Találatok erre a kulcsszóra: ‘mezőgazdaság’

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

A Farmer-Expo kiállítás évek óta a leglátogatottabb szakmai kiállítások közé tartozik, a korábbi évekhez hasonlóan idén is legalább 30.000 fő látogatót várunk.

A szakkiállításon történő részvétel egyik kiemelkedő célja évek óta a hosszú távú üzleti kapcsolatok építése, ez mutatkozik meg a rendezvény minden területén. Bizonyítják ezt az évek óta nagy számban megjelenő kiállítók és az a jelentős számú szakmai közönség, akik részt vesznek rendezvényünkön. A kapcsolatépítésre helyeződik a hangsúly augusztus 19-én megrendezésre kerülő, már hagyománnyá vált üzletember találkozón is, ahol az ukrán és belorusz résztvevőkkel nyílik együttműködési lehetőség.

Sok szakmai érdeklődőt vár az az Agrárfórum, ahol első ízben kaphatnak szakmai információkat a 2014 – 2020 közötti tervezési időszakra vonatkozóan az agrár ágazat érintettjei. A kapcsolatépítés másik színtere az ebben az évben 9 éves Hortico Zöldség-Gyümölcs-Kertészeti Szakkiállítás, ahol augusztus 18-án elismert előadók tájékoztatják a szakmabelieket a technikai és technológiai újdonságokról, főként a gyümölcs-, és zöldségtermesztésben.

A növénytermesztés 2014-ben is hangsúlyos szerepet kap, vetőmagtermesztés tematikában már számos vállalkozás jelezte részvételét és az öntözéstechnika területe is egyre inkább előtérbe kerül. Partnerség kiépítésének legjobb példája az idén négy napos talajművelési bemutató, ahol a gazdák és a gépforgalmazók vitathatják meg a tapasztalatokat, megnézhetik, hogyan könnyítik meg a mindennapi munkát azok a gépek, melyek teljesítményét gyakorlati szempontból is teszteljük.

Kiemelten fontos szerepet kap a sertés, juh, kecske, ló, szarvasmarha és barom állatfajták bemutatása. Nemcsak megnézhető, hanem érdemben megtárgyalható az adott állatfajtával kapcsolatos bármilyen felmerülő kérdés. Látványos tenyészállat felvezetést, show bírálatot és tenyészállat árverést láthat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjába ellátogató közönség.

Legyen ott Ön is, ahol a hosszú távú, tartalmas üzleti együttműködés a legfontosabb!

Információ: farmerexpo.hu Telefon: +36 52 436 011

Zetor Tavaszi Roadshow – 2014. március 20-21., Komárom

Találkozzunk márciusban a szántóföldön! Jöjjön el, próbálja ki traktorainkat!

V. Gyulai Kolbász- és Sódarmustra – március 28 – 30., Gyula Várkert

“Gyulai Újratöltve” Jelentkezzen Ön is a kolbász és füstölt áru versenyre!

III. Pécsi Toros Pálinkafesztivál – 2014. április 4 – 6., Pécs

2014 tavasza sem múlhat el Toros Pálinkafesztivál nélkül Pécsen. Idén április 4-6-án árasztja el Pécs fő terét, a Széchenyi teret a füstölt és sült hurkák, kolbászok, sonkák és toros ételek ínycsiklandó illata. A házias ízeket finom borral és pálinkával illik leöblíteni. Kínálat lesz ezekből is bőségesen a Pécsi Toros Pálinkafesztiválon.

Április 6. Vilmos

A latinból germán közvetítéssel átvett férfinév magában rejti az „akarat” és a „védelmező pajzs” jelentéssel bíró szavakat.

Demo Show 2014 – Nyíregyháza

A Güttler Kft. és a Fliegl Abda Kft. közös szántóföldi termékbemutatót tart az ország négy pontján április 15. és 26 között.

Demo Show 2014 – Szentlőrinc

A Güttler Kft. és a Fliegl Abda Kft. közös szántóföldi termékbemutatót tart az ország négy pontján április 15. és 26 között.

Demo Show 2014 – Szombathely

A Güttler Kft. és a Fliegl Abda Kft. közös szántóföldi termékbemutatót tart az ország négy pontján április 15. és 26 között.

Április 25. Márk

Országszerte ezen a napon kezdték vetni a kukoricát. Püspökhatvanban munka közben az őszi búzát figyelték: gazdag aratást jósolt, ha elbújhatott benne a varjú. Más vidékeken a rozsvetés volt a mérvadó, és a fürj is elég volt ahhoz, hogy bizakodva tekintsenek a terméshozam elé.

XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok – április 25 – 27., Hódmezővásárhely

A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok 2014-ben már huszonegyedik alkalommal várja látogatóit.

Axiál Veterán Traktormajális 2014. május 10., Bokor

A tizedik alkalommal megrendezésre kerülő traktormajálison mindenki tiszteletét teheti a technika „nagy öregjei” előtt. A látogatók 30 évnél idősebb veterán traktorokat és stabil motorokat láthatnak a kiállításon.

Forrás és további részletek: Agroinform

A szója termése – az élelmiszeripar, a takarmány-előállítás és az egyéb ipari célú felhasználás fokozott igénye miatt – rendkívül értékes. A termés piaca stabil, ezért az utóbbi években a termesztési kedv is növekedett. A SAATEN-UNION Hungária Kft. az elmúlt években, európai viszonylatban is számottevően növekvő területen szerzett jó tapasztalatokat, egyszerre több szójafajtával is.

A kedvező eredményekre alapozva hazai viszonyok közé is ajánljuk PEDRO nevű, nagy termőképességű fajtánkat. A PEDRO eltérő termesztési intenzitású feltételek mellett is ragyogóan alkalmazható, sőt öntözés nélküli körülmények között is megállja a helyét. Biztonságosan termeszthető fajta, jól tűri az aszályos periódust. Félig determinált növekedés, erős szár és jó állóképesség jellemzi. A hüvelyek nem hajlamosak a felnyílásra, felületük szőrözött, az érés közeledtével világosbarnára színeződnek. A fajta a legfontosabb betegségekkel szemben jó ellenálló-képességet mutat.

PEDRO – szembetűnő előnyök:
• nagy termőképességű, középérésű szójafajta,
• kiváló betegség-ellenállóság és állóképesség,
• könnyű betakaríthatóság.

Az ORION legnagyobb agronómiai előnyei – a hazai termelői igényekhez és elvárásokhoz alkalmazkodva – a koraisága és a kiemelkedő termőképessége. Terméspotenciálja stabilan magas szintű, a hazai viszonyok között 3,5–4,5 t/ha. Éréscsoportjának megfelelően az ország egész területén, a szójatermesztésre alkalmas, nagy szélsőségektől mentes termőhelyekre ajánljuk. Kiegyensúlyozott agronómiai tulajdonságai megalapozzák széleskörű termésbiztonságát, észak-magyarországi megyéinkben is megteremtve ezzel a jövedelmező szójatermesztés lehetőségeit.

ORION – szembetűnő előnyök:
• nagy termőképességű, korai szójafajta,
• kiváló betegség-ellenállóság és jó állóképesség,
• problémamentes betakaríthatóság.

A fajta erős gyökeresedési hajlammal, valamint gyors és igen markáns gyökérgümő-képző sajátosságokkal rendelkezik. Általános betegségtoleranciája jó, az elvárttól markánsan nem eltérő. Termése jellemzően 180-200 gramm ezermagtömeggel, magas fehérje- (4 év átlagában: 42,3%) és olajtartalommal (4 év átlagában: 18,5%), pergésre nem hajlamos állományban, jó ütemben és veszteségektől mentesen takarítható be.

A PEDRO és az ORION vetőmagja gombaölő szer és magas összcsíraszámú Rhizobium japonicum oltópor csávázással kerül forgalomba, 3 millió magot tartalmazó, MaxiPack kiszerelésben. Ez biztosítja, hogy a változó ezermagtömeg esetén is mindig 5 hektár elvetésére elegendő vetőmag kerüljön a zsákokba.

Varga Gábor, termékfejlesztési vezető, SAATEN-UNION Hungária Kft. (www.saaten-union.hu)

Forrás: Agroinform

A termesztők 2008-ban ismerkedhettek meg először a Splendor-ral, ezzel az igen korai éréscsoportba tartozó, kifejezetten új genetikát képviselő szójafajtával, amely kevésbé intenzív, rövid tenyészideje miatt az ország egész területén biztonságosan termeszthető.

Az ES Mentor-t nagyon jó aratni, rendkívül szálszilárd. 4,5 tonna/ha átlagtermésével még a sokat tapasztalt szakemberek csodálatát is kivívta! Kiváló termőképessége mellett a kimagasló állóképessége is nagy jövőt jósol e fajtának!

A középkorai csoport legelső képviselője a Sponsor, mely hazai minősítése után még 7 évvel is éréscsoportjának meghatározó fajtája.

Az Isidor a középérésű csoport tagja, intenzív típusú, a szokásosnál kicsit nagyobb tápanyagszintet rekordterméssel hálálja meg. Margittaszigeten az elmúlt évek átlagában 3,7 tonna/ha feletti termést produkált. Nagyon nagy előnye a szálszilárdsága és a homogenitása: viszonylag egyenletesen érik, jól aratható, nem pereg. Szeptemberben már vágható, és búzát lehet utána vetni. Termőképessége alapján a jelenlegi szortiment egyik legnagyobb genetikai potenciáljával rendelkező szójafajta.

A versenytársakat meghaladó, kiemelkedő termőképességgel rendelkező fajta az Astafor. Hosszú tenyészideje miatt kifejezetten az ország déli termőtájaira javasolják, illetve, ha utána nem őszi kalászos követi, az ország egész területén termeszthető. A szója-kukorica vetésváltásban is kitűnő megoldást jelent.

Forrás: Agrárágazat 2013 – október

A rendezvény programja a Margitsziget ’92 Kft. bemutató és vetőmag-előállító területein a fajták megtekintésével kezdődött. A szójafajtákat április végén vetették el. A hosszantartó nyári hőség az állományokat ugyan megviselte,  de a középérésű fajták még időben megkapták a kellő csapadékot.

A bemutató után szakmai tanácskozás következett. Magyarországon jelenleg 53 szójafajtát termesztenek, ebből 41-et Baranya megyében. Ebből sajnos csak 9-10 fajta szerepe a meghatározó! A szentlőrinci Agromédia Kft. több, mint 400 hektáron végez szója vetőmag-előállítást, mely a bejelentett hazai szaporítás kb. egyhatod részét teszi ki. Hazánkban a szója legnagyobb vetésterülete 66 ezer hektár volt, amitől ma sajnos elég messze vagyunk. Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. vezetője szerint a jelenlegi vetésterület a jelenleginek akár többszöröse is lehetne a kedvező ökológia adottságaink miatt. A tagságukat tovább szeretnék bővíteni, és végcélként egy szakmaközi szervezet létrehozását határozták meg.

A növényvédelmi kérdésekről Steiner István, a Sumi Agro Hungary Kft. területi képviselője tartott beszédet. Elmondta, hogy idén a takácsatka okozott sok problémát, és a vegetáció kezdeti időszakában több gyomnövény ellen is szükséges lehet a beavatkozás. A széles hatásspektrumú gyomirtószert a szója vetése utáni, de a kelése előtti időszakban kell kijuttatni.

Forrás: Agrárágazat 2013 – október

Szójatermesztési tanácsok

A szója gyors és egyenletes kelésének egyik feltétele (ez döntően kihathat a termés egyenletes érésére is), hogy a talaj napi hőmérséklete legalább 12 Celsius fok legyen -, mely május eleji vetésidőt jelent. Vethető 15 cm-es sortávval, de inkább a kultivátorozható, 45 cm az ideális számára. Újabban kisebb tőtávolság mellett vetik 70-75 cm-es sorokba.

Valamennyi esetben egyre nehezebb a terület tisztán tartása. Bárány Sándor úgy fogalmazott: “szenvedés a gyomirtás”.  Ők alapkezeléssel tartják kordában az egy- és kétszikű gyomnövényeket.

Választható tehát a sorközművelés, a retro készítmények egyike-másika, valamint az ún. kenéses szerkijuttatás. A szója általában szépen díszlik, nem igényel gomba és rovar elleni védelmet. Nincs sok engedélyezett szer a szója esetében egyikre sem: ha baj támadna, egyedi engedélyt kell kérni a védekezésre.

A betakarítás akkor időszerű, ha lehullt a lombozat, a szemek zörögnek a hüvelyekben, s a hajtásvégek is szárazak. Ilyenkor a szenek víztartalma 14-18% körüli.

A gazdák számára fontos ismeretekkel álltak elő az egyes fajtatulajdonosok, forgalmazók, akik főként a nagy biztonsággal termeszthető, jó minőséget adó nemesítéseikre irányították a figyelmet. Ezek között szerepelt többek között hazai fajta, francia és osztrák egyaránt. Valamennyi szerepelt az országszerte megszervezett fajta- és technológiai bemutatókertekben, s mint az várható volt, szeptember első felére a “dupla nullás” fajták már beértek, addig a korai-közepes érésidejű növények még csak sárgultak.

Egy magyar gazda versenytársa a horvát (100 ezer tonna), az osztrák (130 ezer tonna), a szerb (370 ezer tonna), és az olasz (700 ezer tonna) termelő is.

Magyarország “súlyát” a GMO-mentes szójatermesztés arányának a növelése mellett emelné a saját szójabab feldolgozás is. Mint elhangzott, az UBM Agro érdekeltségébe tartozó környei feldolgozóüzem kapacitása 30 ezer tonna, ezentúl társvállalkozásban működtetik a szentesi üzemet, ahol évente akár 130 ezer tonnát is képesek befogadni a termelőktől. Forrás: Agrárágazat 2013 – október

*                    *                    *

Cégünk, azaz a Géta Kft. csévharaszti üzeme szintén aktívan részt kíván venni a hazai szójabab feldolgozásban! Bérfeldolgozással műszakonként kb. 10 tonna/óra mennyiségű szójababot “alakítunk át” fehérjében gazdag, magas tápértékű állati takarmánnyá.

Szója és gabona extrudereink teljesítménye:

MONEX 75                                           6 tonna/műszak

MONEX 45                                           4 tonna/műszak

MONEX 30                                         2,8 tonna/műszak

Jelenleg mindhárom géptípusból 50-60%-os áron, felújított extrudereket új szerszámokkal, 1 hónapos átfutási idővel árusítunk!

A Nemzeti Fehérjeprogram célja a GMO-mentes szójatermesztés növelése Magyarországon

Egy ország élelmezésében és a takarmányozásban egyaránt stratégiai jelentőséggel bír a fehérjetermelés és -ellátás színvonala. A Nemzeti Fehérjeprogram előkészítésével a Vidékfejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a GMO-mentesség fenntartásán túl az állattenyésztés takarmányigényét jó minőségű, hazai fehérjenövények, elsősorban szója biztosítsa – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár egy szakmai konferencián, az OMÉK-on.

A helyettes államtitkár kiemelte: az abraktakarmány-fehérjetermelés hazánkban elsődlegesen a nagy hagyományokkal rendelkező szójatermesztésre épül, amit kiegészít a borsó- és néhány kisebb jelentőségű hüvelyes növény (pl. lóbab, csillagfürt) termelése.

Magyarország szójaigénye évente kb. 900 ezer tonna. Évente 500-700 ezer tonna szójadara kerül az országba, és ehhez még mintegy 100 ezer tonna szójababot is importálunk. Hazánk átlagosan 70-80 ezer tonna közötti mennyiséget termel 30-37 ezer hektáron, ami arányait tekintve a belföldi igényünknek kevesebb, mint a 10 %-a. Ugyanakkor még mindig kedvezőbb adat, mint az Európai Unióban átlagosan, ahol csak 2 % ez az arány – jegyezte meg Feldman Zsolt.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a takarmánynövény-termesztés és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el.

Fontos feladat, a hazai fehérjenövény-termesztés lehetőségeinek feltárása, a fehérjenövények területén végzett nemesítési, fejlesztési tevékenység erősítése. A Vidékfejlesztési Minisztérium célja, a megfelelő termelés elérése, a fehérjenövényeknél az európai uniós támogatás erősítése, a vetésforgó, vetésszerkezet fehérjenövényekkel való bővítése.

Az új Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti költségvetési időszakában lehetőség nyílik az érzékeny ágazatok támogatási keretéből évente 25 millió eurónyi összeggel – mintegy 2,5 milliárd forinttal – támogatni a fehérjenövények termesztését. Ennek eredményeképpen ez a forrás a kevésbé magas árbevételt biztosító növényfajoknál ellentételezést jelenthet a gazdálkodóknak, és ösztönzőleg hathat a magyar szójatermelésre.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, a Nemzeti Fehérjeprogram kapcsán kiemelt fontosságú az európai innovációs partnerséget (EIP), valamint a termelői képzési programok megvalósításában a nemesítéssel foglalkozó kutatóintézetek, valamint a fajtaválasztékot bemutató, minősítő hatóság együttműködésére is számít a tárca.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság

Figyelem! Mezőgazdasági OKJ-s felnőttképzés 100%-os támogatással (évente 275 ezer forint keretösszegig)!

A vecsési Bálint Ágnes Kulturális Központban (Vecsés, Telepi út 43.) 2013. július 24-én, szerdán, 19 órától tartanak tájékoztatót az alábbi  képzésekkel kapcsolatosan:

  • aranykalászos gazda, (feltétel: 8 általános, 18. életév betöltése, jogosítvány, eü. alkalmasság. Időtartam. kb. 3 hónap)

Képzési modulok: növénytermesztés, kertészet, állattartás, környezet-, tűz- és munkavédelem, kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel, gépüzemeltetés és -karbantartás.

  • mezőgazdasági gépkezelő, (feltétel: 8 általános, 18. életév betöltése, eü. alkalmasság. Időtartam. kb. 6 hét)
  • vadász, vadtenyésztő, (feltétel: 8 általános, 18. életév betöltése, eü. alkalmasság. Időtartam. kb. 6 hónap)
  • méhész, (feltétel: 8 általános, 18. életév betöltése, eü. alkalmasság. Időtartam. kb. 3 hónap)
  • gyümölcspálinka-gyártó (feltétel: 8 általános, 18. életév betöltése, eü. alkalmasság. Időtartam. kb. 10 hét)

A képzés eredményes befejezését követően a regisztrált mezőgazdasági és erdőgazdálkodók számára a tanfolyam 100 %-ban, utófinanszírozással támogatott!

Bővebb tájékoztatást a +36 30 377 8404 vagy +36 30 934 6590-es számon adnak a szervezők.

Internetes címük: pcmernokiroda.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-75 extruderrfej monex-45 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség