TANULMÁNY

A szója, amellett, hogy termesztésének számos agronómiai előnye van, olyan igényes növény, amely a sikeres termesztés érdekében precíz, pontos agrotechnikát igényel

Magyarországon leginkább az időjárási adottságaink jelentik a korlátot a szója termesztésének szempontjából, mivel ez melegigényes, vízigényes és a levegő relatív páratartalmára is igényes növényünk. A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak.

Talajigényét tekintve elmondható, hogy azok a talajok, amelyeken sikeresen termeszthető kukorica, a szója számára is kedvezőek. Magyarország vetésszerkezete az elmúlt időszakban leegyszerűsödött: szántóterületünk nagyjából 70%-án gabonaféléket termesztünk. A szója a vetésszerkezetbe könnyen beiktatható, termesztéséhez speciális gépeket, eszközöket nem igényel.

Talajra gyakorolt hatása kedvező, gyökérzete talajszerkezet-javító hatású, gyökér- és szármaradványai növelik a talaj szervesanyag- és nitrogénkészletét. A szója gyökérgümőin Rhizobium japonicum baktériumok élnek szimbiózisban a növénnyel, hektáronként évente 40-60 kg, növények által hasznosítható nitrogénvegyülettel gazdagítják a talajt. Emiatt is például kiváló előveteménye a kukoricának, illetve az október elejéig betakarításra kerülő szója a kalászosok számára is jó elővetemény lehet. A hosszabb tenyészidejű fajták az őszi kalászosok számára már kevésbé kedvezőek, a talaj vízkészletét jobban kimerítik, és betakarításuk időpontja október elejére eshet. Amennyiben őszi kalászost tervezünk vetni a szója lekerülését követően, célszerű rövidebb tenyészidejű fajtát választani. A hosszabb tenyészidejű fajták elővetemény-értékét az őszi kalászosok szempontjából a szója elfásodó szármaradványa is ronthatja.

A szója számára azok az elővetemények kedvezőek, amelyek után még az ősz folyamán jó minőségben el lehet végezni a talaj-előkészítést. A szója legjobb előveteményei a kalászos gabonák, legkedvezőbb, ha a szóját két kalászos közé vetik. A kukorica is elfogadható elővetemény a szója számára, az USA-ban a szóját kukoricával váltva termesztik.

A szója számára a mély termőrétegű, kedvező levegő-, hő- és vízgazdálkodású, semleges körüli pH-értékű talajaink a legalkalmasabbak

 

A vízigényes és a későn betakarításra kerülő kultúrák (pl. cirokfélék, cukorrépa) a szója számára rossz előveteménynek számítanak. Évelő pillangósok, hüvelyes növények és önmaga után 4 évig ne termesszük ugyanazon a területen, a kórokozók fokozottabb fellépése miatt. Napraforgó és repce után a szója a fehérpenészes rothadás miatt 3-5 évig nem termeszthető, emellett az imazamox hatóanyagra ellenálló napraforgó a szójából állományban nem irtható vegyszeresen. A talajművelésnél fontos szempont, hogy a szója a mélyre hatoló gyökérzete miatt igényli a mélyművelést. A betakarítási veszteségek csökkentése érdekében egyenletes, jó minőségű talajfelszínt igényel. A szója vízigényes növény, emiatt a talajművelés vízmegőrző célt is kell hogy szolgáljon. Kalászos gabonák betakarítása után a vízmegőrzés szempontjából is fontos a tarlóhántás elvégzése és a tarló zárása, majd az árvakelések és gyomnövények kelése után a tarlóápolás.

A szója igényli a periodikus mélyművelést, a száraz talajállapot mellett végzett középmély- vagy mélylazítást meghálálja. Az alapművelés szója alá többnyire 30-35 cm mélyen végzett mélyszántás, de talajlazítás esetén középmély (25-30 cm) szántás is alkalmazható. Későn betakarításra kerülő, nagy tömegű szármaradványt hagyó elővetemények után a szárzúzást követően végezzük el a mélyszántást. A szántást ősszel célszerű durván elművelni. A tavaszi talajművelés fő feladata a simítózás és a magágykészítés. A magágy-előkészítést többnyire kombinátorral végzik, 4-5 cm mélyen. A szója tápanyagigényes növény. Tápelemigényét teljes mértékben műtrágyákkal biztosítjuk, szerves trágya kijuttatása sem a szója, sem az 1-2 éves előveteményei alá nem ajánlott.

Annak ellenére, hogy tápanyagigényes, csak mérsékelt adagú műtrágya-hatóanyagot juttassunk ki! A szója természetes tápanyag-hasznosító képessége jó. Nagyon jól beépíti a feltáródó növényi maradványokat és az elővetemény által nem hasznosított tápanyagokat is. A szója viszonylag kevés N-műtrágyát igényel (legfeljebb 40-70 kg/ha hatóanyag), mert a Rhizobium japonicum baktériumok nitrogénigényének körülbelül 40%-át fedezik azáltal, hogy jelentős mennyiségű légköri nitrogént kötnek meg. A szimbiózis kialakulásáig szükséges a szója nitrogénszükségletét kielégíteni. A nagy adagú N-műtrágya rossz termékenyülést és elhúzódó érést eredményez, továbbá károsan befolyásolja a Rhizobium baktériumok aktivitását is. A P és a K fokozza a gyökérgümő-képződés mértékét, a nagyarányú N-műtrágya azonban csökkenti a Rhizobium baktériumok számát és aktivitását. Mag- vagy talajoltás nélkül nagyobb mennyiségű nitrogén kijuttatása javasolt.

Annak ellenére, hogy a szója melegigényes, tolerálja a korai vetést. A szóját akkor vessük, amikor a talaj hőmérséklete a vetésmélységben tartósan elérte a 8oC-ot. Az ország déli-délkeleti részén április 15-20-a között lehet elkezdeni a vetését, az ország északabbi részein 1-2 héttel később. A korábbi vetésű növények beérése biztonságosabb, de a túl korai vetés elhúzódó csírázást és hiányos kelést eredményez. A szója másodvetésben vagy zöldtakarmány, szilázskészítés céljára június közepéig-végéig vethető. A szóját általában 45-50 cm-es sortávolságra vetjük, ilyen sortávolság mellett lehetőség van mechanikai sorközművelésre.

A szója vethető duplagabona sortávolságra (24 cm) is, ekkor művelőutas vetéssel a növényápolási munkák taposási kár nélkül megoldhatók. Ez a vetési mód csak helyesen megválasztott, precíz vegyszeres gyomirtási technológia mellett alkalmazható eredményesen.

A szója csírázás során a sziklevelét felhozza a talajfelszín fölé, ezért 3-5 cm mélyre vessük. A 6 cm-nél mélyebb és a 3 cm-nél sekélyebb vetés is hiányos kelést, egyenetlen állományt eredményez. A hektáronkénti kivetett csíra 450-650 ezer db. A vetőmagnorma meghatározásánál figyelembe kell venni a vetőmag használati értéke mellett azt is, hogy az önritkulás mértéke 15-25% között alakulhat. A hektáronkénti kivetett vetőmagmennyiség 90-120 kg. Azokon a területeken, ahol korábban nem termesztettek szóját, a talajt vagy a vetőmagot oltani kell. Az oltás hatására a termésmennyiség 15-25%-kal, a zöldtermés 10-15%-kal, a nyersfehérje-tartalom 1-3%-kal növekedhet. Ott, ahol rendszeres a szójatermesztés, az oltás elhagyható. A magvak oltásakor az oltóanyagot csávázószerként viszik fel a vetőmagvak felületére. A mag oltása és a vetésidő között minél rövidebb idő teljen el!

Az oltott vetőmagvakat célszerű fénytől védett, hűvös helyen tárolni. A talajoltást közvetlenül a vetés előtt végezzük, és dolgozzuk be azonnal az oltóanyagot a talajba, mert a Rhizobium baktériumokat károsítja a napfény. A szimbiózis a kelést követően 3-4 héttel, az első lomblevelek megjelenésekor jön létre. Szűkített kapás sortávolságra történő vetésnél mechanikai gyomirtásra a lombkorona záródásáig van lehetőség. Általában 2, esetleg 3 alkalommal végezhető sorköz-kultivátorozás. A kultivátorozással a talaj felső 4-6 cm-es rétege lazul, javul a vízbefogadó- és -elvezetőképessége. A talaj felső rétegének lazítása a nitrogéngyűjtő baktériumok szaporodását, működését is serkenti. A szója virágzásig szárazságtűrő, a korán megkezdett öntözést kerülni kell.

Virágzás-hüvelykötés-magtelítődés időszakában a szója 160-180 mm vizet igényel, ami többnyire csak mesterséges vízpótlással elégíthető ki. Az öntözést laza talajokon a virágzás kezdetén, kötöttebb talajokon a virágzás kezdete után 10-15 nappal érdemes elkezdeni, és a hüvelykötés befejeződéséig célszerű öntözni.

Érés kezdetén az öntözést abba kell hagyni, mert az ekkor kijuttatott víz késlelteti és egyenetlenné teszi az érést. A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára. A párás mikroklímát kedveli, legjobb termés 85-90%-os páratartalom mellett érhető el. Alacsony légköri páratartalomra virágelrúgással reagál, és csökken a hüvelykötés mértéke. Emiatt az öntözési fordulók és az öntözési normák tervezésekor a szója páratartalom-igényét is figyelembe kell venni.

Öntözéskor a szántóföldi vízkapacitás 80%-áig töltsük fel a talaj vízkészletét. A levegőtlen talaj elvonja az oxigént a nitrogéngyűjtő baktériumoktól, és növeli a gombás fertőzés kockázatát. Öntözött állományban a fehérjetartalom rendszerint csökken, az olajtartalom növekszik. 2018-ban, egy tó közelében beállított szántóföldi kísérletünkben az öntözés a termésmennyiséget a fajták egy részénél növelte, azonban több fajta hozama csökkent vagy nem változott számottevően.

Az éréscsoportokba tartozó fajták átlagos termésmennyiségét tekintve a felszíni víz közelsége mellett a legrövidebb tenyészidejű fajták hozama növekedett leginkább öntözés hatására. A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a hatalmas biomasszatömegből következő állóképességi problémák és a betegségek fokozottabb megjelenése miatt öntözés hatására a termésmennyiség a vizsgált fajták átlagában nem változott számottevően, vagy esetenként csökkent. Felszíni víz közelségében a szója öntözésének eredménye, különösen a hosszabb tenyészidejű fajták esetében évjáratfüggő, de azokon a termőhelyeken, ahol a párás mikroklíma a termőhely adottságainak következtében nem biztosított, a termésbiztonság érdekében ajánlott a szója öntözése.

Hazai körülmények között a szója augusztus végétől október közepéig érik. Magként szárítva, tárolva akkor takarítjuk be, amikor a csúcsi hüvelyek is barnák, és bennük a magok alakja, színe a fajtára jellemző, a magok nedvességtartalma 14-17%, valamint a növények lombozata már elsárgult és lehullott. 13-14%-os nedvességtartalom melletti betakarítás az ideális.

Azok a fajták, amelyek hajlamosak a hüvely felnyílására és a magpergetésre, 16-17%-os nedvességtartalom mellett takaríthatók be, a pergési veszteség minimalizálása érdekében. 12%-os magnedvesség-tartalom alatt és 18-20%-os nedvességtartalom felett megnő a betakarítási veszteség. Helyes fajtaválasztással a szója október közepéig, végéig állományszárítás nélkül is beérik. Erőteljes gyomfertőzés esetén azonban szükség lehet betakarítás előtt állományszárításra. A betakarításnál a kombájn precíz beállítására különös gondot kell fordítani, mivel a szója magja a magas fehérje- és olajtartalma miatt sérülékeny. Helytelen kombájnbeállítás mellett a magtörés mértéke jelentősen megnő. Fontos a helyesen megválasztott haladási és vágási sebesség, valamint az alacsony tarlót vágó flexibilis adapter használata. 9-10 cm-es tarló mellett a vágási veszteség csupán 5%, 15-20 cm-es tarlónál már 12% is lehet.

Betakarítást követően alacsonyabb nedvességtartalmú magot célszerű szárítás előtt előtisztítani, majd kíméletesen szárítani. A szója 12% alatti nedvességtartalom mellett tárolható.

A szója a virágzás kezdetétől vízigényes, és a vízigényén túl érzékenyen reagál a levegő alacsony páratartalmára!

SZERZŐ:
ÁBRAHÁM ÉVA BABETT ADJUNKTUS
DEBRECENI EGYETEM MÉK

Forrás: mezohir.hu

Szóljon hozzá:

Jelentkezzen be felhasználóként, ha szeretne hozzászólni a témához.

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Géta cikkajánló
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás Monex extruder fődarabok full-fat szója monex-75 extruder monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség