Találatok erre a kulcsszóra: ‘szója növényvédelme’

Az Agrárszektor.hu a magyar szójatermesztésről kérdezett mezőgazdasági szakembereket

Csaknem 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete tavaly Magyarországon. A kötelező zöldítés mellett a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is növelte a növény népszerűségét, mivel gyakorlatilag kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. A gazdák közül viszont nem mindenki tudta elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a növény termesztését. A szója ugyanis megfelelő szaktudást és odafigyelést igénylő kultúra, nem minden hazai területen lehet sikeresen termeszteni, így idén nem valószínű, hogy tovább nő a vetésterülete.

A magyar szójatermesztés lehetőségeiről, kritikus pontjairól, a növényt először választó termelők tapasztalatairól hazánk vezető mezőgazdasági inputgyártó és -forgalmazó cégeinek szakembereit kérdeztük.

Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. 

Az elmúlt években 30-40 ezer hektár körül alakult a hazai szójatermesztés volumene. Tavaly viszont az óriási vetésterület miatt már 77 000 hektáron foglalkoztunk szójával Magyarországon. A termést tekintve az unióban – Olaszország és Franciaország után – dobogós helyre kerültünk, hazánkban Baranya megye a közel 20000 hektáros vetésterületével vezető szerepet tölt be a megyék között. Őt követi sorrendben Vas-, Bács-Kiskun-, Győr-Moson-Sopron- és Zala megye. Ez az öt megye 2015-ben az országos szója vetésterület több mint 50 százalékát adta.

A kötelező zöldítésnek – amely összegszerűen a korábbi alaptámogatás harmadát teszi ki – és a kiugróan magas, 200,1 Euro/hektár termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete. A szója termesztők száma egy év alatt 2000-ről 5000 fölé emelkedett.

Több mint 3000, újonnan belépő gazda vetette feltehetőleg első alkalommal a szóját Magyarországon. Elsősorban nekik kell segítenünk, az ő kezüket kell fognunk, nem felejtkezve el a szóját hosszú évek óta eredményesen termesztő gazdákról sem. Meg kell tanulnunk szóját termeszteni. Az ország egyik legnagyobb szója vetőmag előállítójaként és forgalmazóként óriási a felelősségünk, ami a tájékoztatást illeti. Ezért rendezzük meg immár negyedik éve a szója termesztését segítő „Karintia Szója Roadshow”-ra keresztelt országjáró turnénkat, amely nagy örömünkre idén is kiemelkedő látogatottságot ért el.

A körültekintő fajtaválasztás a sikeres növényvédelem alapja lehet. A nagy kezdeti intenzitással fejlődő fajták ugyanis gyorsabban fedik a területet, így gátat szabnak a gyomoknak. A szója növényvédelmi problémái közül a sikeres gyomirtás végrehajtása elengedhetetlen a gazdaságos termesztéshez. Fontos kritérium, hogy a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel. Az egyéves egyszikűek elsőrendű károsítók a szójában, kiirtásukról mindenképpen gondoskodni kell. Az egyéves kétszikűek közül a parlagfű okozhatja a legtöbb problémát, nemcsak a termésveszteség, hanem a hatóság által kiszabott esetleges büntetés miatt is.

Kórtani szempontból számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a szóját súlyosan károsíthatják a vírusok, a baktériumok és a gombák. A fungicides kezelésre használható készítmények köre szűkös, ezért is lényeges az egészséges vetőmag választása, a megfelelő vetésforgó és agrotechnika betartása. A kémiai védekezés kulcsát a magas minőségben elvégzett vetőmagcsávázás jelentheti, mely esetben lényeges, hogy a Rhizobium japonicum baktériumot ne károsítsa, így ne gátolja a gümőképződést.

Bene László, ügyvezető igazgató, Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. 

A hazai szójatermesztésben tavaly a legnagyobb lökést a zöldítés adta meg, mivel aki már eleve szóját termesztett, adott volt, hogy a szóját fogja használni az ökológiai másodvetésben. De emellett az is növelte a növény népszerűségét, hogy megjelent a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is, amely szintén befolyásolta a szójatermesztési kedvet. Ez utóbbi támogatás ugyan kicsit szigorúbb volt, mint a zöldítés, mert amíg a zöldítésnél a betakarítandó mennyiség nem volt előírva, a fehérjeprogramban hektáronként minimum 1 tonna szóját kellett betakarítani.

Úgy gondoljuk, hogy idén nem nő tovább a szója vetésterülete. Ennek az az alapvető oka, hogy több olyan gazda van – főleg az újonnan belépők között – akik nem tudták elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a szója termesztését. Egy átlagos évben hektáronként gazdaságosan minimum 2-2,5 tonna szóját kell termelni, és nagyon sokan csak 1-1,5 tonnát tudtak elérni, vagy még annyit sem. Azt gondolom, hogy azok a termelők, akik tavaly fogtak először szójatermesztésbe, idén nem választják újra a növényt.

Klíma és talaj tekintetében több szakértő szerint Magyarország 120-130 ezer hektár szója termesztésére is predesztinált lenne. Erre a takarmányfeldolgozók oldaláról is lenne igény, az országnak ugyanis rendkívül magas a szójaimport-igénye, amely egyrészt drága, és a GMO befolyásoltság miatt komplikált, hogy GMO-mentes szóját tudjunk behozni az országba.

Ezért mi úgy prognosztizáljuk, hogy idén olyan 55-65 ezer hektár körül alakul a szója vetésterülete az országban. Önmagában a szója egy nagyon jó növény, rendkívül jó elővetemény, aki pedig komolyan, akár évtizedek óta foglalkozik szójával tudja, hogy mennyire jól lehet termeszteni. Mindig nagyon jó a piaca, nagyon jól értékesíthető, viszont tudomásul kell venni, hogy megfelelő szaktudás kell a termesztéséhez. Önmagában az, hogy elvetjük, kevés a szójához. Ez egy gondozást, odafigyelést igénylő növény.

A szaktudás mellett az is fontos, hogy milyen talajba vetjük a szóját. Sokan hajlamosak belecsúszni a kora nyárba, és kiszáradt, nagyon rögös, hantos talajba vetik el a növényt, vagy nem megfelelő minőségű vetőmagot vásárolnak. Ez később kelési problémákhoz vezethet, amely aztán a termésmennyiséget befolyásolhatja.

Elmondhatjuk, hogy tavaly a vetőmag-előállítók között a szélsőséges időjárás komolyan befolyásolta a szójavetőmag minőségét. Az uniós szójacsíra szabvány normál esetben 80 százalékos csírát ír elő, de tavaly annyira kevés tétel felelt volna meg az előírásoknak, hogy Horvátországban ezt már levitték 70-re. Magyarországon még csak gondolkodnak róla, bízunk abban, hogy ezt nem fogják meglépni a hatóságok. A Raiffeisen Agro Magyarország Kft-n belül minden tétel 80 százalék feletti, sőt néhány esetben 90 százalék feletti csíra értékekkel is rendelkezünk, úgyhogy minden termelőnk igényét ki tudjuk elégíteni.

A jó termés és a megfelelő növényállapot záloga a szója vetőmag rhizobium baktériummal történő kezelése, mivel a szója igényli azt, hogy nitrogénkötő baktériumok legyenek a mag körül. Ezt sokan elfelejtik, vagy csak a vetőmag mellé szórják a port a vetéskor, amely nem túl hatékony megoldás. A professzionális vetőmagos cégek ezért a vetőmagot rhizobiummal bevonva értékesítik.

Bőséges a fajtakínálat, több mint 50, államilag elismert szójafaj közül lehet választani, mely a legkülönfélébb termesztői igények kielégítését szolgálja. Javasoljuk, hogy olyan kiváló genetikájú, magas terméshozamú fajtákat vessenek, amelyek az adott régióban már bizonyítottak. Cégünk zárt szaporítást végez, a nemesítőtől a törzs-elit, illetve szuper-elit vetőmagot kontrolláltan szaporítjuk a másod szaporítási fokig, így garantáljuk a minőségi, GMO-mentes vetőmagot.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos, hogy a vetőmag hogyan, és milyen módon kerül kiszerelésre. Nagyon sokan még mindig kilós kiszerelésben gondolkoznak, de ezt a mentalitást teljesen át kell alakítani mag/hektár szemléletre. Nem az a lényeg ugyanis, hogy hány kilót vetek el, hanem az, hogy mennyi magot juttatok ki egy hektárra.Nem mindegy, hogy az adott vetőmagnak mekkora az ezermagtömege, 100 kilóval lehet, hogy túl sokat vetek ki, de az is lehet, hogy túl keveset. Azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak szója vetőmaggal – így mi is – teljesen átálltak a szemes kiszerelésre.

A cikk folytatása hamarosan következik!

Forrás: agrarszektor.hu

Sikeres rendezvényt tudhat maga mögött a Magyar Szója Nonprofit Kft.!

 

2015. november 17-én került megrendezésre a Földművelésügyi Minisztériumban a „Szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeli lehetőségei” témájú tanácskozás.

A rendezvényen több, mint száz, a szója iránt érdeklődő gazdálkodó, feldolgozó, takarmányipari képviselő és más pontokon kapcsolódó szakember vett részt. Az érdeklődők nagy létszáma köszönhető többek közt a javuló piaci lehetőségeknek és az idei évben elindult szemes pillangósok támogatásának.

 

Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében kiemelte, hogy sikeres évet tudhat maga mögött a szója ágazat, hiszen a 2015-ös évben közel 77 ezer ha-on termeltek szóját Magyarországon. Az aszály nem kedvezett a növénynek, azonban a termésátlag csökkenés országos átlagban nem éri el a 20%-ot az előző évhez képest. Ez is mutatja a szója magas szintű tűrőképességét a többi növényhez képest.

Az ügyvezető bejelentette, hogy a tagság könnyebb bővíthetősége érdekében 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület. A cégbírósági bejegyzést követően elindulhat a tagok csatlakozása. Így a Kft. által képviselt célok szélesebb körben is megvalósulhatnak.

 

A megnyitót követően Gergely Márta Julianna, az FM munkatársa beszélt a szója termeléshez kötött támogatásáról, illetve a növény más támogatásokhoz való kapcsolódásáról. Ismertette a 2015. évi szója termőterületek méretét megyékre bontva, illetve az újonnan induló AKG-támogatás kapcsán kiemelte, hogy nem lesz korlátozás e vetésváltás szabályokban, mint ahogy az az előző AKG-ban megszokott volt.

 

Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke felhívta a figyelmet a szójatermesztés sarkalatos pontjaira. Mint minden növénynél, a szójánál is nagyon fontos a megfelelő a termőhely és a jó fajtaválasztás és nem elhanyagolható az agrotechnika sem. Beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatokról. A támogatást igénylők közel 8%-át ellenőrizte a hivatal és az ellenőrzöttek 1%-a esetében nem volt szója a területen!

Papp Gergely, a NAK főigazgató helyettese kiemelte, hogy a szójatermelők esetében 14 nappal kitolta az FM a határidőt a beküldendő dokumentumokra vonatkozóan. Ez nagyon sok gazdának jelentett segítséget, hiszen a nyári aszály, majd az októberi csapadékos időjárás sokakat próbára tett. Az előadása végén utalt rá, hogy a GMO-mentes szója iránti igény tovább növelheti a keresletet, így továbbra is nagy potenciált rejt magában ez a növény.

Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_1_2015Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője beszélt a GMO-mentes jelölés helyzetéről. Mint ismert, elfogadásra vár az a jogszabály, mely a hazai takarmányok és élelmiszeripari termékek jelölését tenné lehetővé. Ez a lépés nagyban segítheti mind a termelőket, mind a feldolgozókat a termékeik értékesítésében, és a fogyasztókat is, a termékválasztásban. A régiónkban már több pozitív példa is akad az ilyen jelölések hasznosságára. Ilyen pl. a Donau Soya Szövetség által kialakított védjegy rendszer.

Marija Kalentic a Duna Szója Szövetség kelet-európai vezetője a szünet után a Duna Szója védjegy jelentőségéről és az abban rejlő lehetőségekről beszélt. A fokozódó érdeklődés miatt már bevezetésre került az Európai Szója védjegy is, hiszen bizonyos piacok igenis igénylik a GMO-mentes szóját. Ilyen pl. Ausztria, Svájc és Németország. Kiemelkedő, hogy Szerbia meg tudja termelni magának a számára szükséges éves GMO-mentes szója mennyiséget. Fontos ez azért, mert GMO-t tartalmazó terméket nem importálnak, így a megtermelt élelmiszerek is GMO-mentesek.

Dr. Balikó Sándor a 2015. évi termelési tapasztalatokról beszélt és a jövőbeli lehetőségekről. Előadásában ismertette az idei év szélsőséges időjárási viszonyait a korábbi évekhez képest. Felhívta a figyelmet a gyomok elleni védekezésre, a szója betegségeire és kártevőire. Kiemelte, hogy a már ismert, de korábban nem vizsgált jelenség is hangsúlyos volt a szójában: a gyomirtószer-érzékenység. Ez olyan károsodást okozhat a növényekben, amely visszafordíthatatlan és akár teljes pusztuláshoz is vezethet. Nagyon fontos a szója növényvédelme, hiszen a szójánál ez az egyik döntő momentum a termesztés sikerét tekintve.

 

Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője érdekfeszítő statisztikákat mutatott az EU szójatermelő országainak adataiból. Kiemelte, hogy a 2015-ös évben újonnan belépő gazdaságok többsége 10-30 ha közötti területen termelt szóját. A szója versenyképessége csapadékos években kiváló, szárazabb években viszont a gyengébb termőképességű szójatermő területeken bízhatunk a más növényekkel szembeni nagyobb profitban.

Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója betekintést nyújtott a szója aktuális világpiaci helyzetébe. Előadásában elmondta, hogy a folyamatosan növekvő világpiaci igények növekvő szójatermelést hoznak magukkal. A nemzetközi piacokon már lehet látni, hogy a GMO-mentes szója esetében felárat fizet a piac. Ez hazánkban azonban nem érzékelhető egyelőre.Tovabbra_is_kozeppontban_a_szoja_3_2015

Az előadásokat követően a moderátor, dr. Bódis László kívánt a hallgatóságnak sok sikert a munkában, kapcsolódjon az bármilyen szállal is a szójához!

/Bányai Tibor/
Az előadásanyagok itt érhetők el.

Forrás: magyarszoja.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség