augusztus 19th, 2017 | 
Szerző: A csávázószer-kínálat áttekintése
A felszívódó hatású gomba- és rovarölő szerek kifejlesztése tette lehetővé a mind hatékonyabb magcsávázást, ami jelentősen biztosítja a csírázó vetőmagok és a kicsírázott növényállomány hatékonyabb védelmét.
A vetőmagcsávázó szerek forgalma a növényvédőszer-piac viszonylag alacsony részesedését teszi ki. Azonban ez sem csekély, a felmérések szerint 2014-ben a világ 57 milliárd US dollár növényvédőszer-forgalmának 6 százaléka volt.
Piaci elemzések szerint a csávázószerek értékesítése 2016-ban 4,8-5,9 milliárd US dollárt tett ki, beleértve a vegyi anyagok mellett a biohatású csávázószereket is. 2016 és 2021 között a csávázószerpiac növekedése meghaladhatja az évi 10 százalékot, ennek alapján a várható csávázószer-értékesítés 2021-ben 8,3 milliárd US dollár értékben várható.A csávázószerpiacot számos tényező befolyásolja: gazdálkodási technológiák, mint pl. a szántás nélküli vetés terjedése, hatósági intézkedések, a környezeti tényezők figyelembevételének növekvő szerepe, a vetőmagok minőségének javulása, a csávázási technológiák és a vetőgépek tökéletesedése.
A csávázószerpiac növekedését negatívan befolyásolja a generikus anyagok piaci részesedésének emelkedése és a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos, évek óta tartó vita és csávázószerként történő alkalmazásuk több jelentős kultúrában 2013 óta történő felfüggesztése.
A csávászószerpiacot a vetőmagok minőségének javulása is befolyásolja – fotó: Shutterstock
A magcsávázás legfontosabb alkalmazási területei kultúránként
A magcsávázásnak hagyományosan a gabonafélékben a legjelentősebb a szerepe. Az utóbbi években a magcsávázás jelentősége megnövekedett a kukoricában és szójában, részben a genetikailag módosított vetőmagvak területének növekedésével, egyidejűleg a a hagyományos kukorica- és szójaterület növekedésével.
• Őszi búza – Jelenleg is az őszibúza-vetőmagot csávázzák a legnagyobb területen. 2014-ben 220 millió hektár őszi búzát csáváztak a világon. Ennek a területnek 14 százalékát tette ki India, ezt a 12 százalékos részesedéssel az EU őszi búza termesztett területe adta, majd Kína következett 11 százalékkal. Az őszibúza-termés világátlaga 3,3 tonna/ha. Ezt a termésátlagot igen széles határok között termesztik.
Az EU-ban az őszibúza-termesztés jelentős anyagi ráfordítással történik. Németországban az átlagtermés pl. 8,6 tonna volt 2014-ben. A csávázásban vezető szerepet játszanak a Bayer, Syngenta és BASF hatóanyagai. A Syngenta difenokonazolja hosszú ideig volt a csávázásban legáltalánosabban használt termék a cég egyéb gombaölő szereivel kombinálva, mint pl. fludioxinil és mefenoxan, esetenként a cég rovarölő szerekkel is kombinálja. A BASF tritikonazolja és a Bayer tebukonazolja főleg több hatóanyagot tartalmazó kombinációkban kerül alkalmazásra.
• Kukorica – 2014-ben a világ betakarított kukoricaterülete 185 millió hektár volt. E terület 38 százalékát Kínában és az USA-ban termesztették. A kukorica termésátlaga Kínában 5,8 t/ha volt, az USA-ban 10,7 t/ha. A kukoricatermő területek növekedése és a GM-vetőmagok területének terjedése eredményeként jelentősen növekedett a kukoricavetőmag-csávázás alkalmazása is. A vezető növényvédőszer-gyártók a kukoricacsávázó szerek területén is aktívak, elsősorban gombaölő és rovarölő szerekkel. Egyes területeken a nematicidek alkalmazása is szükségessé vált.
• Szója – A szóját 118 millió hektáron termesztették 2014-ben. E terület 70 százalékát az USA-ban, Brazíliában és Argentínában termesztették. 2014-ben az USA áru szójatermesztésének 93 százalékát GM-vetőmag használatával termesztették. Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek.
Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek – fotó: Shutterstock
A szójacsávázásban használt leggyakoribb gombaölőszer-hatóanyagok a metalaxil, carboxin, karbendazim, tiram és fludioxonil voltak. Jelentős a strobilurin típusú gomabölő szerek alkalmazása, mint az azoxistrobin, piraklostrobin, trifloxistrobin. A Fusarium korai fertőzés ellen a fluopiram hatóanyagot vezették be sikeresen. A talajlakó rovarkártevők ellen a neonikotinoidokat alkalmazták széles körben, ezek jövőbeni alkalmazása jelenleg széles körű viták tárgya, főleg az EU-tagországokban.
A szóján károsító fonálférgek ellen alkalmazzák az abamektint. A piacon megjelentek a bionematicidek is, ilyen a Bacillus firmus, illetve a Pasteuria nishizawae tartalmú „hatóanyagok”. A nitrogén megkötésének növelésére baktériumokkal történő kezelést ajánlanak a magcsávázásra.
Magcsávázásra használt védekezőszer-formulációk és alkalmazásuk
A csávázószereket közvetlenül viszik fel a magra, esetleg csekély hígításban. A hagyományos termékek poralakúak voltak, amelyet száraz (DS) formulációban vittek fel a magra, később vizes formában (WS), vagy szerves oldószerekkel keverve (LS). Újabb fejlesztés eredménye a folyékony szuszpenzió-koncentrátumok (FS) és emulziók (ES) alkalmazása volt a porolódás csökkentése, a formulációstabilitás megőrzése és a tapadás növelése céljából.
A gombaölő szereknél gyakori a különböző hatásmechanizmusú és több kórokozó ellen hatásos anyagok kombinációja, a rezisztencia kialakulásának csökkentésére.
A funkcionális magcsávázás fogalma magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek biztosítják a könnyű és pontos vetést, optimális csírázást és az erőteljes növényállományt.
Az ilyen csávázószerek a csírázást elősegítő anyagokat is tartalmazhatnak, erre a célra a magon védőbevonatot létrehozva.
A vetőgépek folyamatos fejlesztését követte a nagy értékű, csávázott vagy bevonattal ellátott vetőmagok forgalmazása.
A csírakori betegségek elleni védelem
A csírafejlődés és a növény korai fejlődési szakaszában főleg a gombakártevők ellen szükséges a védekezés. A gombák a talajból vagy fertőzött vetőmagból támadhatnak. A szisztemikus gombaölő szerek csávázószerként történő alkalmazásával – védő vagy megelőző hatással – a még ki sem fejlett tünetek ellen vagy eradikáns hatással hatásos védelem biztosítható a kelő állományban.
Rovarok és más kártevők elleni védelem
A talajból károsító rovarok, majd a lombozaton megjelenő, talajból károsító rovarok ellen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek igen hatásosak. Ezek alkalmazását szabadföldi kultúrákban történő csávázószerként újra értékelik, mivel a termékcsoporthoz tartozó hatóanyagok a méhállomány veszélyeztetését, illetve a méhekre való veszélytelenségét vitató álláspontok éles vita tárgyát képezik.
Egyéb magcsávázó szerek
Biológiai hatású termékek – erre alkalmas mikroszervezetekkel történő csávázás, amely biztosítja a vetőmag életképességét, eltérő talaj- és meteorológiai viszonyok között, a tárolás és a vetés során. A biopeszticidek és a kémiai védekező szerek kombinációi is már forgalomba kerültek.
Rhizobia inokuláció – a Rhizobium baktériumok a hüvelyesek talajjavító hatását fokozzák.
Biostimulánsok – különféle anyagok és mikroszervezetek keveréke, melyek módosítják a növények fiziológiáját, melynek révén a növények erőteljesebben növekednek, többet teremnek, és a termés minősége javul.
Mikroelemek – a magra felvitt mikroelemek, mint a foszfor, illetve bór, réz, mangán, molibdén, cink tartalmú csávázószerek.
Repellens anyagok – a kártevők riasztására, pl. a tiram tartalmú csávázószerek.
Gyomirtószer-antidotumok – a gyomirtó hatás csökkenése nélkül növelik egyes gyomirtó szerek szelektivitását, akár a gyomirtószer-kijuttatással együtt vagy magcsávázás formájában alkalmazva.
A magcsávázás az első és egyben nélkülözhetetlen lépés a magasabb termésátlagok eléréséhez, jelentősége kiemelkedő az intenzív növénytermesztésben.
Dr. Kádár András
Forrás: agroinform.hu
Kategóriák: 
Kulcsszavak: 
