Találatok erre a kategóriára: ‘Búza’

A növényvédelem aktuális teendői sorában – egyebek között – a következő feladat a csávázott őszi káposztarepce, majd a gabonafélék vetése

A csávázószer-kínálat áttekintése

A felszívódó hatású gomba- és rovarölő szerek kifejlesztése tette lehetővé a mind hatékonyabb magcsávázást, ami jelentősen biztosítja a csírázó vetőmagok és a kicsírázott növényállomány hatékonyabb védelmét.

A vetőmagcsávázó szerek forgalma a növényvédőszer-piac viszonylag alacsony részesedését teszi ki. Azonban ez sem csekély, a felmérések szerint 2014-ben a világ 57 milliárd US dollár növényvédőszer-forgalmának 6 százaléka volt.

Piaci elemzések szerint a csávázószerek értékesítése 2016-ban 4,8-5,9 milliárd US dollárt tett ki, beleértve a vegyi anyagok mellett a biohatású csávázószereket is. 2016 és 2021 között a csávázószerpiac növekedése meghaladhatja az évi 10 százalékot, ennek alapján a várható csávázószer-értékesítés 2021-ben 8,3 milliárd US dollár értékben várható.A csávázószerpiacot számos tényező befolyásolja: gazdálkodási technológiák, mint pl. a szántás nélküli vetés terjedése, hatósági intézkedések, a környezeti tényezők figyelembevételének növekvő szerepe, a vetőmagok minőségének javulása, a csávázási technológiák és a vetőgépek tökéletesedése.

A csávázószerpiac növekedését negatívan befolyásolja a generikus anyagok piaci részesedésének emelkedése és a neonikotinoid csávázószerek méhekre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatos, évek óta tartó vita és csávázószerként történő alkalmazásuk több jelentős kultúrában 2013 óta történő felfüggesztése.

vetőmag

A csávászószerpiacot a vetőmagok minőségének javulása is befolyásolja – fotó: Shutterstock

A magcsávázás legfontosabb alkalmazási területei kultúránként

A magcsávázásnak hagyományosan a gabonafélékben a legjelentősebb a szerepe. Az utóbbi években a magcsávázás jelentősége megnövekedett a kukoricában és szójában, részben a genetikailag módosított vetőmagvak területének növekedésével, egyidejűleg a a hagyományos kukorica- és szójaterület növekedésével.

Őszi búzaJelenleg is az őszibúza-vetőmagot csávázzák a legnagyobb területen. 2014-ben 220 millió hektár őszi búzát csáváztak a világon. Ennek a területnek 14 százalékát tette ki India, ezt a 12 százalékos részesedéssel az EU őszi búza termesztett területe adta, majd Kína következett 11 százalékkal. Az őszibúza-termés világátlaga 3,3 tonna/ha. Ezt a termésátlagot igen széles határok között termesztik.

Az EU-ban az őszibúza-termesztés jelentős anyagi ráfordítással történik. Németországban az átlagtermés pl. 8,6 tonna volt 2014-ben. A csávázásban vezető szerepet játszanak a Bayer, Syngenta és BASF hatóanyagai. A Syngenta difenokonazolja hosszú ideig volt a csávázásban legáltalánosabban használt termék a cég egyéb gombaölő szereivel kombinálva, mint pl. fludioxinil és mefenoxan, esetenként a cég rovarölő szerekkel is kombinálja. A BASF tritikonazolja és a Bayer tebukonazolja főleg több hatóanyagot tartalmazó kombinációkban kerül alkalmazásra.

Kukorica – 2014-ben a világ betakarított kukoricaterülete 185 millió hektár volt. E terület 38 százalékát Kínában és az USA-ban termesztették. A kukorica termésátlaga Kínában 5,8 t/ha volt, az USA-ban 10,7 t/ha. A kukoricatermő területek növekedése és a GM-vetőmagok területének terjedése eredményeként jelentősen növekedett a kukoricavetőmag-csávázás alkalmazása is. A vezető növényvédőszer-gyártók a kukoricacsávázó szerek területén is aktívak, elsősorban gombaölő és rovarölő szerekkel. Egyes területeken a nematicidek alkalmazása is szükségessé vált.

• Szója – A szóját 118 millió hektáron termesztették 2014-ben. E terület 70 százalékát az USA-ban, Brazíliában és Argentínában termesztették. 2014-ben az USA áru szójatermesztésének 93 százalékát GM-vetőmag használatával termesztették. Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek.

szója

Brazíliában és Argentínában a szójatermesztő területen GM-vetőmagot az összterület több mint 90 százalékán vetnek – fotó: Shutterstock

A szójacsávázásban használt leggyakoribb gombaölőszer-hatóanyagok a metalaxil, carboxin, karbendazim, tiram és fludioxonil voltak. Jelentős a strobilurin típusú gomabölő szerek alkalmazása, mint az azoxistrobin, piraklostrobin, trifloxistrobin. A Fusarium korai fertőzés ellen a fluopiram hatóanyagot vezették be sikeresen. A talajlakó rovarkártevők ellen a neonikotinoidokat alkalmazták széles körben, ezek jövőbeni alkalmazása jelenleg széles körű viták tárgya, főleg az EU-tagországokban.

A szóján károsító fonálférgek ellen alkalmazzák az abamektint. A piacon megjelentek a bionematicidek is, ilyen a Bacillus firmus, illetve a Pasteuria nishizawae tartalmú „hatóanyagok”. A nitrogén megkötésének növelésére baktériumokkal történő kezelést ajánlanak a magcsávázásra.

Magcsávázásra használt védekezőszer-formulációk és alkalmazásuk

A csávázószereket közvetlenül viszik fel a magra, esetleg csekély hígításban. A hagyományos termékek poralakúak voltak, amelyet száraz (DS) formulációban vittek fel a magra, később vizes formában (WS), vagy szerves oldószerekkel keverve (LS). Újabb fejlesztés eredménye a folyékony szuszpenzió-koncentrátumok (FS) és emulziók (ES) alkalmazása volt a porolódás csökkentése, a formulációstabilitás megőrzése és a tapadás növelése céljából.

A gombaölő szereknél gyakori a különböző hatásmechanizmusú és több kórokozó ellen hatásos anyagok kombinációja, a rezisztencia kialakulásának csökkentésére.

A funkcionális magcsávázás fogalma magában foglalja mindazokat az elemeket, amelyek biztosítják a könnyű és pontos vetést, optimális csírázást és az erőteljes növényállományt.

Az ilyen csávázószerek a csírázást elősegítő anyagokat is tartalmazhatnak, erre a célra a magon védőbevonatot létrehozva.

A vetőgépek folyamatos fejlesztését követte a nagy értékű, csávázott vagy bevonattal ellátott vetőmagok forgalmazása.

A csírakori betegségek elleni védelem

A csírafejlődés és a növény korai fejlődési szakaszában főleg a gombakártevők ellen szükséges a védekezés. A gombák a talajból vagy fertőzött vetőmagból támadhatnak. A szisztemikus gombaölő szerek csávázószerként történő alkalmazásával – védő vagy megelőző hatással – a még ki sem fejlett tünetek ellen vagy eradikáns hatással hatásos védelem biztosítható a kelő állományban.

Rovarok és más kártevők elleni védelem

A talajból károsító rovarok, majd a lombozaton megjelenő, talajból károsító rovarok ellen a neonikotinoid típusú rovarölő szerek igen hatásosak. Ezek alkalmazását szabadföldi kultúrákban történő csávázószerként újra értékelik, mivel a termékcsoporthoz tartozó hatóanyagok a méhállomány veszélyeztetését, illetve a méhekre való veszélytelenségét vitató álláspontok éles vita tárgyát képezik.

Egyéb magcsávázó szerek

Biológiai hatású termékek – erre alkalmas mikroszervezetekkel történő csávázás, amely biztosítja a vetőmag életképességét, eltérő talaj- és meteorológiai viszonyok között, a tárolás és a vetés során. A biopeszticidek és a kémiai védekező szerek kombinációi is már forgalomba kerültek.

Rhizobia inokuláció – a Rhizobium baktériumok a hüvelyesek talajjavító hatását fokozzák.

Biostimulánsok – különféle anyagok és mikroszervezetek keveréke, melyek módosítják a növények fiziológiáját, melynek révén a növények erőteljesebben növekednek, többet teremnek, és a termés minősége javul.

Mikroelemek – a magra felvitt mikroelemek, mint a foszfor, illetve bór, réz, mangán, molibdén, cink tartalmú csávázószerek.

Repellens anyagok – a kártevők riasztására, pl. a tiram tartalmú csávázószerek.

Gyomirtószer-antidotumok – a gyomirtó hatás csökkenése nélkül növelik egyes gyomirtó szerek szelektivitását, akár a gyomirtószer-kijuttatással együtt vagy magcsávázás formájában alkalmazva.

A magcsávázás az első és egyben nélkülözhetetlen lépés a magasabb termésátlagok eléréséhez, jelentősége kiemelkedő az intenzív növénytermesztésben.

Dr. Kádár András

Forrás: agroinform.hu

A poloskák és a levéltetvek jelen vannak a napraforgótáblákban, a kukoricában már károsít a gyapottok bagolylepke. Az Agroinform.hu 2017. 25. heti előrejelzése

A múlt héten folytatódott a száraz, meleg időjárás országunkban, mely a hét második felére és hétvégére valamelyest mérséklődött, majd a mostani napokra ismét a csúcsokat közelíti. Csapadék csupán 1-2 nap hullott, szeszélyes területi eloszlásban, 1-7 mm mennyiségben. A nagyobb mennyiséget a nyugati határszélen mérték. A zivatarokhoz csatlakozó viharos szél és jégeső sem javított az aktuális állapoton.

A hőmérséklet tipikusan nyáriasan meleg volt nappal, de éjszakára sem hűlt vissza túlságosan. Ehhez társult még az alacsony páratartalom, 40-75 % közötti értékkel. Levélnedvesség borítottságot alig lehetett észlelni, inkább csak a kevés csapadék után 1-2 órára. A meteorológiai előrejelzés hasonló meleg napokat mutat a következő időszakra is, bár egy-két zivatar előfordulhat, helyileg nagy mennyiségű esővel, átmeneti erős széllel. Amint tudjuk, ez a csapadékforma hasznosul a legkevésbé.

A kalászosok közül az őszi búza már délen a teljes éréshez közelít, az ország döntő részén viaszos állapotban van, de a hűvösebb nyugati tájakon még a tejesérés is megtalálható. Az őszi árpára inkább a teljes érés, illetve viaszérés vége a jellemző. A gabonafélék levélfelszáradása folyamatos, az állományok jó részén csak a felső 2 levélemelet zöld (főleg az őszi búzán). Az őszi árpa táblák többnyire elsárgultak.

A gabonalisztharmat betegség terjedése lelassult, őszi árpában megállt. A korompenész terjedése kismértékben nőtt, lombon 1-5 %-os (gyenge) fertőzés jellemző az állomány ~30-40 %-án. A kalászon is 1-5 %-nyi korompenész fertőzés figyelhető meg.

Fuzáriummal fertőzött kalász továbbra is észlelési szinten fordult elő a vizuális felvételezések során. A betegség fertőzéséhez a múlt heti 1-2 esősebb nap is kedvező volt, de már csak felületi fertőzés alakult ki. A tartósan száraz időjárás miatt ezután sem valószínű erősebb fertőzés.

Az őszi káposztarepce becői elérték a végleges nagyságot, az érés halad előre. A kártevők már eltűntek a táblákról. A betegségek közül a szklerotíniás betegség továbbra is észlelési szinten található meg azon területeken, ahol több volt a csapadék. A lisztharmat viszonylag későn jelent meg, közepes-erős mértékű fertőzéssel van jelen az állományokban a dunántúli területeken. A tünetek a felsőbb becőkön is megjelentek.

A napraforgó állományok intenzív növekedésben vannak, a gyengébbek 8-10 leveles, míg a jobb táblákon már csillagbimbós állapotot ért el a növény. A károsítók közül a tripszek, atkák felszaporodása, kártétele nem nőtt napraforgóban. A fertőzés egyelőre megmaradt a táblák szegélyein.

Érdekes a poloskák – levéltetvek együttese. A Dunántúlon a poloskák fertőzése jelentős, levéltetű szinte elhanyagolható, míg a keleti országrészen pontosan fordítva. A meleg, száraz időjárás kedvez a poloskáknak, a Dunántúlon már átlagosan 3-4 db imágó/növény, közepes fertőzés alakult ki. A párosodás, tojásrakás folyamatos, amelynek tünete a növények ~50-70 %-án látszik. Védekezés feltétlen szükséges a napraforgó érzékeny csillagbimbós állapota miatt, tiakloprid, acetamiprid vagy valamely piretroid (lambda-cihalotrin, gamma-cihalotrin, deltametrin, stb.) hatóanyagtartalmú készítménnyel.

A Tiszántúlon a poloskák betelepedése, népessége sokkal alacsonyabb, így ott a védekezéssel még lehet várni. Észlelési szintű egy-két táblán a levéltetvek előfordulása, de általánosságban mentesek a területek a Dunántúlon, míg a Tiszántúlon ez tűnik veszélyesebbnek. A védekezés még nem indult el.

A szója fejlődése már az elágazódások képződésénél tart. E növénynél is az aszály és a gyomos területek okoznak elsődlegesen gondot. A kártevők közül a tripszek és atkák szaporodásának az elmúlt hét sem szabott gátat, sokkal inkább kedvezett a kártevőknek. Egy-egy levélkén (alsó) 6-8 db tripszlárva található, kisebb részt előnimfa, nimfa is előfordul. A fertőzés a növényen belül is terjed felfelé, nemcsak az alsó, hanem a középső és már a felső lombzóna is veszélyben van, így mindenképpen szükséges a növényvédő szeres beavatkozás. Szükséghelyzeti engedéllyel csak a Mospilan 20 SG alkalmazható, melynek használatát a növényvédelmi hatósághoz be kell jelenteni. Az atkák esetében főleg kifejlett alakok vannak jelen, a tojásrakás folyamatos (4-5 mozgó atka/levélke főleg a táblaszéleken).

Forrás: agroinform.hu

Az elmúlt hetek folyamatai az árak emelkedése irányába mutatnak, még akkor is, ha a fundamentális tényezők, a kínálat alakulása ezt nem is indokolná.

Január utolsó napjaiban hasonló helyzet volt jellemző, mint egy évvel ezelőtt: az árak csökkenése újfent erősebben veszélyeztette a kereskedelmet bármi másnál. Különösen kritikussá a búza esetében vált a helyzet, az európai vetésterületekről érkezett hírek alapján a 2017. évi szezonban ismételten jóval nagyobb mennyiség várható.

A 24,2 millió hektáros terület évek óta közel azonos, a tavalyi átlaghozamesés okait már sokat elemezték, nem valószínű, hogy megismétlődne, így a 145 millió tonnás össztermés elérése sem irreális. Ehhez viszont az kellene, hogy a 2014. évi és a 2015. évi átlaghozamok legyenek jellemzőek 2017-ben is, és ezen a téren már szkeptikusabb vagyok.

Az elmúlt napok-hetek időjárása sokban biztonságot adott a téli kultúráknak, de most már szükség lenne csapadékra is – a legutóbbi elemzések már vízhiányról számoltak be, nemcsak itthon, de Nyugat-Európában is.

Egy évvel ezelőtt egy elemzésben a 160,- EUR/to-s árakat már túl alacsonynak tartottam, és ezért sem vártam további árcsökkenést, de a kedvező kilátások erre rácáfoltak, és nemcsak márciusban, hanem júniusban értük el az elmúlt évek legalacsonyabb árszintjeit, az azonnali piacon egészen 140,-EUR/to-s szintig estek a jegyzések.

A 2016-os termelés visszaesést hozott Európában, és ez most is érezteti hatását

– a piac „támaszt” kapott, és megállt az árcsökkenés. A 2017. január utolsó napjaiban bekövetkezett zuhanás azért volt félelmetes, mert megvolt az esélye annak, hogy nem áll meg a 165,-EUR/to-s szint körül, hanem folytatódik, akár a 150-155 EUR/to-s szintig.

Szerencsére nem így történt, és a pénzügyi alapok tevékenysége újabb lökést adott – főként Európán kívül –, és most már azt elemezzük, hol lehet az elmúlt hónapok fel-le liftezése után az újabb szint. Én személy szerint a 170-es szinteket várom az ó- és az új termésre is, a hosszabb távú tendenciák és a költségek alapján.

A folyamat nem volt egyedülálló – a kukorica is követte ezt a trendet, szintén a 170,-EUR/to-s szinteken mozognak most az árak, és valamelyest határozottabb az emelkedő tendencia. Fontosnak vélem, hogy ez így Európára jellemző, ha a világ egyéb részeit nézzük, akkor a kukorica árszintje alacsonyabb, mint a búzáé.

A sokat idézett chicagói jegyzéseknél például a lágy búza árszintje 165,-USD/to (4,5 USD/bu) körül áll, a kukoricáé meg 145,-USD/to-s (3,7 USD/bu) szinten. Ha a fekete-tengeri jegyzéseket nézzük, ott is hasonló a helyzet, a malmi búzára legutóbb 195-197,5 USD/to-s áron volt vevő, míg a kukorica jegyzése 170,-USD/to alatt van. Miért is érdekes ez?

A tavaszi vetésszerkezet még nem dőlt el véglegesen, lehetnek még finomítások mind Európában, mind az északi félteke egyéb területein, és a tendenciák alapján akár kialakulhat egy olyan helyzet is, amikor az eddigi nyertes olajos magvak fognak versenyezni a kukoricával, vagyis a repce és a szója vetésterülete emelkedhet, míg a kukoricáé csökkenhet.

Az elmúlt hónapokban a szójabab és a repcemag volt szinte az egyetlen olyan termék, aminél folyamatos áremelkedést lehetett tapasztalni, de ez most mintha megállt volna.

Az ótermésre vonatkozó jegyzéseknél még nem túl erősen, de az új termésre vonatkozó áraknál már egyértelműbben érezhető a trend változása. Természetesen ezt még nagyon sok minden befolyásolhatja, nem tudjuk még, milyen volt az áttelelés, nem látjuk még a napraforgó számait, de összességében a világ olajosmag-termelése közelebb kerülhet 2017-ben az egyensúlyi állapothoz, de most nem a kereslet csökkenése lehet a fontosabb tényező, hanem a kínálat növekedése.

Csak az európai piacokat tekintve az árszintek alapján a repce az (egyik, ha nem a) legjövedelmezőbb termény, és a mostani kilátásokat illetően 2017-ben a tavalyinál jobb eredmény várható. A repce árát azonban a szójabab határozza meg, és emiatt várható, hogy ezeknél a termékeknél a nagyobb kínálat az árszintek csökkenését hozza magával. A legutóbbi becslések alapján

a világ szójababmérlege továbbra is pozitív számot mutat, és a készletek további növekedését várhatjuk.

A piaci folyamatokban egy másik folyamat is tetten érhető, és ez már az itthoni helyzetet is jellemzi. A termelési volumenek növekedése nem minden téren esik egybe a piaci igényekkel, és a minőségi elvárások teljesítése nehézségekbe ütközhet.

Ezen a héten van a PREGA ’17 Konferencia, és már az előzetes információk alapján is megfogalmazódott, hogy a jövedelmező gazdálkodás egyik kulcskérdése hazánkban is és a jellemzően exportra is termelő országokban is most már a megfelelő minőség biztosítása lesz. Az árak alakulását követve nem számíthatunk arra, hogy globálisan egyre feljebb kúsznak majd ismételten az árak, a jegyzések –

a kereslet növekedése is elsősorban a kevésbé fejlett régiók felől érkezik, és ez fékezi az árak emelkedését.

Abban látom a megoldás (egyik lehetséges) útját, ha a felhasznált erőforrások hatékonyságának növelése érdekében egyre magasabb minőségű termékeket állítunk elő, és azokra koncentrálunk. Jó példa erre a magas olajsavas napraforgómag termelése, ahol ugyan korlátozott a felvevő piac, de arra mire szüksége van, arra fizet minőségi felárat. Hasonló ehhez az olajos magvaknál, a búzánál a beltartalmi értékek alapján történő értékesítés is, de ehhez persze tudnia kell a termelőnek, hogy milyen áruja van, a felhasználónak meg, hogy meddig éri meg neki.

A piaci árakban ezek már most jelentkeznek, ha csak azt nézzük, hogy az euro búzára (11 százalékos fehérjetartalommal) jelenleg 41.000,-Ft/to körüli eladói telephelyi áron lenne igény, míg a malmi búzát már 45.000,-Ft/to fölött is keresik, egyértelmű, hogy a sokszor hallott mondás, miszerint ’”a piac nem fizeti meg a minőséget”, nem teljesen fedi a valóságot.

Nehéz a helyzet akkor, ha egy termelő úgymond ’felesleget’ termel, hiszen akkor valóban nincs értéke az árujának. De ha ehelyett már a gondolkodásában is átáll a ’többlet’ termelésére, akkor már célszerűen, a vevői igényeket szem előtt tartva tud dönteni – adott esetben a precíziós gazdálkodás bevezetéséről is gazdaságában.

Bízzunk abban, hogy a trend valóban fordul és láttuk a piac „alját”, egyelőre a jelek inkább ebbe az irányba mutatnak középtávon. Rövid távon, egy-két hónapon belül ez még nem biztos, hogy érvényesülni fog, és termékenként is eltérések lehetnek. A kukorica esetében várom leginkább az oldalazó mozgást, a búza mehet még feljebb, míg az olajos magvaknál akár korrekciós jellegű csökkenés is lehet.

Forrás: Agroinform.hu – Bidló Gábor

 

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Tolnában gőzerővel vetnek

Az olajos növényből tíz százalékkal többet terveznek vetni a gazdálkodók, az őszi búza vetésterülete ugyanakkor csökkent.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei szervezetének tájékoztatása szerint a vetés talaj-előkészítése, az alapműtrágyázás és a vetés is teljes kapacitással folyik. Dombóvár térségében szinte teljes mértékben és a szekszárdi körzetben is nagy területekről sikerült betakarítani a tavalyi kukoricákat a belvíz miatt problémás területeken. A kamara adatai szerint a gazdálkodók 140 361 hektáron terveznek tavaszi vetésű növényeket, a magágy-előkészítést eddig 57 130 hektáron végezték el.

A kukorica tervezett vetésterülete nagyságrendjében megegyezik a tavalyi vetésterülettel, napraforgó a tervek szerint 34 285 hektáron terem, szemben az előző évi 30 681 hektárral. Körülbelül háromszorosára nő idén a szója területe, amit a jelzések szerint ez évben 3202 hektáron vetnek el. Több ezer hektárral csökkent az őszi búza vetésterülete, ami 2013-ban még meghaladta az 50 ezer hektárt, 2014. december 1-jén pedig 44 175 hektárt jelentettek a gazdálkodók. A NAK április 1-jei adatai szerint ebből 696 hektár kipusztult, a megmaradt vetésnek ugyanakkor 57 százalékban jó a minősége, és csak 13 százalékban gyenge.

gőzerővel vetnek Tolnában

gőzerővel vetnek Tolnában

A búzaterület csökkenésének oka, hogy tavaly ősszel jelentős területről – a Sárközben és a Kapos mentén – a belvíz miatt nem lehetett betakarítani a kukoricát, így a gazdálkodók nem is tudták bevetni a területet, és jelentős volt a mezeipocok-invázió is – mondta Csike György, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének Tolna megyei elnöke. Becslése szerint a tavaszi vetés a víznyomásos területeken csak májusban fejeződhet be. Az ökológiai célterület, illetve a diverzifikáció követelményét a gazdálkodók elsősorban fehérjenövények, lucerna vetésével, illetve mustár, repce, facélia másodvetésével teljesítik.

Értékesítési szempontból a magas olajsavtartalmú napraforgó kiszámítható, erre már sokan előszerződést kötöttek. Az olajos növényből Tolnában 3-4 tonnás hozam várható, ebből 2-2,5 tonnát kötöttek le a termelők. Az MTI piaci forrásból származó információja szerint 105 ezer forintos tonnánkénti áron kötöttek előszerződést napraforgóra.

Forrás: agroinform.hu

Noha az USA agrárminisztériuma a mostani gazdasági évben az előző szezonhoz képest 27 millió tonnával több szójára számít a világon (összesen 312 millió tonnára), a  termény egyelőre drágul a chicagóni arutőzsdén: 371 – 391 USD/tonna (91.200 – 96.200,- Ft) sávban hullámzik. Nálunk 95 – 103 ezer forint körüli áron lehet a GM-mentes szóját venni, a 110 ezer forintos telephelyi kínálatra hónapokon át nem akad vevő…

Terményárak és trend (nettó, telephelyen. Haszon-Agrár-becslés)

M. búza:
T. búza:
Szójabab:
T. kukorica:
51 000 Ft
43 500 Ft
103 000 Ft
34 000 Ft
=
=
=
=

 Forrás: Haszon-Agrár hírlevél

Figyelem!!! A bejegyzésben szereplő információkat mindenki saját felelősségére használja, a felhasználókat ért esetleges károkért az oldalt üzemeltetőkkel szemben semmilyen jogi felelősség, és anyagi igény nem érvényesíthető!

Szójabab, szójaolaj, búza, kukorica – élő árfolyam

(Forrás: investing.com)


Commodities are powered by Investing.com

  1. Búza – London (2015. márciusig),
  2. Szójaolaj – USA (2015. márciusig),
  3. Szójabab – USA (2015. márciusig),
  4. Búza – USA (2015. márciusig),
  5. Kukorica – USA (2015. márciusig)

A táblázat alapján elmondható, hogy a szójabab ára majdnem kétszerese a búza árának, és közel háromszorosa a kukorica világpiaci árának. Reméljük, hogy a jövő évi agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar gazdák körében is közkedveltté válik a szójabab termesztése. A szója mind emberi fogyasztásra, mind takarmányként való hasznosításra alkalmas, külföldön is nagyon keresett termék. Az unióban tiltott a GMO-s szója termesztése, viszont hatalmas az igény a “tiszta” növényre. Magyarország klímája, a talaj minősége megfelelő életfeltételeket nyújt a szójaültetvények számára…

Szójabab – élő világpiaci árfolyam

H = Legmagasabb érték, L = Legalacsonyabb érték

szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


 

Búza – élő világpiaci árfolyam

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com

BÚZA – NAPI VILÁGPIACI ÁRFOLYAM

Búza világpiaci napi árfolyam

Forrás: www.finviz.com

BÚZA – 3 HAVI, VILÁGPIACI ÁRFOLYAM

BÚZA 3 HAVI ÁRFOLYAMA

Forrás: www.finviz.com

 


Kukorica – élő világpiaci árfolyam

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com

KUKORICA – NAPI VILÁGPIACI ÁRFOLYAM

Kukorica világpiaci napi árfolyam

Forrás: www.finviz.com

KUKORICA – 3 HAVI, VILÁGPIACI ÁRFOLYAM

Kukorica 3 HAVI ÁRFOLYAMA

Forrás: www.finviz.com


Figyelem!!! A bejegyzésben szereplő információkat mindenki saját felelősségére használja, a felhasználókat ért esetleges károkért az oldalt üzemeltetőkkel szemben semmilyen jogi felelősség, és anyagi igény nem érvényesíthető!
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex szója extruder üzem szója felbontó daráló
Agroinform közösség
Extruder archívum