Találatok erre a kategóriára: ‘Magyar Szója Nonprofit Kft.’

Országos Szója Fórum 2017

A szakmai fórum a szójatermesztőket foglalkoztató kérdéseket járja körül

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szervezésében december 5-én, Budapesten megvalósuló szakmai fórumán többek között a zöldítés változásairól és a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról is informálódhatnak az érdeklődők, továbbá megismerhetik a hazai termelésű szójabab és származékai legfrissebb, 2017-es táplálóanyag-tartalmi adatait.

A részletes program itt érhető el, regisztrálni december 1-jéig lehet emailben, az info@magyarszoja.hu címen.

További információért kattintson ide.

szója

Forrás: agroinform.hu

Az idei évben a Magyar Szója Egyesület szervezésében országosan 6 helyszínen (Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor, Bak) rendezték meg a szója fajtabemutatókat, melyeken összesen közel 700 termelő kapott információt a fajtákról, a nemesítőktől és a forgalmazóktól. Az esemény kapcsán Bányai Tiborral, a Magyar Szója Egyesület elnökével és Dr. Novák Lászlóval, a Magyar Szója Nonprofit Kft ügyvezetőjével beszélgettem

Pár szóban összefoglalnák a rendezvénysorozat lényeges momentumait?

A korábbi években öt, idén már hat helyszínen rendeztük meg a bemutatót. Minden helyszínen félhektáros táblákban összesen 18 szójafajtát vetettünk el. Újdonság, hogy nemcsak a fajták termésmennyiségét fogjuk mérni, hanem a beltartalmi eredményekre is fókuszálunk. Ezért az összes helyszínen az összes fajtából mintát veszünk, majd azokat aminosav-szekvenciáig lebontva, az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együttműködésben bevizsgáltatjuk. Így pontosan fogjuk látni, hogy az adott termőtájon, egyforma technológia mellett mit tudnak ezek a fajták.

Természetes, hogy valahol az egyik, valahol pedig a másik fajta fog jobban szerepelni. Nekünk egyértelműen az a célunk, hogy a termelők minél biztonságosabban tudják kiválasztani a saját területükön termesztésre legalkalmasabb szóját.

Mit láttak idén a szója termesztési oldaláról?

Az idei évben azért már látszódott, hogy a szóják nem úgy teljesítettek, mint korábban, hiszen jelentős csapadékhiány volt. Ennek ellenére nem számítunk akkora termésdegresszióra, mint a kukorica és a napraforgó esetében, mely kultúrákat jobban megviselte az aszály, akár 60-70 százalékos csökkenés is várható, míg szójánál körülbelül 30-50 százalékkal lehet kevesebb az átlag. Persze van olyan terület is, ahol jónak ígérkezik termés. Hallottunk 3-4 tonnás szójákról is, de országosan az átlag biztosan alacsonyabb lesz, mint tavaly, amely a KSH adatai szerint 3,03 t/ha volt.

Az idei alacsonyabb termésszint elsősorban az aszály következtében fellépő terméskötési és növekedési problémákra vezethető vissza. Virágzáskor nagy volt a hőségnapok száma, a szója sok esetben elrúgta a virágokat. A szárazságnak köszönhetően sok esetben nem fejlődött ki minden mag, hüvelyenként kevesebb lett a magszám, illetve a magok is jóval apróbbak.

Mondhatni, friss a Magyar Szója Egyesület megalakulása. Hol tartanak most egyesületi szinten, mik a célkitűzéseik és a távlati terveik?

Igen, még nincs egy éves, hiszen 2016 szeptemberében jegyezték be az egyesületet, mellyel lehetővé vált, hogy a szójatémában érdeklődők szervezett keretek között cserélhessenek információt, képviseltethessék magukat, és nem utolsósorban ezúton is javíthassanak a szójatermesztésük vagy -értékesítésük eredményezőségén. Az éves tagdíj 5000 forint, és aki nem teljes évben csatlakozik, annak csak az időarányos részt kell megfizetnie. A szervezethez természetesen bárki csatlakozhat. Célunk az, hogy minél többen lépjenek be az egyesületbe, és képviseljék azt a közös álláspontot, miszerint a GMO-mentes magyar szójából minél több maradjon az országban, és adott esetben jelenjen meg a termelő zsebében is egy mondhatni „GMO-mentes felár”, magyarul jobban járjon a gazdálkodó is.

A fentiek mellett jövőre látszik körvonalazódni a Nemzeti Fehérjetakarmány Program keretrendszere. Mi már a program alapelveinek meghatározásánál is szeretnénk ott lenni, szeretnénk hallatni a „szakma hangját”. A közeljövőben foglalkoznunk kell a zöldítést szigorító jogszabályváltozás hatásaival is. A jövő évtől ugyanis, ha valaki nitrogénmegkötő növényt akar termeszteni és azt elfogadtatni zöldítésként, akkor vegyszert nem juttathat ki rá. Ez természetesen nem fogja egyszerűsíteni a szójatermesztést, de úgy gondoljuk a helyzet nem reménytelen.

Örömünkre szolgál, hogy idén sok inputanyag-forgalmazó cég is jelezte, hogy részt kíván venni a Magyar Szója rendezvénysorozaton, illetve az FM részéről is pozitív volt a fogadtatás. A Földművelésügyi Minisztérium és a szójához kötődő inputanyag-beszállítók is támogatták az eseményt.

Végezetül hangsúlyoznám, hogy valóban mindenkit várunk, aki szeretne csatlakozni a Szövetséghez, mi még hiszünk abban, hogy egységben az erő.

Mikor várható legközelebb egyesületi rendezvény?

Tervezünk egy év végi nagy konferenciát, melyről a magyarszoja.hu honlapon lehet majd tájékozódni, illetve várunk minden kérdést, jelzést is a honlapra, amit akár a jogszabályalkotókhoz szeretnének eljuttatni, vagy bármilyen észrevételt, ami a szójával kapcsolatban mások számára is fontos lehet.

Köszönöm a beszélgetést!

Kalmár Nárcisz

Forrás: agraragazat.hu

Jelenleg Európa, így hazánk is komoly mennyiségű szóját importál, amelynek 90 százaléka genetikailag módosított (GM) szóját termelő gazdaságokból származik. Ugyanakkor a magyar GM-mentes szója háromnegyede külföldön kerül értékesítésre, ami a hazai fizetőképes kereslet hiányából fakad, mivel a takarmányfelvásárlók nem adnak felárat a GM-mentes terményért.

Magyarországon az elmúlt években jellemzően 40-45 ezer hektárról 70-90 ezer tonna termést takarítottak be szójából. A 2015. év azonban jelentős változást hozott a hazai termesztésbe, ugyanis a területalapú támogatáson felül a fehérjenövényekre biztosított termeléshez kötött támogatás következtében több mint ötven százalékkal növekedett a szója termőterülete, közel 77 ezer hektárra vetették a szemes takarmánynövényt.

Sajnos a 2015-ös, igen kedvezőtlen, száraz időjárás sokak kedvét elvette a szójatermesztéstől. A számos esetben hiányzó feltételek és tapasztalatok miatt a termelés színvonala csökkent, a gondokat a kedvezőtlen idő tetézte, így várható volt a támogatás fenntartása mellett is, hogy 2016-ban némileg alábbhagy a termelési kedv. Ezt igazolták a 2016. év termesztési adatai is. A gazdák közel 63 ezer hektárra vetettek szóját, azonban a viszonylag párás, nem túlzottan meleg, csapadékos időjárás kedvezett az állományok fejlődésének, ami országos szinten is magas, 3 tonna/hektár körüli termésátlagokat eredményezett, így közel 164 ezer tonna babot takarítottak be.

A szemes fehérjetakarmány-növények (szójabab, lóbab, édes csillagfürt, borsó, csicseriborsó, takarmányborsó) termesztésére a támogatás 2015. évben 51,5 ezer Ft/hektár volt és a 2016. év támogatási összege is hasonló nagyságrendűnek ígérkezik. Pontos adatokra az év első negyedévében lehet számítani.

A termeléshez kötött támogatás fenntartásának köszönhetően a szójatermő terület növekedése várhatóan tovább folytatódik, amelyet az öntözésfejlesztési programok, valamint a növekvő piaci kereslet segíthet elő még nagyobb mértékben.

Kihívások a szójatermesztésben

A fajtaválasztás mellett alapvető a szója termesztéstechnológiai elemeinek ismerete, azok alkalmazása és betartása. Gyakran kihívást jelent a növényvédelme, mivel kis területű kultúraként kevés engedélyezett növényvédő szere van. Különösen sok problémát tud okozni a gyomirtás, mivel a szója kezdeti fejlődése lassú, és az egyes fajták hatóanyag-érzékenysége is eltérő.

-  Jelenleg a szója korszerű termesztéstechnológiája viszonylag szűk körben ismert. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Magyar Szója Nonprofit Kft. országos lefedettségű fajtakísérleteivel, bemutatóival és szakmai ismereteket tartalmazó előadásaival – mondta az Agrotrend.hu-nak Dr. Aranyi Nikolett növénynemesítő.

Habár a szakember szerint hazánk jó adottságokkal rendelkezik, valamint a nagy területen, magas színvonalon szóját termesztő gazdák jól felszerelt agrotechnikával dolgoznak, mind a nagy, mind pedig a kis területtel rendelkezőknek meg kell tanulni, ki kell tapasztalni, hogy miként lehet a legmagasabb termést elérni.

- A legsikeresebben olyan termőterületeken lehet termeszteni, amelyek víz- és tápanyag-gazdálkodása kedvező, az éves csapadékmennyiség 300 mm vagy afölötti, és a kiegészítő öntözés megoldható – tette hozzá Dr. Aranyi Nikolett.

Hazánk csapadékeloszlása évről évre kiszámíthatatlanabb, amely a szójatermesztés tekintetében nem szerencsés, mivel vízigényes kultúráról beszélünk. A legtöbb csapadékot kelés idején (április vége-május eleje) és virágzás alatt (június-július) igényli. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezekben az időszakokban nagy mennyiségben hullik csapadék – amelynek jelentős része nem hasznosul, vagy éppen hosszantartó szárazság van. Ezen szélsőségek igen erősen befolyásolják az állomány fejlődését, és így a terméshozamot is.

A szárazság esetén öntözéssel biztosítható a termés, azonban ez plusz költségként jelenik meg a gazdálkodónak, amely nem minden esetben térül meg a piaci árak ingadozásának következtében.

A tavaly szeptemberben hatályba lépett rendelet alapján lehetővé válik, hogy a GMO-mentes takarmány, a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek, a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús (beleértve a halat is), tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz külön erre vonatkozó jelölést kapjon. A jelölés használata önkéntes.

A beltartalmi mutatók javítása, azok folyamatos biztosítása egy másik izgalmas kihívás a nemesítők és termesztők részére. A hazai szójafajták magas fehérjetartalommal rendelkeznek, azonban nem minden évjáratban sikerül a legjobb értékeket elérni. Ez a probléma adódhat a klimatikus viszonyok, talaj és az oltó-, illetve csávázó anyagok kölcsönhatásából, amelyre nem lehet azonnal reagálni és javítani, de lehet belőle tanulni.

Átlagos években a szója kártevői (levéltetvek, takácsatka) nem okoznak olyan mértékű problémát, amely a vegyszeres védekezést indokolttá tenné. Száraz, meleg nyarakon – mint amilyen a 2015-ös év is volt – azonban már komolyabb gondot okozhat a takácsatka. Bizonyos években nagy mennyiségben fordulhat elő a bogáncslepke hernyója, de mégsem általános a jelenléte. Egyik kártevő ellen sincs engedélyezett szer, csak eseti engedély kérhető.

Mivel pótolható a szója?

A GM-szója helyett tavaly egyéb fehérjeforrások takarmányreceptúrákban történő alkalmazására vonatkozó vizsgálatok kezdődtek meg. A vizsgálatok elsősorban a GM-szója kiváltására irányulnak, a megvalósult kísérlet pedig csak kezdete egy átfogó kísérletsorozatnak, amely a kiváltással szóba jöhető egyéb alapanyagok (alternatív fehérjeforrások: lóbab, csillagfürt, takarmányborsó, valamint ipari melléktermékek, aminosavak) takarmányozásra történő felhasználására irányulnak. A kutatóintézetekben folyó munkát üzemi kísérletek egészítik majd ki, amelyekben az alkalmazhatóságot és annak gazdaságosságát vizsgálják.

Az évről évre visszatérő kérdés: a szója jövedelmezősége 

Alapvetően a szója jól jövedelmező, a kukoricával versenyképes növénykultúra. Hazánkban azonban a jövedelmezőség mértékét erőteljesen befolyásolja az évjárathatás, ami a termesztés agrotechnológiai színvonalának is tulajdonítható. Sok gazdálkodó technológiai tapasztalatlanságból nagy inputráfordítással termel, ezek leggyakrabban a nagy mennyiségű N-műtrágya, illetve a nem megfelelő hatóanyagú, illetve nem megfelelő dózisú gyomirtó szer használata, amelyek a termés, és/vagy a minőség csökkenését is eredményezhetik. Tehát az agrotechnológiai elemek ismerete nagymértékben befolyásolja a jövedelmezőséget.

Gyakran nem veszik figyelembe (pedig nem szabad elfeledkezni róla) a szója kiváló elővetemény értékét, amellyel a következő főnövény jövedelmezőségét is képes növelni.

Forrás: agrotrend.hu

Ajánlott cikk szójatermesztőknek, a magyarszoja.hu-n!

http://magyarszoja.hu/gondolatok-szojabab-tapanyag-gazdalkodasarol-es-hianytuneteirol/ -  A szójabab tápanyag-gazdálkodásáról és hiánytüneteiről Nagy Nikoletta Edit, és Tatárvári Károly számol be részletesen, melyet a következő pontokban tárgyalnak:

  1. A szója fejlődési szakaszai, optimális termőhelye és agrotechnológiája szoja_logo2
  2. A szója fejlődési stádiumai
  3. A szója tápanyag-gazdálkodása
  4. A tápanyag-gazdálkodás technológiába illesztése

Érdemes sűrűbben látogatni az említett oldalt, mert ki más foglalkozna segítő- és naprakészebben a magyar szója termesztésével, mint a Magyar Szója Nonprofit Kft.! Facebook-oldaluk itt található!

Ajánlott oldal: magyarszoja.hu

szoja_logo2 2016. december 8-án került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten, a Vajdahunyad várban. A rendezvényen több, mint 170 fő vett részt.

Az idei évben közel 3 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, amire korábban nem volt még példa. Köszönhető ez a gazdálkodók termesztéstechnológiai ismeretének, a kedvező időjárásnak és a szója piaci árának.

Fontos cél, hogy Magyarország növelni tudja a GMO mentes szója előállítását, ezért növelni kell a szója termőterületét. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fog a szója termesztésébe és az idén már egyre inkább alkalmazzák a hallott technológiai ismereteket.

A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a fehérjeágazatot, ezért is indítanak olyan etetési kísérleteket, ahol a GMO-s szóját más takarmány-alapanyagokkal kívánják kiváltani.

Fontos szerepe van a GMO mentes jelölésnek a termékek piacra kerülésében, hiszen Magyarország meghatározta a hús, hal, tojás, tej és a méz GMO-mentes jelöléssel történő ellátásának jogi kereteit, a teljes szabályozás is hamarosan el fog készülni.

Több előadó is hasznos gyakorlati információkkal látta el a gazdálkodókat, bízva abban, hogy az ismeretek minél több gazdálkodóhoz eljutnak.

Az előadások anyagai letölthetők innen:

A szójatermesztés bólyi gyakorlata és eredményei – Vadász Attila ágazatvezető, Bóly Zrt.
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai – Mándi Lajosné dr. kutatás-fejlesztési vezető, Lajtamag Kft.
Szójatermesztés B.A.Z. megyében a prügyi tapasztalatok tükrében – Rácz László elnök, Prügyi Mg. Zrt.
A full-fat szója takarmányozási lehetőségei a Galldorf Zrt. gyakorlatában – Polgár Zoltán kereskedelmi igazgató, Galldorf Zrt.
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon – dr. Tikász Ildikó Edit osztályvezető, AKI
A GMO mentes jelölés jogszabályi háttere – dr. Jasinka Anita főosztályvezető helyettes, Földművelésügyi Minisztérium
A Magyar Szója Nonprofit Kft. 2016. évi eredményei – dr. Novák László ügyvezető, Magyar Szója Nonprofit Kft.

Magyar Szója Nonprofit Kft. fajtakísérletei 2016

Forrás: magyarszoja.hu

Az idén 181 ezer tonna szója kerülhet a tárolókba, mintegy negyedével több a 2015. évinek. A hozam jelentősen javult, 2016-ban 3 tonna hektáronként

A Magyar Szója Nonprofit Kft. rendezvényén Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kiemelte, 2015. jelentős változást hozott a szójatermesztésben, a zöldítés, valamint a fehérjenövényekre elkülönített forrásokkal megemelt területalapú támogatás következtében a termőterület tavaly 77 ezer hektárra emelkedett. A termés megközelítette a 150 ezer tonnát, szemben a 2015-öt megelőző időszak évi 40-45 ezer hektárról betakarított 70-90 ezer tonna termésével.

Az államtitkár elmondta: idén, a kedvező amerikai kilátásoknak köszönhetően, a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, történelmi rekordot jelentő, 325 millió tonnás szójatermést prognosztizálnak a világban.

Jelezte: a világ szójatermesztési piacát továbbra is Észak-Amerika és Dél-Amerika uralja, az idei becsült termésből 287 millió tonnát ez a két térség ad majd, a legnagyobb szójatermelő ország az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína. Megjegyezte: a legnagyobb szójafogyasztó régiókban a szójatermés alacsony, Kínában 2016-ban 12,6 millió tonna, az EU-ban 2,3 millió tonna terméssel számolnak.

Magyarországon az elmúlt két évben szójából 15-20 százalék körüli az önellátási arány, továbbra is évente 400-500 ezer tonna a behozatal – tette hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország génmódosított növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni, amit az alaptörvény is rögzít.

Az államtitkár elmondta, hogy az unió közös agrárpolitikájának keretében 2015-től nyújtott, a fehérjenövények termesztésének támogatására biztosított többletforrás az idén is rendelkezésre áll. A termeléshez kötött szemes és szálas fehérjenövényekre meghirdetett támogatással azt szeretnék elérni, hogy az állattenyésztési ágazatok számára olcsóbb, hazai előállítású, GMO-mentes fehérjeforrás álljon rendelkezésre.

Hozzátette: a támogatás nemcsak szójára vehető igénybe, hanem az alternatív fehérjeforrásként hasznosítható pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztésére is, példaként említette, hogy a támogatás lucernára 35 ezer forint hektáronként, lóbabra, édes csillagfürtre pedig a szójáéval megegyező összeg, hektáronként mintegy 53 ezer forint adható.

Nagy István elmondta, hogy Magyarországon hosszú távon a szója vetésterületének jelentős növelését tervezik, több mint 100 ezer hektáron legalább 300 ezer tonna saját termesztésű GMO-mentes szója előállítását szeretnék elérni.

Fontos célkitűzésnek nevezte az államtitkár a kutatási programok ösztönzését, például az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztési és feldolgozási technológiák fejlesztését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió költségvetésében a kutatás-fejlesztési keret folyamatosan növekszik, a jövőben jelentős forrásokat érhetnek el a pályázati feltételeknek megfelelő kutatóintézetek.

Forrás: agroinform.com

Szója és kukorica fajtabemutatót tartanak a NAK társszervezésében, szeptember 13-án, Szombathelyen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH-NKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Vetőmagszövetség és Termék Tanács (VSzT) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szója és kukorica fajtabemutatót tart, amelyre tisztelettel meghívják az érdeklődőket. nak_logo_png

Helyszín: NÉBIH Növényfajta-kísérleti Állomás, Szombathely, Komárom u. 34. (GPS: 47.199827,16.64928)
Időpont: 2016. szeptember 13. (kedd) 10:00 – 14:30 óra

Program:

9.30 – 10.00           Regisztráció
10.00 – 10.20         Köszöntő beszédek – NÉBIH-NKI képviselője, NAK Vas megyei képviselője
10.20 – 10.30         A Szombathelyi Növényfajta-kísérleti Állomás tevékenységének bemutatása – Póczik Miklós, állomásvezető (NÉBIH-NKI)
10.30 – 10.45        A kukorica fajtahasználat és fajtakísérletek – Joszt-Takács Nóra, témavezető (NÉBIH-NKI)
10.45 – 11.00        A Magyar Szója Nonprofit Kft helye és szerepe a magyar szójatermesztésben – Dr. Novák László, Magyar Szója Nonprofit Kft.
11.00 – 11.15        A szója fajtahasználat és fajtakísérletek – Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI)
11.15 – 13.15        Fajtabemutató a fajtakísérleti parcellák mellett – Joszt-Takács Nóra, témavezető, (NÉBIH-NKI), Szekrényes Gábor, témavezető (NÉBIH-NKI), Cégképviseletek részéről rövid hozzászólási, konzultációs lehetőség
13.15 – 14.30    Ebéd

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a kamara által létrehozott internetes felületen lehet: https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/naknebihnki20160913/

Forrás és a teljes cikk: nak.hu

El Nino

2016-ban is erős lesz az El Nino időjárási jelenség hatása, ami elsősorban a pálmaolaj-ültetvényekre gyakorol negatív hatást. Ez erősíteni fogja az alternatív olajgyártási alapanyagok piaci pozícióját – ilyen a szója is –emelte ki előadásában Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója a budapesti AgroMash kiállításon.

A várakozást erősíti, hogy Kína a gazdasági visszaesés ellenére szójából és kukoricából nem csökkenti behozatalát.

Forrás: magyarszoja.hu

Vitavax 2000

Magyarországon szója csávázására egyetlen készítmény használható fel, a Vitavax 2000. Az új AKG előírásai azonban korlátozásokat tartalmaznak a szer használatát illetően.  vitavax-2000

A horizontális szántó tematikus előíráscsoportnál a korlátozás nem érvényes, a szer szója vetőmagnál szabadon használható!

Növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára a Vitavax 2000 készítmény felhasználható az alábbi tematikus előíráscsoportokban is:

  • MTÉT alföldi madárvédelmi szántó
  • MTÉT hegy- és dombvidéki madárvédelmi szántó
  • MTÉT túzokvédelmi szántó

Az aktuális AKG-s tiltott, ill. korlátozásokkal használható szerek listája innen letölthető.

Forrás: magyarszoja.hu

“Bőrben” jut el a szója a fogyasztókhoz

A vásárlók az élelmiszerboltok polcain ritkán találkoznak közvetlenül szójával. Ezért legtöbben nem is sejtik, hogy a mindennapi élelmiszerek elkészítéséhez mekkora mennyiségű szóját használnak fel. Ez azért van így, mert a globális szója termelés legnagyobb hányadát – megközelítőleg háromnegyedét – takarmányként hasznosítják és így jellemzően állati termékek formájában – „bőrben” – jut el a szója a fogyasztókhoz. Az alábbiakban a legfontosabb élelmiszerek előállításához felhasznált szója mennyiségét tekintjük át:
1 kg állati termékhez felhasznált átlagos szója mennyiség (Hollandiában, 2014-es adatok (WWF) szerint):szojafelhasznalas_husban
Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok monex-75 extruderrfej monex-75 extruder szója extruder üzem extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum