június 24th, 2015 | 
Szerző: 
Találatok erre a kulcsszóra: ‘zöldesítés’
Idén nagyjából 178 ezer gazdálkodó nyújtotta be az az egységes támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – mondta el Gyuricza Csaba, az MVH elnöke az MTI-nek. Az első összegzés szerint az elérhető támogatási összeg nagysága meghaladja a 400 milliárd forintot, és a támogatási jogcímeket idén is csak elektronikusan lehetett igényelni. Az idei évben több jogcímstruktúra is módosult vagy megszűnt, és új jogcímekre is lehetett pályázni. Az igénylés folyamatát az MVH folyamatosan figyelte és monitorozta. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózata is segítette a kérelmek kitöltésében.
Új támogatási lehetőségekAz MVH elnöke a támogatási lehetőségek újdonságai közé sorolta a zöldítést. A húszféle zöldítési komponens közül a magyar gazdák leginkább az ugaroltatást, a másodvetést és a nitrogénmegkötő növények (például borsó, herefélék) termesztését választották. Ezek tették ki a zöldítésre kijelölt területek mintegy 90 százalékát, amely nagyjából 500 ezer hektárt jelent.
Új elemnek számít a fiatalgazda-támogatás is, amellyel évi mintegy kétmillió forint többletforráshoz, pótlólagos támogatáshoz juthatnak a fiatal gazdálkodók. Emellett a kistermelők egyszerűsített támogatása is újnak számít. Erre a jogcímre eddig a kérelmezők egyharmada igényelt támogatást, de még augusztus tizenötödikéig lehet jelentkezni.
Gyuricza Csaba közölte: egy gazdálkodó az idén egy hektárra mintegy 70 ezer forint alaptámogatást kaphat, ami – ha például szóját termeszt – a különböző kiegészítő támogatásokkal együtt akár elérheti a 120-130 ezer forintot is hektáronként. Ráadásul az MVH átalakította ügyfélszolgálatát is, amely már június elsejétől működik.
Forrás: agrárszektor.hu
Kategóriák: Fiatalgazda-támogatás, Információk, Környezetvédelem, Mezőgazdaság, MVH, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Növényvédelem, Ötlet, tipp, Szója, Szójatermesztés, Támogatás, Zöldesítés | 
Kulcsszavak: egységes támogatási kérelem, fiatalgazda-támogatás, Gyuricza Csaba, hektár, másodvetés, MVH, NAK, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, nitrogénmegkötő növény, szója, szójatermesztés, talaj, támogatás, támogatási lehetőség, termőföld, ugaroltás, zöldesítés, zöldítés | 
Nincs hozzászólás »
Új lehetőségeket teremthet a zöldítés a mezőgazdasági termelés gyakorlatában – jelentette ki Blum Zoltán, a Saaten-Union Hungária KFt. ügyvezető igazgatója a Portfolio és az agrárszektor.hu kecskeméti konferenciáján, a Dél-alföldi Gazdasági és Agrárfórum 2015 rendezvényen. A köztesnövény-keverékek szélesebb körű alkalmazása ugyanis kiegészíti az intenzív növénytermesztés technológiai elemeit és javíthatja talajaink állapotát.
Blum Zoltán emlékeztetett rá, hogy a közvetlen kifizetések harminc százaléka a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásához, vagyis a zöldítéshez kapcsolódik. Az ügyvezető szerint első ránézésre úgy tűnhet, hogy ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelés további megregulázását szolgálják, de a zöldítés bevezetésével új lehetőségek nyíltak meg a gazdák előtt. Az ökológiai másodvetés bevezetése ugyanis javíthatja a talajaink állapotát, és jól beilleszthető
az intenzív növénytermesztés technológiai elemei közé.
A főnövény igényeihez igazodó keverékek elősegítik a humuszképződést és megóvnak az erózió, a defláció és a tápanyag-kimosódás negatív hatásaitól. A nagyobb biodiverzitás biológia védelmet nyújt egyes talajbetegségekkel és fonálférgekkel szemben, emellett növeli a hasznos élőszervezetek – például a földigiliszták – számát. A zöldítés alkalmazása javíthatja a talajszerkezetet és fokozhatja, illetve fenntarthatja a talajérettséget – tette hozzá az ügyvezető.
Blum Zoltán szerint a sikeres köztesnövény-termesztés alapja a megfelelő keverék kiválasztása, amelyet a mindenkori vetésforgó, a hasznosítási cél, a tervezett vetésidő és a területi adottságok határoznak meg. Minél alaposabban készítették elő a területet és a magágyat, annál sikeresebb és biztosabb a kelés, mivel a gondos talajelőkészítés nemcsak az árvakelések elleni küzdelem, hanem a köztesnövények gyors és egyenletes kelésének és fejlődésnek is alapja. A szárazságra, aszályra hajlamos időszakokban és termőhelyeken javasolt a talaj vízkészleteit megőrző sekély talajművelés alkalmazása.
sekély talajművelés
Forrás: agrárszektor.hu
A gyakorlatban több vetési módot is alkalmazni lehet. Attól függően, hogy a gazdák a sorbavetést, a hagyományos mulcsvetést vagy a szórva vetést részesítik előnyben, eltérő lehet a vetés pontossága és a kelés sikeressége.
A köztesnövények vetési idejére eső munkacsúcsokat, illetve a költséghatékonyság elvét is szem előtt tartva a leghatékonyabb megoldás az lehet, ha a gazdák az elővetemény betakarítása után a tarlóápoló talajműveléssel egy menetben vetik el a keverékeket. A gépgyártóknál már elérhetők az olyan aprómag-vetőegységek, amelyekkel például a tárcsához, vagy a szántóföldi kultivátorhoz csatlakoztatva egy menetben is kivitelezhető a keverékvetés.
Forrás: agrárszektor.hu
Kategóriák: Információk, Környezetvédelem, Mezőgazdaság, Növényvédelem, Zöldesítés |
Kulcsszavak: agrárszektor, árvakelés, defláció, erózió, földigiliszta, fonálféreg, humusz, keverékvetés, köztesnövény, köztesnövény-keverék, kultivátor, másodvetés, mulcsvetés, ökológiai másodvetés, sekély talajművelés, sorbavetés, szórva vetés, talaj, talajbetegségek, talajelőkészítés, talajművelés, vetés, zöldesítés, zöldítés |
Nincs hozzászólás »
Az Európai Bizottság bemutatta a zöldítés szabályaira vonatkozó egyszerűsítési javaslatait, melyeket a tagállamok, köztük Magyarország által kezdeményezett indítványok alapján dolgozott ki. A változások a gazdálkodókat segítik és vonatkoznak az idei évi egységes kérelmekre is.
A Földművelésügyi Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett gazdálkodók megváltoztathassák kérelmeiket még az egységes kérelem szankciómentes módosítására rendelkezésre álló időszakban, június 15-ig.
Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a szántóterületnek és az EFA területnek közvetlenül szomszédosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdálkodó el tudja számolni. Ezzel ellentétben az új bizottsági jogértelmezés egy 5 méteres, a zöldítés céljaival összeegyeztethető puffert elfogadhatónak tart a szántóterület és az elszámolható EFA elem között. Ez azt jelenti, ha a szántóterület és az EFA elem közé pl. egy maximum 5 méter széles földút ékelődik, akkor azt az EFA elemet attól a gazdálkodó még elszámolhatja egységes kérelmében. Így felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy ha ez volt az akadálya a bejelenteni kívánt EFA terület elszámolásának, úgy vizsgálják felül kérelmeiket. Az MVH 2015. június 9-ikére elkészül a fejlesztéssel, és megnyitja az ehhez szükséges felületet.
Zöldítés (forrás: agroforum.hu)
A puffersáv a következő EFA elemek esetén fordulhat elő: táblaszegély, fás sáv, vizes árok, fasor, vízvédelmi sáv.
Szintén megengedőbb lett a Bizottság jogértelmezése a fás sávokban, táblaszegélyekben, vízvédelmi sávokban és vizes árkokban előforduló „szakadások” megítélésénél, azaz a korábban alkalmazandó 2 méter helyett 4 métert engedélyez. Ezt a „szakadást” a fás sávok példáját vizsgálva a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy nagy számban léteznek olyan fás sávok, amelyekben egy-egy részen megszakad a jellemzően fás–bokros vegetáció és egy füves rész váltja föl azt. Ha ez a füves rész 2 méternél nagyobb, akkor azt a gazdálkodóknak külön jelölni kell a kérelemben, és az nem számítható bele az adott EFA elem nagyságába. Az új értelmezésben pedig csak a 4 méternél nagyobb ilyen „szakadásokat” kell jelölni, az az alattiakat beleszámíthatja a gazdálkodó az adott EFA elem nagyságába.
Itt szintén felhívjuk az ilyen típusú EFA elemekkel rendelkező gazdálkodók figyelmét, hogy június 9. és 15. között még szankciómentesen felülvizsgálhatják a kérelmeiket és amennyiben szükséges, elvégezhetik a szükséges korrekciókat, új EFA területeket is bejelenthetnek.
Forrás: MVH
Kategóriák: EFA, Hírek, Információk, Környezetvédelem, MVH, Növényvédelem, Zöldesítés |
Kulcsszavak: EFA, EFA elem, EFA terület, Európai Bizottság, gazdálkodó, kérelem, MVH, puffersáv, sáv, szakadás, szántó, zöldesítés, zöldítés, zöldítési kérelem |
Nincs hozzászólás »
A következő másfél hónapban nyújthatják be kérelmeiket a magyarországi gazdálkodók az új agrártámogatási rendszerben. A fiatal gazdák minden eddiginél több pénzt kapnak.
Megjelentek a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának végrehajtását szolgáló, új, közvetlen kifizetési rendszer legjelentősebb hazai támogatási rendeletei.
1. A közvetlen támogatások igénybevételének közös szabályairól szóló rendeletben nem kizárólag a közvetlen támogatások igénybevételének alapfeltételeit rögzítették, hanem azok a tevékenységi körök is, amelyek a közvetlen támogatási jogosultságot főszabályként kizárják. A rendelet tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a kizárt tevékenységi köröket folytatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy mégis közvetlen támogatásban részesülhessenek. Bemutatja továbbá az ennek alátámasztására alkalmazható bizonyítási módszereket. Fontos kiemelni a rendeletnek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek elkülönítési kötelezettségét előíró rendelkezését.
A rendelet egyaránt alkalmazandó az egységes területalapú támogatás, a termeléshez kötött közvetlen támogatások, a mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, valamint a mezőgazdasági kistermelők támogatása tekintetében.
2. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló rendelet a zöldítés gyakorlatain túl bemutatja az uniós jogból következő, valamennyi támogatásra jogosult terület kultúrállapotban tartásának követelményeit. A korábban a Kölcsönös Megfeleltetés alatt számon tartott követelményeket a zöldítési rendelet 2.§-a tartalmazza.
3. A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet a minisztérium által már korábban bejelentett ágazatok esetében határozza meg az igénybevétel feltételeit. A KAP reform keretében 2020-ig működő támogatási formában húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén és anyajuh egyedek, továbbá rizs, cukorrépa, zöldség-gyümölcs-, valamint fehérjenövények támogatására nyílik mód.
2015-ben e jogcímekre összesen 201 millió euró, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az ágazatok többségében a korábbi támogatási szintet meghaladó összegek kifizetését teszi lehetővé. Az egyes támogatásokat az egységes kérelem felületén kell majd igényelni. A kérelemhez szükséges dokumentumokat a hamarosan megjelenő egységes kérelem rendelet fogja meghatározni.
4. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló rendelet a gazdálkodók generációváltását segíti elő, amely maximum 5 éven keresztül nyújtható, legfeljebb 2020-ig. Területi felső korlátja 90 hektár, hektáronkénti összege várhatóan 67,5 euró lesz.
A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet), vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.
A támogatás kedvezményezettjei lehetnek továbbá jogi személyek is. Az irányító-döntéshozó pozícióhoz szükséges benyújtandó igazolások felsorolását a fiatal gazdákról szóló rendelet, valamint az Egységes Kérelem tartalmazza.
Legfontosabb tudnivalók a közösségi forrásból finanszírozott termeléshez kötött állatalapú támogatásokról
1. Az egyes támogatási jogcímek igénylésének az alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő tárgyév június 9-én rendelkezzen 1 hektár minimális SAPS jogosult területtel vagy adott naptári évben igényelt vagy kapott, állatokra vonatkozó, létszámalapú, termeléshez kötött közvetlen támogatásainak összege meghaladja a száz euró értéket. Ezen szabály alapján, ha a gazdálkodónak nincsen támogatható területe a 100 euró eléréséhez várhatóan egy bika, anyatehén vagy tejhasznú tehén valamint öt anyajuh szükséges.
2. A támogatás igényelését ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton lehet benyújtani az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A benyújtott támogatási kérelem nem része az egységes kérelemnek, így nem vonatkozik rá az egységes kérelem szabályrendszere. Ez az eljárás lehetővé teszi az átmenteni nemzeti támogatások esetében alkalmazott, esetlegesen felmerülő hiánypótlást.
3. A támogatási kérelemben a módosításokat az egyes támogatási jogcímek tárgyévi benyújtására nyitva álló határidő végéig lehet megtenni. Ezt követően– a korábban is alkalmazott eljárás szerint – 25 naptári napon keresztül lehetőség van módosításra. Az általános uniós eljárásrend alapján azonban naponta 1%-kal csökkennek azok az összegek, amelyekre a kérelmező a kérelmek határidőig történő benyújtása esetén jogosult lett volna.
4. Az elektronikus kapcsolattartás keretében az adatváltozásra, az adategyeztetésre vonatkozó bejelentésre, a terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre tett ügyféli észrevétel (akár meghatalmazott vagy örökös általi) benyújtására van mód. Ezekkel együtt a kérelem módosítása, pontosítása, visszavonása, továbbá – a mezőgazdasági termelő elhalálozására irányuló vis maior bejelentés kivételével – a vis maior események bejelentése lehetséges ügyfélkapun keresztül.
5. A támogatást támogatási jogcímenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal lehet igényelni.
6. A támogatható minimális állatlétszám egy egyed. Egy állat után az egyed élete során csak egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe, az a kérelmezés ideje során nem változtatható. Ennek gyakorlati jelentősége a kettős hasznú tehenek esetében van. Nincsen lehetőség ugyanazon tehén után egyik évben tejhasznú tehén támogatást, másik évben pedig anyatehén támogatást igényelni. Amennyiben az állat után termeléshez kötött anyatehén átmeneti nemzeti támogatást igényel a termelő, akkor uniós forrásból is csak anyatehén támogatás igényelhető.
7. Csak a külön jogszabályban előírt ENAR előírásoknak megfelelően jelölt és nyilvántartott egyedek jogosultak támogatásra.
8. A támogatásra való jogosultság szempontjából birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.
7. Az MVH a kérelmezést követő év június 30-áig fizeti ki a támogatást.
Az alábbiakban olvashatóak részletesen az egyes termeléshez kötött állatalapú támogatásokról szóló tájékoztatók:
Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatásáról.
Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatásáról.
Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött hízott bika tartás támogatásáról.
Legfontosabb tudnivalók a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásáról.
Tájékoztató a fiatal mezőgazdasági termelő támogatásáról
Legfontosabb tudnivalók terménydiverzifikáció követelményéről
Technikai eltérések a zöldítési rendelet és a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv között
Tájékoztató a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen támogatásról
Forrás: agroinform.com
Kategóriák: Hírek, Mezőgazdaság, MVH, Támogatás, Zöldesítés |
Kulcsszavak: agrártámogatás, ENAR, fiatal gazdák támogatása, KAP, Kölcsönös Megfeleltetés, MVH, növénytermesztés, támogatás, támogatás igénybevételi szabályok, támogatásrendelet, terménydiverzifikáció, zöldesítés, zöldítés |
Nincs hozzászólás »
A Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal együttműködésében megjelent a Zöldítési Gazdálkodói Kézikönyv, melynek célja, hogy közérthető módon bemutassa a zöldítés alapvető követelményeit, valamint felhívja a figyelmet az EU joganyagokból származó kötelezettségekre.
A kézikönyv szemléltető ábrákkal, példaszerűen felsorolt fajlistákkal, számításokkal és hasznos tanácsokkal is hozzájárul ahhoz, hogy a gazdák megismerjék a zöldítés hazai feltételeit, és végrehajtását.
A NAK a következő napokban 100 ezer példányban fogja kinyomtatni a kiadványt. Ebből mintegy 60 ezer darabot azokhoz a tagokhoz fog eljuttatni, akik közel 10 hektáron, vagy annál nagyobb területen gazdálkodnak. Így a zöldítéssel érintett valamennyi gazdálkodóhoz eljut majd a kézikönyv, tehát az érintettek megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkeznek majd az egységes kérelem benyújtásánál a zöldítés szabályainak való megfelelésről.
A kézikönyv megjelenése időben megelőzi az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól valamint növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartás feltételeiről szóló jogszabályt, mely várhatóan február végén jelenik meg. Az FM felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a kiadványban foglaltak, és az említett jogszabály közötti eltérés esetén mindenkor a jogszabály az irányadó.
A kiadvány digitális változata a képre, vagy ide kattintva letölthető!
Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.
Kategóriák: Hírek, Környezetvédelem, Mezőgazdaság, MVH, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Növényvédelem, Támogatás, Zöldesítés |
Kulcsszavak: digitális kézikönyv, digitális zöldítés kézikönyv, digitális zöldítés kézikönyv letöltés, FM, gazdálkodó, kézikönyv, MVH, NAK, zöldesítés, zöldítés, zöldítés feltételei, zöldítés kézikönyv |
Nincs hozzászólás »
A KAP 2015-2020 rendszerének egyik fontos eleme, hogy a közvetlen támogatások meghatározott hányadát (30 százalékát) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra (ún. zöldítésre) kell fordítani.
A zöldítést minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatást igényel.
A 2015. évi egységes kérelmeken a területalapú támogatás (SAPS) igénylése automatikusan a zöldítés igénylésének is minősül – mondta Feldman Zsolt, a Pest-megyei TESZÖV tagjai számára Hajdúszoboszlón szervezett képzésen. A zöldítés becsült összege várhatóan 2015-ben mintegy 80-81 euró/hektár lesz. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a zöldítésnek három fontos feltétele van, ezek a terménydiverzifikáció, az állandó gyep és az ökológiai célterület fenntartása. Fontos, hogy a terménydiverzifikáció követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni. Állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény vagy állandó gyep esetében, továbbá azon biogazdálkodók esetében, akik ökológiai tanúsítvánnyal vagy átállás alatt lévő területekkel rendelkeznek, automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a terménydiverzifikáció esetében 10 hektár alatti szántóterülettel rendelkezőknek adott évben elegendő 1 növénykultúrát, 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 hektár feletti szántóterületen termelőknek legalább háromféle növénykultúrát. Fontos követelmény, hogy a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, míg három növény esetén a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több mint 95%-át.
Feldman Zsolt az állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan megjegyezte, hogy azt országos szinten kell betartani. Magyarországnak 2015-ben meg kell állapítani a teljes mezőgazdasági területhez viszonyított állandó gyep arányát, az ún. referenciaarányt. Az érzékeny állandó gyepterületek fenntartásával kapcsolatosan jelezte, hogy ilyennek minősülnek a Natura 2000-es gyepek, amelyek feltörése szigorúan tilos.
Ökológiai jelentőségű területekkel (EFA) kapcsolatban elmondta, hogy csak 15 hektár fölött kötelező, valamint bevezetése kétlépcsős lesz, vagyis 2015-től a szántóterület 5 százalékának, majd egy 2017. évi felülvizsgálattól függően a szántóterület akár 7 százalékának megfelelő méretű EFA területet kell kijelölnie a gazdálkodónak.
A helyettes államtitkár jelezte, hogy az új és sok esetben szerteágazó szabályok miatt a tárca úgy döntött, hogy a gazdálkodók munkáját kézikönyvekkel, valamint széles körű, folyamatos tájékoztatással kívánják segíteni.
Forrás: Agroinform
Kategóriák: Agrárium, EFA, Hírek, Környezetvédelem, Mezőgazdaság, Növényvédelem, Támogatás, Zöldesítés |
Kulcsszavak: Agroinform, EFA, Feldman Zsolt, KAP, növény, növénykultúra, SAPS, szántó, támogatás, terménydiverzifikáció, területalapú támogatás, TESZÖV, zöldesítés, zöldesítés becsült összege, zöldesítés támogatás, zöldítés |
Nincs hozzászólás »
Az idei év különösen fontos lesz a hazai szójatermesztők számára, miután az új uniós támogatási rendszer várhatóan nagy lendületet ad az ágazatnak. Már csak kezdeményező és újdonságra nyitott gazdákra lenne szükség – vélik a szakemberek.
Idén a gabonához képest csaknem kétszeresére nő a fehérjenövények területalapú uniós támogatása. A hektáronként 130 ezer forintos kifizetés és a zöldítés eredményeként a jelenleg egyoldalú “gabonanehéz” vetésforgó sokszínűbbé válhat, az EU mezőgazdasága pedig egy fenntarthatóbb útra léphet.
A szója a világtermelésben a legfontosabb fehérjenövény, Magyarországon viszont mindössze 40 ezer hektáron termesztik. A folyamatosan emelkedő takarmányárak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye előtérbe állítja ezt a növényt, amelynek főbb termőterületei Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében vannak, de a nemesítési munkáknak köszönhetően mára az északi területeken is gond nélkül beilleszthető a vetésforgóba.
A Szójakörkép szakmai kiadvány az ágazat fontos szereplőit kérdezte meg a növényben rejlő lehetőségekről. A válaszokból kiderül, hogy a magyar gazdáknak elérhető a megfelelő technológia és várhatóan a támogatás is segíti majd őket – de több kezdeményezőkészségre lenne szükség.
“A szója stratégiai növény lehetne, de ehhez még sokat kell tanulni. A növény termesztésének technológiai háttere a legtöbb helyen elavult, a szaktudás pedig megkopott” – fogalmazott Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft vezetője.
Hozzátette: megéri tanulni, hiszen a szója termesztését a tartósan magas felvásárlási árak és a sokoldalú felhasználhatóság gazdaságossá teszik. Ráadásul az itthon kizárólagosan termeszthető GMO-mentes szója sokkal keresettebb, mint a génmódosított fajták.
Bárány Sándor, az Agromédia Kft. vezetője szerint a növényvédelmi megoldások terén is bőven lenne mit fejleszteni még, hiszen a világ legnagyobb szójatermelő országai (USA, Brazília, Argentína) a génmódosított fajtákat és az ezekhez kifejlesztett totális gyomirtó szereket használják. A GMO-mentes növényvédelmi technológiák fejlesztése leállt, a nagy gyártóknak egyelőre nem éri meg ezzel foglalkozni.
Csík Zoltán gazdálkodó azt mondja: “A szóját azért is tettem bele a vetésforgóba, hogy a légkörből megkötött nitrogént hasznosítva megtakarítsam a műtrágyázás költségeinek egy részét, elkerüljem a műtrágyák talajsavanyító hatását, így hosszabb távon is fenntarthatóan gazdálkodhassunk”.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. szerint egyre több az érdeklődő az ágazat iránt, a cég 2014-es országos road show-jára az előző évhez képest kétszer annyian látogattak el.
Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.
Kategóriák: Állományvédelem, GMO, Hírek, Magyar Szója Nonprofit Kft., Mezőgazdaság, Szója, Szója fehérje, Szójatermesztés, Támogatás |
Kulcsszavak: agrártámogatás, Agromédia Kft., fehérjenövény, génmódosított fajta, GMO, GMO-mentes, Seiwerth Gábor, szója, támogatás, uniós támogatás, vetésforgó, zöldesítés |
Nincs hozzászólás »
A tagállamnak a támogatási borítékja 30%-át kötelezően a környezeti célok megvalósítását segítő intézkedésekre kell felhasználnia, amelyek célja a víz, föld minőségének, a biodiverzitás, valamint a vidéki táj megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása és az ahhoz történő alkalmazkodás. Ez lesz az ún. zöldítés, melynek összege előreláthatóan hektáronként 81 euró lesz (ez az összeg a gazda minden hektárjára jár). Ezért az összegért cserébe azonban a zöldítés 3 feltételét teljesíteni kell (mindenkinek azokat, amelyek rájuk vonatkoztathatóak). Lesznek azonban olyan gazdaságok, amelyek különböző okokból mentesülnek egy, vagy több intézkedés alól. (Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, automatikusan mentesül a zöldítés alól.)
Alapesetben a zöldítésnek 3 követelménye lesz:
- termény-diverzifikáció,
- ökológiai célterület létesítése (EFA),
- állandó legelők arányának megőrzése.
- Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!)
10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében árasztásos művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek.
30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el.
A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület.
Mentesülnek az alábbi területek:
- 75%-ban gyep, fűszálas takarmány, vagy ugaroltatott terület, vagy ezek kombinációjával fedett területek, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
- 75%-ban állandó gyep, szálastakarmány, vagy elárasztott terület, illetve ezek kombinációja, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.
- Állandó gyepterület
Az állandó gyepterületek mértékét tagállami/regionális szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, még ha azt 2012-ben nem is állandó gyepként jelentették be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet.
Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)
· Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!)
Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen 2015. január 1-jétől EFA-t kell létrehozni (ez az üzem más területén is lehet, nem feltétlenül a szántón kell kialakítani, csak annak mértékében van megjelölve). A Bizottság 2017. március 31-ig hatástanulmányt készít, amely alapján ezt az értéket 7%-ra emelheti.
Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be, eltérő súlyozással (pl: fasor: 10/méter, azaz a fasort méterben mérik, 1 métere 10 m2 ökológiai célterületnek felel meg):
- az ugaroltatott területet; (1)
- a teraszokat; (2)
- illetve a tájképi elemeket, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; (sövény: 10/méter; különálló fa 30/darab; fasor 10/méter); tó (1,5/m2); vízfolyam (6/méter)
- vagy a határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; (9/méter)
- mezőgazdasági erdősített területeket, amelyek agrártámogatást kapnak; (1/m2)
- erdőmenti határsávokat, amelyek jogosult területek;
- olyan rövid vágásfordulójú sarjerdőt, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; (0,3/m2)
- köztes növényeket, vagy zöldtakarót, csíráztatásra használt területet, ültetvényt (kizárólag súlyozva); (0,3/m2)
- nitrogén megkötő növényeket (0,7/m2) —->> szója!
Az EFA-nak az üzem mezőgazdasági területén kell elhelyezkednie.
Kivételek:
- ha a mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyep, vagy elárasztott terület és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;
- ha több mint 75%-a gyep, szálastakarmány, ugar, vagy hüvelyes növénnyel borított és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt.
[Az EFA teljesíthető lesz várhatóan 2016-tól
- regionálisan, a tagállam által kijelölt területen és a kijelölt gazdacsoportok számára;
- kollektíven, egymással szomszédos területeken, amelyeken összefüggő EFA-t kell alkotniuk. A tagállam jelöli ki, hol lehetséges ilyen, és további kötelességeket róhat ki a csoportosan teljesítő gazdákra. Legfeljebb 10-en alkothatnak egy csoportot és minden gazdának egy meghatározott mértékű EFA-val kell részt vennie benne.]
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Kategóriák: EFA, Hírek, Környezetvédelem, Mezőgazdaság, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Szója, Zöldesítés |
Kulcsszavak: EFA, gyep, klímaváltozás, környezetvédelem, legelő, nitrogén megkötő növény, növény, növényvédelem, ökológiai célterület, szántó, szántóföld, szója, termény-diverzifikáció, ugar, ugaroltatott terület, zöldesítés |
Nincs hozzászólás »
