Találatok erre a kulcsszóra: ‘vidékfejlesztési program’

Összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos meg akarja védeni a Közös Agrárpolitikát, hazánk pedig ebben partner lesz – hangzott el a 2017-es Agrárszektor Konferencián, Siófokon. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak

November 29-én jelent meg az Európai Bizottság közleménye a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról. A közös költségvetés azonban bizonytalan, számtalan olyan eseményt látni, ami az elfogadását veszélyezteti. Ilyen kockázati helyzet a német kormányalakítás elhúzódása, a Brexit-tárgyalások és a 2019-es Európai Parlamenti választások. A magyar kormány érdeke is, hogy elfogadják a közös költségvetést – mondta el a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitóelőadásában, mintegy 800 fős hallgatóság előtt Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos és munkatársai meg akarják védeni a Közös Agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen Közös Agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja.

A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.

A fejlesztési támogatásokra továbbra is szükség van

Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van.

Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben.

A fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Az állattenyésztésnél viszonylagos stagnálást lát a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, vannak azonban részsikerek, mint például a szarvasmarha-ágazat. Az öntözési fejlesztések stratégiai célt jelentenek a kormány számára, a pályázati felhívások több ponton módosultak az öntözési beruházások könnyebb engedélyeztetése érdekében, sőt, komplex öntözési stratégia is készül.

Továbbra is szándék van a kis-és közepes méretű gazdaságok erősítésére: Mezei Dávid szerint ezek a gazdaságok csak akkor tudnak talpon maradni, ha összefognak, integrálnak és közösen hajtanak végre beruházásokat is.

De mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Eltűnnek-e a támogatások 2020 után?” – című panelbeszélgetés résztvevői arról osztották meg véleményüket, hogy mennyi uniós agrár-és vidékfejlesztési támogatást kaphat Magyarország 2020-2027-ben, a mostani hétéves ciklushoz képest.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni.

A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

A szakember csak részben elégedett az eddigi Közös Agrárpolitikával, a következő célokat azonban előnyösnek látja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének fejlesztése, az őstermelői adórendszer egyszerűsítése, az öntözés és az integráció elősegítése is olyan folyamatok, amelyek határozott előnyökkel járnak.

Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek – mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kockázat a mai rendszerhez képest, hogy látszólag nagyobb, de erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese
szerint a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös, és arra számít, hogy a támogatások csökkenni fognak. Ezt az Európai Bizottság költségvetési opciói (5-ből 4 esetben) elővetítik. A legnagyobb probléma a társfinanszírozás: Magyarország ebben a korábbi ciklusban jelentős hátrányban van. Szerinte komolyan végig kell gondolni a modernizációs forgatókönyveket. A szakember úgy látja, hogy a modernizáció, a technológiai megújulás fókuszban kell legyen a magyar mezőgazdaságnál – ugyanakkor a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azon az állásponton van, hogy a Magyarországra jutó pénz kevesebb lesz a következő ciklusban: a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig hazánk nem áll túl jól. A NAK szakértője felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

Forrás: agrarszektor.hu

Időpont: 2017. november 30. – 2017. december 1.   Helyszín: Siófok, Hotel Azúr Wellness ****

Program:

  • A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Elveszik-e e támogatásokat 2020 után?
  • Ütközőzóna – A hazai agrárium véleményvezéreinek találkozása
  • Véghajrá és kifizetési dömping a Vidékfejlesztési Programban
  • Újraosztás: mi hoz az új integrációs törvény?
  • Versenyhelyzetben a bankok: finanszírozás az agráriumban
  • Áfacsökkentés az élelmiszerpiacon
  • Versenyképesség az élelmiszeriparban
  • Átrendeződés a hazai húsiparban
  • Hogyan teljesít a magyar kukorica? – Fajtakísérletek eredményeinek értékelése
  • Madárinfluenza: megelőzhető-e a katasztrófa?
  • Csúcstechnológiák az állattenyésztésben – tenyészés, genetika, takarmányozás
  • Versenyképes állattenyésztés – Álom vagy valóság?
  • Innovációs forradalom a mezőgazdaságban: okostechnológiák, agrárinformatika
  • Precíziós gazdálkodás: divat vagy gyakorlat? – Lehetőségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben
  • GMO vagy nem GMO? – Új nemzeti fehérjeprogram indul
  • Probléma vagy lehetőség? – Generációváltás a hazai mezőgazdaságban
  • Sikertörténetek: agrár-startupok, családi cégek, nemzetközi eredmények
  • Inputpiaci kihívások – Globális és hazai trendek
  • A jövő az exporté – Kitörési lehetőségek a hazai agrárkivitelben

Miért érdemes részt venni?

Idén ötödik alkalommal rendezik meg a kétnapos agrárkonferenciát, amely az egyik legfontosabb hazai agrár-networking eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt fél évtized során. A kapcsolatépítés mellett az elsőrangú szakmai programé a főszerep, amely két napon át, plenáris és párhuzamos tematikus szekciók keretén belül biztosít platformot a magyar agrárium legfontosabb témáinak megvitatásra.

Az este folyamán az állófogadás, a díjátadók és más szórakoztató programok mellett bemutatják az „Agrárszektor 2017 – Az 50 legbefolyásosabb személy a hazai agráriumban” című kiadványt is.

Jelentkezés ide kattintva!

Forrás: portfolio.hu

Mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból (VP) a szaktanácsadási projektek finanszírozására, a gazdálkodók pedig már ez év őszén ismét pályázhatnak a támogatott szaktanácsadásra. A csoportos szaktanácsadás ingyenes lesz, az egyéni szaktanácsadásnak pedig csak a 10 százalékát kell majd kifizetniük a gazdálkodóknak

Már idén ősszel újra pályázhatnak a gazdálkodók támogatott szaktanácsadásra. A Vidékfejlesztési Programból mintegy 14 milliárd forint áll rendelkezésre a szaktanácsadási projektek finanszírozására. A támogatott szaktanácsadást a gazdálkodók egyénileg és csoportosan is igénybe vehetik – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Az éves keret egyéni igénybevétel esetén évente 800 euró, vagyis mintegy 240-250 ezer forint, csoportos tanácsadás esetén pedig 150 euró, azaz mintegy 45-50 ezer forint igényelhető. A pénzt a tanácsadó szervezeteknek kell megpályázniuk. A gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadás költségének csak 10 százalékát, évente mintegy 25 ezer forintot kell kifizetniük. A csoportos szaktanácsadás pedig teljesen ingyenes. A program várhatóan ötéves ideje alatt mintegy 74 ezer gazdálkodónak nyújthat segítséget a támogatott szaktanácsadás – közölte a NAK elnöke.

A NAK 2014-től látja el a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését, és a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelését. A NAK végzi továbbá a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait és üzemelteti a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszert is – tájékoztatott Győrffy Balázs.

Emellett a kamara kapcsolatot tart fenn az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást. Az agrárkamarához került még a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói engedély kiadása, a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetése, valamint a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezése, koordinálása is.

A NAK mostani nyilvántartása szerint jelenleg csaknem ezren végeznek aktív szaktanácsadást az ágazatban. Közülük 498-an feleltek meg a támogatott szaktanácsadási követelményeknek – jegyezte meg a NAK elnöke.

Forrás: agrarszektor.hu

Agrár-rendezvénysorozat, 1. – Hódmezővásárhely

A Portfolio és az agrárszektor.hu idén áprilisban vág neki vidéki agrár-rendezvénysorozatának, a Portfolio Agrárgazdasági Szakmai Napoknak. A hazai agrárium fontos vidéki városaiban megrendezett félnapos konferenciákon vállalatvezetők, gazdálkodók, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői adnak áttekintést a helyi agrárvállalkozások, gazdák lehetőségeiről, a régió gazdasági kilátásairól és versenyképességéről, illetve az ágazat legaktuálisabb kérdéseiről. A rendezvényen kiemelt fókuszt kapnak az új Vidékfejlesztési Program keretében megnyíló pályázati források, az ezekhez kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségek, valamint a régió mezőgazdaságát és feldolgozóiparát hangsúlyosan érintő témák. Célunk, hogy színvonalas, aktuális gazdasági és szakmai információkkal segítsük a helyi vállalkozásokat és gazdálkodókat termelési és üzleti céljaik elérése érdekében.

 

A rendezvény támogatóinknak köszönhetően INGYENES, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges!

IDŐPONT: 2016. április 21. (09:00-12:45)

HELYSZÍN: Hotel Ginkgo, Hódmezővásárhely

A résztvevők száma: 80-100 fő

 

Kiemelt témák:

  • Makrogazdasági helyzetkép – Mi vár a magyar gazdaságra és a forintra?
  • Helyi vállalatvezetők a régió versenyképességéről és növekedési kilátásairól
  • Pályázati lehetőségek az új Vidékfejlesztési Programban – Mire, mikor, hogyan pályázzunk?
  • Kertészet: lehetőségek és kitörési pontok
  • Sok százmilliárd múlik ezen – Egységes kérelmek 2016
  • Fókuszban az állattenyészés és az élelmiszeripar: új források és válságjelek
  • Új lehetőségek a láthatáron – Uniós források és az agrárinnováció
  • Megtakarítási lehetőségek: Létezik-e biztonságos befektetés egyáltalán?
  • Finanszírozás az agráriumban

Kinek javasoljuk?

  • gazdálkodók, termelők,
  • családi gazdálkodók, őstermelők,
  • agrár és élelmiszeripari vállalatok döntéshozói,
  • gépforgalmazók, inputgyártó vállalatok képviselői,
  • integrátorcégek képviselői,
  • KKV tulajdonosok, cégvezetők,
  • és a szakpolitika és agrárszervezetek képviselői számára.

 

agrargazdasagi_szakmai_napok_2016_990x328_hodmezo-hu-495

Előadók lesznek többek között:

  • Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere (felkérés alatt)
  • Kispál Ferenc, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke, MAGOSZ országos választmányának elnöke (felkérés alatt)
  • Farkas Róbert, igazgató, Takarékbank
  • Göbl Erik, KKV Szegmens szakértő, E.ON Energiakereskedelmi Kft.
  • Görög Tibor, elnök – ügyvezető igazgató, Pillér Takarékszövetkezet
  • Gubacsi Zoltán, Zöldség Főbizottság Elnök, FruitVeB
  • Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Takarékbank Agrár Központ
  • Madár István, vezető elemző, Portfolio
  • Feczák Tamás, ügyvezető igazgató, Hódkertész Kft.

 

A tavalyi rendezvényen a következő cégek és szervezetek képviselői vettek részt:

Agrotechfood, Árpád-Agrár Zrt., Babilai CO Kft., CICKA Kft., Délalföldi Kertészek Szövetkezete, Eurotáp Kft., FONTANA Credit Takarékszövetkezet, FruitVeB, HAT-AGRO Higiénia Kft., Hunland Food Kft., KITE Zrt., Kovács Autóház Kft., (TOYOTA márkakereskedés), MEBO Csengele Kft., Megoldás 3000 Kft., Nagymágocsi Farmer Kft., NAK Agrárszolgáltató Kft., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Ópusztaszeri Akhal Ménes, OTP Bank Nyrt., Pannontej ZRt., PARTISCUM XI Takarékszövetkezet, PATAJI MG. Zrt., PILLÉR Takarékszövetkezet, SZTE Mezőgazdasági Kar, Takarékbank, Takarékbank Agrár Központ, Terra Coop Kft.

 

További információ a rendezvénnyel kapcsolatban:

Tartalmi és szervezési kérdésekben:
Major Katalin, elemző, Telefon: +36 1 472-2093/60, E-mail: major@portfolio.hu

Szponzorációs lehetőségek:
Portfolio Rendezvény, , Telefon: +36 1 327 4080/73, E-mail: rendezveny@portfolio.hu

Szervezés, lebonyolítás, információk:
Portfolio Rendezvény, , Telefon: +36 1 327 4080/73, E-mail: rendezveny@portfolio.hu

 

Kapcsolódó rendezvények:
Agrárgazdasági Szakmai Napok 2016 – Nyíregyháza  (2016. május 10.)
Nyugat-magyarországi Agrárfórum 2016 – Pápa (2016. május 27.)

Forrás: portfolio.hu

Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az ÉFK az elfogadást követően többször módosulhat.

A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.

A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.

A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, valamint a 2016-ra tervezett pályázati felhívásokról az 1012/2016. (I. 20.) Kormány határozatban található bővebb információ.

A Vidékfejlesztési Pályázatok 2016-os új ütemterve:
(milliárd forint)

Január

1. Tájékoztatási szolgáltatás 7,79
2. Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak, öntözés 22,50
3. Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés, eső- vagy tavaszi fagykár megelőzés 17,00
4. Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés 3,00
5. Kertészet korszerűsítése – technológiai fejlesztés öntözéssel 24,00
6. Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 14,00
7. Erdőkárok helyreállítása 6,78
8. Egyedi szennyvízkezelés 12,00
9.Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója 26,90

Február

10. Szaktanácsadók továbbképzése 0,18
11. Állattartó telepek korszerűsítése 5,95
12. Baromfitartó telepek korszerűsítése 19,85
13. Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése 19,85
14. Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése 3,97
15, Sertéstartó telepek korszerűsítése 19,85
16. Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások 6,51
17. Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatás 23,72
18. Élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházások 3,50
19. Natura 2000 mezőgazdasági területek kompenzációs kifizetése 25,85
20. Natura 2000 erdőterületeknek kompenzációs kifizetése 25,51
21. Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken 23,62
22. Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése 3,35
24. 23. Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 2,69
25. Nem mezőgazdasági tevékenységek, agrárdiverzifikáció, mikrovállalkozások 13,85
26. Vízvédelmi célú nem termelő beruházások 2,38
27. LEADER – Működési és animációs költségek támogatása 8,92

Március

28. Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,18
29. Kisméretű terményszárítók, -tisztítók és terménytárolók 19,66
Erdősítés támogatása 33,05
30. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 2,25
31. Helyi piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése 10,60

Április

32. Termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása 26,08
33. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 36,51
34. Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése 49,50
35. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezelése 18,40
36. LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 47,67

Május

37. Szakmai tanulmányutak és csereprogramok 1,49
38. Egyéni és csoportos szaktanácsadás 13,88
39. Borászat termékfejlesztés, erőforrás-hatékonyság 20,00
40. Agrárinnovációs operatív csoportok támogatása 3,34
41. Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítása, fejlesztése 35,93
42. Tanyák villamos energia-, vízellátási és szennyvízkezelési fejlesztései 10,20
43. Jármű- és eszközbeszerzések 8,30

Június

44. Kertészet korszerűsítése, gépbeszerzések 10,00
45. Mezőgazdasági termelők csatlakozása minőségrendszerekhez 7,96
46. Erdőkárok megelőzése 3,83
47. Erdei ökoszisztémák 9,76

Július

48. Az agrár-innovációs operatív csoportok 9,08
49. Az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciói 2,00
50. Tájgazdálkodás 4,39
51. Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések 2,96

Augusztus

52. Bemutató üzemi programok 1,04
53. Rövid ellátási láncok, helyi piacok 3,84
54. Erdészeti technológiákra, erdei termékek feldolgozása 4,49

Szeptember

55. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása 37,73
56. Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenysége 2,40
57. Erdő-környezetvédelmi kifizetések 12,66

Október

58. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság 1,30

November

59. LEADER – Helyi akciócsoportok együttműködése 1,92

(ME Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság)

 

Forrás: nak.hu

Mire számíthatunk vidéki polgárként a következő öt évben? Pontosan mennyi pénzt is kap a magyar vidék – és hogyan használhatjuk fel ezeket az összegeket?

Ehhez a felkészülési időszakhoz szeretnénk segítséget nyújtani, ezért összefoglaltuk a Vidékfejlesztési Programot (VP), amelyet az Európai Bizottság hivatalosan 2015. augusztus 10-én fogadott el.

A Vidékfejlesztési Program Magyarország prioritásait tartalmazza azon 4,2 milliárd EUR összegű közpénz felhasználását illetően, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában rendelkezésre áll (3,4 milliárd EUR az EU költségvetéséből, 740 millió EUR pedig nemzeti társfinanszírozásból).


Magyarország vidékfejlesztési programja különleges hangsúlyt fektet az ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, továbbá az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.


Összesen mekkora terület – és hány termelő részesedhet majd támogatásokban?

Várhatóan majdnem 538 000 hektár mezőgazdasági föld kerül biodiverzitást, valamint hatékonyabb vízgazdálkodást és talajgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés hatálya alá. Továbbá, több mint 132 000 hektár erdő kerül gazdálkodási szerződés hatálya alá, főként a biodiverzitás védelme érdekében. A magyarországi vidékfejlesztési program hozzájárul a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez a vidéki térségekben azáltal, hogy jobb szolgáltatásokat biztosít a vidéki lakosság 68%-a számára.

A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozóipar ágazatában 2600 beruházási projekt az energiahatékonyság fokozása érdekében részesül támogatásban. 5500 feldolgozási tevékenységgel kapcsolatos beruházási projekt és 4800, a mezőgazdasági termelők versenyképességének fokozását szolgáló projekt kap támogatást.

A fiatal mezőgazdasági termelők és a rövid ellátási láncok tekintetében 3000 fiatal mezőgazdasági termelő és 3900 mezőgazdasági üzem célzott támogatását biztosító alprogramokat alakítanak ki. Magyarország a műveletek kiválasztása során különös hangsúlyt fektet az innovációra, a vidékfejlesztési program közkiadásainak 3,6%-át olyan cselekvésekre fordítja, amelyek erősítik az innovációt és az együttműködést, beleértve az európai innovációs partnerség projektjeit is.

 

1. MAGYAR HELYZET ÉS KULCSFONTOSSÁGÚ KIHÍVÁSOK

Magyarország rendkívül kedvező agrárgazdasági feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amely jelentős növekedési potenciált képvisel. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ben 4%, míg a teljes mezőgazdasági ágazat (agrár- és vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar, stb.) a GDP 15%-át képviseli. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a helyi gazdaság fontos pillérei, különösen a vidéki térségekben.

  • Magyarországon a mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 8,1 hektár, ami jóval az uniós átlag alatt van; a mezőgazdasági üzemek 87%-a kevesebb, mint 5 hektárral rendelkezik. A mezőgazdasági termelők átlagéletkora Magyarországon 56 év, tehát sürgősen szükség van a generációs megújulásra. A horizontális és vertikális együttműködések száma a magyar mezőgazdasági- élelmiszeripari szektorban alacsony.

A vidéki foglalkoztatási ráta alacsony, a vidéki térségekben a fiatalok és a nők munkanélkülisége az országos átlaghoz képest is különösen magas.

  • Az éghajlatváltozást illetően Magyarországon gyakran jelentősek a vízingadozások a szárazság és az áradások között, határozottan hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. Magyarország korlátozott és elavult öntözőrendszerrel rendelkezik, csak a mezőgazdasági területek 2,4%-a öntözött.
  • Az ökológiai termelés a maga 2,7%-ával az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A biodiverzitást illetően az élőhelyek 83%-a rossz állapotban van Magyarországon. A kezelendő fő környezetvédelmi kihívások a biodiverzitás védelmét, a felszín minőségét, a felszín alatti vizeket és a talajeróziót érintik.

 

2. MIKÉNT KEZELI A MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EZEKET A KIHÍVÁSOKAT?

A vidékfejlesztési program mind a 6 vidékfejlesztési prioritás keretében biztosít támogatást, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák helyreállítására, megóvására és fejlesztésére, illetve a társadalmi befogadás előmozdítására, a szegénység csökkentésére és a gazdasági fejlődésre a vidéki területeken, valamint az élelmiszerláncok szervezésének előmozdítására és a kockázatkezelésre a mezőgazdasági ágazatban.

  • A tudástranszfer és az innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben: A tudástranszfer a képzést, a tájékoztatási tevékenységeket, az csereprogramokat és üzemlátogatásokat, a tanácsadást és a tanácsadók képzését fedi. Összességében 46 600 résztvevő fogja hasznát látni a vidékfejlesztési program által támogatott képzéseknek. Az innováció fontos elem: 470 projekt támogatására kerül sor a mezőgazdaság, az élelmiszeripari és az erdőgazdálkodási ágazat, valamint a kutatás és innováció közötti kapcsolat erősítése érdekében.
  • A vidékfejlesztési program támogatást nyújt 3000 fiatal mezőgazdasági termelő számára a vállalkozás beindításához, valamint 3000 kis mezőgazdasági üzem fejlesztéséhez. A 4800 fennálló és versenyképes mezőgazdasági üzembe történő beruházások, illetve ezek modernizációja szintén részét képezi a programnak, egyértelműen az állattenyésztésre és a kertészeti ágazatra, valamint a fiatal mezőgazdasági termelőkre koncentrálva.
  • Élelmiszerlánc szervezés, beleértve többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását, az állatjólétet és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelést. E prioritás keretében Magyarország 5500 olyan projektet támogat, amely a feldolgozás és a marketing fejlesztésére irányul. Összesen 4000 mezőgazdasági üzemet egyesítő 200 termelői csoport létrehozásának támogatása révén javulni fog a mezőgazdasági termelők piaci pozíciója. A vidékfejlesztési program keretében Magyarország első alkalommal nyújt támogatást a minőségi termelés számára. Magyarország emellett kockázatkezelési eszközöket is bevezet. A már támogatott preventív beruházási fellépésekhez biztosítási díjak és jövedelemstabilizáló támogatások csatlakoznak.
  • A mezőgazdasággal és az erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása: Magyarország célzott beavatkozásokat végez a belvízzel és aszállyal sújtott területeken, illetve a jelentős természeti értéket képviselő területeken. Az előirányzott EMVA-összeg körülbelül 26%-át a mezőgazdasági termelők részére annak alapján nyújtott területalapú kifizetésekre fordítják, hogy környezet-/éghajlatbarát földgazdálkodási gyakorlatokat folytatnak, beleértve a biogazdálkodást, a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatását és a Natura 2000 gazdálkodás alá eső területek támogatását. Több mint 111 000 hektár mezőgazdasági terület részesül a biogazdálkodásra való áttérést vagy annak fenntartását célzó támogatásban.
  • Erőforrás-hatékonyság és éghajlat: Magyarország egyértelműen középpontba helyezi az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari ágazatokban és 2600 projektet tervez támogatni. A már létező vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságát szintén javítani fogják 6000 hektár mezőgazdasági területen. A vidékfejlesztési program a szénmegkötést elsődlegesen az erdőtelepítést, az agrár-erdészeti rendszereket, az erdőkárok megelőzését és helyreállítását, az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését, valamint ezek megőrzését célzó támogatások révén kívánja elérni, környezet- és éghajlatbarát erdővédelmi szolgáltatások ösztönzésével is. A vidékfejlesztési program emellett az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentésére irányul, a trágyatárolásba való beruházások révén.
  • Társadalmi befogadás és helyi fejlesztés a vidéki térségekben: A magyar vidékfejlesztési program kiegészíti az egyéb uniós fellépéseket a vidéki térségekben. A program támogatja a mezőgazdasági termelő tevékenységeinek diverzifikációját, illetve javítja a helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést (helyi piacok, szociális vállalkozások, másodrendű utak, tanyák). A vidékfejlesztési program emellett támogatja a kicsi és nagyon kicsi falvak alapvető szolgáltatásainak fejlesztését a 2000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek szennyvízkezelése, illetve az 1000 lakosnál kevesebbel rendelkező községek multifunkcionális közösségi tereinek kialakítása révén. Az e prioritás alatt programozott műveletek eredményeként 4500 új munkahely jön létre, és a vidéki lakosság 68%-a részesül jobb szolgáltatásokban.
 fotó: commons.wikimedia.org

fotó: commons.wikimedia.org

A vidékfejlesztési program négy legjelentősebb intézkedése költségvetési szempontból (teljes közpénz-finanszírozás) a következő:

  • 1425 millió EUR: Beruházások tárgyi eszközökbe
  • 638 millió EUR: Agrár-környezetvédelem, illetve éghajlatváltozás
  • 426 millió EUR: Alapvető szolgáltatások a vidéki térségekben
  • 328 millió EUR: A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

Forrás: agroinform.com

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a  víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.

Fehér Lóránt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának osztályvezetője egy országos öntözési konferencián elmondta: Brüsszelben belátható időn belül elfogadják a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot. Az öntözéses gazdálkodás fontosságról kifejtette: ugyanazon a területen egy éven belül jelentkezhet az aszály és a belvíz, ezért egyrészt lényeges, hogy az időszakos víztöbbletet tárolják az optimális vízgazdálkodás kialakítása érdekében, másrészt pedig a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözött területek növelését támogató beruházások valósuljanak meg. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja – mondta. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.

A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására. Fehér Lóránt arról is beszámolt, hogy a pályázatok elbírálásakor nagy szerepe lesz például az üzleti terv minőségének, a dolgozói létszám növelésének, illetve előny lesz, ha a pályázó tagja egy termelői csoportnak. Hozzátette, előnyben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, illetve pozitívumként veszik figyelembe az ökológiai gazdálkodás folytatását és az öt-tíz százaléknál nagyobb arányú vízhasználat-csökkentést, továbbá a megújuló energia alkalmazását. Fehér Lóránt hangsúlyozta: a beruházásokat csak akkor támogatják, ha a vizek és a védett ökoszisztémák állapotát nem rongálják, és a szakszerű öntözésnek hozzá kell járulnia a terméseredmények növekedéséhez. Szólt arról is, hogy a programban lehetőség lesz vissza nem térítendő tőkejuttatás, kamattámogatás és előleg igénybevételére is.

Forrás: agrotrend

GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel szojaextruder alkatrész gyártás full-fat szója monex-45 extruder monex-75 extruderrfej monex-45 extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség