Találatok erre a kulcsszóra: ‘finanszírozás’

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

A szójából, mint fehérjedús növényből – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvő igényekhez képest elenyésző. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékű a 35 000–40 000 hektár szójatermő terület. De vajon miért nem akarnak a termelők szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselőit.

* * *

Dr. Balikó Sándor válasza:

Fenti kérdésre – (egy év híján) négy évtizedes szójanemesítői, -termesztői, -termeltetői, -felhasználási gyakorlattal és némi tapasztalattal – a legjobb szándékkal sem vagyok képes egyértelmű választ megfogalmazni. Miért?

Tény, hogy hazánk ökológiai adottságai – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportjai által az 1980-as évek elején végzett felmérésre alapozunk – a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb vetésterületet is lehetővé tenne. Ezt igazolják saját, közel négy évtizedes termelési és termeltetési tapasztalataink.

A helyzet évtizedek óta szinte változatlan, miközben számos szakmai érv és indok a hazai termesztésű szója nagyobb arányú felhasználása mellett szól(na). Mielőtt ezek közül néhányat megemlítek, megjegyzem, hogy a magyarral közel azonos szántóterülettel (4,67 millió hektár) rendelkező Szerbiában az utóbbi évtizedben a szója vetésterület rendre 150 000 hektár, világviszonylatban is tiszteletre méltó magas hozamokkal. 2010-ben 154 000 hektárról 490 000 tonna (!) termést takarítottak be!

Miért termeljünk szóját? (Kralovánszky U. Pál után szabadon)

1. Célszerűségből:
- Nélkülözhetetlen az állati takarmányozásban.
- Szükséges az emberi táplálkozásban.

2. Termesztési előnyök reményében:
- vetésszerkezetünk siralmasan egyoldalú, gabonacentrikus.

3. Gazdasági megfontolásokból:
- hosszú távú piaci lehetőséget jelent,
- nagyobb hozzáadott értéket biztosít,
- csökkenthetők a takarmányozási költségek,
- versenyképességet növel.

4. Beszerzési (piaci) kiszolgáltatottságunkat mérsékelné.

5. Agroökológiai adottságaink szélesebb kihasználása érdekében.

A terület növelésének feltételei – ahogy a szerző a cikkben megfogalmazta – adottak. Van kormányzati szándék is, amint az a Nemzeti Vidékstratégia 2020. vitaanyag 7.4.8. pont Növényi Fehérjeprogramban fogalmaznak meg, amely „a hazai termelésű fehérjenövények takarmánykomponensként való felhasználása” mellett érvel.

MI A TEENDŐ?

Az AKG követelményrendszerét a fehérjenövények termelésnöveléséhez célszerű „igazítani”. (Vetésváltási idő csökkentése!)

Hazai forrásból célszerű dotálni:
- a szántóföldi termelést,
- a szójafeldolgozók (full-fat) létesítését,
- a full-fat szója takarmányozási gyakorlatának megvalósítását.

A hazai szójatermesztés – ma némi nosztalgiával emlegetett – sikeres évei az 1980-as évek második felében voltak. Miért is? Azokban az években az akkori agrárkormányzat az előzőekben megfogalmazott támogatásokat a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt biztosították!

* * *

Dr. Bárány Sándor (Agromédia Kft.) válasza:

Miért nem akarnak a gazdák szóját termelni? Megfordítom a kérdést. Mit akar a gazda termelni? Azt a növényt, melynek a termesztése neki biztos nyereséget hoz! Azt szeret termelni, aminek a termesztéséhez ért, a szaktudása, ismeretei, gépi-műszaki háttere is megvan hozzá. A szóját a gazdák kevésbé ismerik. Az ország 37 000 hektáros vetésterületének 40 százaléka, kb. 16 000 hektár Baranya megyében van. Itt a szója elfogadott, megbecsült és sikeresen termesztett növény. Az itteni tapasztalatokból kiindulva, azokat felhasználva kell a „térítő munkát” megkezdeni. A feladat nagy. Az ország extrahált szójadara behozatala kb. 600 000 tonna/év, ami szinte biztosan GM eredetű. A hazai termés évek átlagában 60–80 000 tonna szójabab. (Csak a nagyságrend érzékeltetésére: az USA 2013 januárjában Kínának 320 000 tonna extrahált szójadarát szállított hetente! Az éves magyar termés négyszeresét hetente!)

A szója termőterületének jelentős emeléséhez (80–100 000 hektárra) szükséges a jelenlegi támogatási rendszer átalakítása. A jelenlegi AKG-ban működő vetésváltási előírások – négyévenkénti pillangós – nem segítik elõ a kitűzött célt, és szakmailag sem indokoltak. Az USA kukorica-szója övezetében évtizedek óta kitűnően bevált a két növény váltótermesztése.

A területalapú támogatásból (EU forrásból és nemzeti kiegészítésből) ki lehetne emelni a szója – mint legfontosabb hazai fehérjeforrás – külön támogatását. Az extrahált szója kiváltására a hazánkban már működő takarmányfeldolgozási főként extrudáló technológia végtermékét, az extrudált szójadarát is támogatni lehetne. Erre a célra az állattenyésztési támogatások között is sor kerülhetne. A lényeg: a hazai előállítású feldolgozott szója ára versenyképes legyen az importból származó extrahált szójadarával.

A szójatermesztés technológiai termesztésében is rengeteg teendőnk van. A technológia kiemelten fontos része a növényvédelem. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek a világban a GMO előretörése miatt a növényvédelmi technológiai fejlesztéseiket visszafogták.

A hazai piacon ezért egy sajátos „maradékelv” érvényesül. Évről évre csökken a szójában felhasználható hatóanyagok száma. Pl. 2013-tól kivették a gyomirtásból a Propiziklór (proponit) hatóanyagot. Állati kártevők ellen nincs a szójában engedélyezett készítmény, a védekezést eseti engedély megkérésével kell megoldani. Ennek illetéke 50 000 Ft.

A szójaterület növelésére, „a fehérjeágazat” súlyának emelésére az eddigieknél jóval nagyobb együttműködésre és együttgondolkodásra van szükség.

A vertikum minden szereplőjének van feladata:

- Kormányzati, hatósági feladatok (támogatási feltételek kidolgozása, fejlesztés koordinálása).

- Mezőgazdasági szakigazgatási hatóságok (a vetőmag-előállítás, növényvédőszer-engedélyeztetés hatósági vizsgálatai).

- Kiemelt bemutató gazdaságok (fajtabemutatók, technológiai fejlesztések, öntözési kísérletek stb.).

- Szaksajtó (szakcikkek, híradások ismeretterjesztés).

A rendszerváltás után létrejött magángazdaságok, családi gazdaságok, társas vállalkozások között a birtoknagyság átlagos mérete csökkent. A szójatermesztésre alkalmas területek így gazdaságonként a tíz és több száz hektár sávban változnak. A feldolgozáshoz, értékesítéshez azonban komoly, homogén árualap szükséges. Ez nem képzelhető el a termelés integrációja nélkül. Az integrációban a termelőnek, az integrátornak és a feldolgozónak, a nagyfelvásárlónak is meg vannak a jól elkülöníthető feladatai.

* * *

Galankó Attila (Saatbau Linz Hungária Kft.) válasza:

A megszólítottságból kifolyólag személyes véleményemet fogalmazom meg, vállalva annak minden ódiumát. Ez azt jelenti, hogy megközelítésem abszolút a gyakorlati tapasztalatokon alapul, nem tudományos és matematikailag nem egyértelműen mérhető. Újat és különlegeset nem tudok, és nem akarok megfogalmazni, egyszerűen megerősítem azt, amit többen mások is gondolnak, vagy nem. Világunk olyan gyorsan, és sokszor minden tudományos előrejelzésnek ellentmondóan változik, hogy abszolút igazságokat manapság kijelenteni egyre nagyobb felelőtlenségnek tűnik, ráadásul minden szempontból a szélsőségek irányába mutatnak a kilengések. Ebbe a klímaváltozástól elkezdve a gazdasági változásokig az élet minden területe beletartozik.

Az, hogy Magyarországon az ökológiai feltételek a jelenlegi területek többszörösére lennének alkalmasak, az vitathatatlan tény. Ennek jeles bizonyítéka, hogy manapság olyan országokban kezdődött el és növekszik a szójatermesztés, ahol korábban nem, vagy alig létezett. Ez többek között az ökológiai változásoknak és a nemesítési eredményeknek köszönhető. Valóban el kell felejteni azt a tényt, amit még én is tanultam az egyetemen, mely szerint a szójatermesztés északi határa Magyarország, annak is a déli régiója. Ausztria példája fényesen bizonyítja, hogy ez ma már rég nem igaz. És persze a sógorok zárt termesztési rendszerben, a legmagasabb feldolgozottsági szintű végtermékig, humán felhasználásra hasznosítva hozzák a magyar polcokra (is) termékeiket, mi magyarok meg fogyasztjuk. Lásd, számos élelmiszerlánc szójaitalait. Mindez védett márkatermékként, kiváló érdekeltséget teremtve a folyamat minden résztvevőjének, termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek, fogyasztónak. A szójatermesztés elkezdődött Csehországban, bővül Szlovákiában, csak, hogy ne csak a szokásos nagyokat említsem. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi állapotának legfontosabb eleme az emberi tényező. A genetikai alapok folyamatosan fejlődnek, a technológia legtöbb eleme szintén hihetetlenül magas színvonalú, elsősorban a gépesítés. Nagy előrelépést valószínűleg a vegyszeres gyomirtás területén lehetne és kell még elérni, de vélhetően ebben is lesz előrelépés. Nagy szükség lenne a szóját kevésbé retardáló gyomirtó szerekre, mert sok szer kiváló hatású a gyomok ellen, de a szóját igen jelentősen visszafogja a fejlődésben.

Az alsó hüvelyszint magasságának kialakulásában szinte fontosabb szerepet játszik, mint a fajták genetikai adottságai, így növelik a betakarítási veszteséget. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez pont az egyik gyakorlati tény, amit nem mértem, de a gazdálkodó szakemberek szinte mindegyike kiemel.

Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés magyarországi növekedésének legfontosabb tényezője az emberi tényező. Ez két oldalról is alapvető fontosságú. Ha van felső akarat és érdek, ami mozgatja a rendszert, akkor a szójatermesztés is fejlődhet. Ez manapság elsősorban a támogatási rendszert jelenti, mert e nélkül sajnos kevés dolog működik. Ráadásul a szójatermesztés nagyon rizikós vállalkozás, elsősorban a szója időjárás-érzékenysége miatt, így nem csodálható, hogy a gazdák óvatosak. Úgy gondolom, hogy a szójatermesztés növekedésének ez a legfontosabb gátja.

Az emberi tényező másik fontos oldala az, amit a termelő jelent. Sikeres szójatermesztésre azok az igényes gazdálkodók számíthatnak, akik a legnagyobb technológiai fegyelmet képesek és akarnak a növényeiknek szentelni. Bár ez más növényekről, például a repcéről is elmondható, a szója termesztése is olyan, mint a növénytermesztés legmagasabb szintjét jelentő aprómag-termesztés, persze annak a valóban igényes, lelkiismeretes változata. Ehhez hasonlatosan, a szója komoly, apró részletekre odafigyelő gondoskodást igényel, de meghálálja. Véleményem szerint, a sikeres szójatermesztés bővülésének másik fontos eleme a magas színvonalú termelést megcélzó és felvállaló gazda.

Leírva talán kissé furcsának, de vitathatatlannak tűnik, hogy a népességrobbanás folyamatban van, az emberiség mindent felfal, feldolgoz és elfogyaszt. Így a mezőgazdasági termékeknek változó feltételű, de hosszú távon kétségtelenül biztos értékesítési kilátásai vannak. Ehhez itt van még az Istenadta csodás Kárpát-medence jelenleg is rendelkezésünkre álló kiváló adománya, rajtunk, embereken múlik, hogy mit teremtünk benne.

* * *

Bene László (Raiffeisen Agro Magyarország Kft.) válasza:

Miért nem termelnek több szóját Magyarországon? Miután egy integrátorcégnek vagyok az ügyvezetője és emellett a vetőmag üzletág vezetője is, így több oldalról közelíteném meg a feltett kérdést.

A fajták oldaláról megközelítve a kérdést, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi néhány évben a szójafajták kimagasló eredményeket érnek el, évről évre magasabb és magasabb termést produkálva a korai éréscsoportban is. Tehát a fajta oldalról adott a lehetőség, hogy a szója elterjedjen Magyarországon.

A vetőmag oldaláról az látszik, hogy megindult a mennyiségi oldalról a minőségi oldalra történő váltás. Mit is értek ez alatt? A szója vetőmagot a legtöbb cégnél már nem kilogrammra, hanem szemre csomagolják ki. Emellett a szója rhizobium magra történő felvitele is egyre jobban terjed. Tehát a vetőmag oldalról is adott lenne a siker.

 A termelő oldaláról még látok tennivalót. Nagyon sokan még a 10–15 évvel ezelőtti szója technológiát alkalmazzák – különösen azon régiókban, ahol újonnan lépett be a vetésforgóba, miközben az utóbbi néhány évben nagyot változott a szója termesztésében a világ (kicsit hasonló a helyzet, mint a repcében volt 10 évvel ezelőtt). Ám biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező években ez pozitív irányba fog mozdulni!

Az integrátorok részéről is van még tennivaló. A szója a legtöbb kereskedő cégnél a nagy kultúrák mellett csak egy „kiegészítő növényként” szerepel. Ezen szeretnénk, mint elkötelezett szója integrátor cég változtatni! Az idei évben megindítottuk a „Duna Szója” programunkat, amelynek keretén belül a GM-mentes szója termesztését szeretnénk Magyarországon (és anyacégünk támogatásával az egész Duna régióban) forszírozni!

Nonszensz, hogy több tízezer tonna GM szóját importálunk a tengeren túlról, miközben a potenciáljaink messze sincsenek kihasználva! A nagy élelmiszerláncokkal és a mezőgazdasági kormányzattal összefogva felárral tudjuk jutalmazni azon partnereinket, akik igazoltan GM-mentes szóját termesztenek, ezáltal kedvezőbbé téve a szója termesztését régiónkban!

Mi a magunk részéről (fajtáink mellett) ezt tudjuk a gazdáknak nyújtani annak érdekében, hogy sikeres növényként tudják termeszteni ezt a kiváló növényt!

* * *

Bene Zoltán (Karintia Kft.) válasza:

Igenis van realitása a vetésterület emelkedésének! A választ ugyanakkor elsősorban magunkban, integrátorokban kell keresnünk. Miért is?

A körülmények mind input oldalon, mind pedig az értékesítés frontján, hosszabb távon is megnyugtatóak. A szója termesztéstechnológiai és gazdasági előnyei ismertek. Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a gazdák rendelkezésére állnak-e a megfelelő információk, kellő időben. Mit vessek? Kinek adjam el?

A vetőmagkínálatban jobbnál jobb fajták állnak a gazdák rendelkezésére. Fontos már a fajtaválasztásnál szem előtt tartani a biztonságos betakaríthatóságot.

Hiába a kiváló genetika, ha nincs meg a kellő hektáronkénti csíraszám. Közismert, hogy az oltást követően jellemzően a gazdák nem végeztetnek csíravizsgálatot, pedig az oltás során a mag felületén keletkezett mikrorepedések jelentősen csökkenthetik a kijuttatott csírázóképes magok számát. Erre a sokak által alábecsült problémára is találtunk már megoldást! A Karintia Kft. a kezdetektől „új formában” hozza forgalomba a szója vetőmagjait. Szabadalmaztatott, kétkomponensű anyag (oltóanyag + növekedésserkentő) kerül a mag felületére felvitelre. A lényeg, hogy ez a folyamat még a fémzárolást megelőzőleg történik. Az alacsonyabb csíra%-ból eredő kockázatot tehát nem hárítjuk át a termelőkre.

Cégvezetőként rálátásom van a közép-európai szójakereskedelemre. A szójabab értékesíthetősége betakarítástól betakarításig megoldottnak mondható. A Karintia Kft. – a Mauthner Csoport tagjaként – ugyanakkor új piacok után kutatva Európában az elsők között csatlakozott a garantáltan GM-mentes szójabab termesztését felkaroló „Duna Soja” Szövetséghez. A projektünk lényege, hogy a nyomon követhetőség szabályait betartva termesztett, saját fajtájú szójabab értékesítését jelentős felárral is honoráljuk.

A megoldás tehát véleményem szerint a kellő szintű és korrekt tájékoztatásban rejlik!

Forrás: Agronapló

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfontosabb és legszélesebb körben érzékelhető feladata a tanácsadás. A NAK célja, hogy  a jövőben egy kézben összpontosuljon ez a tevékenység, és a gazdálkodóknak ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy hová forduljanak tanácsadásért, hanem tudják: a kamarától minden esetben gyors, pontos és megbízható információkhoz juthatnak. A tanácsadók tevékenységüket személyes, telefonos vagy email-es megkereséssel, elektronikus ill. írott média segítségével, valamint csoportos tájékoztatók útján látják el. Országosan 202, több éves tapasztalattal rendelkező szakember végez tanácsadói munkát. Vallják, hogy nem a kamarának vannak tagjai, hanem a tagoknak van kamarájuk. Nem a gazdálkodók feladata tehát számon kérni a kamarán a munkát, hanem a NAK jelentkezik a teendőkért! Elérhetőségük: nak.hu

  • Érkezik a kamarai kártya!

Nemsokára minden kamarai tag kézhez kapja kamarai kártyáját, amely a nevén kívül a nyilvántartási számát tartalmazza majd, és különböző kedvezmények igénybevételére jogosít. Az azonosító okmány felmutatásával gyorsított eljárásban nyújt például az OTP az agrár- és vidékfejlesztési támogatások esetében támogatásmegelőlegezési, forgóeszköz, folyószámla, valamint beruházási- ill. fejlesztési hiteleket, továbbá a tagsági kártya alapján igénybe vehető kedvezményeket. Elsők között szerepel az olcsóbb tankolás, de más cégekkel is tárgyal a NAK, hogy a gazdálkodók tovább csökkenthessék költségeiket a számukra nélkülözhetetlen szolgáltatások és termékek esetében…

Forrás: NAKlap

Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram

Az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram célja, hogy javítsa a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) gazdasági válság következtében romló likviditási helyzetét. A termelői csoportok legalább 50, legfeljebb 250 millió forint hitelt igényelhetnek, melyhez önerő nem szükséges. A hitelprogram maximális futamideje 7 év, a türelmi idő 4 év.

Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel

A kormány 2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Programot kiterjesztette az őstermelőkre, a családi gazdaságokra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az Agrár Széchenyi Kártyára igényelhető egy-, két- vagy hároméves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500 000 Ft, felső határa 25 millió Ft. A konstrukcióhoz a magyar állam 2% kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást biztosít. A hitelkérelmeket az OTP bank, a Volksbank és a Takarékszövetkezetek fiókjaiban lehet benyújtani.

Forrás: Agrárium

Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram

A már régebb óta működő hitelprogram keretében a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, fiatal mezőgazdasági termelők, őstermelők, akár 15 éves lejáratú, kedvezményes kamatozású beruházási hitelt vehetnek igénybe a mezőgazdaság versenyképességét, a piacok megőrzését, az innovációt, a jó minőségű termékek előállítását, az energia és költségtakarékos módszerek alkalmazását, a környezetvédelmet elősegítő beruházásokhoz, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz kapcsolódóan.

A 2013. január 28-án életbe lépett módosítás értelmében a Hitelprogram keretében:
• Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból induló támogatásban nem részesülő induló fiatal gazdák kedvezményes hitelt igényelhetnek maximum 50 millió forint összegben, az AVHGA kezességvállalása mellett, a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján legfeljebb 40 000 euró támogatástartalommal, amelyet termőföldvásárláshoz is felhasználhatnak.
• Továbbá a szabad mezőgazdasági de minimis kerettel rendelkező mezőgazdasági termelők is igényelhetnek kedvezményes termőföld-vásárlási hitelt, szintén AVHGA kezességvállalással, maximum 50 millió forint összegben, amely a földárak függvényében 20–50 ha termőföld megvásárlására nyújthat lehetőséget.

A fenti módosításokon túlmenően előkészítés alatt áll az Élelmiszer-ipari Forgóeszköz Hitelprogram, amely az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára kínál kedvező forgóeszköz-finanszírozási lehetőséget. A hitelprogram keretében felvehető hitelek futamidő, kamatfeltétel, kamattámogatás tekintetében megegyeznének az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram feltételrendszerével.
A mezőgazdasági termelői szerveződések (integráció) ösztönzése érdekében tervezzük továbbá a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram jogosulti körének (igénybevevői kör) kiterjesztését a zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli, minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportokra.

Forrás: Agrárium

Agrárfinanszírozás, MFB Hitelprogram

Elérkezett az agrárhitelek szezonja a magyar mezőgazdasági szektorban. Ezért is fontos tudni, hogy módosult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Agrár Forgóeszköz Hitelprogramja. A hitelfelvevők köre kibővült a nyúl- és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet folytató vállalkozásokkal, továbbá a hitel felhasználható meglévő, mezőgazdasági célú hitel kiváltására is.

Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram célja a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához forrás biztosítása a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával, halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, és a baromfi, nyúl, szarvasmarha (utóbbiba beleértve a tej- és húshasznosítást) és sertés állattenyésztési ágazatban tevékenykedő termeltetők részére. A Kormány állattenyésztést támogató szándékának megfelelően a már működő kedvezményes kamatozású hitelprogram feltételei már tavaly júniusban módosultak is, melynek alapján: 1. A hitel – a forgóeszköz-finanszírozás mellett a beruházásnak minősülő – tenyészállat-vásárlásra is felhasználható. 2. A hitelfelvevők köre kibővült a KKV-nak nem minősülő vállalkozásokkal. A csapadékhiányos időjárás és az ezzel összefüggő takarmánypiaci problémák kezelése érdekében 2013. február 13-tól az alábbi újabb kedvező módosításokra került sor:
• a jövőben a baromfi- és a sertés- mellett a nyúl- és a szarvasmarha ágazatban termeltető tevékenységet végző vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt;
• módosul a hitel maximális futamideje 3 évről 6 évre, illetve a tőketörlesztés maximális türelmi ideje 1 évről 3 évre, és hitelszerződés a program keretében 2013. december 31-ig köthető;
• a termeltetők által maximálisan igényelhető hitelösszeg 250 millió forintról 500 millió forintra emelkedik;
• újdonság még, hogy a hitel a jövőben felhasználható lesz meglévő hitel kiváltására is;
• jelentős segítséget jelenthet a hiteligénylőknek, hogy a VM a hitelprogram keretében felvett hitelek kamatfizetéséhez 50%-os mértékű, maximum évi 4 százalékpont kamattámogatást biztosít, így az ügyfél által fizetendő kamat mintegy 3,9%/év szinten alakul;
• a kamat mértéke: 3 havi EURIBOR + RKF2+legfeljebb 3,5%;
• saját erő mértéke: saját erő nem szükséges.

Miért előnyös az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram?• kedvezményes kamatozással igényelhető;
• a hitel felhasználható beruházásnak minősülő tenyészállat-vásárlásra is;
• nincs árfolyamkockázata, de a kamatozás a kiszámíthatóbb európai uniós pénzpiaci kamatlábhoz igazodik;
• mezőgazdasági őstermelő is felveheti;
• kezdő vállalkozások is finanszírozhatók.

A hitelprogramban az alábbi vállalkozás vehet részt:
• gazdasági társaság,
• szövetkezet,
• európai részvénytársaság, vagy
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, akinek/amelynek mezőgazdasági üzeme Magyarország területén található, aki/amely mezőgazdasági, halgazdálkodási , illetve baromfi, nyúl, szarvasmarha és sertés állattenyésztési ágazatban termeltető tevékenységet folytat.

Forrás: Agrárium

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség