Találatok erre a kategóriára: ‘Élelmiszerbiztonság’

A cikkben összefoglaljuk a legfőbb tudnivalókat, amelyek a sikeres szójatermesztéshez szükségesek hagyományos technológiával és növényvédő szer használata nélkül is

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

2018. január 9. Tamási, Művelődési Központ, 9:00

Forrás: agraragazat.hu

Heteken belül elfogadhatja a parlament az új Nemzeti Fehérjeprogramot, amelynek legfontosabb célja az országba beérkező nagy mennyiségű import szója kiváltása a Magyarországon termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel

Az alternatív takarmányozás a program sikerének egyik eleme lehet, a hazai feldolgozók azzal, hogy biztosítják a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, és hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, aktívan ki tudják venni a részüket a programból. A Nemzeti Fehérjeprogram lényegéről és jelentőségéről, illetve a Hungrana erre vonatkozó terveiről Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

Kidolgozás alatt áll az új Nemzeti Fehérjeprogram, amely egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Miért van szükség egy ilyen programra?

Magyarországon hozzávetőlegesen 600 ezer tonna extrahált szójadara igényről beszélhetünk éves szinten, amit többnyire importból tud fedezni az ország. Ennek jelentős része külföldről behozott szójatermék, amelynek a minősége és a GMO-mentessége nem garantált. Az új Nemzeti Fehérjeprogram arról szól, hogyan lehet ezt a nagy mennyiségű szóját minél nagyobb mértékben kiváltani a Magyarországon termesztett növényekkel.

A legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikából importálunk fehérjetartalmú szóját. Nemcsak Magyarországra, de Európába is hatalmas mennyiség áramlik be Amerikából, aminek az az oka, hogy ott nagy mennyiségben termesztik, így a termék olcsó az európai fehérjeforrásokhoz képest. Ez az oka annak, hogy Európában attól függetlenül is ezt használjuk, hogy nem tudunk egyértelműen meggyőződni a GMO-mentességről.

Magyarországon a GMO-mentesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az ellátásbiztonság megköveteli azt is, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egy bizonyos terméknek, illetve országnak, hanem próbálja meg maga előállítani a lehető legtöbb fehérjét.

Mi az oka ennek a nagymértékű importfüggőségnek? Miért jelent ez problémát?

Ennek számtalan oka van. Egyrészt nagyon sok fehérjét eszünk, és ezt legnagyobb mennyiségben tejtermékek és hús formájában visszük be a szervezetünkbe. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy néhány korábban hagyományos fehérjedús anyagot, mint a halliszt vagy a húsliszt, már betiltottak. Magyarországon kevés olyan növény van, amely fehérjében gazdag, a szójatermeléshez ugyanis az Európára jellemző klimatikus, illetve talajtani viszonyok nem a legmegfelelőbbek. Azt a rengeteg állatot azonban, amelyből a tejet és a húst állítja elő az ország, jelentős mennyiségű szójával kell etetni.

Voltak már a Nemzeti Fehérjeprogramhoz hasonló kezdeményezések nemzetközi és hazai szinten is, miben lehet más az elődeihez képest? Mitől lehet valóban sikeres egy ilyen program a gyakorlatban?

Az új Nemzeti Fehérjeprogram koordinálásával és levezénylésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) bízták meg, amely jelenleg olyan vezetéssel és szaktudással rendelkezik, hogy bizonyára profin meg tudja majd valósítani a program kivitelezését. Emellett most egy sokkal komolyabb szándék érezhető a kormány részéről is.

Ez egy kimondottan komplex kezdeményezés, mikor számíthatunk látható eredményekre?

Nagyon bízom benne, hogy a parlament heteken belül elfogadja az új Nemzeti Fehérjeprogramot, és a NAIK, illetve a többi érintett szervezet azonnal nekilát majd a kidolgozásának. Ez egy több éves, kutatás-fejlesztésen alapuló projekt, ennek eredményeképpen olyan tervek születhetnek, amelyek újabb fehérjedús növények termesztésével, új receptúrákkal és ipari melléktermékek felhasználásával garantálják majd Magyarország minél nagyobb fokú önellátását. Ez egy hosszú folyamat lesz, olyan kísérletekkel és eredményekkel, amelyeket a magyar takarmányipar hosszú távon és fenntarthatóan is felhasználhat majd.

Hogyan tud bekapcsolódni a Hungrana a programba? Tervez-e a cég ehhez kapcsolódóan bármilyen kutatás-fejlesztési programot, termékfejlesztést, illetve kutatóintézetekkel történő együttműködést?

A Hungrana 100 százalékban GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, és nagy mennyiségben állít elő többféle takarmányterméket, amelynek jelentős részét már most is Magyarországon értékesíti. Azzal, hogy a cég biztosítja a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, valamint hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, szerves részként be tud épülni az új Nemzeti Fehérjeprogramba. A Hungrana tervei között egyértelműen szerepel az együttműködés mind a NAIK-kal, mind pedig egyéb, a programban részt vevő cégekkel.

Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy közös európai problémára adott válasz is egyben. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd a magas fehérjenövény importfüggőséggel. A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási oldalról ad erre valamilyen választ?

A Közös Agrárpolitika hamarosan meg fog újulni, így az új Nemzeti Fehérjeprogram kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy mely növények termesztését támogatja majd. Ez természetesen országspecifikus, hiszen korlátai vannak annak, hogy melyik országban milyen mennyiségű és minőségű növényeket lehet előállítani. Magyarországon például nem lehetne nagy mennyiségben cukornádat termeszteni, az ország talajtani és klimatikus viszonyai ugyanis nem megfelelőek ehhez. Azt kell tehát kihasználnunk, ami a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésünkre áll. Fontos szempont, hogy hogyan lehet ösztönözni a termelőket és a gazdálkodókat arra, hogy átálljanak a fehérjedús növények termesztésére. Magyarországon jelenleg is van szójatermesztés, a termés nagy része azonban a külföldi piacokra kerül köszönhetően a garantált GMO-mentességének, és annak, hogy a nyugat-európai piacokon felárral értékesíthető. A jövőben az a legfontosabb, hogy ezt a jó minőségű, GMO-mentes szóját Magyarországon tudjuk tartani.

Mit gondol, az alapján ami már ismert a programból, teljesíti majd a vele szemben támasztott kritériumokat?

Véleményem szerint teljesíteni fogja az elvárt kritériumokat, a NAIK ugyanis egy stabil K+F hátteret ad a programhoz. Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy középtávon megvalósítható cél lehet.

Forrás: agrarszektor.hu

Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu

Nemzeti fehérjetakarmány program indul, hogy kiváltható legyen az importból származó génmódosított szóját tartalmazó takarmány – jelentette be a földművelésügyi miniszter

Fazekas Sándor elmondta, a program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd. Kifejtette, Magyarországon az asztalra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerülhetnek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleséget is megőrzik. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Magyarországon a lehető legnagyobb mennyiségben állítsanak elő génmódosított összetevőktől mentes élelmiszereket.

Az agrártárca vezetője elmondta, a program részeként több kutatási-fejlesztési feladatot kell végrehajtani, amelyek révén 4-5 éven belül jelentős eredmények várhatók. Vannak azonban már most is olyan eredmények, amelyekre támaszkodni lehet, ilyen például, hogy a GMO-mentes szója vetésterülete az elmúlt években mintegy 70 százalékkal nőtt, és meghaladta a 70 ezer hektárt – közölte. Ez az új uniós közös agrárpolitikának (KAP) is köszönhető, mivel az uniós pénzből ezt a terület is támogatható – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállítása is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. Ezzel tovább nőhet a mezőgazdaság versenyképessége, illetve jelentősen nőhet a vidéki munkahelyek száma – mondta Fazekas Sándor, aki szerint az elképzelések egy-két hónap múlva kerülhetnek a kormány elé.

