Találatok erre a kulcsszóra: ‘genetikailag módosított’

Csak akkor tilthatják meg a génmódosított élelmiszerek- és takarmányok forgalmazását az EU-tagállamok, ha kimutatták, hogy „komoly kockázatot jelent az emberek, állatok egészségére, a környezetre”.

Így döntött az Európai Bíróság, miután Olaszország 2013-ban kérte az Európai Bizottságtól a genetikailag módosított Monsanto kukorica  termesztésének betiltását két helyi tanulmányra hivatkozva, amely a Mon801 kukorica veszélyességét bizonyítja. A bizottság azzal utasította el a kérést, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szerint erre nincs bizonyíték. Az uniós jog 2014-tól azonban engedi a tagországoknak a GMO-s vetőmagok termesztésének helyi tilalmát. Az irányított genomszerkesztés  elterjedésével egyre okafogyottabbá válik a GMO-vita, újra kellene értelmezni az alaptörvénybe foglalt mentességet is, mert a globálisan terjedő kártevők ellen is szükség van a géntechnikai módszerekre, az afrikai sertéspestissel szembeni ellenállóságra is, amire szintén megoldást kínál a genomszerkesztés.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

 

A Karintia Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. honlapján bukkantunk rá erre az információra, mely a jelenlegi és leendő szójatermesztőknek igen értékes lehet: támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok – minden amit a szójáról tudni érdemes! Országjáró előadásokról van szó, melyen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek a karintia.hu oldalán, vagy a 06 94 572 054-es telefonszámon kaphatók!

Támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok… minden amit a szójáról tudni érdemes

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk a Karintia kft. megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatásunk keretében megkaptuk a teljes körű, és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelés-mentes szójabab köztermesztésbe, és azt követően a piacra.

Szója vetőmag előállítóként, forgalmazóként és kereskedőként is egyaránt érintettek vagyunk a témában. A felelősségünk is jelentős ez által, ami a tájékoztatást illeti.

Prémium genetikájú vetőmagok, támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok. Csak néhány téma, amin ugyancsak igazán sok múlhat. „KARINTIA SZÓJA ROADSHOW” címmel évek óta indítjuk útjára, tápanyag utánpótlásban, növényvédelemben és a támogatásban jártas szakember bevonásával országjáró előadássorozatunkat. A kivétel nélkül telt házas, számos hozzászóló véleményével tűzdelt rendezvényünk évről évre pozitív visszajelzés számunkra.

szoja_roadshow

karintia.hu

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Megalakult a GMO-mentes egyesület Magyarországon. A 11 tagot számláló szervezet elősegíti a magyar mezőgazdaság versenyképességének megteremtését a hazai és export piacokon, valamint közreműködik a GMO-mentes élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésében és azt is szem előtt tartja, hogy mind több tag és támogató csatlakozzon e törekvéshez.

Magyarországon az elsők között alakulhatott meg a GMO-mentes egyesület – írja a nak.hu. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd saját hatáskörében kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből.  A cél az, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer – tette hozzá az államtitkár.

Ezért ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. Nagy István úgy véli, hogy a kutatóknak, a termelőknek és a forgalmazóknak közös erőfeszítéseket kell tenniük a fejlődésért.

A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet olyan szervezetek, gazdák, illetve természetes személyek alapították, akik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért élnek – jelentette ki Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt., az egyik alapító cég vezérigazgatója. Szerinte a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az asztalukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosítás-mentességét.

Emellett kutatócsoportok vizsgálják, hogy okoznak-e betegségeket a génmódosított élelmiszerek. Egyes vélemények szerint akár az allergiás, vagy a rákos megbetegedések egy része is a „szennyezett” anyagokat tartalmazó élelmiszerekre vezethető vissza.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója úgy véli, hogy a GMO-mentes Magyarországért Egyesület iránt hatalmas az érdeklődés, így egy hónapon belül akár többszörösére nőhet a tagok száma.

A kép forrása: privátbankár.hu

A kép forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrarszektor.hu

A genetikailag módosított növények (GMO) tervezett termesztési tilalmáról folytatott vitában a tartományok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Christian Schmidt (CSU) német mezőgazdasági miniszterre.

Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék – Pfalz) és más zöld, kormányzásban résztvevő tartományok pénteken saját törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, amiben országos tilalmat javasolnak. Schmidt ezzel szemben tartományi szinten törekszik a tilalomra, mert ezt tartja jogilag a legbiztosabb módszernek. A háttérben az áll, hogy az Európai Unió államai hamarosan nagyobb függetlenséget kapnak, hogy az Európában engedélyezett génmódosított növények termesztését a saját területükön megtiltsák. Ehhez minden egyes esetben kényszerítő okokat kell felmutatni, általános termesztési tilalom vagy korlátozás nem lehetséges.

Schmidt az Európai Unió ún. Opt-out irányvonalát őszig át szeretné ültetni az egyes országok jogrendszerébe. Ugyanakkor a német kormányon belül is tapasztalható ellenállás: Barbara Hendricks (SPD) környezetvédelmi miniszter CSU-kollégájától eltérően az országos szabályozás mellett áll. Kompromisszumként Schmidt már bővítette törvénytervezetét. Az új tervezet egy országos és tartományi szakértőkből és képviselőkből álló termesztési bizottság felállítását tervezi. A 20 tagnak minden egyes növény esetében közöst döntést kell hozni, hogy milyen kényszerítő okok szólnak a tilalom mellett, és javaslatot kell tenniük az országos vagy a regionális megvalósításra. A tartományok szerint ez kevés.

Forrás: agrotrend

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex
Agroinform közösség
Extruder archívum