Találatok erre a kulcsszóra: ‘uniós támogatás’

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának keddi ülésén.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

– Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnénk elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél – mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes – több mint 8900 milliárd forintos – uniós kasszából. Ez „óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára”. A miniszter szerint a vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrár-felsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy „az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs”. Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre.
– Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű, ha egy országban egy kifizető ügynökség van ­– mondta Lázár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési Program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel.

– A pályázatok iránt nagy az érdeklődés – mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut. Kiss Miklós Zsolt továbbá hozzátette, hogy a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Forrás: nak.hu

Elfogytak a legkeresettebb szójavetőmagok a hazai piacon, mert az idén jelentősen nőtt a szója iránti érdeklődés a gazdálkodók körében. Az új uniós támogatási rendszerben ugyanis hektáronként 60 ezer forint extratámogatást kaphatnak azok, akik úgynevezett fehérjenövényeket – így szóját – vetnek. A plusztámogatás hatására a hazai vetésterület 50-60 százalékkal nőhet tavalyhoz képest, de mostantól a termelőknek meg kell elégedniük a kevésbé kurrens fajtákkal is, ha a vetőmagokat most akarnák beszerezni.

A legkurrensebb szójafajták minősített vetőmagjai már elfogytak a hazai piacon – közölte az agrárszektor.hu-val Polgár Gábor, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az agrárkamarai falugazdászok korábbi felmérései szerint a termelők az idén mintegy 63 ezer hektár szója vetését ütemezték be, és ez csaknem 50 százalékos növekedést jelentene a tavalyi 42-43 ezer hektárral szemben. Bár a közelmúltig még csak 25-30 ezer hektáron került földbe a mag, de a legkeresettebb szójavetőmagokból máris kimerültek a készletek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vetőmaghiány lenne a hazai piacon, mivel a tavaly előállított, minősített készletek fedezik az igényeket, bár a gazdáknak mostantól a kevésbé ismert fajtákkal is meg kell elégedniük – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A szója iránti érdeklődés egyértelműen azért növekszik, mert az idéntől élessé vált új uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) hektáronként 60 ezer forintos extratámogatás lép életbe az úgynevezett szemes fehérjenövények termelésére, ha a teljes vetésterület nem haladja meg a Földművelésügyi Minisztériumban (FM) becsült 67 ezer hektárt. Így a mintegy 68-70 ezer forintos idei hektáronkénti területalapú támogatással együtt 128-130 ezer forintot kaphatnak egy hektárra azok, akik fehérjenövényeket vetnek, ezek közül pedig nálunk a szója a legnépszerűbb.

Az extratámogatás annyira vonzó lehet, hogy egyes gazdálkodók a növényt olyan területekre is elvethetik, amelyek egyáltalán nem alkalmasak a szója termelésére. Így akár a megszerezhető uniós forrásokat is kockáztathatják, mivel a szabályozás előírja, hogy minimálisan egy tonnás termésátlagot kell elérniük. Bár a jó termőképességű, minősített vetőmagok kötelező használata ennél sokkal jobb eredményeket tesz lehetővé, a növénynek nem kedvező termőhelyeken így is előfordulhat, hogy a hozamok jóval elmaradhatnak az 1,6-2,3 tonna közötti, több éves hektáronkénti termésátlagtól.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint a plusztámogatásokkal el lehetne érni, hogy az elmúlt évek 40 ezer hektár körüli területnagysága megháromszorozódjon. A tárca szerint fontos, hogy nálunk csak genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes szóját lehet termelni, amely iránt az igény Magyarországon és Európában is egyre növekszik. A világ vezető szójatermelői – Brazília, Argentína és az Amerikai Egyesült Államok – ugyanis termőterületük 85-99 százalékán génmódosított szóját termesztenek, ezért a magyar takarmányozásban is több százezer tonna génmódosított (GM) importszóját kell felhasználni évente.

A hazai éghajlati adottságok ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy az itteni szójaterületet a jelenlegi sokszorosára lehessen növelni, így a világpiaci GM-szója nagy részét magyar termeléssel ezután sem lehet kiváltani. A szója ugyanis meleg- és csapadékigényes növény, ezért a magyar mezőgazdasági terület kis részén termeszthető gazdaságosan. Egyes felmérések szerint – figyelembe véve az öntözési lehetőségeket is – a hazai termőterület ésszerűen legfeljebb százezer hektárra bővíthető, ezért az elmúlt évek 60-100 ezer tonnás össztermését maximum 200 ezer tonna fölé lehetne növelni, miközben éves szójaimportunk meghaladhatja a 600 ezer tonnát is.

szója_vetőmag

Extratámogatás fehérjenövényekre!

Forrás: agrárszektor.hu

Állami beavatkozásra lenne szükség az élelmiszer-kereskedelemben a kisebb mezőgazdasági termelők érdekében – jelentette ki Lázár János. A miniszter közölte, az év második felétől uniós forrásból pályázatot írnak ki kisebb szárítók, magtárak építésére, annak érdekében, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a piaci bizonytalanságoknak.

Támogatáshoz juthatnak majd a kis- és közepes vállalkozások élelmiszeripari fejlesztésekhez, termelési, termeltetési láncok kialakításához is – tette hozzá. Vidékfejlesztési forrásokból segítik helyi kis piacok építését, hiszen a vevőnek és az eladónak is az a legolcsóbb, ha helyben, utazás nélkül vásárolhatja meg a termékeket – tudatta a miniszter. A hódmezővásárhelyi állattartás, a makói hagymatermesztés integráció a kereskedelem állami szabályozása nélkül nehezen lesz képes arra, hogy megálljon a saját lábán – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Csongrád megyei község művelődési házában tartott lakossági fórumon mintegy százötven fős hallgatóság előtt. A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus a hozzászólók tapasztalatait úgy összegezte, nem az a probléma, hogy ne tudnánk termelni; a magyarországi gazdálkodókat a kereskedelem fosztja meg a lehetőségektől.

Agrártámogatás

Agrártámogatás (fotó: agrárszektor.hu)

Lázár János közölte, az év második felétől uniós forrásból pályázatot írnak ki kisebb szárítók, magtárak építésére, annak érdekében, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a piaci bizonytalanságoknak.

Forrás: Agrotrend

Az idei év különösen fontos lesz a hazai szójatermesztők számára, miután az új uniós támogatási rendszer várhatóan nagy lendületet ad az ágazatnak. Már csak kezdeményező és újdonságra nyitott gazdákra lenne szükség – vélik a szakemberek.

Idén a gabonához képest csaknem kétszeresére nő a fehérjenövények területalapú uniós támogatása. A hektáronként 130 ezer forintos kifizetés és a zöldítés eredményeként a jelenleg egyoldalú “gabonanehéz” vetésforgó sokszínűbbé válhat, az EU mezőgazdasága pedig egy fenntarthatóbb útra léphet.

A szója a világtermelésben a legfontosabb fehérjenövény, Magyarországon viszont mindössze 40 ezer hektáron termesztik. A folyamatosan emelkedő takarmányárak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye előtérbe állítja ezt a növényt, amelynek főbb termőterületei Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében vannak, de a nemesítési munkáknak köszönhetően mára az északi területeken is gond nélkül beilleszthető a vetésforgóba.

A Szójakörkép szakmai kiadvány az ágazat fontos szereplőit kérdezte meg a növényben rejlő lehetőségekről. A válaszokból kiderül, hogy a magyar gazdáknak elérhető a megfelelő technológia és várhatóan a támogatás is segíti majd őket – de több kezdeményezőkészségre lenne szükség.

“A szója stratégiai növény lehetne, de ehhez még sokat kell tanulni. A növény termesztésének technológiai háttere a legtöbb helyen elavult, a szaktudás pedig megkopott” – fogalmazott Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft vezetője.

Hozzátette: megéri tanulni, hiszen a szója termesztését a tartósan magas felvásárlási árak és a sokoldalú felhasználhatóság gazdaságossá teszik. Ráadásul az itthon kizárólagosan termeszthető GMO-mentes szója sokkal keresettebb, mint a génmódosított fajták.

Bárány Sándor, az Agromédia Kft. vezetője szerint a növényvédelmi megoldások terén is bőven lenne mit fejleszteni még, hiszen a világ legnagyobb szójatermelő országai (USA, Brazília, Argentína) a génmódosított fajtákat és az ezekhez kifejlesztett totális gyomirtó szereket használják. A GMO-mentes növényvédelmi technológiák fejlesztése leállt, a nagy gyártóknak egyelőre nem éri meg ezzel foglalkozni.

Csík Zoltán gazdálkodó azt mondja: “A szóját azért is tettem bele a vetésforgóba, hogy a légkörből megkötött nitrogént hasznosítva megtakarítsam a műtrágyázás költségeinek egy részét, elkerüljem a műtrágyák talajsavanyító hatását, így hosszabb távon is fenntarthatóan gazdálkodhassunk”.

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szerint egyre több az érdeklődő az ágazat iránt, a cég 2014-es országos road show-jára az előző évhez képest kétszer annyian látogattak el.

Forrás: Magyar Szója Nonprofit Kft.

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
Monex extruder fődarabok full-fat szója Monex szojaextruder alkatrész gyártás monex-45 extruder pehelydaráló szójafelbontó monex traktorhajtású Monex extruder
Agroinform közösség
Extruder archívum