Találatok erre a kulcsszóra: ‘génmódosított növény’

Magyarország az eddiginél jobban ösztönzi a GMO-mentes szója termesztését

Magyarország az eddiginél hatásosabban kívánja ösztönözni a GMO-mentes szója termesztését – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: 2020-ig a GMO-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást biztosítanak a gazdálkodóknak. Így azt remélik, hogy a 40 ezer hektár körüli szója-termőterület háromszorosára nő. Kitért arra, hogy a szója az egyik legfontosabb és leghatékonyabb fehérjeforrás az állati takarmányozásban, de a világ vezető szójatermelőinél – Brazília, Argentína, Amerikai Egyesült Államok – a termőterület 85-99 százalékán génmódosított növényt termesztenek.

Eközben a nagy szójafogyasztó Európában és Magyarországon egyre jelentősebb kereslet mutatkozik a GMO-mentes szója iránt, annak ellenére, hogy drágább. A génmódosítástól mentes magyar szóját vásárolják például Ausztriában is, mert így tudnak előállítani GMO-mentes élelmiszereket és takarmányt – tette hozzá Feldman Zsolt. A GMO-mentes termékeket mindenütt megfizetik Európában, a magyar gazda pedig szereti, ha munkáját anyagilag is megbecsülik – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Forrás: agrotrend.hu

A genetikailag módosított (GM) növényeknél és a hagyományosan nemesített gazdasági növényeknél megvalósítható a koegzisztencia. A koegzisztencia a GM-fajták és a hagyományos fajták egyidejű nemesítését, vetőmagtermesztését és árutermesztését jelenti (egy országban, egy régióban, egy falu határában, vagy egy gazdaságban stb.) úgy, hogy a megtermelt termés megfeleljen az EU követelményeknek.

Ezt az eredményt hozta az EU által támogatott Practical Implementation of Coexistence in Europe (PRICE = A koegzisztencia gyakorlati megvalósítása Európában) projekt, amelyet különböző európai kutatóintézetek tudósai hajtottak végre a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) vezetésével. A projektvezető Prof. Justus Wesseler adatai szerint a tanulmány alátámasztja, hogy a koegzisztenciára vonatkozó intézkedések kis művelési területeken is megvalósíthatók.

Spanyolországban kis területeken végzett két éves kísérletek során egyrészt pufferzónákat használtak a génmódosított, ill. a nem génmódosított növények termesztésére kiválasztott táblák között, másrészt különböző időpontokban vetették a növényeket, hogy elkerüljék a közös virágzást, mondta Wesseler. Németországban, Csehországban és Spanyolországban emellett olyan kísérleteket is folytattak, ahol a hímivarú növények steril pollent termelnek, amivel elkerülhetők a kontaminációk.

Az eredmények a projektvezető szerint azt mutatják, hogy az egységes minimum-távolságot előíró szabályok, mint pl. Németországban, nincsenek összefüggésben a 0,9 %-os törvényi határérték betartásával, és a mezőgazdasági üzemeknek felesleges költségeket és problémákat okoznak. Wesseler: „ A PRICE projektnek köszönhetően alátámaszthatjuk, hogy a génmódosított és a nem génmódosított növények koegzisztenciája az EU törvényhozás keretében működik.” Az alacsonyabb határértékek és a szigorúbb feltételek a tudósok szerint nehézségeket fog okozni a takarmánytermesztés területén, pl. a szója esetében. Európának ebben az esetben több készterméket kell importálnia, ami az élelmiszerárak emelkedését eredményezi.

Forrás: agrotrend.hu

A Tanácsban politikai megállapodás született 2014. júniusában arról a törvény-tervezetről, amely erősítené az egyes országok önrendelkezését a génmódosított növények engedélyezéséről, illetve tiltásáról. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az agrárdiplomácia sikereként értékelte a döntést.

Ellenszavazat nélküli politikai döntés született az uniós környezetvédelmi miniszterek között arról a jogszabály-tervezetről, amely törvényi alapot teremt a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák a génmódosított növények (GMO-k) termesztését.

A mostani szabályozás értelmében, ha Brüsszel zöld utat ad egy génmódosított fajta termesztésére, akkor az köteles érvényű minden tagország számára. A nemzeti kormányok csak a védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a területükről az adott GM növényt.

Az elmúlt évtizedben jellemzően patthelyzet alakult ki a Bizottság és a Tanács között abban a kérdésben, hogy tiltsák vagy engedélyezzék az egyes GM fajtákat. Ennek eredményeként több-tucat engedélyezési kérelem vesztegel az uniós döntéshozási rendszerben. Az új jogszabály-tervezet ezt a patthelyzetet kívánja feloldani.

Fazekas Sándor történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a megállapodást, értékelése szerint „a sikeres magyar GMO-ellenes fellépésnek is köszönhető, hogy sok tagállam Magyarországhoz igazította álláspontját és szavazott igennel a javaslatra”.

Az Európai Bizottság 2010 júliusában adta ki azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek a GM növények engedélyezéséről. Az idei nyárig több ponton is módosult az eredeti javaslat, hogy azok az országok is rábólintsanak, amelyek addig blokkolták az indítvány megszavazását.

Az átütő löketet azonban az adta a törvényjavaslat megfelelő arányú támogatásához, hogy idén egy újabb GM kukorica köztermesztésbe vonása került a közeli láthatárra az EU-ban.

Az unió eddig két GM-növény termesztéséhez járult hozzá. Magyarországon azonban tilos ezek elvetése, mivel mindkét fajtára vonatkozóan védzáradék-alapú moratóriumot vezettünk be.

Az új törvénytervezet alapján is a Bizottság adja majd ki a termesztési engedélyt az egyes GM fajtákra a közösségben. Ugyanakkor az új szabályok lehetőséget kínálnak a tagállamok számára, hogy az engedély földrajzi behatárolását kezdeményezzék a GM fajtát forgalmazó cégnél.

Ha a cég ellenezné ezt a kezdeményezést, akkor is a tagországok leengedhetik a sorompót a nem kívánt GMO-k előtt társadalmi, gazdasági vagy környezetpolitikai indokokra hivatkozva.

A biotechnológiai cégek oldaláról többek között az a heves kritika éri a törvényjavaslatot, hogy a nemzeti hatáskör erősítésével gyengül az EU-ban az egységes piac, ami a közösség egyik legfontosabb sarokköve.

A jogszabály hatályba lépéséhez még a Parlamenttel is meg kell állapodni…

Forrás: Magyar Szója

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder páraelszívóval monex-75 extruderrfej monex-75 extruder monex-45 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség