Találatok erre a kulcsszóra: ‘termésátlag’

Előrejelzés a zöldítési szabályozás tükrében

Míg a világpiacon töretlenül növekszik a szója vetésterülete, Magyarországon új kihívások előtt állnak a szójatermesztők. A vetésterület jelentős emelkedését követően válaszút előtt állunk. Marad vagy megy a szója? Több tucat szója szakmai rendezvény évente, konferenciák, fajtabemutatók. Miért ilyen fontos Önöknek ez a növény? Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszélgettünk

A cikk írásakor fejeztük be azt a szójaszakmai előadásokkal tűzdelt országjárást, ahol rekord mennyiségű gazdát sikerült az ország 9 pontján megszólítanunk. Ha a résztvevők számából kellene csupán kiindulnunk, akkor nem fájna a fejünk a hazai fehérjefüggőség megoldása miatt. Természetesen nem minden érdeklődőből válik szójatermesztő. Egy tudásigényes növényről beszélünk. Akik eljöttek a szakmai rendezvényeinkre, nekik a visszajelzések alapján minden bizonnyal sikerült használható információval szolgálnunk.

Egy jogszabály-változásnak köszönhetően szemből jön a szél, de hogy jutottunk el idáig?

– 2014-ben még nem sokkal haladta meg a szója vetésterülete hazánkban a 40.000 hektárt. Néhány ezer gazdaság magas szinten termesztette a szóját. 2015-től aztán földindulásszerű, 80%-os termőterület emelkedés volt tapasztalható. Az első évet követően – részben az új belépők tapasztalatlanságának, részben pedig a kedvezőtlen időjárási körülményeknek köszönhetően némi visszalépés következett a vetésterületben. Talán mondhatjuk úgy is, hogy letisztult a piac. Maradtak az elszántabb, nagyobb körültekintéssel gazdálkodó termelők. 2017-re 65.800 hektáron vetettük a szóját, ami – ha a 2014-es évet tekintjük kiindulópontnak -, több, mint 50%-os emelkedést jelent.

A szója termelési önköltsége 170.000 – 210.000 Ft/ha körül mozog, vagyis 2 tonna körül már jövedelmezővé válik a termesztése. Ehhez jön még az a pl. kukorica és búza esetében hiányzó termeléshez kötött támogatás, ami több mint 67.000 Ft/ha körül alakult. Óriási összegről beszélünk, hiszen a termelési költség közel harmadát teszi ki ez az extra támogatás.

A termeléshez kötött támogatás minden bizonnyal jelentős szereppel bírt a szója növekvő sikerében. Mi a garancia arra, hogy marad ez a támogatás?

A következő évben a termeléshez kötött támogatás összege véleményünk szerint 70.000 Ft/ha fölé fog emelkedni. Ennek oka, hogy a szója és a borsó vetésterülete minden bizonnyal – köszönhetően a zöldítési támogatás jogszabályi változásának – néhány százalékkal bár, de csökkenni fog. A termeléshez kötött támogatás összege viszont egy fix keretösszeg, mely a szemes fehérjenövények vetésterületével visszaosztva, egy hektárra vetítve arányosan csökken vagy pedig növekszik. Amennyiben tehát az egy kalapban lévő szója és borsó (=szemes fehérjenövények) vetésterülete csökkenni fog, úgy annak arányával fog az egy hektárra jutó extra támogatás összege növekedni. Hosszabb távon sincs véleményem szerint mitől aggódni, ami a támogatást illeti. Az EU 2030-ra a hazaihoz hasonló, óriási mértékű növényi fehérjefüggőséget egészen 50%-ra szeretné lecsökkenteni. Ennek elérése érdekében a fehérjenövények vetése hosszú távon, tehát a következő pénzügyi ciklusokban is reflektorfényben marad. Ez garantálhatja a szója termeléshez kötött támogatásának fennmaradását, megtartva ezzel a vetési kedvet az EU-ban. A támogatás megszerzése tudomásunk szerint továbbra is könnyen teljesíthető lesz, csupán a fémzárolt vetőmag használatát, a gazdálkodási napló vezetését és a hektáronkénti egy tonnás termést kell tudnunk igazolni.

Ha jól értem, úgy számolnak, hogy 65.000 hektár alá nem fog a közeljövőben jelentősen csökkenni a szója vetésterülete?

Nagy kérdés a folytatás. Az idén januártól életbe lépő zöldítési szabályváltozás eredményeképp a zöldítés során nem használhatunk ugyanis kemikáliákat. A szóját viszont 89%-ban elszámolták a gazdák a zöldítéshez. Ezt az arányt látva nem igazán dőlhettünk hátra. A gyomosodás megelőzése létkérdése a szója termesztésének. Kellő tudás és gépesítettség megléte nélkül nem javasoljuk, hogy növényvédőszer használata nélkül vágjanak bele a gazdák a szója termesztésébe. Megoldást jelenthet ugyanakkor, ha a szója kikerül a zöldítésből helyét pedig a másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy míg a szója zöldítési területi szorzószáma (=súlyozási tényező) 0,7, addig a zöldítő keverék esetében az csupán 0,3, vagyis 1 hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék fog tudni csak helyettesíteni. Fontos, hogy a tervezésnél ezt minden kép vegyük figyelembe! A 2018-as szója vetésterületet tekintve úgy gondolom, hogy nem fogunk 60.000 ha alá esni.

Sikerült meggyőzni a gazdákat a folytatásról?

Összességében a visszajelzéseket látva, optimisták vagyunk. Az ország nyugati részén, Baranyában és az É-K régióban nincs mitől aggódni, hiszen a 2017-es 2,5-3 tonnás megyei átlagok minden bizonnyal a folytatás irányába terelik a gazdákat. A Békés és Csongrád megyei 1,6-1,8 tonnás átlagait látva ugyanakkor nem dőlhetünk hátra.

Egyre többet hallani az új Nemzeti Fehérjeprogramról. Mennyiben befolyásolhatja ez a program a szója jövőjét?

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rendszeresen személyesen is beszámol a program fontosabb mérföldköveiről. A szója vetésterülete néhány éven belül 100.000 ha fölé kell, hogy emelkedjen, csökkentve ezzel a hazai fehérjefüggőséget. A legfőbb kihívást mégis a megtermelt kiváló minőségű GMO mentes szója itthon tartása jelenti. A terület növekedés elérésében és a termés megtartásában jelentős, milliárdos összeg fog rendelkezésre állni. A fehérjeprogram keretein belül a termesztés támogatásának részleteit minden bizonnyal heteken belül a gazdák is megismerhetik.

Sándor Ildikó

Kiadvány, amelyben megjelent:

Kukorica, napraforgó, szója

A tavalyi rekordok után nem okozott neglepetést, hogy se a kukorica, se a napraforgó, se a szója termése nem érte el a 2016-os eredményt. Az országos hozamok így is meghaladták az öt éves átlagot. A napraforgó – csaknem 660 ezer hektáron – alig több mint 2,8 t/ha átlagot ért el, de Észak-Magyarországon a 3 tonnát súrolta. A szója átlaga viszont – a napraforgó-terület egytizedén – még a 2,5 tonnát sem érte el. Az aszályos Alföldön pedig 2 tonna alatt maradt.

A repce, a rozs és az őszi árpa vetése már befejeződött, az őszi búzáé, a tritikáléé is a végéhez közeledik – áll a Földművelésügyi Minisztérium jelentésében.

Terményárak és trend*

Repce: 105 000 Ft/t =
T. búza: 44 000 Ft/t =
M. búza: 45 000 Ft/t =
Szójabab: 113 000 Ft/t =
Napraforgó: 110 000 Ft/t =
T. kukorica: 43 000 Ft/t =

*Nettó, telephelyen. Haszon Agrár-becslés

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A világban nő, itthon csökken a szójatermelés

Történelmi rekorddal – kevés híján – csaknem 350 millió tonnára nő a 2017-2018-as gazdasági évben a világ szójatermelése az USDA prognózisa szerint. Az Egyesült Államok agrártárcájának előrejelzése szerint ebből otthon 36 millió hektáros vetésterületén, ha minden jól megy, 118 millió tonnás szintén rekordtermés lesz. Az EU-ban – az idén eleve 15 százalékkal nagyobb, már egymillió hektárt közelítő termőterületén – 2,6 millió tonna szóját várnak. Az európai nagytermelő Ukrajnában pedig – már a terület csaknem kétharmadáról – mintegy 2,2 milliót, Oroszországban pedig a terület kétötödéről már 1,7 millió tonna szóját le is arattak. Itthon – 66 ezer hektárról – csaknem 153 ezer tonna várható, ez viszont elmarad a tavalyi 185 ezer tonnától.

Hazai terményárakés trend

Repce: 110 000 Ft/t =
T. búza: 42 000 Ft/t =
M. búza: 45 000 Ft/t =
Szójabab: 99 000 Ft/t =
Napraforgó: 97 000 Ft/t =
T. kukorica: 42 000 Ft/t =

Forrás: Haszon Agrár hírlevél

A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. A kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok

A károsult termelők 2016-ban is elektronikus úton tudják benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) erre szolgáló internetes felületén, amely itt érhető el. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször lehet módosítani, az MVH és az agrárkár-megállapító szerv a 2016. november 30-i nap végi állapot szerinti kérelmet ellenőrzi. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről

2017. március végéig születik döntés és eddig kapják meg kárenyhítő juttatásukat a károsultak.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a kapcsolódó anyagok között érhetőek el a 2011-2016. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúrák tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról itt található részletes tájékoztatás.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2011-2015. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

A 2011-2015. évi átlaghozam-adatok mellett a 2016. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot.

A Földművelésügyi Minisztérium felülvizsgálja a tárgyévi átlaghozam-adatokat a következő évben a végleges KSH adatok alapján. Ezért a 2016. év tekintetében a következő évben kiadott végleges átlaghozam a most közzétettől eltérhet, amely viszont nem jogosítja fel a termelőt korábbi kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, a hozamérték-csökkenés jelenti.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. Biztosítás nélkül az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható.

A 2015. november 1-től 2016. október 31-ig tartó kárenyhítési évben a károsult termelők eddig 131.500 hektár területre közel 11.000 db kárbejelentést tettek, közülük a legnagyobb területre jégesőkárra (48.150 hektár), tavaszi fagykárra (43.460 ha), belvízkárra (17.100 hektár) és viharkárra (16.700 hektár). A Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint bizonyosan elegendő lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra, és a jogos igénnyel rendelkező termelőknek nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

A referenciaárak és az átlaghozam-adatok a címszavakra kattintva érhetők el.

Szójabab adatai a referenciaárakban: Hasznosítási kód oszlop, IND01 sor! 2011-2016-ig megtalálhatók a szójabab referenciaárai!

Forrás: agroinform.hu

Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A szója károsodott legjobban a szárazság miatt Békés megyében, mivel azonban legnagyobb területen kukoricát vetettek, az itteni 10–40 százalékos terméskiesés okozza a legjelentősebb gondot, veszteséget a megye növénytermesztőinek. Az eső a legtöbb kukoricának későn jött, ahogy a gazdák fogalmaztak: ez már olyan volt, “mint halottnak a csók”.

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható. – Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta. A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

Forrás: agrotrend.hu

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-75 extruderrfej extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyartogep
Agroinform közösség
Extruder archívum