Az Agrárszektor.hu a magyar szójatermesztésről kérdezett mezőgazdasági szakembereket

Csaknem 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete tavaly Magyarországon. A kötelező zöldítés mellett a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is növelte a növény népszerűségét, mivel gyakorlatilag kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. A gazdák közül viszont nem mindenki tudta elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a növény termesztését. A szója ugyanis megfelelő szaktudást és odafigyelést igénylő kultúra, nem minden hazai területen lehet sikeresen termeszteni, így idén nem valószínű, hogy tovább nő a vetésterülete.

A magyar szójatermesztés lehetőségeiről, kritikus pontjairól, a növényt először választó termelők tapasztalatairól hazánk vezető mezőgazdasági inputgyártó és -forgalmazó cégeinek szakembereit kérdeztük.

Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. 

Az elmúlt években 30-40 ezer hektár körül alakult a hazai szójatermesztés volumene. Tavaly viszont az óriási vetésterület miatt már 77 000 hektáron foglalkoztunk szójával Magyarországon. A termést tekintve az unióban – Olaszország és Franciaország után – dobogós helyre kerültünk, hazánkban Baranya megye a közel 20000 hektáros vetésterületével vezető szerepet tölt be a megyék között. Őt követi sorrendben Vas-, Bács-Kiskun-, Győr-Moson-Sopron- és Zala megye. Ez az öt megye 2015-ben az országos szója vetésterület több mint 50 százalékát adta.

A kötelező zöldítésnek – amely összegszerűen a korábbi alaptámogatás harmadát teszi ki – és a kiugróan magas, 200,1 Euro/hektár termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete. A szója termesztők száma egy év alatt 2000-ről 5000 fölé emelkedett.

Több mint 3000, újonnan belépő gazda vetette feltehetőleg első alkalommal a szóját Magyarországon. Elsősorban nekik kell segítenünk, az ő kezüket kell fognunk, nem felejtkezve el a szóját hosszú évek óta eredményesen termesztő gazdákról sem. Meg kell tanulnunk szóját termeszteni. Az ország egyik legnagyobb szója vetőmag előállítójaként és forgalmazóként óriási a felelősségünk, ami a tájékoztatást illeti. Ezért rendezzük meg immár negyedik éve a szója termesztését segítő „Karintia Szója Roadshow”-ra keresztelt országjáró turnénkat, amely nagy örömünkre idén is kiemelkedő látogatottságot ért el.

A körültekintő fajtaválasztás a sikeres növényvédelem alapja lehet. A nagy kezdeti intenzitással fejlődő fajták ugyanis gyorsabban fedik a területet, így gátat szabnak a gyomoknak. A szója növényvédelmi problémái közül a sikeres gyomirtás végrehajtása elengedhetetlen a gazdaságos termesztéshez. Fontos kritérium, hogy a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel. Az egyéves egyszikűek elsőrendű károsítók a szójában, kiirtásukról mindenképpen gondoskodni kell. Az egyéves kétszikűek közül a parlagfű okozhatja a legtöbb problémát, nemcsak a termésveszteség, hanem a hatóság által kiszabott esetleges büntetés miatt is.

Kórtani szempontból számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a szóját súlyosan károsíthatják a vírusok, a baktériumok és a gombák. A fungicides kezelésre használható készítmények köre szűkös, ezért is lényeges az egészséges vetőmag választása, a megfelelő vetésforgó és agrotechnika betartása. A kémiai védekezés kulcsát a magas minőségben elvégzett vetőmagcsávázás jelentheti, mely esetben lényeges, hogy a Rhizobium japonicum baktériumot ne károsítsa, így ne gátolja a gümőképződést.

Bene László, ügyvezető igazgató, Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. 

A hazai szójatermesztésben tavaly a legnagyobb lökést a zöldítés adta meg, mivel aki már eleve szóját termesztett, adott volt, hogy a szóját fogja használni az ökológiai másodvetésben. De emellett az is növelte a növény népszerűségét, hogy megjelent a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is, amely szintén befolyásolta a szójatermesztési kedvet. Ez utóbbi támogatás ugyan kicsit szigorúbb volt, mint a zöldítés, mert amíg a zöldítésnél a betakarítandó mennyiség nem volt előírva, a fehérjeprogramban hektáronként minimum 1 tonna szóját kellett betakarítani.

Úgy gondoljuk, hogy idén nem nő tovább a szója vetésterülete. Ennek az az alapvető oka, hogy több olyan gazda van – főleg az újonnan belépők között – akik nem tudták elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a szója termesztését. Egy átlagos évben hektáronként gazdaságosan minimum 2-2,5 tonna szóját kell termelni, és nagyon sokan csak 1-1,5 tonnát tudtak elérni, vagy még annyit sem. Azt gondolom, hogy azok a termelők, akik tavaly fogtak először szójatermesztésbe, idén nem választják újra a növényt.

Klíma és talaj tekintetében több szakértő szerint Magyarország 120-130 ezer hektár szója termesztésére is predesztinált lenne. Erre a takarmányfeldolgozók oldaláról is lenne igény, az országnak ugyanis rendkívül magas a szójaimport-igénye, amely egyrészt drága, és a GMO befolyásoltság miatt komplikált, hogy GMO-mentes szóját tudjunk behozni az országba.

Ezért mi úgy prognosztizáljuk, hogy idén olyan 55-65 ezer hektár körül alakul a szója vetésterülete az országban. Önmagában a szója egy nagyon jó növény, rendkívül jó elővetemény, aki pedig komolyan, akár évtizedek óta foglalkozik szójával tudja, hogy mennyire jól lehet termeszteni. Mindig nagyon jó a piaca, nagyon jól értékesíthető, viszont tudomásul kell venni, hogy megfelelő szaktudás kell a termesztéséhez. Önmagában az, hogy elvetjük, kevés a szójához. Ez egy gondozást, odafigyelést igénylő növény.

A szaktudás mellett az is fontos, hogy milyen talajba vetjük a szóját. Sokan hajlamosak belecsúszni a kora nyárba, és kiszáradt, nagyon rögös, hantos talajba vetik el a növényt, vagy nem megfelelő minőségű vetőmagot vásárolnak. Ez később kelési problémákhoz vezethet, amely aztán a termésmennyiséget befolyásolhatja.

Elmondhatjuk, hogy tavaly a vetőmag-előállítók között a szélsőséges időjárás komolyan befolyásolta a szójavetőmag minőségét. Az uniós szójacsíra szabvány normál esetben 80 százalékos csírát ír elő, de tavaly annyira kevés tétel felelt volna meg az előírásoknak, hogy Horvátországban ezt már levitték 70-re. Magyarországon még csak gondolkodnak róla, bízunk abban, hogy ezt nem fogják meglépni a hatóságok. A Raiffeisen Agro Magyarország Kft-n belül minden tétel 80 százalék feletti, sőt néhány esetben 90 százalék feletti csíra értékekkel is rendelkezünk, úgyhogy minden termelőnk igényét ki tudjuk elégíteni.

A jó termés és a megfelelő növényállapot záloga a szója vetőmag rhizobium baktériummal történő kezelése, mivel a szója igényli azt, hogy nitrogénkötő baktériumok legyenek a mag körül. Ezt sokan elfelejtik, vagy csak a vetőmag mellé szórják a port a vetéskor, amely nem túl hatékony megoldás. A professzionális vetőmagos cégek ezért a vetőmagot rhizobiummal bevonva értékesítik.

Bőséges a fajtakínálat, több mint 50, államilag elismert szójafaj közül lehet választani, mely a legkülönfélébb termesztői igények kielégítését szolgálja. Javasoljuk, hogy olyan kiváló genetikájú, magas terméshozamú fajtákat vessenek, amelyek az adott régióban már bizonyítottak. Cégünk zárt szaporítást végez, a nemesítőtől a törzs-elit, illetve szuper-elit vetőmagot kontrolláltan szaporítjuk a másod szaporítási fokig, így garantáljuk a minőségi, GMO-mentes vetőmagot.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos, hogy a vetőmag hogyan, és milyen módon kerül kiszerelésre. Nagyon sokan még mindig kilós kiszerelésben gondolkoznak, de ezt a mentalitást teljesen át kell alakítani mag/hektár szemléletre. Nem az a lényeg ugyanis, hogy hány kilót vetek el, hanem az, hogy mennyi magot juttatok ki egy hektárra.Nem mindegy, hogy az adott vetőmagnak mekkora az ezermagtömege, 100 kilóval lehet, hogy túl sokat vetek ki, de az is lehet, hogy túl keveset. Azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak szója vetőmaggal – így mi is – teljesen átálltak a szemes kiszerelésre.

A cikk folytatása hamarosan következik!

Forrás: agrarszektor.hu

Szóljon hozzá:

Jelentkezzen be felhasználóként, ha szeretne hozzászólni a témához.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Géta cikkajánló
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
full-fat szója szója extruder üzem szója extruder üzem szója felbontó daráló extruder alkatrész gyártás szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum