Találatok erre a kategóriára: ‘Élelmiszeripar’

Európában a lengyelek voltak az elsők, akik úgy döntöttek, hogy az uniós szinten lazuló szabályokkal szembemenve megtiltják a génmódosított növények termesztését, sőt, a takarmány-összetevők közül is száműzik az ilyen alapanyagokat. Ilyen messzire egyik tagállam sem merészkedett Európában – mi sem -, de mint kiderült, a lengyelek is túl nagy fába vágták a fejszét

Lengyelországban 2006-ban született meg az a jogszabály, amelyik  a géntechnológiával módosított (GM) összetevőket száműzi a takarmánygyártásból.  A törvény azt is tartalmazza, hogy az importált szójaliszt mennyiségét folyamatosan csökkenteni kell a hazai felhasználásban, helyette helyi, alternatív fehérjeforrásokat kell előnyben részesíteni. A jogszabály fokozatos megvalósítást tett lehetővé: 2018-ig adott türelmi időt az ilyen tápok etetésére.

A génmódosított növények szabadföldi termesztése Lengyelországban is tilos (egyébként Európa egyetlen tagállamában sem lehet GM-szóját vetni). Eközben a közösség évente 33 millió tonna szójaterméket szállít be – elsősorban állati takarmányozás céljából. Az import hozzávetőlegesen 65 százalékát a szójaliszt teszi ki. A maradék szójalisztigényt az európai gyártók elégítik ki – 85 százalékban import szójababból.

A 2006-os lengyel jogszabály szigorúbb az európainál, és megtiltja a génmódosított alapanyagok – köztük  a GM-szójából készült liszt – felhasználását az állatok takarmányozására.
Csakhogy a dinamikusan fejlődő lengyel sertés- és pulykaszektor számára létszükséglet ez a takarmányalkotó, így aztán folyton tologatják a megvalósítás határidejét. A mostani jogszabály módosítás 2024-ig ad türelmi időt. A helyzet érthető: Európa legnagyobb pulykatartó országa 2017-ben 7 millió tonna takarmányt gyártott le a szektor számára, míg a sertéseknek 2,2 millió tonna táp készült. Mindehhez a lengyelek éves szinten több mint 2 millió tonna szójalisztet importálnak, ami a növényi eredetű fehérjeforrások 80 százalékát teszi ki. A felhasznált szójaliszt 95 százaléka pedig GM-szójából származik. A repce, napraforgó és borsó feldolgozásával nyert hazai fehérjeforrás az állattenyésztés igényeinek csak mintegy ötödét képes fedezni.

A számok dacára a lengyel vezetés célja, hogy az elkövetkező 5 évben megfelezze a behozott GM-szója mennyiségét, ami tekintve a fehérjeéhség mértékét, továbbra is lehetetlen küldetésnek tűnik. Ha valóban ragaszkodnának a hazai fehérjeforrásokhoz, azzal elveszítenék a versenyképességüket. Az importált szójaliszt ugyanis jóval olcsóbb, mint a hazai eredetű fehérjeforrás. Mindezek fényében szinte biztosra vehető, hogy ez a GMO-szabályozás nemcsak a legszigorúbb, de a legformálhatóbb is Európában: úgy nyúlik, mint a rétestészta.

Forrás: agrarszektor.hu

Egy összehangolt GMO-mentes együttműködés kialakításával számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyökhöz juthat az európai régió

A Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvénye 2018. június 13-án került megrendezésre Héderváron, ahová összesen 10 országból, 3 kontinensről érkeztek vendégek. A 15 fős kínai delegáció 10 napos európai útjának ez volt az első állomása, ahol Seiwerth Anna, a Magyar Szója ügyvezetője köszöntötte a megjelent közel 100 vendéget.

Az esemény résztvevői a szója oltásáról hallgattak meg színvonalas előadásokat, az előadók között voltak szója oltóanyaggyártó cégek szakemberei, valamint magyar, szerb, és kínai kutatóintézetek munkatársai egyaránt. A megfelelő oltóanyag használatával eredményesebben lehet szójababot előállítani, nem beszélve arról a környezeti és gazdasági előnyről, amit a csökkentett N hatóanyag felhasználás biztosít a termőföld, a környező élővilág, valamint a növénytermesztő gazdaságok számára.

A szakmai esemény délutánján Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára, dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója, Polgár Zoltán a Magyar Szója Egyesület alelnöke és Matthias Krön a Donau Soja elnöke adtak választ az újságírók kérdéseire.

A sajtótájékoztató során elhangzott, Magyarország hosszú évek óta szigorú GMO-mentes politikát folytat, melynek alapjait a legmagasabb jogi szinten, az Alaptörvényben fektettük le. Kiemelt célunk egy összehangolt együttműködés kialakítása az európai régióban, hiszen az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Fontos célunk a GMO-mentes élelmiszerlánc fejlesztése, amely felöleli a vetőmagtól a takarmányozás kérdéskörén túl az állati termék előállítást is.

GMO_mentes_elelmiszerlancA GMO-mentes terméklánc kialakításában pozitív példa lehet a GMO-mentes védjegy bevezetése, amelyet az Agrárminisztérium jegyez, és tanúsítása 100%-ban állami szervezet által történik.

A Közös Agrárpolitika lehetőségei közül számos olyan intézkedést alkalmazunk, amelyek közvetlenül vagy közvetve ösztönzik a növényi fehérjetermelést a szója termesztésén túl egyéb pillangós növények termesztését is (önkéntes társas támogatás, az ökológiai fókuszterület, vagy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Innovációs Partnerség keretében nyújtott támogatásokat), amelyek az utóbbi években kétség kívül jelentősen növelték a különböző fehérjetermékek termelését.

Öntözött területek kialakításával további területek válnak alkalmassá az optimális szója vetésterületének növelésére, elérve néhány év alatt a célként kitűzött 100.000-120.000 ha-t.

A szójakonferenciát fontos eseménynek tekintik a szójatermesztéssel foglalkozó piaci szereplők, hiszen a növénytermesztéssel kapcsolatos nemzetközi technológiai tapasztalatok, újdonságok megismerésén túl olyan elismert növénygenetikai szakértőkkel való találkozásra is lehetőséget biztosít, akik a szójabab őshazájából, Kínából érkeztek.

A szója genetikai kutatások területén nagy előrelépést eredményezhet az Európa és Kína közötti együttműködés erősítésében a Kínai Tudományos Akadémia és a Donau Soja Szövetség által, a rendezvényen aláírt posztgraduális oktatási együttműködési megállapodás.

Forrás: agroinform.hu

Mi itthon az amerikai szójabab fehérjetartalmát irigyeljük, az amerikaiak meg a kínai szójáét. A huainani szója már kiváló beltartalommal bír, épp csak a mag kezelése, tisztítása nem nőtt még fel az élelmiszeripar igényeihez. A Kína és USA közti kereskedelmi háborút elsőként az oroszok használhatták ki

A kínai huainani szójabab nagyméretű, ovális, és az amerikai babnál is több fehérjét tartalmaz, átlagosan 42-44 százaléknyit. Épp csak tisztasági kifogások merülnek fel vele szemben. Héjszilánkokat és tört szemeket tartalmaznak a szállítmányok, ami az élelmiszeripari feldolgozást megnehezíti. A tételek válogatása és újratisztítása hosszadalmasabbá és költségesebbé teszi a bab felhasználását, így az amerikai szója a kisebb fehérjetartalom ellenére is vonzóbb lehetne, hiszen tonnánként 30-40 dollár tisztítási költséget lehet spórolni vele – érvel az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA). Az amerikai szója festékanyagokban is gazdagabb, ami szélesebb felhasználási lehetőséget kölcsönöz neki az élelmiszeriparban.

Csakhogy Kínában tiltják a GMO-k termelését és élelmiszeripari felhasználását. És van még egy bökkenő: az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi háború. Peking folyamatosan keresi az alternatív szójabeszerzési lehetőségeket, ami kedvez Oroszországnak, utóbbitól máris 800 ezer tonna szóját vásároltak. A fogyasztói igények azonban gyorsabban nőnek a szójalapú élelmiszerek iránt, mintsem azt a nem-GMO-források követni tudnák, ezért lehetséges, hogy a GM-mentes szója belátható időn belül kikerül a „háborús” termékek köréből.

Az állatok igényeiről se feledkezzünk el. Kínában évente 4-6 millió egyeddel nő a sertésállomány, miközben a baromfi-fogyasztás is bővül. A takarmányipar fehérjeigényét az ázsiai országban is szabad génmódosított szójával fedezni, ami pedig a brazil export fellendülését hozhatja az idei évben. A brazilok pedig éppen mindenkori rekordot állítottak fel szójatermelésben.

Forrás: agrarszektor.hu

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI AGRÁRFÓRUM 2018 (Pápa, 2018. május 25.)

A Pápai Agrárexpo első számú szakmai rendezvénye

 

Rövid áttekintés:

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év?

Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol nem csak kiváló szakmai program és kapcsolatépítési lehetőségek, hanem igazi agrárshow várja: gyakorlati, gép-, tenyészállat bemutatók, lovas programok, vadásznap és gyermekprogramok is gondoskodnak a kilátogatók szórakoztatásáról – és ez csak néhány példa a Pápai Agrárexpó látványprogramjaiból.

Kiemelt témáink lesznek többek között:

 

    • Újjáalakult agrárkamara: mit tesznek az agrárpiaci szereplők érdekében?
    • Merre tovább magyar agrárium? – Pártok szakpolitikusai az agrárium jövőjéről
    • Túl a nehezén: a Vidékfejlesztési Program aktualitásai és eredményei
    • A sertéspestis árnyékában – Kihívások és piaci lehetőségek a magyar húsiparban
    • Precíziós technológiák a szarvasmarhatartó telepeken
    • Mi vár a szójaágazatra 2018-ban?
    • Árak, trendek és prognózisok a gabona-és takarmánypiacon

 

Előadóink lesznek többek között:

 

  • Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Agrár Kompetencia Központ Erste Bank Zrt.
  • Papp Gergely, szakmai főigazgató-helyettes, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Petőházi Tamás, GOSZ elnök, kamarai osztályelnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
  • Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.
  • Csala Károly, ellátási lánc igazgató, MCS Vágóhíd Zrt.
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Harangozó Gábor, Vidékfejlesztési Kabinet elnöke, MSZP
  • Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
  • Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft.
  • Kovács László, ügyvezető igazgató, Pápai Hús Kft.
  • Leskó Tamás, üzleti ügyvezető igazgató-helyettes, Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
  • Magyar Zoltán, országgyűlési képviselő, Jobbik
  • Makai Szabolcs, elnök-vezérigazgató, Cargill Takarmány Zrt.
  • Menczel Lászlóné, titkár, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
  • Nemes Imre, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi elnökhelyettes, NÉBIH
  • Reng Zoltán, vezérigazgató, Hungrana
  • Strausz Zsolt, kereskedelmi igazgató, Készenlét Zrt.

 

A helyek száma korlátozott ezért javasoljuk a mielőbbi jelentkezést!  A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött >>  REGISZTRÁCIÓ

Agrárszektor.huNemzeti Agrárgazdasági Kamara

Forrás: agrarszektor.hu hírlevele

Hosszas előkészülést követően bemutatta a szaktárca azt az új védjegyet, amellyel elsősorban a hazai, tudatos fogyasztói réteg elvárásainak felelhetnek meg az embléma használói. A minisztérium több száz gazdaság gyors csatlakozásával számol

vedjegy

“A védjegy tulajdonosa a Földművelésügyi Minisztérium, amely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségével állami garanciát nyújt a vásárlók számára a védjegy használatára jogosult termék GMO-mentességét illetően” – fogalmazott a szaktárca vezetője, Fazekas Sándor a mai sajtóeseményen. A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig is élen járt a génmódosított élelmiszerek elleni harcban, a Duna menti Szója Nyilatkozat és a GMO-mentes Európáért Mozgalom kezdeményezője. Az embléma formai világát a matyóhímzés uralja, amely a hagyományos értékek melletti elköteleződést szimbolizálja, míg a színvilága  a nemzeti hovatartozást fejezi ki.

“Külföldi piacainkon tudják, hogy az ország GMO-mentes terület. A hazai fogyasztók egy része viszont igényli ezt az új védjegyet, más részükben pedig tudatosítanunk kell az élelmiszer-biztonság fontosságát. A magyar ellenőrzés szigorú, idegen génnel szennyezett vetőmagot sem 2016-ban, sem 2017-ben nem találtunk” – folytatta a miniszter. A védjegy használójának egyetlen kötelezettséget kell vállalnia: a termék valamennyi alapanyagának nyomon követhetően GMO-mentesnek kell lennie.

Bognár Lajos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez nem ró dokumentációs terhet a gazdaságokra, hiszen az alkalmazott vetőmagnak eddig is rendelkeznie kellett ilyen igazolással, csupán a papírok gondosabb megőrzésére kell vállalkozniuk. A takarmánygyártás terén azonban tudomásul kell venni, hogy az országba beérkező szója génmódosított. Éppen ezért indult útjára a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek keretében alternatív fehérjeforrások előállítására ösztönzik a termelőket, gabonafeldolgozókat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a védjegyhez rövid időn belül több száz gazdaság csatlakozik.

Forrás: agrarszektor.hu

Az ágazatban már szinte mindenki hallott a Nemzeti Fehérjetakarmány Programról, és a napokban az is kiderült, hogy az “ötéves terv” forráskerete megközelíti a 8 milliárd forintot. A célkitűzés világos: a magyar állattartás GM-mentes fehérje-ellátásának biztosítása. A megvalósítás lépéseit azonban – mindeddig – homály fedte. Az agrárszektor.hu lépésről lépésre megmutatja, hogyan költhető el észszerűen a program 8 milliárdja

A kormány a GMO-mentes magyar mezőgazdaság elérése és a hazai fehérjetakarmány-termelés növelése érdekében elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Program koncepcióját. Pár napja a végrehajtásához szükséges forrásokról is döntött a kormány. A programra 5 évre 7 milliárd 540 ezer forintot, míg annak marketingjére 360 millió forintot hagyott jóvá.

Mégis hogyan érhető el a cél?

1. lépés: 100 ezer hektárnyi, öntözött szója

A hazai állattenyésztés évente mintegy 600 ezer tonna szójababot és 250 ezer tonna szójadarát használ fel, melynek elhanyagolható hányada származik a GM-mentes hazai termelésből. A 150-170 ezer tonnányi magyar szója ugyanis 60-70 százalékban elhagyja az országot. Vagyis a fehérjeszükségletet akkor sem biztosítaná ez a termény, ha egyetlen tonnája sem lépné át az országhatárt. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kezdetektől részt vesz a program kidolgozásában. Szerinte az öntözés fejlesztésével és a termeléshez kötött támogatással elérhető, hogy 100 ezer hektárnyi, jó hozamú szójatermő terület legyen az országban, ami a szójabab iránti igény csaknem felét – legfeljebb 250-300 ezer tonnát – már fedezni tudná.

A szója itthon tartásához szükség van arra is, hogy a génmódosítástól mentes terményt piaci áron vagy ahhoz közeli értéken vásárolja fel a hazai feldolgozóipar. Ez tonnánként 40-50 dolláros ártöbbletet jelent – jegyzi meg Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. ügyvezető igazgatója. Mint a takarmánygyártó-ipar jelentős képviselője késznek mutatkozik a magasabb bekerülési költségű szója alkalmazására a receptúrában. A cégvezető állítja, hogy bár a termelési folyamat végén a GM-mentes tej drágább lesz, mint a konvencionális, de nem annyival, mint gondolnánk:

Ha a program minden elemét végre tudjuk hajtani, akkor egy liter tej előállítási költsége mindössze egyetlen forinttal fog megemelkedni.”
Eredmény: 250 ezer tonna hazai szója

 

2. lépés: feldolgozóipari fejlesztések

A feldolgozóipar már most nagy mennyiségben biztosítja a napraforgóból és repcéből készülő, nagy fehérjetartalmú darákat, az etanolgyártás pedig az értékes gabonatörkölyt és glutént. Ezek évtizedek óta piacképes, jól eladható termékek az állatok takarmányozására. Azonban nem minden melléktermék és nem korlátlan mennyiségben etethető a különböző állatfajokkal. Ennek nemcsak az az oka, hogy aminosav-garnitúrájuk eltér az állat igényeitől, hanem héjszilánkokat vagy túl sok vasat is tartalmazhatnak. Utóbbi problémák technológiai jellegűek, amiket a feldolgozás során el lehet hárítani. A feldolgozási procedúra tökéletesítésével elérhető, hogy a korábban kisebb mennyiségben adagolt oljanövénydarák nagyobb arányban kerüljenek a takarmányba, és kiváltsák az egyéb fehérjeforrásokat. Ez egy fontos és reálisan megvalósuló lépés, erősítette meg az agrárszektor.hu-nak Gyuricza Csaba és Kulik Zoltán.

Eredmény: 100 ezer tonna import szója kiváltása

 

3. lépés: Kis fehérjenövény-kultúrák

A szegletes lednek, a csillagfürt, a somkóró, a lóbab és társaik szintén értékes fehérjehordozók, kár, hogy szinte feledésbe merültek a szántókon. A termeléshez kötött támogatás rájuk is vonatkozik, de eddig kevésnek bizonyult. Bár őszintén szólva, a vetőmag-előállítók lennének a legnagyobb zavarban, ha hirtelen megugrana a kereslet irántuk. Alkalmazásukat minden szinten segíteni kell: a vetőmag-előállítástól kezdve a termelők tudásszintjének emelésén át egészen addig, hogy a takarmánygyártók és az állattartók is pontosan tudják, milyen arányban szabad ezeket az adagokba keverni.

Eredmény: 60 ezer tonna import szójabab kiváltása

 

4. lépés: Etetési kísérletek, tudásbázis bővítése

A program fajsúlyos része azoknak a kutatási, kísérleti projekteknek a támogatása, amelyek a receptúrák kidolgozását és gyakorlatba ültetését szolgálják. “Nagyüzemi etetési kísérletek során például világosan kiderülne, hogy meddig feszegethetjük a határainkat, hol nem sérül még a termelés szintje a receptúramódosítás miatt ” – magyaráz Kulik Zoltán az agrárszektor.hu-nak. Ezt a lépést természetesen egy sor beltartalmi és emészthetőségi kutatásnak meg kell előznie. A végeredmény pedig olyan állatfajokra kidolgozott “Helyes Gyakorlat” lesz, ami eligazítja a gazdákat a takarmányozásban.

 

5. lépés: Pályázat kiírása extruderekre, takarmánykeverőkre

Az állattartó akár maga is feldolgozhatja, extrudálhatja a szóját, és ezt felhasználhatja a saját gazdaságában. Az extruderek és takarmánykeverők beszerzését külön forrásokkal támogatná a kormányzat. Ezzel könnyebbé válna az itthon termelt szója beépítése a takarmányba.

 

6. lépés: A fogyasztók nevelése, a vásárlás támogatása

A program 360 millió forintot a tudatos fogyasztók kinevelésre szán, hiszen a GMO-mentes termékekért végül is nekik kell fizetniük. Ha a fenti cselekvési sor megvalósul, akkor

már csak 190 ezer tonna szójabab fog hiányozni a rendszerből a mostani 550 ezer tonna helyett.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GM-mentes tejet valóban egyetlen forintnyi költségnövekedés árán tudnák a termelők biztosítani. Ha az állam az ilyen állati termékek fogyasztását támogatja, akkor egészen csekély árkülönbözettel kerülhet az áruházak polcaira az emblémával is igazoltan GM-mentes portéka.

 

Sok pénzről van szó
Idén már elkölthető a keretből mintegy 470 millió forint. A következő években további hétmilliárd forintot fordítanának a célkitűzés megvalósítására. Jövőre 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra. Marketingcélokra idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható. A kampánynak a GMO-mentes termékeket kell népszerűsítenie. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős. A kormányhatározat az egyes évekre jutó költségvetési összegről itt olvasható.
Forrás: agrarszektor.hu

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Kiadvány, amelyben megjelent:

Hatalmas harc bontakozik ki a nagy nemzetközi mezőgazdasági inputanyaggyártó vállalatcsoportok között az amerikai szójapiacért. Komoly veszélybe került a Monsanto eddigi vezető szerepe, mert a BASF és a DowDuPont is nagyobb szeletet szeretne szakítani magának a piacból

Meginoghat a Monsanto eddigi vezető szerepe az Amerikai Egyesült Államok 40 milliárd dollárosra becsült szójabab-piacán. A Reuters szerint ugyanis most megnyílhat a piac a versenytársak számára is, mivel a Monsanto egyik legnépszerűbb, glifozát hatóanyagú herbicidjével szemben egyre inkább rezisztenssé válnak a gyomnövények. Számos amerikai gazdaságban keletkeztek emiatt nem várt terméskárok, és ezt a rivális cégek most ki is akarják használni.

A BASF és a DowDuPont is arra készül, hogy olyan szójafajtákat dobjon piacra, amelyeket saját géntechnológiájukkal módosítottak. A tét az, hogy ki irányíthatja a következő farmergenerációk termelését, amely meghatározó szereppel bír az USA exportjában is.

A Monsantonak azért is sok lehet a vesztenivalója, mert a szója a legfontosabb takarmány-alapanyag a szarvasmarha-, a sertés-, a csirke- és a halszektorban is. A versenytársak megjelenése komoly kockázatot jelenthet a Monsanto piacon lévő termékeinek, amelyek versenyképessége és értékesítése is visszaeshet egyes szakértői vélemények szerint.

A BASF a Reuters szerint a további lépések előtt most arra vár, hogy a Monsanto és a Bayer lezárja 63,5 milliárd dolláros fúzióját. A Monsanto-felvásárlás kapcsán ugyanis a Bayer korábban aláírt egy megállapodást, amelynek keretében 5,9 milliárd euróért elad bizonyos Crop Science üzletágakat a BASF-nek.

Az eladni kívánt eszközök között megtalálható a Bayer globális glufozinát-ammónium részlege és lényegében a vállalat összes szántóföldi vetőmaggal foglalkozó üzletága, illetve az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés is. Az értékesítésre kijelölt vetőmagrészlegek között megtalálható a globális gyapotmag-, az észak-amerikai és európai repcemag- és a szójamag-üzletág. Az ügylet része a kapcsolódó szellemi tulajdonok és létesítmények, valamint több mint 1800 alkalmazott átadása, elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Brazíliában, Kanadában és Belgiumban.

A DowDuPont terjeszkedését egyelőre nehezíti, hogy a vállalatcsoport pillanatnyilag új szójafajtájának kínai engedélyezésére vár. A z ázsiai ország jóváhagyás ugyanis alapot adhatna ahhoz, hogy a DowDuPont felfuttassa a kínai exportra szánt szójatermelést az USA-ban. Ha a DowDuPont megkapná a kínai engedélyt, szakmai vélemények szerint a cég az egyik legnagyobb termelésirendszer-beruházását hozhatná létre az Egyesült Államok piacán.

Forrás: agrarszektor.hu

Heteken belül elfogadhatja a parlament az új Nemzeti Fehérjeprogramot, amelynek legfontosabb célja az országba beérkező nagy mennyiségű import szója kiváltása a Magyarországon termesztett GMO-mentes fehérjenövényekkel

Az alternatív takarmányozás a program sikerének egyik eleme lehet, a hazai feldolgozók azzal, hogy biztosítják a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, és hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, aktívan ki tudják venni a részüket a programból. A Nemzeti Fehérjeprogram lényegéről és jelentőségéről, illetve a Hungrana erre vonatkozó terveiről Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával beszélgettünk.

Kidolgozás alatt áll az új Nemzeti Fehérjeprogram, amely egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Miért van szükség egy ilyen programra?

Magyarországon hozzávetőlegesen 600 ezer tonna extrahált szójadara igényről beszélhetünk éves szinten, amit többnyire importból tud fedezni az ország. Ennek jelentős része külföldről behozott szójatermék, amelynek a minősége és a GMO-mentessége nem garantált. Az új Nemzeti Fehérjeprogram arról szól, hogyan lehet ezt a nagy mennyiségű szóját minél nagyobb mértékben kiváltani a Magyarországon termesztett növényekkel.

A legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikából importálunk fehérjetartalmú szóját. Nemcsak Magyarországra, de Európába is hatalmas mennyiség áramlik be Amerikából, aminek az az oka, hogy ott nagy mennyiségben termesztik, így a termék olcsó az európai fehérjeforrásokhoz képest. Ez az oka annak, hogy Európában attól függetlenül is ezt használjuk, hogy nem tudunk egyértelműen meggyőződni a GMO-mentességről.

Magyarországon a GMO-mentesség nagyon fontos szempont. Ugyanakkor az ellátásbiztonság megköveteli azt is, hogy az ország ne legyen kiszolgáltatva egy bizonyos terméknek, illetve országnak, hanem próbálja meg maga előállítani a lehető legtöbb fehérjét.

Mi az oka ennek a nagymértékű importfüggőségnek? Miért jelent ez problémát?

Ennek számtalan oka van. Egyrészt nagyon sok fehérjét eszünk, és ezt legnagyobb mennyiségben tejtermékek és hús formájában visszük be a szervezetünkbe. Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy néhány korábban hagyományos fehérjedús anyagot, mint a halliszt vagy a húsliszt, már betiltottak. Magyarországon kevés olyan növény van, amely fehérjében gazdag, a szójatermeléshez ugyanis az Európára jellemző klimatikus, illetve talajtani viszonyok nem a legmegfelelőbbek. Azt a rengeteg állatot azonban, amelyből a tejet és a húst állítja elő az ország, jelentős mennyiségű szójával kell etetni.

Voltak már a Nemzeti Fehérjeprogramhoz hasonló kezdeményezések nemzetközi és hazai szinten is, miben lehet más az elődeihez képest? Mitől lehet valóban sikeres egy ilyen program a gyakorlatban?

Az új Nemzeti Fehérjeprogram koordinálásával és levezénylésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) bízták meg, amely jelenleg olyan vezetéssel és szaktudással rendelkezik, hogy bizonyára profin meg tudja majd valósítani a program kivitelezését. Emellett most egy sokkal komolyabb szándék érezhető a kormány részéről is.

Ez egy kimondottan komplex kezdeményezés, mikor számíthatunk látható eredményekre?

Nagyon bízom benne, hogy a parlament heteken belül elfogadja az új Nemzeti Fehérjeprogramot, és a NAIK, illetve a többi érintett szervezet azonnal nekilát majd a kidolgozásának. Ez egy több éves, kutatás-fejlesztésen alapuló projekt, ennek eredményeképpen olyan tervek születhetnek, amelyek újabb fehérjedús növények termesztésével, új receptúrákkal és ipari melléktermékek felhasználásával garantálják majd Magyarország minél nagyobb fokú önellátását. Ez egy hosszú folyamat lesz, olyan kísérletekkel és eredményekkel, amelyeket a magyar takarmányipar hosszú távon és fenntarthatóan is felhasználhat majd.

Hogyan tud bekapcsolódni a Hungrana a programba? Tervez-e a cég ehhez kapcsolódóan bármilyen kutatás-fejlesztési programot, termékfejlesztést, illetve kutatóintézetekkel történő együttműködést?

A Hungrana 100 százalékban GMO-mentes magyar kukoricát dolgoz fel, és nagy mennyiségben állít elő többféle takarmányterméket, amelynek jelentős részét már most is Magyarországon értékesíti. Azzal, hogy a cég biztosítja a magas fehérjetartalmú, kukorica alapú takarmány jelenlétét, valamint hosszú távú elérhetőségét a hazai piacon, szerves részként be tud épülni az új Nemzeti Fehérjeprogramba. A Hungrana tervei között egyértelműen szerepel az együttműködés mind a NAIK-kal, mind pedig egyéb, a programban részt vevő cégekkel.

Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy közös európai problémára adott válasz is egyben. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa küzd a magas fehérjenövény importfüggőséggel. A Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozási oldalról ad erre valamilyen választ?

A Közös Agrárpolitika hamarosan meg fog újulni, így az új Nemzeti Fehérjeprogram kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy mely növények termesztését támogatja majd. Ez természetesen országspecifikus, hiszen korlátai vannak annak, hogy melyik országban milyen mennyiségű és minőségű növényeket lehet előállítani. Magyarországon például nem lehetne nagy mennyiségben cukornádat termeszteni, az ország talajtani és klimatikus viszonyai ugyanis nem megfelelőek ehhez. Azt kell tehát kihasználnunk, ami a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésünkre áll. Fontos szempont, hogy hogyan lehet ösztönözni a termelőket és a gazdálkodókat arra, hogy átálljanak a fehérjedús növények termesztésére. Magyarországon jelenleg is van szójatermesztés, a termés nagy része azonban a külföldi piacokra kerül köszönhetően a garantált GMO-mentességének, és annak, hogy a nyugat-európai piacokon felárral értékesíthető. A jövőben az a legfontosabb, hogy ezt a jó minőségű, GMO-mentes szóját Magyarországon tudjuk tartani.

Mit gondol, az alapján ami már ismert a programból, teljesíti majd a vele szemben támasztott kritériumokat?

Véleményem szerint teljesíteni fogja az elvárt kritériumokat, a NAIK ugyanis egy stabil K+F hátteret ad a programhoz. Az új Nemzeti Fehérjeprogram egy középtávon megvalósítható cél lehet.

Forrás: agrarszektor.hu

Nemcsak a vegetáriánusok és a tofuimádók fogyasztanak szóját Németországban, hanem a húson keresztül gyakorlatilag mindenki, hiszen a szóját egyre szélesebb körben használják takarmányozásra – írta a Deutsche Welle portálja, összehasonlításul hozzátéve, hogy amíg 1960-ban 17 millió tonna szójabab termett világszerte, addig tavaly már 335 millió tonnát takarítottak be. És ennek jó oka van.

A szójabab körülbelül 40 százalék fehérjét tartalmaz, emellett megtalálható benne szinte az összes aminosav vagy fehérje, amelyek nélkülözhetetlenek számunkra. A búzával együtt fogyasztva pedig szinte ugyanolyan tápláló, mint a hús, ha nem jobban” – mondta Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem szójababkutatója, aki szeretne sok szóját termeszteni Németországban.

Mint mondja, az európai igény csupán negyede terem meg a kontinensünkön, de ezt az arány növelni kellene – írja a Syngenta blog. Dél-Németország és Ausztria naposabb, melegebb területein jó a terméshozam, de északabbra már más a helyzet.

Tavasszal, vetés után a hajtásoknak több melegre lenne szükségük, másrészt a június-júliusi virágzás idején nem ritka, hogy éjjel 10 fok alá csökken a hőmérséklet Németországban, ami káros a növény számára. Ezért Hahn munkatársaival hidegtűrő szójababfajtát kíván kitenyészteni. A WHO becslése szerint ugyanis 2050-re

a szója iránti globális kereslet eléri az 500 millió tonnát,

tehát egyre fontosabb választ adni a kérdésre, hogy sikerül-e a szóját olyan hűvösebb régiókban is termeszteni, mint Észak-Németország.

Forrás: agroinform.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
full-fat szója Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-75 extruderrfej monex-45 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló
Agroinform közösség
Extruder archívum