Találatok erre a kategóriára: ‘GMO’

Európában a lengyelek voltak az elsők, akik úgy döntöttek, hogy az uniós szinten lazuló szabályokkal szembemenve megtiltják a génmódosított növények termesztését, sőt, a takarmány-összetevők közül is száműzik az ilyen alapanyagokat. Ilyen messzire egyik tagállam sem merészkedett Európában – mi sem -, de mint kiderült, a lengyelek is túl nagy fába vágták a fejszét

Lengyelországban 2006-ban született meg az a jogszabály, amelyik  a géntechnológiával módosított (GM) összetevőket száműzi a takarmánygyártásból.  A törvény azt is tartalmazza, hogy az importált szójaliszt mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell a hazai felhasználásban, helyette helyi, alternatív fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni. A jogszabály fokozatos megvalósítást tett lehetővé: 2018-ig adott türelmi időt az ilyen tápok etetésére.

A génmódosított növények szabadföldi termesztése Lengyelországban is tilos (egyébként Európa egyetlen tagállamában sem lehet GM-szóját vetni). Eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be – elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki. A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki – 85 százalékban import szójababból.

A 2006-os lengyel jogszabály szigorúbb az európainál, és megtiltja a génmódosított alapanyagok – köztük  a GM-szójából készült liszt – felhasználását az állatok takarmányozására.
Csakhogy a dinamikusan fejlődő lengyel sertés- és pulykaszektor számára létszükséglet ez a takarmányalkotó, így aztán folyton tologatják a megvalósítás határidejét. A mostani jogszabály módosítás 2024-ig ad türelmi időt. A helyzet érthető: Európa legnagyobb pulykatartó országa 2017-ben 7 millió tonna takarmányt gyártott le a szektor számára, míg a sertéseknek 2,2 millió tonna táp készült. Mindehhez a lengyelek éves szinten több mint 2 millió tonna szójalisztet importálnak, ami a növényi eredetű fehérjeforrások 80 százalékát teszi ki. A felhasznált szójaliszt 95 százaléka pedig GM-szójából származik. A repce, napraforgó és borsó feldolgozásával nyert hazai fehérjeforrás az állattenyésztés igényeinek csak mintegy ötödét képes fedezni.

A számok dacára a lengyel vezetés célja, hogy az elkövetkező 5 évben megfelezze a behozott GM-szója mennyiségét, ami tekintve a fehérjeéhség mértékét, továbbra is lehetetlen küldetésnek tűnik. Ha valóban ragaszkodnának a hazai fehérjeforrásokhoz, azzal elveszítenék a versenyképességüket. Az importált szójaliszt ugyanis jóval olcsóbb, mint a hazai eredetű fehérjeforrás. Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy ez a GMO-szabályozás nemcsak a legszigorúbb, de a legformálhatóbb is Európában: úgy nyúlik, mint a rétestészta.

Forrás: agrarszektor.hu

A génszerkesztés látszik az egyedüli megoldásnak arra, hogy a haszonnövények teljesítményjavulásával érdemben növekedjen a szántóföldi növénytermelés árbevétele és nyeresége  – írta az agrarszektor.hu

Látványosan, összesen 20-30 százalékkal romlott Magyarországon a szántóföldi növénytermelés jövedelmezősége az elmúlt években – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ehhez a növekvő költségek és a csökkenő felvásárlási árak is hozzájárultak, de a negatív változások jórészt annak tudhatók be, hogy a gazdálkodók csak átlagos terméseket takaríthattak be. Ennek hátterében pedig az állt, hogy a növények időjárással, illetve kártevőkkel és kórokozókkal szembeni kitettsége jelentősen növekedett, így a lehetségesnél jóval kisebb terméseredményekre voltak csak képesek.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség helyreállításához arra lenne szükség, hogy a 250-350 ezer forint közöttire tehető mai hektáronkénti árbevételt érzékelhetően növelni lehessen. Ehhez viszont olyan fajták kellenének, amelyek ellenállóbbak a természeti hatásokkal szemben. Ezek gyors és stabil előállításához az elnök szerint ma nem látszik más megoldás, mint a génszerkesztés, amely új géntechnikai eljárásként egyre inkább terjed a világban.

Bár ma már nemzetközi szinten is egyre többen fogadják el, hogy az új genetikai eljárásként terjedő génszerkesztés nem genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozását, hanem a haszonnövények precíziós nemesítését jelenti, hazai alkalmazásáról továbbra is viták folynak.

Forrás: nak.hu

Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől

Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Kozárdon, egy szakmai konferencián.

Farkas Sándor ismertette: a parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett Nógrád megyei konferencián Farkas Sándor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az európai mezőgazdaság is legyen mentes a genetikailag módosított szervezetektől.

Mint elmondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Eredménynek nevezte, hogy az európai GMO-mentes fehérjepolitikát célzó, 2012-ben megalakult Duna Szója Szövetségnek köszönhetően folyamatosan nő az Unió szójatermelése, 2016-ról 2017-re 2,7 százalékkal, összesen 2,3 millió tonnával nőtt.

Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását – emlékeztetett az államtitkár, és kiemelte a magyar-német kezdeményezésre tavaly bejelentett Európai Szója Nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat hirdette meg, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban.

Az Agrárminisztérium államtitkára kitért arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Mint fogalmazott, az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások, a kultúrnövény- és haszonállatfajok, -fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökség. Kormányzati célnak nevezte egy állami génbankhálózat kialakítását, hogy valamennyi őshonos magyar haszonállatfajta génmegőrzése biztosított legyen.

Farkas Sándor felidézte, hogy februárban megjelent az egyes génmegőrző intézmények fejlesztésének és kiemelt programjainak támogatásáról szóló kormányhatározat, amelynek alapján 2022-ig mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a génmegőrzési célok megvalósítására.

Bablena Ferenc (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat alelnöke a konferencián üdvözölte a kormány mezőgazdaság-fejlesztési szándékait, ami része annak, hogy a kormányzati politika a városok fejlesztése mellett a vidékfejlesztés felé indul el.

Becsó Károly (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, reméli, hogy ez a vidék és az itt élő szakemberek is be tudnak kapcsolódni a kormányzati programokba.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Jelentősen felforgathatja a szójapiacot is az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, és ez biztosan hatással lesz Magyarország szójatermelésére is – hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán Pápán. Jelenleg nagyon kevés szóját termelünk, pedig e növény jövedelmezőségi szempontból még a kukoricát is megelőzi. A néhány évvel ezelőtt látványosan megélénkült szójatermesztési kedv mostanra láthatóan visszaesett, pedig ha megfelelően választanának fajtát a gazdálkodók, sokkal kevesebb GMO-s importra szorulna az ország

Kedvezők a kilátások Magyarországon a szójatermelésben, de az ágazat teljesítménye nagyban függ a világpiac alakulásától – mondta Kőrös Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője. Az elmúlt két hónapban emelkedtek itthon a szójaárak, a hazai piacon a termelők tonnánként 110-115 ezer forintos felvásárlási ajánlatokat kaptak. A világ déli részén hamarosan befejeződik a betakarítás, csaknem 340 millió tonna szójára lehet majd számítani, ami megfelel a várakozásoknak. Meglepő azonban, hogy a száraz időjárás miatt Argentínában 32 százalékkal lett kevesebb a termés. A 2017-2018-as szezonban világszinten több volt a felhasználás, mint a termelés, így az átmenő készletek két százalékos csökkenéssel 92 millió tonnára apadtak.

Egyre élesedik a kereskedelmi háború Kína és Amerika között, mivel Kína nem akarja beengedni az országba az USA-ból származó szóját – hangsúlyozta a fejlesztési vezető. Kína 96-97 millió tonnás éves szójaigényét Brazíliából szeretné beszerezni, de óvatosan tapogatózik az orosz piacon is. Eddig mindössze 300 ezer tonna szója áramlott az ázsiai országba Oroszországból, most azonban a 800 ezer tonnát is elérheti e mennyiség. Az amerikai szójatermelőket erősen érintheti majd a kialakult helyzet, kérdés ugyanis, hol helyezik majd el megtermelt szójájukat.

A takarmánygyártó cégek nem örülnek annak, ha emelkednek a szójaárak, mivel szinte minden takarmánynak ez az egyik összetevője – tette hozzá Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A legjobb megoldás ilyenkor, ha más termékekkel igyekeznek pótolni a fehérjeforrást, és szójamentes takarmányt állítanak elő. A szóját azonban nem lehet teljes mértékben kiváltani, mert ahhoz túlságosan értékes.

Magyarországra rengeteg – 650 ezer tonna – szója érkezik évente, pedig a cél az lenne, hogy ezt mi termeljük meg. Az elnök-vezérigazgató szerint a fehérjetartalomban érezhető különbségek vannak a hazai és az import szója között. A külföldről beérkező szója hiába magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, döntően GMO-s, a magyar ezzel szemben GMO-mentes, de nem olyan jó minőségű.

Magyarországon jelenleg 45-50 szójafajtát használnak a termelők – mondta Kőrösi Tibor. Vannak rövidebb tenyészidejű fajták, amelyeket az ország bármely területén lehet termeszteni, a hosszabb érésidejűeket azonban nem, így a helyes fajtaválasztás fontos. A szakember szerint azért csökkent a szója vetésterülete látványosan az elmúlt években, mert sok gazdálkodó rosszul választotta meg a fajtát, és már betakarítani sem tudta.

A Nemzeti Fehérjeprogramban kitűzött 100 ezer hektárnyi szója elérhető cél, és a megoldás az lenne, ha a néhány évvel ezelőtt szójatermeléssel próbálkozó gazdák visszatérnének a piacra. A szója ugyanis viszonylag olcsón előállítható növény, 2,5 tonnás hektáronkénti termés mellett pedig jövedelmezőség szempontjából a kukoricánál jobb eredményre képes támogatások nélkül is.

Forrás: agrarszektor.hu

Mi itthon az amerikai szójabab fehérjetartalmát irigyeljük, az amerikaiak meg a kínai szójáét. A huainani szója már kiváló beltartalommal bír, épp csak a mag kezelése, tisztítása nem nőtt még fel az élelmiszeripar igényeihez. A Kína és USA közti kereskedelmi háborút elsőként az oroszok használhatták ki

A kínai huainani szójabab nagyméretű, ovális, és az amerikai babnál is több fehérjét tartalmaz, átlagosan 42-44 százaléknyit. Épp csak tisztasági kifogások merülnek fel vele szemben. Héjszilánkokat és tört szemeket tartalmaznak a szállítmányok, ami az élelmiszeripari feldolgozást megnehezíti. A tételek válogatása és újratisztítása hosszadalmasabbá és költségesebbé teszi a bab felhasználását, így az amerikai szója a kisebb fehérjetartalom ellenére is vonzóbb lehetne, hiszen tonnánként 30-40 dollár tisztítási költséget lehet spórolni vele – érvel az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA). Az amerikai szója festékanyagokban is gazdagabb, ami szélesebb felhasználási lehetőséget kölcsönöz neki az élelmiszeriparban.

Csakhogy Kínában tiltják a GMO-k termelését és élelmiszeripari felhasználását. És van még egy bökkenő: az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi háború. Peking folyamatosan keresi az alternatív szójabeszerzési lehetőségeket, ami kedvez Oroszországnak, utóbbitól máris 800 ezer tonna szóját vásároltak. A fogyasztói igények azonban gyorsabban nőnek a szójalapú élelmiszerek iránt, mintsem azt a nem-GMO-források követni tudnák, ezért lehetséges, hogy a GM-mentes szója belátható időn belül kikerül a „háborús” termékek köréből.

Az állatok igényeiről se feledkezzünk el. Kínában évente 4-6 millió egyeddel nő a sertésállomány, miközben a baromfi-fogyasztás is bővül. A takarmányipar fehérjeigényét az ázsiai országban is szabad génmódosított szójával fedezni, ami pedig a brazil export fellendülését hozhatja az idei évben. A brazilok pedig éppen mindenkori rekordot állítottak fel szójatermelésben.

Forrás: agrarszektor.hu

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

vedjegy

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Idén Argentína és Brazília is kevesebb szóját takaríthat be az USDA előrejelzése szerint, így a szója világpiaci ára jónak ígérkezik. Itthon a termeléshez kötött támogatás ad lendületet a kultúrának. A kilátások tehát nem rosszak – még akkor sem, ha a növény kiszorul a zöldített területből

A zöldítési előírások szigorodása miatt idén egy picit csökkenhet a tavalyi 77 ezer hektáros szójatermő terület, de lényeges változás – a hektár alapon járó fehérjenövény-prémium miatt – nem várható. A „zöldített” területen vegetációban nem végezhető peszticides kezelés, ami a szója esetében azt jelenti, hogy sem a gombák, sem a rovarkártevők ellen nem lehet az állományban védekezni. A gyomirtás pedig komoly felkészültséget és szaktudást igényel a beszűkült szerpaletta miatt. Vetés, illetve kelés előtt 7 hatóanyagot lehet bevetni 8-féle készítményben, míg kelés után már csak 4-et – összegzi a kihívásokat dr. Bárány Sándor ismert szójavetőmag-előállító és szójatermelő.

Egyszóval a szójások úgy érzik, már így is nehéz volt az életük, a további szerkorlátozás egyet jelent azzal, hogy a szóját nem számolják bele a zöldített területbe. Aki viszont „megtanulta” ezt a növényt, az most már nem engedi ki a keze közül. A fehérjenövény termeléshez kötött támogatása így is kompenzálja a technológiai nehézségeket.

Hogyan számolunk, ha kiesett a zöldítésből?

A terület 5%-án kell valamilyen módon teljesíteni a környezetvédelmi előírásokat. Magyarországon legtöbben a nitrogénkötő növényeket (szója, borsó, lucerna…), a másodvetést (olajretek, mustár, facélia, len…) és az ugaroltatást választották az előírás teljesítésére. A súlyzó faktoroknak köszönhetően a legkisebb területtel a parlag tudta az 5%-os elvárást teljesíteni (1-es szorzó), ám ez csak viszi a pénzt. 0,7-es szorzóval lehetett figyelembe venni a pillangósokkal bevetett területet, ami jóval több terület lekötését jelentette, viszont hozta a pénzt. Ráadásul fehérjenövény-prémium is járt érte (szójáért, borsóért mintegy 60 ezer Ft/ha, lucernáért mintegy 22 ezer Ft/ha).

Töretlen népszerűségnek örvend a szója

Ha a szója mintegy 70 ezer hektáros területe kiesik a zöldítésből, akkor legalább 160 ezer hektárral kell növelni a másodvetésre kijelölt terület nagyságát, az ugyanis csak 0,3-as szorzóval vehető figyelembe a zöldített terület kalkulálásakor. Ez bizonyára így is lesz, ami a tavaszi vetésű növények előtt tovább növeli a talajok szervesanyag-készletét. Ez persze nehezen számszerűsíthető előny a gazdák számára. Fanatikusnak kell lenni ahhoz, hogy a talajművelés, a vetőmag és vetés, majd a beforgatás költségének és időigényének örülni tudjon a termelő.

Megszállott szójások

De egyre profibbak és eltökéltebbek a szójások is. „Itt, Baranyában, mi komolyan vesszük a szóját. Vannak persze Borsodban és a Bács-Kiskun Duna melletti földjein is nagy szójások” – engedi meg Bárány Sándor. Szerinte sok még a tanulnivaló a növénnyel, de nagyok a lehetőségek is. A GMO-mentes szójababra egyre nagyobb az igény, keresleti piaccal kell számolni.

A szójatechnológia előnyös vonásai:

  • 67 engedélyezett fajtából válogathatnak a hazai termelők. Ma már létezik 85 napos szója is, amelyik őszi árpa (de akár különleges konzervipari növények mint a kapor vagy spenót) után másodvetésben is megterem 2-2,5 tonnát.
  • Gabona-sortávtól kukorica-sortávig (12-76) többféle térállásban is vethető, ezért a géppark adottságaihoz igazítható.
  • Ha csak a technológiai igényt tekintjük, akkor általánosságban a hosszabb tenyészidejű, robusztusabb fajták mehetnek tág sortávra és az ország déli régióiba, míg a rövidebb tenyészidejű, filigránabb fajták duplagabona vagy akár gabona-sortávra, az ország északibb régióiba. A humuszos vályog talajok több növényt képesek kinevelni (sűrítés), míg a homokos vályog kevesebbet (tágabb tér).
  • Oltóanyagot használjunk a nitrogénkötés segítésére. Ha ez megvan, egy indító nitrogénadagot leszámítva nem lesz gondunk erre a tápanyagra, viszont az utóvetemény meghálálja majd a pillangós előveteményt.
  • Biológiai készítményekkel mérsékelni lehet a gombás betegségek esélyét, így a szerhasználatot.
  • Deszikkálva és ragasztva a koraibb fajták is minimális veszteséggel kombájnolhatók.

Bárány Sándor francia fajtákkal foglalkozik, de szép számmal vannak német, svájci, kanadai, osztrák nemesítésű szóják is a vetőmagpiacon, sőt, megjelentek az ukránok is.

Így válasszunk fajtát:
1. Termőhelyhez éréscsoportot (észak-dél, laza-kötött talaj)
2. Gépparkhoz sortávot (12-24-38-45-76 centiméter)
3. Jó termőképesség, magas fehérjetartalom
4. Minél jobb ellenálló képesség a peronoszpórával, fehérpenésszel, baktériumos betegségekkel szemben
5. Alsó hüvelyek minél magasabban helyezkedjenek el
6. Egyenletes érés, gyenge pergési hajlam
7. Jó szárszilárdság
Forrás: agrarszektor.hu
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder szója extruder üzem szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum