Találatok erre a kategóriára: ‘Magyar Szója Nonprofit Kft.’

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Országos Szója Fórum 2017

A szakmai fórum a szójatermesztőket foglalkoztató kérdéseket járja körül

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szervezésében december 5-én, Budapesten megvalósuló szakmai fórumán többek között a zöldítés változásairól és a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is informálódhatnak az érdeklődők, továbbá megismerhetik a hazai termelésű szójabab és származékai legfrissebb, 2017-es táplálóanyag-tartalmi adatait.

A részletes program itt érhető el, regisztrálni december 1-jéig lehet emailben, az info@magyarszoja.hu címen.

További információért kattintson ide.

szója

Forrás: agroinform.hu

Az idei évben a Magyar Szója Egyesület szervezésében országosan 6 helyszínen (Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor, Bak) rendezték meg a szója fajtabemutatókat, melyeken összesen közel 700 termelő kapott információt a fajtákról, a nemesítőktől és a forgalmazóktól. Az esemény kapcsán Bányai Tiborral, a Magyar Szója Egyesület elnökével és Dr. Novák Lászlóval, a Magyar Szója Nonprofit Kft ügyvezetőjével beszélgettem

Pár szóban összefoglalnák a rendezvénysorozat lényeges momentumait?

A korábbi években öt, idén már hat helyszínen rendeztük meg a bemutatót. Minden helyszínen félhektáros táblákban összesen 18 szójafajtát vetettünk el. Újdonság, hogy nemcsak a fajták termésmennyiségét fogjuk mérni, hanem a beltartalmi eredményekre is fókuszálunk. Ezért az összes helyszínen az összes fajtából mintát veszünk, majd azokat aminosav-szekvenciáig lebontva, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködésben bevizsgáltatjuk. Így pontosan fogjuk látni, hogy az adott termőtájon, egyforma technológia mellett mit tudnak ezek a fajták.

Természetes, hogy valahol az egyik, valahol pedig a másik fajta fog jobban szerepelni. Nekünk egyértelműen az a célunk, hogy a termelők minél biztonságosabban tudják kiválasztani a saját területükön termesztésre legalkalmasabb szóját.

Mit láttak idén a szója termesztési oldaláról?

Az idei évben azért már látszódott, hogy a szóják nem úgy teljesítettek, mint korábban, hiszen jelentős csapadékhiány volt. Ennek ellenére nem számítunk akkora termésdegresszióra, mint a kukorica és a napraforgó esetében, mely kultúrákat jobban megviselte az aszály, akár 60-70 százalékos csökkenés is várható, míg szójánál körülbelül 30-50 százalékkal lehet kevesebb az átlag. Persze van olyan terület is, ahol jónak ígérkezik termés. Hallottunk 3-4 tonnás szójákról is, de országosan az átlag biztosan alacsonyabb lesz, mint tavaly, amely a KSH adatai szerint 3,03 t/ha volt.

Az idei alacsonyabb termésszint elsősorban az aszály következtében fellépő terméskötési és növekedési problémákra vezethető vissza. Virágzáskor nagy volt a hőségnapok száma, a szója sok esetben elrúgta a virágokat. A szárazságnak köszönhetően sok esetben nem fejlődött ki minden mag, hüvelyenként kevesebb lett a magszám, illetve a magok is jóval apróbbak.

Mondhatni, friss a Magyar Szója Egyesület megalakulása. Hol tartanak most egyesületi szinten, mik a célkitűzéseik és a távlati terveik?

Igen, még nincs egy éves, hiszen 2016 szeptemberében jegyezték be az egyesületet, mellyel lehetővé vált, hogy a szójatémában érdeklődők szervezett keretek között cserélhessenek információt, képviseltethessék magukat, és nem utolsósorban ezúton is javíthassanak a szójatermesztésük vagy -értékesítésük eredményezőségén. Az éves tagdíj 5000 forint, és aki nem teljes évben csatlakozik, annak csak az időarányos részt kell megfizetnie. A szervezethez természetesen bárki csatlakozhat. Célunk az, hogy minél többen lépjenek be az egyesületbe, és képviseljék azt a közös álláspontot, miszerint a GMO-mentes magyar szójából minél több maradjon az országban, és adott esetben jelenjen meg a termelő zsebében is egy mondhatni „GMO-mentes felár”, magyarul jobban járjon a gazdálkodó is.

A fentiek mellett jövőre látszik körvonalazódni a Nemzeti Fehérjetakarmány Program keretrendszere. Mi már a program alapelveinek meghatározásánál is szeretnénk ott lenni, szeretnénk hallatni a „szakma hangját”. A közeljövőben foglalkoznunk kell a zöldítést szigorító jogszabályváltozás hatásaival is. A jövő évtől ugyanis, ha valaki nitrogénmegkötő növényt akar termeszteni és azt elfogadtatni zöldítésként, akkor vegyszert nem juttathat ki rá. Ez természetesen nem fogja egyszerűsíteni a szójatermesztést, de úgy gondoljuk a helyzet nem reménytelen.

Örömünkre szolgál, hogy idén sok inputanyag-forgalmazó cég is jelezte, hogy részt kíván venni a Magyar Szója rendezvénysorozaton, illetve az FM részéről is pozitív volt a fogadtatás. A Földművelésügyi Minisztérium és a szójához kötődő inputanyag-beszállítók is támogatták az eseményt.

Végezetül hangsúlyoznám, hogy valóban mindenkit várunk, aki szeretne csatlakozni a Szövetséghez, mi még hiszünk abban, hogy egységben az erő.

Mikor várható legközelebb egyesületi rendezvény?

Tervezünk egy év végi nagy konferenciát, melyről a magyarszoja.hu honlapon lehet majd tájékozódni, illetve várunk minden kérdést, jelzést is a honlapra, amit akár a jogszabályalkotókhoz szeretnének eljuttatni, vagy bármilyen észrevételt, ami a szójával kapcsolatban mások számára is fontos lehet.

Köszönöm a beszélgetést!

Kalmár Nárcisz

Forrás: agraragazat.hu

Jelenleg Európa, így hazánk is komoly mennyiségű szóját importál, amelynek 90 százaléka genetikailag módosított (GM) szóját termelő gazdaságokból származik. Ugyanakkor a magyar GM-mentes szója háromnegyede külföldön kerül értékesítésre, ami a hazai fizetőképes kereslet hiányából fakad, mivel a takarmányfelvásárlók nem adnak felárat a GM-mentes terményért.

Magyarországon az elmúlt években jellemzően 40-45 ezer hektárról 70-90 ezer tonna termést takarítottak be szójából. A 2015. év azonban jelentős változást hozott a hazai termesztésbe, ugyanis a területalapú támogatáson felül a fehérjenövényekre biztosított termeléshez kötött támogatás következtében több mint ötven százalékkal növekedett a szója termőterülete, közel 77 ezer hektárra vetették a szemes takarmánynövényt.

Sajnos a 2015-ös, igen kedvezőtlen, száraz időjárás sokak kedvét elvette a szójatermesztéstől. A számos esetben hiányzó feltételek és tapasztalatok miatt a termelés színvonala csökkent, a gondokat a kedvezőtlen idő tetézte, így várható volt a támogatás fenntartása mellett is, hogy 2016-ban némileg alábbhagy a termelési kedv. Ezt igazolták a 2016. év termesztési adatai is. A gazdák közel 63 ezer hektárra vetettek szóját, azonban a viszonylag párás, nem túlzottan meleg, csapadékos időjárás kedvezett az állományok fejlődésének, ami országos szinten is magas, 3 tonna/hektár körüli termésátlagokat eredményezett, így közel 164 ezer tonna babot takarítottak be.

A szemes fehérjetakarmány-növények (szójabab, lóbab, édes csillagfürt, borsó, csicseriborsó, takarmányborsó) termesztésére a támogatás 2015. évben 51,5 ezer Ft/hektár volt és a 2016. év támogatási összege is hasonló nagyságrendűnek ígérkezik. Pontos adatokra az év első negyedévében lehet számítani.

A termeléshez kötött támogatás fenntartásának köszönhetően a szójatermő terület növekedése várhatóan tovább folytatódik, amelyet az öntözésfejlesztési programok, valamint a növekvő piaci kereslet segíthet elő még nagyobb mértékben.

Kihívások a szójatermesztésben

A fajtaválasztás mellett alapvető a szója termesztéstechnológiai elemeinek ismerete, azok alkalmazása és betartása. Gyakran kihívást jelent a növényvédelme, mivel kis területű kultúraként kevés engedélyezett növényvédő szere van. Különösen sok problémát tud okozni a gyomirtás, mivel a szója kezdeti fejlődése lassú, és az egyes fajták hatóanyag-érzékenysége is eltérő.

-  Jelenleg a szója korszerű termesztéstechnológiája viszonylag szűk körben ismert. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Magyar Szója Nonprofit Kft. országos lefedettségű fajtakísérleteivel, bemutatóival és szakmai ismereteket tartalmazó előadásaival – mondta az Agrotrend.hu-nak Dr. Aranyi Nikolett növénynemesítő.

Habár a szakember szerint hazánk jó adottságokkal rendelkezik, valamint a nagy területen, magas színvonalon szóját termesztő gazdák jól felszerelt agrotechnikával dolgoznak, mind a nagy, mind pedig a kis területtel rendelkezőknek meg kell tanulni, ki kell tapasztalni, hogy miként lehet a legmagasabb termést elérni.

- A legsikeresebben olyan termőterületeken lehet termeszteni, amelyek víz- és tápanyag-gazdálkodása kedvező, az éves csapadékmennyiség 300 mm vagy afölötti, és a kiegészítő öntözés megoldható – tette hozzá Dr. Aranyi Nikolett.

Hazánk csapadékeloszlása évről évre kiszámíthatatlanabb, amely a szójatermesztés tekintetében nem szerencsés, mivel vízigényes kultúráról beszélünk. A legtöbb csapadékot kelés idején (április vége-május eleje) és virágzás alatt (június-július) igényli. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezekben az időszakokban nagy mennyiségben hullik csapadék – amelynek jelentős része nem hasznosul, vagy éppen hosszantartó szárazság van. Ezen szélsőségek igen erősen befolyásolják az állomány fejlődését, és így a terméshozamot is.

A szárazság esetén öntözéssel biztosítható a termés, azonban ez plusz költségként jelenik meg a gazdálkodónak, amely nem minden esetben térül meg a piaci árak ingadozásának következtében.

A tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelet alapján lehetővé válik, hogy a GMO-mentes takarmány, a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús (beleértve a halat is), tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz külön erre vonatkozó jelölést kapjon. A jelölés használata önkéntes.

A beltartalmi mutatók javítása, azok folyamatos biztosítása egy másik izgalmas kihívás a nemesítők és termesztők részére. A hazai szójafajták magas fehérjetartalommal rendelkeznek, azonban nem minden évjáratban sikerül a legjobb értékeket elérni. Ez a probléma adódhat a klimatikus viszonyok, talaj és az oltó-, illetve csávázó anyagok kölcsönhatásából, amelyre nem lehet azonnal reagálni és javítani, de lehet belőle tanulni.

Átlagos években a szója kártevői (levéltetvek, takácsatka) nem okoznak olyan mértékű problémát, amely a vegyszeres védekezést indokolttá tenné. Száraz, meleg nyarakon – mint amilyen a 2015-ös év is volt – azonban már komolyabb gondot okozhat a takácsatka. Bizonyos években nagy mennyiségben fordulhat elő a bogáncslepke hernyója, de mégsem általános a jelenléte. Egyik kártevő ellen sincs engedélyezett szer, csak eseti engedély kérhető.

Mivel pótolható a szója?

A GM-szója helyett tavaly egyéb fehérjeforrások takarmányreceptúrákban történő alkalmazására vonatkozó vizsgálatok kezdődtek meg. A vizsgálatok elsősorban a GM-szója kiváltására irányulnak, a megvalósult kísérlet pedig csak kezdete egy átfogó kísérletsorozatnak, amely a kiváltással szóba jöhető egyéb alapanyagok (alternatív fehérjeforrások: lóbab, csillagfürt, takarmányborsó, valamint ipari melléktermékek, aminosavak) takarmányozásra történő felhasználására irányulnak. A kutatóintézetekben folyó munkát üzemi kísérletek egészítik majd ki, amelyekben az alkalmazhatóságot és annak gazdaságosságát vizsgálják.

Az évről évre visszatérő kérdés: a szója jövedelmezősége 

Alapvetően a szója jól jövedelmező, a kukoricával versenyképes növénykultúra. Hazánkban azonban a jövedelmezőség mértékét erőteljesen befolyásolja az évjárathatás, ami a termesztés agrotechnológiai színvonalának is tulajdonítható. Sok gazdálkodó technológiai tapasztalatlanságból nagy inputráfordítással termel, ezek leggyakrabban a nagy mennyiségű N-műtrágya, illetve a nem megfelelő hatóanyagú, illetve nem megfelelő dózisú gyomirtó szer használata, amelyek a termés, és/vagy a minőség csökkenését is eredményezhetik. Tehát az agrotechnológiai elemek ismerete nagymértékben befolyásolja a jövedelmezőséget.

Gyakran nem veszik figyelembe (pedig nem szabad elfeledkezni róla) a szója kiváló elővetemény értékét, amellyel a következő főnövény jövedelmezőségét is képes növelni.

Forrás: agrotrend.hu

Ajánlott cikk szójatermesztőknek, a magyarszoja.hu-n!

http://magyarszoja.hu/gondolatok-szojabab-tapanyag-gazdalkodasarol-es-hianytuneteirol/ -  A szójabab tápanyag-gazdálkodásáról és hiánytüneteiről Nagy Nikoletta Edit, és Tatárvári Károly számol be részletesen, melyet a következő pontokban tárgyalnak:

  1. A szója fejlődési szakaszai, optimális termőhelye és agrotechnológiája szoja_logo2
  2. A szója fejlődési stádiumai
  3. A szója tápanyag-gazdálkodása
  4. A tápanyag-gazdálkodás technológiába illesztése

Érdemes sűrűbben látogatni az említett oldalt, mert ki más foglalkozna segítő- és naprakészebben a magyar szója termesztésével, mint a Magyar Szója Nonprofit Kft.! Facebook-oldaluk itt található!

Ajánlott oldal: magyarszoja.hu

szoja_logo2 2016. december 8-án került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten, a Vajdahunyad várban. A rendezvényen több, mint 170 fő vett részt.

Az idei évben közel 3 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, amire korábban nem volt még példa. Köszönhető ez a gazdálkodók termesztéstechnológiai ismeretének, a kedvező időjárásnak és a szója piaci árának.

Fontos cél, hogy Magyarország növelni tudja a GMO mentes szója előállítását, ezért növelni kell a szója termőterületét. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fog a szója termesztésébe és az idén már egyre inkább alkalmazzák a hallott technológiai ismereteket.

A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a fehérjeágazatot, ezért is indítanak olyan etetési kísérleteket, ahol a GMO-s szóját más takarmány-alapanyagokkal kívánják kiváltani.

Fontos szerepe van a GMO mentes jelölésnek a termékek piacra kerülésében, hiszen Magyarország meghatározta a hús, hal, tojás, tej és a méz GMO-mentes jelöléssel történő ellátásának jogi kereteit, a teljes szabályozás is hamarosan el fog készülni.

Több előadó is hasznos gyakorlati információkkal látta el a gazdálkodókat, bízva abban, hogy az ismeretek minél több gazdálkodóhoz eljutnak.

Az előadások anyagai letölthetők innen:

A szójatermesztés bólyi gyakorlata és eredményei – Vadász Attila ágazatvezető, Bóly Zrt.
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai – Mándi Lajosné dr. kutatás-fejlesztési vezető, Lajtamag Kft.
Szójatermesztés B.A.Z. megyében a prügyi tapasztalatok tükrében – Rácz László elnök, Prügyi Mg. Zrt.
A full-fat szója takarmányozási lehetőségei a Galldorf Zrt. gyakorlatában – Polgár Zoltán kereskedelmi igazgató, Galldorf Zrt.
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon – dr. Tikász Ildikó Edit osztályvezető, AKI
A GMO mentes jelölés jogszabályi háttere – dr. Jasinka Anita főosztályvezető helyettes, Földművelésügyi Minisztérium
A Magyar Szója Nonprofit Kft. 2016. évi eredményei – dr. Novák László ügyvezető, Magyar Szója Nonprofit Kft.

Magyar Szója Nonprofit Kft. fajtakísérletei 2016

Forrás: magyarszoja.hu

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Szója és kukorica fajtabemutatót tartanak a NAK társszervezésében, szeptember 13-án, Szombathelyen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmagszövetség és Termék Tanács (VSzT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szója és kukorica fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. nak_logo_png

Helyszín: NÉBIH Növényfajta-kísérleti Állomás, Szombathely, Komárom u. 34. (GPS: 47.199827,16.64928)
Időpont: 2016. szeptember 13. (kedd) 10:00 – 14:30 óra

Program:

9.30 – 10.00           Regisztráció
10.00 – 10.20         Köszöntő beszédek – NÉBIH-NKI képviselője, NAK Vas megyei képviselője
10.20 – 10.30         A Szombathelyi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása – Póczik Miklós, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.30 – 10.45        A kukorica fajtahasználat és fajtakísérletek – Joszt-Takács Nóra, témavezető (NÉBIH-NKI)
10.45 – 11.00        A Magyar Szója Nonprofit Kft helye és szerepe a magyar szójatermesztésben – Dr. Novák László, Magyar Szója Nonprofit Kft.
11.00 – 11.15        A szója fajtahasználat és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.15 – 13.15        Fajtabemutató a fajtakísérleti parcellák mellett – Joszt-Takács Nóra, témavezető, (NÉBIH-NKI), Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI), Cégképviseletek részéről rövid hozzászólási, konzultációs lehetőség
13.15 – 14.30    Ebéd

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/naknebihnki20160913/

Forrás és a teljes cikk: nak.hu

El Nino

2016-ban is erős lesz az El Nino időjárási jelenség hatása, ami elsősorban a pálmaolaj-ültetvényekre gyakorol negatív hatást. Ez erősíteni fogja az alternatív olajgyártási alapanyagok piaci pozícióját – ilyen a szója is –emelte ki előadásában Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója a budapesti AgroMash kiállításon.

A várakozást erősíti, hogy Kína a gazdasági visszaesés ellenére szójából és kukoricából nem csökkenti behozatalát.

Forrás: magyarszoja.hu

Vitavax 2000

Magyarországon szója csávázására egyetlen készítmény használható fel, a Vitavax 2000. Az új AKG előírásai azonban korlátozásokat tartalmaznak a szer használatát illetően.  vitavax-2000

A horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál a korlátozás nem érvényes, a szer szója vetőmagnál szabadon használható!

Növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára a Vitavax 2000 készítmény felhasználható az alábbi tematikus előíráscsoportokban is:

  • MTÉT alföldi madárvédelmi szántó
  • MTÉT hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó
  • MTÉT túzokvédelmi szántó

Az aktuális AKG-s tiltott, ill. korlátozásokkal használható szerek listája innen letölthető.

Forrás: magyarszoja.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok extruder páraelszívóval Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség