Találatok erre a kulcsszóra: ‘szója vetésterület’

Jóval az igények alatt termelnek jelenleg szóját Magyarországon, mivel a szükséges 600 ezer tonna helyett jelenleg mindössze 150-200 ezer tonna terem, a hiányzó mennyiséget pedig döntően rosszabb minőségű, GMO-s termékekkel kell pótolni külföldről. A 2022-ig 8 milliárd forintból megvalósított Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy közel duplájára növekedjen a szója vetésterülete Magyarországon

Magyarország évi 600 ezer tonna szóját és 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest mindössze 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát pedig külpiacon értékesítik, a jó minőségű, GMO-mentes termékkel ugyanis jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget ugyanakkor rosszabb minőségű, külföldről behozott olcsóbb GMO-s termékkel pótolják a magyar termelők – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.

Az idén indult Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja, hogy a szója vetésterülete a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra növekedjen Magyarországon. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedje, ezért alternatív megoldásokra lenne szükség. Egyik ilyen például a különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékek felhasználása, jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére – tette hozzá a főigazgató.

A 2022-ig tartó ötéves Nemzeti Fehérje Programra a kormány 8 milliárd forintot szán, amelyből 360 ezer forintot marketing célokra hagytak jóvá. Az idén 500 millió forint már elkölthető a keretből.

Forrás: agrarszektor.hu

Hazánkban szépen lassan növekszik a szójatermő terület, köszönhetően a termeléshez kötött támogatásnak, illetve sokan választják a zöldítés elemeként is ezt a pillangós növényt.

A termesztési kedvet kissé visszavetette a 2015-ös aszályosabb év, de bízunk benne, hogy idén is sokan döntenek a szója mellett.

A szója vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon, 2013-2016 

forrás: VTSZ

Annak ellenére, hogy az igényesebb kultúrák közé tartozik, jó technológia használata mellett, megfelelő fajtaválasztással, általános időjárási körülmények között is, a jelenleginél sokkal többen lehetnek sikeres szójatermesztők. Termesztése során kritikus a gyommentes állapotban tartás, és az időben történő betakarítás. Ez utóbbit befolyásolhatjuk, ha rövidebb tenyészidejű fajtát vetünk. Sok gazda él ezzel az opcióval Magyarországon, nem hiába, ma már az összes megyében termesztenek szóját.

Egyes észak- és dél-alföldi megyékben, bár kiváló termőföldek vannak, a légköri páratartalomra érzékeny szójának nem az elsődleges termőterülete, nem hagyományosan szójás régió. Az Ika részaránya az elvetett fajták közül ezeken a területeken kiemelkedő. Ez kiváló választás a termelők részéről, hiszen kifejezetten szárazságtűrő fajta. Horvátországi nemesítésű, ott már több mint 10 éve piacvezető. Vízleadása gyors, betakarításkor hüvelye nem pereg. 2016-ban 4,5 tonnát meghaladó termésekkel is büszkélkedhetett. 2014-ben hivatalos fehérpenészes szárrothadással szembeni rezisztenciavizsgálatok során a középérésű fajták 6,6%-os átlagos fertőzöttsége mellett az Iká-nál egyetlen fertőzött tövet sem találtak. A NÉBIH kisparcellás fajtakísérletekben sztenderd fajta, termésszintje és érésideje teljes mértékben megegyezik a másik sztenderd és egyben piacvezető fajtával, azonban ára kedvezőbb, még csávázószerrel és oltóanyaggal kezelve is. Alkalmas takarmány- és étkezési célú termesztésre is.

Bátran ajánljuk kiemelkedő termőképességű fajtáinkat, amelyek közül köztermesztésben két korai fajtánk közül az Ema már elfogyott, a Seka azonban még korlátozott mennyiségben megvásárolható. A Seka méltán válik egyre népszerűbbé a partnereink körében, hiszen az aszályosabb 2015-ös évben valamivel több, mint 4,3 tonnát (szept. 1-i betakarítással), míg 2016-ban, csapadékosabb évben 4,7 tonnát adott (szept. 23-24-i betakarítással) Baranya megyei termelőnknél. Ez jól mutatja, hogy szárazabb évjáratban tenyészideje mennyivel megrövidül, azonban mégsem okoz csalódást termesztőjének. Kifejezetten erős szára van, a hüvelyek zöld száron érnek, a szintek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. Étkezési célra is termeszthető, mivel a mag köldökének színe megegyezik a szem színével. A piacvezető fajták a Sekával méltó ellenfélre találtak, ráadásul korábbi betakaríthatósággal.

Az EURALIS a legnagyobb GMO-mentes szójanemesítő Európában  

A  2015-ös szezonban a szemes fehérjenövények után járó kiegészítő támogatás miatt jelentősen, közel 77.000 hektárra nőtt a szója vetésterülete Magyarországon. Az időjárás azonban nem kedvezett a szója termesztésének, ezért az elmúlt szezonban a szójával bevetett területek nagysága ismét lecsökkent 61.000 hektárra. A 2016- os év kiemelkedően kedvező volt a szója számára, az országos termésátlag közel 3t/ha volt, ezért várhatóan 2017-re ismét növekedni fog a termelési kedv.

Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottsága stratégia célnak tűzte ki az európai szója-előállítás növelését, ennek érdekében jött létre egy nemzetközi összefogás keretében a Duna Szója non-profit szervezet is. A 2012-ben indított nemzetközi összefogás célja az európai szójatermesztés fejlesztése, és hosszú távon 1,5 millió hektár szójával bevetett terület elérése Európában. Ennek a célnak az elérése érdekében a Duna Szója tagjai között tudhatja 16 országból a szója “üzletág” legfontosabb szereplőit, beleértve a szójatermesztőket, a feldolgozóipart és a terménykereskedőket is.

Az EURALIS a Duna Szója non-profit szervezet alapító tagjai között van, és az európai szójavetőmag-piacon betöltött meghatározó szerepe miatt a növekedő európai GMO-mentes szójatermesztés egyik legfontosabb szereplője.

A szója hazai termeszthetőségével kapcsolatban eltérőek a vélemények, egyes becslések szerint 120.000 ha az optimális vetésterület, de mások szerint a hazai termesztés nagysága akár a 300.000 ha-t is elérhetné. Ami bizonyos, hogy a technológia fejlesztés mellett a felület biztonságosan tovább növelhető, és számos érv szól a hazai vetésterület növelése mellett. A GMO-mentes élelmiszeripari és takarmány-alapanyag mellett a szójatermesztéssel nő az egy hektáron előállított érték, bővül a vetésforgó és a nagy mennyiségű szója árualap ösztönözheti a feldolgozóipari beruházásokat.

Az EURALIS 2003 óta van jelen a magyar szójavetőmag-piacon, a hazánkban eltöltött több mint egy évtized alatt a cégünk szójafajtái a magyar termesztés megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Aligha találunk olyan szójatermesztőt az országban, aki ne hallott volna a piacvezető Isidor vagy a szegmensében első ES Mentor EURALIS szójafajtákról. Fontos megjegyezni az EURALIS szójafajták esetében, hogy az általunk forgalmazott vetőmag 100%-ban hazai előállítású és GMO-mentes (a mentességről a hazánkba érkező szója elit szaporítóanyag teljes körű NÉBIH vizsgálata gondoskodik).

Cégünk az összes Magyarországon biztonságosan termeszthető éréscsoportban kiemelkedő teljesítményre képes fajtákat kínál ügyfeleinek. A már jól ismertek fajták mellett az EURALIS 2017-től tovább bővíti a szójakínálatát.

A legkorábbi 000 csoport új erőssége az ES Navigator, amely extrakorai csoportban kiemelkedő 4,4t/ha terméspotenciállal és extra rövid tenyészidővel rendelkezik, így biztonságosan másodvetésre is alkalmas, amennyiben rendelkezünk öntözési lehetőséggel. A kalászos növényünk lekerülése után még egy teljes értékű szójakultúrát tudunk az adott évben betakarítani. A következő 00 csoport 2017-es újdonsága az ES Tenor, amely magas hozamai mellett közepes növénymagassággal és kiváló szárszilárdsággal rendelkezik, az alsó hüvelyek elhelyezkedése optimális (15 cm), ami elősegíti a gyors, hatékony és veszteségmentes betakarítást.

A Magyarországon termeszthető legkésőbbi éréscsoportban (I.) két kiemelkedő újdonsággal jelentkezik az EURALIS.

Az ES Pallador (ESG132) és az ES Mediator a maximumot nyújtják, igazi csúcsteljesítményre képes szójafajták.

Jellemző a teljesítményükre, hogy az ES Pallador ( ESG132) a NÉBIH regisztrációs kísérleteiben 2014! óta minden évben az első helyezést érte el, mivel mind éréscsoportjában, mint az összes kísérleti fajtát tekintve a legmagasabb termésátlagot produkálta.

Az ES Mediator a jelenleg forgalmazott EURALIS szójafajták közül a legmagasabb, 5,5 t/ha terméspotenciállal rendelkezik.

Az EURALIS elkötelezett arra, hogy a magyarországi szójatermesztés növekedésében aktív szerepet vállaljon. Folyamatosan bővítjük a kínálatunkat, hogy a magyar termelők számára is elérhetőek legyenek a legkorszerűbb szójafajták, amivel növelhetik gazdálkodásuk eredményességét. 2018-ban a 000 csoportban az ES Comandor, a 0 csoportban az ES Advisor  kerül bevezetésre.

Fontosnak tartjuk, hogy csak olyan szójafajtákat hozzunk forgalomba, amelyek kiemelkedő termésre képesek a magyarországi termesztési és időjárási körülmények között. Emiatt az EURALIS az idei évben a legújabb és legígéretesebb szója fajtajelöltjei közül 6 regisztrácós kísérleti vizsgálatát indítja el a NÉBIH-nél, keresve azokat a fajtákat, amelyek a jövőben a hazai szójakínálat meghatározó és megkerülhetetlen elemei lehetnek.

Szójában is bevált a Huminisz-Technológia!

„Növénykondicionálás és növénytáplálás” – a Huminisz Kft. jelmondatával, szakmai koncepciójával tesz hitet amellett, hogy a két terület nem választható el egymástól, illetve a növénytáplálás hatékonysága, hatásfoka stabilan jobb, ha a növények élettani folyamatai az adott körülményekkel összhangban és a működésükben zavart okozó abiotikus stresszhatásoktól mentesen zajlanak.

Elemei a Kondisol növénykondicionáló készítmények és a Solvitis lombtrágyák. A Kondisol egyedi és utánozhatatlan összetételben tartalmazza a különféle huminanyagokat (barna huminsav, fulvosav), enzimeket, koenzimeket, aminosavakat, egyéb szerves vegyületeket, makro-, mezo- és mikroelemeket. Ezek egy részről harmonikus módon stimulálják, segítik, támogatják a kezelt növények élettani folyamatait, és növelik azok stressztűrő, stresszkezelő képességét, másrészről fokozzák a készítménnyel együtt kijuttatott egyéb anyagok levélen keresztüli felszívódását. (Ez utóbbit nevezzük hatásfokozó keláthatásnak.)

A gazdaságos szójatermesztés előfeltételei a fajtaválasztás mellett a megfelelő talajelőkészítés, a jó minőségű vetés és a gondos növényápolás. Az intenzív technológia lényeges elemei a növénykondicionálók és a lombtrágyák használata. Miért?

A szója vízigényes kultúra, de a magyarországi termőkörzetek nagy részében a csapadék mennyisége és eloszlása kedvezőtlen a számára. Az állományban végzett gyomirtás általában megviseli és fejlődésében átmenetileg megállítja a növényt. Mindkét felsorolt eset olyan stresszhatás, aminek megelőzése és kezelése növénykondicionáló készítményekkel megoldható!

A szójanövény az átlagosnál is jobban meghálálja a levéltrágyázást. A SOLVITIS lombtrágyák és a KONDISOL növénykondicionálók üzemi szinten már két kezelés után is jelentős, 5-15% termésnövekedést eredményeztek a lombtrágyával nem vagy más technológiával kezelt táblarészekhez képest.

A Kondisol N 4 l/ha + Solvitis Zn 1 l/ha + Solvitis Mg 1 l/ha kezelést követő néhány napon belül a növény lényegesen zöldebb, vitálisabb lesz, esetlegesen addigi lassúbb fejlődése látványosan elindul. A szójának a jobb megtermékenyülés miatt a virágzás elején bórt kell adni. Erre kiváló megoldás új termékünk, a Solvitis BórMo, amelyben a bór mellett molidén található. (A molibdén a nitrogénmobilizációban játszik fontos szerepet). A Kondisolban található huminsavak/fulvosavak sokrétű, jótékony hatása virágzásban is érvényesül, homogénebb lesz az állomány, jobb lesz a termékenyülés.

Különösen szélsőségesen száraz évjáratokban és vetőmagtermesztésben ne feledkezzünk meg a hüvelyképződés időszakára időzített kezeléssel, amikor a Kondisol vagy Kondisol B+S mellett legalább 1 l/ha Solvitis Mg-t juttassunk ki (fotoszintézis serkentése, intenzívebb együttérés stb.)!

A Huminisz termékeivel hatékonyan tudjuk kezelni a tápelemhiányt és a növényeket ért stresszt, illetve pozitívan befolyásoljuk az élettani folyamatokat. Ennek természetes eredményeként növekszik a hektáronkénti hozam és javul a termés minősége (Huminisz területi tesztek 2013-16).

A Lajtamag Kft. 2016-ban Mosonmagyaróváron vizsgálta a Kondisol és Kondisol N különböző dózisait Solvitis Zn 1 l/ha dózisával kombinációban kijuttatva.

A Huminisz növénykondicionálás és növénytáplálás technológiájával a szójában is növelni tudja a termés mennyiségét, -minőségét és -biztonságát. Amennyiben bővebb információra van szüksége, látogassa meg honlapunkat (www.huminisz.hu).

 Forrás: agrotrend.hu

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Az idei év, mondhatjuk, hogy a szójáról szólt. Nem a várható termés mennyisége, és különösen nem az érte kínált ára miatt, hanem a vetett terület okán.

Soha ekkora területen nem termelték nálunk ezt a növényt, idén több mint 70 ezer hektáron. Az elmúlt évben ez a szám 37 ezer hektár körül alakult, vagyis egyik évről a másikra duplázódott meg a területe. A várható termés mennyisége már közel sem mutat ekkora növekedést. Minek tudható be ez a hirtelen érdeklődés a szója iránt? Egyrészről a Zöldítő Programnak, melynek keretében a pillangósok fontos szerepet kaptak. Másrészről a termesztését támogató plusz pénznek, ami jó jövedelmet ígért. Ez utóbbi a szerénynek látszó terméseredmény miatt már nem biztos, hogy bejön az összes termelőnek. A tavalyi 2 200 kg/ha átlagtermést idén biztosan nem érjük el országos viszonylatban. Ugyanakkor a felvásárlási ára alig mozdult el a tavalyi 102 e Ft/t összegről annak ellenére, hogy a GMO-mentes szójabab iránt nőtt a kereslet világszerte.

Sok vagy kevés az a 70-75 ezer hektár szójaterület hazánkban? Egyes vélemények szerint 100 ezer hektárra kellene növelni a vetett terület nagyságát. Más szakemberek inkább azt az álláspontot vallják, hogy ismét meg kell tanulni szóját termeszteni, hiszen az 1980-90-es években már volt, hogy közel 70 ezer hektáron termeltük jövedelmezően. De ugye kimaradt az a 20-25 év. A megváltozott fajtakínálat lehetővé tette, hogy az északibb, csapadékkal jobban ellátott, bár összes hő összegben kevesebbet mutató térségben is termesszék. Sajnos az idei száraz tavasz alaposan lehűtötte a termelők kedvét. A növények kelése egyenetlen volt, és a szója, ellentétben más növényekkel, a kezdeti lemaradást az érésig megtartja, ezért a betakarításkor még zöld egyedek termése elvész. Emellett az év első felében lehullott, az átlagosnál kevesebb csapadék nem csak a kelést zavarta meg, hanem a növények magasságát is csökkentette, így az emeletenként jelentkező virágok száma is kevesebb lett.

Még egy dolog, amit a figyelmes szemlélő sajnos több helyen is tapasztalhatott 2015-ben. A nitrogéngyűjtő gümők kialakulása a gyökereken számos helyen elmaradt. Pedig a szóját, akárcsak más pillangóst, ezért a nitrogéngyűjtő képességéért különös becsben tartjuk. A magra már korábban csávázással felvitt rhizobiumot, vagy a mag mellé a vetőgép tartályába juttatott oltóanyagot mindenki használ. Miért marad el esetenként mégis a nitrogéngyűjtő gümők kialakulása? Egy gödöllői laboratóriumban pár éve vizsgálják ennek az okát. Érdemes figyelembe venni e kérdés kapcsán, hogy a szója Európában nem őshonos növény, így a vele szimbiózisban élő Bradyrhizobium japonicum sem található meg a talajainkban. Ezért azt minden esetben oltással kell odajuttatni.

A gyökérfejlődés elősegítése

A rhizobiumok egyébként kényes baktériumok, melyek a szárazságra, egyes gyomirtó szerekre érzékenyek, könnyen elpusztulnak. Emellett, hogy a találkozás a növény gyökereivel megtörténjen, viszonylag közel kell, hogy kerüljenek rövid időn belül egymáshoz. A hajszálgyökerekbe történő behatolásuk nehézkes, ezért az általánosan alkalmazott csávázás az így kijutott alacsony csíraszám miatt, szinte csak minden tekintetben optimális körülmények között eredményes. Érdemes ezért a csávázás mellett a teljes területet beoltani vetés előtt. Erre a tavalyi évtől a BioFil Szója készítmény rendelkezésre áll.

A baktériumok infekcióját az is gátolhatja, ha a vetés előtt nagyobb adagú N műtrágyát szórunk ki. Ebben az esetben ugyanis a növény nem érzi szükségét, hogy a kialakuló gümőkön keresztül a tápanyagot maga állítsa elő, hiszen azt – legalábbis a fejlődés korai szakaszában – készen kapja. Ennek a következménye viszont az, hogy a növekedés és a virágzás szakaszában nitrogénhiány alakul ki, melyet műtrágya kijuttatásával kell pótolnunk. Ez nem csak a termesztés költségét növeli meg, hanem így az egyébként utóvetemény számára visszahagyott tápanyagról is lemondhatunk.

A célszerű technológia e tekintetben az, hogy vetés előtt kezeljük a területet 1,3 liter BioFil Szójával, és nitrogén hatóanyagból legfeljebb 30-40 kg-t juttassunk ki hektáronként. Így a hajszálgyökerek megjelenésével a rhizobium baktériumok behatolása megtörténik, és az így kialakuló új szerv (gyökérgümő) jelentős mennyiségű nitrogént juttat a szója és a későbbi utóvetemény számára is. Ezzel az eljárással még szárazabb időszakban is meg tud történni a rhizobium infekciója, mert a BioFil készítmények gyökérfejlődést serkentő hormonokat (pl. gibberellin) termelnek, melyek erőteljes gyökérnövekedést indítanak el a csírázó magvaknál.

Forrás: agroinform.com

A hazai szójatermesztés nagyságrendje az Új Fehérjeprogram és az EU agrártámogatásának köszönhetően jelentősen növekedett.

A betakarításra váró terület nagysága várhatóan 77 727 ha. A Dunántúlon a betakarítandó szójaterület 51 299 ha, az előző évhez viszonyítva 79%-os a növekedés, az Alföldön 20 313 ha vár betakarításra, a terület növekedése itt 106%-os volt. Észak-Magyarországon 57%-kal növekedett a terület, ami 6 115 ha. A Dunántúlon Baranya megye (19 767 ha) és Vas megye (7 595 ha), míg az Alföldön Bács-Kiskun megye (7 321 ha) a legfontosabb termesztési körzet. Az Észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szója vetésterülete 5 460 ha-ra növekedett.

2014-ben 42 337 ha-on takarítottak be szóját Magyarországon, ami 1 132 ha-ral több, mint az előző évi terület. A terület növekedése 2,75%-os volt. Az országos termésátlag 2684 kg/ha volt, 628 kg-mal több, mint a 2013-es év eredménye. Az országos termés 113 640 t volt, ami 34,1%-os növekedést jelent.  Az országos összes termés 28 920 t-val növekedett az előző évhez viszonyítva. A magyarországi szójatermesztés adatait 1976-tól vizsgálva megállapítható, hogy a 2014-es év eredménye össztermés alapján második helyen szerepel a hazai termesztés történetében.

A 2014-es évben az államilag elismert és az állami elismerés céljára bejelentett, valamint EU Közös Fajtakatalógusában szereplő szójafajtákat három különböző éréscsoportokba csoportosítva vetettük el kísérleteinkben. Az igen korai csoportban 6, korai 19 és középérésű csoportban 23 fajta szerepelt. A vizsgált fajták közül 17 hazai nemesítésű, míg 31 külföldi volt. A kísérletekben 28 államilag elismert fajta lett elvetve, 10 fajtajelölt és 10 fajta az EU Közös Fajtakatalógusában is szerepel. A NÉBIH kisparcellás szója fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 9 termőhelyen végezte el. A táblázat itt megtekinthető!

A mag az olaj- és a fehérjetermés eredmények, valamint az olajtartalom eredmények az előző évek eredményeinél lényegesen kedvezőbben alakultak, azonban a fehérjetartalom értékek elmaradtak a korábbi évek értékszámaitól.

A kísérleti eredmények bizonyítják a fajták kiváló mennyiségi és minőségi tulajdonságait. A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 65 fajta szerepel, ami megfelelő genetikai hátteret biztosít a termesztéshez. Az államilag elismert fajták közül a hasznosítási irányt tekintve 58 a takarmány, 7 pedig az étkezési csoportba sorolható. Az EU Közös Fajtakatalógusa jelenleg 414 szójafajtát tartalmaz, mely fajták vetőmagja szabadon forgalmazható hazánkban. Az ide évben a NÉBIH 56 szójafajtát állított be a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletekben, összesen 11 termőhelyen. Az igen korai csoportban 8, a koraiban 27, és a középérésű csoportban 21 fajta kerül elvetésre. A kísérletekben 27 államilag elismert, 18 fajtajelölt és 11 EU Közös Fajtakatalógusában szerepelő kerül betakarításra és értékelésre. Reméljük, hogy a közreadott eredmények – melyek IDE kattintva tekinthetők meg – segítik a szójatermesztőket a fajták megismerésében és a fajtaválasztásban.

Forrás: agroinform.com

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel monex-75 extruder monex-75 extruderrfej monex-75 extruder szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség