Találatok erre a kategóriára: ‘Magyar termék’

A három olajosnövény jövedelmezősége több év átlagában hasonlóan alakul, tulajdonképpen bármelyiknek lenne esélye kiugrani a mezőnyből. Ám mindegyik kultúrában vannak olyan tényezők, amelyek határt szabhatnak a területi kiterjedésének, illetve bizonytalanná teszik a hosszabb távú sorsát

A tavalyi 77 ezer hektár után idén csak 63 ezer hektárnyi területen tenyészett a szója hazánkban. Nem azért, mintha nem lenne egy szerethető növény, de a termelők egészen hozzászoktak, hogy több jogcímen is kedvezményekben részesülnek a kultúra után – ezek közül egyet elveszítettek idén. A termeléshez kötött támogatás azonban továbbra is jár utána – idén mintegy 65 ezer forint jut a szójára hektáronként. Azok, akik kitartottak a növény mellett, egyre jobban értenek hozzá. Idén 2,8 tonnás országos átlagot sikerült produkálniuk a magyar termelőknek – ez megegyezik az európai átlaghozammal.

szoja_vetesterulet-2018

Idén ennyit fialtak az olajosok

A szójabab ára tonnánként átlagosan 104 ezer forint volt a betakarítás után. 2,8 tonnás átlaghozammal számolva ez  291 ezer forintot jelentett a termelőnek, aki mintegy 230 ezer forintot költött el rá. A különbözet: 61 ezer forint, amihez hozzájön a fentebb említett 65 ezer forintos támogatás. A szója összesen 116 ezer forinttal gazdagította a termelőt hektáronként.

A vetélytárs olajosnövények hektáronkénti eredménye pedig így alakult: a napraforgót októberben 92 ezer forintos átlagáron vették át, és szintén 2,8 tonnás átlagtermést hozott, így hektáronként 257 ezer forintos bevétellel gazdagította a termelőt. Ezt a növényt nagyon különböző költségszinteken termelik az országban, a szűken értelmezett önköltség hektáronként 190 ezer forintra tehető. A különbözet: 67 ezer forint.

A repce a betakarítást követően mintegy 105 ezer forintot ért, átlaghozama szintén 2,8 tonna volt. Költséges kultúra lévén, hektáronként 250 ezer forintot vitt el a 294 ezer forintos bevételből. (A költségemelkedés oka a drágább csávázó anyag, vagy a kettővel többször elvégzett állománypermetezés.) A különbözet: 44 ezer forint.

Jövedelmezőséget tekintve tehát a szója lehetne az ország favoritnövénye, támogatás nélkül is a második legjobban fizető kultúra az olajosok között – az idei számok alapján mindenképpen. Több év átlagában inkább azt mondhatjuk: a három növény hektáronkénti jövedelmezősége fej fej mellett alakul: hol egy picit „repcésebb” évjárat van, hol egy picit „naprásabb”, hol pedig a szója örül a megfelelő ütemben érkező csapadéknak, és természetesen a piaci viszonyok is változnak. Az egyes növények területi kiterjedését tekintve mégis a repce bővülése a legszembetűnőbb hazánkban.

Mi lesz a sorsuk?

Néhány évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az alapvetően hűvös, csapadékos klímát kedvelő repce átlépheti a 250 ezer hektáros “lélektani” határt. És mégis megtette. Az ország nyugati és észak-keleti régójában általánosan kedvelt növénnyé vált, amit stabil piaci helyzete és jó elővetemény-hatása is indokol. Hosszabb távon elbizonytalaníthatja a növény pozícióját, hogy a bioüzemanyagok terén egyre kevésbé elfogadottak az “elsőgenerációs” alapanyagok, illetve a hatóanyagok visszavonása miatt egyre költségesebbé válik a repce növényvédelme.

A napraforgó a szárazabb keleti országrészek kedvence. Sajnos kifejezetten rossz az elővetemény-hatása, amit feledtet, hogy ez a legolcsóbban előállítható olajosnövény. 2017-ben hihetetlen expanziónak lehettünk szemtanúi. Piacát az ukrán napraforgóolaj-kínálat bővülése veszélyezteti, ára az utóbbi időben mélyen a másik két olajosnövényé alatt mozog. A 700 ezer hektáros vetésterület már azt jelentette, hogy a napraforgó sűrűbben került vissza önmaga után, mint az kívánatos lenne, ez viszont megnövelte a gombás betegségekkel szembeni védekezés költségeit. Az alacsony átvételi ár és az emelkedő ráfordítás együttesen a vetési kedv csökkenését eredményezte idén.

A szójának leginkább az éghajlati korlátok szabnak határt hazánkban, amit a nemesítők igyekeznek tompítani. A kormány öntözésfejlesztési programja elvileg szintén növelheti a termőterületét. Piaca elég stabil, a kérdés inkább az, hogy mennyire nőhet  a GMO-mentes termék iránti fizetőképes kereslet Európában, ne adj’ isten hazánkban. A megtermelt szója döntő hányada ma nem sokkal aratás után elhagyja az országot, feldolgozása sem itt történik meg. Ebben a kultúrában még bőven akadnak olyan pontok, amelyeken fejleszteni lehet. Sorsára nagy hatással van a politikai szándék, melynek egyik megnyilvánulása az extra támogatás is.

Forrás: agrarszektor.hu

Útjára indul a KARINTIA szója roadshow. Fókuszban az éghajlatváltozás

Sárvár, Győr, Pécs, Baja, Orosháza, Szerencs – 2018. 12. 11 – 2019. 01. 31.

Az ország 6 helyszínén várja Önt a TIMAC AGRO, HORSCH, BASF és az FMC a KARINTIA SZÓJA ROADSHOW elnevezésű szója szakmai rendezvényen.

Az előző évekhez hasonló magas színvonalat, a növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással és terménykereskedelemmel kapcsolatos legújabb információk mellett NÉMETH Lajos és Dr. NÓGRÁDI György neves vendégeink is garantálják. A szakmai rendezvényen az alábbi témákra is választ kapunk:

  • Mit mutatnak az éghajlati modellek Magyarországon?
  • Milyen változások várhatók a hőmérsékletben illetve csapadékban?
  • Mire számíthatunk az agrártámogatások terén a 2021–2027-es költségvetési ciklusban?
  • Változások előtt Európa “Kérdezz – Felelek” Nógrádi Györggyel

A szakmai rendezvénysorozatunkon a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletekért látogasson el www.karintia.hu honlapra!

image-1

Forrás: Agrárium hírlevél

A jövőben is a genetikailag nem módosított szója (GMO-mentes) termesztését kell ösztönözni Magyarországon, emellett stratégiai cél a megtermelt mennyiség belföldi megőrzése és feldolgozása is – mondta Nagy István agrárminiszter tegnap, a Budapesten tartott Szója Fórumon. A tárcavezető a NAK és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület rendezvényén ismertette, hogy idén, hazánkban,  60 ezer hektáron, mintegy 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonna termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen. Ennek elősegítése érdekében állami támogatások állnak rendelkezésre, és jelentős tudományos munka zajlik. A cél, hogy legalább százezer hektáron 300-350 ezer tonna szóját állítsunk elő, mivel az import mintegy fele kiváltható lenne. Kitért arra is, hogy a világon, tíz éven belül negyven százalékkal több fehérjére lesz szükség, amelyet húsból, vagy fehérjenövényekből lehet előállítani. (AMB)

Forrás: Magyar Hírlap (2018. december 4.)

Az Európai Unióban is komoly hiány van, az itt megtermelt 2,5 millió tonnával szemben az import szójabab 14 millió tonna, a szójaliszt pedig 18 millió tonna.

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület „Szója Fórum” címmel rendezvényt tart Budapesten, 2018. december 3-án.

Helyszín: Vajdahunyad Vár – Magyar Mezőgazdasági Múzeum – konferencia terem

Időpont: 2018. december 3.,  10:00 – 13:30

Részletek: itt

 

Fontosabb témák:

  • Takarmányozási célú GMO-mentes szójabab termesztésének lehetőségei helyes agrotechnológia alkalmazása mellett a közép-magyarországi régióban
  • Szójapiaci kilátások 2018/2019.
  • A 2018. évi Magyar Szója bemutatók termesztési és beltartalmi eredményeinek bemutatása

Forrás: nak.hu

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. 2018. szeptember 4-én Kiszomborban tartotta hagyományos őszi fajtabemutatóját, ahol a gazdálkodók a számos szakmai előadás mellett megismerhették portfóliójuk újdonságait.

Köszöntőjében Dr. Szarka Béla, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója kiemelte: a GK egy új irányt követ, fontos feladaton, változáson megy át, aminek legfőbb üzenete a megújulás. Elsősorban a versenyképességre és a gazdálkodók maximális kiszolgálására fókuszálnak. A cég stabilitását erősítvén a rendezvényen megtudhattuk, hogy Dr. Szarka Béla további 5 évig vezeti a kft-t.

Újdonságokból nem volt hiány

mar_az_igen_koraitol_a_kozeperesuig_kinal_szojavetoma_0Kukoricaportfóliónk egyik fontos újdonsága a KENÉZ DUO, ami a jól ismert Kenéz hibridünk Focus Ultra rezisztens változata. A hibrid jellemzőkben és agronómiai tulajdonságokban – a gyomirtási technológia kivételével – megegyezik a Kenézzel. Azoknak a gazdáknak ajánljuk, akiknek visszatérő gondot jelent az egyszikű gyomok elleni küzdelem. Ez a speciális kukorica egy bizonyos gyomirtószerrel kezelhető, emiatt könnyebben termeszthető. Napraforgóban a GK Milia CL egy korai clearfieldes anyag, amiből 2019-ben lesz vetőmagunk, most zajlik az előállítás, és van egy másodéves fajtajelöltünk is, ami újdonság lesz. Szójában végre az igen korai (00) éréscsoportban is van kínálatunk, mégpedig a Suedina. Ezzel az igen koraitól a középérésűig lefedjük a kínálatot, emellett van még négy másik középérésű fajta, amelyek elismerése idén várható. Silócirkok közül új anyagok a GK Erik és GK Balázs, ezekből komoly mennyiségű vetőmagunk lesz jövőre. Mind a kettő nagyon különleges és extrém magas terméspotenciállal rendelkező silócirok, ráadásul kiemelkedő az állóképességük is. Új, nagy termőképességű búzák is jelentek meg kínálatunkban, ezek közül több szálkás, amire már nagy igény volt. Most, szeptember 4-én elmondhatom, hogy alig van búzavetőmag a raktárainkban, szinte mindent sikerült értékesíteni az elmúlt másfél hónapban, így sikeres kalászos-szezont könyvelünk el a Gabonakutatónál – nyilatkozta Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi igazgató.

 

Miért is GK szója?

Bizonyára sokan hallottak már a Szója Akadémiáról, melynek fő értéke az, hogy nemcsak egy jó genetikát, hanem egy jó tudáscsomagot is szeretnének átadni, aminek a végeredménye, hogy a lehető legtöbbet hozza anyagilag a szójatermesztőknek. A szójatermesztés ökonómiájáról és tápanyagellátásáról Garamszegi Tibor területi képviselő prezentált, aki előadása végén kitért, hogy miért válasszunk a GK palettájáról szójavetőmagot.

A GK vetőmagokat zárt termeltetési rendszerben állítják elő, fémzárolásuk kizárólag a saját üzemeikben történik. Nagy választékkal rendelkeznek érésidő tekintetében, modern, hatékony oltással látják el a vetőmagjaikat, ami a szójatermesztés egyik kardinális pontja, hiszen hogy ott legyenek a gümők a gyökéren, az a korszerű szójaoltással érhető el. A gümőképződés hiánya vagy megléte akár 0,51 tonna hiányt/többletet jelenthet hektáronként. Négy fajtából kettő közvetlenül etethető. Tőszám szempontjából nagyon rugalmasak. Korszerű, frakcionált magra történő kiszerelést biztosítanak a termelők részére, tehát egységes méretben kapják a vetőmagot, és nem mellékesen háttértámogatást is nyújtanak a termesztés során, mely a vetőmag árában benne van, így nincs külön tanácsadási díj. És végül kiváló logisztikával pontosan, időben házhoz viszik a vetőmagot.

A Gabonakutató Kft. ezekkel az alapértékekkel fejleszti fajtáit, hibridjeit a magyar gazdálkodóknak.

Kalmár Nárcisz

Felvételeink: http://www.agraragazat.hu/galeriak

Forrás: agraragazat.hu októberi lapszáma

Magyarország az Európai Unió tagjaként gyakran az EU-s jogszabályoknál is szigorúbb követelményeket érvényesít az élelmiszer-gazdaságban

– Elnézve kiállítóink termékeit joggal mondhatom, hogy Magyarország számottevő kapacitással rendelkezik kiváló minőségű, magas hozzáadott értéket képviselő élelmiszer-gazdasági termékekből és gasztronómiai különlegességekből, éppen ezért nagy eséllyel elnyerhetik a nemzetközi és a kifinomult ízlésű francia fogyasztók bizalmát is – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a párizsi SIAL kiállításon.

A SIAL a világ egyik legnagyobb és legrangosabb nemzetközi élelmiszeripari kiállítása, melyet kétévente rendeznek meg Franciaországban. 2016-ban összesen 7020 kiállító mutatkozott be 109 ország részvételével több mint 150.000 látogatóval.

A magyar kiállítói jelenlét évek óta stabil ezen a magas szintű rendezvényen. Részvételünk célja elsősorban a nemzetközi szakközönség előtti bemutatkozás és a vevőkapcsolatok ápolása. Idén 25 kiállítónknak van lehetősége az árubemutatásra, információszolgáltatásra és a sikeres tárgyalások lebonyolítására.

Zsigó Róbert köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Magyarország közép- és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiájának egyik legfontosabb pillére hazánk GMO-mentes politikája.

Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is rögzíti, mely Európában egyedülálló.

Magyarország az Európai Unió tagjaként gyakran az EU-s jogszabályoknál is szigorúbb követelményeket érvényesít az élelmiszer-gazdaságban.

Az államtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy a hagyományos magyar termékek népszerűsítése, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előtérbe helyezése érdekében az Agrárminisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal irányításával számos, a lakosságot is célzó szemléletformáló, a magyar élelmiszerek ismertségét elősegítő kampányt, illetve programot szervez a hagyományos és modern kommunikációs csatornákon keresztül.

Az agártárca államtitkára kiemelte a párizsi nagykövetségünk sikeres közreműködését az elmúlt időszakban megélénkült, az agrár-élelmiszeripari ágazatot érintő magas szintű intézményesített párbeszédek és a megalapozott kétoldalú szakmai együttműködések előmozdításában.

Forrás: agroinform.hu

Magyarországon 60-70 ezer hektáron 120-130 ezer tonna GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) szója termesztése folyik, amit a szójaimport kiváltása érdekében növelni kell – mondta Nagy István agrárminiszter az Új nemesítési technikák és génmódosítás konferencián

A szakmai rendezvényt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a jövő nemzedékek szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör szervezte. A konferencián a génmódosításban megjelent új technológiát, a génszerkesztést, illetve az arra vonatkozó európai, valamint magyar szabályozást járták körbe.

A miniszter hozzátette, a célkitűzések között szerepel, hogy legalább 300 ezer tonna szóját állítson elő az ország, amivel a szójaimport mintegy fele kiváltható lenne. Ennek elősegítése érdekében nemcsak állami támogatások állnak rendelkezésre, hanem megkezdődött a kutatóintézetek, nemesítő állomások ösztönzése is. Kiemelte, hogy az ország GMO-mentessége érték, és a jövőben ezzel megfelelően kell gazdálkodni.

Nagy István kifejtette, hogy rohamos mértékben fejlődnek és egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes új mezőgazdasági biotechnológiai eljárások, amelyek egyike a gén- vagy genomszerkesztés. Az eljárás abban tér el a már jól ismert géntechnológiai eljárásoktól, hogy a korábbiaknál célzottabban és elvileg nagyobb pontossággal változtatható meg a genetikai állomány. Alacsony eszközigénye, költséghatékonysága és egyszerűsége is hozzájárulhat gyors terjedéséhez. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humángyógyászati és ipari hasznosítását célzó kutatások is folynak.

Ugyanakkor a gyorsan fejlődő, új, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezeteket megfelelő egészségügyi és környezeti kockázati elemzések nélkül nem szabad engedélyezni. Ezeknél az új eljárásoknál az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani.

Nagy István felidézte, hogy hosszú évek tárgyalásainak eredményeként 2015-ben a tagállamok szakminiszterei elfogadták azt az európai uniós jogszabályt, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy maguk dönthessenek a GMO-k köztermesztésbe bevonásáról. Magyarországon a GMO-mentes politika eredményeként genetikailag módosított növény a köztermesztésbe nem került, a termesztés jelenleg is teljes körűen tiltott Magyarországon. Az Országgyűlés 2006-ban az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és meghatározta az ennek eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat, amelyek teljesítéséről a kormány kétévente jelentést készít.

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. Az ország nagy figyelmet fordít a vetőmagok, az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, így az importáló országok biztosak lehetnek abban, hogy az innen származó termények kiváló minőségűek és GMO-mentesek. 2016-tól a GMO-mentes védjegy biztosítja a fogyasztók tájékoztatását, valamint annak bevezetése a biztonságérzet miatt piaci előnyökkel is jár.

Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomonkövethetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetsége közleményében.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket, amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak  biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott:

Amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek.

Forrás: agroinform.hu

Az átlagot meghaladó, hektáronként 3,5-4 tonnás szójatermésre számít a fehérjenövény második legnagyobb Baranya megyei termelője, a mohácsi Margittasziget 92 Kft. ügyvezetője. Eberhardt György szerint a növényeknek 5-8 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és néhány jótékony eső kedvezne

Eberhardt György az MTI érdeklődésére közölte: a mintegy 800 hektáron – nagyobb részben – szójavetőmagot előállító cég baranyai termésátlagai általában 3 tonna és 4,1 tonna között alakul. Becslése szerint az idei mennyiség annak felső értéke – 3,5 és 4 tonna – körül várható.

A térségben idén eddig leesett 510 milliméter csapadéknak köszönhetően a szójanövények “sokkal jobb állapotban vannak”, mint az elmúlt évben. A csapadéknak köszönhetően viszont “a kelleténél vegetatívabb lett a növény” –jegyezte meg.

A hőség miatt a szójabab érése is kicsivel előrébb tart az ilyenkor megszokottnál, a középérésű fajták betakarítása augusztus végén kezdődik. A növényeken azonban sok helyen hiányoznak a hüvelyek, egyes területeken pedig újra kezdett virágozni a szója – mondta el az agronómus.

Magyarországon 55-60 ezer hektáron termelnek szóját, jelentős részét Baranyában. A fehérjenövény idei megyei vetésterülete meghaladja a 17 ezer hektárt. A szójabab túlnyomó részét takarmányként hasznosítják, kisebb részét pedig az élelmiszeripar dolgozza fel. Országosan a szója hektáronkénti átlagos termésmennyisége 2,5 és 3 tonna között mozog.

Forrás: agroinform.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Jelentősen felforgathatja a szójapiacot is az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja, és ez biztosan hatással lesz Magyarország szójatermelésére is – hangzott el a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán Pápán. Jelenleg nagyon kevés szóját termelünk, pedig e növény jövedelmezőségi szempontból még a kukoricát is megelőzi. A néhány évvel ezelőtt látványosan megélénkült szójatermesztési kedv mostanra láthatóan visszaesett, pedig ha megfelelően választanának fajtát a gazdálkodók, sokkal kevesebb GMO-s importra szorulna az ország

Kedvezők a kilátások Magyarországon a szójatermelésben, de az ágazat teljesítménye nagyban függ a világpiac alakulásától – mondta Kőrös Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője. Az elmúlt két hónapban emelkedtek itthon a szójaárak, a hazai piacon a termelők tonnánként 110-115 ezer forintos felvásárlási ajánlatokat kaptak. A világ déli részén hamarosan befejeződik a betakarítás, csaknem 340 millió tonna szójára lehet majd számítani, ami megfelel a várakozásoknak. Meglepő azonban, hogy a száraz időjárás miatt Argentínában 32 százalékkal lett kevesebb a termés. A 2017-2018-as szezonban világszinten több volt a felhasználás, mint a termelés, így az átmenő készletek két százalékos csökkenéssel 92 millió tonnára apadtak.

Egyre élesedik a kereskedelmi háború Kína és Amerika között, mivel Kína nem akarja beengedni az országba az USA-ból származó szóját – hangsúlyozta a fejlesztési vezető. Kína 96-97 millió tonnás éves szójaigényét Brazíliából szeretné beszerezni, de óvatosan tapogatózik az orosz piacon is. Eddig mindössze 300 ezer tonna szója áramlott az ázsiai országba Oroszországból, most azonban a 800 ezer tonnát is elérheti e mennyiség. Az amerikai szójatermelőket erősen érintheti majd a kialakult helyzet, kérdés ugyanis, hol helyezik majd el megtermelt szójájukat.

A takarmánygyártó cégek nem örülnek annak, ha emelkednek a szójaárak, mivel szinte minden takarmánynak ez az egyik összetevője – tette hozzá Makai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója. A legjobb megoldás ilyenkor, ha más termékekkel igyekeznek pótolni a fehérjeforrást, és szójamentes takarmányt állítanak elő. A szóját azonban nem lehet teljes mértékben kiváltani, mert ahhoz túlságosan értékes.

Magyarországra rengeteg – 650 ezer tonna – szója érkezik évente, pedig a cél az lenne, hogy ezt mi termeljük meg. Az elnök-vezérigazgató szerint a fehérjetartalomban érezhető különbségek vannak a hazai és az import szója között. A külföldről beérkező szója hiába magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, döntően GMO-s, a magyar ezzel szemben GMO-mentes, de nem olyan jó minőségű.

Magyarországon jelenleg 45-50 szójafajtát használnak a termelők – mondta Kőrösi Tibor. Vannak rövidebb tenyészidejű fajták, amelyeket az ország bármely területén lehet termeszteni, a hosszabb érésidejűeket azonban nem, így a helyes fajtaválasztás fontos. A szakember szerint azért csökkent a szója vetésterülete látványosan az elmúlt években, mert sok gazdálkodó rosszul választotta meg a fajtát, és már betakarítani sem tudta.

A Nemzeti Fehérjeprogramban kitűzött 100 ezer hektárnyi szója elérhető cél, és a megoldás az lenne, ha a néhány évvel ezelőtt szójatermeléssel próbálkozó gazdák visszatérnének a piacra. A szója ugyanis viszonylag olcsón előállítható növény, 2,5 tonnás hektáronkénti termés mellett pedig jövedelmezőség szempontjából a kukoricánál jobb eredményre képes támogatások nélkül is.

Forrás: agrarszektor.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-75 extruderrfej monex-45 extruder szója felbontó daráló traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség