben a génmódosított szója felhasználása. Ezzel hazánk egyértelműen elkötelezte magát a nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. – A polgárok mind élénkebben figyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek GMO-mentesek legyenek. Ezért a kormány kiemelten támogatja a törekvést, amely a fogyasztók számára a szabad választás lehetőséget termeti meg – tette hozzá. Mindez – fejtette ki – egyrészt az előállítás átlátható nyomon követhetőségének biztosításával, másrészt pedig a GMO-mentes élelmiszerek egyértelmű jelölésével képzelhető el.

Feldman Zsolt fontosnak nevezete, hogy a cél nem önmagában a termelés növelése, hanem az,   hogy a jó minőségű, egészséges hazai termelés az itthoni piacon találjon vevőre, a magyar fogyasztókhoz jusson, felváltva a nehezen ellenőrizhető importtermékeket. A helyettes államtitkár szerint a takarmánynövény-termesztés – beleértve a magas fehérjetartalmú szóját – és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a génmódosított tételekkel szennyezett tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közös agrárpolitika reformja során olyan feltételeket építettek be a támogatási rendszerbe, amelyek segítik a szójababtermelés elterjedését.

Magyarországon tavaly az előző évhez képest 12%-kal nagyobb területen, 41 ezer hektáron termeltek szóját, a betakarított termés mennyiség pedig elérte a 85 ezer tonnát. Mindez a hazai igények alig 10-15%-át fedezi. A takarmánygyártó társaságok és az állattartók ezért a haszonállatok etetésére felhasznált szója szinte 100%-át importból szerzik be. Egyes becslések szerint a szójafehérje a feldolgozott élelmiszerek 60%-ában jelen van mint állagjavító. A világ szójatermelésének 80%-át génmódosított fajták adják.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének titkára szerint biztosra vehető a szójatermelés uniós és hazai felfutása, ami elsősorban a megváltozott támogatási rendszer következménye. Tavaly a közösség átsorolta a szóját az olajnövények kategóriájából a fehérjenövények közé, s így a zöldesítésnek nevezett rendszerben – amely kötelezi a nagyobb gazdaságokat több fajta növény termesztésére – a szóját is be lehet kapcsolni a vetésszerkezetbe.

Forrás: Magyar Nemzet, 2014. február 26.

***

A vetőmag ágazatra váró, GMO-kkal kapcsolatban felmerülő kihívások

* 2014. február 20. *

A hazai vetőmagágazat ismeri és elfogadja a magyar agrárkormányzat alaptörvényben rögzített törekvését, amely hosszútávon fenn kívánja tartani hazánk GMO-mentes státuszát termesztési szempontból.

A GMO-mentességünk fenntartása tehát kormányzati cél, így alapvető vetőmag ágazati érdek is. A vetőmagágazat, és különösen a kukorica vetőmag-előállításunk export orientált. A hazánkban megtermelt 120 milliárd forint értékű kukorica vetőmag közel 70%-a külföldön kerül felhasználásra, szinte kizárólag olyan országokban, ahol hazánkhoz hasonlóan deklarálták a GMO-mentességet.

Vetőmag ágazat pályái:
- nemesítők,
- szaporítók, feldolgozók,
- kereskedők.

Mindhárom pálya összes szereplőjének biztosítani kell a mentességet. Nem egyszerű feladatról van szó, amely többlet odafigyelést, vizsgálatot és garanciát, ennek következtében többlet költséget jelent:
- tenyészkertek kezelése,
- a mentes bázismag biztosítása,
e kettőben a téli termesztés rizikója (Chile),
- izoláció,
- üzemi feldolgozás (importok kezelése),
- import vetőmag tételek (beszerzés biztonsága),
- mindezek dokumentációja.

Ma minden cégnek szigorú minőségbiztosítási rendszerrel kell dolgoznia, kiemelten odafigyelni arra, hogy GMO-tartalmú vetőmagtétel ne kerüljön Magyarországra, még véletlenszerűen sem. Ez azt jelenti, hogy előzetesen minden szaporulati lépcsőben biztosítani kell a mentességet, vagyis ilyen szempontból minden egyes tételt meg kell vizsgáltatni.

Adott tehát a kérdés:
- ki vizsgál,
- ki fizeti, és
- milyen mértékű garanciát ad a vizsgálat.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően létrejött egy olyan akkreditált hatósági laboratóriumi rendszer, amely megfelel a nemzetközi standardoknak, és amelynek transzparens gyakorlatában garantált, hogy vizsgálatok eredményei – mivel mintavételi és vizsgálati metodikája megfelel a nemzetközi normáknak –, megbízhatóak. A fajtatulajdonos cégek, mint elsődleges forgalmazók a növénytermesztési hatóság (NÉBIH) számára bejelentik a Magyarországon forgalmazni kívánt kukorica, repce és szója vetőmagtételeiket, legyen az hazai előállításból származó, vagy import vetőmag. A bejelentett tételeket a kockázatelemzés alapján hatóság szúrópróbaszerűen megvizsgálja, és a vetési időszak előtt eredményt közöl. Az esetlegesen pozitív tételeket a vetőmag forgalmazója égetéssel köteles megsemmisíteni, amellyel garantálható, hogy nem kerül GMO-t tartalmazó vetőmag elvetésre.

A vizsgált tételek száma minden évben meghaladja az ezret és folyamatosan csökken a pozitív tételeknek a száma. Tavaly a problémás tételeknek a száma már 20 alatti volt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pozitív minták esetén a vizsgálati eredmény tudomásunk szerint minden esetben 0,1% alatti véletlenszerű jelenlétet mutatott, ami álláspontunk szerint a mintavételi és mérési hibahatár. Szakmai szempontból nem vitatható, hogy a mintavételi és a mérési metodika minden esetben, szükségszerűen magában hordozza a mérési hiba lehetőségét, ezért a leggondosabb eljárás mellett is előfordulhat, hogy két labor eredménye különbözik egymástól. Mivel a cégek jogkövetően önként jelentették be a tételeket a szándékosság teljes mértékben kizárt, illetve ezekben az esetekben sem történt jogsértés.

A vetőmag ágazat szereplői által garantált GMO mentesség természetesen csak azokra a vetőmagtételekre vonatkozik, amelyeket Magyarországon bejegyzett elsődleges forgalmazótól származnak, mivel ezek a cégek együttműködve a hatósággal bejelentik a forgalmazni kívánt vetőmag mennyiséget.

Éppen ezért különösen kockázatos, kevésbé ismert csatornákon keresztül, esetleg szomszédos országból magánimport formájában vásárolt vetőmag. Mivel több országban is folyik GMO növények termesztése, és a hazai zéró toleranciától eltérően megengedőbb határértéket használnak, az ilyen származású tételekben fokozottabb a kockázata a nem kívánt GMO jelenlétnek.
Fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben a kereskedelem nem Magyarországon bejegyzett fajtatulajdonos cégen, mint elsődleges forgalmazón keresztül bonyolódott, illetve magánimport esetén a felelősség a viszonteladót vagy a termelőt, és nem a fajtatulajdonos vetőmagcéget terheli egy esetleges GMO-tartalmú vetőmagtétel elvetésekor.

A 2011-es problémáktól terhelt évet követően a területet érintő jogszabály módosítások, valamint az ágazat és a hatóság közös erőfeszítésének köszönhetően ma már a legális kereskedelemben kapható vetőmagokkal nem lehet probléma.

Összefoglalva: a vetőmag ágazat mindent megtesz a GMO mentes vetőmagvak előállítása és termelésbe kerülésének érdekében, de ennek jelentős költségei vannak és rizikója érthetetlenül magasnak tekinthető.

Takács Géza elnök, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Forrás: Agroinform