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az új közös agrárpolitika kialakításakor a magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények termelését. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány növények termelése –mondta.

Közölte, az idén 4200 termelő több mint 70 ezer hektárra kért termeléshez kötött támogatást szójatermesztéshez, de a támogatás nemcsak a szója, hanem a pillangós növények termelésében is komoly ösztönző. Hozzátette, a program azért is fontos, mert miközben a magyar állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab egyenértéknek megfelelő szójaszármazék szükséges, tavaly Magyarország csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is.

A fejlesztés szükségességét a nyáron Brüsszelben aláírt szójanyilatkozat is rögzíti. Magyarországon a fehérjenövények termeléshez kötött támogatások révén mintegy 8 milliárd forinthoz juthatnak a termelők éves szinten – mondta a helyettes államtitkár.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hangsúlyozta: a Nemzeti fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal. Ahhoz, hogy a magyar szójaigényeket – a takarmányozáshoz szükséges fehérjemennyiséget – teljes mértékben belföldről lehessen kielégíteni, mintegy 240 ezer hektáron kellene szóját termelni. Reálisan azonban Magyarországon nem lehet a következő években 100 ezer hektárnál nagyobb szója vetésterülettel számolni.

A fehérjetakarmány program átfogó és komplex módon kezeli a területet. Így nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével, és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik a program, mint ahogyan az innovatív új takarmány-előállítási technológiák meghonosításának elősegítésével is.

Elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. Ez a szakemberek számításai alapján reális lehetőség, ha például a takarmány-előállításban a napraforgódarát és a kukorica feldolgozása során keletkező száraz és nedves szeszmoslékot is felhasználják. Emellett a rovarfehérje előállítás is szóba jöhet mint lehetőség – fejtette ki. Közölte, a fehérjetakarmány program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, ennyivel nőhet ugyanis a magyar mezőgazdaság kibocsátása.

Forrás: agroinform.hu

Csak akkor tilthatják meg a génmódosított élelmiszerek- és takarmányok forgalmazását az EU-tagállamok, ha kimutatták, hogy „komoly kockázatot jelent az emberek, állatok egészségére, a környezetre”.

Így döntött az Európai Bíróság, miután Olaszország 2013-ban kérte az Európai Bizottságtól a genetikailag módosított Monsanto kukorica  termesztésének betiltását két helyi tanulmányra hivatkozva, amely a Mon801 kukorica veszélyességét bizonyítja. A bizottság azzal utasította el a kérést, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szerint erre nincs bizonyíték. Az uniós jog 2014-tól azonban engedi a tagországoknak a GMO-s vetőmagok termesztésének helyi tilalmát. Az irányított genomszerkesztés  elterjedésével egyre okafogyottabbá válik a GMO-vita, újra kellene értelmezni az alaptörvénybe foglalt mentességet is, mert a globálisan terjedő kártevők ellen is szükség van a géntechnikai módszerekre, az afrikai sertéspestissel szembeni ellenállóságra is, amire szintén megoldást kínál a genomszerkesztés.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

Magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere aláírta az Európai Szója Nyilatkozatot

Magyar-német közös kezdeményezés eredményeként 2017. július 17-én, a brüsszeli Magyar Állandó EU Képviseleten Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere hivatalosan ellátta kézjegyével az Európai Szója Nyilatkozatot.

Az esemény házigazdája, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, a magyar kormány álláspontja szerint a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent az európai mezőgazdaság és a következő generációk számára egyaránt. Az Alaptörvény külön kiemeli a GMO mentességet, emellett 2015-ben Magyarország hirdette meg a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos mérföldköve a ma aláírt Nyilatkozat, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott – hangsúlyozta Fazekas Sándor az aláírást követően.

Európa mezőgazdasága, ezen belül is elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott, genetikailag módosított szójától, amely számos megoldandó kérdést vet fel az európai kormányok és az állampolgárok számára. A Nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a pillangós növények élelmiszeripari és takarmányozási célra történő termesztésének ösztönzését.

“Meggyőződésem, hogy európai szinten összehangolt munkával igenis megvalósíthatók célkitűzéseink, együttes fellépésünkből jelentős társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök is származnak az európai polgárok számára” – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.

A Nyilatkozat szerint a pillangós növények létfontosságúak a világ mezőgazdasága számára, ugyanakkor termesztésük Európában a szántóterület mindössze 3-4%-án történik. A pillangós növények jellegzetességeinek köszönhetően európai termesztésük növelése hozzájárul a növénykultúrák sokféleségéhez.

A 2012-ben indult Duna Szója Szövetségnek is köszönhetően a Duna-régióban az elmúlt négy évben a GMO-mentes szója termesztése 700 ezer hektárra nőtt. Fazekas Sándor kiemelte, minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el e téren. A magyar szaktárca vezetője szerint a Nyilatkozat aláírása komoly lépést jelent a GMO-mentes, fenntartható európai mezőgazdasági termesztés megteremtése felé.

Forrás: agroinform.hu

Hat napra, május 20-tól 25-éig Budapestre költöztek a világ vetőmagszakma képviselői

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VSZT) közösen a magyar fővárosban rendezte meg a világkongresszust. Polgár Gáborral, a VSZT ügyvezető igazgatójával összegeztük a kongresszus tapasztalatait.

Igazgató úr, tegnap zárult a Vetőmag Világkongresszus, hogyan érzi most magát?

Bevallom, kicsit mindenki elfáradt, mivel az első programok már szombaton megkezdődtek. Mindent összevetve hatnapos programsorozaton vagyunk túl, de azt mondhatom, hogy azzal az érzéssel töltődtünk meg, mi házigazdák, hogy „jó mulatság, férfimunka” van a hátunk mögött. Ezt a kellemes érzést megerősíti az is, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon sikeres kongresszust zártunk be a tegnapi napon.

Ha jól tudom, több rekordot is megdöntöttek…

Valóban, hiszen 62 országból 1700 résztvevő jött el hozzánk, akik három napon keresztül tárgyaltak és vettek részt a szekcióüléseken. Nagy siker ez számunkra, látszik, hogy meghozta gyümölcsét az a több éves előkészítő munka, amit a Nemzeti Szervező Bizottság és a Vetőmag Szövetség végzett.

A kongresszuson több üzenetet is megfogalmaztak, mondana ebből néhányat?

A legfontosabb üzenet, hogy a Föld lakosságának a növekedésével egyre fontosabb feladat a vetőmag ágazat számára, hogy a növénytermesztés biológiai alapjait, a növényfajtákat jó minőségben mindenütt hozzáférhetővé tegyék. Kiemelt jelentőségű, hogy a növénynemesítők minél jobb, újabb,

nagyobb termőképességű, jobb ellenálló képességű, betegségeknek ellenálló növényfajtákat nemesítsenek.

Fontos, hogy tovább javuljon a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vetőmagvak országok közötti mozgása, könnyebb legyen a vetőmagvakat mozgatni a kontinensek között, és le tudjuk bontani azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek ma még nehezítik ezt a munkát. Fontos, hogy az új növényfajták minél nagyobb értékkel rendelkezzenek. A világszövetség az új, innovatív nemesítési technológiákat támogatja, mert ez által a nemesítők munkája is hatékonyabbá válik. Hangsúlyos cél, hogy az új fajták minél gyorsabban jussanak el a piacra, hiszen a vásárlói igények folyamatosan nagy elvárásokat támasztanak a termesztőkkel és a vetőmagágazattal szemben.

Hogyan áll a GMO kérdéséhez az ISF?

Az ISF mindig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vásárlói igények maximálisan tiszteletben tartása elsődleges. Ennek következtében ma is a legmesszebbmenőkig elfogadja és respektálja az országok, közösségek különböző álláspontját a GMO-val kapcsolatban. Ahol az ilyen típusú növények termesztését nem engedik, nem preferálják, oda GM technológiával fejlesztett termékeket a vetőmagipar szereplői nem szállítanak, és nem ajánlanak. A GMO-mentes növénytermesztést preferáló országok számára más módon fejlesztett, egyéb innovatív technológiával nemesített fajtákat biztosítanak.

Michael Keller, az ISF főtitkára azt is kifejtette, hogy a GMO-val kapcsolatban új szemléletre, megközelítésre van szükség, ami a nemesítési tevékenységben kell, hogy megvalósuljon.

A GMO esetében az az ISF álláspontja, hogy a GMO-technológia már a múlté, így ezzel a témával, szakmai mélységében már nem igazán akar foglalkozni.

Túlhaladott a GMO-technológia a világ fejlett részein, a tudományos fejlesztés és innováció új irányokban történik, s ezek az új irányok már nem GMO szemléletűek.

Hogyan zárult a kongresszus?

Korai még mérleget vonni, de előzetesen az ISF vezetése sikeresnek értékelte a kongresszust. Tegnap még volt egy félnapos tematikus ülés, aminek témáját az áprilisban kiadott új nemzetközi növényegészségügyi vetőmagszabvány köré szervezték. Ez a tanácskozás is sikeres volt, miként a szekció bizottságok ülései, szakmai programjai, előadásai is. Minden programnál igen nagy volt az érdeklődés, és az üzleti tárgyalások is szinte éjjel-nappal folytak.

Mondhatjuk-e, hogy az 1700 résztvevő is elégedetten távozott, mert megvalósították a céljaikat?

Egyértelműen igen a válasz. Minden kongresszus után bevett gyakorlat, hogy a szervezők résztvevőket e-mailen keresztül megkérdezik egy felmérés keretében, amiben részletesen kikérik a véleményüket, s az így összegyűjtött tapasztalatokat a következő kongresszus rendezésekor felhasználják. Látható volt az idei kongresszuson is, hogy az elmúlt két-három évben folyamatos fejlődésen ment keresztül a szervezési munka, s egyre kevesebb zökkenővel folytak a programok.

Azok a résztvevők, akikkel beszélgettem, megelégedésüknek adtak hangot, és nagyon örültek az új helyszínválasztásnak. A Hungexpo Budapesti Vásárközpont G Pavilonja volt az első olyan helyszín, ahol egy tető alatt rendezték meg az összes eseményt: a plenáris üléseket, a szekcióüléseket, és a tárgyalásokat is. Újdonság volt ez a látogatóknak, de nekünk, szervezőknek is. A visszajelzések igen pozitívak voltak.

Gondolom, az ország jó hírét is szétröpítik a világ minden táján…

Jól gondolja, mert a magyar vendégszeretetet mindenki megtapasztalta, és Budapest látványa mindenkit magával ragadott.

Végül: mit adott a kongresszus a hazai ágazat szereplőinek, a Vetőmag Szövetségnek? Hogyan tovább? Kérdezem ezt azért, mert a világkongresszus mérföldkő a szövetség életében is.

Az ISF által megfogalmazott szakmai célokat magunk is valljuk, és ebben megerősített minket a háromnapos rendezvény. A szövetség most már hatékonyabban fel tudja vállalni a kongresszus üzeneteit, mivel nagy nyilvánosságot kapott a világesemény. A sajtó segítségével továbbra is rá tudjuk irányítani a figyelmet, érdeklődést azokra a szakmai feladatokra, célokra, amelyek előttünk állnak. Hozzáteszem, hogy a kongresszuson sok új ismeretségre, és szakmai barátságra tettünk szert, melyet ápolnunk kell a jövőben is.

Forrás: agroinform.hu