Találatok erre a kulcsszóra: ‘repce’

AZ USDA értesülései alapján vegyes kép rajzolódik ki előttünk a bolgár olajosmag-termelésről. A problémáink hasonlóak, a termőhelyi kondíciók és a támogatási környezet viszont mások, mint nálunk. Ez leginkább a szója sorsára nyomja rá a bélyegét

Bulgáriában is hidegen indult az április, majd másfél hónapos forró aszály következett. A korai betakarítású repce ennek ellenére viszonylag jól megúszta a mostoha időjárást (az ország észak-nyugati régiójában például elég csapadék hullott). A júniusi esőzések Bulgáriában is késleltették a betakarítást. A végleges átlaghozamok a miénkéhez hasonlóan alakultak: 2,8 tonna magot hordtak le egy hektárról a termelők. A vetett terület nagysága 13 százalékkal haladta meg a tavalyit, 185 ezer hektárt tett ki. Az össztermés ugyanakkor csak 8 százalékkal emelkedett a 2017. évi fölé, ami érzékelteti a rosszabb évjáratot. A tavalyi 482 ezer tonna után most 520 ezer tonna repcemag kerülhetett a raktárakba.

A napraforgó vetése a hideg koratavaszi időjárás miatt megkésve indult, ami a várható hozamokat negatívan fogja befolyásolni. A júniusban érkező bőséges csapadék azonban sokat javított a terméskilátásokon, így a hivatalos becslések szerint 2,4 t/ha-os hozamok várhatóak. Az elvetett terület nagysága 790 ezer hektár, ami 12 százalékkal kisebb a tavalyinál. Összességében 1,9 millió tonna magra számítanak az elemzők.

A szójatermelés hasonló hullámvasúton ül, mint a magyarországi, csak még meredekebb a zuhanás.

A bolgárok ugyanis nem élveznek termeléshez kötött támogatást. A szójavetési kedv tavaly érte el náluk a csúcspontját: bő 22 ezer hektáron vetették el a növényt. A végeredmény ehhez képest soványka lett: 32 ezer tonna bab került a raktárakba, ami másfél tonnás hozamokat jelent. A gyenge eredményre csak rátett egy lapáttal az uniós zöldítési szabályok változása, így idén mindössze 2,5 ezer hektárra zsugorodott ez a kultúra az országban. A hozamok ugyan jobbak lesznek idén (2,5 tonna az előrejelzés), ez már nem sokat változtat a szója sorsán.

Forrás: agrarszektor.hu

Egyes területeken százszázalékos a jégkár Zalában

Zala megyében a szerdai jégeső Kerkateskánd, Lovászi és Lenti-Máhonfa környékén okozott kárt a szántóföldi növényekben, egyes területeken százszázalékos a jégkár a repcében, szójában, kukoricában – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

Babosdöbrétén a kukoricaföldeken jeleztek jégkárt, a vasárnapi jégeső pedig Hagyárosbörönd, Bagod és Zalaháshágyon környékén a repcében okozott 30-50 százalékos jégkárt – ismertette Süle Katalin, hozzátéve, hogy a károk felmérése folyamatosan tart. Beszámolt arról is, hogy a hétvégi 20-30 milliméteres eső inkább a kukoricának, napraforgónak és a szójának kedvez, a kalászosok közül legfeljebb a késői kalászosoknak segít valamelyest.

Az aszályos idő miatt a gazdák idén a tavalyinál alacsonyabb termésátlagokra számítanak.

Az őszi árpa aratása már megkezdődött a megyében, a 2800 hektárnyi területen 5,2 tonna a hektáronkénti hozam. Zala megyében összesen 58 ezer hektáron kell betakarítani a termést. A csaknem 28 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti becsült termésátlaga 5,1 tonna, a 15,6 ezer hektáros repce várható hozama 2,6 tonna hektáronként – közölte a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az őszi árpa aratása rövidesen befejeződik Zala megyében, a betakarítási munkát a repce- és az őszibúza-táblákon folytatják.

A gazdáknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a napraforgó gomba- és rovarkártevői, a kukoricabogarak és a szójakártevők elleni védekezésre is – emelte ki Süle Katalin. Az értékesítésről elmondta: az őszi árpa tonnánkénti ára 32-35 ezer forint között alakul, míg a búzáé 40-44 ezer forint tonnánként.

Kártevő körkép: a szójában a tripszek és atkák szaporodása még intenzívebb volt a múlt héten. A kártevők egy-egy táblán az alsó-középső lombzónában is általánosan jelen vannak, a felső szinten csak néhány egyed található elszórtan. Az atkák esetében a kifejlett alakok mellett, tömegesen találhatók tojások is. A kártevők mennyisége átlagosan (fajtától függően) 4-6 mozgó alak/levélke. A szójaállományokban a poloskák is megjelentek, a jelenlétük egyelőre még kártételi küszöbszint alatti. Észlelési szintű a bagolylepkék kártétele.

Forrás: agroinform.hu

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Az elmúlt hetek folyamatai az árak emelkedése irányába mutatnak, még akkor is, ha a fundamentális tényezők, a kínálat alakulása ezt nem is indokolná.

Január utolsó napjaiban hasonló helyzet volt jellemző, mint egy évvel ezelőtt: az árak csökkenése újfent erősebben veszélyeztette a kereskedelmet bármi másnál. Különösen kritikussá a búza esetében vált a helyzet, az európai vetésterületekről érkezett hírek alapján a 2017. évi szezonban ismételten jóval nagyobb mennyiség várható.

A 24,2 millió hektáros terület évek óta közel azonos, a tavalyi átlaghozamesés okait már sokat elemezték, nem valószínű, hogy megismétlődne, így a 145 millió tonnás össztermés elérése sem irreális. Ehhez viszont az kellene, hogy a 2014. évi és a 2015. évi átlaghozamok legyenek jellemzőek 2017-ben is, és ezen a téren már szkeptikusabb vagyok.

Az elmúlt napok-hetek időjárása sokban biztonságot adott a téli kultúráknak, de most már szükség lenne csapadékra is – a legutóbbi elemzések már vízhiányról számoltak be, nemcsak itthon, de Nyugat-Európában is.

Egy évvel ezelőtt egy elemzésben a 160,- EUR/to-s árakat már túl alacsonynak tartottam, és ezért sem vártam további árcsökkenést, de a kedvező kilátások erre rácáfoltak, és nemcsak márciusban, hanem júniusban értük el az elmúlt évek legalacsonyabb árszintjeit, az azonnali piacon egészen 140,-EUR/to-s szintig estek a jegyzések.

A 2016-os termelés visszaesést hozott Európában, és ez most is érezteti hatását

– a piac „támaszt” kapott, és megállt az árcsökkenés. A 2017. január utolsó napjaiban bekövetkezett zuhanás azért volt félelmetes, mert megvolt az esélye annak, hogy nem áll meg a 165,-EUR/to-s szint körül, hanem folytatódik, akár a 150-155 EUR/to-s szintig.

Szerencsére nem így történt, és a pénzügyi alapok tevékenysége újabb lökést adott – főként Európán kívül –, és most már azt elemezzük, hol lehet az elmúlt hónapok fel-le liftezése után az újabb szint. Én személy szerint a 170-es szinteket várom az ó- és az új termésre is, a hosszabb távú tendenciák és a költségek alapján.

A folyamat nem volt egyedülálló – a kukorica is követte ezt a trendet, szintén a 170,-EUR/to-s szinteken mozognak most az árak, és valamelyest határozottabb az emelkedő tendencia. Fontosnak vélem, hogy ez így Európára jellemző, ha a világ egyéb részeit nézzük, akkor a kukorica árszintje alacsonyabb, mint a búzáé.

A sokat idézett chicagói jegyzéseknél például a lágy búza árszintje 165,-USD/to (4,5 USD/bu) körül áll, a kukoricáé meg 145,-USD/to-s (3,7 USD/bu) szinten. Ha a fekete-tengeri jegyzéseket nézzük, ott is hasonló a helyzet, a malmi búzára legutóbb 195-197,5 USD/to-s áron volt vevő, míg a kukorica jegyzése 170,-USD/to alatt van. Miért is érdekes ez?

A tavaszi vetésszerkezet még nem dőlt el véglegesen, lehetnek még finomítások mind Európában, mind az északi félteke egyéb területein, és a tendenciák alapján akár kialakulhat egy olyan helyzet is, amikor az eddigi nyertes olajos magvak fognak versenyezni a kukoricával, vagyis a repce és a szója vetésterülete emelkedhet, míg a kukoricáé csökkenhet.

Az elmúlt hónapokban a szójabab és a repcemag volt szinte az egyetlen olyan termék, aminél folyamatos áremelkedést lehetett tapasztalni, de ez most mintha megállt volna.

Az ótermésre vonatkozó jegyzéseknél még nem túl erősen, de az új termésre vonatkozó áraknál már egyértelműbben érezhető a trend változása. Természetesen ezt még nagyon sok minden befolyásolhatja, nem tudjuk még, milyen volt az áttelelés, nem látjuk még a napraforgó számait, de összességében a világ olajosmag-termelése közelebb kerülhet 2017-ben az egyensúlyi állapothoz, de most nem a kereslet csökkenése lehet a fontosabb tényező, hanem a kínálat növekedése.

Csak az európai piacokat tekintve az árszintek alapján a repce az (egyik, ha nem a) legjövedelmezőbb termény, és a mostani kilátásokat illetően 2017-ben a tavalyinál jobb eredmény várható. A repce árát azonban a szójabab határozza meg, és emiatt várható, hogy ezeknél a termékeknél a nagyobb kínálat az árszintek csökkenését hozza magával. A legutóbbi becslések alapján

a világ szójababmérlege továbbra is pozitív számot mutat, és a készletek további növekedését várhatjuk.

A piaci folyamatokban egy másik folyamat is tetten érhető, és ez már az itthoni helyzetet is jellemzi. A termelési volumenek növekedése nem minden téren esik egybe a piaci igényekkel, és a minőségi elvárások teljesítése nehézségekbe ütközhet.

Ezen a héten van a PREGA ’17 Konferencia, és már az előzetes információk alapján is megfogalmazódott, hogy a jövedelmező gazdálkodás egyik kulcskérdése hazánkban is és a jellemzően exportra is termelő országokban is most már a megfelelő minőség biztosítása lesz. Az árak alakulását követve nem számíthatunk arra, hogy globálisan egyre feljebb kúsznak majd ismételten az árak, a jegyzések –

a kereslet növekedése is elsősorban a kevésbé fejlett régiók felől érkezik, és ez fékezi az árak emelkedését.

Abban látom a megoldás (egyik lehetséges) útját, ha a felhasznált erőforrások hatékonyságának növelése érdekében egyre magasabb minőségű termékeket állítunk elő, és azokra koncentrálunk. Jó példa erre a magas olajsavas napraforgómag termelése, ahol ugyan korlátozott a felvevő piac, de arra mire szüksége van, arra fizet minőségi felárat. Hasonló ehhez az olajos magvaknál, a búzánál a beltartalmi értékek alapján történő értékesítés is, de ehhez persze tudnia kell a termelőnek, hogy milyen áruja van, a felhasználónak meg, hogy meddig éri meg neki.

A piaci árakban ezek már most jelentkeznek, ha csak azt nézzük, hogy az euro búzára (11 százalékos fehérjetartalommal) jelenleg 41.000,-Ft/to körüli eladói telephelyi áron lenne igény, míg a malmi búzát már 45.000,-Ft/to fölött is keresik, egyértelmű, hogy a sokszor hallott mondás, miszerint ’”a piac nem fizeti meg a minőséget”, nem teljesen fedi a valóságot.

Nehéz a helyzet akkor, ha egy termelő úgymond ’felesleget’ termel, hiszen akkor valóban nincs értéke az árujának. De ha ehelyett már a gondolkodásában is átáll a ’többlet’ termelésére, akkor már célszerűen, a vevői igényeket szem előtt tartva tud dönteni – adott esetben a precíziós gazdálkodás bevezetéséről is gazdaságában.

Bízzunk abban, hogy a trend valóban fordul és láttuk a piac „alját”, egyelőre a jelek inkább ebbe az irányba mutatnak középtávon. Rövid távon, egy-két hónapon belül ez még nem biztos, hogy érvényesülni fog, és termékenként is eltérések lehetnek. A kukorica esetében várom leginkább az oldalazó mozgást, a búza mehet még feljebb, míg az olajos magvaknál akár korrekciós jellegű csökkenés is lehet.

Forrás: Agroinform.hu – Bidló Gábor

 

A napraforgó mellett a korai szójatáblákon is zajlik az aratás, a kukorica betakarítása pedig várhatóan két héten belül kezdődik el a megyében – közölte Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A gazdák jól haladnak az őszi munkákkal, az elmúlt hetekben a rendkívül meleg időjárás is segítette a betakarítást, a csapadékhiány viszont hátráltatja a magágykészítést. Zala megyében a jelenlegi legaktuálisabb teendők a problémamentes betakarítás és a kalászos gabonák megfelelő időben történő elvetése.

Forrás. sgforum.hu

Forrás. sgforum.hu

Az őszi káposztarepcét csaknem 10 ezer hektáron vetették el. A vetések átlagosan fejlődnek, bár néhány területen rovarkártétel miatt újra kellett vetni a magot. A kalászosok vetése várhatóan az előrejelzett esőzések után kezdődhet el. Zala megyében a tervek szerint a csaknem 110 ezer hektárnyi szántóföldi területből 40 ezer hektáron kerül ősszel földbe a mag: az őszi búzát 21 300 hektáron, az árpát csaknem 5300 hektáron vetik el. A tritikálé vetésterülete meghaladja a 2 ezer hektárt, 330 hektáron pedig rozst vetnek.

Forrás: agroinform.com

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Tíz új genetikailag módosított organizmust (GMO) tartalmazó növény élelmiszeripari és takarmányozási felhasználását hagyta jóvá pénteken az Európai Bizottság.

A testület egyúttal hét korábban kiadott GMO engedélyezését is meghosszabbította. Az uniós szintű engedély köztermesztést egyik esetben sem tesz lehetővé. A jövőben a jóváhagyás alapján több újabb génmódosított kukorica, szójabab, repce és gyapot jelenhet meg az uniós piacon takarmányozási és élelmiszeripari felhasználásra. A meghosszabbított engedélyek szintén különféle kukorica-, repce- és gyapotfajtákra vonatkoznak. A bizottság emellett kétféle génmódosított szegfű importját is jóváhagyta.

A hatályos GMO-engedélyezési eljárás szabályai szerint az Európai Bizottság csak olyan GMO-kat engedélyezhet, amelyek jóváhagyását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság támogatja, illetve az állandó és fellebbviteli bizottság egyike sem ellenzi; a tagállamok kormányait képviselő tanácsban pedig minősített többségre van szükség az engedélyezés megakadályozásához. A bizottság közleménye szerint az összesen 19 GMO engedélyezési eljárása során sem a jóváhagyás mellett, sem ellene nem alakult ki legalább kétharmados többség, így a bizottságnak ki kellett adnia az engedélyeket, amelyek 10 évig érvényesek.

Az Európai Unióban 58 GMO-t lehet élelmiszeripari és takarmányozási célra felhasználni, ezeket egészíti majd ki a most jóváhagyott 10 növény. Termesztésre eddig egyetlen génmódosított vetőmagot hagyott jóvá Brüsszel. Az egyetlen az Európai Unióban termeszthető génmódosított növény egy amerikai vállalat által engedélyeztetett kukoricafajta.

GMO kukorica

GMO kukorica

Az uniós jóváhagyás dacára Magyarországon ennek termesztése sem engedélyezett, mert a kormány az uniós GMO-rendelet védzáradékára hivatkozva az engedély magyarországi hatályát felfüggesztette. Magyarországon az alaptörvény is kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, s ezt az állam a többi között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.

A bizottság a héten ismertette javaslatát az uniós GMO-engedélyeztetési rendelet módosítására, amellyel szándéka szerint nagyobb szabadságot szeretne biztosítani a tagállamoknak arra, hogy eldönthessék, igazodnak-e az uniós szinten kiadott GMO-engedélyekhez, vagy inkább úgynevezett opt-outért folyamodnak, azt kérve, hogy az adott ország területére az engedély ne legyen érvényes. Az opt-out kérelmet indokolni kell majd, és csak akkor lesz jóváhagyható, ha összhangban áll az uniós joggal, és az EU nemzetközi kötelezettségeivel.

Forrás: agroinform.com

Már a jövő év elején lehetővé válhat a génmódosított organizmusokat (GMO) tartalmazó, s az ezen összetevőktől mentes élelmiszerek megkülönböztetése a termékek címkéin – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy módosítaná, hogy lehetővé tenné a GMO-mentesség feltüntetését. Hozzátette: előreláthatóan már a tavaszi ülésszak végén, de legkésőbb őszi elején tárgyalhatja a módosítást.

A politikus reményei szerint a vásárlói elvárásoknak megfelelni igyekvő termelők lényegében kénytelenek lesznek áttérni azon takarmányozási módszerekre, amelyekkel ki lehetne váltani az import GMO-szóját. E kényszerűség – tette hozzá – egyébként gazdasági előnyökkel is jár a gazdálkodóknak, mert a jelenleg még kísérletezési stádiumban lévő hazai takarmánykeverék olcsóbb az import GMO-szójás változatnál. A tervek szerint a keverékkel kapcsolatos kísérletek nagyüzemi körülmények között tartott állatok esetében is véget érnek az év végére. Ezért 2016. elejétől már minden szempontból elő lesz készítve a GMO-mentes magyar
élelmiszerek boltokban való megjelenése.

Az államtitkár egyébként egy, a Mezőfalvai Zrt.-nél tartott sajtótájékoztatón jelentette be január 22-én, hogy Magyarország a GMO-mentes tej, hús és tojás előállítására készül. Jelezte, hogy az agrárkormányzat első lépésként a hazai állati takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító import szója kiváltását kezdte el. Mivel a többségében Dél-Amerikából származó növényt génmódosított eljárással termesztik, ezért új fehérje programot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása. A takarmányozási probléma megoldása érdekében bevonták a programba az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetet, valamint az agrár felsőoktatás kiemelt intézményeinek takarmányozással és állattenyésztéssel foglalkozó tanszékeit.

A világ génmódosított növény termelésének 99 százalékát négy fontos mezőgazdasági haszonnövény adja:  a szója, a kukorica, a repce és a gyapot. Ezek közül Magyarországon nem ideálisak a klimatikus feltételek a szója termeléséhez sem. Mindez azért is fontos, mert miközben a hazai fehérjenövények – szója, csicseriborsó, lóbab, csillagfürt – termelési területe csökkent, megugrott az állattenyésztés importfehérjére alapozott takarmányozási gyakorlata, ami egyébként jelentős költségnövelő tényező: az állattenyésztés igényeit ezért jelenleg csak behozatallal lehet kielégíteni. Európa szójafehérje-ellátása az Egyesült Államoktól illetve egyes dél-amerikai országoktól függ, ahol engedélyezett a GMO-szója termesztése.

gmo-mentesség

gmo-mentesség (fotó: Shutterstock)

Az államtitkár kiemelte, hogy az állati takarmányozás megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a gabonamagvak (kukorica, búza), a silózott takarmányok (silókukorica, fűszenázs, zöld gabona szenázs) többnyire megfelelő minőségben rendelkezésre állnak, de a tejtermelést biztosíró tehénállomány fehérjeellátása nem megnyugtató. Utóbbi megoldásaként szóba jöhet például az extrahált napraforgódara, az extrahált repcedara, a kukoricaglutén és a DDGS (kukorica alapú bio alkohol előállítás) szárított mellékterméke. Ez utóbbival kapcsolatban zajlanak az említett ígéretes kísérletek, amelyek előreláthatóan már az év vége előtt befejeződnek.

Forrás: NAK lap (III. évfolyam, 2. szám)

Pár évvel ezelőtt keresett fel minket egy gondterhelt fiatalember, szója/gabona extruder vásárlási szándékkal. Elmondta, hogy nagy szüksége lenne a gépre, viszont a tanyán, ahol ő él kis gazdaságával, nem rendelkezik még elektromosáram-ellátással. Földjeit maga műveli saját gépeivel, és állatait az ott termő gabonával eteti. Bár a növények minősége nem a legjobb, de takarmányozási célra kiváló, mégsem nőnek megfelelő mértékben a malacok, és a tehenek tejhozamával sem elégedett. Hallott a szója és a repce jótékony hatásáról és takarmányként való hasznosításáról, ami szöget ütött a fejében – megoldást kínálva az ő problémájára. Áram nélkül azonban nem működik semmiféle komoly gépezet, maximum a kisfia távirányítós buldózere… Sokat gondolkodtunk, variáltunk, mire megszületett az ötlet: a traktorhajtású extruder! Felcsillant a szemünk és teljesen felvillanyozódtunk! A kardántengely rámutatott a legnagyszerűbb megoldásra! Átültettük a technológiát, és hamarosan elkészítettük a csodagépezetet! De egy jó tervező a jövőbe is kell, hogy lásson – hiszen előbb-utóbb az áramszolgáltató is feltűnik majd a színen. Tehát a masina oda- és visszaalakítható testet öltött, tökéletes prototípus lett mindannyiunk nagy örömére! Azóta már jó néhány traktorhajtású extrudert gyártottunk megrendelőink nagy megelégedésére, s a mi büszkeségünkre. Azt hiszem, a dolgozók nevében is állíthatom, hogy ez a berendezés a szívünkhöz nőtt…

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum