Találatok erre a kulcsszóra: ‘szója vetésterülete’

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

szoja_vetesterulet-2018

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Tolnában gőzerővel vetnek

Az olajos növényből tíz százalékkal többet terveznek vetni a gazdálkodók, az őszi búza vetésterülete ugyanakkor csökkent.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei szervezetének tájékoztatása szerint a vetés talaj-előkészítése, az alapműtrágyázás és a vetés is teljes kapacitással folyik. Dombóvár térségében szinte teljes mértékben és a szekszárdi körzetben is nagy területekről sikerült betakarítani a tavalyi kukoricákat a belvíz miatt problémás területeken. A kamara adatai szerint a gazdálkodók 140 361 hektáron terveznek tavaszi vetésű növényeket, a magágy-előkészítést eddig 57 130 hektáron végezték el.

A kukorica tervezett vetésterülete nagyságrendjében megegyezik a tavalyi vetésterülettel, napraforgó a tervek szerint 34 285 hektáron terem, szemben az előző évi 30 681 hektárral. Körülbelül háromszorosára nő idén a szója területe, amit a jelzések szerint ez évben 3202 hektáron vetnek el. Több ezer hektárral csökkent az őszi búza vetésterülete, ami 2013-ban még meghaladta az 50 ezer hektárt, 2014. december 1-jén pedig 44 175 hektárt jelentettek a gazdálkodók. A NAK április 1-jei adatai szerint ebből 696 hektár kipusztult, a megmaradt vetésnek ugyanakkor 57 százalékban jó a minősége, és csak 13 százalékban gyenge.

gőzerővel vetnek Tolnában

gőzerővel vetnek Tolnában

A búzaterület csökkenésének oka, hogy tavaly ősszel jelentős területről – a Sárközben és a Kapos mentén – a belvíz miatt nem lehetett betakarítani a kukoricát, így a gazdálkodók nem is tudták bevetni a területet, és jelentős volt a mezeipocok-invázió is – mondta Csike György, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke. Becslése szerint a tavaszi vetés a víznyomásos területeken csak májusban fejeződhet be. Az ökológiai célterület, illetve a diverzifikáció követelményét a gazdálkodók elsősorban fehérjenövények, lucerna vetésével, illetve mustár, repce, facélia másodvetésével teljesítik.

Értékesítési szempontból a magas olajsavtartalmú napraforgó kiszámítható, erre már sokan előszerződést kötöttek. Az olajos növényből Tolnában 3-4 tonnás hozam várható, ebből 2-2,5 tonnát kötöttek le a termelők. Az MTI piaci forrásból származó információja szerint 105 ezer forintos tonnánkénti áron kötöttek előszerződést napraforgóra.

Forrás: agroinform.hu

Meg kell erősíteni a szójatermesztést Magyarországon – állítják szakértők, hozzátéve, hogy ezt a célkitűzést nem az étkezési, hanem a takarmányozási kihívások indokolják. A világpiaci árak magasak, emellett hazánkban tilos a genetikailag módosított növénytermesztés, amely így értékesebbé teszi a növényt.

A világ legnagyobb szójatermesztő országait az amerikai kontinensen találjuk. A szakemberek szerint azonban az úgynevezett monokultúrás szójatermelés nem tartható fenn sokáig. Ennek oka az egyre ellenállóbb gyomnövények elszaporodása, amelyek ellen növényvédő szeres védekezés alkalmaztak a helyi gazdák. A gyomnövények azonban az egyre nagyobb adagokkal szemben is ellenállóvá válnak, ráadásul a növényvédő szeres védekezést nem lehet tovább növelni, mert az már alkalmatlanná tenné a talajt a növénytermesztésre. E változások hatására a szója világpiaci ára hamarosan emelkedésnek indulhat a szakemberek szerint. A másik problémát az okozza,hogy a tengerentúli szójaültetvények nagy részén genetikailag módosított növényeket termesztenek. Ezért fordulhat elő, hogy habár hazánk alaptörvénye tartalmazza a genetikailag módosított növénykultúrák termesztésének, felhasználásának tiltását, a génmódosított szója mégis megtalálható az élelmiszerekben.

A szójáról sok ellentmondásos állítás látott napvilágot, vannak, akik kimondottan értékes növénynek és a hússal egyenértékű élelmiszernek tartják. Egyesek szerint viszont kimondottan káros az egészségre magas fitoösztrogén tartalma miatt. A fitoösztrogén olyan vegyületek gyűjtőneve, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni és ezáltal bizonyos élettani folyamatokat kiváltani.

A felmérések szerint a világ szójatermelésének nyolcvan százaléka GM, emellett a keresztezések következtében fontos odafigyelni az import vetőmagokra is. A 2013-as adatok szerint a szója vetésterülete hazánkban meghaladja a 40 ezer hektárt, azonban hazai termésű szója csak a belföldi felhasználás ötödét fedezi. Elsősorban takarmányozási célokra több mint 650 ezer tonnát importáltunk tavaly. A következő években azonban megháromszorozódhat aszója vetésterülete a már említett növekvő piaci igényeknek és szűkülő importnak köszönhetően.   Magyarország éghajlata, talajminősége kiválóan alkalmas a szójatermesztéshez, leginkább a Duna és a Dráva menti területeken. A szója talaj- és vízigényes növény, páradús termőhelyeken adja a legjobb termést. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. A növény igényei felvetik azt a problémát, hogy sok helyen az országban termesztése csak akkor oldható meg, ha a mezőgazdasági területek öntözhetősége kiépül. A másik ok, amiért hazánk szójanagyhatalommá válhat, hogy itthon kizárólag GM-mentes szóját lehet termeszteni, amelynek a világpiaci ára lényegesen magasabb, emellett sokkal keresettebb, pedig egy tonna szója felvásárlási ára 140 ezer forint körül van.

Forrás: Magyar Hírlap (2014. 09. 22.)

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruder monex-45 extruder szója extruder üzem
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség