Találatok erre a kulcsszóra: ‘GM’

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől

Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Kozárdon, egy szakmai konferencián.

Farkas Sándor ismertette: a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett Nógrád megyei konferencián Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint elmondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az Unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával nőtt.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat hirdette meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban.

Az Agrárminisztérium államtitkára kitért arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Mint fogalmazott, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény- és haszonállatfajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen.

Farkas Sándor felidézte, hogy februárban megjelent az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározat, amelynek alapján 2022-ig mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a génmegőrzési célok megvalósítására.

Bablena Ferenc (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke a konferencián üdvözölte a kormány mezőgazdaság-fejlesztési szándékait, ami része annak, hogy a kormányzati politika a városok fejlesztése mellett a vidékfejlesztés felé indul el.

Becsó Károly (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, reméli, hogy ez a vidék és az itt élő szakemberek is be tudnak kapcsolódni a kormányzati programokba.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

vedjegy

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Folyamatosan növekszik a kereslet a fehérjenövények iránt

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a magyar állattenyésztés és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, versenyképességének és fejlődésének érdekében az importált génmódosított (GM) takarmány-alapanyagok fokozatos kiváltását szorgalmazza. Ezt azonban csak egy szakmailag megalapozott stratégiai program végrehajtása mellett tartja megvalósíthatónak. Mindezek érdekében a Kamara Országos Elnöksége fontosnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnöksége a hazai mezőgazdaság GMO mentességének fenntarthatóságával kapcsolatban adott ki állásfoglalást. A GMO kérdése azért is nagy jelentőségű, mert folyamatosan növekszik a fehérjenövények iránti kereslet, és ebben a GM-szójának meghatározó szerepe van. Az Európai Unióban a keveréktakarmányok 90 százaléka tartalmaz import génmódosított összetevőket. A Magyarországon megtermelt szójamennyiség 2015-ben mindössze 143 ezer tonna volt, így évente 500-600 ezer tonna szójadarát kell importálnunk.

Mindezek érdekében az Országos Elnökség kiemelt fontosságúnak tartja a GM-mentes szója termesztésének és hazai felhasználásának további támogatását. A Kamarának aktív szerepet kell vállalnia a génmódosított összetevőket tartalmazó termékek kiváltását célzó alternatív takarmányozási kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek széleskörű terjesztésében.

A Kamara – tagjai érdekében – a GMO-mentesség fenntartásával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor gazdasági megfontolásokat is figyelembe vett. Az elmúlt időszak gazdasági folyamatai egyértelműen mutatják, hogy stratégiailag elkülönült piaci igényként fog jelentkezni a népesség ellátása GMO-t is tartalmazó tömegélelmiszerekkel, illetve GMO-mentes minőségi élelmiszerekkel.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Magyarország természetföldrajzi adottságai miatt kiválóan alkalmas a minőségi, GMO-mentes élelmiszerek előállítására. A Magyarországon megtermelt egyes mezőgazdasági termékek GMO-mentessége az a tulajdonság, ami a keresletet, és így a magasabb értékesítési árat meghatározza. Indokolt az is, hogy a Kamara részt vegyen a hazai előállítású GMO-mentes élelmiszerekkel kapcsolatos tudatos fogyasztói magatartás kialakításában, és az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban is. A Kamara ezért kész együttműködni minden olyan szervezettel, amely ezen célok megvalósítását támogatja, illetve ilyen termékeket állít elő, és ezt a tényt a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében a termékein jelölni is szeretné.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának ugyanakkor tagjai azok a vetőmagtermesztéssel is foglalkozó multinacionális nagyvállalatok hazai leányvállalatai, amelyek a világ GM-vetőmag előállításának meghatározó részét adják. Az Országos Elnökség szerint a hazai mezőgazdaság versenyképességének fenntartása érdekében fontos ezen vállalatok magyarországi jelenléte, tevékenységük a nem génmódosított növények nemesítésében, és a hazai piac GM-mentes vetőmagokkal történő ellátása.

Forrás: agroinform

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

A Karintia Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. honlapján bukkantunk rá erre az információra, mely a jelenlegi és leendő szójatermesztőknek igen értékes lehet: támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok – minden amit a szójáról tudni érdemes! Országjáró előadásokról van szó, melyen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek a karintia.hu oldalán, vagy a 06 94 572 054-es telefonszámon kaphatók!

Támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, prémium genetikájú vetőmagok, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok… minden amit a szójáról tudni érdemes

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk a Karintia kft. megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatásunk keretében megkaptuk a teljes körű, és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelés-mentes szójabab köztermesztésbe, és azt követően a piacra.

Szója vetőmag előállítóként, forgalmazóként és kereskedőként is egyaránt érintettek vagyunk a témában. A felelősségünk is jelentős ez által, ami a tájékoztatást illeti.

Prémium genetikájú vetőmagok, támogatások, tápanyag ellátás, gyomirtás, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok. Csak néhány téma, amin ugyancsak igazán sok múlhat. „KARINTIA SZÓJA ROADSHOW” címmel évek óta indítjuk útjára, tápanyag utánpótlásban, növényvédelemben és a támogatásban jártas szakember bevonásával országjáró előadássorozatunkat. A kivétel nélkül telt házas, számos hozzászóló véleményével tűzdelt rendezvényünk évről évre pozitív visszajelzés számunkra.

szoja_roadshow

karintia.hu

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt Ulmban, az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves fórumán. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországon a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához, és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez. 2020-ig több, mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idei évben született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Mivel sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermelés fokozásával váltaná ki a takarmányozásban felhasznált, genetikailag módosított (GM) importszója jelentős részét a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Az uniós támogatásoknak köszönhetően A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idén 72,2 ezer hektárra nőtt, 2020-ig pedig várhatóan 120 ezer hektárra bővül.

A kormány célul tűzte ki, hogy Magyarországon bővüljön a GMO-mentes szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok előállítása – mondta Feldman Zsolt az Európai Unió Duna Régió Stratégia éves ulmi fórumán. Magyarországon a GMO mentes szója növekvő termesztése hozzájárulhat a takarmányfehérje biztosításához és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítéséhez.

Extratámogatás

A kormány 2015-től a korábbiakhoz képest mintegy négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak. 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani.

A tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nőtt. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ig várhatóan 120 ezer hektárra nő majd a szójatermő területek nagysága, amit a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet tovább növelhet.

Az elsők vagyunk az új szabályozásban

Feldman Zsolt emlékeztetett arra, hogy az idén született meg a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltásáról szóló uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – mutatott rá, egyben jelezte, hogy Magyarország elsőként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe.

Tény ugyanakkor, hogy sem Európa, sem Magyarország nem tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét, ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. Magyarország 2013-ban ennek jegyében csatlakozott az elsők között a Duna Szója Szövetséghez.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség