Találatok erre a kulcsszóra: ‘vidékfejlesztés’

Összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos meg akarja védeni a Közös Agrárpolitikát, hazánk pedig ebben partner lesz – hangzott el a 2017-es Agrárszektor Konferencián, Siófokon. A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak

November 29-én jelent meg az Európai Bizottság közleménye a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról. A közös költségvetés azonban bizonytalan, számtalan olyan eseményt látni, ami az elfogadását veszélyezteti. Ilyen kockázati helyzet a német kormányalakítás elhúzódása, a Brexit-tárgyalások és a 2019-es Európai Parlamenti választások. A magyar kormány érdeke is, hogy elfogadják a közös költségvetést – mondta el a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitóelőadásában, mintegy 800 fős hallgatóság előtt Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy Phil Hogan agrárbiztos és munkatársai meg akarják védeni a Közös Agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen Közös Agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja.

A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.

A fejlesztési támogatásokra továbbra is szükség van

Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van.

Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben.

A fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Az állattenyésztésnél viszonylagos stagnálást lát a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, vannak azonban részsikerek, mint például a szarvasmarha-ágazat. Az öntözési fejlesztések stratégiai célt jelentenek a kormány számára, a pályázati felhívások több ponton módosultak az öntözési beruházások könnyebb engedélyeztetése érdekében, sőt, komplex öntözési stratégia is készül.

Továbbra is szándék van a kis-és közepes méretű gazdaságok erősítésére: Mezei Dávid szerint ezek a gazdaságok csak akkor tudnak talpon maradni, ha összefognak, integrálnak és közösen hajtanak végre beruházásokat is.

De mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője – Eltűnnek-e a támogatások 2020 után?” – című panelbeszélgetés résztvevői arról osztották meg véleményüket, hogy mennyi uniós agrár-és vidékfejlesztési támogatást kaphat Magyarország 2020-2027-ben, a mostani hétéves ciklushoz képest.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni.

A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

A szakember csak részben elégedett az eddigi Közös Agrárpolitikával, a következő célokat azonban előnyösnek látja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének fejlesztése, az őstermelői adórendszer egyszerűsítése, az öntözés és az integráció elősegítése is olyan folyamatok, amelyek határozott előnyökkel járnak.

Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek – mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kockázat a mai rendszerhez képest, hogy látszólag nagyobb, de erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese
szerint a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös, és arra számít, hogy a támogatások csökkenni fognak. Ezt az Európai Bizottság költségvetési opciói (5-ből 4 esetben) elővetítik. A legnagyobb probléma a társfinanszírozás: Magyarország ebben a korábbi ciklusban jelentős hátrányban van. Szerinte komolyan végig kell gondolni a modernizációs forgatókönyveket. A szakember úgy látja, hogy a modernizáció, a technológiai megújulás fókuszban kell legyen a magyar mezőgazdaságnál – ugyanakkor a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azon az állásponton van, hogy a Magyarországra jutó pénz kevesebb lesz a következő ciklusban: a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig hazánk nem áll túl jól. A NAK szakértője felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

Forrás: agrarszektor.hu

Minden pályázatot megjelentetett március végéig a Vidékfejlesztési Programban (VP) a Lázár János vezette Miniszterelnökség. A VP-ben összesen 68 pályázatot tettek közzé

Valamennyi pályázatot kiírta a Miniszterelnökség az 1300 milliárd forintnyi forrást tartalmazó VP-ben, így összesen 68 pályázatot tett közzé. Az Európai Bizottság 2015 augusztusában fogadta el a magyar programot, a pályázatok kiírása pedig most fejeződött be.

Az elmúlt napokban megjelent pályázatok között innovációs operatív csoportok létrehozására és projektjeik megvalósítására 24,95 milliárd forint, szakmai tanulmányutak, csereprogramok szervezésére 1,53 milliárd forint került elkülönítésre. Emellett a rövid ellátási lánc együttműködéseinek támogatására 3,84 milliárd forint, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai megőrzésére 3,83 milliárd forint, szolidáris gazdálkodás megvalósítására 1,3 milliárd forint, míg a fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás együttműködéseire 1 milliárd forint értékben jelent meg pályázat.

Kiírták a LEADER helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek megvalósítását támogató 1,92 milliárd forint keretösszegű felhívást is. Ezen kívül az erdei ökoszisztémák közjóléti funkcióinak fejlesztésére 1,61 milliárd forint értékben tettek közzé pályázatot.

Forrás: agrárszektor.hu

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

– Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnénk elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára”. A miniszter szerint a vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrár-felsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre.
– Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű, ha egy országban egy kifizető ügynökség van ­– mondta Lázár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési Program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

– A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut. Kiss Miklós Zsolt továbbá hozzátette, hogy a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Forrás: nak.hu

Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.

A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az ÉFK az elfogadást követően többször módosulhat.

A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.

A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.

A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, valamint a 2016-ra tervezett pályázati felhívásokról az 1012/2016. (I. 20.) Kormány határozatban található bővebb információ.

A Vidékfejlesztési Pályázatok 2016-os új ütemterve:
(milliárd forint)

Január

1. Tájékoztatási szolgáltatás 7,79
2. Kertészet korszerűsítése – üveg- és fóliaházak, öntözés 22,50
3. Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés, eső- vagy tavaszi fagykár megelőzés 17,00
4. Kertészet korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés 3,00
5. Kertészet korszerűsítése – technológiai fejlesztés öntözéssel 24,00
6. Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése 14,00
7. Erdőkárok helyreállítása 6,78
8. Egyedi szennyvízkezelés 12,00
9.Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója 26,90

Február

10. Szaktanácsadók továbbképzése 0,18
11. Állattartó telepek korszerűsítése 5,95
12. Baromfitartó telepek korszerűsítése 19,85
13. Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése 19,85
14. Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése 3,97
15, Sertéstartó telepek korszerűsítése 19,85
16. Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások 6,51
17. Mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatás 23,72
18. Élőhelyfejlesztési célú, nem termelő beruházások 3,50
19. Natura 2000 mezőgazdasági területek kompenzációs kifizetése 25,85
20. Natura 2000 erdőterületeknek kompenzációs kifizetése 25,51
21. Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken 23,62
22. Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése 3,35
24. 23. Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek 2,69
25. Nem mezőgazdasági tevékenységek, agrárdiverzifikáció, mikrovállalkozások 13,85
26. Vízvédelmi célú nem termelő beruházások 2,38
27. LEADER – Működési és animációs költségek támogatása 8,92

Március

28. Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,18
29. Kisméretű terményszárítók, -tisztítók és terménytárolók 19,66
Erdősítés támogatása 33,05
30. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 2,25
31. Helyi piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése 10,60

Április

32. Termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása 26,08
33. A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 36,51
34. Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése 49,50
35. Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezelése 18,40
36. LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 47,67

Május

37. Szakmai tanulmányutak és csereprogramok 1,49
38. Egyéni és csoportos szaktanácsadás 13,88
39. Borászat termékfejlesztés, erőforrás-hatékonyság 20,00
40. Agrárinnovációs operatív csoportok támogatása 3,34
41. Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítása, fejlesztése 35,93
42. Tanyák villamos energia-, vízellátási és szennyvízkezelési fejlesztései 10,20
43. Jármű- és eszközbeszerzések 8,30

Június

44. Kertészet korszerűsítése, gépbeszerzések 10,00
45. Mezőgazdasági termelők csatlakozása minőségrendszerekhez 7,96
46. Erdőkárok megelőzése 3,83
47. Erdei ökoszisztémák 9,76

Július

48. Az agrár-innovációs operatív csoportok 9,08
49. Az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciói 2,00
50. Tájgazdálkodás 4,39
51. Kis gazdasági szereplők között létrehozott együttműködések 2,96

Augusztus

52. Bemutató üzemi programok 1,04
53. Rövid ellátási láncok, helyi piacok 3,84
54. Erdészeti technológiákra, erdei termékek feldolgozása 4,49

Szeptember

55. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása 37,73
56. Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenysége 2,40
57. Erdő-környezetvédelmi kifizetések 12,66

Október

58. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság 1,30

November

59. LEADER – Helyi akciócsoportok együttműködése 1,92

(ME Agrár-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság)

 

Forrás: nak.hu

A vissza nem térítendő támogatások mellett a különböző finanszírozási programok jelentenek gyors segítséget az agrárgazdaság szereplőinek – hangzott el a Portfolio és agrárszektor. hu közös szakmai rendezvényén, Siófokon. Az ország vezető szakemberei több szekcióban vitatták meg az agrárfinanszírozás lehetőségeit és válaszoltak a kérdésre: vajon mit tesz a magyar pénzügyi rendszer a vidékfejlesztésért?

A közelmúltban jelent meg a Magyar Közlönyben az a közzététel, amely szerint új altermékkel bővült az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) – hívta fel a figyelmet Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektor 2015 konferencián. Az Agrár Széchenyi Kártya eddig több mint 1000 vállalkozáshoz jutott el, nettó kamata 1,35 százalék. Az altermék ezt annyiban egészíti ki, hogy a különböző időjárási károkkal küszködő vállalkozások nullás költségekkel vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, kezelési költségek, kamat, regisztrációs díj, illetve értékbecslési díj nélkül, nulla százalék THM-el – tette hozzá.

Krisán László arra is emlékeztetett, hogy az Agrár Széchenyi Kártyánál az elmúlt másfél hónapban történtek komolyabb változások, a felső összeghatár 25 millió forintról 50 millió forintra nőtt és gyakorlatilag az agrárgazdaság bármely szereplője igényelheti. Tárgyi eszköz nélkül, egyéves gazdálkodói múlttal is igénybe lehet venni. A fiatal mezőgazdasági termelők egyéves gazdálkodási múlt nélkül is igényelhetnek ASZK-t – mondta a KAVOSZ vezérigazgatója.

A Magyar Fejlesztési Bank részéről egyértelmű szándék, hogy azokban a piaci résekben kezdeményezzen, amelyeket a kereskedelmi bankok szektora nem, vagy csak részlegesen szolgál ki – mondta el Sebestyén Róbert a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) igazgatója. Ezért idén három tartós forgóeszköz finanszírozási programot vezettek be, ebből az egyik az MFB Agrárforgóeszköz Hitelprogram 2020, a másik az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020, a harmadik pedig az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020. E programok hosszabb futamidővel rendelkeznek, mint a kereskedelmi bankok által kínált társaik, és jó a kamatozásuk is – hangsúlyozta az MFB igazgatója.

Sebestyén Róbert az MFB Földvásárlási Hitelprogramról nyilatkozva kifejtette, hogy kialakításakor a december eleji kormányrendeletet vették figyelembe, és a keretösszege 150 milliárd forint. A programban hitelfelvevőként minimum 3, maximum 300 millió forintos összeget lehet igényelni, a futamidő pedig 20 év, így igazodik a tartós befektetési szándékhoz. A jelenleg meghirdetett hitelprogram kamat feltételei is kedvezőek, a hitelfelvételi feltételek az adott szabályok között a legegyszerűbbnek számítanak.

Az Eximbank az exporthitelek területén járul hozzá az agrárvállalkozások finanszírozási helyzetének javításához – fogalmazott Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója . A banknak 135 milliárd forint agráriumba kihelyezett hitele van. Húzó terméke a feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket gyártó, előállító vállalakozások számára nyújtott, maximum 2 éves futamidejű, export előfinanszírozásra felhasználható hitelkonstrukció. Ezt a terméket igénybe vehetik integrátorok, illetve olyan vállalkozások, amelyek export céllal vásárolnak fel mezőgazdasági termékeket – tette hozzá.

Másik termékünk az élelmiszeripari és egyéb agrártermékeket előállító vállalkozásokra vonatkozik, és 2-5 év közötti futamidejű export előfinanszírozó forgóeszközhiteleket takar. A húzótermékek harmadik csoportját pedig az export célú beruházási hitelek alkotják, amelyek a meglévő tevékenység bővítéséhez, illetve új tevékenységek indításához nyújtanak támogatást. Ez 5-8 éves futamidejű hitel, euróban és dollárban. Az export-előfinanszírozó két éven belüli, és két éven túli hiteleink átlagos kamata minden esetben 2 százalék alatt van. Ráadásul idén augusztus 31. óta hatályos az a két kormányrendelet-változás, amelyben újradefiniálták az export és export szerződés fogalmát – foglalta össze Urbán Zoltán.

Agrárszektor 2015 konferencia

Agrárszektor 2015 konferencia

Forrás: agrárszektor.hu

Az új Vidékfejlesztési Programmal (VP) lehetőséget kapunk arra, hogy jelentősen növeljük a versenyképességünket – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Bár a hazai mezőgazdaság jövőképe összességében pozitív, a tejágazat az utóbbi évek legsúlyosabb válságával néz szembe, és a kukoricatermesztők is komoly terméskieséssel zárják majd az idei szezont. Éppen ezért, a programnak megújult koncepcióval kell képviselnie a hazai termelők érdekeit – tette hozzá.

A szárazság miatt eddig közel 30 százalékos terméskieséssel kell szembenéznie a kukoricatermesztőknek – csupán két hét alatt közel 2 millió tonna kukorica tűnt el a táblákról. A most elfogadott Vidékfejlesztési Programban éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk az öntözött földek arányának növelésére – mutatott rá Jakab István.

A várhatóan jelentős takarmány-kiesés ellenére ugyanakkor az ország kenyere biztosított – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hajdúböszörményi előadásában. Idén 5,2 millió tonna őszi búza került a raktárakba, amely a tavalyi év átlagához hasonló eredmény, az őszi árpából ugyanakkor 15 százalékkal többet takarítottak be, mint tavaly. A repce termésmennyisége viszont jelentősen csökkent a tavalyi év eredményeihez képest, ennek ellenére az 517 ezer tonnás volumen hozza az ötéves átlagot.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarországon rekordot döntöttek idén a mezőgazdasági gépvásárlások. Míg a nemzetközi trend 5-7 százalékos csökkenést mutat, addig hazánkban az idei első negyedévben 20,4 milliárd forint értékben vásároltak a gazdák mezőgazdasági gépeket, elsősorban cséplő- és aratógépeket. A gépvásárlási láz azt jelzi, hogy a magyar mezőgazdaságban van tőke, van beruházási szándék és van jövőkép – jelentette ki.

Az államtitkár rámutatott, hogy a legfrissebb felmérések szerint a hazai vásárlók több mint 80 százaléka nem szeretne genetikailag módosított élelmiszereket fogyasztani. A GMO-mentesség egyik alappillére lehet az új fehérjeprogram, amely lehetőséget adna arra, hogy takarmánynövényekkel váltsuk ki a genetikailag módosított import szóját. Ha ki lehetne vonni az import szóját a hazai takarmányozásból, a tejünk is GMO-mentes lehetne, ez pedig növelhetné a fogyasztást.

forrás: privátbankár.hu

A fotó forrása: privátbankár.hu

Forrás: agrárszektor.hu

Mintegy 53 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözött területek növelését, a  víztakarékosságot, az energiahatékonyságot, a meliorációt és a vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatására a vidékfejlesztési program keretein belül, amelyre öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd.

Fehér Lóránt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának osztályvezetője egy országos öntözési konferencián elmondta: Brüsszelben belátható időn belül elfogadják a támogatást lehetővé tévő vidékfejlesztési programot. Az öntözéses gazdálkodás fontosságról kifejtette: ugyanazon a területen egy éven belül jelentkezhet az aszály és a belvíz, ezért egyrészt lényeges, hogy az időszakos víztöbbletet tárolják az optimális vízgazdálkodás kialakítása érdekében, másrészt pedig a vízfelhasználás hatékonyságát javító, az öntözött területek növelését támogató beruházások valósuljanak meg. A vidékfejlesztési program egyfelől a profitnövekedést, másfelől a környezeti célok megvalósulását szolgálja – mondta. Előbbi keretében támogatják például a vízfelhasználás hatékonyságát javító öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a környezetvédelmen belül pedig többek között a partvédelmi zónák, a vizes élőhelyek létrehozását, valamint erózióvédelmi létesítmények kialakítását.

A vidékfejlesztési program keretében a pályázatokon keresztül lehetőség lesz a meglévő öntözőberendezések felújítására és újak beszerzésére is, valamint energia- és víztakarékos rendszerek megvalósítására. Fehér Lóránt arról is beszámolt, hogy a pályázatok elbírálásakor nagy szerepe lesz például az üzleti terv minőségének, a dolgozói létszám növelésének, illetve előny lesz, ha a pályázó tagja egy termelői csoportnak. Hozzátette, előnyben részesülnek a mikro- és kisvállalkozások, illetve pozitívumként veszik figyelembe az ökológiai gazdálkodás folytatását és az öt-tíz százaléknál nagyobb arányú vízhasználat-csökkentést, továbbá a megújuló energia alkalmazását. Fehér Lóránt hangsúlyozta: a beruházásokat csak akkor támogatják, ha a vizek és a védett ökoszisztémák állapotát nem rongálják, és a szakszerű öntözésnek hozzá kell járulnia a terméseredmények növekedéséhez. Szólt arról is, hogy a programban lehetőség lesz vissza nem térítendő tőkejuttatás, kamattámogatás és előleg igénybevételére is.

Forrás: agrotrend

Állami beavatkozásra lenne szükség az élelmiszer-kereskedelemben a kisebb mezőgazdasági termelők érdekében – jelentette ki Lázár János. A miniszter közölte, az év második felétől uniós forrásból pályázatot írnak ki kisebb szárítók, magtárak építésére, annak érdekében, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a piaci bizonytalanságoknak.

Támogatáshoz juthatnak majd a kis- és közepes vállalkozások élelmiszeripari fejlesztésekhez, termelési, termeltetési láncok kialakításához is – tette hozzá. Vidékfejlesztési forrásokból segítik helyi kis piacok építését, hiszen a vevőnek és az eladónak is az a legolcsóbb, ha helyben, utazás nélkül vásárolhatja meg a termékeket – tudatta a miniszter. A hódmezővásárhelyi állattartás, a makói hagymatermesztés integráció a kereskedelem állami szabályozása nélkül nehezen lesz képes arra, hogy megálljon a saját lábán – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Csongrád megyei község művelődési házában tartott lakossági fórumon mintegy százötven fős hallgatóság előtt. A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus a hozzászólók tapasztalatait úgy összegezte, nem az a probléma, hogy ne tudnánk termelni; a magyarországi gazdálkodókat a kereskedelem fosztja meg a lehetőségektől.

Agrártámogatás

Agrártámogatás (fotó: agrárszektor.hu)

Lázár János közölte, az év második felétől uniós forrásból pályázatot írnak ki kisebb szárítók, magtárak építésére, annak érdekében, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a piaci bizonytalanságoknak.

Forrás: Agrotrend

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel Monex extruder fődarabok full-fat szója monex-45 extruder szója extruder üzem szója felbontó daráló
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség