Találatok erre a kulcsszóra: ‘napraforgó’

AZ USDA értesülései alapján vegyes kép rajzolódik ki előttünk a bolgár olajosmag-termelésről. A problémáink hasonlóak, a termőhelyi kondíciók és a támogatási környezet viszont mások, mint nálunk. Ez leginkább a szója sorsára nyomja rá a bélyegét

Bulgáriában is hidegen indult az április, majd másfél hónapos forró aszály következett. A korai betakarítású repce ennek ellenére viszonylag jól megúszta a mostoha időjárást (az ország észak-nyugati régiójában például elég csapadék hullott). A júniusi esőzések Bulgáriában is késleltették a betakarítást. A végleges átlaghozamok a miénkéhez hasonlóan alakultak: 2,8 tonna magot hordtak le egy hektárról a termelők. A vetett terület nagysága 13 százalékkal haladta meg a tavalyit, 185 ezer hektárt tett ki. Az össztermés ugyanakkor csak 8 százalékkal emelkedett a 2017. évi fölé, ami érzékelteti a rosszabb évjáratot. A tavalyi 482 ezer tonna után most 520 ezer tonna repcemag kerülhetett a raktárakba.

A napraforgó vetése a hideg koratavaszi időjárás miatt megkésve indult, ami a várható hozamokat negatívan fogja befolyásolni. A júniusban érkező bőséges csapadék azonban sokat javított a terméskilátásokon, így a hivatalos becslések szerint 2,4 t/ha-os hozamok várhatóak. Az elvetett terület nagysága 790 ezer hektár, ami 12 százalékkal kisebb a tavalyinál. Összességében 1,9 millió tonna magra számítanak az elemzők.

A szójatermelés hasonló hullámvasúton ül, mint a magyarországi, csak még meredekebb a zuhanás.

A bolgárok ugyanis nem élveznek termeléshez kötött támogatást. A szójavetési kedv tavaly érte el náluk a csúcspontját: bő 22 ezer hektáron vetették el a növényt. A végeredmény ehhez képest soványka lett: 32 ezer tonna bab került a raktárakba, ami másfél tonnás hozamokat jelent. A gyenge eredményre csak rátett egy lapáttal az uniós zöldítési szabályok változása, így idén mindössze 2,5 ezer hektárra zsugorodott ez a kultúra az országban. A hozamok ugyan jobbak lesznek idén (2,5 tonna az előrejelzés), ez már nem sokat változtat a szója sorsán.

Forrás: agrarszektor.hu

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Kukorica, napraforgó, szója

A kedvező időjárású 2016-os esztendőben az országos vetésterületen értékadó növényfajok kivétel nélkül csúcstermést adtak. A természeti adottságok ily mértékű kiaknázása arra bizonyíték, hogy Magyarországon a szántóföldi növények termesztéstechnológiája magas szintet ért el. Azonban a kiemelkedő terméshez elengedhetetlen a biológiai háttér, az alkalmazott hibridek használati értéke is

Az új, szuperkorai éréscsoportban minősített kukorica hibridjeink koraiságukkal, termésstabilitásukkal és plasztikusságukkal bizonyítanak. A legújabb elismerésű GKT3213-as, a NÉBIH teljesítmény kísérleteiben 25%-kal teljesített jobban a sztenderdeknél. Fővetésben, korai virágzásával elkerüli a július-augusztusi hőhullámokkal terhelt időszakot, korán beérik, és alacsony szemnedvességgel betakarítható. Erre kiváló példa a GKT 211 hibridünk is, mely a borsó és árpa betakarítása után vetve is biztonságosan silózható még az őszi fagyok előtt, és kiemelkedő terméssel segítheti az állattartó gazdaságok takarmánybázisát.

A FAO 300-as, igen erős mezőnyben az elmúlt években bevezetett GKT 372 és GKT 376 hibridjeink mellé érkezett a háromvonalas GKT384. Mindhárom anyag gyors kezdeti fejlődéssel és kiváló termésekkel bizonyított.

A FAO 400-as éréscsoportban lévő anyagaink különlegessége, hogy kiváló siló-paraméterekkel rendelkeznek. 2017-ben jelenik meg kínálatunkban az új siló hibrid, a GK Silostar (GKT 3485), mely a NÉBIH kísérleteiben kitűnt magas összenergia-értékeivel, zöldtermése közel 5%-kal haladta meg a sztenderdek átlagát.

Napraforgó-nemesítésünk legújabb eredménye, a 2016 decemberében elismert GK Petrus CLP a NÉBIH kísérletek tanúsága szerint mind olajtermésben, mind olajtartalomban kiválóan teljesít. A GK Petrus CLP azonkívül, hogy egy új gyomirtási technológia alkalmazását teszi lehetővé, éréscsoportjában a maga 120 napos tenyészidejével a legkorábban érő hibrid, ezzel felhasználási területe is széles, akár másodvetésben is sikeresen termeszthető.

A hazai előállítású, nem génmódosított szójára folyamatos a kereslet. A támogatással kiegészítve, jövedelmezősége a legtöbb területen képes meghaladni a kukoricáét. 2016-ban a szója országos termésátlaga közel 3 t/ha volt, a magas termésszint eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak a Gabonakutató szójafajtái, hiszen minden negyedik hektáron ezeket a fajtákat vetik a termelők. Kínálatunk legismertebb eleme a Pannónia kincse, mely évek óta az ország egyik legnagyobb területen termesztett szójája. Kiváló alkalmazkodóképessége miatt aszályosabb években is sikeresen termeszthető. A Bahia és Aires fajták intenzitása 2016-ban kimagasló terméseket eredményezett.

Virágné Pintér Gabriella

Forrás: agrárágazat.hu

A napraforgó mellett a korai szójatáblákon is zajlik az aratás, a kukorica betakarítása pedig várhatóan két héten belül kezdődik el a megyében – közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A gazdák jól haladnak az őszi munkákkal, az elmúlt hetekben a rendkívül meleg időjárás is segítette a betakarítást, a csapadékhiány viszont hátráltatja a magágykészítést. Zala megyében a jelenlegi legaktuálisabb teendők a problémamentes betakarítás és a kalászos gabonák megfelelő időben történő elvetése.

Forrás. sgforum.hu

Forrás. sgforum.hu

Az őszi káposztarepcét csaknem 10 ezer hektáron vetették el. A vetések átlagosan fejlődnek, bár néhány területen rovarkártétel miatt újra kellett vetni a magot. A kalászosok vetése várhatóan az előrejelzett esőzések után kezdődhet el. Zala megyében a tervek szerint a csaknem 110 ezer hektárnyi szántóföldi területből 40 ezer hektáron kerül ősszel földbe a mag: az őszi búzát 21 300 hektáron, az árpát csaknem 5300 hektáron vetik el. A tritikálé vetésterülete meghaladja a 2 ezer hektárt, 330 hektáron pedig rozst vetnek.

Forrás: agroinform.com

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Tolnában gőzerővel vetnek

Az olajos növényből tíz százalékkal többet terveznek vetni a gazdálkodók, az őszi búza vetésterülete ugyanakkor csökkent.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei szervezetének tájékoztatása szerint a vetés talaj-előkészítése, az alapműtrágyázás és a vetés is teljes kapacitással folyik. Dombóvár térségében szinte teljes mértékben és a szekszárdi körzetben is nagy területekről sikerült betakarítani a tavalyi kukoricákat a belvíz miatt problémás területeken. A kamara adatai szerint a gazdálkodók 140 361 hektáron terveznek tavaszi vetésű növényeket, a magágy-előkészítést eddig 57 130 hektáron végezték el.

A kukorica tervezett vetésterülete nagyságrendjében megegyezik a tavalyi vetésterülettel, napraforgó a tervek szerint 34 285 hektáron terem, szemben az előző évi 30 681 hektárral. Körülbelül háromszorosára nő idén a szója területe, amit a jelzések szerint ez évben 3202 hektáron vetnek el. Több ezer hektárral csökkent az őszi búza vetésterülete, ami 2013-ban még meghaladta az 50 ezer hektárt, 2014. december 1-jén pedig 44 175 hektárt jelentettek a gazdálkodók. A NAK április 1-jei adatai szerint ebből 696 hektár kipusztult, a megmaradt vetésnek ugyanakkor 57 százalékban jó a minősége, és csak 13 százalékban gyenge.

gőzerővel vetnek Tolnában

gőzerővel vetnek Tolnában

A búzaterület csökkenésének oka, hogy tavaly ősszel jelentős területről – a Sárközben és a Kapos mentén – a belvíz miatt nem lehetett betakarítani a kukoricát, így a gazdálkodók nem is tudták bevetni a területet, és jelentős volt a mezeipocok-invázió is – mondta Csike György, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke. Becslése szerint a tavaszi vetés a víznyomásos területeken csak májusban fejeződhet be. Az ökológiai célterület, illetve a diverzifikáció követelményét a gazdálkodók elsősorban fehérjenövények, lucerna vetésével, illetve mustár, repce, facélia másodvetésével teljesítik.

Értékesítési szempontból a magas olajsavtartalmú napraforgó kiszámítható, erre már sokan előszerződést kötöttek. Az olajos növényből Tolnában 3-4 tonnás hozam várható, ebből 2-2,5 tonnát kötöttek le a termelők. Az MTI piaci forrásból származó információja szerint 105 ezer forintos tonnánkénti áron kötöttek előszerződést napraforgóra.

Forrás: agroinform.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás
Agroinform közösség
Extruder archívum