Találatok erre a kategóriára: ‘GMO’

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

vedjegy

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Idén Argentína és Brazília is kevesebb szóját takaríthat be az USDA előrejelzése szerint, így a szója világpiaci ára jónak ígérkezik. Itthon a termeléshez kötött támogatás ad lendületet a kultúrának. A kilátások tehát nem rosszak – még akkor sem, ha a növény kiszorul a zöldített területből

A zöldítési előírások szigorodása miatt idén egy picit csökkenhet a tavalyi 77 ezer hektáros szójatermő terület, de lényeges változás – a hektár alapon járó fehérjenövény-prémium miatt – nem várható. A „zöldített” területen vegetációban nem végezhető peszticides kezelés, ami a szója esetében azt jelenti, hogy sem a gombák, sem a rovarkártevők ellen nem lehet az állományban védekezni. A gyomirtás pedig komoly felkészültséget és szaktudást igényel a beszűkült szerpaletta miatt. Vetés, illetve kelés előtt 7 hatóanyagot lehet bevetni 8-féle készítményben, míg kelés után már csak 4-et – összegzi a kihívásokat dr. Bárány Sándor ismert szójavetőmag-előállító és szójatermelő.

Egyszóval a szójások úgy érzik, már így is nehéz volt az életük, a további szerkorlátozás egyet jelent azzal, hogy a szóját nem számolják bele a zöldített területbe. Aki viszont „megtanulta” ezt a növényt, az most már nem engedi ki a keze közül. A fehérjenövény termeléshez kötött támogatása így is kompenzálja a technológiai nehézségeket.

Hogyan számolunk, ha kiesett a zöldítésből?

A terület 5%-án kell valamilyen módon teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat. Magyarországon legtöbben a nitrogénkötő növényeket (szója, borsó, lucerna…), a másodvetést (olajretek, mustár, facélia, len…) és az ugaroltatást választották az előírás teljesítésére. A súlyzó faktoroknak köszönhetően a legkisebb területtel a parlag tudta az 5%-os elvárást teljesíteni (1-es szorzó), ám ez csak viszi a pénzt. 0,7-es szorzóval lehetett figyelembe venni a pillangósokkal bevetett területet, ami jóval több terület lekötését jelentette, viszont hozta a pénzt. Ráadásul fehérjenövény-prémium is járt érte (szójáért, borsóért mintegy 60 ezer Ft/ha, lucernáért mintegy 22 ezer Ft/ha).

Töretlen népszerűségnek örvend a szója

Ha a szója mintegy 70 ezer hektáros területe kiesik a zöldítésből, akkor legalább 160 ezer hektárral kell növelni a másodvetésre kijelölt terület nagyságát, az ugyanis csak 0,3-as szorzóval vehető figyelembe a zöldített terület kalkulálásakor. Ez bizonyára így is lesz, ami a tavaszi vetésű növények előtt tovább növeli a talajok szervesanyag-készletét. Ez persze nehezen számszerűsíthető előny a gazdák számára. Fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy a talajművelés, a vetőmag és vetés, majd a beforgatás költségének és időigényének örülni tudjon a termelő.

Megszállott szójások

De egyre profibbak és eltökéltebbek a szójások is. „Itt, Baranyában, mi komolyan vesszük a szóját. Vannak persze Borsodban és a Bács-Kiskun Duna melletti földjein is nagy szójások” – engedi meg Bárány Sándor. Szerinte sok még a tanulnivaló a növénnyel, de nagyok a lehetőségek is. A GMO-mentes szójababra egyre nagyobb az igény, keresleti piaccal kell számolni.

A szójatechnológia előnyös vonásai:

  • 67 engedélyezett fajtából válogathatnak a hazai termelők. Ma már létezik 85 napos szója is, amelyik őszi árpa (de akár különleges konzervipari növények mint a kapor vagy spenót) után másodvetésben is megterem 2-2,5 tonnát.
  • Gabona-sortávtól kukorica-sortávig (12-76) többféle térállásban is vethető, ezért a géppark adottságaihoz igazítható.
  • Ha csak a technológiai igényt tekintjük, akkor általánosságban a hosszabb tenyészidejű, robusztusabb fajták mehetnek tág sortávra és az ország déli régióiba, míg a rövidebb tenyészidejű, filigránabb fajták duplagabona vagy akár gabona-sortávra, az ország északibb régióiba. A humuszos vályog talajok több növényt képesek kinevelni (sűrítés), míg a homokos vályog kevesebbet (tágabb tér).
  • Oltóanyagot használjunk a nitrogénkötés segítésére. Ha ez megvan, egy indító nitrogénadagot leszámítva nem lesz gondunk erre a tápanyagra, viszont az utóvetemény meghálálja majd a pillangós előveteményt.
  • Biológiai készítményekkel mérsékelni lehet a gombás betegségek esélyét, így a szerhasználatot.
  • Deszikkálva és ragasztva a koraibb fajták is minimális veszteséggel kombájnolhatók.

Bárány Sándor francia fajtákkal foglalkozik, de szép számmal vannak német, svájci, kanadai, osztrák nemesítésű szóják is a vetőmagpiacon, sőt, megjelentek az ukránok is.

Így válasszunk fajtát:
1. Termőhelyhez éréscsoportot (észak-dél, laza-kötött talaj)
2. Gépparkhoz sortávot (12-24-38-45-76 centiméter)
3. Jó termőképesség, magas fehérjetartalom
4. Minél jobb ellenálló képesség a peronoszpórával, fehérpenésszel, baktériumos betegségekkel szemben
5. Alsó hüvelyek minél magasabban helyezkedjenek el
6. Egyenletes érés, gyenge pergési hajlam
7. Jó szárszilárdság
Forrás: agrarszektor.hu

Szójaajánlatok a piacvezetőtől

Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása miatt a 2016-s rekord év után, tavaly a szója átlagtermése sok helyen elmaradt a várakozásoktól. A termelési kedvet tovább csökkentette a zöldítési támogatás előírásaiban bekövetkezett változás, ami a szójatermelőket kedvezőtlenül érintette. Sokak számára felmerült a kérdés, hogy szabad-e szóját tovább termelni, és ha igen, akkor milyen fajtát válasszanak.

Az EURALIS a legnagyobb GMO mentes szójanemesítő Európában. Innovatív cégként folyamatosan újítjuk meg a kínálatunkat, amiben kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a magyarországi termesztési körülményeknek leginkább megfelelő fajtákat hozzunk forgalomba. Fajtáink folyamatosan szerepelnek a Nébih hivatalos kísérleteiben és az itt elért eredmények visszaigazolják, hogy az EURALIS szója genetikája kiemelkedik a konkurens termékek közül. Az elmúlt évben 2 éréscsoportban is EURALIS szójafajta végzett az élen.

Termékeink 2003 óta vannak jelen a magyar szójavetőmag-piacon. A hazánkban eltöltött több mint egy évtized alatt az általunk kínált fajták kiemelkedő teljesítményükkel a magyar termesztés megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Piacvezető cégként az egyik legszélesebb választékkal az idei szezonban is az összes Magyarországon biztonságosan termeszthető éréscsoportban kiemelkedő teljesítményre képes fajtákat kínálunk ügyfeleinek.

ES COMANDOR (000.)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
A legkorábbi éréscsoport új fajtája 4,5 t/ha terméspotenciállal. Az érésig eltelt napok száma: 121 nap szoja_image_2018

ES NAVIGATOR (000.)/forgalmazó: KITE Zrt
4,4 t/ha terméspotenciál, 42% fehérjetartalom, 124 napos tenyészidő, másodvetése is alkalmas.

ES MENTOR (00.)/forgalmazó: Galldorf Zrt, SUMI AGRO HUNGARY Kft.
Európában a legnagyobb területen termesztett, Magyarországon éréscsoportjában piacvezető, Nébih kísérleteiben standardként használt szójafajta.

ES ADVISOR (00/0)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
Új fajtánk, amit 5t/ha terméspotenciál, 43% fehérjetartalom jellemez, az érésig eltelt napok száma 130 nap.

ES GLADIATOR (00/0.)/forgalmazó: SUMI AGRO HUNGARY Kft.
A tofugyártás kedvelt/keresett fajtája. Az ország egész területén biztonsággal termelhető szójafajta 5 t/ha terméspotenciállal.

ES PALLADOR (I.)/forgalmazó: KITE Zrt.
Éréscsoportjának kiemelkedő termőképességű fajtája. 2014, 2015, 2016 és 2017- ben is a legmagasabb termésátlagot elérő fajta a Nébih kísérleteiben.

ISIDOR (I)/ forgalmazó: SUMI AGRO HUNGARY Kft.
Magyarországon a legnagyobb területen termelt, piacvezető szójafajta.

ES MEDIATOR (I)/forgalmazó: Galldorf Zrt.
Az EURALIS legnagyobb terméspotenciálú fajtája. 5,33 t/ha-2016 Bóly/Magyar Szója kísérlet.

Összegezve: a termelői tapasztalatok, a piaci visszajelzések és a kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy az EURALIS piacvezetőként minden éréscsoportban kiemelkedő képességű fajtákat kínál a termelők számára.

Teljes választékunkat bemutató kiadványunkba itt tud belelapozni.

Balogh László
Junior Product Manager
Euralis Kft.
www.euralis.hu

Forrás: agroinform.hu

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Kiadvány, amelyben megjelent:

Ésszerű, növekvően támogatott és ígéretes a fehérjenövény-termesztés mind több hazai régióban

Miután Vas megye legnagyobb agrárcége, a Karintia országosan is az egyik legnagyobb szója-portfólióval rendelkezik, logikus és előrelátó stratégiának tűnik, hogy a cég Nyugat-Magyarország felől az Alföld északi és dél-keleti térségei felé terjeszkedik 2018-ban. Meggyőződésesek, kétkedők és elfogulatlan érdeklődők is fontos válaszokat kaptak arra, hogyan látja a szója jövőjét a Karintia a cég decemberi fórumán

 

Stabilan jövedelmező

A vetőmag-, terményműtrágya- és növényvédőszer-forgalmazás mellett a kalászos- és szójafajták szegmensében idéntől már országos lefedettséget, illetve utóbbinál a hazai piac egyik legnagyobb portfólióját bírja a Karintia Kft. Az osztrák anyacég magyar leányvállalatát 20 éve vezető Bene Zoltán a Karintia pécsi szakmai napján rámutatott: a terménykereskedelemben a szója, a bio- és sörárpa előtt intenzív növekedési pálya áll. – Törődésigényes kultúrák, de több okból is megéri a fáradozás. A szója támogatottsága a jövőben várhatóan nőni fog, stabilan jövedelmező a termesztése és értékesítése, továbbá szerepel a zöldítési programban, aminek a révén további támogatásokkal rendelkezik – összegezte előadásában Bene Zoltán, aki szerint a termeléshez kötött, jelenleg bő 67 ezres támogatás akár 70 ezer fölé is nőhet hektáronként.

E magyarországi termesztésű fehérjenövény mellett szól annak GMO-mentes volta, továbbá a biotermesztésbe vont termesztők piaci előnye. Magyar szemmel vonzó perspektívákkal kecsegtető, beszédes adat, hogy míg a teljes hazai szója-vetésterület az osztrákéval egybevethető, odakint a bio-nyilvántartású szója háromszor akkora teret foglal el. Emögött jól felfogott üzleti-jövedelmezőségi előnyök mutathatók ki – hangsúlyozta Bene Zoltán.

 

Globális növekedés

A Karintia ezért azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy vegyék ki a szóját a zöldítési programból (ahol célszerűbb speciális, jövedelmező zöldítőkeverékek alkalmazása), továbbá azt, hogy ne egy, hanem több év távlatában, alaposan jártasságot és hozzáértést szerezve bízzanak a szója gazdaságos termeszthetőségében. – Gyakran tapasztaljuk, hogy akik belevágnak a szójatermesztésbe, azok félinformációk vagy egy gyengébb évjárat miatt gyorsan lemondanak róla. Mi küldetésünknek tekintjük, hogy a vetőmagtól a technológiáig eljuttassuk a jövedelmező fehérjenövény-termesztés lehetőségét mind több magyar gazdához – mutatott rá Bene Zoltán.

Szavait megerősítette a terménypiaci kilátásokat elemző szakember is. Pirkó Péter szerint éppen a stabil értékesítési lehetőségek magyarázzák a szója-vetésterület globális növekedését, amelyek előrevetítik, hogy 2050-re a ma 351 millió tonnás világtermelés eléri majd az 530 milliót. A magyarországi termelésnek is vannak távlatai: az évi 160 ezer tonnás termésnek sokszorosát, akár 500 ezer tonnát is képes volna piacra dobni a hazai ágazat.

karintia_erdemes_figyelni_a_szoja_jovojet_1

További lendület

Bene Zoltán végül szólt a 8 milliárdos állami fehérjeprogram adta lehetőségekről is. Úgy véli, a jelentős állami termesztés- és kutatási-fejlesztési támogatás az említetteken felül is további lendületet adhat az ágazatnak Magyarországon. E nemzetgazdasági szintű folyamatban a Karintia is kiveszi a részét a termesztéstechnológiai ismeretek és az inputanyag biztosítása terén is.

Kohout Zoltán

Kiadvány, amelyben megjelent:

Forrás: agraragazat.hu (2018. január)

Hatalmas harc bontakozik ki a nagy nemzetközi mezőgazdasági inputanyaggyártó vállalatcsoportok között az amerikai szójapiacért. Komoly veszélybe került a Monsanto eddigi vezető szerepe, mert a BASF és a DowDuPont is nagyobb szeletet szeretne szakítani magának a piacból

Meginoghat a Monsanto eddigi vezető szerepe az Amerikai Egyesült Államok 40 milliárd dollárosra becsült szójabab-piacán. A Reuters szerint ugyanis most megnyílhat a piac a versenytársak számára is, mivel a Monsanto egyik legnépszerűbb, glifozát hatóanyagú herbicidjével szemben egyre inkább rezisztenssé válnak a gyomnövények. Számos amerikai gazdaságban keletkeztek emiatt nem várt terméskárok, és ezt a rivális cégek most ki is akarják használni.

A BASF és a DowDuPont is arra készül, hogy olyan szójafajtákat dobjon piacra, amelyeket saját géntechnológiájukkal módosítottak. A tét az, hogy ki irányíthatja a következő farmergenerációk termelését, amely meghatározó szereppel bír az USA exportjában is.

A Monsantonak azért is sok lehet a vesztenivalója, mert a szója a legfontosabb takarmány-alapanyag a szarvasmarha-, a sertés-, a csirke- és a halszektorban is. A versenytársak megjelenése komoly kockázatot jelenthet a Monsanto piacon lévő termékeinek, amelyek versenyképessége és értékesítése is visszaeshet egyes szakértői vélemények szerint.

A BASF a Reuters szerint a további lépések előtt most arra vár, hogy a Monsanto és a Bayer lezárja 63,5 milliárd dolláros fúzióját. A Monsanto-felvásárlás kapcsán ugyanis a Bayer korábban aláírt egy megállapodást, amelynek keretében 5,9 milliárd euróért elad bizonyos Crop Science üzletágakat a BASF-nek.

Az eladni kívánt eszközök között megtalálható a Bayer globális glufozinát-ammónium részlege és lényegében a vállalat összes szántóföldi vetőmaggal foglalkozó üzletága, illetve az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés is. Az értékesítésre kijelölt vetőmagrészlegek között megtalálható a globális gyapotmag-, az észak-amerikai és európai repcemag- és a szójamag-üzletág. Az ügylet része a kapcsolódó szellemi tulajdonok és létesítmények, valamint több mint 1800 alkalmazott átadása, elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, Kanadában és Belgiumban.

A DowDuPont terjeszkedését egyelőre nehezíti, hogy a vállalatcsoport pillanatnyilag új szójafajtájának kínai engedélyezésére vár. A z ázsiai ország jóváhagyás ugyanis alapot adhatna ahhoz, hogy a DowDuPont felfuttassa a kínai exportra szánt szójatermelést az USA-ban. Ha a DowDuPont megkapná a kínai engedélyt, szakmai vélemények szerint a cég az egyik legnagyobb termelésirendszer-beruházását hozhatná létre az Egyesült Államok piacán.

Forrás: agrarszektor.hu

Heteken belül elfogadhatja a parlament az új Nemzeti Fehérjeprogramot, amelynek legfontosabb célja az országba beérkező nagy mennyiségű import szója kiváltása a Magyarországon termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel

Az alternatív takarmányozás a program sikerének egyik eleme lehet, a hazai feldolgozók azzal, hogy biztosítják a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, és hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, aktívan ki tudják venni a részüket a programból. A Nemzeti Fehérjeprogram lényegéről és jelentőségéről, illetve a Hungrana erre vonatkozó terveiről Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

Kidolgozás alatt áll az új Nemzeti Fehérjeprogram, amely egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Miért van szükség egy ilyen programra?

Magyarországon hozzávetőlegesen 600 ezer tonna extrahált szójadara igényről beszélhetünk éves szinten, amit többnyire importból tud fedezni az ország. Ennek jelentős része külföldről behozott szójatermék, amelynek a minősége és a GMO-mentessége nem garantált. Az új Nemzeti Fehérjeprogram arról szól, hogyan lehet ezt a nagy mennyiségű szóját minél nagyobb mértékben kiváltani a Magyarországon termesztett növényekkel.

A legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikából importálunk fehérjetartalmú szóját. Nemcsak Magyarországra, de Európába is hatalmas mennyiség áramlik be Amerikából, aminek az az oka, hogy ott nagy mennyiségben termesztik, így a termék olcsó az európai fehérjeforrásokhoz képest. Ez az oka annak, hogy Európában attól függetlenül is ezt használjuk, hogy nem tudunk egyértelműen meggyőződni a GMO-mentességről.

Magyarországon a GMO-mentesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az ellátásbiztonság megköveteli azt is, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egy bizonyos terméknek, illetve országnak, hanem próbálja meg maga előállítani a lehető legtöbb fehérjét.

Mi az oka ennek a nagymértékű importfüggőségnek? Miért jelent ez problémát?

Ennek számtalan oka van. Egyrészt nagyon sok fehérjét eszünk, és ezt legnagyobb mennyiségben tejtermékek és hús formájában visszük be a szervezetünkbe. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy néhány korábban hagyományos fehérjedús anyagot, mint a halliszt vagy a húsliszt, már betiltottak. Magyarországon kevés olyan növény van, amely fehérjében gazdag, a szójatermeléshez ugyanis az Európára jellemző klimatikus, illetve talajtani viszonyok nem a legmegfelelőbbek. Azt a rengeteg állatot azonban, amelyből a tejet és a húst állítja elő az ország, jelentős mennyiségű szójával kell etetni.

Voltak már a Nemzeti Fehérjeprogramhoz hasonló kezdeményezések nemzetközi és hazai szinten is, miben lehet más az elődeihez képest? Mitől lehet valóban sikeres egy ilyen program a gyakorlatban?

Az új Nemzeti Fehérjeprogram koordinálásával és levezénylésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) bízták meg, amely jelenleg olyan vezetéssel és szaktudással rendelkezik, hogy bizonyára profin meg tudja majd valósítani a program kivitelezését. Emellett most egy sokkal komolyabb szándék érezhető a kormány részéről is.

Ez egy kimondottan komplex kezdeményezés, mikor számíthatunk látható eredményekre?

Nagyon bízom benne, hogy a parlament heteken belül elfogadja az új Nemzeti Fehérjeprogramot, és a NAIK, illetve a többi érintett szervezet azonnal nekilát majd a kidolgozásának. Ez egy több éves, kutatás-fejlesztésen alapuló projekt, ennek eredményeképpen olyan tervek születhetnek, amelyek újabb fehérjedús növények termesztésével, új receptúrákkal és ipari melléktermékek felhasználásával garantálják majd Magyarország minél nagyobb fokú önellátását. Ez egy hosszú folyamat lesz, olyan kísérletekkel és eredményekkel, amelyeket a magyar takarmányipar hosszú távon és fenntarthatóan is felhasználhat majd.

Hogyan tud bekapcsolódni a Hungrana a programba? Tervez-e a cég ehhez kapcsolódóan bármilyen kutatás-fejlesztési programot, termékfejlesztést, illetve kutatóintézetekkel történő együttműködést?

A Hungrana 100 százalékban GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, és nagy mennyiségben állít elő többféle takarmányterméket, amelynek jelentős részét már most is Magyarországon értékesíti. Azzal, hogy a cég biztosítja a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, valamint hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, szerves részként be tud épülni az új Nemzeti Fehérjeprogramba. A Hungrana tervei között egyértelműen szerepel az együttműködés mind a NAIK-kal, mind pedig egyéb, a programban részt vevő cégekkel.

Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy közös európai problémára adott válasz is egyben. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd a magas fehérjenövény importfüggőséggel. A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási oldalról ad erre valamilyen választ?

A Közös Agrárpolitika hamarosan meg fog újulni, így az új Nemzeti Fehérjeprogram kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy mely növények termesztését támogatja majd. Ez természetesen országspecifikus, hiszen korlátai vannak annak, hogy melyik országban milyen mennyiségű és minőségű növényeket lehet előállítani. Magyarországon például nem lehetne nagy mennyiségben cukornádat termeszteni, az ország talajtani és klimatikus viszonyai ugyanis nem megfelelőek ehhez. Azt kell tehát kihasználnunk, ami a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésünkre áll. Fontos szempont, hogy hogyan lehet ösztönözni a termelőket és a gazdálkodókat arra, hogy átálljanak a fehérjedús növények termesztésére. Magyarországon jelenleg is van szójatermesztés, a termés nagy része azonban a külföldi piacokra kerül köszönhetően a garantált GMO-mentességének, és annak, hogy a nyugat-európai piacokon felárral értékesíthető. A jövőben az a legfontosabb, hogy ezt a jó minőségű, GMO-mentes szóját Magyarországon tudjuk tartani.

Mit gondol, az alapján ami már ismert a programból, teljesíti majd a vele szemben támasztott kritériumokat?

Véleményem szerint teljesíteni fogja az elvárt kritériumokat, a NAIK ugyanis egy stabil K+F hátteret ad a programhoz. Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy középtávon megvalósítható cél lehet.

Forrás: agrarszektor.hu

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruderrfej szója extruder üzem szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum