Jelenleg Európa, így hazánk is komoly mennyiségű szóját importál, amelynek 90 százaléka genetikailag módosított (GM) szóját termelő gazdaságokból származik. Ugyanakkor a magyar GM-mentes szója háromnegyede külföldön kerül értékesítésre, ami a hazai fizetőképes kereslet hiányából fakad, mivel a takarmányfelvásárlók nem adnak felárat a GM-mentes terményért.

Magyarországon az elmúlt években jellemzően 40-45 ezer hektárról 70-90 ezer tonna termést takarítottak be szójából. A 2015. év azonban jelentős változást hozott a hazai termesztésbe, ugyanis a területalapú támogatáson felül a fehérjenövényekre biztosított termeléshez kötött támogatás következtében több mint ötven százalékkal növekedett a szója termőterülete, közel 77 ezer hektárra vetették a szemes takarmánynövényt.

Sajnos a 2015-ös, igen kedvezőtlen, száraz időjárás sokak kedvét elvette a szójatermesztéstől. A számos esetben hiányzó feltételek és tapasztalatok miatt a termelés színvonala csökkent, a gondokat a kedvezőtlen idő tetézte, így várható volt a támogatás fenntartása mellett is, hogy 2016-ban némileg alábbhagy a termelési kedv. Ezt igazolták a 2016. év termesztési adatai is. A gazdák közel 63 ezer hektárra vetettek szóját, azonban a viszonylag párás, nem túlzottan meleg, csapadékos időjárás kedvezett az állományok fejlődésének, ami országos szinten is magas, 3 tonna/hektár körüli termésátlagokat eredményezett, így közel 164 ezer tonna babot takarítottak be.

A szemes fehérjetakarmány-növények (szójabab, lóbab, édes csillagfürt, borsó, csicseriborsó, takarmányborsó) termesztésére a támogatás 2015. évben 51,5 ezer Ft/hektár volt és a 2016. év támogatási összege is hasonló nagyságrendűnek ígérkezik. Pontos adatokra az év első negyedévében lehet számítani.

A termeléshez kötött támogatás fenntartásának köszönhetően a szójatermő terület növekedése várhatóan tovább folytatódik, amelyet az öntözésfejlesztési programok, valamint a növekvő piaci kereslet segíthet elő még nagyobb mértékben.

Kihívások a szójatermesztésben

A fajtaválasztás mellett alapvető a szója termesztéstechnológiai elemeinek ismerete, azok alkalmazása és betartása. Gyakran kihívást jelent a növényvédelme, mivel kis területű kultúraként kevés engedélyezett növényvédő szere van. Különösen sok problémát tud okozni a gyomirtás, mivel a szója kezdeti fejlődése lassú, és az egyes fajták hatóanyag-érzékenysége is eltérő.

-  Jelenleg a szója korszerű termesztéstechnológiája viszonylag szűk körben ismert. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Magyar Szója Nonprofit Kft. országos lefedettségű fajtakísérleteivel, bemutatóival és szakmai ismereteket tartalmazó előadásaival – mondta az Agrotrend.hu-nak Dr. Aranyi Nikolett növénynemesítő.

Habár a szakember szerint hazánk jó adottságokkal rendelkezik, valamint a nagy területen, magas színvonalon szóját termesztő gazdák jól felszerelt agrotechnikával dolgoznak, mind a nagy, mind pedig a kis területtel rendelkezőknek meg kell tanulni, ki kell tapasztalni, hogy miként lehet a legmagasabb termést elérni.

- A legsikeresebben olyan termőterületeken lehet termeszteni, amelyek víz- és tápanyag-gazdálkodása kedvező, az éves csapadékmennyiség 300 mm vagy afölötti, és a kiegészítő öntözés megoldható – tette hozzá Dr. Aranyi Nikolett.

Hazánk csapadékeloszlása évről évre kiszámíthatatlanabb, amely a szójatermesztés tekintetében nem szerencsés, mivel vízigényes kultúráról beszélünk. A legtöbb csapadékot kelés idején (április vége-május eleje) és virágzás alatt (június-július) igényli. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezekben az időszakokban nagy mennyiségben hullik csapadék – amelynek jelentős része nem hasznosul, vagy éppen hosszantartó szárazság van. Ezen szélsőségek igen erősen befolyásolják az állomány fejlődését, és így a terméshozamot is.

A szárazság esetén öntözéssel biztosítható a termés, azonban ez plusz költségként jelenik meg a gazdálkodónak, amely nem minden esetben térül meg a piaci árak ingadozásának következtében.

A tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelet alapján lehetővé válik, hogy a GMO-mentes takarmány, a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús (beleértve a halat is), tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz külön erre vonatkozó jelölést kapjon. A jelölés használata önkéntes.

A beltartalmi mutatók javítása, azok folyamatos biztosítása egy másik izgalmas kihívás a nemesítők és termesztők részére. A hazai szójafajták magas fehérjetartalommal rendelkeznek, azonban nem minden évjáratban sikerül a legjobb értékeket elérni. Ez a probléma adódhat a klimatikus viszonyok, talaj és az oltó-, illetve csávázó anyagok kölcsönhatásából, amelyre nem lehet azonnal reagálni és javítani, de lehet belőle tanulni.

Átlagos években a szója kártevői (levéltetvek, takácsatka) nem okoznak olyan mértékű problémát, amely a vegyszeres védekezést indokolttá tenné. Száraz, meleg nyarakon – mint amilyen a 2015-ös év is volt – azonban már komolyabb gondot okozhat a takácsatka. Bizonyos években nagy mennyiségben fordulhat elő a bogáncslepke hernyója, de mégsem általános a jelenléte. Egyik kártevő ellen sincs engedélyezett szer, csak eseti engedély kérhető.

Mivel pótolható a szója?

A GM-szója helyett tavaly egyéb fehérjeforrások takarmányreceptúrákban történő alkalmazására vonatkozó vizsgálatok kezdődtek meg. A vizsgálatok elsősorban a GM-szója kiváltására irányulnak, a megvalósult kísérlet pedig csak kezdete egy átfogó kísérletsorozatnak, amely a kiváltással szóba jöhető egyéb alapanyagok (alternatív fehérjeforrások: lóbab, csillagfürt, takarmányborsó, valamint ipari melléktermékek, aminosavak) takarmányozásra történő felhasználására irányulnak. A kutatóintézetekben folyó munkát üzemi kísérletek egészítik majd ki, amelyekben az alkalmazhatóságot és annak gazdaságosságát vizsgálják.

Az évről évre visszatérő kérdés: a szója jövedelmezősége 

Alapvetően a szója jól jövedelmező, a kukoricával versenyképes növénykultúra. Hazánkban azonban a jövedelmezőség mértékét erőteljesen befolyásolja az évjárathatás, ami a termesztés agrotechnológiai színvonalának is tulajdonítható. Sok gazdálkodó technológiai tapasztalatlanságból nagy inputráfordítással termel, ezek leggyakrabban a nagy mennyiségű N-műtrágya, illetve a nem megfelelő hatóanyagú, illetve nem megfelelő dózisú gyomirtó szer használata, amelyek a termés, és/vagy a minőség csökkenését is eredményezhetik. Tehát az agrotechnológiai elemek ismerete nagymértékben befolyásolja a jövedelmezőséget.

Gyakran nem veszik figyelembe (pedig nem szabad elfeledkezni róla) a szója kiváló elővetemény értékét, amellyel a következő főnövény jövedelmezőségét is képes növelni.

Forrás: agrotrend.hu

Szóljon hozzá:

Jelentkezzen be felhasználóként, ha szeretne hozzászólni a témához.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Géta cikkajánló
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-45 extruder Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség